Aknakereső baktérium súlyos kérdésekkel

Zanza!

Fénnyel és hanggal jelzi a taposóaknát, ami jó, de azt nem igazán tudjuk, milyen áron: az aknakereső baktérium hatása az ökológiai rendszerre meglehetősen nyugtalanító kérdés.

cikk-tious-rovid

A világ 87 országban elszórt taposóaknák évente közel húszezer áldozatot szednek. Túlnyomó többségük ráadásul civil.

Az aknamezők átvizsgálása és az alattomos aknák eltávolítása jelenleg veszélyes, drága és unalmas eljárás. Az Edinburgh-i egyetem tudósai nemrég közzétették, hogy olyan baktériumcsaládot fejlesztettek ki, amely zölden világít az akna jelenlétében és hangos csattanással jelzi a robbanóanyagot.

Ezt az új baktériumcsaládot kétféleképpen lehet használni. Vagy lokálisan, az érintett területeket bepermetezve, vagy pedig a magasból ledobva, beborítva a teljes aknamezőt.

Az aknakereső baktériumot különleges technikával állították elő: ennek lényege a baktérium DNS–szálainak manipulálása. A bakérium olcsón és könnyen előállítható. Felmerül viszont az a nyugtalító kérdés, vajon mekkora biológiai kárt okoz az ökológiai rendszerben. Ahogy az is, hogy a hasonló módszerek terjedése nem vezet-e előbb-utóbb egyre komolyabb biológiai fegyverkezéshez...

 

cikk-tipus-linkek

A brit kormány globális felmelegedés elleni küzdelmét koordináló csoport szerint az emberiségnek célszerű lenne mielőbb áttérnie a vegetáriánus étrendre. | Vega étrend a klímaváltozás ellen

A múlt héten egy aranyhal látogatott a varsói Környezetvédelmi Minisztériumba, hogy megköszönje a miniszter döntését – egyelőre nem épülnek erőművek a tátrai Dunajec folyón. | Aranyhal a pocsolyában?

Blogmustra