A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, mely Krisztus feltámadását és az emberiség megváltását ünnepli – az Újszövetség szerint Jézust pénteken feszítették keresztre, majd harmadnapra, vasárnap feltámadt, győzelmet aratva a halál felett. Összefügg a tavaszi nap-éj egyenlőség idején tartott pogány termékenységi ünnepekkel és a zsidó pészahhal is, mely az egyiptomi fogságból való szabadulásra emlékezik.
Az ünnep időpontja március 22. és április 25. közé esik, a pontos dátum a Nap és a Hold mozgásától függ – a 325-ben tartott első niceai zsinat határozott úgy, hogy húsvétot mindig a tavaszi nap-éj egyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap ünnepeljék, ennek kiszámítására azonban az egyházatyák nem jelöltek ki pontos módszert, ezért még évszázadokig viták tárgyát képezte, mikor is van „valójában” a húsvét. A 6. században Dionysius Exiguus latin nyelvű keresztény író alkotta meg az ún. alexandriai húsvétszámítást, melyet 1581-ben rögzített a kánonban a katolikus egyház, ma az ortodox egyházakat kivéve az összes keresztény felekezet ezt a módszert használja.
A hagyomány szerint a húsvétot negyvennapos „húshagyó időszak”, a nagyböjt előzi meg, mely Jézus sivatagi böjtjére emlékezik. A nagyböjt a húsvétot megelőző nagyhéten ér véget, mely a Krisztus Jeruzsálembe érkezését szimbolizáló virágvasárnappal (a húsvét előtti vasárnap) kezdődik, ezt követi a három szent nap, az utolsó vacsorára és Krisztus elfogatására emlékező nagycsütörtök, a kereszthalál napja, a nagypéntek, végül a nagyszombat. Húsvétvasárnap hagyományosan délelőtti ünnepi szentmisét tartanak, a húsvéthétfő viszont egyházi jelentőséggel nem bír, különböző népszokások kötődnek hozzá, mint idehaza a locsolkodás.
A magyar húsvét kifejezés a böjt végére utal – ekkor, a nagyhéten lehet először „húst vételezni magunkhoz” –, az angol Easter és a német Ostern elnevezés pedig az ógermán Óstara istennő, a tavasz úrnőjének nevéből származik, akinek ünnepe a tavaszi nap-éj egyenlőség idejére esett. Szintén Óstara kultuszához köthető a tojás szimbóluma, a hagyomány, miszerint a felnőttek tojásokat rejtenek el a fűbe, hogy a gyerekek megkeressék azokat, pedig délnémet területről terjedt át a magyar néphagyományba. A nyúl figurája talán a pészahhoz köthető, mások szerint a római színházból ered, megint mások ezt is a germán hagyományokhoz kapcsolják.
2021-ben húsvétvasárnap április 4-re, húsvéthétfő pedig április 5-re esik
Mivel 2017 óta a nagypéntek (idén április 2.) is munkaszüneti napnak számít Magyarországon, ez lesz az év egyetlen négynapos hosszú hétvégéje. A húsvéti ünnepkör ezzel nem zárul le, egészen pünkösdvasárnapig, a húsvétvasárnapot követő hetedik vasárnapig tart, amikor a keresztény világ a Szentlélek kiáradását ünnepli. Idén pünkösdvasárnap május 23-ra, pünkösdhétfő pedig 24-re esik, szintén mindkettő munkaszüneti nap.
