#VILÁGOM

Filmszemle, koncertek és mangalicafesztivál hétvégére

Dívány 2012. február 3., péntek 09:58

43. Magyar Filmszemle

Igaz, a tavalyi filmszemlét sokáig az utolsó magyar filmszemlének hitték, idén mégis folytatják a hagyományt, 43. alkalommal rendezi meg a Magyar Filmművészek Szövetsége. A tavalyihoz hasonlóan „fapados” költségvetésű fesztivál helyszínét az Uránia Nemzeti Filmszínház és a Toldi mozi biztosítja február 2-től 5-ig. A mozijegyek egységesen 600 forintba kerülnek. Többek mellett Fliegauf Benedek, Török Ferenc és Cserhalmi Sára filmjeit is megtekinthetik az érdeklődők, a részletes programot a Magyar Filmszemle hivatalos honlapján találhatják meg.

Népi papa és a haverok
Népi papa és a haverok

Népi Papa és a Haverok a Gozsdu Manó Klubban

Február 4-én szombaton este 22 órakor a Gozsdu Manó Klubban lép színpadra a Népi Papa és a Haverok. Ahogyan Facebook-adatlapjukon is írják, az együttes tulajdonképpen egy 15 éves késéssel megalakult gimnáziumi zenekar, hozzánk pedig különösen közel áll, hiszen Indexes újságírók is játszanak benne. „A geek chic fogalmát simán kimerítő Népi Papa és a Haverok is házibulikon és indie-táncesteken lép fel, tagjai között prominens újságíró és indie-zenész egyaránt megtalálható. A saját dalaikban is győz az amatőr báj, de a „posztpunkos zene klarinéttal” sem távoli definíció. A kiadnivaló frusztrációról árulkodó szövegek főleg a szexualitás témakörében fogannak, kiemelt helyen szerepel az azonos neműek viszonya” - definiálják magukat.

A belépő ugyan 800 forint, de megéri, hiszen a nem mindennapi koncert után a Gumipop és a Past Perfect dj-i zenélnek. Iván az énekes Inkei Bencéről azt mondta, hogy zseniális frontember, úgy mozog a színpadon, mint egy vérbeli punk, méltó követője a felülmúlhatatlan Tomata du Plentynek, a The Screamers énekesének, csak a Népi Papát még ennyire sem kell komolyan venni.

efZámbó Happy Dead Band koncert

Akinek nem jön be a posztpunkos zene klarinéttal, annak ajánljuk az ugyancsak szombaton 22 órakor fellépő efZámbó Happy Dead Bandet. „A Dzsámbó Sztivin Galaxis Önkéntes Sorsszervező Irodájának alkalmazottjai, és egyben az Álomi Reményfűző Intézet Igazság-átértékelő Részlegének ügynökei és Biorobot kutató Időzsonglőrök teszik tiszteletüket, hogy felperzseljék a hangulatunkat eme fagyos estén. Na tessék...”– olvashatjuk a beharangozóban, ami a Bizottság zenekar alapítójának életpályáját ismerve nem is meglepő. Az idén 62 éves autodidakta képzőművész, performer efZámbó Istvánt és zenekarát tehát február 4-én 22 órától láthatjuk Budapesten a Király utca 50. szám alatt, a Sirályban, a belépő 500 forint.

Charlie Chaplin: Modern idők a Fogasházban

A BÉKA Filmklub vetítései ingyenesek, és könnyen elérhetők, mivel a város szívében, az Akácfa utca 51-ben várnak mindenkit tárt kapukkal. A BÉKA Filmklub kéthetente szervez vetítéseket, 2011 ősze óta mindezt a Fogasházban. Február 3-án 19 órától Charlie Chaplin Modern idők című, 1936-os filmjét tekinthetik meg.

V. Mangalica Fesztivál

Annak, aki esetleg a koncertek és a filmek között megéhezne, vagy csak szűnni nem akaró vágyat érez néhány igazi, szőrös mangalica megszemlélésére, és némi kis falusi hangulat után is vágyakozik, jó borral, pálinkával, disznótorossal, annak mindenképpen ajánljuk az V. Mangalica Fesztivált február 3. és 5. között a Szabadság téren. „A több mint 30 tenyésztő között megjelennek a néhány kocás családi őstermelők, akik egyébként a többséget képviselik, de kiállít a Pick Szeged is”– csábít minket az ajánló fesztiválozni. Akit a 30 tenyésztő nem győzött volna meg, annak eláruljuk, hogy magyar kézművesportékákkal, zenekarokkal, vásári komédiával és gyerekprogramokkal, élőállat kiállítással és a már hagyománynak számító főzőversennyel várják a szervezők az érdeklődőket az ingyenes fesztiválra.

mangalica fesztivá
Fotó: Bajnok Levente

De mit adott nekünk a Monty Python?

Lavati Anett 2012. február 2., csütörtök 21:44

A Monty Python csoport 42 és fél éve debütált a Repülő Cirkusszal a BBC hullámhosszán. Graham Chapman, John Cleese, Eric Idle, Terry Jones, Michael Palin és az amerikai Terry Gilliam minden kétséget kizáróan tevékeny és sokoldalú életművet tudhat maga mögött, ami 1969-ben egészen újfajta iskolát nyitott a televíziózásban és filmkészítésben.

Terry Jones Brian anyját is mesterien alakította
Terry Jones Brian anyját is mesterien alakította

Eszünk ágában sincs most eldönteni, a csoport melyik tagja (volt) a legjobb, legrosszabb, legvonzóbb, legkreatívabb, nem célunk a Brian élete kapcsán kitört blaszfémia-vádak felemlegetése, egyszerűen csak szeretnénk megemlékezni erről a példátlan barátságról és csapatmunkáról. Annál is inkább most, mert február első napján töltötte be hetvenedik életévét Terry Jones, aki többek között Az élet értelme című filmben az elképesztően kövér Mr. Creosote-ot alakította, aki egy ordenáré zabálás után, egy utolsó mentalevéltől felrobbanva beterítette személyiségével az egész éttermet. De ő játszotta a Brian életében a főszereplő szép fogsorú anyját is, aki a napkeleti bölcsektől kapott mirhára azt hitte, hogy egy állat, hobbija pedig a kövezés volt, álszakállban.

A walesi származású komikus, író, történész, forgatókönyvíró és rendező adott nekünk egy platónyi forgatókönyvet, egy seregnyi bámulatos alakítást, és persze jónéhány emlékezetes filmtörténeti pillanatot. Többek mellett a 45 epizódot magába foglaló Monty Python Repülő Cirkuszából is számos jelenet forgatókönyve az ő keze munkáját dicséri, és míg a Gyalog Galopp című film Terry Gilliammel közös munka, a Brian életét és Az élet értelmét egyedül rendezte. Ugyancsak ő a rendezője a Tim Robbins főszereplésével készült Erik, a viking című filmnek, melynél a forgatókönyvet is neki köszönhetjük. Írt még történelmi témájú könyveket, verseket, publikált a The Guardianban, a The Observerben és a The Daily Telegraph-ban is. Azok pedig, akik nem voltak sohasem Repülő Cirkusz-rajongók, most egy kicsit fellélegezhetnek, hiszen mint ahogyan tavaly tavasszal kiderült, ő maga is csak néha érezte viccesnek a sorozatot.

Jones 70 éves kora ellenére buzog a tettvágytól, neki köszönhető, hogy idén, 29 évi kihagyás után (utolsó közös filmjük az 1983-as Az élet értelme volt) ismét együtt forgat a csapat még élő négy tagjával (Graham Chapman 1989-en hunyt el). Megrendezi ugyanis az Absolutely Anything című, CGI és élő szereplős filmet, melyben John Cleese, Terry Gilliam, Michael Palin, és Eric Idle ufókat fognak szinkronizálni. Jones elmondása szerint ne egy klasszikus Monty Python-filmet várjunk, de azért érezni lehet majd, hogy mind az öten dolgoztak rajta.

Terry Jones
Terry Jones
Fotó: Jim Smeal / Beimages

Húsz éve nincs már Ludas Matyi

Dívány 2012. február 2., csütörtök 13:44

Mi lehet olyan érdekes egy sokak által csak a komcsik vicclapjaként emlegetett hetilapban? A története mindenképpen, és persze az a tény, hogy majdnem 50 évig mosolyogtatta, nevettette, sokszor bosszantotta a magyarokat. Az újság 1945. május 20-án jelent meg először, nevét a Moszkvából éppen csak hazatért Gábor Andortól kapta, Fazekas Mihály Lúdas Matyi című elbeszélő költeménye alapján. Gábor a lap manifesztóját a következőképpen fogalmazta meg: „Derű legyen, hol eddig csak ború volt, Kacaj kincsét most másképp osszuk el.”

A haláláig főszerkesztő Gábor Andor, Szegedi Emil, Gál György és Tabi László remek érzékkel válogatta össze a lap alkotógárdáját. A Ludas Matyi első száma 1945. május 20-án jelent meg, és a példányszám már kezdetben 200 000 körül volt, holott Magyarország a második világháború után nagy papírhiánnyal küszködött. A példányszám néhány éven belül elérte a 400 000-et, a csúcson a 650 000-et. Az első szám ára két pengő volt, ugyanabban az évben, karácsonykor már 3000. A lap sokat is élcelődött a hiperinfláción.

Ludas Matyi 1947. február
Ludas Matyi 1947. február

1956-ra a Ludas Matyi újra nyitottabb orgánummá vált, olyan tekintélyes és ismert szépírók is csatlakoztak az újságírói közé, mint például Illyés Gyula, Kónya Lajos és Örkény István.

A hatvanas és a hetvenes évek elején alakult ki a lapot jellemző kifinomult, bírálva csipkelődő politikai humor, ami egyrészt hatalmas újdonságnak számított, másrészt meg is volt a közönsége a lapnak. A lap a hetvenes években élte fénykorát, megjelent a Ludas Évkönyv is, a nyolcvanas években csatlakozott az alkotógárdához Lehóczki István karikaturista, Föld S. Péter, és Tímár György humoreszk írók. A nyolcvanas években azonban fölgyorsultak az események. Megjelent a konkurencia is a piacon, a Hócipő és az Új Szabad Száj. A Ludas Matyi a kilencvenes évek elején, pont húsz éve, 1992-ben szűnt meg végleg, bár később még próbálkoztak a feltámasztásával: ekkor megjelent az Új Ludas című lap, de nem tudta hozni azt a színvonalat, amit a 70-es, 80-as években a Ludas Matyi képviselt.

ludas matyi 1947

A lap legismertebb rovatai közé tartozott a Peterdi Pál által vezetett (később a Szeszélyes Évszakok című, szombat esti szórakoztató tévéműsorban is életre kelt) Tücsök és Bogár, a Tabi László által szerkesztett Ketten beszélnek című rovat, a Szilánkok, amelyet Galambos Szilveszter szerkesztett, valamint a Tribün.

A Ludas Matyi története 20 éve zárult le végleg. De hatása máig eleven, a Fidesz 2006-os kampányának „rosszabbul élünk, mint 4 éve” szlogenje például egy nyolcvanas évekbeli Balázs-Piri Balázs karikatúrából lett szállóige.

Legyen saját konyhakerted a Millenárison!

Dívány 2012. február 2., csütörtök 09:36

Február 15-én földosztás lesz a Millenárison: a budai kultúrközpont parkjában hozza létre a Lecsós Kert elnevezésű közösségi kertészetet a KÉK – Kortárs Építészeti Központ. A kertben ingyen parcellát kap minden jelentkező, akinek az ablakkert túl kicsi, és maga szeretné megtermelni saját felhasználásra szánt zöldség- és gyümölcskészletét, de nem szeretne emiatt hétvégi telket vásárolni és órákat utazgatni oda. Az sem baj, ha az újdonsült őstermelő még ásót se látott közelről: a KÉK az ingyenes földhasználat mellett közösségi eseményeket, kertészeti tanácsadást is ígér.

A KÉK 2010. óta foglalkozik a világszerte sok évtizedes hagyományra visszatekintő community gardening, valamint az egyre népszerűbb urban gardening magyarországi meghonosításával.

411637 309190809131336 225090664208018 934720 1813737480 o

A szervezet célja, hogy minél több embert összefogjon egy közösségbe, ahol a közös kertészkedés révén megismerkedhetnek a zöldségek, gyümölcsök, fűszernövények gondozásával, és mindezt egy segítőkész, jó csapatban tehetik. „A Kortárs Építészeti Központ célja, hogy mintakertek kialakításával és átfogó tudástár létrehozásával segítse a városi kertészkedés önszerveződő mozgalommá fejlődését”– írják a honlapjukon.

A szervezet havi rendszerességgel rendez filmklubokat, különböző ismeretterjesztő eseményeket, ellátogattak a GreenGo Filmfesztiválra is, ahol Kincsünk a Föld és az élelem kategóriában első lett a  Szuperváros című kisfilmjük.

Bővebb információt a KÉK Közösségi Kertek honlapján találhatnak, a Lecsós Kert akciót pedig Facebook-oldal is hirdeti.

Vonnegut, Madách, vagy Orwell a világirodalom bajuszbajnoka?

Dívány 2012. február 1., szerda 20:36

A február évek óta hivatalosan is a Nemzetközi Bajuszhónap, ezért - a Huffington Post gyűjtéséből kiindulva - összeválogattuk a saját tízes listánkat a legbajszosabb költőkből és írókból. Igen, szerintünk a magyar bajusznak sem kell szégyenkeznie: lenyomja-e Madách Imre Kurt Vonnegutot?

Mikszáth Kálmán

mikszáth kálmán

Az impozánsan rozmárbajszú író nemcsak növesztette, de A demokrata című elbeszélésében egyenesen párhuzamot vont a bajuszviselés és a világnézet közt: „Kállay Ákost bizonyosan önök is ösmerték. Ő volt a legnagyobb demokrata a Házban, valamikor a szélsőbalhoz tartozván…, de hiába, minthogy a bajusza még nagyobb volt a demokrataságnál, a nagyobb megölte a kisebbet.”

Mikszáth csodás bajusza ellenére nem volt nagy nőcsábász:1873-ban megnősült, majd 1878-ban elvált nejétől, de hogy cifrább legyen a történet, 1882-ben újra feleségül vette.

 

Arany János

Barabás Miklós: Arany János portréja (1848)
Barabás Miklós: Arany János portréja (1848)

Arany János is írt ódát az arcszőrzetéhez: A bajusz című költeménye nyomán 1954-ben színes diafilm is készült ugyanezzel a címmel.

„Oh ti, kiket a természet
Bajusz-áldással tetézett,
Ti nem is gondolhatjátok,
A csupasz száj mily nagy átok!”

A költő kezdetben tanított, de bele is unt ebbe a szakmába, festő, szobrász akart lenni. Tanulmányait félbehagyva végül színésznek szegődött, majd1840-ben, még mielőtt ismert költővé vált volna - nyilván csodálatos bajszával - elbűvölte és feleségül vette Ercsey Juliannát.

 

Kurt Vonnegut

Vonnegut
Fotó: Stillphoto Collection / Sunshine

Vonnegut bajsza azon bajusztípusok közé tartozik, amik nem igényelnek túl nagy törődést. Néha azért nem árt karbantartani ezt a fazont se, hogy ne lógjon bele az ember szájába. Vonnegut „igénytelen” bajsza, rendezetlen göndör fürtjei révén már külsejével is kivívta kora ellenkulturális mozgalmi vezetőjének szerepét, persze azért ebben a könyveinek is lehetett szerepe. De hogy frizurája is bajsza is szorosan hozzátartozott ehhez az imidzshez, azt az is bizonyítja, hogy minden évben, április 18-án tömegek ünneplik a Vonnegut-napot, Vonnegut-bajszot és Vonnegut-parókát öltenek, így emlékezve az íróra.

 

George Orwell

Orwell
Fotó: Snap

Az abszolút kedvencünk a szőrös orwelli tejbajusz. Ennek az egészen elképesztő fazonnak is kellett legyen valami vonzereje, Eileen O'Shaughnessy-nek legalábbis bejöhetett, mert 1936-ban férjhez is ment az Indiában született, akkor még íróként működő Orwellhez.

 

Gabriel García Marquez

Marquez
Fotó: Ronaldo Schemidt

Varázslatos bajusz egy mágikus realistának. Maquez bajuszstílusát, a Zapatát, a mexikói forradalmárnak, Emiliano Zapatának köszönheti, aki állítólag alacsony termetét hosszú lefelé kunkorodó bajuszával igyekezett ellensúlyozni. Ez még a Hummer és a Ferrari megjelenése előtt volt, akkor még ilyesmikkel korrigálták a férfiak a kis méretüket.

 

Gustave Flaubert

Eugéne Giraud: Gustave Flaubert
Eugéne Giraud: Gustave Flaubert

A Bovaryné írója magát életerős, tenyeres-talpas férfiként jellemezte, amely talán megmagyarázza, miért növesztett hatalmas, lelógó bajuszt. Flaubert annyira ragaszkodott arcszőrzetéhez, hogy amikor fiatal korában leborotválta, veszteségén egy, az anyjának szóló levelében igen hosszan siránkozott. Flaubert bajsza egy tipikus lelógó bajusz.

 

Petőfi Sándor

petofi sandor

Petőfi bajsza épp olyan, mint amilyennek a költő munkásságát megismerhettük: hetyke, tüzes, betyáros, merész. A „forradalmi bajusz” igen sok törődést igényelhetett, de a végeredmény magáért beszél. 2010-ben még Petőfi Sándor Emlék-Bajusz Versenyt is szerveztek március 14-én, tisztelegve az Anyám tyúkja költőjének arcszőrzete előtt.

 

Madách Imre

madách imre

„Aztán itt voltak azok a mult századbeli busongó hazafiak, akik valamely ki nem mondott fogadalom révén borbélyt nem hagytak nyulni az ábrázatukhoz. Azok a Madách Imre-bajuszos, könnyesre, magányosra, szinte kísértetiesre konyult bajuszosok, akiknek mosoly sohase vonta félre a bajuszát, de még pedrő se.

A mult századbeli fotogáfia- albumokban annyit találkozunk az emberkerülő, az „Ember tragédiá”-ját magányosságában átálmodó Madách bajszával, mintha mindenki átérezte volna azt a fájdalmat, amely a nógrádi földesurnak valaha tollat adott a kezébe.”– írta Krúdy Gyula 1932-ben A bajuszpedrő románc, vagy egy képviselő ujítása a bajusz-viseletben című művében. Hát igen, Madách szőrzetére jobb, hogy nem mi kerestünk szavakat.

 

Friderich Nietzsche

Nietzsche
Fotó: Scherl

A Petőfi-féle kackiás, pödrött, gondosan nyírt kis bajuszka, a lekonyuló, mélabús Madách-bajusz,  vagy a mikszáthi harcsabajusz egyaránt következtetni engednek viselőjük lelki alkatára, hiszen sok törődést igényelnek: bajuszpödrőt, bajuszkötőt, bajuszkefét. Az a fajta bozontos rozmárbajusz azonban, amelyet Nietzsche viselt, nem igényelt túl nagy törődést gazdája részéről. A filozófus elfoglalt ember volt, amíg szellemileg össze nem roppant, és bár utána sem unatkozott, mindenesetre ekkor sem bajuszával foglalta el magát.

Önnek melyik irodalmi bajusz jön be?

  • 6
    A mikszáthi rozmárfazon
  • 16
    Arany János bajsza
  • 33
    Kurt Vonnegut borzasa
  • 10
    Az orwelli tejbajusz
  • 8
    Marquez varázslatos bajsza
  • 1
    Flaubert lekonyuló stílusa
  • 35
    Petőfi kackiás huszárbajsza
  • 19
    Nietzsche fodrászmentes szőrzete

Menjen színházba februárban!

Lavati Anett 2012. február 1., szerda 19:48

Tom Stoppard: Rosencrantz és Guildenstern halott

Február 2-án, 3-án, 23-án és 24-én 19 órától a MU Színházban

A darabot előadja a Szputnyik Hajózási Társaság Gigor Attila rendezésében. Rosencrantz szerepében Fábián Gábor, Guildensternt Jankovics Péter alakítja.

Az azonos című film után nehéz újat mutatni, de azért érdemes lehet adni neki egy esélyt. A Hamlet két mellékszereplőjéből lett két főszereplő úgy bukdácsol végig az ismert drámán, hogy mindvégig fogalmuk sincsen, miféle történetben szerepelnek. Nincsenek hatással a cselekményre, csak a cselekmény van hatással rájuk. A fontos döntések a fejük fölött és a tudatuk alatt zajlanak, csupa olyan hatalomnak vannak kiszolgáltatva, amelyek igazi motivációit maximum találgathatják. De nem pont így él az emberiség 98 százaléka?

Nina Raine: Billy világa

Február 2-én, 6-án, 8-án, 11-én, 21-én, 26-én és  28-án 19 órától a  Pesti Színházban

A fiatal angol író-rendezőnő második darabját a híres londoni Royal Courtban mutatták be alig egy évvel ezelőtt. A magyarországi ősbemutató rendezője Szőcs Artur, frissdiplomás rendező. Billy szerepében Telekes Péter, anyját Pap Vera, apját Hegedűs D. Géza játssza.

A dráma hőse, Billy, a siket fiú, keresi a helyét a családban és a világban, és megismeri a szerelmet is. A történet finom iróniával és humorral beszél egy kényes témáról: a fogyatékkal élők beilleszkedési kudarcairól, a másságról. Az persze sosem biztos, hogy az a normális, egészséges, akit a társadalom egészségesnek fogad el. Mert lehet, hogy Billy mindannyiunknál jobban hall.

Pesti Színház
Pesti Színház

Spiró György: Prah

Február 4-én és 5-én  20 órától a Szkéné Színházban

Rendező: László Sándor, a nő szerepében Szász Enikőt, a férfi szerepében Dukász Pétert láthatjuk.

Ha egy szegény és egy gazdag embert kiteszünk egy fillér nélkül az utcára, akkor a gazdag viszonylag rövid idő alatt meggazdagszik, a szegény meg szegény marad. Ennek oka, hogy a gazdag megtanult a pénzzel bánni, és megtanulta látni a lehetőségeket. De ne adjuk fel, mi lottózó szegények sem! Szinte mindenkinek komoly esélye van a következő egy-két évtizedben, hogy váratlanul és hirtelen egy nagyobb összeghez jusson, már amennyiben lottózik! Ilyenkor legyenek észnél! Számoljanak végig mindent, ne ragadtassák el magukat, higgadtan és nyugodtan döntsenek.– olvashatjuk az ajánlóban.

HOPPart: Korijolánusz

Február 4-én és 19-én 15 órától a MU Színházban

A darabot Polgár Csaba rendezte, a szereplők: Baksa Imre, Bánki Gergő, Barabás Richard, Drága Diána, Friedenthal Zoltán, Herczeg Tamás, Kiss Diána Magdolna, Máthé Zsolt, Szilágyi Katalin, Takács Nóra Diána, Terhes Sándor

Időszámításunk előtt ötödik század. Caius Martius római hadvezér, miután egymaga megtámadja az ellenséges Corioli városát, és elfoglalja, ezért a rómaiaktól megkapja a Coriolanus nevet. Úgy tűnik, fényes politikai pálya áll előtte: konzullá választják. Ez volt anyja álma, amit Coriolanus  hűen teljesít is, de megtartania e pozíciót még egy napig sem sikerül.

„Gondolkodjatok! A gondolkodáson

Múlik most minden. Gondolkodjatok!”– szólítja fel a közönséget a társulat.

Az előadásban részletek hangzanak el többek között William Shakespeare, Bertold Brecht, Heinrich von Kleist, Claudio Monteverdi, Franz Schubert, valamint Bródy János és Amanda Lear műveiből.

Szputnyik és Mu: Majdnem

Február 4-én és 25-én 19 órától a MU Színházban

A MU Színház és a Szputnyik Hajózási Társaság koprodukciója Samuel Beckett Godot-ra várva című műve alapján írta: Czukor Balázs, Mátis Inez, Mozsik Imre, Pass Andrea. A szereplők: Hajduk Károly, Hay Anna, Molnár Gusztáv, Székely Rozi

Bizonytalanság, kiszolgáltatottság, zavarodottság és nem kevés önirónia jellemzi a darabot. A főszereplők története Budapesten játszódik egy belvárosi lakásban.

Vizy Márton - Tóth Dávid Ágoston: Én, József Attila

Február 10-én, 11-én, 12-én, 13-án, 14-én 19 órakor, valamint 12-én 15 órakor a Madách Színházban

Rendező: Szirtes Tamás, József Attila szerepében Nagy Sándor, Posta Victor.

A rendező Szirtes Tamás és a színészként elismert társrendező Szente Vajk, valamint a fiatal szerzők, Vizy Márton és Tóth Dávid Ágoston, József Attila életének meghatározó pillanatait hozzák el a színpadra. Megelevenednek a szerelmes évek Vágó Mártával, a küzdelmes idők Kozmutza Flóráért, az ellentmondásos viszony Illyés Gyulával, és a nagy művek születésének pillanatai. Ám az előadás nem csupán a költő verseit tárja elénk, hanem levelezéseit is, és ízelítőt kapunk a talán kevésbé ismert Szabad ötletek jegyzékéből. Mindez furcsa keretbe ágyazva történik, melyben József Attila analitikusának, dr. Bak Róbertnek meséli el életének mozzanatait.

Harold Pinter: A gondnok

Feburár 10-én, 11-én és 25-én 20 órától a Szkéné Színházban

A darabot Szabó Máté rendezte, a főszereplők: Katona László, Mucsi Zoltán és Scherer Péter

Ha a parlament elsötétül ülés közben, hívják a gondnokot. Az ország működésképtelenné válna, ha nem lennének emberek, akik néha lendítenek rajtunk, ha valamivel magunkra maradunk. A gondnok segít. És neki is segítenek fizetéssel, juttatással, hogy legyen köztünk, sose menjen messzire. Fontos ember. Ha ott van, amikor kell. Erre születni kell. Létezik azonban egy nagyon furcsa munkaadó, aki nem vár el semmit cserébe a felajánlott munkáért és létezik egy alak, akinek nem igazán felelnek meg a munkák. Természetesen nem vele van a baj, egyszerűen csak nem találkozott még a megfelelő munkakörrel. A névtelen senkinek egyszer csak két munkaadó közül kell választania. Az egyik nem kér semmit, de semmit. A másik a földig alázza és elhalmozza feladattal. A dilemma súlyos, de végül sikerül dönteni.

Szkéné Színház
Szkéné Színház

Agota Kristof: A hajnal teljes szépségében

Február 24-én 19 órától a Kamara Színházban

Rendező: Pozsgai Zsolt, főszereplők: Kolcsó Gábor, Dolmány Attila, Andai Görgyi és Megyeri Zoltán

Két jóbarát civakodik egy kávéház teraszán, kapcsolatuk régi és töretlen. Egymás nélkül elvesznének, és bármennyire is nehéz a természetük, eddig összekötötte őket valami tartalmas, emberi érzelem – ám az egyikőjüknek lehetősége támad, hogy elárulja a másikat, és meg is teszi. John és Joe azt a kérdést feszegeti, vajon visszahozható-e a régi viszony az árulás után, mindezt beckett-i hangulatban és dramaturgiával.  A másik felvonásban is két ember, egy férfi és egy nő egymásrautaltságának vagyunk tanúi, de ez a kapcsolat tragikus véget ér. A világhírű magyar származású írónőnek ez az első magyarországi bemutatója, noha színművei bejárták a világ színpadait.

Douglas Adams: Galaxis útikalauz stopposoknak

Február 26-án 20 órától a Szkéné Színházban

A rendezők egyben a színészek is: Orbók Áron és Vass Csaba

„Fontos és közismert tény, hogy a látszat olykor csal. Például a Földön az ember mindig szentül hitte, hogy intelligensebb a delfinnél, mivel oly sok mindent elért: feltalálta a kereket, New Yorkot, a háborút, egyebeket, mialatt a delfinek csak vidáman lubickoltak. A delfinek ezzel szemben azt hitték, hogy intelligensebbek az embernél – pontosan az említett okok miatt. Érdekes módon a delfinek réges-rég tudták, hogy küszöbön áll a Föld megsemmisítése. Számos hiábavaló erőfeszítést tettek, hogy az emberiséget figyelmeztessék a veszélyre. A legeslegutolsó delfinüzenetet is félreértelmezték az emberek. Azt hitték, hogy meglepően kimunkált, karikán keresztül végrehajtott kettős hátrabukfencet látnak, miközben a delfinek az Egyesült Államok himnuszát is elfütyülik. Az üzenet valójában ez volt: Viszlát, és még egyszer kösz a halakat!”– idézi Douglas Adamset a színdarab ajánlója.

William Shakespeare: Hamlet ws. (Krétakör)

Február 29-én 19 órától a MU Színházban

A darabot Schilling Árpád rendezte, a főszereplők: Gyabronka József, Rába Roland és Nagy Zsolt.

William Shakespeare Hamletje, valamint William Blake, Georg Büchner, Eminem, Allen Ginsberg, Johann Wolfgang Goethe, József Attila és Pilinszky János szövegeinek felhasználásával készült el a darab. Az előadásban elhangzó bibliai idézet a Bírák könyvéből való. Az ajánló felsorolja, mire számíthatunk: „The time is out of joint. = Az idő kificamodott. A felnőtté válás története. Kiegyensúlyozott, gazdag család. Apa erőskezű, anya szép, a fiú okos és egészséges. Apa meghal, anya újraházasodik, a fiú nem térhet vissza az iskolába. Hamlet konzervatív fiatal, hisz a család egységében, a szó igazságában, a barátságban, a szerelemben és Istenben. Nem ismeri a veszteség érzését, a keserűséget, a reménytelenséget, s ezzel együtt az önállósággal járó felelősséget sem. A felnőtté válás pillanata az, amikor ráébredünk kiszolgáltatottságunkra, gyengeségünkre, tragikus magányunkra. Az emberek szánalmasan kicsinyesnek, gyávának és hazugnak tűnnek. Ennek elfogadását hívjuk szocializációnak, az ezzel való szembeszegülést pedig antiszociális viselkedésnek, anarchiának, avagy infantilizmusnak. Képzelhetünk-e más sorsot e fiú számára? Nem. Mert ez a kérdés eleve értelmetlen. Akkor mi a tanulság? Az, hogy nincs tanulság. Life is hard.”

67 éves a bajuszkirály, Tom Selleck

Dívány 2012. január 29., vasárnap 20:45

tk3s 19801211 cmm g86 508
Fotó: Belisarius Productions

Az amerikai színész, forgatókönyvíró, producer Thomas William Selleck 1945. január 29-én született Detroitban. Leghíresebb szerepe Thomas Magnum volt, a Magnum című televíziós sorozatban. A sorazat főszerepét  35 éves korában kapta meg. Az alkotók egy 1967-ben készült randi-show felvételén figyeltek fel rá. A főszereplőt eredetileg egy James Bond-szerű lepedőakrobatának álmodták meg a sorozat készítői, ám Selleck a próbafelvételek után elégedetlen volt a figurával, mert nem tudta összeegyeztetni az erkölcsi felfogásával. Vállalta a rizikót, hogy kirúgják, de végül sikerült elérnie, hogy Magnumból egy csibészes, de talpig becsületes magánnyomozót faragjanak.

A 162 epizódot megélt sorozat meghozta számára a vílághírt, Golden Globe- és Emmy-díjat. Steven Spielberg és George Lucas őt szemelte ki Indiana Jones szerepére, de a CBS csatorna nem engedte el. Szerepelt még a Jóbarátok című sorozatban is, a Három férfi és egy kis hölgy című filmben, és még a Gyilkos robotokban is. A 67 éves sztár kackiás bajsza, és dús mellszörzete miatt a lányok kedvence lett.

A postagalambok féltékenységből igyekeznek haza

Lavati Anett 2012. január 29., vasárnap 16:02

A galambok Budapesten elég pofátlanok tudnak lenni, vidéken talán jámborabbak, de sehol sem nyújtanak valami cuki látványt. Esküvőkön, temetéseken, egyéb rendezvényeken nagy divat lett a galambröptetés, de a húsuk miatt is tartják őket. Kíváncsiak voltunk, kik fogalalkoznak Magyarországon postagalambtenyésztéssel, kik mennek el a kiállításra, és miről szól maga a postagalambversenyeztetés. Doholúczki Tibor elnökségi tag szívesen beszélt ezekről is az 56. Országos Postagalambkiállításon.

Miközben a Syma csarnokban rendezett kiállításon interjúalanyunkra vártunk, kiderült, nemcsak a kiállított postagalambmezőny, de már a kiállítók és a látogatók is színes társaság: láttunk nagyon sok orvosi köpenybe öltözött férfit, holland cserediákosan nevetgélő-affektáló hollandot, és kínai családot is. Mint megtudtuk, a kínaiak sem nagybevásárolni jöttek ide a vasárnapi ebédhez, ők is tenyésztők, afféle újvonalasok, akik igyekeznek felvenni a versenyt Európával, mégpedig úgy, hogy mindent megvesznek, ami a postgalambászathoz szükségeltetik: galambot, tápot, tréningmódszert, magyar tenyésztőt talán nem.

A nagyteremben, a rendezvény helyszínén nem győztünk csodálkozni. Egyrészt azért, mert nagyon sokan voltak, másrészt azért, mert ezek közül nagyon sok volt a biztonsági őr, harmadrészt pedig azért, mert még így is sokkal több galamb volt, mint ember. Persze, mondanunk sem kell, hogy a galambok voltak a legnyugodtabbak, annak ellenére, hogy mindegyikük egy 50x30 cm-s galambketrecben állta az ámuló közönség és a bírálóbizottság fürkész tekintetét. Miközben Doholúczki Tibor körbe vezetett minket a fehér orvosi köpenyében, olyan alázattal és tisztelettel mesélt ezekről a madarakról, hogy meg kellett kérdeznem, mennyibe fájna nekem az, ha most szeretnék belekezdeni a tenyésztésbe. Megtudtam: egyrészt nagyon sokba, másrészt, ha díjnyertes postagalambokat szeretnék faragni a galambjaimból, akkor napi 3-4 órát minimum kellene felük foglalkoznom, a repülési szezonban pedig tréningre kellene vinnem őket. Szóval nagyon nagy elköteleződést igénylő hobbi ez, egyelőre le is tettem a postagalamb-tenyésztői terveimről.

Bárdos István, a Magyar Postagalamb Sportszövetség elnöke elmondta, hogy a most megrendezett nemzetközi kiállításon az eredmények a tavalyi versenyeredmények alapján épülnek fel, a versenyeket sport és standard kategóriában hirdetik meg. A sport kategória az kifejezetten csak az eredményekből áll, a standard pedig olyan, mint egy kutyakiállítás, csak itt a galambot állítják ki, a szépséget díjazzák. A sport kategóriáról azt kell tudni, hogy 100 és 1000 kilométerenként vannak felosztva a távolságok, különböző szakaszokra és évjáratkora. Vannak rövid-, közép- és hosszútávú, maratoni versenyek, továbbá fiatal galambok és egyéves galambok.

A nemzetközi kiállítást már második éve rendezik a Syma Csarnokban, mert akkora az érdeklődés a nemzetközi volta miatt, hogy csak itt van rá elegendő hely. Ebben az évben nagyjából 1500 galambot állítottak ki. A nemzetközi szövetségnek egyébként 65 ország a tagja, ez nagyjából egymillió galambászt jelent. Bárdos István elmondta, hogy az európai mezőny is megosztott, hiszen a nyugati államokban sokkal fejlettebb a postagalambász kultúra, több tenyésztőjük van, valamint ott fejlettebb, magasabb szinten művelik, és még eredményesebbek is. A kiállításokon és versenyeken még ott vannak a közép- és dél-európai országok, és van egy harmadik kategória, az ázsiai országok. Láttunk is kínai és thaiföldi standot is. Bárdos szerint a galambtenyésztés nagyon sokban hasonlít a baromfitenyésztéshez, csak ennél sokkal nagyobb figyelmet kell szentelni az állatok egészségügyi ellátására, a megfelelő dúckomfort kialakítására (hiszen a dúcuk a lakásuk), amit már csak azért is kényelmessé kell varázsolni, hogy legyen miért hazajönniük a hosszú útról. De a postagalamb nemcsak ezért tér haza néha egész extrém távolságokról: okként szolgálhat még az is, hogy ezek az állatok kötődnek a gazdájukhoz. Emellett persze különböző praktikák is vannak a versenyeztető postagalambászok tarsolyában, és Hegedűs István, a Bíráló Bizottság elnöke el is árult párat. Majdnem minden galambnak más a motivációja. Az egyik módszer például, amikor a tojót és/vagy a hímet viszik el versenyezni, miközben a fiókáik a fészekben várják őket vissza. Az „özvegyekkel” való versenyzés során viszont a hímet és a tojót az edzés és a verseny idejére elválasztják egymástól. A pár egyik tagja, általában a tojó, a verseny idején otthon marad, míg a másik ilyennkor mindent elkövet, hogy minél hamarabb újra együtt lehessen vele. Ez a módszer elsősorban a rövid- és a középtávú versenyeknél hasznosítható. A versenyző motivációja tovább fokozható, ha "féltékenységi helyzetet" szervez a tenyésztő. Nyugat-Európában ez a legelterjedtebb versenyzési mód, de Magyarországon is egyre gyakrabban alkalmazzák.

Olimpiákat kétévente tartanak, ahol vannak ilyen kiállítások is, és összehasonlítják a versenyeredményeket. Itt most második helyezett lett Magyarország, a legutóbbi olimpián 18 nemzet képviseltette magát, ott a negyedik helyen végzett a magyar csapat. Olimpiai bajnokságot még nem nyert Magyarország, de harmadik helyezést már sikerült elérni. A legjobban teljesítő nemzet Németország, Lengyelország és Szlovákia.

A postagalambokról

A postagalamb a szirti galamboktól származik, Nagy-Britanniában és a Földközi-tenger mentén őshonos faj. Az ókori rómaiak és görögök idejében (Kr. e. 500 körül) már használták hírvivőként a galambokat, és még az első és második világháborúban is igénybe vették az üzenetek továbbításának ezt a módját.

A postagalambtartás hobbija 1815 és 1825 között Belgiumban alakult ki. Annak idején született az az ötlet, hogy olyan galambokat tenyésszenek, amelyek gyors röptűek és visszatalálnak a dúcukba. A kezdetben csak Belgiumban ismert hobbi később egész Európában ismertté vált.

A madarak a Föld mágneses mezejét használják tájékozódásra. Német kutatók mutatták ki, hogy a csőr felső részét fedő bőrben találtak egy összetett idegi struktúrát, amely kétféle vasoxidot tartalmaz. Ezek jelenléte és térbeli elhelyezkedése elegendő ahhoz, hogy a csőr iránytűként szolgáljon. (Forrás: Magyar Postagalamb Sportszövetség)

Cirkusz, koncert, szarvasgomba és postagalamb a hétvégére

Dívány 2012. január 29., vasárnap 14:41

Sokan gyűlölik a galambokat, repülő patkányként gondolnak csak rájuk, azt azonban már kevesen tudják, hogy a galambok közül nem egy képes napkeltétől napnyugtáig 6, vagy akár 800 km-et megtenni. Ők a postagalabok. Akik kíváncsiak rájuk, a történetükre, vagy csak szeretnének megbarátkozni velük, azoknak ajánljuk az 56. Országos Postagalamb Kiállítást, amelyet A Magyar Postagalamb Sport Szövetség szervezésében  január 26-29. között rendezik meg a budapesti Syma Csarnokban.

TSD1468
Fotó: Kováts Dániel

Annak, aki szereti a jazzt, és a bakelitlemezekre ragasztgatott fotókat, azoknak ajánljuk a Jazzportré című kiállítást az IF kávézóban. A 111 bakeliten tálalt fényképet Kalocsai Richárd jegyzi, aki a jazzkávézó koncertjein kattogtatva örökítette meg a pillanatokat. A kiállítást január 27-től február 19-ig tekinthetik meg.

Aki szereti a szarvasgombát, és érdekli is a termesztés, vagy a fogyasztással kapcsolatos részeletek, annak nagyon melegen ajánljuk, hogy menjen el Gödöllőre, mert ott már harmadik alkalommal rendezik meg január 29-én a Téli Szarvasgomba Ünnepet. A szervezők célja, hogy felélesszék a szarvasgomba kultúráját, ami az elmúlt évtizedekben feledésbe merült. A rendezvényen a magyar szarvasgomba fajokat megismerhetik az érdeklődők, így a téli szarvasgombát is, ami ezek közül a legízletesebb, hasonlóan a francia szarvasgombához.

24-asdf-IMG 2713

A 9. Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztivál szervezői új hagyományt szeretnének elindítani. A kétévente megrendezett fesztivál előtt idén bemutatkoznak a legszínvonalasabb hazai produkciók is. Január 29-én az Artistaképző legjobbjait, volt növendékeket és határon túli cirkuszművészeket láthat a közönség a Magyar Cirkuszfesztiválon. Az előadások 11 és 15 órakor kezdődnek a Fővárosi Nagycirkuszban.

A Sirály Presszó.ban egy egyszemélyes darabot ad elő január 28-án, 29-én este 8 órakor Cătălin Jugravu angol nyelven a Jet Moon & Queer Beograd Collective nyomán

A szervezők látványos politikai extravaganciát, bámulatos színpadi beavatkozást ígérnek, továbbá azt is megtudhatjuk az ismertetőből, hogy kiállnak a másság mellett a színpadon. A jegyár 1500 forint, a részletekről a Sirály Facebook-oldalán tájékozódhatnak.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Miben hasonlít Harry Potter, a Twilight és a Mein Kampf?

Dívány 2012. január 27., péntek 10:16

James Joyce: Ulysses

„Az Ulysses először az amerikai The Little Review című újságban jelent meg folytatásokban 1918 és 1920 között, majd 1922-ben könyv alakban is kiadták.”– olvashatjuk a Wikipédián. Ma a modernista irodalom egyik legjelentősebb műveként tartják számon a nyugati kultúrkörben, korábban közel sem örvendett ekkora népszerűségnek. A főszereplő, Leopold Bloom egyetlen napjáról szóló művet máglyára vetették többek között az USA-ban, Kanadában, Írországban és Angliában, számos más államban is be is volt tiltva. A vád a trágárságig menő erotika volt, magát Joyce-t pedig istenkáromló és pornográf írónak nevezték.

Salman Rushdie
Salman Rushdie
Fotó: Mark H. Milstein

Salman Rushdie: Sátáni versek

Salman Rushdie könyve számos országban lázadásokat robbantott ki, mert sokan az iszlám hit istenkáromlásának tartják, ugyanis a műben Rushdie Mahound-nak nevezte Mohamed prófétát, ami az ördögöt jelenti. 1989-ben öt ember halt meg Pakisztánban, Indiában pedig hatvanan megsérültek a köveket dobáló tömeg dühétől. Annak ellenére, hogy Rushdie később bocsánatot kért, az akkori iráni szellemi vezető, Khomeini ajatollah hivatalosan is halálra ítélte az indiai-angol írót, és egymillió dolláros vérdíjat tűzött ki a fejére. (1989-ben lépett életbe a Rushdie elleni fatwa.) Míg válaszul az európai országok nagyrésze visszahívta a diplomatáit Teheránból, egyes muszlim írók – mint például a Nobel-díjas Naguib Mahfouz – kiálltak Rushdie mellett és intellektuális terrorizmussal vádolták Khomeinit. Elsőként Indiában tiltották be a könyvet. A két legnagyobb amerikai kereskedőlánc, a Walden Books és a Barnes&Nobles is több halálos fenyegést kapott, ezért levette a polcokról Rushdie könyveit. A kiadói jogokat birtokló Viking Penguins pedig, bár ellenállt a fenyegetéseknek és cenzúrának, saját biztonsága érdekében mégiscsak arra kényszerült, hogy átmenetileg bezárja New York-i irodáját. Az író maga közel egy évtizedig élt a brit hatóságok segítségével rejtőzködve, mígnem Khomeini halála után a következő iráni kormány hatályon kívül helyezte a fatvát – írta a Time Magazine.

Vladimir Nabokov: Lolita

Az 1955-ös regény pedofil Humbert Humbert életéről szól, ami nem lenne botrányos, csakhogy azt is részletezi, hogyan szeret bele a felnőtt férfi a 12 éves Dolores Haze-ba. A francia hatóságok obszcenitása miatt betiltották a regényt, csakúgy mint Angliában, Argentínában, Új-Zélandon és a Dél-Afrikai Köztársaságban. Mára a „Lolita” kifejezés a szexuálisan túlfűtött tinédzser lányokra utal. Jeremy Irons fantasztikusan alakította a pedofil irodalomtanár szerepét az 1997-es adaptációban.

Aldous Huxley: Szép új világ

Az 1931-ben íródott mű Huxley leghíresebb és legmaradandóbb alkotása. A 26. századi Londonban játszódó történet világában a szaporítás, a genetika és a hipnózis hatalmas fejlődést mondhat magáénak, és ezek együtt teljesen megváltoztatják az emberi társadalmat. Huxley 1932-ben megjelent regényében a szexualitás, a drogok és az öngyilkosság témái sokak számára igen hangsúlyosak voltak, ezért nagy ellenállást váltottak ki. A regény H.G. Wells Az istenek eledele című utópikus művének paródiája, Huxley megvetését jelzi a piac által vezérelt amerikai kultúra iránt. A rágógumi, ami azóta az amerikai tinédzser fogyasztók szimbólumává vált, úgy jelenik meg a könyvben, mint a nemi hormonok hordozója és az aggódó felnőttek legyőzője. Huxley XXVI. századi víziójában Henry Ford az új isten, akit a hívők imájukba foglalnak. A könyvet legutóbb 1993-ban egy csoport kaliforniai szülő be akarta tiltatni, arra hivatkozva, hogy túlzottan negatív hangvételű - írja a Time Magazine.

Voltaire
Voltaire

Voltaire: Candide

A Voltaire által 1759-ben írt francia szatíra kigúnyol mindent, ami szent volt abban a korban – hadsereget, templomokat, filozófusokat és magát az optimizmust is. A „lehető legjobb világ” keresésekor Voltaire örök reménykedő főhőse hihetetlen kalandokba keveredik. A könyv egyik mondata – „Együk meg a jezsuitát. Faljuk fel!” – azonnal szállóigévé vált. A Genevai Nagytanács és Párizs vezetősége nem sokkal a megjelenése után betiltotta a regényt, ennek ellenére egy év alatt 30 ezer példányt eladtak, így a mű gyorsan bestsellerré vált. 1930-ban az amerikai vámhatóság elkobozta a Harvard példányait is, majd 1944-ben a U.S Post Office követelte a Candide kivételét a legnagyobb könyvkereskedés, a Concord Books katalógusából is.

Stephenie Meyer: Twilight-sorozat

A Guardian az ötödik helyre sorolta Stephenie Meyer Twilight-sorozatát. A tinik által bálványozott regényfolyamban egy kamaszlány és egy vámpír románcát követhetjük nyomon. Meyer regénye 2010-ben került a tiltott könyvek listájára. A vámpírkönyveket előszeretettel tiltják be szerte a világon, mert a vámpírok és egyéb természetfölötti teremtmények teóriája több vallási szemponttal is ütközik. A Twilight-sorozat is többek között ezért került a tiltott listára, de szexuális tartalma miatt sem kívánatos az iskolák könyvtáraiban.

Adolf Hitler
Adolf Hitler
Fotó: Swns.com David Hedges

Adolf Hitler: Mein Kampf

Hitler 1924-ben a sörpuccs utáni büntetését töltve fogalmazta a Mein Kampf első részét, a landsbergi fogdában. A második részt szabadulása után akkori helyettesének, Max Amannak mondta tollba. A kétkötetes mű célja az akkori nemzetszocialista mozgalom leírása és fejlődéstörténetének megrajzolása volt. Az első kötet végül 1925. július 1-én, a második 1926. december 11-én jelent meg. 1933 után milliós példányszámra nőtt a kereslet, 1933-ban még vakoknak is készült speciális kiadvány belőle, 1936-tól pedig, a házasság megkötésekor a Biblia helyett már egy Mein Kampf kötetet kapott az ifjú pár, mindezt az állam által finanszírozva. A nácik a Mein Kampf-ot valóban szent könyvnek tartották (a neonácik a mai napig annak tartják). 1933 és 1938 között angol, dán, svéd, spanyol, magyar és francia nyelven vált hozzáférhetővé a mű. 1945 után a német nyelvterületet kivéve továbbra is számos országban adták ki, újkeletűbb fordítások pl. a héber és az indiai is. Oroszországban, 1992-ben a kiadói tilalom megszűnése után szintén fellendülés érzékelhető, a török fordítást 2004 végén egyszerre 15 kiadó dobta piacra, és 2005-ben a bestseller listák élére került – a népszerűséget a kurd-zsidó párhuzam felerősödésével is összefüggésbe hozzák az elemzők. Svédországban a sok utánnyomás ellenére a mai napig nem tisztázott a szabad nyomtatás kérdése. Az internet új növekedést hozott a kiadásokat tekintve, ami finoman szólva nem minden szakember által üdvözölt tendencia, hiszen nem ellenőrizhető. Az iTunes Store 2009-ben spanyolul is letölthető verziójának korhatára mindössze 9 év volt; ezt végül ki is cenzúrázták az internetről. A Frankfurter Allgemeine Zeitung egy 2006-os felmérését követően megállapítható, hogy ma is sokan keresik a könyvtárakban, 2009-ben hatalmas összegért kelt el egy Hitler által sajátkézűleg dedikált példány.

A könyv több országban évtizedeken át be volt tiltva. Magyarországon kereskedelmi forgalomban kapható. Az eredeti mű szerzői jogai ma (miután a kiadó Eher-Verlagot államosították) a bajor szövetségi állam tulajdonában vannak 2015-ig, a jogvédelem lejártáig – olvashatjuk a Wikipédián.

Stephen Chbosky: The Perks OF Being A Wallflower

Stephen Chbosky levélregénye a Guardian listájának harmadik helyén áll. 1999-ben jelent meg az MTV gondozásában, itthon nem adták ki. Főszereplője Charlie, aki levelek formájában meséli el életének egyes szakaszait, a leveleket egy névtelen, ismeretlen személynek címezve. A történet Pittsburgh egyik külvárosában zajlik az 1991-1992-es tanévben, Charlie pedig egy autista középiskolás gólya, így másképp gondolkodik, mint kortársai: félénk és nem túl népszerű fiú. A szerző a Zabhegyezőt nevezte meg, mint inspirációs forrást, sőt a könyvben is megemlíti Charlie-nak angol tanára ajánlja elolvasásra. A könyvet az USA egyes könyvtáraiban 2009-ben betiltották, mert túlságosan szabadon fogalmaz a drogról, a homoszexualitásról, a szexről és az öngyilkosságról.

Mark Twain: Huckleberry Finn kaladjai

1885-ben a massachusetts-i Concord Könyvtár betiltotta az akkor egy éve megjelent könyvet közönséges nyelvezete miatt. 1905-ben a New York-i Brooklyn Közkönyvtár követte a Corncord példáját és levette a polcairól a regényt. Szerencsére a rajongókat hidegen hagyták a bírálatok: „Ez a legjobb könyv, amit valaha olvastam” – mondta Ernest Hemingway – „Az amerikai irodalom alapja. Előtte nem létezett semmi. És azóta sem volt semmi, ami felülmúlta volna.”

Ennek ellenére a könyv minden idők egyik legnagyobb ellenállást kiváltó műve volt egészen a közelmúltig. Legutóbb 1998-ban, egy tempei középiskolai diák szülei perelték be a helyi gimnáziumot, amiért az felvette a kötelező olvasmányok sorába a könyvet. Az ügy egészen a szövetségi bíróságig eljutott, végül a szülők elvesztették a pert.

Harry Potter
Fotó: Xposurephotos.com

J.K. Rowling: Harry Potter és a Bölcsek Köve

Az ausztráliai Queensland államban elrendelték, minden könyvesboltból el kell tüntetni a Harry Potter történeteit elbeszélő könyveket, mivel azokban túl sok az erőszak. Ez irányba az első lépéseket egy iskola tanárai tették, akik úgy vélték, nincs jó hatással a gyerekekre az a sok szörnyűség, ami a könyvekben van. Az egyik iskola igazgatója kezdeményezésük jogosságát azzal igyekezett alátámasztani, hogy a legutóbbi Harry Potter regényben túl sok, szám szerint négy gyilkosság történik. A Harry Potter és a Bölcsek Köve rengeteg vallási közösség bírálatát vonta magára, és számos országban betiltották, azzal az okkal, hogy népszerűsíti a boszorkányságot. Ausztrálián kívül még Ukrajnában, Romániában, és néhány amerikai városban is tilos árusítani. 2001-ben egy csoport lewistoni szülő könyvégetést szervezett: felgyújtották a Harry Potter sorozat könyveit – mondván a sorozat az erőszakot, a boszorkányságot és az ördög tevékenységét hirdeti. - indokolja a Time Magazine.

Ön melyik könyvet tiltaná be?

  • 7
    James Joyce: Ulysses
  • 58
    Salman Rushdie: Sátáni versek
  • 40
    Vladimir Nabokov: Lolita
  • 4
    Aldous Huxley: Szép új világ
  • 25
    Voltaire: Candide
  • 250
    Stephenie Meyer: Twilght
  • 396
    Adolf Hitler: Mein Kampf
  • 8
    Stephen Chobsky: The Perks of Being a Wallflower
  • 10
    Mark Twain: Huckleberry Finn kalandjai
  • 109
    J.K. Rowling: Harry Potter

Régen minden jobb volt, még a plakátok is

Dívány 2012. január 26., csütörtök 18:15

Miért vonz egyre több embert a szocialista plakátművészet? Régen minden jobb volt, ezt tudjuk, persze, de ez még nem elegendő magyarázat arra, hogy a nagy érdeklődésre való tekintettel még egy bolt is nyílt, ahol eredeti plakátokat árulnak (mellesleg nem olcsón, egy retusált darabért simán elkérnek százezer forintot). Viszont aki csak nézelődni szeretne, annak a Plakátbolt blogot ajánljuk.

szebb a tavasz tweed kosztumben1

Megtalálhatóak itt az 1945 előtt készült propagandaplakátok letisztult üzenetei: „A munkára, harcra kész sportmozgalom erős, egészséges, bátor dolgozókat nevel!”, vagy éppen a ma már inkább vicces intelmek, melyekre szintén plakátokon keresztül hívták fel a magyarok figyelmét:„A hóeltakarítás elmulasztása balesetet okoz! Kiadja: az Építők Szakszervezete” vagy éppen a sokak által szintén megmosolygott: „Az ital semmit sem old meg!” plakát.

13 iciparis1

Ha nosztalgiázni támad kedvük, akkor látogassanak el a Plakátbolt blogjára, vagy éppen a bolt honlapjára, ahol a kor grafikusairól is találnak információkat és érdekességeket. Megéri, hiszen amellett derít jó kedvre, hogy közben kicsit azért el is szomorodunk, hiszen azt mindenki nagyon jól tudja, hogy régen minden jobb volt (kivéve persze azt, hogy akkor nem volt internet.)

Retró csöcsös csajok és Kincses Kalendárium a múzeumban

Dívány 2012. január 25., szerda 09:51

Különleges kalendárium-kiállítással várják a szegedi múzeumok az érdeklődőket: kétszáz éves almanachot, az ötvenes években propaganda-anyagként használt Kincses Kalendáriumot és a szocializmus retró kártyanaptárait is bemutatja a Fekete ház. „Most múlik pontosan...” című naptárkiállítása. A tárlat január 24-én nyílt meg.

Az első, teljes évre szóló naptárak a 16. században jelentek meg, a 19. századra a háztartások szinte elengedhetetlen kellékei lettek. Modern formáik pedig mind a mai napig, még ha csak könyvjelzőként is, de a mindennapi élet részei.

kincses kalendarium 1953

A Fekete házban nyíló kiállítás a 19. századtól egészen napjainkig mutatja be a kalendáriumok fejlődését, átalakulását. A legkorábbi darab a Grünn-Orbán-féle kalendárium 1813-ból, de egy 1853-as, Jókai Mór által szerkesztett példányt is megcsodálhatnak az érdeklődők. A huszadik század elejére jellemző hirdetéseket tartalmazó falinaptárakat is kiállítanak majd, valamint látható lesz az ötvenes
években propaganda célra használt Kincses Kalendárium is.

Emellett a látogatók kártyanaptárak segítségével nosztalgiázhatnak: megszűnt állami nagyvállalatokat hirdető anyagokat is kiállítanak, melyeken félpucér csajokkal reklámozzák az Olympos vagy éppen az ÁFÉSZ termékeit. A kiállítás egészen a 21. századig folytatódik, hazai és külföldi naptár-különlegességeket mutat be.

Keressük Budapest legjobb művészmoziját

Lavati Anett 2012. január 23., hétfő 11:49

Az Apolló volt az első olyan mozgóképszínház Budapesten, amely eredetileg is mozinak épült, teljesen önálló épületként. A mai Corvin Áruház helyén állt, 1908-ban nyílt meg. A következő 104 év alatt számos mozi nyílt Budapesten, és igen sok mára már csak a múltté. A három legutóbbi veszteség a Kultiplex, amely 2007. december 31-én szűnt meg, a Bem mozi, ami 2009. június 30-án, és az Európa mozi 2011-ben zárt be végleg. Budapesten így jelenleg 10 művészmozi működik a 12 multiplex mellett, ami állítólag egészségesnek mondható arány. Míg a plazamozik nagyjából mind egyformák, a kis művészmozik szeretnek karakteres egyéni profilt kialakítani maguknak. Mi most azt keressük, Önöknek melyik jön be leginkább.

Cirko-Gejzír

Az önmagát Európa legkisebb mozijaként aposztrofáló Cirko-Gejzír mozi először a VIII. kerületben, a Lőrinc pap téren kezdte, majd az V. kerületi Balassi utca egyik pincehelyiségébe költözött. A költözés után is megtartotta azonban egyik fő vonzerejét: legelső sorában kanapén heverészhetett vagy épp bújhatott össze a közönség.

A Cirkót a Másképp Alapítvány működteti közel 20 éve. 1994-es megalakulása óta mindig teret adott a különböző kisebbségek, alternatív csoportok bemutatkozásának. Már a kilencvenes évek elején is volt filmes megemlékezés a roma holocaustról, fiatal romák filmjeinek bemutatója, többször is innen indult el a melegfesztivál felvonulása, rendszeresen bemutatták a menekültek problémáit. A Cirko-Gejzír ad évek óta otthont a VERZIÓ Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztiválnak. Az alapítvány filmforgalmazással is foglalkozik: olyan mexikói, iráni, japán filmeket mutatnak be, melyek nem jelentenek üzletet a nagy forgalmazóknak. Filmjeik a programokhoz hasonlóan a különböző kultúrákról, a kisebbségekről szólnak. Facebook oldalukon 2900 embernek tetszik az a nagy merítés, amit az amúgy nem túl nagy mozi kínál.

Kino mozi

KINO

A KINO mozi korábban Szindbád illetve Tanács, avagy Tanács a Magyar Filmek Mozija néven vált ismertté. Mostanában a vetítések, tematikus sorozatok, filmklub-jellegű programok mellett helyet kaphatnak más művészeti ágak előadásai, installációi is a két, nem túl nagy teremben. Legutóbb színdarabot láttunk náluk, ekkor sikerült feltérképeznünk a mozi kávézóját is, ami ugyan igazi süteménykülönlegességekkel és az egyik munkatársunk szerint a város legjobb reggelijével várja a közönséget, de a forralt boruk sajnos nem volt nyerő. A KINO Facebook oldalát közel 2200 néző lájkolta.

Művész

A Művész mozi moziplakátok helyett készült meghökkentő installációival 23 éve része a körút városképének. Öt különböző méretű terme közel 500 fő befogadására alkalmas, közülük kettő, a Chaplin és a Buñuel terem rendelkezik színpaddal is. Az 1993-ban indult budapesti melegfesztiválok kapcsolódó filmes programja, a  Magyar Meleg és Leszbikus Filmfesztivál 2003-ban nőtte ki a Cirkót, azóta a Művészben kap helyet. A már szinte mindenhol kötelezően megtalálható büfé választéka nem terjed túl a ropi, csoki, üdítő és kávé választékon (igaz, az elsők közt lehetett itt annak idején Bécsi Perecet kapni), cserébe viszont nagyon jófajta könyv- és cédéválasztékra szórhatjuk el a mozijegy árát, és iparművészeti, valamint gyöngyékszereket is vásárolhatunk a moziban működő bizsuboltban. Az egyik legjobb helyen lévő, legszínesebb kínálatú mozi, ehhez képest fura, hogy a Facebook-oldaluk csak 600 embernek tetszik. Pedig a Művésznek fontos a törzsközönsége, a rendszeresen idejárók 1000 forintért vásárolhatnak Művész klubkártyát, amivel 50 filmet 30%-os kedvezménnyel nézhetnek meg. Emellett természetesen elfogadják a 20 százalékos kedvezményt nyújtó Budapest Film klubkártyát is (a kétfajta kedvezmény azért persze nem összevonható).

Odeon-Lloyd

Az Odeon-Lloyd mozi jelen formájában 2003 márciusában nyitotta meg kapuit, és igen jól sikerült benne a harmincas évek eleganciáját ötvözni a multiplexek kényelmével. Az Odeon Lloyd a vetítőtermen kívül egy kávézónak, DVD-boltnak és a látogatókat mintegy 6000 kazettával és közel 6300 DVD-vel váró videótékának is helyet ad. Az eredetileg is Lloyd nevet viselő filmszínházat 1937-ben nyitották meg a Hollán Ernő utcában, majd 1949-től Duna mozi néven üzemelt, egészen 2000-es bezárásáig. Műsorának fő profilját az Odeon által forgalmazott filmek alkotják, ezt egészítik ki az első európai közösségi filmforgalmazó mozgalom, a magyarhangya vetítései, akik havi 8-10 eseményt szerveznek ide. Az Audience wanted honlapon kedvezményesen foglalhatunk jegyet az Odeon-Lloyd egyes előadásaira. A jegyár 950 Ft, diákkedvezménnyel 650 Ft. A mozi előterében működő kávézó kicsi, de hangulatos: kávé, tea mellett sört és bort is kaphatunk, amit bátran bevihetünk a vetítésekre is. A Facebookon majdnem 2600-an lájkolták az Odeon-Lloyd oldalát.

Örökmozgó

A mai Örökmozgó kilencvenéves múltra és igen sok átkeresztelésre tekint vissza. Először az Erzsébet körút és a Dob utca sarkán nyílt meg 1912-ben Royal Nagymozgó néven. Hívták már Vestának, Erzsébetnek, Pentelének, Mátrának is. 1991. október 3-án nyílt meg Örökmozgó Filmmúzeum néven. A mozi fenntartója a Magyar Nemzeti Filmarchívum, gyűjteményének ritkaságait csak itt tekinthetik meg az érdeklődők. A filmtörténeti klasszikusok mellett ugyanakkor a kortárs film legizgalmasabb alkotásait is műsorra tűzik, amiket filmhetekbe vagy tematikus sorozatokba foglalnak. Az Örökmozgó filmklubjai színvonalasak és igen nagy látogatottságnak örvendenek, nemrégiben például Indiai filmklubnak adott helyet a mozi. A pénztárban az archívum kiadványai és filmes folyóiratok folyamatosan kaphatók. A videogalérián nehezen hozzáférhető magyar és közép-kelet-európai filmeket találhatunk. A földszinten kávézó és havonta változó kiállítás várja a vendégeket. A jegyár filmtől függően 600, 800 és 1000 Ft, így az egyik legolcsóbb mozi a mezőnyben.

Puskin Mozi
Puskin Mozi

Puskin

A Puskin mozi Budapest egyik legpatinásabb filmszínháza. 1926 óta vetítenek itt filmeket, akkoriban ez a mozi volt Európa egyik legszebb és legnagyobb filmszínháza. Többszöri felújítás után, az utolsó rekonstrukció során háromtermes (Metropolis, Amarcord, Körhinta), kiválóan felszerelt mozivá vált. A Művész mozi mellett itt is elfogadják a 20 százalékos kedvezményt nyújtó Budapest Film klubkártyát is. A Puskinban a kedvezményes nap a hétfő, amikor 1000 Ft-ért válthatunk jegyet a vetítésekre. A filmek rajongói itt is válogathatnak a helyben működtetett videotéka széles választékából. A Puskinban matiné várja a kicsiket, a kicsit nagyobbak pedig tematikus filmheteken vagy éppen balett-közvetítéseken vehetnek részt, január 25-én Csajkovszkij Csipkerózsika című balettjét tekinthetik meg az érdeklődök. Egyes napokon élő zene is emeli a hangulatot a kávézó részben,a hely kellemes, az árak korrektek, a pincérek kedvesek. A moziért ma 1032-en rajonganak Facebookon.

Tabán

A Tabán mozi alapítása 1910-es évekre tehető, amikor Palota moziként megnyitotta kapuit. Krisztinának és Diadalnak is hívták, 1990 óta viseli a Tabán nevet. 2008-tól ART-filmhálózat tagjaként a Grantfilm Kft. vette át az üzemeltetését a Budapest Filmtől. A moziban üzemel a Tabán videotéka széles DVD és VHS választékkal. Tavaly ősszel Márai Napok néven filmklubot szerveztek, és az Animáció Világnapját is méltóképpen ünnepelték, a legjobb animációs filmeket mutatták be a közönségnek. Emellett koncerteket is szerveznek a moziban, a kicsi és otthonos kávézóját pedig sokan szeretik. A jegyár mindig 900 Ft, ami igazán baráti ár. A Faceookon közel 500-an rajonganak a moziért.

Toldi Mozi

Alapos külső-belső felújítás után, 2008 őszén ismét megnyitotta kapuit az 1936 óta működő Toldi mozi. Budapest legkorszerűbb művészmozija helyet ad népszerű fesztiváloknak, rendezvényeknek (Titanic, Verzió, Anilogue, EuShorts), ami azért is nagy vállalkozás, mert befogadóképessége ugyanakkor csak 260 fő. A jegyekért január 12-től egységesen 1100  Ft-ot kérnek el, és a Művészhez és Puskinhoz hasonlóan itt is igénybe vehető a Budapest Film Klubkártya, amellyel 20 százalékos kedvezménnyel válthatunk jegyet. A Toldi a mozis profil mellett klubként is üzemel, bár ez nem újdonság azok számára, akiknek mond valamit a Razzia Café neve, vagy nosztalgiával emlékeznek vissza azokra az S10 bulikra, amiket még az összetagelt, füstös Toldiban rendeztek. A mozit azóta felújították, kávézójában nem túl drágán szerezhetünk be teát, sört és bort is, a bulik mellett pedig hétvégenként gyakran rendeznek dizájnvásárt az előtérben. A Toldinak közel 1400 rajongója van a Facebookon.

Toldi Mozi
Toldi Mozi

Uránia Nemzeti Filmszínház

Igaz, az Uránia kicsit kilóg ebből a tízes listából, ám a legtöbb programajánlóban jobb híján a művészmozik közé sorolják. Az Uránia Nemzeti Filmszínház az egykori Kerepesi, ma Rákóczi út 21. szám alatt épült 1893-ban, kezdetben mulatóként működött, majd 1917-ben változott filmszínházzá. 1945-ben itt tartották a háború utáni első filmvetítést, és tavaly ugyanitt rendezték meg az utolsó, 42. Magyar Filmszemlét. Hangversenyek mellett díszbemutatóknak, könyv-és filmvásároknak, tematikus filmheteknek ad helyet a mozi. Kávéházában kávé-,és teakülönlegességekkel várják a közönséget. 2005 februárjától a nagy kávéház mellett a Csortos és a Fábri termek előtti Indiai Kávézóban is van wifi. Teljes árú jegyet a földszintre 1150 Ft-ért, az erkélyre, páholyba 1350 Ft-ért válthatunk. Hétfőn este fél 8-ig 700 Ft-ba kerül egy jegy, de természetesen itt is váltható bérlet, diákok, nyugdíjasok és baráti körök részére is.  Akik középnél hátrébbról szeretik nézni a filmeket, azoknak nem ajánljuk az Uránia nagytermét, a két oldalfalat díszítő tükrök miatt ugyanis egy filmet minimum három példányban láthatnak egyidejűleg, ami baromi zavaró tud lenni. Lehet, hogy ezért is van az Urániának a Facebookon csak 550 rajongója?

Vörösmarty

Savoy Mozi néven nyílt meg 1935-ben, 400 főt befogadó térrel. A háború után néhány évig Csaba, majd Ságvári néven szerepelt. 1950-ben kapta mai nevét. Először premier moziként vált közismertté a budapesti mozizók körében, a rendszerváltást követően változott művészmozivá, jelenleg is az Art-hálózat tagja. Jelenleg a helyárak 450 Ft-tól 900 Ft-ig terjednek, hétfőnként 50% kedvezménnyel. A hétvégenként szervezett matinéelőadásokra 450 és 600 Ft-ért válthatunk jegyet. A biciklibarát mozi az előcsarnokban kávézóval, és két teremmel (egy 120 fős nagy-, és egy 56 fős kamarateremmel) várja a nézőket, és igen, ez Budapestnek az a művészmozija, ahol még Chewbacca is kényelmesen kinyújtóztathatná a lábait, mert a nagyterem széksorai közt extra nagy távolságot hagytak a tervezők, áldassék a nevük. A Vöröstmartynak mégis csak 300 rajongója van a Facebookon.

Ha csak a Facebookos rajongókat nézzük, úgy ezzel a számmal szegény Vörösmarty volna a mezőny legkevésbé kedvelt tagja, a Cirko-Gejzír pedig a nyertes. Ön melyiket szereti?

Ön melyikbe jár legszívesebben?

  • 389
    Cirko-Gejzír
  • 196
    KINO
  • 333
    Művész
  • 349
    Odeon-Lloyd
  • 62
    Örökmozgó
  • 400
    Puskin
  • 117
    Tabán
  • 231
    Toldi
  • 128
    Uránia
  • 95
    Vörösmarty

Ezekkel a filmekkel kezdte az évet a magyar

Dívány 2012. január 23., hétfő 11:37

A filmforgalmazók listája szerint a következő filmeket nézték a legtöbben Magyarországon január első hetében:

1. Sherlock Holmes 2. - Árnyjáték

Az újragondolt Sherlock Holmes film rég várt folytatását nézték meg a legtöbben, ami nem véletlen, hiszen 2012. január 5-ei bemutatóját hatalmas várakozás előzte meg. A híres detektívnek (Robert Downey Jr.), valamint katonaviselt segédjének és hű barátjának, Dr. Watsonnak (Jude Law)  Anglia mellett már az egész világot meg kell mentenie Moriarty professzor (Jared Harris) ármánykodásától. A filmben nem csak a szereplőgárdára, hanem a látványra sem sajnálták a pénzt. A robbantások, a verekedés a strassbourgi katedrálisban, az angliai vonatokon és a német erdőkben elképesztően hatásosak. Holmes nagy szerelme, Irene Adler ismét felbukkan a filmben, továbbra is Rachel McAdams alakítja. A filmet a bemutató óta 110.559-en nézték meg, ezzel 136 és fél millió forint bevételhez jutattva a mozikat.

2. Jack és Jill

Nem igazán értjük, hogy Al Pacino miért vállalta el ezt a szerepet, azt pedig még kevésbé értjük, hogy Hollywoodban még nem jöttek rá arra, hogy Adam Sandler egy idegesítő, tehetségtelen ripacs. Egy kollégám azt mondta, hogy ne aggódjak, mert ott is tudják ezt, csak azért játszhat ez a paprikajancsi, mert zabálják a filmjeit. Kétségtelen, nem véletlenül került fel a január eleji legnézettebb filmek listájának 2. helyére. A filmben Jack (Adam Sandler) és lány ikertestvére Jill (Adam Sandler) testvérharcát láthatjuk agyonkoptatott poénokkal, dögunalmas klisékkel. A filmet megdöbbentő módon mégiscsak negyedannyian nézték meg, mint a Sherlock Holmes második részét: 25 ezren váltottak jegyet, hogy láthassák Adam Sandlert és Adam Sandlert, szóval a jelek szerint Amerikának igaza van.

3. Táncoló talpak 2. 3D

Az összes pingvin gyönyörűen énekel, kivéve a kis Topit. Ő inkább sztepptáncol, és szeretne megtanulni repülni.  Amikor váratlan és ijesztő események rengetik meg az otthonos jégtáblákat, Topi az, aki egyetlen seregbe szervez minden pingvint, és a környék összes lakóját - a hatalmas elefántfókától az egészen kicsi rákocskákig - a szövetségesükké teszi, sőt, végül az élére is áll a bátor és dalos kedvű társaságnak. A kedves kis animációt majdnem 17 ezren nézték meg január elején.

4. Csizmás, a kandúr 3D

Jóval azelőtt, hogy találkozott volna Shrekkel, a legendás Csizmás Kandúr hősies utazásra vállalkozik: összefog az okoskodó Tojás Tóbiással és a dörzsölt Puha Praclival, hogy ellopják a híres aranytojást tojó ludat. Aki szerette a Shreket, annak érdemes a Csizmás, a kandúrt is megnéznie, amire január első felében csaknem 15 ezren váltottak jegyet

5. Mission: Impossible - Fantom Protokoll

Tom Cruise idén lesz 50 éves, de még mindig úgy ugrál a tetőn, a mozgó kocsikon, mint kezdő szcientológus korában. „Az Impossible Mission Force-ot leállítják, amikor felmerül a gyanú, hogy közük van egy globális terrorista összeesküvéshez. Beindul a Fantom Protokoll, és Ethan Huntnak (Tom Cruise) és új csapatának be kell épülnie, hogy tisztára mossák a szervezet nevét. Nincs segítség, nincsenek összekötők, fű alatt kell akcióba lépniük. Ennél durvább és ennél intenzívebb küldetést még senki sem látott”– olvashatjuk az ajánlóban. A durva és intenzív küldetésre csaknem 14 ezren voltak kíváncsiak.

6. Szilveszter éjjel

Tagadhatatlanul sikeres vállalkozás volt ennyi nagy nevet egy filmbe belezsúfolni: Robert De Nirót, Michelle Pfeiffert, Ashton Kutchert, Katherine Heiglt, Jessica Bielt, Sarah Jessica Parkert, Hilary Swanket, sőt még Jon Bon Jovit is sikerült megszerezniük. A romantikus vígjátékban minden megtörténik, ami szilveszter éjjel megtörténhet az emberrel: csupa nagy kezdet, bátortalan újrakezdés, happy end, átverés és vallomás, remény és csalódás. A Valentin nap rendezőjének,  a dátumfetisiszta Garry Marshallnak az új filmjét azoknak ajánljuk, akiket éppen most dobott ki a pasijuk. 11 ezren váltottak jegyet erre a filmre.

7. A legsötétebb óra 3D

A zs-kategóriás katasztrófafilm Moszkvában játszódik. Néhány amerikai és angol fiatal bulizgat nyugodtan, amikor elmegy az áram, és megjelennek az idegenek, akik nem igazán barátságosak, elkezdik pusztítani az embereket. A hajsza során a főhősök egy metróalagútba menekülnek, ahol 5 napig dekkolnak, de végül, nahát, mégis megmenekülnek, sőt még a világot is megmentik!!!4! Ezt a csodálatos alkotást 6300-an nézték meg január első felében.

8. Alvin és a mókusok 3.

A gyerekkori rajzfilmekből (és az előző két mozifilmből) ismert három mókusfiú és három mókuslány újabb kalandjait ismerhetjük meg. Ezúttal egy luxus óceánjárón utazva zátonyra futnak (mit keres hat mókus egy ócenájárón?!?!), majd egy lakatlan szigeten kötnek ki. Lazán veszik, táncolnak, énekelnek, nem pánikolnak, és milyen igazuk van, hisz végül természetesen megmenekülnek a lakatlan szigetről. A mókusok történetére majdnem 8 ezren voltak kíváncsiak. 

9. Életrevalók

A francia vígjátékban az ejtőernyős baleset után tolószékbe kerülő gazdag arisztokrata, Philippe felfogadja otthoni segítőnek a külvárosi gettóból jött Drisst. Azt az embert, aki most szabadult a börtönből, és talán a legkevésbé alkalmas a feladatra. Két nagyon eltérő világ találkozik és ismeri meg egymást, és az őrült, vicces és meghatározó közös élmények nyomán ebből az elsőre halálra ítéltnek tűnő kapcsolatból meglepetésszerű barátság lesz, amely szinte érinthetetlenné teszi őket a külvilág számára. Az Életrevalók csaknem 5 ezer embert ültetett a vászon elé.

10. S.O.S. Love

Hujber Ferenc, Árpa Attila és Szinetár Dóra mellett Daryl Hannah és Billy Zane is szerepel a filmben, de ez attól még mindig az S.O.S. szerelem! című 2007-es romantikus vígjáték folytatása, és mint ilyen, a története lapos, kiszámítható, és rettenetesen életszerűtlen. De legalább a reklámok szerelmeseinek biztosan tetszeni fog, hiszen töménytelen mennyiségben láthatunk benne termékmegjelenítést. „A főszereplő egy orosz milliomos csemete, aki balettezni tanult, ám amikor anyja meghalt, hirtelen darkos-nihilista, meztelenmacskával otthon fetrengő, unatkozó liba lesz belőle. Adott a lány bátyja, aki csupa jóindulatból hajlandó lenne egy millát leperkálni – naná, hogy dollárt – azért, hogy a csajt összehozzák egy sorozatsztárocskával – természetesen a spontaneitás látszatát megőrizve. Megkeresi a már jól ismert ügynökséget, és itt kezdődnek a bonyodalmak, amelyek végén – naná – ott a boldog vég”– ajánlgatja a Port.hu. A filmre 3 ezren váltottak jegyet január elején.

7 milliárd emberi agy, nagyjából

Dívány 2012. január 23., hétfő 11:36

Miután az A.E. Bizottság komplett életművét feldolgozó kiállítás hónapokig uralta a Műcsarnokot, most az egykori zenekar dalszövegírójának, feLugossy Lacának nyílt külön retrospektív életműkiállítása január 21-én 18 órakor a debreceni MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központban. „feLugossy sokoldalú, kreatív életművét nem lehet egymástól elkülönülő korszakokra bontani, inkább csak újra és újra felbukkanó motívumok köré csoportosíthatóak a munkái. Ezt célozza meg a második emeleten nyíló életműkiállítás” - írja a kiállítás ajánlója a Modem weboldalán.

feLugossy a szentendrei Vajda Lajos Stúdió egyik alapítója, a képzőművészet és a Bizottság mellett irodalommal és filmmel is foglalkozik, a kelet-európai underground tipikus képviselője. A hagyományos műfaji kereteket áthágó művészeti kísérletein belül hangköltemények, nyers-hús-kompozíciók, happeningek, performance-ok, ready made-ek, objektek, environmentek is jelzik sokrétűségét.

Stílusában a pop art direkt tárgykultusza gyakran keveredik a grafittik szókimondó szexuális jelképrendszerével. feLugossy a jellegzetesen földközeli, paraszti és kispolgári világ, a kiürült folklór és a másodosztályú modernizmus keveredéséből egy sajátos, asszociációkban gazdag univerzumot épít fel – foglalja össze a Modem ajánlója, mi várható az április 29-ig tartó, 1300 négyzetméteres tárlaton.

feLugossy László: Iker profil
feLugossy László: Iker profil

A művész maga így vélekedik ugyanerről, valamint valami egészen másról, illetve mindenről, vagy arról sem: „mert így fogalmaztam, pedig eredetileg nem így szeretem volna, mert az volt a szándékom, hogy teljesen másképp fogalmazzak, de ez valahogy így jött össze bennem, mert csak mondom-mondom, amit gondolok vagy érzek, s közben azt is érzem, hogy úgy mondom, ahogy kijön, pedig mintha másképpen szeretném mondani, úgy ahogy éppen nem jön ki, de ez csak pont olyan, mintha egy lakodalomban a menyasszony csak egy tánc lenne, gondolatban felemelve a mennybolton táncolva, lebegtetve, miközben én meg az ünnepi tortát majszolva nézem ezt a rabul ejtett előadást még el nem ájulok, mert oly kimerítő ez a gondolati felemelés, amely csak egy röpke előjátéka önmagam felemelésének, az elröppenni látszó idő abszolút visszafordíthatatlanságát visszafordítva, minden szorító kategóriát kijátszva, egyszerűen azon döbbenek meg, hogy mit is akarok én itt ezzel mondani, mivel úgy volt, hogy teljesen másról fogok beszélni,…” (feLugossy László: RAKÉTA ELV  /DHARMA MENEDÉK-LÖVEDÉK/)

A kiállítás január 21-től április 29-ig tekinthető meg a debreceni MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központban.

Az East Side Stories magyar szkeccsfilm a magyar valóságról

Dívány 2012. január 22., vasárnap 10:09

A négy rész – nyolc másikkal egyetemben – a Hajónapló című sorozatban készült el, a kortárs magyar írók novelláiból készült rövidfilmeket az Magyar Televízió is vetítette. Ennek a sorozatna négy epizódja alkotja az East Side Stories című szkeccsfilmet, amit az epizódokat átkötő szöveg és zenei keret tesz egységessé, történeteit pedig olyan neves kortárs írók jegyzik, mint Tar Sándor és Spiró György.

Bollók Csaba (The Sunny Side) története hőseinek, deus ex machina megadatik, hogy három korban is megszülethetnek. A mű a századelő, a „virágzó szocializmus”, és az új világ korában meséli el Gavro és Gina szerelmi történetét, amelynek tétje a személyes boldogság lehetősége, vagy lehetetlensége a folyamatosan háborúk tépázta balkáni régióban.

Török Ferenc (Tthe Flip Side) történetében egy idős hölgy régi tárcsás telefonkészülékét adja le a postahivatalban, s ez a szimbolikus aktus kerül ütköztetésre a mobiltelefonáló fiatalok életvitelével.

Bodzsar Mark Levegot venni 2 (1)

Bodzsár Márk (The Other Side) munkájában egy mindent rendszerszemlélettel és versenynek tekintő negyvenéves menedzser elkezd uszodába járni, hogy kordában tartsa súlyát. Úszásai során találkozik egy fiatalemberrel, akiről kiderül, hogy az ő cégénél dolgozik.

Hajdu Szabolcs (The Wild Side) története egy tíz éve Romániából érkező és itt családot alapító férfi életéről szól, aki az ígéret földje helyett egy kilátástalan életet talált Magyarországon. Munkája nincs, menedéke az alkohol és az apa önpusztító hanyatlásán osztozik a család is.

Az East Side Stories-t beválogatták az „A” kategóriás Kairói Nemzetközi Filmfesztivál programjába, Bacskó Tünde pedig elnyerte a legjobb színésznőnek járó díjat a 42. Magyar Filmszemlén. A szkeccsfilm rendezői a fiatal magyar film tehetséges és ismert alkotói, akik olyan sikerfilmeket rendeztek, mint az Iszka utazása, a Moszkva tér, a Szezon, a Fehér tenyér és a Bibliothéque Pascal.

Az említett filmeket az indavideon is megtekinthetik, az alábbi linkekre kattintva:

Levegőt venni

Hajónapló

Hajónapló: Vadhuss

Hajónapló: A Te országod

Felolvasóestet, gyerekprogramot és színházat ajánlunk a Magyar Kultúra Napjára

Dívány 2012. január 21., szombat 16:53

Kölcsey Ferenc 1823-ban január 22-én fejezte be Himnuszt. Ennek örömére 1989 óta ünnepeljük ekkor a Magyar Kultúra napját, többnyire kultúrprogram-dömpinggel.

Pinceszínház

A Corvina Kiadó gondozásában nemrég megjelent Korniss Péter és Závada Pál Egy sor cigány című kötetében olvasható portrékból válogattak a szervezők a Magyar Kultúra napja alkalmából.

"Egy amerikai kötet adta az ötletet, amelyben a szerzők tömör interjúkkal és remek fotókkal olyan fekete honfitársaik portréit mutatták be, akik sikeresek lettek a maguk pályáján. Mi ezt úgy adaptáltuk a hazai viszonyokra, hogy azt mutatjuk be, roma szereplőink miként boldogultak és mit adtak a világnak, Magyarországnak" - fogalmazott Závada Pál az MTI-nek.

Közreműködik: Bozó Andrea és Kaszás Gergő színművészek és Farkas Róbert hegedűművész a Budapest Bárból. Az esten jelen lesz Závada Pál.

Závada Pál
Závada Pál

Örkény Színház

A színház január 22-én 3 részes, gyerekeknek szóló sorozatot indít Örkény István születésének 100. évfordulója alkalmából, neves illusztrátorok közreműködésével. Az első alkalommal Mácsai Pál olvas fel Örkény Meseleveleiből, az ezt követő illusztrációs játékot Takács Mari és Kun Fruzsina illusztrátorok vezetik, a házigazda Both Gabi. A program 10.30-kor kezdődik.

A felnőttek számára ugyanezen a napon 19 órától Parti Nagy Lajos Ibusár című előadásával köszönti a színház a Magyar Kultúra Napját.

03-parti nagy lajos-IMG 7765
Fotó: Szécsi István

Uránia Nemzeti Filmszínház

Az Uránia ebből az alkalomból az elmúlt év magyar filmterméséből állított össze egy sorozatot, melyet január 22-én 18 órától tekinthetnek meg az érdeklődők. Vetítik a Bibliotheque Pascal, az Igazából apa, a Vespa, A Föld szeretője, a Szinglik éjszakája, a Halálkeringő és a Czukor-show című filmeket is. Jegyek elővételben válthatók 22-én este 21 óráig. A jegyár jelképes, mindössze 50 forint.  A szervezők arra kérnek minden érdeklődőt, hogy a hajnali előadásokra 22-én 21:00-ig váltsák meg jegyeiket! A részletes programot az Uránia honlapján találhatják meg.

Ki nevet a végén a cérnaszájú Gary Oldmannel?

Lavati Anett 2012. január 20., péntek 10:26

Nem véletlenül írtunk pár napja a Suszter, szabó, baka, kém című filmről, annak külföldi fogadtatásáról. Akkor már tudtuk, hogy meg fogjuk nézni az Urániában. A délelőtti mozizást két dolog nehezítheti meg: az éjjel becsípődött nyak, valamint az, ha a mozi büféje még nincs nyitva, és így kávé nélkül vagyunk kénytelenek megpróbálni felvenni a cselekmény fonalát. Szerencsére a nyitó jelenet lendülete rögtön felébresztett.

Gary Oldman
Gary Oldman
Fotó: Jack English

Ez az a jelenet, amelyben Mucsi Zoltán és Kálloy Molnár Péter is feltűnik, és a Ferenciek terén, a Párizsi udvarban játszódik. Budapestről egy vágással a tweed zakók és a ballonkabátok birodalmába repülünk, az 1974-es Londonba, ahol Gary Oldman cérnaszája fogad minket. Ne ijedjenek meg: Oldman kicsit megöregedett, de annyira azért nem, amennyire a sminkes rájátszott. A cél az volt, hogy kellőképp bölcsnek és kimértnek tüntesse fel a nyugalmazott Smiley ügynököt, a brit hírszerzés, a Körönd (egykori) ügynöke szerepében. Smiley ügynököt rögtön a film elején kirúgják, ráérős napjait pedig azzal kezdi, hogy új szemüvegkeretet vesz, sétálgat a városban, közben persze némán gyűlöli az esőt, rezzenéstelen arccal próbálja élni a nyugdíjasok életét, de persze mi, nézők, pontosan látjuk, hogy ezt nem élvezi különösképpen. A kimondatlan szavaknak ebben a filmben is sokkal nagyobb szerepe van, mint a kimondottaknak. A cérnaszájú Smiley ügynöknek azonban nincs ideje elkényelmesedni a magányos nyugdíjas életben, hiszen visszahívják dolgozni a Köröndhöz, ugyanis téglát sejtenek a csapatban. Ekkor kezdődik a hajsza. Ezt a hajszát azonban még véletlenül se úgy képzeljük el, mint egy kapkodós, lövöldözős, lihegős vágtát, ez a hajsza leginkább egy betépett ékszerteknős-versenyhez hasonlítható. Azaz lassú, de szerencsére mégsem unalmas, hiszen a nyomozás során nagyon sokszor utaztat minket időben és térben is a rendező.

Colin Firth, Svetlana Khodchenkova és Benedict Cumberbatch
Colin Firth, Svetlana Khodchenkova és Benedict Cumberbatch
Fotó: Giuseppe Cacace

Koffein nélkül, becsípődött nyakkal kicsit talán lassabban állt össze a kép, de végül mégis csak. Feltűnnek a múltból halottnak hitt, elfeledett emberek, nyomasztó emlékek, kényes, balul elsült akciók, és egy sakktábla is, melyen 5 bábut látunk a lehetséges téglák fotóival. Billy Haydon (Colin Firth), Percy Alleline (Toby Jones), Roy Bland (Ciaran Hinds), Toby Esterhase (David Dencik), és maga George Smiley (Gary Oldman) a fő gyanúsítottak. Smiley ügynök nem egy segítőre talál, többek közt a szőke és egy kicsit talán kancsal Peter Guillam ügynökre (Benedict Cumberbatch), aki többek között iratokat lopkod neki. Másik segítője Ricki Tarr (Tom Hardy), a bukott ügynök, akit köröz a hírszerzés. Kettejük segítségével egyre közelebb jut Smiley a téglához, aki kettős ügynökként az oroszoknak is jelent.

Colin Firth sokak számára okozott meglepetést A király beszéde című filmmel, amivel talán sikerült végre végleg levetkőznie Mark és Mr. Darcy romantikus vígjátékos szerepét. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az Egy egyedülálló férfi című filmben nyújtott alakítása. Ebben a filmben egy meleg professzort játszik, nem is akárhogyan, hiszen játékáért 2009-ben a Velencei Filmfesztiválon elnyerte a legjobb férfi alakításért járó díjat, 2010-ben ugyanebben a kategóriában BAFTA-díjjal tüntették ki.

Colin Firth a Suszter, szabó, baka, kém bemutatóján
Colin Firth a Suszter, szabó, baka, kém bemutatóján
Fotó: Genin Nicolas

Gary Oldman a Harry Potter filmekben Sirius Black szerepében, A Skarlát betűben pedig Demi Moore szeretőjeként tűnt fel. Ebben a filmben viszont olyat alakított, hogy a fal adta a másikat. A John le Carré által megalkotott Smiley ügynök karakterével tökéletesen azonosult a színész, akitől ezt a fajta minimalizmust, visszafogottságot, és higgadtságot talán még sosem láthattuk.

A vágó és az operatőr mellett a szereplőgárda is remekül teljesített, továbbá a díszletek is magukért beszélnek. A szereplők pedig néha magyarul is megszólalnak a filmben. Különösen kedves, amikor és ahogyan Colin Firth töri a magyart. Az egyetlen fájó momentum, hogy magyar színészeink nem kaptak jelentősebb szerepeket: Mucsi Zoltán a stáblistán csak mint "Magyar" van feltüntetve, és Kálloy Molnár Péter is csak a Hungarian waiter (magyar pincér) megjelölésig vitte.

A filmet január 26-tól vetítik a magyar mozikban is.

Woody Allen és Spiró darabjai a Szkénében

Dívány 2012. január 20., péntek 09:49

Január második felében a temesvári Csiky Gergely Színház vendégelőadásai láthatók három egymást követő napon keresztül a Szkéné Színházban.

Január 22-én és 23-án 15 óra: Mady-baby

Az előadás egy városban közlekedő buszon játszódik.
Találkozás a színház előtt!

A monodráma, melyet Borbély B. Emília játszik, három román fiatalról és az önfeláldozásról szól. Egy nehéz körülmények között élő, bukaresti lányt, Voicut, az Írországban élő barátja ráveszi, hogy költözzön ki hozzá. A repülőtéren "Mady" találkozik Bogdannal, együtt utaznak, és a továbbiakban hármójuk sorsa egybefonódik. A fiúk önmegvalósításról szóló harcában a lány eszközzé, majd áldozattá válik: előbb  mindketten Mady prostitúciójából húznak hasznot, majd miután terhes lesz, egyikük sem vállalja a következményeket, inkább úgy döntenek, megölik.

Fotó: Szkéné Színház
Fotó: Szkéné Színház

Január 22-én és 23-án 20 óra: Mellékhatások (frusztrációk és kétségek, csak részben Woody Allen nyomán)

Woody Allenről mindenkinek a neurotikus értelmiségi, a kicsi, szemüveges, New York-i entellektüel jut az eszébe, aki több időt tölt a pszichológusánál, mint partnerével, szüleivel vagy a munkahelyén. Azoknak, akik a figura mögé próbálnak látni, elsősorban a sikerfilmek (Annie Hall, Hannah és nővérei, Fogd a pénzt és fuss! stb.) rendezője jut eszébe. Pedig Allen nem csupán elsőrangú forgatókönyvíró, rendező és összetéveszthetetlenül egyedi színész, hanem színpadi szerzőként és négy kispróza kötetével pedig novellaíróként irodalmi babérokra is tör. A kisprózákban némileg átöltöztetve ugyan, de ugyanazokat az elemeket fedezhetjük fel, mint az Allen-filmekben: a finom, szellemes értelmiségi humort, a néhol brutálisan abszurd poénokat, a mindent a szatíra görbe tükrén át szemlélő életfelfogást. Az előadás azt keresi, vajon még ma is érvényesek-e, hatnak-e ezek az Allen művészetének lényegét egybesűrítő novellák?

Fotó: Szkéné Színház
Fotó: Szkéné Színház

Január 24. 20 óra: Németh Ákos Deviancia című előadása

A Deviancia szeretetről, megértésről, egymás elfogadásáról szól. Középpontjában egy testvérpár áll, két nővér, egyikük autista. „...Bár mindketten dolgoznak, mégis nagyon bizonytalan a létük a világban. Ahogy a dráma többi szereplőé is. De épp ez a peremhelyzetük teremt drámai helyzeteket, gondolkodtat el az emberi lét alapvető kérdésein, az élet értelmén. Mai magyar történet, de a «tanulsága»bárhol, bármikor érthető. Nyelvileg is gondos, az iskolázatlan emberek töredékes, pongyola mondatfűzései – ami bizonyos világlátást, gondolkodásmódot is elárul" – ír a darabról Lőkös Ildikó dramaturg.

Nehéz meghatározni, hogy manapság mi a normális és mi a deviáns, erre maga a szerző sem törekszik: „Olyan világ ez, amelyben teljesen szétbomlott, vagy már bomlásnak indult családok jelennek meg – gyerekeket látunk szülők nélkül és szülőket gyerekek nélkül. Olyan világ ez, amelyben a társas lét csaknem teljesen kizárt, így nem marad más, mint az «egészséges magány» és az emberben féregként nyüzsgő gondolatok, melyek belülről emésztik"– vallja az előadás dramaturgja Gálovits Zoltán.

Fotó: Szkéné Színház
Fotó: Szkéné Színház

Február 4. és 5. 20 óra: Spiró György Prah című darabja

Szociológusok több felmérést is végeztek az Egyesült Államokban, és azt találták, hogy a nagy összegű szerencsejáték nyeremények nyerteseinek 90 százaléka két év alatt elköltötte a teljes nyereményt. Ráadásul úgy, hogy nem csak ugyanoda jutottak anyagilag, ahonnan indultak, de még mélyebbre süllyedtek az adósságokban. Mi ennek az oka?
Ha egy szegény és egy gazdag embert kiteszünk egy fillér nélkül az utcára, akkor a gazdag viszonylag rövid idő alatt újra meggazdagszik, a szegény meg szegény marad. Ennek oka, hogy a gazdag megtanult a pénzzel bánni, és megtanulta látni a lehetőségeket. De ne adjuk fel mi, lottózó szegények sem! Szinte mindenkinek komoly esélye van a következő egy-két évtizedben, hogy váratlanul és hirtelen egy nagyobb összeghez jusson – már amennyiben lottózik. Ilyenkor viszont legyenek észnél! Számoljanak végig mindent, ne ragadtassák el magukat, higgadtan és nyugodtan döntsenek!

Fotó: Szkéné Színház
Fotó: Szkéné Színház

Bővebb infó az előadásokról a Szkéné Színház honlapján találhatnak. 

A jegyár egységesen 2.000 forint.

Hunter S. Thompsontól József Attiláig: az öngyilkos író a jó író?

Lavati Anett 2012. január 19., csütörtök 18:02

A depresszió régi magyar jellemvonás, amit töretlenül őrzünk: ma a felnőtt lakosság 5-7 százaléka szenved ebben, és az öngyilkossági rátánkkal a WHO-statisztikája szerint elsők vagyunk Európában. A hervasztó számokat talán kompenzálja kicsit, hogy depresszió és az alkotóvágy nem állnak távol egymástól.

A tehetség veszélyes

Nancy Coover Andreasen amerikai neuropszichológus kutatásai szerint jelentős az a kapcsolat, mely az elismert művészeket és a klasszikus lelki nyavalyákat jellemzi. Ebben a vizsgálatban 30 sikeres írót és 30 kontroll személyt vizsgáltak, az írók és kontrollcsoport tagjainak jelenlegi és múltbeli pszichiátriai diagnózisait rögzítve. A vizsgálat eredménye szerint az írók 80 százaléka, míg a kontrollcsoport tagjainak csupán 30 százaléka szenvedett mániás depresszióban. Az írók 37, a többiek 14 százaléka esetében volt jelen alkoholizmus vagy droghasználat. A depresszióról pedig már régóta tudjuk, hogy elszenvedői fejében nem ritkán fordul meg az öngyilkosság gondolata, több ízben el is jutnak a megvalósításig.

Szóval az sem úszhatja meg a boldogtalanságot, akinek kiadós tehetség jutott: ezért is van annyi öngyilkos például az irodalomban. Ön kitől olvasott volna még szívesen?

Csáth Géza – egy tégely vazelin és rengeteg drog

Az orvos-író Csáth 1919-ben, 32 éves korában hunyt el pantopon-túladagolásban. Életműve minden egyes darabját áthatja az az őrület, amiben élt: drogfüggőség, szex, szenvedés. Életműve Szász János filmrendezőt is megihlették, Ópium – Egy elmebeteg nő naplója című filmje a 38. Magyar Filmszemlén négy díjat is nyert. A Csáth által álmodott világ a kamaszkor heroinja. „Gimnáziumban találkoztam Csáth műveivel először. A tananyag szerint haladtunk, az unalmas reformkori irodalomból a nővérem íróasztala rántott ki a galléromnál fogva, ugyanis onnan loptam el Csáth Géza A varázsló halála című könyvét. Végtelenül megnyugtató volt felismerni 16 évesen, hogy a magyar irodalom nem csak az Anyám tyúkját kínálja a kamaszkori káosz kezelésére, hanem itt van pl. Csáth, aki annyira szétesett volt, hogy a műveit olvasva mindig egy kicsit kiegyensúlyozottabbnak érezhettem magam. Még most emlékszem arra a pillanatra, amikor először olvastam tőle, hogy egy tégely vazelinnal indult csajozni, ami szerintem nagyon laza lehetett a XX. század elején. Köszönöm, Csáth Géza, hogy nem lettem mániás depressziós, drogos senkiházi” – mesélte el Janka, miért is szereti annyira Csáth munkásságát. Aki kedvet kapott a Csáth által kínált világ megismeréséhez, az menjen el a Pinceszínházba január 24-én 19 órakor a Csáth Géza: Pertics Janika című darabra.

Ernest Hemingway és a babzsákhatás

Az alkoholista Hemingway 1961-ben lőtte magát főbe. Írói munkásságát Timi a következőképpen jellemezte: „Szerettem azt a dagályosságot, amivel minden általam ismert művében operált. Azt az érzést keltette az emberben olvasás közben, mintha egy végtelen vízágyon ringatózna. Sokak számára ez baromi idegesítő lehet, főleg, hogy nem tud elmenekülni a vízágyról, de aki szereti ezt a parttalan lebegést, annak ez fekszik. Az Öreg halász és a tengert olvasva úgy éreztem, mintha a mikulásszerű Hemingway ölében ülnék, aki valójában nem is ember, hanem egy szakállas babzsák.”

Raymond Chandler viszont már nem nyilatkozott ennyire elismerően az íróról: „Azt hiszem, ennek az embernek, ha ő maga választhatta volna meg, ez lett volna a sírfelirata: ITT NYUGSZIK EGY EMBER, AKI BAROMI JÓ VOLT AZ ÁGYBAN; MILYEN KÁR, HOGY EGYEDÜL VOLT OTT. A lényeg azonban, hogy kételkedni kezdtem benne, létezett-e egyáltalán. Ha valaki valamiben jó, abban a témában azért nem kell olyan keményen pedáloznia – vagy igen?”– idézi őt Joe Eszterhas Ördögi kulcs Hollywoodhoz című könyvében.

 József Attila szobra a Kossuth téren
József Attila szobra a Kossuth téren
Fotó: Földi Imre

József Attila, a legnagyobb magyar bipoláris költő

József Attila Csáthoz hasonlóan szintén 32 évesen vetett véget életének, pontosabban az a vonat, ami elé ugrott (bár számos elmélet szerint vitatható, hogy  a költő valóban öngyilkos lett). A posztumusz Kossuth-díjas költő nevét a legtöbb magyar településen utcanévként is használják, művei számos művészt ihlettek meg. „Azért említem meg József Attilát, mert tulajdonképpen neki köszönhetem, hogy nem öltem meg az öcsémet 15 éves korában. Annyira idegesítő kis bipoláris szargombóc volt, nem tudtam elviselni az állandó kedélyingadozásait. Gimiben humán faktos voltam, és fel kellett dolgoznom József Attila életművét egy dolgozat miatt. Akkor jöttem rá, hogy az öcsémet nem feltétlenül kell gyűlölnöm azért, mert általában vagy végtelenül szomorú, vagy eszementen boldog, hanem csak el kell fogadnom. Azóta grafikus lett, és van egy kutyája is” – osztotta meg emlékeit Kati.

Arthur Koestler csak néhány évig volt kommunista

Az író-újságíró Budapesten született 1905-ben. Sokan polihisztorként is emlegetik, hiszen jártas volt a társadalomtudományokban, a pszichológiában, filozófiában és a természettudományokban is. Zsidó családból származott, először cionista mozgalmárként Palesztinába települt, de a kommunizmus eszméi is vonzották, be is lépett a német kommunista pártba. Kijózanítólag hatott rá, miután tapasztalatszerzésből a Szovjetunióba költözött, néhány év alatt teljesen eltávolodott a kommunista tanoktól. Ádám egyik kedvenc könyve a Napfogyatkozás című műve: „Szamizdatként terjedt el a rendszerváltás előtt, már eleve ez is nagyon vonzott. Ez nem egy lányregény! Koestler úgy ír, hogy ha eddig kőkemény kommunista voltál, és Lenin-bögréből ittad a reggeli kávét, akkor a könyv elolvasása után nem csak kidobod a bögrét, hanem össze is töröd előtte, és még a kávéról is leszoksz!” Idősebb korában Koestler Parkinson-kórban és fehérvérűségben szenvedett, 1983 márciusában, harmadik feleségével közös öngyilkosságot követtek el. Bár egészséges – és nála jóval fiatalabb – felesége azzal indokolta döntését, hogy nem tud férje nélkül élni, Koestlert azóta is sokan bírálják azért, mert beleegyezett az asszony döntésébe.

marai

Márai Sándor, a füves

A magyar Coelhóként is apsztrofált író eredeti neve: Márai Grosschmid Sándor Károly Henrik. 1900-ban született, 1989-ben vetett véget életének San Diegóban egy pisztolylövéssel. A posztumusz Kossuth-díjas író több tucat könyvet írt, Juli Máraival először a Füves Könyvet olvasva találkozott: „Gimis voltam, a címe miatt vettem meg. Miután rájöttem, hogy ez nem az, amire számítottam, bevágtam a polcra, és hetekig ott pihent az angol nagyszótár és a dinoszauruszos album között. Egy este elővettem, és egyhuzamban elolvastam. Nagyon sok cukiság van benne. Épp előtte dobott ki a barátom, padlón voltam, Márai rántott ki a gödörből. Még próbálkoztam A gyertyák csonkig égnek című könyvével, de az annyira nyálas volt, hogy a 20. oldalnál le is tettem. Nem akartam lerombolni a füves Márai képét.”

Misima Harakiri Jukio

Eredeti nevén Hiraoka Kimitake a japán próza- és drámaíró, költő, aki rituális öngyilkosságot, szeppukut követett el. Háromszor jelölték Nobel-díjra. Az egyik legjelentősebb 20. századi japán író, avantgárd életművében a modern és hagyományos esztétikát ötvözte, kulturális határokat törve át, fő témáiul a homoszexualitást, a halált és a politikai változást választva. Dani a következők miatt tartotta fontosnak, hogy felkerüljön a listára: „Japánbuzi vagyok, ezt mindenki tudja, aki ismer. Aki rajong Japánért, az egyszer úgyis elolvassa a Termékenység tengere című tetralógiát. Misima Jukio egy lángész volt, emellett igen olvasmányosan is írt. Japán történetét meséli el, de nem úgy mint egy ócska történelemkönyv, hanem izgalmasan, szenvedéllyel, cseresznyefavirágzással, szerelemmel, és persze szeppukukkal. Végül persze ebbe is halt bele. Szeppuku harakirit hajtott végre egy balul végződő mini terrorakció után.”

Sylvia üvegbura Plath

Sylvia Plath 1932-ben született Bostonban, 31 évesen lett öngyilkos Londonban. Elsõ verseskötete és a később oly sok kiadást megért önéletrajzi ihletésű regénye, Az üvegbura csaknem észrevétlen maradt egészen haláláig. Az amerikai líra élvonalába tartozó írónő 1963-ban konyhájában magára nyitotta a gázt, miután nedves törölközőkkel és ruhákkal teljesen elszigetelte a szobát közte és az alvó gyerekei között. Sírja Hemptonstallban áll, sírkövén a következőket olvashatjuk: "Arany lótuszt még a legmardosóbb lángok közé is ültethetünk".

Timi az írónő munkásságát a következőképpen jellemezte: „A nő zseniális, a könyvei hangulata pedig igazán magával ragadó. A metszően éles irónia és az érzelmek briliáns ábrázolása annyira lehengerlő, hogy nem tudok nem rajongani a csajért és a könyveiért.”

Anne Sexton, az au pairek védőszentje

Az amerikai költő-írót „vallomásos-gyónásos költészetéről” ismerhetjük, amiért 1967-ben Pulitzer-díjat kapott. Legfőbb témái között szerepel a depresszióval való hosszú küzdelme, végül 1974-ben, 45 évesen vetett véget életének, a szénmonoxid-mérgezést választotta. Kriszta Londonban ismerkedett meg az írónő munkáival. Au pairként dolgozott egy 3 gyerekes családnál, ahol a rászakadt hatalmas magányban egy ember értette meg fájdalmát, és az Anne Sexton volt. Kriszta az ő könyveivel feküdt és kelt, így fél év alatt 4 Sexton regényen rágta át magát, mire felfedezett egy olcsó pubot, így az ötödikre már nem volt szükség.

Hunter S. Thompson
Fotó: Patricia Steur / Sunshine

Hunter S. Thompson, a gonzóság maga

Thompson 2005-ben 67 évesen lőtte magát főbe Aspen melletti birtokán. A gonzó újságírás atyja egy új irodalmi műfajt alkotott, amely mégsem merőben új, hiszen gyökerei évezredes hagyományokon alapulnak, maga a technika régóta ismert és használt: az események középpontjában az író van, az objektív leírások helyett pedig a belső élmények és az egyéni látásmód a fontos. A sokak által példaképnek tartott Thompson azonban ellentmondásos és megosztó figura volt: kétségbevonhatatlan zsenialitása mellett erős nőgyűlölet és homofóbia, feleségverés, és még igen sok rossz dolog is írható a számlájára, de az is biztos, hogy nélküle sem a Félelem és reszketés Las Vegasban című könyvet és a filmet, sem a sokak által kritizált Rumnaplót, de még ezt a méltánytalanul kevesek által ismert cikket sem ismerhette volna meg a világ. Peti nagy kedvencéről csak annyit mondott: „Thompsonnál menőbb arc nem élt még, és soha nem is fog.”

Virginia Woolffal napozni a legjobb

A feminista regényírót a XX. századi irodalom egyik vezető alakjaként tartják számon. Nem véletlenül: írt regényeket, novellákat, irodalmi kritikáival nem kis szerepe volt a kor irodalmi térképének megrajzolásában, valamint férjével egy ma is működő könyvkiadó vállalkozást alapítottak 1917-ben,  Hogarth Press néven. Olyan híres írók műveit jelentették meg, mint Gorkij, Rilke, Freud, T. S. Eliot. Ők jelentették meg Angliában elsőként Madách Imre Az ember tragédiája című művét angol nyelven. Szilvi nagyon szereti Woolf munkásságát, a következőket mondta el róla: „Woolffal először Az órák című filmben találkoztam. Nicole Kidman játszotta, amit egy kicsit bántam, mert nem igazán szeretem ezt a szőke, gebe színésznőt, de Woolfot rajta keresztül mégis megkedveltem. A filmben kezdi el írni a Dalloway asszony című könyvet, amit rögtön el is olvastam, majd A világítótorony című könyvet is. Mindkét könyvben érezhető, milyen szenvedélyes egy csaj volt Virginia. Humor, irónia, társadalomkritika, ez mind benne van a kelléktárában. Montengeróban nyaraltam, mikor A világítótornyot olvastam. Életem legjobb napozásai voltak azok, Woolffal a kezemben.” Virginia Woolf 1941 tavaszán, 59 évesen telepakolta zsebeit kővel, és folyóba ölte magát.

Önnek ki hiányzik leginkább közülük?

  • 55
    Csáth Géza
  • 16
    Ernest Hemingway
  • 151
    József Attila
  • 2
    Arthur Koestler
  • 29
    Márai Sándor
  • 6
    Misima Jukio
  • 33
    Sylvia Plath
  • 1
    Anne Sexton
  • 75
    Hunter S. Thompson
  • 33
    Virginia Woolf
  • 47
    Egyikük sem

Keressük a filmtörténet legjobb zabálós jelenetét

Lavati Anett 2012. január 18., szerda 22:28

Az evés, azon túl, hogy a létfenntartás egy igen fontos eleme, az emberi együttlétek velejárója is. Az ízletes étel a szexhez hasonlóan az örömszerzés és a megelégedettség egyik lényeges forrása. Nem egy film akad, amelyben tanúi lehettünk hatalmas zabálásoknak, bizonyos esetekben extrém, groteszk, olykor akár gusztustalan és perverzitásba hajló jelentekbe menően.

Aranyláz

Az Aranyláz című filmben a Chaplin által alakított magányos aranyásó megfőzi saját cipőjét és azt szolgálja fel ebédként. A cipőfűzőket tésztaként szervírozza, a cipő felső része társának jut, neki a talp és a a felsőrészt rögzítő szögek maradnak. Chaplint nem zavarja mindez, spagettiként tekeri a villájára a cipőfűzőt, a cipő szögeit pedig úgy nyalogatja le, mintha apró csontok lennének. Bámulatos jelenet, egyenesen 1925-ből.

Bilincs és mosoly

A Bilincs és mosoly című filmben a Paul Newman által alakított Luke egy fegyenctelepen tölti büntetését. Az alapjában véve hallgatag férfi gyakran bosszantja az őröket, ezzel is szórakoztatva rabtársait. Csakúgy, mint a híres tojásvevő jelenetben, ahol rabtársai fogadást kötnek, sikerül-e megennie Luke-nak 1 óra alatt 50 db tojást. A jelenet a videó 3. percnél kezdődik: Luke az elején még nagyon jól bírja, ám a végére már teljesen kivan, fekszik az asztalon, társai rakják bele a szájába a tojásokat. Az utolsó másodpercben természetesen sikerül lenyelnie az utolsót is.

Tom Jones

Az Oscar-díjas Tom Jones című filmben a főszereplő egy igazi nőcsábász. Egy férjes asszonnyal egy fogadóban bonyolódik viszonyba, mely egy hatalmas zabálással kezdődik. Egyfajta perverz előjáték szemtanúi lehetünk: játszanak a csirkecombbal, a csontokkal, a jelenetet nézve az ember szinte érzi a zsíros kezeket a vállán. Némán ülve esznek, egyfajta bizarr násztáncként, csak a csámcsogást, a cuppogást és a csontok roppanását hallani. A vacsorát egy körtével zárják, de azt olyan mohón és olyan erotikusan eszik, hogy a néző ezen a ponton vagy öklendezni, vagy végképp vágyakozni kezd.

Indul a bakterház

A kis Bendegúz nagy bánatára a bakterhez került tehénpásztornak. Az Indul a bakterház egyik kulcsfigurája a bakter anyósa, aki igen spórolós fajta, nem kényezteti el sem a vejét, sem Bendegúzt. A levesére nem mondhatjuk, hogy üres, van abban minden, cserebogártól a gatyamadzagig. A korgó gyomrú kisfiú így kénytelen dinnyét lopni, hogy jóllakjon végre. Persze lefüleli a gazda, Bendegúz nincs más választása, elszalad, ahogy nem először: mint a filmben meg is fogalmazza, ő soha életében nem sietett sehová, mégis nagyon sokat futott. Többek között az ehhez hasonló esetek miatt, vagy éppen akkor, amikor az általa csak büdös banyának nevezett anyóst kergette meg, amiért az felére csökkentette az ebédadagját.


Az indul a bakterház egyik kulcsjelenete szintén az evéshez kapcsolódik. A híres pofon-jelenetről beszélünk.

A nagy zabálás

Marco Ferreri A nagy zabálás című filmjét 1973-ban mutattak be, ami elég nagy port kevert.  Az öt főszereplő – Marcello Mastroianni, Philippe Noiret, Ugo Tognazzi, Michel Piccoli és Andréa Ferréol – saját keresztnevén szerepel a filmben, sőt a szereplők bizonyos tulajdonságai az őket alakító színészek valós személyiségére utalnak: Mastroianni például a magánéletben is nagy nőfaló hírében állt, Tognazziról pedig köztudott volt, hogy szabadidejében kitűnő szakács. Andréa Ferréol a szerep kedvéért 15 kilót hízott. A következő felvételt látva tanúi lehetünk annak a zabálásnak, ami Tom Jones-ék jelentéhez hasonlóan szintén szexbe torkollik, azonban itt azt is láthatjuk, hogy a morcos Marcello számára nem igazán kielégítő maga az aktus. Miközben ő Andréával szeretkezik, addig a többiek esznek.

Aranyeső Yuccában

Bud Spencer az Aranyeső Yuccában című filmben a csóró Buddy-t alakítja, aki mindig éhes. Egy szép napon versenyt eszik a helyi seriffel: pulyka, disznó, egy egész asztalnyi étel várja a versenyzőket. Buddy és a seriff is jól teljesít, de a seriff végül veszít, a desszertet már nem meri bevállalni, el is menekül. Kétfajta ember van: az, aki a következő videót látva hányingercsillapítóért szalad, valamint az, aki a hűtőhöz.

Szindbád

A Latinovits Zoltán által megformált Szindbád haldoklása közben, lét és nemlét határán bolyongva keresi az élet értelmét. Érzéki örömökben, kulináris élvezetekben véli megragadni a szépséget. Láthatjuk, milyen élvezettel fogyasztja el húslevesét (cérnametélttel), majd a két főételt. A húsleves felszínén úszó zsírszigetek, és a velős csontból kiparancsolt velő tompa cuppanása igazán valóságossá teszi a nézőnek a gasztronómiai élményt. Ez a jelenet nem vált ki undort, hacsak nem utáljuk a  húslevest, vagy a fácánt sült gesztenyével.

Monty Python- Az élet értelme

Az élet értelme című film több, egymáshoz nem igazán kapcsolódó jelenetből áll össze egy egésszé. Az egyik epizódban találkozhatunk Mr. Creosote-tal, aki egy nagyon kövér ember. Nagyon kövér és szeret enni. Be is tér egy étterembe, ahol a John Cleese által megformált pókerarcú főpincér fogadja. Rögtön egy vödörrel, Mr. Creosote ugyanis annyira dagadt, hogy folyamatosan hány: nem kell félni, meg is teszi, a jelenet közben többször is, túláradóan. A helyzetet még innen is lehet fokozni, a vendég nemcsak a vödröt használja folyamatosan, de idővel már mindenkit be is terít gyomortartalmával, míg végül a vacsora végére annyira felfújódik, hogy felrobbanva beteríti az egész éttermet gyomra tartalmával.

Taxidermia

Pálfi György szemledíjas filmjében, a Taxidermiában hasonlóan groteszk főhőssel ismerteti meg a nézőt. A Parti Nagy Lajos novellájának főszereplőjeként született szereplő a hatvanas-hetvenes évek Magyarországán a zabálást űzi sportként: négy évig szekcióelső az Édesiparban, mártott ostyában egyenesen verhetetlen (2,98 az egyéni rekordja, Igor Vosztongonov 3,21-gyel lett Európa-bajnok Szófiában). Annyira kövér, hogy mozogni sem bír, fia viseli gondját. A jelenet ugyan nem egy klasszikus zabálós jelenet, de van benne minden: zabáló macskák, veszekedés, kajaverseny a tévében, mártott ostya evés csomagolópapírostul, hatalmas toka, hordónyi fedetlen has, dobálózás.

Olasz módra

Az 1996-os Olasz módra című filmben egy szegény olasz testvérpár történetét ismerhetjük meg. Éttermet akarnak nyitni. A vonatkozó jelenetben Secondo – akit Stanley Tucci alakít – rántottát süt. Lassan, nyugodtan, de mérhetetlenül lazán. Szépen felveri a tojást, beolajozza a serpenyőt, majd a befűszerezett tojást beleönti. Az ember szájában már ekkor összegyűlik a nyál. Szépen, nyugodtan csinálja. Alkalmazottja közben nagyon várja már az ételt, várakozás közben kivesz egy szelet kenyeret a kosárból, és azt majszolja. Secondo ekkor feldobja a tojást a levegőbe, mintha csak palacsintát sütne, persze profiként el is kapja azt. Kiporciózza, majd esznek némán ketten. Ekkor betoppan a konyhába Secondo fivére, Primo. Kap tányért, és rántottát is. Az alkalmazott már végzett, el is hagyja a helyszínt. A testvérpár egyedül marad a rántottával. Némán esznek, mikor Primo átöleli Secondót. Így fejezik be ezt a végtelenül egyszerű vacsorát, mondhatnák, olasz módra. Egyszerre éheztünk meg és érzékenyültünk el.

Ön szerint melyik a legjobb zabálós jelenet?

  • 62
    Aranyláz- cipőleves
  • 10
    Bilincs és mosoly- tojásevés
  • 11
    Tom Jones- gasztropetting
  • 429
    Indul a bakterház- banya főztje
  • 67
    A nagy zabálás- csirkecombos szex
  • 479
    Aranyeső Yuccában- zabálóverseny
  • 531
    Szindbád- a velő hangja
  • 63
    Az élet értelme- mentalevél
  • 32
    Taxidermia- mártott ostya csagolva
  • 58
    Olasz módra- rántotta

A prosztó macsó leszbikus, a pucéran sétáló énekesnő és Marilyn Manson a kádban

Lavati Anett 2012. január 16., hétfő 21:19

1. Madonna – Like a Prayer (1989)

1989-es Like a Prayer című albumának dalához készült klipjében Madonna rendesen adott a keresztény egyház szimbólumrendszerének. Indításképp egy templomban forró imájával kelt életre egy fekete bőrű szentet, aki atyai (?) csókkal megáldja őt, majd meglép a templomból. Később is csókolóznak még, akkor már kevésbé szakrálisan, és persze  már ez is sok volt az egyháznak, attól azonban, amikor Madonna kezein krisztusi stigmák jelennek meg, végképp kiakadtak. Az, hogy az énekesnő túlzottan ledérnek ítélt ruházatban mutatkozik a megszentelt házban, vagy hogy lángoló keresztek előtt rázza magát, már csak ráadás volt a botrányhoz.

A klipet a különféle egyházi háborgások mellett az Amerikai Családok Egyesülete és a PepsiCo is elítélte. Utóbbi cég pedig még 5 millió dollárt fizetett is volna a popsztárnak, hogy egy reklámban felhasználhassák a dalt, de visszaléptek a klip negatív sajtóvisszhangja miatt – írja a Time Magazin.

2. Erykah Badu – Window Seat (2010)

Ebben az egyetlen snittben rögzített videoklipben Erykah Badu R&B énekesnő úgy sétál végig a dallasi Elm Streeten, hogy folyamatosan megszabadul egy-egy ruhadarabjától. Végül teljesen meztelenül a földre zuhan, mintha lelőtték volna, közel ahhoz a helyhez, ahol John F. Kennedy elnököt 1963-ban valóban meggyilkolták. Az énekesnő a elmondta, klipjével egy bizonyos "kollektív gondolkodási rendszer", valamint a tömegkultúra ellen kívánt tiltakozni, amely nem támogatja az egyéni kifejezésmódot. De Badu akciója nem csak ellentmondásos volt: a dallasiak szerint törvényellenes is, mivel az énekesnő nem kapott (igaz, állítólag nem is kért) engedélyt a forgatásra. Miután egy dallasi lakos panaszt nyújtott be ellene, Badu ellen rendbontás címén emeltek vádat, de végül ötszáz dollár bírsággal és 6 hónapos próbaidővel megúszta a minden idők legkisebb marketing költségvetésű klipjét.

3. The Prodigy – Smack My Bitch Up (1997)

A klip az igen rosszéletű főszereplő durva szombat estéjébe-éjszakájába-hajnalába ad bepillantást, ami gyakorlatilag kihágások, szabálysértések sorozata. A főszereplő Eleve bepiálva indul bulizni, persze kocsival, nőket molesztál, iszik, drogozik, szétver egy kocsmát, ahonnan emiatt ki is vágják, végül egy sztriptízbárban köt ki, ahonnan hazaviszi az egyik táncosnőt. Közben kocsit is lop, majd hancúrozik is a prostival egyet, mikor a klip végén, meglátjuk, ki is főhősünk. Ő is lány. A klip jól össze van rakva, szó se róla.

Ezt a kisfilmet az MTV az általa valaha sugárzott legvitatottabb videoklipnek kiáltotta ki. A klip egy fergeteges éjszakán át követi nyomon a főszereplőt egy teljesen szétesett, züllött városban. A Smack My Bitch Up mondanivalójának ellenzői szerint nem elég, hogy a track szövege az erőszakot hirdeti, de a klipben látható szex prostikkal, meztelen nők, kokainozás, ittas vezetés, és nők elleni erőszak is. A videó miatt a Prodigy-t nőgyűlölettel és az erőszak dicsőítésével vádolták, még a klip végén lévő fordulat ellenére is (csak ekkor derül ki ugyanis, hogy főhősünk, akinek szemén keresztül a kamera az egész éjszakát dokumentálta, valójában maga is nő), és a klipet először kitiltották a televízióból. A rajongók azonban követelték, hogy a csatorna műsoron tartsa a videót (ne feledjük, akkor még nem létezett a YouTube), így a hálózat engedett, és késő esti műsorsávukban továbbra is szerepelhetett a klip.–olvashattuk Everett Rosenfeldtől a Time Entertainmenten.

4. M.I.A.– Born Free (2010)

Úgy tűnik, a vörös hajúakra különösen rájár a rúd: nem elég nekik, hogy könnyen leégnek a napon, gyerekkorukban gyakran gúny céltáblái a suliban, M.I.A. 2010-es klipjében pedig könyörtelenül le is mészárolják őket. A 8 és fél perces minifilm SWAT-osok (az amerikai rendőrség fegyveres bűnözés elleni csoportja) akcióját kíséri végig, ahogy azok vörös hajú embereket kerítenek be, egy mezőre terelik, végül kivégzik őket. Egy kisgyerek megölését ábrázoló közelkép olyan szemléletes, hogy a legtöbb adón és weboldalon emiatt nem látható a klip, de M.I.A. weboldalán fenn van. Természetesen azért üzenet is van az elmebaj mögött: a filmet az emberölés és a rasszista sztereotípiák elleni vallomásnak szánták az alkotók.– írja a Time Magazin.

5. Marilyn Manson – (S)aint (2003)

A 2003-as klipben mindent összehordtak, amivel csak polgárt lehet pukkasztani: szerepel benne öncsonkítás, meztelen nők, maszturbálás, kokainhasználat, orális szex, így nem meglepő, hogy az anyakiadó, az Interscape Records megtiltotta USA-beli megjelenését. Marilyn Manson a cuki oldalát eddig sosem mutatta meg, nem is arra van ő kitalálva. A klip teljesen hitelesen illusztrálja azt az őrületet és káoszt, amit a művész képvisel és fennen hirdet. A klipet, amit maga Manson finanszírozott, Japánban és Németországban azért bemutatták, de a nemi szerveket és az aktusokat ott is kikockázták. Mégis, a teljes változatban található, túlságosan is szemléletes jelenetek ellenére szerintünk a klip legnyugtalanítóbb része, amikor Mansont láthatjuk fürdés közben.– írta Everett Rosenfeld, akivel tökéletesen egyetértünk.

6. Massive Attack – Paradise Circus (2010)

A bristoli zenekar Heligoland című albuma 2010 februárjában jelent meg, de az ehhez a számhoz készül klippel már 2009-ben megbotránkoztatták a prűdebb nézőket. „A videóban ugyanis egy 70-es években készült pornófilm jelenetei tűnnek fel, és maga a főszereplő beszél élményeiről - most, 73 éves korában.”– olvashattuk a Velveten. A klipből kiderül, hogy a 70-es években is volt leszbipornó, kígyófétis, és valószínűleg sokkal régebb óta van, a lényeg viszont az, hogy ebben a klipben mindent megtalálhatunk, ha nosztalgiázni akarunk, miközben jó zenét hallgatunk. A főszerepelő akkor és mostja csodálatos kontrasztként mutat rá arra, hogy a pornó örök, és megnyugtató tudni, hogy nem csak mi, hanem a pornósztárok is megöregednek egyszer.

7. Rammstein – Pussy (2010)

A német Rammstein Pussy című videoklipje már a debütálása előtt kiverte a biztosítékot. „A videó egyből a tiltólistákra került, ám attól függetlenül, hogy sem a VIVA, sem az MTV nem vetítette még éjszaka sem, ám a szám a televíziók nélkül is a német slágerlisták élére került.”– írja a Velvet. A klip forgatókönyve szerint a Rammstein tagjai rövid pornójelentekkel színesítik az amúgy nem túl izgalmas számot. A klip végén természetesen a beteljesülésüknek is szemtanúi lehetünk.

8. Rihanna – Man Down (2011)

Az énekesnő a klip első jelentében rögtön fejbelő egy srácot. A kisfilm aztán visszatekintés üzemmódban azt tárja fel, vajon miért tette? A magyarázat persze nem túl eredeti, az ok az előző napban keresendő, amikor még minden tökéletes volt, egész az esti buliig, ami után főhősnőt megerőszakolta a később fejbelőtt fickó. A vörös hajú, kék szemű félvér énekesnőt sokan bírálták az erőszakos jelenetek naturális megjelenítése miatt, de ő csak annyival kommentálta mindezt, hogy „Ez a való világ!”– idézte a Time Magazinban.

9. Bloc Party – Signs (2005)

Armand Van Helden remixében még mulattatóbb a klip, amiben feltűnik egy diszkógömb fejű csaj, egy hangosbemondófejű cica és egy hangosbemondó fejű csaj is. A Mátrixból lopott elemektől nosztalgikus érzés lehet úrrá rajtunk: az emberi testen különböző konnektorok, csatlakozók vannak, egy bácsi szeme helyett számzár. A klip csúcspontja egyértelműen az, amikor a gyéren világított, töküres szobában egy csinos nő amúgy Elemi ösztönösen széttárja lábait, és akkor meglátunk mindent. Pontosabban egy női szájat, ahogy a refrént tátogja a lábai között. Ajkak-ajkak, igen, ez tényleg rettentő feháborító.

10. Aphex Twin – Come To Daddy (1997)

Aphex Twin, eredeti nevén Richard D. James munkásságával alaposan kitolta a techno, ambient és a drum&bass stílusok határait. A Come To Daddy című klipje pedig igen nagyot durrant megjelenésének évében. A durva lázálomszerű filmben a művész arcát viselő gnóm gyerekek rongálnak, randalíroznak, ijesztgetik a védtelen embereket. Van még tévéből előmászó, szintén Aphex Twin-fejű szörny is aki aztán begyűjti maga köré kis gnóm gyermekeit, gyertek apuhoz, hát, ez azért egy kicsit talán még cukrosbácsis is.

Ön melyiktől akadna ki?

  • 9
    Madonna - Like a Prayer
  • 1
    Erykah Badu - Window Seat
  • 23
    The Prodigy - Smack My Bitch Up
  • 29
    M.I.A. - Born Free
  • 73
    Marilyn Manson - (S)aint
  • 7
    Massive Attack - Paradise Circus
  • 56
    Rammstein - Pussy
  • 5
    Rihanna - Man Down
  • 3
    Bloc Party – Signs
  • 63
    Aphex Twin – Come To Daddy
  • 274
    Egyiktől sem
  • 42
    Mindegyiktől

Mucsi Zoltán és Colin Firth az Oscar-esélyes Suszter, szabó, baka, kémben

Dívány 2012. január 15., vasárnap 10:08

Elképzelhető, hogy Mucsi Zoltán és Kálloy Molnár Péter hamarosan egy Oscar-díjas filmet is tudhatnak a pályafutásukban. A John le Carré regényéből készült Suszter, szabó, baka, kém című amerikai filmet, melyben ők is szerepelnek, a British Academy of Film and Television Arts döntőbizottsága 16 kategóriában jelölte az idei BAFTA-díjakra. Ez pedig általában az Oscar előszobája.

A film alapjául szolgáló  hidegháborús kémregényt John le Carré 1974-ben írta Tinker, Tailor, Soldier, Spy  címmel. Magyarországon először Az árulás címmel adták ki, azóta még kétszer jelent meg, minden alkalommal más cím alatt.

A könyv alapján már 1975-ben készült egy 7 részes BBC tévésorozat, most pedig Tomas Alfredson (Engedj be) rendezésében újragondolták a történetet, ami brilliáns ötletnek bizonyult, akárcsak a szereplőgárda a összeválogatása. Magyaroknak például külön öröm lehet, hogy a budapesti nyitójelenetben feltűnik Mucsi Zoltán és Kálloy Molnár Péter is.

suszter, szabó, baka, kém

"A történet 1974-ben játszódik, amikor egy Ázsiában kegyvesztetté vált brit titkosszolga vallomása nyomán felmerül a gyanú, hogy a brit hírszerzés csúcsán áruló tevékenykedik, aki minden fontos információt Moszkvának továbbít. Az elképesztő intelligenciájú George Simley-t (Gary Oldman) bízzák meg azzal, hogy a lehető legnagyobb csendben járjon utána az ügynek, és derítse ki: ki a szovjetek beépített embere. Hamarosan rájön, hogy a rejtély megoldásában kulcsfontossággal bír egy korábbi, balul elsült csehszlovákiai akció. Smiley különös és titkos nyomozása hamarosan négy főre szűkíti a gyanút, ők fedőneveiken a Suszter, a Szabó, a Baka és a Zsellér. Elrejtett dossziék, szétzúzott életek emlékei, veszélyes kémek alkotják munkája gerincét mindaddig, míg egy kiugrott ügynök, Ricki Tarr (Tom Hardy) fel nem tűnik. Tarr segítségével fényt deríthet az áruló profiljára." - írja a filmről a Port.hu filmajánlója.

A 80 éves angol író, John le Carré a kémregény irodalom egyik legismertebb alakja. Eredeti neve David John Moore Cornwell. Regényeiből számos filmet és filmsorozatot forgattak, ráadásul egy ideje előszeretettel vesz részt ezeknek a megfilmesítésében: A panamai szabó és az Elszánt diplomata esetében a forgatókönyvet részben ő maga írta.

A Suszter, szabó, baka, kém című filmet január 26-án mutatják be a magyar mozikban.

A film fogadtatása és esélyei

Általában egy brit film mindig bekerül az Oscar-listába, ez a két szavazócsoport közti átfedés miatt lehetséges: a filmakadémia 6000 tagja közül ugyanis 500-an egyben BAFTA-tagok is. Ez a teljes létszám 8%-át teszi ki – ami igencsak jelentős, hiszen ahhoz, hogy egy film bekerüljön az Oscar-listába, 5%-nak kell megjelölnie első helyen a filmet.

A Suszter, szabó, baka, kém további sikereket érhet el azáltal, hogy az év legelismertebb brit filmjének tartják. A BAFTA-hosszúlistán megelőzte a Harry Potter széria utolsó részét a 2011-es év brit filmje címért vívott küzdelemben.

A Suszter, szabó, baka, kém eddig több mint 20 millió dolláros bevételre tett szert az Egyesült Királyságban. Amerikai viszonylatban – a népesség arányát figyelembe véve - ez 100 millió dollárnak felel meg, azaz a filmet óriási népszerűség övezi.

Az amerikai forgalmazónak (Focus) az elmúlt 11 évben kilenc filmjét jelölték a Legjobb filmnek. A legtöbbjüket decemberben mutatták be, így befértek az Oscarra jelöltek közé. A megjelenés időzítése rendkívül fontos, hiszen akkor jön ki film, amikor az Akadémia tagjai leadják a szavazataikat a jelöltekre.

A kezdeti korlátozott kópiaszám után mára már 809 filmszínházban vetítik a Suszter, szabó, baka, kémet az Egyesült Államokban.

Változatos módokon nyírják ki a földlakókat a világvége filmek

Dívány 2012. január 13., péntek 16:59

Igaz, hogy a katasztrófafilmek fénykora hanyatlóban van, elvégre nem írunk már 1990-et, de azért akárhogy is nézzük, a világ a vége felé közeledik. Ezért úgy gondoltuk, összeállítunk egy listát. Ha másért nem is, legalább hasznos ötleteket lophatunk, melyek segítségével, talán tovább húzzuk. A sorrendet döntsék el Önök!

Az utolsó part (1959)

az utolsó part

Valaki, valahol megnyomta a piros gombot! Kitört a harmadik világháború, és az atomcsapások után csak romok maradtak. Ausztráliának szerencséje volt: az ötödik kontinens kimaradt a háborúsdiból. Ám ők is csak haladékot kaptak: a lassan az egész világot belepő rádioaktív felhő előbb-utóbb eljut hozzájuk is. Maximum egy évük van a csendes halálig. Az amerikai tengeralattjáró, mely a katasztrófa után szerencsésen elérte az ausztrál partokat, most az utolsó küldetésére készül: Kaliforniából érkező rádiójeleket fogtak. Lehet, hogy csoda történt, és mégis vannak túlélők? Ava Gardner és Gregory Peck főszereplésében választ kapunk minden kérdésre. A film Nevil Shute regénye alapján készült.

 

A fiú és a kutyája (1975)

a fiú és a kutyája

2024-ben járunk, a IV. világháború után. A világ, legalábbis, ami megmaradt belőle, romokban hever. Albert (Don Johnson) és kutyája, Ficsúr évek óta együtt járják a vidéket, élelem és társaság után kutatva ott, ahol a civilizáció nyomai még fellelhetőek. A hegyen túlra készülnek, ahol meleg van, tisztaság, jókedv és szép lányok. Így találnak rá egy föld alatt élő közösségre, ahol az egyik vezető lánya elcsábítja Albertet, és ráveszi, hogy kövesse őt a föld alá. A fiú nem sejti, milyen hátsó szándék vezérli nyájas vendéglátóit, és mi sem áruljuk ám el!

 

Mad Max 2. - Az országúti harcos (1981)

mad max 2.

A távoli jövőben csupán kis elszigetelt csoportok élnek a végtelen sivatagban. Túlélésüknek két feltétele van: az olaj, és hogy meg tudják védeni magukat a környéken cirkáló motoros rablóbandáktól. Max (Mel Gibson), a mogorva magányos hős vállalja, hogy megvédi az egyik közösség olajszállítmányát, mert azt ígérik, ha segít biztonságos helyre eljuttatni a tartálykocsijukat, annyi benzint kap, hogy elhagyhatja ezt a poklot.

Mel Gibson egyik legismertebb alakítása ez, amelyet több tíz évvel később csak a valóság tudott felülmúlni.

 

Az utolsó esély (1995)

az utolsó esély

Egy orosz nacionalista csoport átveszi a hatalmat az egyik nukleáris rakétabázison, s ezzel a világ a katasztrófa szélére sodródik. A USS Alabama tengeralattjáró épp orosz vizeken cirkál, és elegendő tűzerővel rendelkezik a harmadik világháború kirobbantásához. A bekövetkező zűrzavarban két tengerésztiszt, Frank Ramsey (Gene Hackman) kapitány és másodtisztje, Ron Hunter (Denzel Washington) hadnagy csap össze. Kettőjük küzdelme az egész világ sorsára kihat: Hunter ragaszkodása a szabályokhoz gátat szab Ramsey agresszív természetének. Ebben az erőpróbában a legénység lázadásra készül.

 

12 majom (1995)

12 majom

Járvány pusztította el a Föld népességének kilencvenkilenc százalékát 1997-ben. Majd negyven évvel később a túlélőkre is pusztulás vár a föld alatti világban. Csak akkor maradhatnak életben, ha sikerül információt szerezniük a gyilkos vírusról. James Cole-ra (Bruce Willis) vár a feladat, hogy az időben visszautazva, megtudja azt. A számításba azonban hiba csúszik, Cole 1996 helyett 1990-be érkezik és elmegyógyintézetbe zárják. Itt megismerkedik a hibbant Jeffrey Goines-szal, akiről később kiderül, összefüggésbe hozható a 12 Majom Hadseregével. Cole beleszeret pszichológusába, Jeffrey játszótérnek tekinti az egész világot, ami rohamos gyorsasággal és zseniális filmzene kíséretében a vesztébe tart. Vajon a Bruce Willis által alakított Cole megmenti-e a világot és boldogan él, amíg meg nem hal? Terry Gilliam filmjéről van szó, szóval ne várjunk egyszerű és boldog végkifejletet.

 

Waterworld- Vízivilág (1995)

waterworld

A sarki jégtakarók megolvadása után a Föld egyetlen hatalmas tengerré válik. A Szárazföld talán már csak a mesében létezik. Minden túlélő azt keresi, de senki sem tudja, merre lehet. A mesterséges zátonyok lakói és a tenger hajósai egymással és a kalózokkal hadakoznak. Itt találkozunk a kopoltyúval rendelkező Kevin Costnerrel, aki Bear Grylls-hez hasonlóan a saját vizeletét fogyasztja. Egy összecsapás után a hajójára vesz egy tízéves kislányt és annak anyját, ám hamarosan kalózok erednek a nyomukba, mert kislány kell nekik, aki különös tetoválást, a Szárazföldhöz vezető út térképét viseli a hátán. A nyomasztóan hosszú film alatt többször megy ki az ember pisilni, mint bármely másik film esetében, és Kevin Costner sem dob az élményen. Azért a vesetisztítás és az eljövendő apokalipszis jegyében ajánljuk mindenkinek.

 

Deep Impact (1998)

deep impact

Az alaphelyzet: Földünk felé egy nagyjából 10 km átmérőjű üstökös száguld. A következmény: pánikszerű óvóhelyépítés, de sajna ez is „mindössze” egymillió ember befogadására alkalmas. Így az illetékesek válogatnak, családokat szakítanak szét, és máris megvan a konfliktus egyik fele.

Elindítanak egy atomrakétákkal felszerelt űrhajót, aminek a feladata az üstökös felrobbantása volna, azonban a küldetés csak részben sikeres. Az üstökös becsapódik az Atlanti-óceánba, hatalmas szökőárat indítva el a szárazföld felé. Morgan Freeman elnökként káprázatos, Elijah Wood viszont ebben a filmben is csak tündéri kis hobbitot alakít, ami esetleg Gyűrűk ura-rajongóknak lehet vonzó.

Érdekesség: a film alapján nevezték el a 2005-ben fellőtt Deep Impact üstököskutató szondát.

 

A mag (2002)

a mag

Dr. Josh Keyes (Aaron Eckhart) megbízást kap Purcell tábornoktól, hogy nyomozzon egy rejtélyes haláleset-sorozat fizikai magyarázata után. Rájönnek, hogy egy ismeretlen erő megállította a Föld magjának forgását, így a bolygó mágneses mezeje rohamosan csökken, a légkör szó szerint szétesik a rétegek mentén, és ez katasztrofális következményekkel jár. A film az összes híres városi jelképpel leszámol: San Francisco Golden Gate-je leszakad, ahogy Rómában összedől a turistákkal zsúfolt Colosseum is. Dr. Keyes három hónapra jósolja a földi élet visszavonhatatlan pusztulását, de ekkorra persze mégiscsak összeálll a hatfős világmegmentő szupercsapat. Feladatuk egyszerűnek tűnik: felrobbantani egy szerkezetet, amely újra beindítja a magot, és így megmentheti a Földet a végső pusztulástól. Egyszerűnek tűnik, persze. De ha az lenne, miről szólna a film?

 

Holnapután (2004)

holnapután

Jack Hall (Dennis Quaid) klimatológusnak még a saját fia, Sam (Jake Gyllenhaal) sem hiszi el, hogy a Földet katasztrófa fenyegeti. Ám amikor egy sziget nagyságú jégtömb válik le a Déli-sark jégtáblájából, mindenki számára nyilvánvalóvá válik, hogy menekülni kell. De ekkor már késő: a folyamat drámai gyorsasággal söpör végig, Amerika megbénul a sarkvidéki hidegtől és a rázúduló hótömegtől. A film egy olyan klímaváltozás képét vetíti előre, aminek alapja nem fikció. Egy új jégkorszak beköszöntéről szól, ahol a globális felmelegedés következménye (nevével ellentétben) nem az elsivatagosodás lesz, hanem a teljes eljegesedés. Legalábbis a film szerint. A The Guardian kritikusa szerint a Holnapután „remek film, pocsék tudományos háttérrel.” Viszont  több mint 544 millió dolláros bevételével a globális felmelegedéssel foglalkozó filmek listáján az első helyre került.

 

Szupernova (2005)

szupernova

Dr. Shepard (Peter Fonda), a Nobel-díjas asztrofizikus nyomtalanul eltűnik, mindössze megdöbbentő felfedezését hagyja hátra öt kollégájának: a Nap hamarosan felrobban! A légköri zavarok, az állatok furcsa viselkedése csak a kezdete annak az apokalipszisnek, ami a Földet fenyegeti. Delgado ügynök (Tia Carrere) a kormány megbízásából egy földalatti túlélő bázisra gyűjti be a tudósokat, Shepard közvetlen kollégáját, dr. Chris Richardsont (Luke Perry) is. Richardson azonban képtelen belenyugodni abba, hogy elveszítse családját, és versenyt futva az idővel megpróbálja a katasztrófát elhárítani.

 

+1 Melancholia (2011)

melankólia

A végére pedig egy művészfilm, Lars Von Trier apokaliptikus megagiccse. A Dívány szerzőjének tavaly novemberben azért tetszett: „Lars Von Trier filmkockái önmagukban képesek életre hívni a káoszt, és ez új filmje, a Melankólia nyitóképeivel sincs másképp. A filmben két lánytestvérnek kell feldolgoznia a közelgő apokalipszist: az első hatvan perc Justine belső leépülését pergeti le előttünk, a film második felében pedig az életigenlő Claire nézőpontjából lehetünk a világvége szemtanúi.  A gyönyörűen fényképezett jeleneteket még Salvador Dalí is megirigyelné, Trier filmje maga a mozivászonra csalt szürrealizmus. Ezzel a jelzővel pedig bátran felaggathatjuk a karaktereket és a cselekményt is. Trier három olvasatban is megmutatja az emberiség pusztulását: gyermeki nyugalommal, tehetetlen dühvel, és mély melankóliával. Bónuszként pedig gyakoroltatja a „mozietikettet” a publikummal: a stáblista alatt ugyanis még garantáltan a székbe szorít mindenkit a sokkhatás.”

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Melyik a legjobb katasztrófafilm?

  • 22
    A fiú és a kutyája
  • 11
    Az utolsó esély
  • 122
    Mad Max 2.- Az országúti harcos
  • 35
    Az utolsó part
  • 250
    Holnapután
  • 47
    A mag
  • 76
    Deep Impact
  • 6
    Szupernova
  • 249
    12 majom
  • 34
    Waterworld- Vízivilág

Egy kis India hétvégére

Dívány 2012. január 13., péntek 13:20

A magyarországi indiai nagykövetség és az ELTE Indológia Tanszéke hosszú évek óta támogatja az India filmművészetét bemutató vetítéseket az Örökmozgó Mozi Indiai filmklubjában. A kínált filmek képet adnak India sokszínű és gazdag hindi nyelvű filmgyártásáról, így az ország különböző tájainak és népeinek szokásairól, öltözködéséről, vagy a vallási hagyományokról. Az indiai zenés filmek révén pedig betekintést nyerhetnek a nézők egy, a helyi és a nyugati zenéket egyaránt magába olvasztó filmes zenei kultúrába.

A filmklubban Bollywood legnagyobb sikerei mellett a legfrissebb alkotásokat és az újabban egyre nagyobb számot képviselő, művészi igényességgel készülő filmeket tűzik műsorra, melyeket mindössze 600 forintért kínál a mozi (diákoknak 450, nyugdíjasoknak 300 forint).

indiai tánc

Január 14-én szombaton 16 órakor jön a Dhoom 2. 2006-ból. A zenés-akciós-romantikus-táncos-vígjáték-dráma forgatókönyvírója rajonghat Zorróért és Fantomasért, mert főhőse egy antiszociális tolvaj, aki csak ritka műkincseket rabol, mindig álruhában, a rablás helyszínén pedig mindig csak egy fém A betűt hagy, ezért csak Mr 'A'-ként emlegetik. Őt kellene lefülelni és elkapni, ami kezdetben nem bizonyul egyszerű mókának. A film zenéje első osztályú, a táncot látni kell, az akciójelenetek látványosak, és még az angol királynő is felbukkan a filmben.

Január 20-án 18 órától az Indiai Kulturális Központban a Swades, We The People-t vetítik. A film főhőse, az indiai származású, Amerikában élő űrkutató egy nap gyerekkori emlékei hatására elhatározza, hogy visszamegy szülőhazájába, hogy felkutassa rég nem látott dajkáját. A mű merész vállalkozás volt, mivel olyan, bollywoodi filmekben tudatosan hanyagolt témákat próbált a nagyközönség számára is eladható formában tálalni, mint például a vidék elszegényedése, az analfabetizmus, vagy a ma is létező kasztrendszer.

1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 32 | 33 | 34 | 35 | 36 | 37 | 38 | 39 | 40 | 41 | 42 | 43 | 44 | 45 | 46 | 47 | 48 | 49 | 50 | 51 | 52 | 53 | 54 | 55 | 56 | 57 | 58 | 59 | 60 | 61 | 62 | 63 | 64 | 65 | 66 | 67 | 68 | 69 | 70 | 71 | 72 | 73 | 74 | 75 | 76 | 77 | 78 | 79 | 80 | 81 | 82 | 83 | 84 | 85 | 86 | 87 | 88

Blogok, amiket olvasunk

MENŐ LAKÁS Hangulatos nappalik fehér téglákkal

A fehérre festett téglafal olyan visszafogott dizájnelem, ami egyből érdekesebbé tesz bármilyen lakást. Mutatjuk a jó példákat: modern, szellős, világos.

KETTŐS MÉRCE Kinek járjanak a segélyek?

Aki megérdemli? Aki rászorul? Aki balszerencsés? Az igazságos újraelosztás rendszere nem is olyan egyszerű.

GADGET Menő mobil 26 ezer alatt

A Xiaomi Redmi 4A az egyik legkedveltebb telefon hazánkban a gyártó kínálatából. Nem is csoda, mert ilyen tudást ilyen áron kevesen adnak!
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés