#VILÁGOM

Hunter S. Thompsontól József Attiláig: az öngyilkos író a jó író?

Lavati Anett 2012. január 19., csütörtök 18:02

A depresszió régi magyar jellemvonás, amit töretlenül őrzünk: ma a felnőtt lakosság 5-7 százaléka szenved ebben, és az öngyilkossági rátánkkal a WHO-statisztikája szerint elsők vagyunk Európában. A hervasztó számokat talán kompenzálja kicsit, hogy depresszió és az alkotóvágy nem állnak távol egymástól.

A tehetség veszélyes

Nancy Coover Andreasen amerikai neuropszichológus kutatásai szerint jelentős az a kapcsolat, mely az elismert művészeket és a klasszikus lelki nyavalyákat jellemzi. Ebben a vizsgálatban 30 sikeres írót és 30 kontroll személyt vizsgáltak, az írók és kontrollcsoport tagjainak jelenlegi és múltbeli pszichiátriai diagnózisait rögzítve. A vizsgálat eredménye szerint az írók 80 százaléka, míg a kontrollcsoport tagjainak csupán 30 százaléka szenvedett mániás depresszióban. Az írók 37, a többiek 14 százaléka esetében volt jelen alkoholizmus vagy droghasználat. A depresszióról pedig már régóta tudjuk, hogy elszenvedői fejében nem ritkán fordul meg az öngyilkosság gondolata, több ízben el is jutnak a megvalósításig.

Szóval az sem úszhatja meg a boldogtalanságot, akinek kiadós tehetség jutott: ezért is van annyi öngyilkos például az irodalomban. Ön kitől olvasott volna még szívesen?

Csáth Géza – egy tégely vazelin és rengeteg drog

Az orvos-író Csáth 1919-ben, 32 éves korában hunyt el pantopon-túladagolásban. Életműve minden egyes darabját áthatja az az őrület, amiben élt: drogfüggőség, szex, szenvedés. Életműve Szász János filmrendezőt is megihlették, Ópium – Egy elmebeteg nő naplója című filmje a 38. Magyar Filmszemlén négy díjat is nyert. A Csáth által álmodott világ a kamaszkor heroinja. „Gimnáziumban találkoztam Csáth műveivel először. A tananyag szerint haladtunk, az unalmas reformkori irodalomból a nővérem íróasztala rántott ki a galléromnál fogva, ugyanis onnan loptam el Csáth Géza A varázsló halála című könyvét. Végtelenül megnyugtató volt felismerni 16 évesen, hogy a magyar irodalom nem csak az Anyám tyúkját kínálja a kamaszkori káosz kezelésére, hanem itt van pl. Csáth, aki annyira szétesett volt, hogy a műveit olvasva mindig egy kicsit kiegyensúlyozottabbnak érezhettem magam. Még most emlékszem arra a pillanatra, amikor először olvastam tőle, hogy egy tégely vazelinnal indult csajozni, ami szerintem nagyon laza lehetett a XX. század elején. Köszönöm, Csáth Géza, hogy nem lettem mániás depressziós, drogos senkiházi” – mesélte el Janka, miért is szereti annyira Csáth munkásságát. Aki kedvet kapott a Csáth által kínált világ megismeréséhez, az menjen el a Pinceszínházba január 24-én 19 órakor a Csáth Géza: Pertics Janika című darabra.

Ernest Hemingway és a babzsákhatás

Az alkoholista Hemingway 1961-ben lőtte magát főbe. Írói munkásságát Timi a következőképpen jellemezte: „Szerettem azt a dagályosságot, amivel minden általam ismert művében operált. Azt az érzést keltette az emberben olvasás közben, mintha egy végtelen vízágyon ringatózna. Sokak számára ez baromi idegesítő lehet, főleg, hogy nem tud elmenekülni a vízágyról, de aki szereti ezt a parttalan lebegést, annak ez fekszik. Az Öreg halász és a tengert olvasva úgy éreztem, mintha a mikulásszerű Hemingway ölében ülnék, aki valójában nem is ember, hanem egy szakállas babzsák.”

Raymond Chandler viszont már nem nyilatkozott ennyire elismerően az íróról: „Azt hiszem, ennek az embernek, ha ő maga választhatta volna meg, ez lett volna a sírfelirata: ITT NYUGSZIK EGY EMBER, AKI BAROMI JÓ VOLT AZ ÁGYBAN; MILYEN KÁR, HOGY EGYEDÜL VOLT OTT. A lényeg azonban, hogy kételkedni kezdtem benne, létezett-e egyáltalán. Ha valaki valamiben jó, abban a témában azért nem kell olyan keményen pedáloznia – vagy igen?”– idézi őt Joe Eszterhas Ördögi kulcs Hollywoodhoz című könyvében.

 József Attila szobra a Kossuth téren
József Attila szobra a Kossuth téren
Fotó: Földi Imre

József Attila, a legnagyobb magyar bipoláris költő

József Attila Csáthoz hasonlóan szintén 32 évesen vetett véget életének, pontosabban az a vonat, ami elé ugrott (bár számos elmélet szerint vitatható, hogy  a költő valóban öngyilkos lett). A posztumusz Kossuth-díjas költő nevét a legtöbb magyar településen utcanévként is használják, művei számos művészt ihlettek meg. „Azért említem meg József Attilát, mert tulajdonképpen neki köszönhetem, hogy nem öltem meg az öcsémet 15 éves korában. Annyira idegesítő kis bipoláris szargombóc volt, nem tudtam elviselni az állandó kedélyingadozásait. Gimiben humán faktos voltam, és fel kellett dolgoznom József Attila életművét egy dolgozat miatt. Akkor jöttem rá, hogy az öcsémet nem feltétlenül kell gyűlölnöm azért, mert általában vagy végtelenül szomorú, vagy eszementen boldog, hanem csak el kell fogadnom. Azóta grafikus lett, és van egy kutyája is” – osztotta meg emlékeit Kati.

Arthur Koestler csak néhány évig volt kommunista

Az író-újságíró Budapesten született 1905-ben. Sokan polihisztorként is emlegetik, hiszen jártas volt a társadalomtudományokban, a pszichológiában, filozófiában és a természettudományokban is. Zsidó családból származott, először cionista mozgalmárként Palesztinába települt, de a kommunizmus eszméi is vonzották, be is lépett a német kommunista pártba. Kijózanítólag hatott rá, miután tapasztalatszerzésből a Szovjetunióba költözött, néhány év alatt teljesen eltávolodott a kommunista tanoktól. Ádám egyik kedvenc könyve a Napfogyatkozás című műve: „Szamizdatként terjedt el a rendszerváltás előtt, már eleve ez is nagyon vonzott. Ez nem egy lányregény! Koestler úgy ír, hogy ha eddig kőkemény kommunista voltál, és Lenin-bögréből ittad a reggeli kávét, akkor a könyv elolvasása után nem csak kidobod a bögrét, hanem össze is töröd előtte, és még a kávéról is leszoksz!” Idősebb korában Koestler Parkinson-kórban és fehérvérűségben szenvedett, 1983 márciusában, harmadik feleségével közös öngyilkosságot követtek el. Bár egészséges – és nála jóval fiatalabb – felesége azzal indokolta döntését, hogy nem tud férje nélkül élni, Koestlert azóta is sokan bírálják azért, mert beleegyezett az asszony döntésébe.

marai

Márai Sándor, a füves

A magyar Coelhóként is apsztrofált író eredeti neve: Márai Grosschmid Sándor Károly Henrik. 1900-ban született, 1989-ben vetett véget életének San Diegóban egy pisztolylövéssel. A posztumusz Kossuth-díjas író több tucat könyvet írt, Juli Máraival először a Füves Könyvet olvasva találkozott: „Gimis voltam, a címe miatt vettem meg. Miután rájöttem, hogy ez nem az, amire számítottam, bevágtam a polcra, és hetekig ott pihent az angol nagyszótár és a dinoszauruszos album között. Egy este elővettem, és egyhuzamban elolvastam. Nagyon sok cukiság van benne. Épp előtte dobott ki a barátom, padlón voltam, Márai rántott ki a gödörből. Még próbálkoztam A gyertyák csonkig égnek című könyvével, de az annyira nyálas volt, hogy a 20. oldalnál le is tettem. Nem akartam lerombolni a füves Márai képét.”

Misima Harakiri Jukio

Eredeti nevén Hiraoka Kimitake a japán próza- és drámaíró, költő, aki rituális öngyilkosságot, szeppukut követett el. Háromszor jelölték Nobel-díjra. Az egyik legjelentősebb 20. századi japán író, avantgárd életművében a modern és hagyományos esztétikát ötvözte, kulturális határokat törve át, fő témáiul a homoszexualitást, a halált és a politikai változást választva. Dani a következők miatt tartotta fontosnak, hogy felkerüljön a listára: „Japánbuzi vagyok, ezt mindenki tudja, aki ismer. Aki rajong Japánért, az egyszer úgyis elolvassa a Termékenység tengere című tetralógiát. Misima Jukio egy lángész volt, emellett igen olvasmányosan is írt. Japán történetét meséli el, de nem úgy mint egy ócska történelemkönyv, hanem izgalmasan, szenvedéllyel, cseresznyefavirágzással, szerelemmel, és persze szeppukukkal. Végül persze ebbe is halt bele. Szeppuku harakirit hajtott végre egy balul végződő mini terrorakció után.”

Sylvia üvegbura Plath

Sylvia Plath 1932-ben született Bostonban, 31 évesen lett öngyilkos Londonban. Elsõ verseskötete és a később oly sok kiadást megért önéletrajzi ihletésű regénye, Az üvegbura csaknem észrevétlen maradt egészen haláláig. Az amerikai líra élvonalába tartozó írónő 1963-ban konyhájában magára nyitotta a gázt, miután nedves törölközőkkel és ruhákkal teljesen elszigetelte a szobát közte és az alvó gyerekei között. Sírja Hemptonstallban áll, sírkövén a következőket olvashatjuk: "Arany lótuszt még a legmardosóbb lángok közé is ültethetünk".

Timi az írónő munkásságát a következőképpen jellemezte: „A nő zseniális, a könyvei hangulata pedig igazán magával ragadó. A metszően éles irónia és az érzelmek briliáns ábrázolása annyira lehengerlő, hogy nem tudok nem rajongani a csajért és a könyveiért.”

Anne Sexton, az au pairek védőszentje

Az amerikai költő-írót „vallomásos-gyónásos költészetéről” ismerhetjük, amiért 1967-ben Pulitzer-díjat kapott. Legfőbb témái között szerepel a depresszióval való hosszú küzdelme, végül 1974-ben, 45 évesen vetett véget életének, a szénmonoxid-mérgezést választotta. Kriszta Londonban ismerkedett meg az írónő munkáival. Au pairként dolgozott egy 3 gyerekes családnál, ahol a rászakadt hatalmas magányban egy ember értette meg fájdalmát, és az Anne Sexton volt. Kriszta az ő könyveivel feküdt és kelt, így fél év alatt 4 Sexton regényen rágta át magát, mire felfedezett egy olcsó pubot, így az ötödikre már nem volt szükség.

Hunter S. Thompson
Fotó: Patricia Steur / Sunshine

Hunter S. Thompson, a gonzóság maga

Thompson 2005-ben 67 évesen lőtte magát főbe Aspen melletti birtokán. A gonzó újságírás atyja egy új irodalmi műfajt alkotott, amely mégsem merőben új, hiszen gyökerei évezredes hagyományokon alapulnak, maga a technika régóta ismert és használt: az események középpontjában az író van, az objektív leírások helyett pedig a belső élmények és az egyéni látásmód a fontos. A sokak által példaképnek tartott Thompson azonban ellentmondásos és megosztó figura volt: kétségbevonhatatlan zsenialitása mellett erős nőgyűlölet és homofóbia, feleségverés, és még igen sok rossz dolog is írható a számlájára, de az is biztos, hogy nélküle sem a Félelem és reszketés Las Vegasban című könyvet és a filmet, sem a sokak által kritizált Rumnaplót, de még ezt a méltánytalanul kevesek által ismert cikket sem ismerhette volna meg a világ. Peti nagy kedvencéről csak annyit mondott: „Thompsonnál menőbb arc nem élt még, és soha nem is fog.”

Virginia Woolffal napozni a legjobb

A feminista regényírót a XX. századi irodalom egyik vezető alakjaként tartják számon. Nem véletlenül: írt regényeket, novellákat, irodalmi kritikáival nem kis szerepe volt a kor irodalmi térképének megrajzolásában, valamint férjével egy ma is működő könyvkiadó vállalkozást alapítottak 1917-ben,  Hogarth Press néven. Olyan híres írók műveit jelentették meg, mint Gorkij, Rilke, Freud, T. S. Eliot. Ők jelentették meg Angliában elsőként Madách Imre Az ember tragédiája című művét angol nyelven. Szilvi nagyon szereti Woolf munkásságát, a következőket mondta el róla: „Woolffal először Az órák című filmben találkoztam. Nicole Kidman játszotta, amit egy kicsit bántam, mert nem igazán szeretem ezt a szőke, gebe színésznőt, de Woolfot rajta keresztül mégis megkedveltem. A filmben kezdi el írni a Dalloway asszony című könyvet, amit rögtön el is olvastam, majd A világítótorony című könyvet is. Mindkét könyvben érezhető, milyen szenvedélyes egy csaj volt Virginia. Humor, irónia, társadalomkritika, ez mind benne van a kelléktárában. Montengeróban nyaraltam, mikor A világítótornyot olvastam. Életem legjobb napozásai voltak azok, Woolffal a kezemben.” Virginia Woolf 1941 tavaszán, 59 évesen telepakolta zsebeit kővel, és folyóba ölte magát.

Önnek ki hiányzik leginkább közülük?

  • 55
    Csáth Géza
  • 16
    Ernest Hemingway
  • 151
    József Attila
  • 2
    Arthur Koestler
  • 29
    Márai Sándor
  • 6
    Misima Jukio
  • 33
    Sylvia Plath
  • 1
    Anne Sexton
  • 75
    Hunter S. Thompson
  • 33
    Virginia Woolf
  • 47
    Egyikük sem

Keressük a filmtörténet legjobb zabálós jelenetét

Lavati Anett 2012. január 18., szerda 22:28

Az evés, azon túl, hogy a létfenntartás egy igen fontos eleme, az emberi együttlétek velejárója is. Az ízletes étel a szexhez hasonlóan az örömszerzés és a megelégedettség egyik lényeges forrása. Nem egy film akad, amelyben tanúi lehettünk hatalmas zabálásoknak, bizonyos esetekben extrém, groteszk, olykor akár gusztustalan és perverzitásba hajló jelentekbe menően.

Aranyláz

Az Aranyláz című filmben a Chaplin által alakított magányos aranyásó megfőzi saját cipőjét és azt szolgálja fel ebédként. A cipőfűzőket tésztaként szervírozza, a cipő felső része társának jut, neki a talp és a a felsőrészt rögzítő szögek maradnak. Chaplint nem zavarja mindez, spagettiként tekeri a villájára a cipőfűzőt, a cipő szögeit pedig úgy nyalogatja le, mintha apró csontok lennének. Bámulatos jelenet, egyenesen 1925-ből.

Bilincs és mosoly

A Bilincs és mosoly című filmben a Paul Newman által alakított Luke egy fegyenctelepen tölti büntetését. Az alapjában véve hallgatag férfi gyakran bosszantja az őröket, ezzel is szórakoztatva rabtársait. Csakúgy, mint a híres tojásvevő jelenetben, ahol rabtársai fogadást kötnek, sikerül-e megennie Luke-nak 1 óra alatt 50 db tojást. A jelenet a videó 3. percnél kezdődik: Luke az elején még nagyon jól bírja, ám a végére már teljesen kivan, fekszik az asztalon, társai rakják bele a szájába a tojásokat. Az utolsó másodpercben természetesen sikerül lenyelnie az utolsót is.

Tom Jones

Az Oscar-díjas Tom Jones című filmben a főszereplő egy igazi nőcsábász. Egy férjes asszonnyal egy fogadóban bonyolódik viszonyba, mely egy hatalmas zabálással kezdődik. Egyfajta perverz előjáték szemtanúi lehetünk: játszanak a csirkecombbal, a csontokkal, a jelenetet nézve az ember szinte érzi a zsíros kezeket a vállán. Némán ülve esznek, egyfajta bizarr násztáncként, csak a csámcsogást, a cuppogást és a csontok roppanását hallani. A vacsorát egy körtével zárják, de azt olyan mohón és olyan erotikusan eszik, hogy a néző ezen a ponton vagy öklendezni, vagy végképp vágyakozni kezd.

Indul a bakterház

A kis Bendegúz nagy bánatára a bakterhez került tehénpásztornak. Az Indul a bakterház egyik kulcsfigurája a bakter anyósa, aki igen spórolós fajta, nem kényezteti el sem a vejét, sem Bendegúzt. A levesére nem mondhatjuk, hogy üres, van abban minden, cserebogártól a gatyamadzagig. A korgó gyomrú kisfiú így kénytelen dinnyét lopni, hogy jóllakjon végre. Persze lefüleli a gazda, Bendegúz nincs más választása, elszalad, ahogy nem először: mint a filmben meg is fogalmazza, ő soha életében nem sietett sehová, mégis nagyon sokat futott. Többek között az ehhez hasonló esetek miatt, vagy éppen akkor, amikor az általa csak büdös banyának nevezett anyóst kergette meg, amiért az felére csökkentette az ebédadagját.


Az indul a bakterház egyik kulcsjelenete szintén az evéshez kapcsolódik. A híres pofon-jelenetről beszélünk.

A nagy zabálás

Marco Ferreri A nagy zabálás című filmjét 1973-ban mutattak be, ami elég nagy port kevert.  Az öt főszereplő – Marcello Mastroianni, Philippe Noiret, Ugo Tognazzi, Michel Piccoli és Andréa Ferréol – saját keresztnevén szerepel a filmben, sőt a szereplők bizonyos tulajdonságai az őket alakító színészek valós személyiségére utalnak: Mastroianni például a magánéletben is nagy nőfaló hírében állt, Tognazziról pedig köztudott volt, hogy szabadidejében kitűnő szakács. Andréa Ferréol a szerep kedvéért 15 kilót hízott. A következő felvételt látva tanúi lehetünk annak a zabálásnak, ami Tom Jones-ék jelentéhez hasonlóan szintén szexbe torkollik, azonban itt azt is láthatjuk, hogy a morcos Marcello számára nem igazán kielégítő maga az aktus. Miközben ő Andréával szeretkezik, addig a többiek esznek.

Aranyeső Yuccában

Bud Spencer az Aranyeső Yuccában című filmben a csóró Buddy-t alakítja, aki mindig éhes. Egy szép napon versenyt eszik a helyi seriffel: pulyka, disznó, egy egész asztalnyi étel várja a versenyzőket. Buddy és a seriff is jól teljesít, de a seriff végül veszít, a desszertet már nem meri bevállalni, el is menekül. Kétfajta ember van: az, aki a következő videót látva hányingercsillapítóért szalad, valamint az, aki a hűtőhöz.

Szindbád

A Latinovits Zoltán által megformált Szindbád haldoklása közben, lét és nemlét határán bolyongva keresi az élet értelmét. Érzéki örömökben, kulináris élvezetekben véli megragadni a szépséget. Láthatjuk, milyen élvezettel fogyasztja el húslevesét (cérnametélttel), majd a két főételt. A húsleves felszínén úszó zsírszigetek, és a velős csontból kiparancsolt velő tompa cuppanása igazán valóságossá teszi a nézőnek a gasztronómiai élményt. Ez a jelenet nem vált ki undort, hacsak nem utáljuk a  húslevest, vagy a fácánt sült gesztenyével.

Monty Python- Az élet értelme

Az élet értelme című film több, egymáshoz nem igazán kapcsolódó jelenetből áll össze egy egésszé. Az egyik epizódban találkozhatunk Mr. Creosote-tal, aki egy nagyon kövér ember. Nagyon kövér és szeret enni. Be is tér egy étterembe, ahol a John Cleese által megformált pókerarcú főpincér fogadja. Rögtön egy vödörrel, Mr. Creosote ugyanis annyira dagadt, hogy folyamatosan hány: nem kell félni, meg is teszi, a jelenet közben többször is, túláradóan. A helyzetet még innen is lehet fokozni, a vendég nemcsak a vödröt használja folyamatosan, de idővel már mindenkit be is terít gyomortartalmával, míg végül a vacsora végére annyira felfújódik, hogy felrobbanva beteríti az egész éttermet gyomra tartalmával.

Taxidermia

Pálfi György szemledíjas filmjében, a Taxidermiában hasonlóan groteszk főhőssel ismerteti meg a nézőt. A Parti Nagy Lajos novellájának főszereplőjeként született szereplő a hatvanas-hetvenes évek Magyarországán a zabálást űzi sportként: négy évig szekcióelső az Édesiparban, mártott ostyában egyenesen verhetetlen (2,98 az egyéni rekordja, Igor Vosztongonov 3,21-gyel lett Európa-bajnok Szófiában). Annyira kövér, hogy mozogni sem bír, fia viseli gondját. A jelenet ugyan nem egy klasszikus zabálós jelenet, de van benne minden: zabáló macskák, veszekedés, kajaverseny a tévében, mártott ostya evés csomagolópapírostul, hatalmas toka, hordónyi fedetlen has, dobálózás.

Olasz módra

Az 1996-os Olasz módra című filmben egy szegény olasz testvérpár történetét ismerhetjük meg. Éttermet akarnak nyitni. A vonatkozó jelenetben Secondo – akit Stanley Tucci alakít – rántottát süt. Lassan, nyugodtan, de mérhetetlenül lazán. Szépen felveri a tojást, beolajozza a serpenyőt, majd a befűszerezett tojást beleönti. Az ember szájában már ekkor összegyűlik a nyál. Szépen, nyugodtan csinálja. Alkalmazottja közben nagyon várja már az ételt, várakozás közben kivesz egy szelet kenyeret a kosárból, és azt majszolja. Secondo ekkor feldobja a tojást a levegőbe, mintha csak palacsintát sütne, persze profiként el is kapja azt. Kiporciózza, majd esznek némán ketten. Ekkor betoppan a konyhába Secondo fivére, Primo. Kap tányért, és rántottát is. Az alkalmazott már végzett, el is hagyja a helyszínt. A testvérpár egyedül marad a rántottával. Némán esznek, mikor Primo átöleli Secondót. Így fejezik be ezt a végtelenül egyszerű vacsorát, mondhatnák, olasz módra. Egyszerre éheztünk meg és érzékenyültünk el.

Ön szerint melyik a legjobb zabálós jelenet?

  • 62
    Aranyláz- cipőleves
  • 10
    Bilincs és mosoly- tojásevés
  • 11
    Tom Jones- gasztropetting
  • 429
    Indul a bakterház- banya főztje
  • 67
    A nagy zabálás- csirkecombos szex
  • 479
    Aranyeső Yuccában- zabálóverseny
  • 531
    Szindbád- a velő hangja
  • 63
    Az élet értelme- mentalevél
  • 32
    Taxidermia- mártott ostya csagolva
  • 58
    Olasz módra- rántotta

A prosztó macsó leszbikus, a pucéran sétáló énekesnő és Marilyn Manson a kádban

Lavati Anett 2012. január 16., hétfő 21:19

1. Madonna – Like a Prayer (1989)

1989-es Like a Prayer című albumának dalához készült klipjében Madonna rendesen adott a keresztény egyház szimbólumrendszerének. Indításképp egy templomban forró imájával kelt életre egy fekete bőrű szentet, aki atyai (?) csókkal megáldja őt, majd meglép a templomból. Később is csókolóznak még, akkor már kevésbé szakrálisan, és persze  már ez is sok volt az egyháznak, attól azonban, amikor Madonna kezein krisztusi stigmák jelennek meg, végképp kiakadtak. Az, hogy az énekesnő túlzottan ledérnek ítélt ruházatban mutatkozik a megszentelt házban, vagy hogy lángoló keresztek előtt rázza magát, már csak ráadás volt a botrányhoz.

A klipet a különféle egyházi háborgások mellett az Amerikai Családok Egyesülete és a PepsiCo is elítélte. Utóbbi cég pedig még 5 millió dollárt fizetett is volna a popsztárnak, hogy egy reklámban felhasználhassák a dalt, de visszaléptek a klip negatív sajtóvisszhangja miatt – írja a Time Magazin.

2. Erykah Badu – Window Seat (2010)

Ebben az egyetlen snittben rögzített videoklipben Erykah Badu R&B énekesnő úgy sétál végig a dallasi Elm Streeten, hogy folyamatosan megszabadul egy-egy ruhadarabjától. Végül teljesen meztelenül a földre zuhan, mintha lelőtték volna, közel ahhoz a helyhez, ahol John F. Kennedy elnököt 1963-ban valóban meggyilkolták. Az énekesnő a elmondta, klipjével egy bizonyos "kollektív gondolkodási rendszer", valamint a tömegkultúra ellen kívánt tiltakozni, amely nem támogatja az egyéni kifejezésmódot. De Badu akciója nem csak ellentmondásos volt: a dallasiak szerint törvényellenes is, mivel az énekesnő nem kapott (igaz, állítólag nem is kért) engedélyt a forgatásra. Miután egy dallasi lakos panaszt nyújtott be ellene, Badu ellen rendbontás címén emeltek vádat, de végül ötszáz dollár bírsággal és 6 hónapos próbaidővel megúszta a minden idők legkisebb marketing költségvetésű klipjét.

3. The Prodigy – Smack My Bitch Up (1997)

A klip az igen rosszéletű főszereplő durva szombat estéjébe-éjszakájába-hajnalába ad bepillantást, ami gyakorlatilag kihágások, szabálysértések sorozata. A főszereplő Eleve bepiálva indul bulizni, persze kocsival, nőket molesztál, iszik, drogozik, szétver egy kocsmát, ahonnan emiatt ki is vágják, végül egy sztriptízbárban köt ki, ahonnan hazaviszi az egyik táncosnőt. Közben kocsit is lop, majd hancúrozik is a prostival egyet, mikor a klip végén, meglátjuk, ki is főhősünk. Ő is lány. A klip jól össze van rakva, szó se róla.

Ezt a kisfilmet az MTV az általa valaha sugárzott legvitatottabb videoklipnek kiáltotta ki. A klip egy fergeteges éjszakán át követi nyomon a főszereplőt egy teljesen szétesett, züllött városban. A Smack My Bitch Up mondanivalójának ellenzői szerint nem elég, hogy a track szövege az erőszakot hirdeti, de a klipben látható szex prostikkal, meztelen nők, kokainozás, ittas vezetés, és nők elleni erőszak is. A videó miatt a Prodigy-t nőgyűlölettel és az erőszak dicsőítésével vádolták, még a klip végén lévő fordulat ellenére is (csak ekkor derül ki ugyanis, hogy főhősünk, akinek szemén keresztül a kamera az egész éjszakát dokumentálta, valójában maga is nő), és a klipet először kitiltották a televízióból. A rajongók azonban követelték, hogy a csatorna műsoron tartsa a videót (ne feledjük, akkor még nem létezett a YouTube), így a hálózat engedett, és késő esti műsorsávukban továbbra is szerepelhetett a klip.–olvashattuk Everett Rosenfeldtől a Time Entertainmenten.

4. M.I.A.– Born Free (2010)

Úgy tűnik, a vörös hajúakra különösen rájár a rúd: nem elég nekik, hogy könnyen leégnek a napon, gyerekkorukban gyakran gúny céltáblái a suliban, M.I.A. 2010-es klipjében pedig könyörtelenül le is mészárolják őket. A 8 és fél perces minifilm SWAT-osok (az amerikai rendőrség fegyveres bűnözés elleni csoportja) akcióját kíséri végig, ahogy azok vörös hajú embereket kerítenek be, egy mezőre terelik, végül kivégzik őket. Egy kisgyerek megölését ábrázoló közelkép olyan szemléletes, hogy a legtöbb adón és weboldalon emiatt nem látható a klip, de M.I.A. weboldalán fenn van. Természetesen azért üzenet is van az elmebaj mögött: a filmet az emberölés és a rasszista sztereotípiák elleni vallomásnak szánták az alkotók.– írja a Time Magazin.

5. Marilyn Manson – (S)aint (2003)

A 2003-as klipben mindent összehordtak, amivel csak polgárt lehet pukkasztani: szerepel benne öncsonkítás, meztelen nők, maszturbálás, kokainhasználat, orális szex, így nem meglepő, hogy az anyakiadó, az Interscape Records megtiltotta USA-beli megjelenését. Marilyn Manson a cuki oldalát eddig sosem mutatta meg, nem is arra van ő kitalálva. A klip teljesen hitelesen illusztrálja azt az őrületet és káoszt, amit a művész képvisel és fennen hirdet. A klipet, amit maga Manson finanszírozott, Japánban és Németországban azért bemutatták, de a nemi szerveket és az aktusokat ott is kikockázták. Mégis, a teljes változatban található, túlságosan is szemléletes jelenetek ellenére szerintünk a klip legnyugtalanítóbb része, amikor Mansont láthatjuk fürdés közben.– írta Everett Rosenfeld, akivel tökéletesen egyetértünk.

6. Massive Attack – Paradise Circus (2010)

A bristoli zenekar Heligoland című albuma 2010 februárjában jelent meg, de az ehhez a számhoz készül klippel már 2009-ben megbotránkoztatták a prűdebb nézőket. „A videóban ugyanis egy 70-es években készült pornófilm jelenetei tűnnek fel, és maga a főszereplő beszél élményeiről - most, 73 éves korában.”– olvashattuk a Velveten. A klipből kiderül, hogy a 70-es években is volt leszbipornó, kígyófétis, és valószínűleg sokkal régebb óta van, a lényeg viszont az, hogy ebben a klipben mindent megtalálhatunk, ha nosztalgiázni akarunk, miközben jó zenét hallgatunk. A főszerepelő akkor és mostja csodálatos kontrasztként mutat rá arra, hogy a pornó örök, és megnyugtató tudni, hogy nem csak mi, hanem a pornósztárok is megöregednek egyszer.

7. Rammstein – Pussy (2010)

A német Rammstein Pussy című videoklipje már a debütálása előtt kiverte a biztosítékot. „A videó egyből a tiltólistákra került, ám attól függetlenül, hogy sem a VIVA, sem az MTV nem vetítette még éjszaka sem, ám a szám a televíziók nélkül is a német slágerlisták élére került.”– írja a Velvet. A klip forgatókönyve szerint a Rammstein tagjai rövid pornójelentekkel színesítik az amúgy nem túl izgalmas számot. A klip végén természetesen a beteljesülésüknek is szemtanúi lehetünk.

8. Rihanna – Man Down (2011)

Az énekesnő a klip első jelentében rögtön fejbelő egy srácot. A kisfilm aztán visszatekintés üzemmódban azt tárja fel, vajon miért tette? A magyarázat persze nem túl eredeti, az ok az előző napban keresendő, amikor még minden tökéletes volt, egész az esti buliig, ami után főhősnőt megerőszakolta a később fejbelőtt fickó. A vörös hajú, kék szemű félvér énekesnőt sokan bírálták az erőszakos jelenetek naturális megjelenítése miatt, de ő csak annyival kommentálta mindezt, hogy „Ez a való világ!”– idézte a Time Magazinban.

9. Bloc Party – Signs (2005)

Armand Van Helden remixében még mulattatóbb a klip, amiben feltűnik egy diszkógömb fejű csaj, egy hangosbemondófejű cica és egy hangosbemondó fejű csaj is. A Mátrixból lopott elemektől nosztalgikus érzés lehet úrrá rajtunk: az emberi testen különböző konnektorok, csatlakozók vannak, egy bácsi szeme helyett számzár. A klip csúcspontja egyértelműen az, amikor a gyéren világított, töküres szobában egy csinos nő amúgy Elemi ösztönösen széttárja lábait, és akkor meglátunk mindent. Pontosabban egy női szájat, ahogy a refrént tátogja a lábai között. Ajkak-ajkak, igen, ez tényleg rettentő feháborító.

10. Aphex Twin – Come To Daddy (1997)

Aphex Twin, eredeti nevén Richard D. James munkásságával alaposan kitolta a techno, ambient és a drum&bass stílusok határait. A Come To Daddy című klipje pedig igen nagyot durrant megjelenésének évében. A durva lázálomszerű filmben a művész arcát viselő gnóm gyerekek rongálnak, randalíroznak, ijesztgetik a védtelen embereket. Van még tévéből előmászó, szintén Aphex Twin-fejű szörny is aki aztán begyűjti maga köré kis gnóm gyermekeit, gyertek apuhoz, hát, ez azért egy kicsit talán még cukrosbácsis is.

Ön melyiktől akadna ki?

  • 9
    Madonna - Like a Prayer
  • 1
    Erykah Badu - Window Seat
  • 23
    The Prodigy - Smack My Bitch Up
  • 29
    M.I.A. - Born Free
  • 73
    Marilyn Manson - (S)aint
  • 7
    Massive Attack - Paradise Circus
  • 56
    Rammstein - Pussy
  • 5
    Rihanna - Man Down
  • 3
    Bloc Party – Signs
  • 63
    Aphex Twin – Come To Daddy
  • 274
    Egyiktől sem
  • 42
    Mindegyiktől

Mucsi Zoltán és Colin Firth az Oscar-esélyes Suszter, szabó, baka, kémben

Dívány 2012. január 15., vasárnap 10:08

Elképzelhető, hogy Mucsi Zoltán és Kálloy Molnár Péter hamarosan egy Oscar-díjas filmet is tudhatnak a pályafutásukban. A John le Carré regényéből készült Suszter, szabó, baka, kém című amerikai filmet, melyben ők is szerepelnek, a British Academy of Film and Television Arts döntőbizottsága 16 kategóriában jelölte az idei BAFTA-díjakra. Ez pedig általában az Oscar előszobája.

A film alapjául szolgáló  hidegháborús kémregényt John le Carré 1974-ben írta Tinker, Tailor, Soldier, Spy  címmel. Magyarországon először Az árulás címmel adták ki, azóta még kétszer jelent meg, minden alkalommal más cím alatt.

A könyv alapján már 1975-ben készült egy 7 részes BBC tévésorozat, most pedig Tomas Alfredson (Engedj be) rendezésében újragondolták a történetet, ami brilliáns ötletnek bizonyult, akárcsak a szereplőgárda a összeválogatása. Magyaroknak például külön öröm lehet, hogy a budapesti nyitójelenetben feltűnik Mucsi Zoltán és Kálloy Molnár Péter is.

suszter, szabó, baka, kém

"A történet 1974-ben játszódik, amikor egy Ázsiában kegyvesztetté vált brit titkosszolga vallomása nyomán felmerül a gyanú, hogy a brit hírszerzés csúcsán áruló tevékenykedik, aki minden fontos információt Moszkvának továbbít. Az elképesztő intelligenciájú George Simley-t (Gary Oldman) bízzák meg azzal, hogy a lehető legnagyobb csendben járjon utána az ügynek, és derítse ki: ki a szovjetek beépített embere. Hamarosan rájön, hogy a rejtély megoldásában kulcsfontossággal bír egy korábbi, balul elsült csehszlovákiai akció. Smiley különös és titkos nyomozása hamarosan négy főre szűkíti a gyanút, ők fedőneveiken a Suszter, a Szabó, a Baka és a Zsellér. Elrejtett dossziék, szétzúzott életek emlékei, veszélyes kémek alkotják munkája gerincét mindaddig, míg egy kiugrott ügynök, Ricki Tarr (Tom Hardy) fel nem tűnik. Tarr segítségével fényt deríthet az áruló profiljára." - írja a filmről a Port.hu filmajánlója.

A 80 éves angol író, John le Carré a kémregény irodalom egyik legismertebb alakja. Eredeti neve David John Moore Cornwell. Regényeiből számos filmet és filmsorozatot forgattak, ráadásul egy ideje előszeretettel vesz részt ezeknek a megfilmesítésében: A panamai szabó és az Elszánt diplomata esetében a forgatókönyvet részben ő maga írta.

A Suszter, szabó, baka, kém című filmet január 26-án mutatják be a magyar mozikban.

A film fogadtatása és esélyei

Általában egy brit film mindig bekerül az Oscar-listába, ez a két szavazócsoport közti átfedés miatt lehetséges: a filmakadémia 6000 tagja közül ugyanis 500-an egyben BAFTA-tagok is. Ez a teljes létszám 8%-át teszi ki – ami igencsak jelentős, hiszen ahhoz, hogy egy film bekerüljön az Oscar-listába, 5%-nak kell megjelölnie első helyen a filmet.

A Suszter, szabó, baka, kém további sikereket érhet el azáltal, hogy az év legelismertebb brit filmjének tartják. A BAFTA-hosszúlistán megelőzte a Harry Potter széria utolsó részét a 2011-es év brit filmje címért vívott küzdelemben.

A Suszter, szabó, baka, kém eddig több mint 20 millió dolláros bevételre tett szert az Egyesült Királyságban. Amerikai viszonylatban – a népesség arányát figyelembe véve - ez 100 millió dollárnak felel meg, azaz a filmet óriási népszerűség övezi.

Az amerikai forgalmazónak (Focus) az elmúlt 11 évben kilenc filmjét jelölték a Legjobb filmnek. A legtöbbjüket decemberben mutatták be, így befértek az Oscarra jelöltek közé. A megjelenés időzítése rendkívül fontos, hiszen akkor jön ki film, amikor az Akadémia tagjai leadják a szavazataikat a jelöltekre.

A kezdeti korlátozott kópiaszám után mára már 809 filmszínházban vetítik a Suszter, szabó, baka, kémet az Egyesült Államokban.

Változatos módokon nyírják ki a földlakókat a világvége filmek

Dívány 2012. január 13., péntek 16:59

Igaz, hogy a katasztrófafilmek fénykora hanyatlóban van, elvégre nem írunk már 1990-et, de azért akárhogy is nézzük, a világ a vége felé közeledik. Ezért úgy gondoltuk, összeállítunk egy listát. Ha másért nem is, legalább hasznos ötleteket lophatunk, melyek segítségével, talán tovább húzzuk. A sorrendet döntsék el Önök!

Az utolsó part (1959)

az utolsó part

Valaki, valahol megnyomta a piros gombot! Kitört a harmadik világháború, és az atomcsapások után csak romok maradtak. Ausztráliának szerencséje volt: az ötödik kontinens kimaradt a háborúsdiból. Ám ők is csak haladékot kaptak: a lassan az egész világot belepő rádioaktív felhő előbb-utóbb eljut hozzájuk is. Maximum egy évük van a csendes halálig. Az amerikai tengeralattjáró, mely a katasztrófa után szerencsésen elérte az ausztrál partokat, most az utolsó küldetésére készül: Kaliforniából érkező rádiójeleket fogtak. Lehet, hogy csoda történt, és mégis vannak túlélők? Ava Gardner és Gregory Peck főszereplésében választ kapunk minden kérdésre. A film Nevil Shute regénye alapján készült.

 

A fiú és a kutyája (1975)

a fiú és a kutyája

2024-ben járunk, a IV. világháború után. A világ, legalábbis, ami megmaradt belőle, romokban hever. Albert (Don Johnson) és kutyája, Ficsúr évek óta együtt járják a vidéket, élelem és társaság után kutatva ott, ahol a civilizáció nyomai még fellelhetőek. A hegyen túlra készülnek, ahol meleg van, tisztaság, jókedv és szép lányok. Így találnak rá egy föld alatt élő közösségre, ahol az egyik vezető lánya elcsábítja Albertet, és ráveszi, hogy kövesse őt a föld alá. A fiú nem sejti, milyen hátsó szándék vezérli nyájas vendéglátóit, és mi sem áruljuk ám el!

 

Mad Max 2. - Az országúti harcos (1981)

mad max 2.

A távoli jövőben csupán kis elszigetelt csoportok élnek a végtelen sivatagban. Túlélésüknek két feltétele van: az olaj, és hogy meg tudják védeni magukat a környéken cirkáló motoros rablóbandáktól. Max (Mel Gibson), a mogorva magányos hős vállalja, hogy megvédi az egyik közösség olajszállítmányát, mert azt ígérik, ha segít biztonságos helyre eljuttatni a tartálykocsijukat, annyi benzint kap, hogy elhagyhatja ezt a poklot.

Mel Gibson egyik legismertebb alakítása ez, amelyet több tíz évvel később csak a valóság tudott felülmúlni.

 

Az utolsó esély (1995)

az utolsó esély

Egy orosz nacionalista csoport átveszi a hatalmat az egyik nukleáris rakétabázison, s ezzel a világ a katasztrófa szélére sodródik. A USS Alabama tengeralattjáró épp orosz vizeken cirkál, és elegendő tűzerővel rendelkezik a harmadik világháború kirobbantásához. A bekövetkező zűrzavarban két tengerésztiszt, Frank Ramsey (Gene Hackman) kapitány és másodtisztje, Ron Hunter (Denzel Washington) hadnagy csap össze. Kettőjük küzdelme az egész világ sorsára kihat: Hunter ragaszkodása a szabályokhoz gátat szab Ramsey agresszív természetének. Ebben az erőpróbában a legénység lázadásra készül.

 

12 majom (1995)

12 majom

Járvány pusztította el a Föld népességének kilencvenkilenc százalékát 1997-ben. Majd negyven évvel később a túlélőkre is pusztulás vár a föld alatti világban. Csak akkor maradhatnak életben, ha sikerül információt szerezniük a gyilkos vírusról. James Cole-ra (Bruce Willis) vár a feladat, hogy az időben visszautazva, megtudja azt. A számításba azonban hiba csúszik, Cole 1996 helyett 1990-be érkezik és elmegyógyintézetbe zárják. Itt megismerkedik a hibbant Jeffrey Goines-szal, akiről később kiderül, összefüggésbe hozható a 12 Majom Hadseregével. Cole beleszeret pszichológusába, Jeffrey játszótérnek tekinti az egész világot, ami rohamos gyorsasággal és zseniális filmzene kíséretében a vesztébe tart. Vajon a Bruce Willis által alakított Cole megmenti-e a világot és boldogan él, amíg meg nem hal? Terry Gilliam filmjéről van szó, szóval ne várjunk egyszerű és boldog végkifejletet.

 

Waterworld- Vízivilág (1995)

waterworld

A sarki jégtakarók megolvadása után a Föld egyetlen hatalmas tengerré válik. A Szárazföld talán már csak a mesében létezik. Minden túlélő azt keresi, de senki sem tudja, merre lehet. A mesterséges zátonyok lakói és a tenger hajósai egymással és a kalózokkal hadakoznak. Itt találkozunk a kopoltyúval rendelkező Kevin Costnerrel, aki Bear Grylls-hez hasonlóan a saját vizeletét fogyasztja. Egy összecsapás után a hajójára vesz egy tízéves kislányt és annak anyját, ám hamarosan kalózok erednek a nyomukba, mert kislány kell nekik, aki különös tetoválást, a Szárazföldhöz vezető út térképét viseli a hátán. A nyomasztóan hosszú film alatt többször megy ki az ember pisilni, mint bármely másik film esetében, és Kevin Costner sem dob az élményen. Azért a vesetisztítás és az eljövendő apokalipszis jegyében ajánljuk mindenkinek.

 

Deep Impact (1998)

deep impact

Az alaphelyzet: Földünk felé egy nagyjából 10 km átmérőjű üstökös száguld. A következmény: pánikszerű óvóhelyépítés, de sajna ez is „mindössze” egymillió ember befogadására alkalmas. Így az illetékesek válogatnak, családokat szakítanak szét, és máris megvan a konfliktus egyik fele.

Elindítanak egy atomrakétákkal felszerelt űrhajót, aminek a feladata az üstökös felrobbantása volna, azonban a küldetés csak részben sikeres. Az üstökös becsapódik az Atlanti-óceánba, hatalmas szökőárat indítva el a szárazföld felé. Morgan Freeman elnökként káprázatos, Elijah Wood viszont ebben a filmben is csak tündéri kis hobbitot alakít, ami esetleg Gyűrűk ura-rajongóknak lehet vonzó.

Érdekesség: a film alapján nevezték el a 2005-ben fellőtt Deep Impact üstököskutató szondát.

 

A mag (2002)

a mag

Dr. Josh Keyes (Aaron Eckhart) megbízást kap Purcell tábornoktól, hogy nyomozzon egy rejtélyes haláleset-sorozat fizikai magyarázata után. Rájönnek, hogy egy ismeretlen erő megállította a Föld magjának forgását, így a bolygó mágneses mezeje rohamosan csökken, a légkör szó szerint szétesik a rétegek mentén, és ez katasztrofális következményekkel jár. A film az összes híres városi jelképpel leszámol: San Francisco Golden Gate-je leszakad, ahogy Rómában összedől a turistákkal zsúfolt Colosseum is. Dr. Keyes három hónapra jósolja a földi élet visszavonhatatlan pusztulását, de ekkorra persze mégiscsak összeálll a hatfős világmegmentő szupercsapat. Feladatuk egyszerűnek tűnik: felrobbantani egy szerkezetet, amely újra beindítja a magot, és így megmentheti a Földet a végső pusztulástól. Egyszerűnek tűnik, persze. De ha az lenne, miről szólna a film?

 

Holnapután (2004)

holnapután

Jack Hall (Dennis Quaid) klimatológusnak még a saját fia, Sam (Jake Gyllenhaal) sem hiszi el, hogy a Földet katasztrófa fenyegeti. Ám amikor egy sziget nagyságú jégtömb válik le a Déli-sark jégtáblájából, mindenki számára nyilvánvalóvá válik, hogy menekülni kell. De ekkor már késő: a folyamat drámai gyorsasággal söpör végig, Amerika megbénul a sarkvidéki hidegtől és a rázúduló hótömegtől. A film egy olyan klímaváltozás képét vetíti előre, aminek alapja nem fikció. Egy új jégkorszak beköszöntéről szól, ahol a globális felmelegedés következménye (nevével ellentétben) nem az elsivatagosodás lesz, hanem a teljes eljegesedés. Legalábbis a film szerint. A The Guardian kritikusa szerint a Holnapután „remek film, pocsék tudományos háttérrel.” Viszont  több mint 544 millió dolláros bevételével a globális felmelegedéssel foglalkozó filmek listáján az első helyre került.

 

Szupernova (2005)

szupernova

Dr. Shepard (Peter Fonda), a Nobel-díjas asztrofizikus nyomtalanul eltűnik, mindössze megdöbbentő felfedezését hagyja hátra öt kollégájának: a Nap hamarosan felrobban! A légköri zavarok, az állatok furcsa viselkedése csak a kezdete annak az apokalipszisnek, ami a Földet fenyegeti. Delgado ügynök (Tia Carrere) a kormány megbízásából egy földalatti túlélő bázisra gyűjti be a tudósokat, Shepard közvetlen kollégáját, dr. Chris Richardsont (Luke Perry) is. Richardson azonban képtelen belenyugodni abba, hogy elveszítse családját, és versenyt futva az idővel megpróbálja a katasztrófát elhárítani.

 

+1 Melancholia (2011)

melankólia

A végére pedig egy művészfilm, Lars Von Trier apokaliptikus megagiccse. A Dívány szerzőjének tavaly novemberben azért tetszett: „Lars Von Trier filmkockái önmagukban képesek életre hívni a káoszt, és ez új filmje, a Melankólia nyitóképeivel sincs másképp. A filmben két lánytestvérnek kell feldolgoznia a közelgő apokalipszist: az első hatvan perc Justine belső leépülését pergeti le előttünk, a film második felében pedig az életigenlő Claire nézőpontjából lehetünk a világvége szemtanúi.  A gyönyörűen fényképezett jeleneteket még Salvador Dalí is megirigyelné, Trier filmje maga a mozivászonra csalt szürrealizmus. Ezzel a jelzővel pedig bátran felaggathatjuk a karaktereket és a cselekményt is. Trier három olvasatban is megmutatja az emberiség pusztulását: gyermeki nyugalommal, tehetetlen dühvel, és mély melankóliával. Bónuszként pedig gyakoroltatja a „mozietikettet” a publikummal: a stáblista alatt ugyanis még garantáltan a székbe szorít mindenkit a sokkhatás.”

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Melyik a legjobb katasztrófafilm?

  • 22
    A fiú és a kutyája
  • 11
    Az utolsó esély
  • 122
    Mad Max 2.- Az országúti harcos
  • 35
    Az utolsó part
  • 250
    Holnapután
  • 47
    A mag
  • 76
    Deep Impact
  • 6
    Szupernova
  • 249
    12 majom
  • 34
    Waterworld- Vízivilág

Egy kis India hétvégére

Dívány 2012. január 13., péntek 13:20

A magyarországi indiai nagykövetség és az ELTE Indológia Tanszéke hosszú évek óta támogatja az India filmművészetét bemutató vetítéseket az Örökmozgó Mozi Indiai filmklubjában. A kínált filmek képet adnak India sokszínű és gazdag hindi nyelvű filmgyártásáról, így az ország különböző tájainak és népeinek szokásairól, öltözködéséről, vagy a vallási hagyományokról. Az indiai zenés filmek révén pedig betekintést nyerhetnek a nézők egy, a helyi és a nyugati zenéket egyaránt magába olvasztó filmes zenei kultúrába.

A filmklubban Bollywood legnagyobb sikerei mellett a legfrissebb alkotásokat és az újabban egyre nagyobb számot képviselő, művészi igényességgel készülő filmeket tűzik műsorra, melyeket mindössze 600 forintért kínál a mozi (diákoknak 450, nyugdíjasoknak 300 forint).

indiai tánc

Január 14-én szombaton 16 órakor jön a Dhoom 2. 2006-ból. A zenés-akciós-romantikus-táncos-vígjáték-dráma forgatókönyvírója rajonghat Zorróért és Fantomasért, mert főhőse egy antiszociális tolvaj, aki csak ritka műkincseket rabol, mindig álruhában, a rablás helyszínén pedig mindig csak egy fém A betűt hagy, ezért csak Mr 'A'-ként emlegetik. Őt kellene lefülelni és elkapni, ami kezdetben nem bizonyul egyszerű mókának. A film zenéje első osztályú, a táncot látni kell, az akciójelenetek látványosak, és még az angol királynő is felbukkan a filmben.

Január 20-án 18 órától az Indiai Kulturális Központban a Swades, We The People-t vetítik. A film főhőse, az indiai származású, Amerikában élő űrkutató egy nap gyerekkori emlékei hatására elhatározza, hogy visszamegy szülőhazájába, hogy felkutassa rég nem látott dajkáját. A mű merész vállalkozás volt, mivel olyan, bollywoodi filmekben tudatosan hanyagolt témákat próbált a nagyközönség számára is eladható formában tálalni, mint például a vidék elszegényedése, az analfabetizmus, vagy a ma is létező kasztrendszer.

Péntek 13, jelent ma még valamit?

Dívány 2012. január 13., péntek 07:53

Különböző népek hiedelemvilága a természet és az ember egységére utal. Amióta világ a világ, az emberiség igyekszik megfejteni a természeti jelenségeket, működéseket, mintázatokat különböző ok-okozati (ál)igazságokkal, tudományosan, vagy éppen a valláson keresztül. A péntekkel és a 13-as számmal is így esett.

Lehetséges genezisek

Vannak, akik a bibliai időkre vezetik vissza a péntek 13 legendáját, azon belül is Jézus idejére. Jézus – aki egyes források szerint i.e. 13-án született – 12 tanítványával ült le utoljára vacsorázni. Ráadásul pénteken feszítették keresztre, hiszen akkoriban ez volt a kivégzések napja.

A viking mitológiában is találunk utalást a péntek és a 13. nap szerencsétlen együttállására: „Odin és 11 társa tart lakomát, amit a meg nem hívott Loki, a viszály istene tesz tönkre tizenharmadikként, egy mérgezett nyílvesszővel megöli Baldrt, a szépség istenét, ami végül az istenek háborújához, a Ragnarökhöz vezet”– olvashattuk az Indexen.

Mások szerint ennek a babonának a gyökerei nem vezethetőek vissza ennyire régre, mindezt az első olyan írásos mű megjelenésének dátumával magyarázzák, amelyben először írtak a péntek tizenharmadika balszerencsés mivoltáról. Az említett mű Gioachino Rossini zeneszerző életrajza, melyet 1869-ben vetettek papírra. Különös egybeesés, hogy a zeneszerző 1863. november 13-án halt meg, ami pénteki napra esett.

A babona a jelenben

Lift Sanghajban
Lift Sanghajban
Fotó: Wikimedia Commons

Az angolszász, a német és a dél-európai kultúrákban a legerősebb a félelem, nemcsak a 13-i péntektől, hanem a 13-as számtól is. New Yorkban és más amerikai nagyvárosokban alig találni felhőkarcolót, amelynek lenne 13. (-nak hívott) emelete. A hotelekben nincsen 13-as jelzésű szoba. Volt idő, amikor a repülőgépeken nem volt 13-as szék, a kórházakban 13-as kórterem, a légi kikötőkben 13-as kapu, a Forma-1-ben 13-as számú autó.

Az Apollo 13 fellövési kísérlete kudarcba fulladt, pedig nem bízták a véletlenre: a repülés 1970. április 11-én, helyi idő szerint 13:13-kor a Cape Canaveral 39A indítóállásáról indult. Azért a 39-esről, mert az éppen háromszor 13.

Az ettől a naptól való rettegés a tudomány egyik népszerű hiedelme, természetesen neve is van: paraszkavedekatriafóbia vagy friggatriszkaidekafóbia. És természetesen hírességeket sem kímél.

Franklin D. Roosevelt amerikai elnök egyetlen hónapban sem utazott 13-án, és soha nem adott olyan ebédet vagy vacsorát, amelynek során 13-an ültek volna az asztalnál. Napóleon és Herbert Hoover is rettegett azoktól a tizenharmadikáktól, amelyek péntekre estek. Márpedig minden évben legalább egyszer és legfeljebb háromszor péntekre esik tizenharmadika. Idén még áprilisban, júliusban is retteghetnek.

A keményvonalas babonások péntek 13-án sót dobnak a hátuk mögé a bal vállukon át, nem másznak létrára, lekopognak mindent a fán, és az általuk sütött kenyér keletlen marad ezen a napon.

Tények és statisztikák a péntek 13-mal kapcsolatban

Az elmúlt pár évtizedben több tanulmány is született, amelyek statisztikai adatokkal próbálták alátámasztani vagy éppen cáfolni a babona igazát, vicces eredményekkel. Egy holland tanulmány 2008-ban a biztosítótársaságok adatbázisai alapján azt állapította meg, hogy míg egy átlagos pénteken 7800 közlekedési baleset történik, ha az a péntek tizenharmadikára esik, ez a szám 7500-ra csökken. Egy 1993-as cikk a British Medical Journalből ennek éppen az ellenkezőjét állítja, itt a szerzők a hatodikára és tizenharmadikára eső pénteki napok statisztikáit hasonlították össze, és arra jutottak, hogy 13-án 52 százalékkal több a baleset. A leginkább zavarba ejtő eredményre egy finn pszichiáter, Dr. Simo Nayha jutott 2002-ben. A 1971 és 1997 közötti halálos közúti balesetek statisztikája alapján dolgozott, és azt találta, hogy egy átlagos naphoz képest péntek 13-án a férfiaknak 2, míg a nőknek 63 százalékkal nagyobb az esélyük, hogy közlekedési balesetben meghaljanak.  

Abban viszont minden tudományos kutatás szerzője egyetért, hogy az átlagostól eltérő péntek tizenharmadikai adatokról nem a dátum, hanem maga a babona tehet. Ezzel pedig meg lehet magyarázni bármit: ha kevesebb a baleset, az azért van, mert direkt óvatosabbak vagyunk a baljóslatú napon, ha több, az meg azért, mert idegesít a tudat, hogy ma szerencsétlen nap van. A felmérések szerint a péntek 13 babona az 1980-as években élte a fénykorát, amikor Amerikában a 18 és 24 év közöttiek közel harmada hitt abban, hogy ez a nap balszerencsés. (Forrás: Index.hu)

Cikkünk végén szeretnénk figyelmükbe ajánlani a Péntek 13 című, mára már klasszikusnak számító horrort, a merészebbeknek pedig Rebecca Black Friday című slágerét. Igaz, ez utóbbiban csak péntekről van szó, de így is eléggé horrorisztikus.

Így szexel Magyarország! 5 könyv év elejére

Dívány 2012. január 11., szerda 20:47

Így szexel Magyarország (Gyimesi Andrea és Kassai Tini)

így szexel magyarország

Lesújtó a helyzet hazánkban, a könyvajánló rögtön így kezdi: „Megalázó helyzetek és pozitúrák, a szex elutasítása, fakuló erotika, felelőtlen gyönyörvadászat, csalás, hűtlenség és minden, a szexszel valaha kapcsolatos hazugság szóba kerül a könyvben, amely az ország nagy szextesztjének eredményei alapján készült. A teszt egyedülálló, ahogy ez a kiadvány is, hiszen az elmúlt ötven év legnagyobb olyan jellegű felmérését veszi alapul, amely hazánk lakosságának szexuális magatartását, szokásait, attitűdjeit vizsgálta.” A tesztet több mint kétszázezer ember töltötte ki névtelenül. A könyv állítólag lerombol minden tévhitet, és „új trendeket állít fel.” Kinsey dicsőségére és a magyarok szexualitásának helyrepofozása érdekében ajánljuk ezt a könyvet mindenkinek!

 

Jéghideg Mars és tűzforró Vénusz (John Gray Ph.D.)

mar és vénusz

Gray szerint azért halogatja az utolsó pillanatig a férfi a teendőit, mert szüksége van veszélyérzetre a tesztoszteron-termeléshez. Nem árul el túl nagy újdonságot azzal, hogy a folyamatos stressz hatására felborul a szervezet hormonháztartása, többek között a boldogsághormonoké is. Gray kidolgozott egy kommunikációs technikának nevezett elméletet, mely szerint létezik az úgynevezett Vénusz-beszéd. A technika definíciója sem ígér sokkal többet, mint annak neve: „A férfi szívesen figyel, ha a nő tiszteletben tartja a határait, és nem kritizál.” Aha. Újabb meglepő titkot tár fel előttük azzal, hogy elmondja, a férfi nem szereti, ha a fejére olvassák a mulasztásait. A könyv 100 tippet közöl, hogyan fokozhatja a nő az oxitocintermelését. Azért a nőét csak, mert Gray azt vallja, ha a nő boldog, a házasság is boldog, hisz a férfi legfőbb vágya jó családfenntartónak lenni.  Feminista élharcosoknak nem ajánjuk ezt a könyvet!

 

Vágyaink: szárnyak vagy börtönfalak- illúziók, szenvedélyek, függőségek (Csernus Imre, Funk Sándor, Pál Ferenc, Váradi Tibor)

vágyaink

A keleti szemlélet szerint az ember végső célja és valódi boldogságának forrása a vágynélküliség, a vágymentesség állapota. Igaz, hogy Magyarország nagyon sok szempontból inkább a kelethez, mint a nyugathoz tartozik, ám ebből a szempontból koránt sem. Vágyak szempontjából a magyarnál nyugatibb nemzetet hirtelen nem is igazán tudnánk mondani. A jungi hatalom és szexuális vágy tengelyén egyensúlyozva megtaláljuk a választ, miért vágyunk annyi mindenre, mit érünk el ezzel a parttalan ábrándozással, motivál-e minket a vágyunk tárgya. Ha igen, mennyire, miért és hogyan. A pszichológiai mindentudó sorozat legújabb kiadványa mindenre tudja a választ. Hedonizmus, függőség, építő és pusztító vágyak kerülnek terítékre. Csernus szerint kultúránk kimagasló alakjai, akik valamiben rendkívülit mutattak, szinte mind arról számoltak be, hogy elemi erejű vágy hajtotta őket, s nem tehettek mást, mint hogy engedelmeskedtek neki és megvalósították azt.

 

Szerelemféltők (Ugron Zsolna és Meskó Zsolt)

szerelemféltők

“Azt gondoltam, életem utolsó éve lesz. Az első lett. Vannak szavak amelyek eltűntek az életemből. Mondatok amelyekre képtelen vagyok emlékezni. Félbemaradt mozdulatok, amelyek elől végérvényesen kitért az idő. Levelek az elveszettről és a megtaláltról, az elfeledettről, és soha el nem múlóról. Szerelmekről. Nőkről és férfiakról, rólam és rólad, arról, hogy örökké és soha már.”

A Szerelemféltők hősnője, az erdélyi származású Anna különös levelezésbe keveredik az évek óta nem látott B.-vel. Kettejük szerelmes évődésének lehetünk tanúi egy bájos kis lányregény köntösébe bújtatva a 2011. év egyik sikerkönyvének, az Úrilányok Erdélyben írójának, Ugron Zsolná és szerzőtársa, Meskó Zsolt prezentálásában.

 

A szexualitás története II. (Michael Foucault)

konyv

Ebben a könyveben olvashatunk erkölcsről, önmegtartóztatásról, a szexuális energiák szublimálásáról, az élvhajhászásról. A szexus árnyoldaláról, de legszebb olvasatáról is. A szexualitást nem a biológia, nem a trend szemszögéből közelíti meg az író, sokkal inkább szociálpszichológiai, filozófiai górcsőn keresztül vizsgálja. „Minden gyönyörök leghevesebbike többet követel tőlünk, mint más testi tevékenység - élet és halál játékát tárja elénk: ezért kiváltságos területe annak, hogy az ember erkölcsi szubjektummá formálja önmagát. Olyan lénnyé, aki képes megfékezni a benne dúló erőket, szabadon rendelkezni energiái fölött és életéből olyan művet alkotni, amely mulandó létén túl is fönnmarad.” A könyv Foucault utolsó nagy művének, a Szexualitás történetének második kötete.

 

Ön melyik könyvet olvasná el?

  • 218
    Így szexel Magyarország
  • 48
    Jéghideg Mars és tűzforró Vénusz
  • 87
    Vágyaink: szárnyak vagy börtönfalak
  • 89
    Szerelmféltők
  • 184
    A szexualitás története
  • 137
    Egyiket sem, eleget tudok a szexről

Az MTV bemondónői a neten élnek tovább

Lavati Anett 2012. január 11., szerda 09:31

Időrendi sorrendben közöl a régi idők bemondónőiről készült fotókat a Magyar Közszolgálati Televízió bemondónőinek emlékére született, I Love Bemondónők című Tumblr-blog. A megfelelően nosztalgikus hangulatba kerüléshez itt egy 1964-es felvétel a Magyar Televízió bemondóinak bakijairól. A videóban láthatjuk és hallhatjuk az összes nagy nevet: Takács Máriát, Tamási Esztert, Lénárd Juditot, Hódos Juditot, Kudlik Júliát, Lugossy Zsuzsát, Varga Józsefet, Bán Györgyöt, Kovács P. Józsefet, és Murányi Lászlót.

És lőn adás az égből

1953. január 23-án a Minisztertanács hozzájárulását adta a Magyar Televízió szervezeti kialakításához. Az első próbaadást a Gyáli úti postakísérleti állomásról 1953-ban, a második próbaadást 1955 júniusában a Szabadság hegyről sugározták. A képernyőn megjelent a Mágnás Miska című film részlete, utána a Magyar Filmhíradó képsorai, végezetül az első bemondónő, Mednyánszky Ági, aki ismert és kedvelt színésznő volt, a Mágnás Miska női főszereplője is egyben, aki mind a 15 nézővel közölte: a Magyar Televízió kísérleti adását látják. 1958 júliusában állt a kamerák elé Tamási Eszter, de még előtte felvették Takács Marikát is, aki 1957-től egészen haláláig, 1997-ig volt a Magyar Televízió bemondónője, az MTV Posztumusz Örökös Tagja.

A hatvanas évektől természetesen felgyorsultak az események a magyar televíziózás háza táján. 1964-ben történt az első műholdas közvetítés, egyenesen a tokiói olimpiáról. 1967-ben indult el a színes technika alkalmazása, ezzel ünnepelve az egymilliomodik előfizetőt. A piac törvényei viszonylag egyszerűek voltak: minél több néző, annál több pénz, annál több műsor. Ekkor tűnt fel a képernyőn Lénárd Judit, akinek 1966-os szilveszteri felkonfját az alábbi linkre kattintva tekinthetik meg. Ekkoriban lépett a színre Kudlik Júlia is, akiről az Index munkatársai így emlékeztek meg 2006-os összeállításukban: „Bemondóból műsorvezető lett, majd amikor szemétkedtek vele a tévében, Orbán Viktor műsorvezetőjeként aktiválódott újra, megbosszulandó a komenistákat, akik ekkora sztárt csináltak belőle.” Megismerhették a tévénézők Kertész Zsuzsát is, aki lottósorsoláson is háziasszonykodott.

inx 02
Fotó: index

„A hatvanas években a bemondók voltak a televíziós sztárok, a szilveszteri ünnepi adásokban esztrádműsorral is szórakoztatták az országot. Ezeket az archív felvételeket még mostanában is lehet látni az Önök kérték című tévés kívánságműsorban, ami arra utal, hogy az idősebbek még mindig nem felejtették el a televíziózás hőskorának meghatározó arcait.”– írta az  Index nosztalgiázva.

Aranykor

1971-ben a Magyar Rádió és Televízió megkezdte a 2. csatornán való sugárzást, ami oda vezetett, hogy 1974-ben a Magyar Televízió önálló intézménnyé vált. A hetvenes évek újabb bemondónőket mutattak be a nézőknek: Hajas Ilonát, aki a bemondás mellett tanári képesítéséből kifolyólag az Iskolatelevízió című műsort is vezette. Berkes Zsuzsa és Baleczky Annamária Hajas Ilonához hasonlóan szintén 1974-ben került a Magyar Televízióhoz.

Csurgay Judit 1975-ben megnyerte a Riporter kerestetik tehetségkutató műsort, 1975-ben és 1976-ban a MÚOSZ Újságíró Iskola diákja volt, 1976-tól 2008-ig dolgozott a Magyar Televíziónál.

A kecskeméti származású Bay Éva mosolyát és hangját a mai napig nem tudom kiverni a fejemből, 1976-tól köszöntötte a nézőket a képernyőn. Riporteri és szerkesztői feladatok mellett bemondónőként is dolgozott az MTV-nél Tarnai Katalin.

1980-ban debütált a képernyőn az énekes-dalszerző Lőrincz Gabriella, aki később a Z'zi Labor zenekar énekesnőjeként először ötvözte a "komoly" bemondónői munkát a celebléttel.

Talán rémlik még Önöknek Radványi Dorottya barátságos mosolya, aki éppen elég ideig viselt bundesliga-frizurát, de ha a fiatal kora ellenére ősz hajával villantó Tuba Mariannra, vagy az egykori vörös démonra, Palcsó Brigittára nem emlékeznek, akkor valószínűleg nem néztek tévét a 80-as években. A szép, szőke Szádvári Gabriella a legrövidebb karrierű bemondónőként lehet ismert, miután bundát lopott a Corvin Áruházból, száműzték is a képernyőről.

Újkor

A televíziók és a kilátások is színesedtek, a vasfüggőny lehullófélben, a televíziózás még mindig aranybánya. Sugár Ágnes mellett feltűnik a színen a CBA későbbi háziasszonya, Borbás Mária is. Nagy Judit karrierje talán a legkülönösebb az összes bemondóé közül: „a kilencvenes évek végén bemondóból népszerű hírolvasó lett az MTV Híradójában, majd 2005 decemberében kisebb botrányt kiváltva mégis a kevésbé nézett kora délutáni műsorsávba helyezték át”– írta az Index. Cserháti Ágnes és Bényi ildikó után Tóth Kriszta következik, akit még véletlenül se keverjünk össze D. Tóth Krisztával.

Egy időben Dobray Sarolta is köszöntötte különös szemöldöke alól bizonytalan fókuszú tekintettel a nézőket. „Egyértelműen a Takács Marika utáni korszak legszexisebb bemondónője, még az adáshibát is búgó hangon jelentette be, és közben úgy, de úgy tudott nézni. A CNN állítólag tőle lopta a bandzsa bemondónő ötletét. Az Index férfitagjai rajonganak érte, a csajok inkább gyűlölik.”– írták róla az Index rajongó munkatársai 2006-ban.

Video Killed the Radio Star

Az MTV 2006. szeptember 4-étől végleg megvált a bemondóktól, azóta a műsorok közt csak rövid wishek, önreklámok tájékoztatnak a programkínálatról. Azóta elengedték a kezünket: nem jelentkezik többé senki  fikuszokkal határolt paraván elől, hogy elmondja, mit is láthatunk este, és nem magyarázza el nekünk búgó hangon, miért is volt adáshiba. Ha Önöknek is hiányoznak azért néha, vagy egyszerűen csak nosztalgiáznának, mindegyiküket megtalálhatják az I Love Bemondóknők blogon, amit a bemondónők előtti tisztelgés hívott életre, akárcsak ezt az ajánlót.

Távolról sincs vége, olvasson még »

A szemétművészet nem a földi paradicsom

Lavati Anett 2012. január 10., kedd 14:19

Bács Emese kiállításának megnyitóján alig fértünk el, annyian voltak kíváncsiak arra, hogyan illusztrálja a fiatal képzőművész „az urbánus dekadenciát, a pusztulást és a végtelen elidegenedést”. Dekadensen: lepusztult cuccokat kukázik urbánus környezetből, és végtelen elidegenedettséggel állít belőlük össze kollázsokat.

Szabó Noémi művészettörténész, a kiállítás kurátora az MTI-nek így fogalmazta meg mindezt: „Bács Emese öntörvényű és örökösen kísérletező festő, aki a hagyományos festészeti eljárások és az egyedi anyaghasználat ötvözésével hívta fel magára a figyelmet az elmúlt években. Aktív és termékeny tízéves alkotói múltjának elsődleges jellemzője, hogy a látható valóság leképezésétől az egyre elvontabb, ironikus világlátás kibontása felé tart.”

A megnyitón látottak alapján ez azt jelenti, hogy elég körülnéznünk a saját házunk táján, az összetagelt buszmegállókban, vagy éppen a sáros hóval borított kopár, hetedik kerületi utcákon, mindenhol kiszúrja szemünket a lassú pusztulás, amit Bács a festményeire applikált tárgyakkal ironikussá túloz. Festmény-kollázsait szemlélve egyszerre reméljük, hogy „régen minden jobb volt”, miközben tudjuk, hogy a francokat, dehogy volt jobb, és hogy a magyar nagyváros köszönőviszonyban sincs a földi paradicsommal. Kár is lenne ezt hazudni, és Bács szerencsére nem is hazudik. Viszont elnéző iróniával nézi ezt az egészet: erre enged következtetni a meglepő színkavalkád, a meghökkentő formavilág és a kompzícióit alkotó kaotikus absztrakció. Anyaghasználatát tekintve pedig az első, ami eszünkbe jut, az egyértelműen a csöves jelző.

Az alkotások készítése során ugyanis Bács összeguberált egy halom szemetet: pár centis színesceruzákat, jobb napokat látott Nokia előlapot, néhány üres gyógyszereslevelet, és egy-két négyzetméter hálót, szőnyeget, hullámpapírt, lábtörlőt, és ezekből alkotott. Mintegy hangsúlyozva: ő igenis komolyan gondolja ezt a pusztulás-témát, olyannyira komolyan, hogy a kívánt hatás elérése érdekében még a szemétbe is belenyúlt. Így aztán sehol a manapság divatos újhullámos sterilitás és minimálmánia: színesek és szagosak a képei, olyanok, mintha dühből, szenvedélyből, vagy erősen tudatmódosított állapotban festette volna őket. Ezt cáfolandó ugyanakkor ott van az aprólékos gyufaszál-ragasztgatás, vagy a többi sziszifuszi részlet a képein, amelyek azt mutatják: Bács teljesen tudatosan használja művészi eszközeit, úgy, hogy a végeredmény valóban átélhetően mutatja, milyennek látja a világot.

A kiállítás február 3-ig látható a Kogart Galériában.

Bács Emese 1994-96-ban a Brassói Művészeti Líceumban tanult, 2004-ben diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán, ahol Maurer Dóra és Gaál József volt a mestere. Több kiállítása volt Budapesten és vidéken, képezte magát Milánóban mint Erasmus ösztöndíjas, Ludwig-ösztöndíjjal Spanyolországban és Marokkóban is dolgozott. 2004-ben kiérdemelte a Barcsay-díjat, amelyet tehetséges pályakezdő festőművészeknek ítél oda a Kossuth-díjas festő emlékére létrehozott Barcsay Jenő Alapítvány. (Forrás: MTI) .

Ibsen Nórája kacérra vette a figurát

Lavati Anett 2012. január 8., vasárnap 12:12

„A Mi történt azután, hogy Nóra elhagyta a férjét, avagy a társaságok támaszai vitriolosan szellemes vita férfi és női szerepekkel, férfi és női szerepekről. A pénz és a nő szerepéről-viszonyáról. Régen és ma.”– ígéri a színház beharangozója. „Én nem lekerekített emberek megformálásán fáradozom, hibákkal és gyengékkel, engem a vita érdekel, erős kontrasztok; egyfajta fametszet technika. Fejszével vágok bele, hogy ne teremjen ott fű, ahová az alakjaim lépnek.”– vall a műről a darab írónője, Elfriede Jelinek.

Nóra előélete

Ibsen egyik legismertebb (1879-ben íródott, eredetileg Babaház című) darabjában a főhősnő és férje között a konfliktus oka nem egy harmadik személy, nem a pénz, hanem a világnézeti különbözőségek. Házasságuk zátonyra futása Nóra öntudatra ébredése is egyben, mely a kor irodalmi nőalakjaira szintén jellemző vonás: gondoljunk csak Anna Kareninára, vagy éppen Flaubert Bovarynéjára. Míg a két említett nő kitörése a polgári élet szoros, olykor fojtogató korlátai közül tragédiába torkollik, addig Nórának emelt fővel sikerül kihátrálnia a hazugságoktól repedező házasságából, maga mögött hagyva mindent, új életet kezdhet.

Ibsen eredeti darabja itt ér véget, Jelineké itt kezdődik.

Nóra öntudatra ébred

A Nobel-díjas osztrák írónő 1977-ben született darabja Nóra személyiségfejlődésének egy lehetséges útját vázolja fel. Zsótér Sándor rendezésében Nóra (Kerekes Éva) olyan kérdésekre keresi a választ, melyekre első házasságában nem talált. Boldogulhat-e egy nő a polgári társadalomban egyedül? Vajon bűn-e az, hogy elhagyta gyermekeit? Hiba-e az, hogy a társadalom által diktált normáknak hátat fordítva kezd új életet? Jelinek remekül ragadta meg a feminizmus oldaláról ezeket a fonák témákat, ám még annál is zavarba ejtőbben hozza a néző tudtára, hogy a feminizmus egy hatalmas hülyeség. Ezt remekül példázza az a jelenet, amikor Nóra munkatársnőivel beszélget, akik a feleség- és anyaszerepet mindennél előbbre valónak állítják be, ám mégis sóvárogva rajongják körbe az „extravagáns” Nórát, aki csak meg akarja találni önmagát. A feminizmus pellengérre állítása akkor következik be Jelinek darabjában, amikor Nóra– aki ugyan felismerte, hogy a női lét nem csupán a férfi kiszolgálásából és az életfogytig tartó anyaságból áll– mégis vissza akar térni a klasszikus női szerepekhez: szerető férjet, kényelmes, biztonságos életet akar.

A nőiség mibenléte központi szerepet kap a darabban, botrányosan egyensúlyozva az anyaság, és a női test áruba bocsátása közötti tengely mentén. Jelinek Nórája egy vonzó, érzékeny teremtés, aki a maga suta, de végtelenül bájos módján keresi a boldogságot. A darab elején még a buja Nórát látjuk, aki tarantellát táncol az üzemvezető előtt. Ám az idő előrehaladtával egyre többször halljuk tőle, mennyire hiányoznak neki gyerekei, újra férjhez akar menni, otthon akar nő lenni, egy férfi mellett, nem egyedül. Az első felvonás végén legújabb szerelme egy üzletért cserébe a miniszternek ígérte egy éjszakára Nórát, aki -miután ezt megtudta- ezen rendesen és joggal fel is háborodott. A folytatásban az érzelmi kirohanásokat meztelenséggel, lángoló haraggal és iróniával fűszerező Jelinek természetesen pontot tesz a kényes ügy végére.

A Mi történt, miután Nóra elhagyta férjét, avagy a társaságok támaszai című színdarabot az Örkény Színházban január 7-én, január 8-án, január 14-én, január 24-én, február 3-án, február 15-én, valamint február 24-én 19 órától tekinthetik meg.

A szőke Trixie Whitley és a szintén szőke Stian Westerhus koncertjét ajánljuk vasárnapra

Dívány 2012. január 8., vasárnap 10:24

Trixie Whitley három évesen állt először színpadra énekes-dalszerző apja, Chris Whitley koncertjén.

trixie whitley

Trixie Belgiumban született 1987-ben, New Yorkban nőtt fel, de 11 évesen Európába költözött, egy évre rá pedig már tánc és színház társulatok (Kopergieterij, Victoria, Les Ballets C de la B) tagjaként turnézott dobosként, énekesként, színészként, valamint táncosként. Négy évig élt a társulatokkal, mikor elhatározta hogy a továbbiakban csak a zenével akar foglalkozni. 17 éves korában költözött vissza New Yorkba, ahol pincérnőként dolgozott, majd elkezdett zongorázni, dalokat szerezni és koncertezni.

Dolgozott Meshell Ndgeocelloval, Marc Ribottal, Robert Planttel, majd megismerkedett a Grammy-díjas producerrel Daniel Lanoissal (U2, Bob Dylan, Neil Young), aki elhívja énekelni a Black Dub nevű alakuló együttesébe. Bár széles körű ismertsége ennek a zenekarnak köszönhető, tovább folytatja szóló karrierjét, első saját lemeze 2012-ben jelenik meg.

Trixie szólókoncertje előtt Stian Westerhus lép színpadra. Westerhus a tisztán improvizatív zenét játszó Puma zenekarban tűnt fel, a szakma és a nemzetközi sajtó pedig pillanatok alatt az egekig emelte.

linkre kattintva egy interjút láthatnak Trixie Whitley-vel, itt az énekesnő legújabb anyagát tekinthetik meg, őt magát pedig vasárnap este a Trafóban.

Dr. Gonzo, Sancho Panza és Csavardi Samu: a világirodalom legjobb barátai

Lavati Anett 2012. január 5., csütörtök 12:38

1. Dr. John H. Watson – A dilettáns detektív

Dr. Watson Sherlock Holmes hűséges társa. A frissen leszerelt katonaorvos és Holmes első találkozására akkor került sor, amikor Watson a híres szaktanácsadó nyomozóval készült megosztani annak londoni lakását. Társa izgalmas eseteinek csodáló krónikásaként Watson általában túlságosan szerény saját közreműködését illetően az ügyek megoldásában. De Sir Arthur Conan Doyle 56 novellájának és 4 regényének rajongói tudják, Holmes joggal támaszkodhat a bátor és hűséges orvosra.

Érdekesség: A Doyle által írt történetek egyikében sem hangzik el Sherlock Holmes szájából a filmekből ismert „Kézenfekvő, kedves Watson!” frázis – írja a Time magazin.

2. Sancho Panza – Don Quijote

A híres Őrült Fickó, Don Quijote de La Mancha egy testes parasztot, Sancho Panzát választja fegyverhordozójának látomásokat kergető útján a XVII. század eleji Spanyolországon keresztül. Megdöbbentően modern regényében Miguel de Cervantes a durva, cseppet sem megnyerő és majdnem analfabéta Panzának másodlagos elbeszélői szerepet ad, és ezzel gyakran másolt irodalmi eszközt és zseniális ellenpontot teremt szélmalmokkal harcoló főhősével. Mivel a jó és rossz impulzusok szédítő skáláját jeleníti meg, a gyakran bolondos (és bűnös) Panza biztosítja a humort és a részvétet, amely a történetet emberibbé és szerethetőbbé teszi.

Érdekesség: A regény alapján kapta a Don Quijote nevet az Európai Űrügynökség egyik projektje, amely rendelkezik két aszteroidák feltérképezésére szolgáló szondával, az egyiket Sanchonak neveztek el.

Sherlock Holmes és hű társa, Watson
Sherlock Holmes és hű társa, Watson
Fotó: Silver Pictures

3. Huckleberry Finn – Tom Sawyer kalandjai

Huck Finn a regényhős Tom Sawyer hű barátja. Majdnem egy évtizeddel azelőtt, hogy saját regénye főhősévé vált, a szeretetre méltó összeesküvő-társ szerepét játszotta Tom Sawyer különböző cselszövéseiben. Együtt szemtanúi lesznek egy temetői gyilkosságnak (amelyet a rémisztő indián Joe követ el), elszöknek otthonról, hogy kalózkodásba fogjanak, tanúi lesznek saját temetésüknek, és felfedeznek egy arannyal teli ládát. A történetben az iskolázatlan, de ravasz srác- akit „a falu anyái szívből gyűlöltek,és féltek tőle”- megmutatja mindazt a vele született bátorságot és tisztességet, amely olyan jól jön majd neki a későbbi Huckleberry Finn kalandjaiban.

Érdekesség: A sok színész közül néhány, akik filmben játszották Huck Finnt: Mickey Rooney, Ron Howard és Eljah Wood.

4. Csavardi Samu – A gyűrűk ura

Zsákos Frodó hű társa. Nem kisebb ember, mint maga J.R.R. Tolkien szerint Csavardi Samu központi figurája a trilógiának, sőt, egy barátjához címzett levélben Samut az epikus trilógiája főhőseként írja le. Érthető, miért vált a kis hobbit a történet egyik kedvenc karakterévé. Egy kertész egyszerű fia, aki a legsötétebb időkben is kitart mestere oldalán, emellett ő a híresen anglomán író hősi ideáljának megtestesülése. Gyerekméretű hősének hatalmas készleteket adott az író tisztességből, áldozatkészségből és szerénységből.

Érdekesség: A trilógia megjelenése után néhány évvel Tolkien levelet kapott egy valódi Sam Gamgee-től (Csavardi Samu eredeti angol neve), aki bevallotta, hogy nem olvasta a könyveket. Szívélyes választ és 3 dedikált kötetet kapott az írótól.

Zsákos Frodó és Csavardi Samu
Zsákos Frodó és Csavardi Samu
Fotó: New Line Cinema

5. Sir John Falstaff – IV. Henrik első és második rész

A nagydarab, hangos, hiú Falstaff lovag Shakespeare egyik legemlékezetesebb és legelbűvölőbb figurája, Henrik herceg barátja. Az ő története kifejezetten szomorú és tragikus. A IV. Henrik első részében úgy ismerjük meg, mint fiatal barátjára, Henrik hercegre, Anglia leendő királyára züllesztő hatást gyakorló figurát. Rossz társaságba jár, ahol isznak, hazárdjátékokat űznek, szajhákkal múlatják az időt, majd egy szép napon Henrik ráébred, pocakos barátjának nincs helye a királyi udvarban. A második részben Henrik trónra lép és meg is tagadja öreg barátját, aki végül börtönbe kerül. Sanyarú sorsa és önző érdekeinek szégyentelen követése teszi Falsaff figuráját az irodalomtudósok egyik kedvenc és soha meg nem unható alakjává.

Érdekesség: Amikor Az elveszett frigyláda fosztogatói című film forgatására készülődtek, Steven Spielberg rendező azt mondta John Rhys-Daviesnek, aki Indy barátját, Sallahot játszotta, hogy Falstaff karakterének attitűdjét is építse bele játékába.

6. Jeeves – My Man Jeeves

Jeeves a híres, naiv angol gentleman, Bertram "Bertie" Wooster hűséges társa és inasa. A sokszor rászedett, de mindig méltóságteljes inas a popkultúra egyik fontos eleme – újabb példák között szerepel a Kaliforniába jöttem Geoffrey-ja is – először Reginald Jeeves alakjában öltött testet, aki „Bertie” Wooster inasa volt. 1915-től 1974-ig (közel három tucat novellában és egy tucat regényben) szőtte az író, P.G. Wodehouse a meglepően komikus helyzeteket és bonyodalmakat Bertie személye köré, amelyeket csak a rendíthetetlen és páratlanul hozzáértő Jeeves diszkrét fellépése tudott megoldani.

Érdekesség: Jeeves keresztnevét (Reginald) csak 1971-ben ismerhette meg a olvasó, a sorozat utolsó előtti kötetében.

Raoul Duke és ügyvédje, dr. Gonzo
Raoul Duke és ügyvédje, dr. Gonzo
Fotó: Universal Pictures

7. Dr. Gonzo – Félelem és reszketés Las Vegasban

Dr. Gonzo, az ügyvéd az író Hunter S. Thompson önéletrajzi ihletésű regényhősének, Raoul Duke-nak hű barátja. 1971 tavaszán Thompson két rövid látogatást tett Las Vegasba, aktivista ügyvéd barátjával, Oscar Zeta Acostával. Ezek az utazások csillagászati léptékű szállodai számlákat, és egy epikus (és lazán önéletrajzi), Rolling Stone-cikkekből összeollózott regényt, a Félelem és reszketés Las Vegasban-t eredményeztek. Elbeszélői struktúra nemigen fedezhető fel a könyvben, a történet inkább egy drogokkal táplált fantazmagória roncs autókkal, szétvert szállodai szobával, különféle hallucinogén anyagok hatásának részletes ismertetésével és beszélő gyíkokkal.
Thompson a (saját magát alakító) főhősnek a Raoul Duke nevet adta, ügyvéd társából pedig a másfél mázsás szamoai dr. Gonzo lett.  A könyvbeli leírás nem illett az ügyvédre, pontosabban nem tetszett Acostának, és ő neheztelve csak azután adta meg az engedélyt a kiadásra, miután megígértette Thompsonnal, hogy rajta lesz a képe a könyv borítóján.

Érdekes tény, hogy Acosta, aki maga is elég vad személyiség volt, 1974-ben eltűnt, miközben Mexikón keresztül utazott. „Isten egyik saját prototípusa” volt, aki „túl furcsa ahhoz, hogy éljen, és túl kivételes ahhoz, hogy meghaljon”- írta róla Thompson később.

8. Ron Weasley és Hermione Granger – Harry Potter és a Bölcsek Köve

Ron és Hermione Harry Potter hűséges barátai. Szörnyű lehet magányos kamasznak lenni, főleg egy fiatal varázslónak, pláne egy kiválasztottnak. A hős Harry Pottert szerencsére két figyelemreméltó baráttal ajándékozta meg a sors.
Az okos és tehetséges Hermione kimenekíti a kis csapatot minden kínos helyzetből; míg Ron, aki talán nem különösképpen éles eszű varázsló, ám bátor és hűséges, ami sok esetben legalább annyira értékesnek bizonyul, mint Hermione szorgalma. Ez persze nem jelenti azt, hogy a trió kapcsolata mentes a kicsinyes féltékenykedéstől és veszekedésektől, amelyek minden kamaszra jellemzőek. Valójában a kamaszkornak ezek a kellemetlen sajátosságai – melyek gyakran zűrzavarhoz, dühhöz és magányhoz vezetnek – teszik valóságossá történetüket.

Érdekesség: A Harry Potter-könyvek írója, J. K. Rowling elismerte, hogy Ron karakterét legjobb barátja, Sean Harris ihlette; Hermione pedig, Rowling elmondása szerint, a saját fiatalkori énjének az eltúlzott változata.

Harry Potter barátaival, Ronnal és Hermionéval
Harry Potter barátaival, Ronnal és Hermionéval
Fotó: G90

9. Péntek – Robinson Crusoe

Péntek a hajótörést szenvedett tengerész, Robinson Crusoe hűséges társa. A hajótörés egyetlen túlélőjének, a bátor és leleményes Crusoe-nak sikerül a civilizált léthez hasonló életet kialakítania a távoli lakatlannak tűnő szigeten. Magányossága véget ér, amikor megment egy szerencsétlen őslakost egy kannibál törzstől, amely a szigetre látogat.
Crusoe mindent megtesz, hogy átformálja új társát és barátját, Pénteket (akit azért nevezett így, mert egy pénteki napon talált rá). Angolul tanítja, keresztény hitre téríti, és megismerteti vele a modern mezőgazdaság vívmányait.
Péntek a kor egyik közkedvelt irodalmi alakja, a nemes vademberé, aki a nyugati értékeknek köszönhetően megváltást nyer.

Érdekesség: A mű eredeti címe nem rövid: „Robinson Crusoe yorki tengerész élete és különös, meglepő kalandjai: Aki 28 éven át teljesen egyedül élt egy lakatlan szigeten Amerika partjához és a nagy Oroonoque-folyó torkolatának közelében, miután partra vetődött egy hajótörés után, amelynek során rajta kívül mindenki odaveszett. Annak elbeszélésével, hogy végül milyen különös módon szabadították meg őt a kalózok. Szerzette önmaga.”

10. Dean Moriarty – Úton

Jack Kerouac író Úton című regényének főhőse, Salvatore Paradise hű barátjaként hívta életre Dean Moriarty alakját. Mint a Félelem és reszketés Las Vegasban, az Úton is önéletrajzi ihletésű regény 2 férfiról, akik végigcsövezik Amerikát, hogy megtalálják az igazságot, és egy kis kalandot. Természetesen ez az összes hasonlóság a két mű között, Salvatore Paradise (akit Jack Kerouac saját magáról mintázott) és Dean Moriarty egyáltalán nem hasonlítanak Thompson hallucinogén világának őrült főhőseire: ők nyughatatlan költők, akik a háború utáni Amerika által kínált élmények hosszú sorát kívánják befogadni.

Moriarty, akit Kerouac költő barátjáról és gyakori útitársáról, Neal Cassady-ről mintázott, a könyv hajtóereje: szó szerint és átvitt értelemben is egy megkínzott szellem, akinek vesztét az érzelmek utáni kielégíthetetlen vágy okozza.

Érdekesség: A könyv és pop-heroikus témái rendkívül széles inspirációt adott a zenében is, egyaránt inspirálta például a The Doors megalakulását, és Katy Perry megaslágerét, a Fireworköt.

Mi a közös Amy Winehouse-ban, Kim Dzsongilben és Mádl Ferencben?

Lavati Anett 2012. január 3., kedd 19:50

2011 mind gazdaságilag és politikailag, mind kulturális szempontból meghatározó év volt, még ha csak az év halottjait nézzük is. A huszonhetesek klubja is bővült, és nem egy terrorista és politikai vezér, művész és tudós is elhunyt az elmúlt évben. Lista, kronológiai sorrendben.

2011 tavaszán

2011. tavasz

Ranschburg Jenő

Az egyik legismertebb és legelismertebb magyar pszichológus 2011. március 10-én hunyt el. 2010-ben Hazám-díjjal tüntették ki. Korábban Prima Primissima díjat, Pro Schola Urbis díjat, Ifjúsági díjat és a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét is megkapta, és Budapest díszpolgára volt.

Elizabeth Taylor

A színésznő csillogó és gyötrelmes életet élt. Két Oscar-díjat nyert, nyolcszor ment férjhez, betegeskedett is sokat rendesen, ám az AIDS-ek sorsát a szívén viselte, és 79 éves kora ellenére se ódzkodott a webkettőtől: szinte az utolsó pillanatig lelkesen tartotta a kapcsolatot rajongóival Twitterén. Dame Elizabeth 2011. március 23-án hunyt el.

Komlós Juci

Életének 93. évében, 2011. április 5-én hunyt el Komlós Juci, a Nemzet Színésze, Jászai Mari-díjas és érdemes művész, a Szomszédok Lenke nénije.

Osama Bin Laden

Az al-Kaida vezérét, a világ leghírhedtebb terroristáját egy amerikaiak által vezetett rajtaütés során ölték meg pakisztáni búvóhelyén 2011. május 2-án. Halála közel egy évtizeddel a 2001. szeptember 11-i katasztrófa után következett be, és halálának híre természetesen nagy port kavart a Facebookon is. Bin Laden az utóbbi években már nem csak terroristaként működött, hanem mémként mindenkihez eljuthatott, akinek van internethozzáférése. Azért azt se felejtsük el, hogy a South Parkban Cartmanék már tíz éve megölték a terroristát.

Mádl Ferenc

2011. május 29-én hunyt el Mádl Ferenc, a harmadik magyar köztársaság második köztársasági elnöke. A Széchenyi-díjas magyar jogtudós, a nemzetközi gazdasági és összehasonlító magánjog kutatója nyolcvan éves volt.

2011 keserű nyarán

2011. nyár

Ryan Dunn

A Jackass sztárját 34 évesen érte utol a halál, 2011. június 20-án autóbalesetet szenvedett Pennsylvaniában.

Peter Falk

2011. június 23-án hunyt el, 83 éves korában az Emmy- és Tony-díjas amerikai színész, akit világszerte Columbo hadnagy megformálójaként ismertek és szerettek a tévénézők. Falk Alzheimer-kórban szenvedett 2007 óta.

Habsburg Ottó

Kilencvennyolc éves korában meghalt Habsburg Ottó, az utolsó magyar király és osztrák császár legidősebb fia. Az arisztokratát németországi otthonában, a Starnbergi-tó partján fekvő Pöckingben érte a halál, 2011. július 4-én.

Betty Ford

Gerald Ford amerikai elnök felesége 1974-től 1977-ig lakott a Fehér Házban. Harcolt a mellrák, ízületi gyulladás, gyógyszer-és alkoholfüggőség ellen. Ő segített létrehozni a Betty Ford Klinikát a hasonló problémával küszködők számára. Idén július 8-án, 93 évesen hunyt el.

Lucian Freud

A brit művész szeszélyes, melankolikus és meghitt portréi (az utóbbi években pedig képeinek aukciós rekordjai miatt) vált híressé. Freud július 20-án, 88 évesen hunyt el.

Amy Winehouse

A Grammy-díjas énekes-szövegíró, valamint bulvárhősnő tehetségét elnyomta viharos magánélete és az alkoholizmussal és kábítószer-függőséggel való küzdelmei. Július 23-án, 27 éves korában találtak rá holtan londoni otthonában.

Bubba Smith

A főiskolai és profi amerikai foci sztárja először rettegett védő volt, majd színészként tevékenykedett. Bubba Smith 66 éves korában hunyt, el augusztus 3-án.

2011 szomorú őszén

2011. ősz

Életének 76. évében, szeptember 27-én hunyt el Makovecz Imre nemzetközi hírű építész, a magyar organikus építészet Kossuth-díjas, Corvin-lánccal kitüntetett stílusteremtő alakja.

Steve Jobs

Jobs neve egyet jelent az Apple céggel, személyéhez fűződik az egér, a grafikus felhasználói felület elterjesztése, de forradalmasította a zeneipart és a mobiltelefon-piacot is. Vezetése alatt az Apple a legnagyobb technológiai céggé vált. Steve Jobs, az Apple alapítója és elnöke 2011. október 5-én hasnyálmirigyrákban hunyt el.

Moammer Kadhafi

Kadhafi több mint 40 éven át irányította Líbiát, ő volt az első arab vezető, akit saját népe ölt meg a felkelések hullámában. Kadhafi 69 éves korában, október 20-án hunyt el. A diktátor halála után több érdekes tényt is megtudhattuk róla, többek között azt is, hogy nem igazán van tisztában az AIDS vírus terjedésével, vagy hogy Forradalmi Nővérek néven egy csak szűzekből álló testőrséget tartott fenn.

2011. december elején olvashattuk, hogy a dél-afrikai Nando gyorsétteremlánc visszavonta a neten csak „az utolsó talpon maradt diktátor” címen terjedő reklámját. Az egyperces reklámfilmben a zimbabwei elnök, Robert Mugabe szomorkodik, amiért már nem lehet együtt diktátor barátaival.

Albert Flórián

Másfél hónappal hetvenedik születésnapja után, október 31-én meghalt a magyar futball egyetlen aranylabdása, Albert Flórián.

Albert 75-ször szerepelt a válogatottban, 1969-ben súlyos dániai sérülése - elszakadt a térd- és keresztszalagja - után már nem nyerte vissza korábbi formáját. Utána még négyszer volt válogatott, de már egyszer sem volt eredményes, így 31 gólt szerzett.

Albert 1960-ban olimpiai bronzérmes, négy év múlva Európa-bajnoki bronzérmes.

Kemény Henrik

87 éves korában, november 30-án hunyt el Kemény Henrik, a legendás bábos, Vitéz László életre keltője. Ő mozgatta a Bodrogi Gyula hangján megszólaló Süsüt az 1976-ban bemutatott bábfilmben, és Hakapeszi Makit is, a Zsebtévé egyik szereplőjét.

2011 tragikus decemberében

2011. tél

Cesaria Evora

A Grammy-díjas énekesnő, akit „mezítlábas dívaként” ismertek, 70 évesen halt meg szülőhazájában, a Zöld-foki szigeteken december 17-én.

Václav Havel

Cseh író, akit országa kommunista vezetői börtönbe zártak, a szabadság jelképévé vált, és nemzete első elnöke lett a kommunizmus utáni időszakban. Havel december 18-án hunyt el a Csehország északi részén lévő hétvégi házában. 75 éves volt.

Kim Dzsongil

A több éves spekulációk után az észak-koreai vezető, Kim Dzsongil romló egészsége miatt 2011. december 19-én hunyt, el 69 éves volt. Népe meg is siratta rendesen. A Kedves Vezérről nem csak azt tudjuk, hogy szerette szemmel tartani népe boldogulását, hanem azt is, hogy imádta a Rambo- és a Bond-filmeket.

Mary Zsuzsi

A 64 éves táncdalénekesnő öngyilkos lett 2011. december 24-én. Mary Zsuzsi első férje Dobos Attila zeneszerző, szövegíró, második férje Klapka György üzletember volt.

Garas Dezső

Hetvenhét éves korában, hosszan tartó betegség után, 2011. december 30-án hunyt el Garas Dezső Kossuth-díjas színművész, a Nemzet Színésze, a Nemzeti Színház társulatának tagja.

Mi lesz a kedvenc kocsmáinkkal cigi nélkül?

Lavati Anett 2012. január 3., kedd 09:45

Változások január elsejétől

2012 januárjától a legtöbb zárt közforgalmú helyen megtiltották a dohányzást. Tilos rágyújtani a kocsmákban, szórakozóhelyeken, munkahelyeken, közintézményekben, vonatokon, ráadásul ezekben nem is lehet kijelölni dohányzóhelyet egy külön szobában.

Zárt helyen csak a szállodák szivarszobáiban, pszichiátriai intézményekben és börtönökben lehet mostantól dohányozni, illetve az utolsó pillanatban a kaszinókat is a kivételt élvező helyek közé sorolták. A kocsmákból, éttermekből ki kell majd menni, ha valaki rá akar gyújtani. A törvény januári hatályba lépése után három hónapos türelmi időszak következik, addig csak figyelmeztetnek, és csak áprilistól szabnak ki bírságot. Egy 2008-as reprezentatív felmérés alapján a 10.045.000 főt számláló magyar lakosságból a 18 év feletti korosztály mintegy 36 százaléka dohányzik rendszeresen, az egy főre jutó éves cigarettamennyiség 1992 szál. (Forrás: index.hu)

De melyek is azok a budapesti szórakozóhelyek, amikhez úgy hozzátartozik a dohányfüst, mint a rágyújtáshoz az első slukk? Nem reprezentatív felmérésünk alapján úgy tűnik, legalább 5 olyan hely van a fővárosban, amit tényleg csak a dohányosok tartottak el.

Vittula

A Kertész utcában található pinceklubban elég volt, ha csak egy órácskát töltött el az ember – anélkül, hogy ő maga rágyújtana –, hazaérve a ruháit dobhatta rögtön a mosógépbe, mert olyan volt a szaguk, mint a három napos hamutartóé. Felmérésünk alanyai számára a Vittula füst nélkül egyelőre teljesen elképzelhetetlen.

„Ez olyan, mint amikor Isten kiküldte a paradicsomból Ádámot és Évát! A helyet szerintem tényleg csak a füst tartja össze. Azt sem tartom kizártnak, hogy 3 füst nélküli nap után összedől a kóceráj. Ezt persze nagyon sajnálnám, mert nagyon fasza bulik voltak ott, és a sör is olcsó”– kesergett Ádám, aki dohányzik.

„Egyszer voltam a Vittulában, vágni lehetett a füstöt. Nem maradtam sokáig, mert szabályosan rosszul lettem. Nem hiszem, hogy a cigistop után törzsvendég leszek, szerintem kelleni fog pár hónap, amíg kiszellőzik onnan a szag”– mesélte Andi, aki 15 évesen szívta el élete első és utolsó cigijét, de ezt csakis azért tette, hogy ne nézzék algának gimnáziumi osztálytársai. Nem jött össze neki: „Miután a cigifüsttől majdnem megfulladtam, persze kinevettek. Hál'istennek nem sokkal az eset után mégis sikerült kiemelkednem az algák közül, mert nagyon jól bírtam már akkor is a pálinkát”– zárult a története relatív happy enddel.

Kiadó

„Hát figyelj, a Kiadóba nagyrészt ilyen bringás arcok járnak, meg a sleppjük. A sleppből persze többen cigiznek, mert nem mindig sikerül az ágyukba ráncigálni egy-egy menő futárt, ezért biztosan idegesek. Szerintem vagy az lesz, hogy a slepp is elkezd ezután bringázni, vagy leszoknak a szexről” – osztotta meg észrevételeit Geri, aki nem bringázik, mégis dohányzik, de ettől még nem tagja a sleppnek. Ez már csak azért is valószínű, mert a bringás futárok általában hímneműek, a rájuk vadászó sleppnek tehát (nagyrészt) nőkből kell állnia.

„Én nem járok ilyen helyekre. Én a Csak a Jó Sörbe járok, ahol alapból nem lehet cigizni. Meg különben is: minek jársz szórakozni? Azért, hogy cigizzél? Nem: azért, hogy a barátaiddal igyál jóféle alkoholt. Azt ezután is lehet, cigizni meg majd kimész az utcára, és ennyi. A Kiadó egy érdemtelenül felkapott, belterjes hely, épp olyan, mint az a béna Tumblr”– vallott színt Tamás, aki nem dohányzik, tumblr account-ja sincs, de nagyon szereti a jó sört, csak a jót.

400

„Belterjes hely, szeretem. Jó a vodka, a sör se rossz, az árak is barátiak. Nagy a belmagasság, szerintem itt elfért a füst. Igaz, ritkán dohányzom, de sajnálni fogom, hogy a 400-ban már soha többé nem mehetek oda egy jó csajhoz öngyújtót kérni”– vázolta Ádám figyelemre méltóan eredeti csajozási módszereivel egybekötött dohányzási szokásait.

Kati viszont egy cseppet sem bánja, hogy a 400-ban nem lehet majd rágyújtani, de mivel ő nem dohányzik, az se fáj neki, hogy sehol nem lehet majd cigizni. Kaszinóba ezután sem fog járni, és rettenetesen boldog, hogy szeretett ruháit megkímélheti a folyamatos, kényszerű mosástól.

diehard-smoking

Mika Tivadar

„Szerintem a Mika egy szar hely, az egyetlen jó dolog az volt benne, hogy lehetett cigizni. Eddig sem jártam oda sűrűn, ezután meg pláne nem fogok”– foglalta össze tömören Geri.

Viki az ellenkező véleményen van, és dohányos létére is igen optimistán látja a jövőt: „Hogy miért jó a Mika? Szerintem azért, mert egy új szín a Kazinczy utcában. Attól új szín, hogy annak ellenére, hogy teljesen ugyanolyan, mint a többi rom- vagy félromkocsma, mégis kedvesek a pultosok, kényelmesek a székek, és a mosdó is elég klassz. Sűrűn járok oda, attól, hogy nem gyújthatok rá, még el fogok menni. Legalább majd az utcán haverkodhatunk az ellátósokkal”.

Castro

„Nem tudom, milyen lesz, de nem esek kétségbe. A Castro falai vastagok, abban reménykedem, maradt benne még elég füst, amit ki tud ránk lehelni, miközben isszuk búsan söreinket”– a dohányzó Peti éppen William S. Burroughs-t olvas, talán innen a szürreális képi megoldás válaszában.

„Ritka sznob társaság jár oda, többek között az én társaságom is. A kutyák és a tüdőm miatt örülök csak, hogy nem lehet majd ott sem rágyújtani. Most gondolj bele, minden este ott van legalább 2 kutya, akiknek sokkal kisebb a tüdejük, legalább nekik jó lesz. Persze az én tüdőmnek is, de ez annyira nem fontos. Ja, tényleg! A kaját majdnem kifelejtettem. Milyen jó lesz végre úgy vacsorázni ott, hogy nem fújja a pofámba a szomszéd asztaltársaság a füstöt!”– nyugodhat meg végre az állatbarát Kati.

Hiányozni fog Önnek a füst a szórakozóhelyekről?

  • 1212
    Igen, régen minden jobb volt!
  • 2310
    Cseppet sem, teljes mértékben egyet értek az intézkedéssel
  • 768
    Sajnálom, de szerintem meg fogom szokni

Hová menjünk szilveszterezni?

Dívány 2011. december 31., szombat 17:46

Mindenek előtt fontos megemlékezni arról, hogyan szilvesztereztek kultikus sorozatunk, a Szomszédok szereplői 1988-ban.

De mint írtuk, nem csak a házibulizóknak áll a világ, hanem ott a másik oldal is, a nyughatatlan, fáradhatatlan partizóké.

Mit kínál nekik hazánk szórakoztatóiparra szakosodott fele 2011 utolsó napjára?

1. A legelvetemültebbeknek és a szoláriumbérleteseknek ajánjuk a Budnight szervezésében a következő szilveszteri programot: „December 31-én az Óbudai (Hajógyári) Szigeten található Dokk Club-ban élvezheted az év legpezsgőbb éjszakáját Dj Miller Exklúzív (sic!) NYE Settjére bulizhatsz az új év reggeléig.”

Belépő: 2000 Ft-tól egészen 4000 Ft-ig.

2. Ínyencebbeknek ajánjuk szeretettel a Roham Szilvesztert, amit a Gumipop szervez: A kurrens popzene képviselői együtt búcsúznak az óévtől és köszöntik az újat. Gumipop, Past Perfect, Lamantin, Popméter és TWICLF szilveszteri buli a Roham Bárban. Valamint egy koncert, ami még titok, de önöknek eláruljuk: 11-től hazai szobazenészekből verbuválódott alkalmi formáció játszik punk és post-punk feldolgozásokat, majd néhány szám erejéig fellép a NÉPI PAPA ÉS A HAVEROK!!

Belépő 800 Ft.

3. Divatbloggeknek és kifinomult ínyenceknek ajánjuk továbbá a Room Magazin szilveszteri buliját, melyet a Gozsdu Manó Klubban rendeznek meg.

A rövid leírás: „Szilveszter a Room-mal este 9-től kifulladásig.”

A zenét Surf no pants, Tonyó + Jehova (past perfect DJs) xD iróniamentes diszkószettje, Zságer Balázs (Zagar) és Druzba (Brutkó Diszkó) szolgáltatja majd.

Belépő 2500 Ft

4. A tehetős hagyománytisztelőknek ajánjuk figyelmébe a ráckevei Savoyai Kastélyszálló ajánlatát, mely így szól: „Töltse nálunk az Óév utolsó napjait egy hangulatos borvacsora és falusi disznótoros nap keretében forralt borral, sült gesztenyével. Az Újévet hagyományos Szilveszteri bállal köszöntjük kastélyszállónk dísztermeiben, büfévacsorával, élőzenés táncmulatsággal, különleges meglepetéssel az Újév első perceiben.”

Igaz, a disznóvágásról már lemaradtunk, de még mindig ott az élőzene csábítása, ami a falusi hangulatot idézve visszarepíthet minket a mulatós zenék fénykorába!

Részvételi díj: 14.000 Ft

5. Jazzpártiaknak ajánljuk szeretettel a Jazz 2011 Szilvesztert a Budapest Jazz Clubban, Tzumó Trióval, Szakcsi Lakatossal,és jazz témájú filmvetítésekkel.

Belépő: 16.900,- Ft (23:30 után a belépő 6.900,- Ft)

Csirke, hal és teregetés nélkül kezdjük az újévet!

Dívány 2011. december 31., szombat 15:08

Kitekintő

Westhausen német városban 1626 óta tartja magát a szilveszteri lovaglás szokása. A magyarázat: Szent Szilveszter a háziállatok védőszentje.

Appenzell svájci kantonban a mi busójárásunkhoz hasonló zajos felvonulás halad végig a fehér lepelbe burkolózott falvakon.

Angol szokás a londoni Trafalgar teret elözönlő sokaság népünnepe. Itt például szerencsét hoz, ha az ember megcsókol egy rendőrt, ilyenkor lehet koccintani a szabad ég alatt, és lehet ingyen buszozni is.

Párizsban természetesen a Champs Elysée a szilveszterezés centruma, ahol a vidám és részeg franciák "Bonne année" (Boldog újévet!) kiáltásokkal zuhannak egymás nyakába. Főleg az idegenekébe.

New Yorkban százezrek zarándokolnak el a Times Square-re, ahol egy mára már 100 éves hagyomány jegyében ünnepelnek együtt az emberek.

Oroszország: Aki orosz családhoz hivatalos szilveszterre, jól gondolja meg, hogy miként viselkedik. Már az érkezésnek is megvan a maga ceremóniája.
Csak a küszöböt átlépve szabad kezet nyújtanunk a házigazdának, mert ha nem így teszünk, bajt, szomorúságot, szerencsétlenséget zúdítunk a háziakra. A vendégnek ügyelnie kell arra is, hogy csak páratlan számú virágszálat vigyen a ház asszonyának, mivel a páros szám szerencsétlenséget hozhat az új évben.A gazdagodás előjele az is, ha az érkező vendégek némelyikét a házigazda nem ismeri föl, vagy éppen összetéveszti valakivel. Szilveszter este népes társaságok, család, barátok gyűlnek össze a jolka, az újévi fenyő körül, hogy megajándékozzák egymást. Nehogy bárkinek is eszébe jusson zsebkendőt, szúró-vágószerszámot ajándékozni, mert az bajt zúdít a családra. De órát se, mert az meg az élet idő előtti végét jelenti. Ha netán mégis ilyen tárgyat venne elő a vendég, akkor a házigazda néhány kopejkáért jelképesen megveszi tőle. Ha a háziak kedvelik a vendéget, gazdagon terített asztalhoz ültetik. A vég nélküli ünnepi lakoma: krumplisaláta, hagymás hering, tucatnyi rafinált, ínycsiklandozó, vodkás toroköblítést kívánó előétel. A falatozást csak az éjféli pezsgőbontás és tűzijáték idejére függesztik föl.

stockfresh 1083893 matryoshka---russian-nested-dolls sizeM

Moldva: Itteni népszokás a hejgetés, melynek célja az új esztendőben a gabona, a kenyér mágikus úton való biztosítása. Résztvevői legények, akik elsősorban a lányos házakat keresik fel. A mondókát ostorok csattogása, harangszó, furulya, dob és a köcsögdudához hasonló "bika" hangja kísérte. A hejgetés a búza élettörténetét mondja el a mag elvetésétől a kenyér elkészültéig.

Tirol: Akinek van almafája, íme egy külföldi hagyomány: a tiroliak esküsznek rá, hogy ha a férfiak szilveszter éjszakáján meztelenül megrázzák az almafát, egész évben nem lesz gondjuk.

(Forrás: Ablak országra-világra, Kalendárium)

És ugyanez itthon

A szilveszter valójában Szent Szilveszter pápa (314-335) ünnepe. Legendáját az Érdy-kódexben olvashatjuk. A naphoz, főleg az estéjéhez nagyon sok évkezdő hagyomány fűződik.

Január elsején tilos baromfihúst ennünk, mert a baromfi elkaparja a szerencsénket.

Sok háznál diót vagy mandulát főztek a lencsefőzelékbe, és ha az eladósorban lévő lány találta ezt meg, akkor a babona szerint férjhez ment a következő esztendőben.

Természetes, hogy Európa-szerte sok falusi lány az esztendő fordulóján igyekszik megtudni, milyen kilátásai vannak a férjhezmenésre. Erre több mód is van. A nálunk is hagyományos ólomöntés mellett például a cipőteszt. A lány háttal áll a bejárati ajtónak, és a saját válla felett az ajtó felé dobja a cipőjét. Ha a lábbeli orra az ajtó felé mutat, akkor ezen az ajtón a következő évben bekopogtat a nagy Ő, komoly lánykérési szándékkal.

Egy magyarózdi hiedelem szerint a jószágok emberi nyelven szólalnak meg szilveszter éjszakáján, ruhának nem szabad kötélen száradnia, különben fel fogja magát akasztani valamelyik családtag!

stockfresh 704462 clothesline-and-drying-clothes sizeM
Fotó: Greg Epperson

A tűzijáték nemcsak a nagyvárosokban, hanem már a kisebb falvakban is szilveszteri szokás. Érthető, hiszen eredetileg arra találták ki, hogy ezzel segítsenek elűzni az új évben a rossz szellemeket. Nyilván ugyanerre vezethető vissza az ilyentájt szokásos gyakori puska-elsütögetés is, valamint a sokféle, ma is dívó "lakáskorbácsolás" intézménye is. Ez azt jelenti, hogy valami virgácsszerű tárggyal az ember ide-oda csapkod otthonában, hadd lássák a rossz szellemek, akik éppen oda fészkelték be magukat, a lakás tulajdonosával az új esztendőben már nem lehet ujjat húzni.

A gazdagságot többféle rétessel lehet hosszúra nyújtani!

  • Újév napján semmit se vigyünk ki a házból (még a szemetet sem!), mert a hiedelem szerint nem lesz haszon a következő évben.
  • A hallal is jobb óvatosnak lenni, attól függően, merre szilveszterezünk. Folyómenti vidékeken - ezek szerint Budapesten is - szerencsét hoz (ahány pikkely, annyi pénz), máshol viszont baljós állat, hiszen vele elúszik a háziak szerencséje.
  • Újév első napján nem érdemes veszekedni, mosni, teregetni, varrni, fonni, hiszen ez akár a család egy tagjának halálát is eredményezheti! Ezen a napon nem szabad orvost hívni, orvoshoz menni sem, mert akkor betegséggel töltjük majd a következő évet!
  • (Forrás: Fehér Zoltán: Mondták a régi öregek; Bálint Sándor: Ünnepi Kalendárium)

A 10 legjobb szilveszteri film

Divany.hu 2011. december 30., péntek 22:46

Egy fiúról (2002)

Maga a listakészítő Rotten Tomatoes oldal is elismeri, hogy az első helyezett jelenléte a listán erősen megkérdőjelezhető. Azonban egy dolog biztos: a főszereplő, Will Freeman (Hugh Grant) karaktere számára a történetben igazi fordulópontot jelentenek a decemberi ünnepek.

A 13-as rendőrőrs (2005)

A sztori szerint egy ünnepség keretében készülnek bezárni Detroit legrégebbi rendőrőrsét az év utolsó estéjén. Azonban a hirtelen kitörő hóvihar miatt nem tudnak minden rabot átszállítani a fogdába, az egyik bűnözőt ki akarja iktatni a konkurens banda, és megkezdődik a szilveszteri robbantgatás.

Better Luck Tomorrow (2002)

Ben ázsiai származású mintadiák, azonban kiderül, hogy csak azért választották be a kosárlabda csapatba, hogy megfeleljenek az etnikai sokszínűségnek, melyet a sportcsapattól elvárnak. A főszereplő bedühödik, és az egyetem befejezése helyett kisstílű bűnöző lesz, ami egyet jelent azzal, hogy az új év nem a várakozásoknak megfelelően alakul.

Aranyláz (1925)

Az egyik legkiemelkedőbb Charlie Chaplin film az aranyásók életének bemutatása mellett arra hívja fel a fgyelmet, mennyire rossz, ha az ember egyedül tölti a szilveszter éjszakáját. Mivel azonban Chaplin filmről beszélünk, a depresszió véletlenül se ütheti fel a fejét otthonunkban.

A nagy ugrás (1994)

A Coen-fivérek és Sam Raimi közös filmben szerepeltetik Paul Newmant, Tim Robbinst és Jennifer Jason Leigh-t, ami már önmagában is megerősíti azt a tényt, hogy jó filmmel állunk szemben. Ebben a Hudsucker cég sikerei elnöke a sikerei ellenére is öngyilkosságot követ el, a Newman által alakított alelnök pedig a postázóban dolgozó Robbinst nevezi ki elnöknek, hogy az alkalmatlan lúzer(nek hitt férfi) segítségével tönkretehesse a céget. A film természetesen azért kerülhetett be a listára, mert a történet csúcspontja szilveszterkor, egy erkélypárkányon játszódik.

Pénzvonat (1995)

Wesley Snipes és Woody Harrelson a metrórendőrség tagjaiként tengeti mindennapjait, majd beleunnak a rablók, tolvajok és gyújtogatók hajkurászásába, és elhatározzák, kirabolják szilveszter éjszaka a minden este áthaladó pénzvonatot.

A dicső tizenegy (1960)

A George Clooney főszereplésével újraforgatott Ocean's Eleven többek között abban tér el az eredeti filmtől, hogy nem szilveszterkor rabolják ki a kaszinót. Frank Sinatra és társai ugyanis megszüntetik az áramellátást, miközben Las Vegasban épp a Régi, régi dalt éneklik, és meglovasítják a pénzt.

A rádió aranykora (1987)

A listán szereplő filmekkel ellentétben Woody Allen alkotásának története nem kötődik túlzottan a szilveszterhez. A narrátorként a rádiózás fontosságát és hatásait bemutató Allen a film végén említ meg egy szilveszteri emléket.

A halál napja (1995)

Mielőtt Kathryn Bigelow Oscar-díjat kapott volna kipróbálta magát a cyberpunk sci-fiben. Így nem kell meglepődnünk, ha az alternatv valóságban átélhetjük mások élményeit. Ralph Fiennes egy volt zsarut alakít, aki félórás élmény-klipekkel  kereskedik, bajba kerül, és az ezredforduló előestéjén próbálja menteni a menthetőt.

Alkony sugárút (1950)

Norma Desmond lecsúszott némafilm színésznő, és a siker érdekében ölni is képes. A hollywoodi klasszikus végre nem csak a szilveszteri lerészegedésre fókuszál, hanem a múlt mérlegelésére és a jövőben való reménykedésre is hangsúlyt fektet.

Ezt olvasta a magyar az idén

Dívány 2011. december 30., péntek 09:34

 

1. Frei Tamás: A bankár

frei

A  bankár Frei Tamás második könyve, ami töretlenül ígéri a „torokszorító” izgalmakat. A könyv sikerének titka, hogy Frei kávéguru, médiamágus és író Tamás igazi reneszánsz emberként nem kockáztat, csak összegereblyézi a B-kategóriás hollywoodi mozik minden kliséjét egy kupacba. Így kerülnek egymás mellé emberrablók, tőzsdecápák, a politika és bűnözés, a bosszú és leszámolás, a hatalmi és szerelmi játszmák, aminek Frei – a könyvismertető szerint – „értő és érző ismerője, és amelynek a világa, egy államcsőd árnyékában, sokkal közelebb van a mai Magyarországhoz, mint gondolnánk...”

Csak nehogy kiderüljön róla, hogy még a jövőt is látja.

 

2. Ransom Rigggs: Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei

riggs

A Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei egy kalandokkal, régi fényképekkel felturbózott misztikus történet kicsiknek és nagyoknak. A regényben egy családi tragédia után a tizenhat esztendős Jacob egy távoli, Wales partjai közelében lévő szigetre kerül, ahol felfedezi Vándorsólyom kisasszony különös gyermekek számára alapított otthonának romjait. "Ahogy Jacob végigjárja az elhagyott hálótermeket és folyosókat, rájön, hogy az itt rejtegetett árvák többek voltak különösnél. Talán veszélyesek. Lehet, hogy jó okból zárták őket el egy kietlen szigeten. És valamiképpen – legyen ez bármilyen valószínűtlen is – talán még mindig élnek" – írja az ismertető. A fiatal szerző első könyvét az amazon.com máris beválasztotta 2011 legjobb könyvei közé.

 

3. Fejős Éva: Karácsony New Yorkban

fejős éva

A Fejőstől már megszokott lektűrbirodalom határát léphetjük át a Karácsony New Yorkban című könyvével. Bár ezzel sem váltotta meg a világot, de állítólag nem is ez a célja, hanem az, hogy kiszolgálja a vásárlók igényeit, ahogy a jó termelő teszi. Fejős ezúttal is termelt: találkozhatunk 2 tini viharos szerelmének gyümölcsével, a magyar fiúval, akinek az apja nem más, mint egy híres énekes. Szülinapi party, srác anyja vonakodik, majd mégis beadja a derekát fia unszolásának, és talán a fiú apjának is a bulin. Van itt is minden: egy budapesti trendi trendkutató, élés-halás a zenéért, összeomlás, felépülés, szerelem, karácsony, cukiság, habostorta, amire kezdetben azt hittük beleszart egy egér, aztán kiderült, hogy az is marcipánból van, hiszen minden jóra fordul, a New Yorki látogatás egy csapásra mindenki életét megváltoztatja.

 

4. Kepes András: Tövispuszta

kepes

A Tövispusztában három különböző helyzetű, egy földbirtokos-arisztokrata, egy szegényparaszti és egy falusi zsidó család viszontagságos életét ismerhetjük meg, egészen az első világháborútól napjainkig. Kepes a regényről így nyilatkozott: "A könyv egyik hőse én vagyok. Hogy melyik, azt egyelőre nem árulom el. Nagyjából mindegy is. Ne reménykedj, nem fogsz rájönni. Egyes szám harmadik személyben írok magamról, kellő távolságtartással és öngúnnyal, ahogy ilyen esetben elvárható, azontúl persze mély együttérzéssel és önámítással, helyenként önimádattal, ahogy magunkkal bánni szoktunk." Vajon melyik lehet Kepes? Az arisztokrata, a szegényparaszt, vagy a falusi zsidó?

 

5. Walter Isaacson: Steve Jobs életrajza

jobs

A könyv írója, Walter Isaacson az Aspen Intézet vezérigazgatója, korábban a Time főszerkesztője és a CNN elnöke volt. Isaacson az elmúlt két év során több, mint negyven alkalommal beszélgetett Steve Jobsszal. Ezek a beszélgetések szolgáltak a könyv gerincéül, amit tovább színesített vagy éppen árnyalt a több, mint 100 – családtagokkal, barátokkal, ellenségekkel, versenytársakkal és kollégákkal készített – interjú. Ezekből bontakozik ki az Apple vezérigaztató Jobs eseményekben gazdag élete. "Egy olyan emberé, akinek kreativitása, tökéletesség iránti szenvedélye és fékezhetetlen lelkesedése 6 ágazatot forradalmasított: személyi számítógép, animációs film, zene, telefon, táblaszámítógép és a digitális könyvkiadás." Jobs nyíltan beszél munkatársairól és versenytársairól.

 

6. Bear Grylls: A vadon törvényei

bear grylls

Bear Grylls könyvében feltárja azokat a titkokat, amelyeket a felderítéssel és természetjárással töltött évei alatt ismert meg. Kézikönyve nélkülözhetetlen mindazok számára, akik a természet meghódítására vállalkoznak és azoknak is, akik szeretik meginni a saját vizeletüket.  A maszatos macsó felfedező Bear Grylls, akit milliók ismernek a Discovery Channel műsorából, három évig szolgált a Brit Hadsereg különleges alakulatánál. Könyvében a tábortűzrakás és táborépítés tudományától kezdve az elsősegélynyújtás technikáin át a biztos tájékozódás titkáig minden megtalálható, amire csak szüksége lehet egy természetjárónak. Útmutatója nemcsak saját vizeletünk megivására biztat, hanem egyéb extrém kihívások legyőzésére is.

 

7. Rita Monaldi Rita, Francesco Sorti: Mysterium

monaldi

A Mysterium 1644 Párizsában játszódik. Az Imprimatur-sorozat kasztrált énekes hőse a bíboros meghívására egy francia gálya fedélzetén Párizsba indul, hogy színpadra lépjen a királyi udvarban, és így közelebb kerülhessen az áhított hírnévhez és dicsőséghez. Az utazás során berber kalózok fogságába kerül, megismerkedik Európa legzseniálisabb tudósaival, furcsa világokat fedez fel, és egy szerzetes leveléből vészterhes titkokról szerez tudomást. Lehetséges, hogy Cicero nem is létezett? Ki találta fel az ógörög, héber és latin szavakból alkotott kódnyelvet? Kinek állt érdekében meghamisítani évszázadok históriáját?

Aki szerette Dan Brown összeesküvéselméleteit, annak ez is bejön.

 

8. Frei Tamás: A megmentő

megmento

Konspiráció, szerelem, hatalom, pénz, tündöklés és leszámolás – Frei Tamás második toplistás könyvében is összelapátolt minden Hollywoodi B-filmes történeti kelléket, ebből lett A megmentő. Műfaji meghatározása kalandregény, ami az ismertető szerint persze "új műfajt" képvisel a magyar könyvpiacon. Főhőseit is körültekintően válogatja, oligarchák, miniszterelnökök, exlégiósok, Londonban élő magyar modellek és párizsi kémek a főszereplői a Teherántól Budapesten át egészen a francia fővárosig ívelő történetnek. A kalandregényt „kőkemény thrillerként” is aposztrofálják, ami már csak alcím miatt is mulattató: „Magyarország sorsa és a szerelem a tét.”

 

9. Fábián Janka: Az angyalos ház

fábián janka

A félreeső budai utcában álló romos házat- Az angyalos házat, amely a homlokzatán lévő angyalszobrokról kapta a nevét, a XXI. század első éveiben életveszélyesnek nyilvánítják, és le akarják bontani, hogy szállodát, vagy lakóparkot építsenek a helyére. A közelben lakók azonban civil mozgalmat indítanak a patinás épület megmentéséért. A csapat vezetője Zsuzsa, akit személyes élmények fűznek az angyalos házhoz. Egyetemista korában ugyanis rendszeresen látogatta az egyik lakót, a százéves Hilda nénit, aki lediktálta neki az emlékeit. A terézanyuskodás mellett Fábián még megidőutaztat minket az 1910-es évekbe. Kiderül, hogy Hilda és 3 barátnője földreszállt angyalok voltak, de van itt még politikai cselszövés, és az elmaradhatatlan szerelmi szál sem hiányozhat a regényből.

 

10. Vekerdy Tamás: Érzelmi biztonság- Mit kell(ene) tudnunk a gyerekekről és magunkról?

vekerdy tamás

Vekerdy legújabb könyvében is arra keresi a választ, hogyan legyünk jó szülők. Mit tehetünk gyermekeink érvényesülésének érdekében? Vekerdy Tamás szerint nem az lesz sike­res felnőtt, aki kisgyerekkorában túlhajtanak, hanem az, aki teljes értékű kisgyerekéletet élhetett. Könnyen fogyasztaható, hasznos pszichológia ez, megannyi jótanáccsal a szülőknek, hogyan védhetjük meg gyerekeinket a szorongástól, a sodrodástól. Kiemeli az érzelmi biztonság elengedethetlenségét, hiszen az gyerek, aki így nő fel, az felnőttként is jóval eredményesebben tudja megoldani, és kiegyensúlyozottabban átvészelni az élet nehézségeit.

Ön melyik könyvet olvasta?

  • 69
    1. Frei Tamás: A bankár
  • 69
    2. Ransom Rigggs: Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei
  • 45
    3. Fejős Éva: Karácsony New Yorkban
  • 59
    4. Kepes András: Tövispuszta
  • 53
    5. Walter Isaacson: Steve Jobs eletrajza
  • 34
    6. Bear Grylls: A vadon törvényei
  • 9
    7. Rita Monaldi Rita, Francesco Sorti: Mysterium
  • 110
    8. Frei Tamás: A megmentő
  • 58
    9. Fábián Janka: Az angyalos ház
  • 49
    10. Vekerdy Tamás: Érzelmi biztonság
  • 1005
    Egyiket sem

Melyik könyvet olvasná el?

  • 103
    1. Frei Tamás: A bankár
  • 246
    2. Ransom Rigggs: Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei
  • 32
    3. Fejős Éva: Karácsony New Yorkban
  • 203
    4. Kepes András: Tövispuszta
  • 121
    5. Walter Isaacson: Steve Jobs eletrajza
  • 113
    6. Bear Grylls: A vadon törvényei
  • 74
    7. Rita Monaldi Rita, Francesco Sorti: Mysterium
  • 32
    8. Frei Tamás: A megmentő
  • 119
    9. Fábián Janka: Az angyalos ház
  • 332
    10. Vekerdy Tamás: Érzelmi biztonság
  • 357
    Egyiket sem

Minden idők 10 legjobb horrorfilmje

Dívány 2011. december 29., csütörtök 11:15

A Guardian ugyanis összegyűjtötte a világmindenség legjobb horrorfilmjeit, segítségül azoknak, akik herótot kapnak Shrektől, az Igazából szerelemtől és a Sissy trilógiától.

psycho

Nem meglepő, de hát mi más lehetne az első helyezett a Minden idők legjobb horrorfilmje listán, mint a Psycho? 1960-ban mutatták be az Egyesült Államokban, Alfred Hitchcock rendezésében, sikere azóta töretlen. A film kulcsfiguráját, Norman Batest Anthony Perkins alakítja. A film alapjául szolgáló regény írója, Robert Bloch egy valódi sorozatgyilkosról, a wisconsini Ed Geinről mintázta Bates alakját, könyvéből Joseph Stefano írt forgatókönyvet.

 
Rosemary gyermeke

2. Ezüstérmes lett a Roman Polanski által rendezett Rosemary gyermeke című 1968-as film. Polanski talán legismertebb filmje a modern horror egyik legjelentősebb képviselője, igazi modern klasszikus. Külön érdekessége a filmnek, hogy a forgatás jórészt abban a New York-i épületben - a Dakota házban - zajlott, amelyben néhány évvel később John Lennon lakott, és amely előtt az egykori Beatles-tagot meggyilkolták.

 
ne nézz vissza

3. helyen egy angol-olasz koprodukció végzett, az 1973-as Ne nézz vissza, melyben Julie Christie és Donald Sutherland játssza a két főszerepet. A történet röviden a következő: „John és Laura Baxter Velencében élnek és dolgoznak. Megpróbálják túltenni magukat kislányuk tragikus halálán. Két spiritiszta vénkisasszony felajánlja, hogy segítenek nekik kapcsolatba lépni a vízbe fulladt gyerekkel. John elutasítja az ötletet, pedig álomszerű vízióiban gyakran felbukkan a kislány, amint az utcákat rója piros esőkabátjában, s ilyenkor feleségét is látja a halottas gondolán.”

 
a vesszőből font ember

4. helyezést ért el a Guardian szerint A vesszőből font ember című, szintén 1973-as alkotás. Az általában a legjobb brit horrorfilmként tisztelt The Wicker Man, ami a lap szerint "a horrorfilmek Aranypolgára", elkészülte után nem sokkal majdnem a teljes feledés homályába merült. A film egy "ártatlan" rendőr történetét követi végig, akit elküldenek egy távoli skót szigetre, hogy vizsgálatot folytasson egy eltűnt gyermek ügyében. Az általa felfedezett kereszténységtagadó közösség pogány termékenységi szertartások kultuszának hódol. "Film a vallásról, az Istenbe vetett hit válságáról, olyan végkifejlettel, amely egyfelől áhítatosan keresztényi, másrészt az Isten által magára hagyott világról szóló nihilista látlelet" - írja a Guardian ajánlójában.

 
ragyogás

5. A Ragyogás, amit talán nem is kell bemutatnunk senkinek. A Stephen King azonos című regénye alapján készült mesterműben Jack Nicholson élete egyik legjobb alakítását nyújtja, mint Jack Torrance, az alkotói válsággal küzdő író, aki  családjával a téli holtszezon idejére egy, a világtól elzárt, kísérteties hotelba költözik gondnoknak. Úgy tűnik, hogy Jack kisfia előtt nincsenek is titkai a háznak, mert látja a fürdőkádba fulladt nőt, az elegáns lakosztályban kivégzett férfit, és az összes holt lelket, amelyek nem találnak nyugalmat. De lehet, hogy mindezek a rémképek csupán jeleznek valamit: a Jack agyát elborító őrületet, a folyamatot, amelynek hatására a szerető apa vérszomjas, gyilkos indulatokkal teli szörnyeteggé válik.

 
az ördögűző

6. Az ördögűző szintén 1973-ból. Minden idők egyik legfélelmetesebb filmjében a kis Regan-t megszállja az ördög. Édesanyja, Chris tanácstalanul és döbbenten figyeli kislánya egyre különösebb viselkedését, és egyik orvostól a másikig jár, hátha valaki megfejti különleges betegsége okát. Az orvosok kellemetlenebbnél kellemetlenebb vizsgálatoknak vetik alá a kislányt, míg végül Chris elkeseredésében Merrin atyához fordul, az ismert ördögűzőhöz, mert a Regan testét uraló gonosz már a gyilkosságoktól sem riad vissza.

 
Nosferatu

7. helyezett lett az 1922-es német Nosferatu című film. „A táj, az épületek, az emberek kísérteties vonásokat öltenek, a vámpír megjelenését remegő fényhatások kísérik. Nosferatu lassított felvételt sejtetően mozog, a néző felé közeledve egyre hatalmasabb méretűre nő. Az expresszionista gyakorlattól eltérően Murnau nagyrészt eredeti helyszíneken forgatott”– kapunk érdekes adalékokat a laptól.

 
engedj be

8. helyen egy újabb film, a 2008-as svéd Engedj be! szerepel, mely a bemutató évében el is nyerte a Torontói Nemzetközi Filmfesztivál Legjobb idegen nyelvű filmért járó díjat. A történet röviden: Stockholm fagyos és meglehetősen nyomorúságos külvárosában járunk, valamikor a nyolcvanas évek elején. Hősünk, Oskar Eriksson teljesen átlagos, ám magányos 12 éves kisfiú. Próbálja ép bőrrel megúszni, hogy osztálytársai állandó jelleggel terrorizálják. Otthon - ahol édesanyjával kettesben élnek - titkon sorozatgyilkosokról szóló újságkivágásokat és más hasonló dolgokat gyűjt. Egy nap egy fán, nem messze Oskarék házától egy rituálisan meggyilkolt fiú holttestére bukkannak. Oskar eközben megismerkedik Elivel, aki a szomszéd lakásba költözött egy idősebb férfival - akiről a néző hamarosan azt feltételezheti, hogy az apja. A kis Eli ugyanolyan magányos, mint Oskar, így hamar barátságot kötnek. De Elinek vannak titkai.

 
vámpír

9. helyzett lett az 1932-es német-francia,  Vámpír című film, mely a port.hu látogatói szavazatainak alapján is 10-ből 10-es. Hogy miért? „Allan Grey, a látnoki képességekkel megáldott ifjú megérkezik a Vogézekben egy kis faluba, ahol titokzatos események történnek. Árnyak mozognak maguktól, Léone, a várúr leánya hirtelen eltűnik, majd vérző sebekkel a nyakán tér vissza. Egy vészterhes álma után Allan rájön, hogy az egyik nemrég elhunyt ifjú hölgy, Marguerite a halála után vámpírrá vált, s éjszakánként a koporsóból kikelve embervérre szomjazik...”

 
peeping tom

10. A lista utolsó helyezettje a Peeping Tom című angol film, mely 1960-ban került a nagyközönség elé. Rendezője, Michael Powell "zseniális ötlettel a Sissi-filmek jóképű Ferenc Józsefére, Karlheinz Böhmre osztotta a perverz sorozatgyilkos szerepét. Míg Hitchcock Psychójában Norman Batesről azonnal tudni lehet, hogy ördögi figura, a fényképész Markot szinte megsajnálja a néző. Kiderül, hogy az apja miatt lett ilyen, aki őrült biológiai kísérleteihez használta tesztalanynak, rendszeresen halálra rémítette, és az egészet felvette egy kamerával. A másokat kukkoló sorozatgyilkos tehát valójában áldozat, aki szabadulna a múlt kísérteteitől, de már képtelen bármit is megváltoztatni.”– írta az Index.hu 2008 augusztusában.

 

Terhes tinik és digók előszilveszteri bulija a Merlinben!

Dívány 2011. december 28., szerda 19:37

Jellemző, hogy a Jersey Shore és a Várandós Tinik az egykori zenecsatorna, az MTV két nagy sikerű sorozata,  így ezek jegyében tart előszilveszteri bulit az MTV Hungary december 29-én. Fellép többek között a Compact Disco, a We Plants Are Happy Plants és az indie-pop szcéna állítólag legígéretesebb felfedezettje, a Carbovaris is fellép a Merlinben.

„A buli tematikája a csatorna műsorának gerincét adó, a folyamatosan randalírozó, sokszor kifejezetten vicces amerikai olaszokról szóló sorozatra, a Jersey Shore-ra, valamint a terhes tinikről szóló valóságshow-ra, a Várandós Tinikre, és annak testvérsorozatára, a Tini Mamikra utal. Az MTV Hungary várja az indie-rajongó fiatalokat.”- olvasható a meghívóban, ám arra nem kaptunk választ, hogy az igazi terhes tinik és a valódi digók is mehetne-e, vagy sem.

284632 10150334583574384 202282699383 9641443 3336743 n

Az este folyamán fellép az MTV Brand:new-ból The [hated] Tomorrow, a We Plants Are Happy Plants és játszani fog a Lo-Fi Stereo is. Utánuk Dictator és Hussar DJ szolgáltatják a zenét stílusbeli megkötések nélkül, egészen hajnalig.

A belépő csupán 1000 forint, nagyjából annyi, mint egy átlagos terhességi teszt, vagy egy doboz óvszer.

A Várandós tinik és a Jersey Shore

A Várandós tinik című dokumentum-realityben terhes tizenévesek életét követhetitek végig egészen a gyermekük világrajöttéig. A Várandós tinik című sorozat egy olyan reality, melyben átlagosnak tűnő, középiskolába járó lányok életét követhetitek nyomon. Mindegyiküknek van azonban egy hatalmas titka: terhesek. A sorozat nem csupán bemutatja ezeknek a lányoknak az életét, hanem segítséget is nyújt hasonló helyzetben lévő társaiknak. Minden epizód egy 6-8 hónapos terhes fiatal kismama történetét mutatja be, és követi végig egészen a baba születéséig. A műsor nem csupán szórakoztat, hanem példát is állít. Tinédzserek ezrei kerülnek hasonló szituációba évről évre, akik nem tudják, hova fordulhatnak segítségért.

„Mikor a Jersey Shore szereplői bevették Itáliát, egy kis szeletet magukkal vittek a hazai ízekből, így a "reneszánsz bölcsőjeként" is emlegetett Firenze talán már sosem lesz a régi. Miközben kiélvezték mindazt, amit az ékszervároska csak kínálhat - magasművészet, finom ételek, borok, macskaköves utcák és eredeti olasz fagyi - azt is megoldották, hogy hűek maradjanak önmagukhoz. Készüljetek fel rengeteg KSZM-re, pumpálásra és hajzselére: mindez egy idegen országban talán még viccesebb!” (Forrás: MTV Hungary)

A britek betiltják a karácsonyt?

Dívány 2011. december 25., vasárnap 21:20

A karácsonyi történetek megsérthetnek olyan etnikai csoportokat, amelyek nem ünneplik a karácsonyt, ezért Nagy-Britanniában rémhírek keringenek a karácsonyi hagyományok betiltásáról - írja Haroon Siddique a Guardian hasábjain. Egy különböző vallási felekezetű emberekből álló csoport azt a célt tűzte ki, hogy véget vet a rémhírterjesztésnek. A szervezet, a Phoenix Intercommunity Initiative tagjai bloggerek, aktivisták és különböző vallási közösségek képviselői.

Julie Siddiqui, a Nagy-Britanniai Iszlám Társaság (ISB) alelnöke azt mondta: „Az utóbbi néhány évben rendszeresen láttunk olyan történeteket a helyi vagy országos lapokban, hogy a hatóságok megváltoztatták a karácsony nevét, vagy nem használtak karácsonyi kivilágítást, esetleg betiltották a kivilágítást. Szerintem ez nagyon rossz hatással van a közösségi kapcsolatokra. Senki nem akarja, hogy betiltsák a karácsonyt, a muszlimok biztosan nem.”

Az egyik leghírhedtebb rémhír, amely nagy sajtóvisszhangot kavart, arról szólt, hogy a birminghami városi tanács betiltotta a karácsony szót (merthogy ez angolul christmas, amiben benne van a Christ szó, ez pedig Jézusra és a kereszténységre utal), amit az angol tél (winter) és a festival szavakból alkotott Winterval néven kellene ezentúl emlegetni, hogy ne sértse a nem keresztényeket.

Valójában a Winterval szót Mike Chubb, a birminghami tanács rendezvényeinek főszervezője és csapata azért alkotta 1997-ben, hogy a város 41 napon át tartó különböző téli rendezvényeinek közös nevet adjon. A rendezvényeken szerepeltek tipikus keresztény hagyományokat ápoló programok, de megemlékeztek a Diwaliról, a hindu fényünnepről, voltak színielőadások, majd végül egy szilveszteri bulival zárult.

A Phoenix csoport Happy Chirstmas 4ALL elnevezésű online kampányán keresztül azt reméli, gátat szabhat a birminghami esethez hasonló rémhírek terjesztésének, kiemelve a nem keresztények részvételét a hagyományos karácsonyi tevékenységekben. Pl. Facebook oldalukon az egyik posztban olyan fotók szerepelnek, amiken muszlim diákok vesznek részt betlehemes játékban.

374712 10151028859065564 701760563 22113835 725882969 n

A csoport arra is biztatja a nem keresztényeket, hogy szállja meg őket a karácsony szellemisége, és vállaljanak önkéntes munkát, főleg december 25-én.

Míg, mint Siddiqui is mondja, vannak muszlimok, akik megünneplik a karácsonyt ünnepi ételekkel, sőt még fát is állítanak, másoknak ez jó alkalom arra, hogy önkéntes munkával segítsék közösségüket. „Mindannyiunknak kellene [önkéntes munkát vállalni], főleg azoknak, akik semmi különöset nem csinálnak karácsonykor, azok helyett [a keresztények helyett], akiknek a saját karácsonyukat kell emiatt feláldozniuk.”

Siddiqui maga is elöl jár a jó példával, ő a Maidenheadben lévő imaházban vállal önkéntes munkát karácsony első napján. Más ISB tagok keresztény, vagy nem vallásos jótékonysági szervezetek munkájában vesznek részt, mint pl. a hajléktalanokat segítő Crisis at Christmaséban. Csakúgy, mint a muszlim ISB-ből, vannak képviselők más csoportokból is a Phoenixen belül, pl. a zsidó JDC Europe csoportból, és a Három Hit Fórum tagjai.

A Phoenix csoport másik tagja, Vidhya Ramalingam, a következőket nyilatkozta: „A csoport ötlete az, hogy promotáljuk az önkéntességet karácsonykor, segítve ezzel keresztény jótékonysági szervezetek munkáját”. A hindu Ramalingam hozzátette: „Nem ismerek olyat, aki be akarná tiltani a karácsonyt. A legtöbb hindu és muszlim, akit ismerek, meg is ünnepli.”

Egyszóval mégsem kell félni senkinek, a briteknek főleg nem. A karácsonyt idén sem tiltják be náluk.

Szocialista játékgyár: a kamu Duplótól a Holdrakétáig

Lavati Anett 2011. december 21., szerda 16:26

Domonkos Csaba, a Közlekedési Múzeum kommunikációs referense elmondta, hogy a kiállítás gyakorlatilag egy teljes szegmenst, az 1945 és 1989 közti időszak mechanikai játékarzenálját próbálja bemutatni. Összegyűjtötték a tárgyalt korszak játékait, melyeket a szocialista táborban gyártottak, terveztek: a Szovjetunióban, az NDK-ban, Csehszlovákiában, Lengyelországban, Bulgáriában, Romániában, Kínában és természetesen Magyarországon.

„A játékokat magángyűjtőktől szereztük, de a múzeumnak is már volt egy gyűjteménye. A megnyitó után az RTL klub híradójában elhangzott, hogy csattogós lepke nincs a tárlatunkban, és másnap behozott egy néni egy csattogós lepkét”- idézte fel mosolyogva Domonkos Csaba, majd mesélt arról is, milyen remek érzés számukra a kiállításon sétálva nem is kevésszer hallani a felkiáltást: „Ez nekem is megvolt!”

A kiállítást rengeteg korabeli hangulati elemmel igyekeztek feldobni, korabeli plakátokkal fedték be a kiállítás egyik falát, amelyeket az OSZK-ból hoztak, egy másik falon függtek azok a fotók, amiket az MTI támogatásával sikerült megszerezni. Több olyan fényképet is láthatnak a játékok szerelmesei, amik most először kerültek a nyilvánosság elé.

40-jatekok-IMG 3923
Fotó: Szécsi István

Kamu-Duplo és a modellvasutak Mekkája

A sarokban pedig archív filmhíradókat nézhetünk és hallgathatunk. Természetesen tárgyalt kor dalai biztosítják a megfelelő zenei aláfestést, és a díszleteket is igyekeztek a 60-as, 70-es évek kirakatművészetének jegyében megtervezni és elhelyezni. Az NDK volt a modellvasutak Mekkája. A nekem-is-volt faktor valóban igen magas ezen a kiállításon, mi is sokszor hallottuk, ahogy apuka izgatottan észlel a sokkal kevésbé izgatott kisfia mellett. Fotósunk is nem egyszer ragadtatta el magát, de Domonkos megnyugtatta, ez a tárlat nagyjából erről, vagyis a nosztalgiáról szól.

„A korszak tipikus játéka ez a Duplónak kinéző építőkocka. Úgy néz ki, mintha Lego Duplo lenne, de vannak kockák, amiket nem lehet összepattintani. Ez a bolgár változat. A koncepció valószínűleg az volt, hogy legyen olyan, mint az eredeti, a  minőség és a fejlesztés az lényegtelen. Statisztika és szám legyen, olyan, mintha”- mondta Domonkos.

„Az állami kereskedelem, az állami játékgyártás és a divat között párhuzam vonható. Ugyanis ahogy a divat, úgy a játékok és a játékok használata is változott, évről évre megújult. Úgy, ahogy a divatot Párizsban és Milánóban diktálják, úgy Európa számára a játékok divatját a nagy Nürnbergi Játékkiállításon” - mondta el Janovszki Tamás főigazgató helyettes, akivel a tárgyalt korszak történelmi vonatkozásairól beszélgettünk, miközben az NKD-s modellvasút mellett sétáltunk.

A játékgyártó vagy forgalmazó cégeknek már a második világháború előtt is illő módon képviseltetniük kellett magukat a nürnbergi kiállításon. Amikor a világháború végén, 1946-ban, Churchill fultoni beszéde után legördült a vasfüggöny, és létrejött a keleti blokk, a Szovjetunió uralma alá tartozó országok gazdasági szempontból is függőségbe kerültek a Szovjetuniótól. Ezzel egyidőben mind politikailag, gazdaságilag, iparilag és kereskedelmileg egyaránt elszigetelődtek a Nyugattól.

A játékipar és a szovjet tábor

„Innentől kezdve nem jöttek be magas színvonalú, jó minőségű termékek Németországból és Angliából, ezáltal a szovjet táborba tartozó országok kénytelenek voltak önellátásra berendezkedni. Mit lehetett csinálni? Mindig a fejlettebb dolgokat próbálták leutánozni. A  világháború előtt teljesen természetes volt, hogy az iparilag fejlettebb országok ezt a részterületet kielégítették, tehát nem is volt szüksége önálló játékiparra sem Bulgáriának, sem Romániának, sem Lengyelországnak. Ezen országok igényeit részint a Cseh- Morva iparvidék elégítette ki, részint pedig Németország, kisebb hányadban Franciaország és Anglia. Jó minőségűek voltak a játékaik, kedvező áron. Ezt a 2. világháború előtti színvonalat talán csak a 80-as évek végére sikerült újra elérnünk” - adott történelmi áttekintést Janovszki.

Az állami propaganda és a játékipar összefonódásáról is megtudhattuk: az új típusú embert már gyerekkorában el kellett kezdeni nevelni. Ahhoz, hogy hasznos tagjává váljon a szocialista társadalomnak, már kisgyerekkorában meg kellett olyan dolgokkal ismertetni, amelyek később, felnőtt korában már ne legyenek idegenek számára: ilyen volt mondjuk a munkagép, vagy a fegyver. Ennek megfelelően az életre, a hasznos polgárrá nevelés égisze alatt teherautókat, harckocsikat, vasúti szerelvényeket adtak a kisfiúk kezébe.

Űrfegyverkezés a játékiparban

Janovszki külön megemlítettett egy igen kedves érdekességet a játékipar fejlődésében, méghozzá az űrjátékok térhódítását. Elterjedésük egybe esett a világűr meghódításának időpontjával, amikor a szovjet-amerikai űrverseny is kiéleződött. Az első műhold, a Szputnyik 1957-ben került földkörüli pályára, és 1961. április 12-én jutott ki Jurij Gagarin elsőként az űrbe.

„Eközben gyönyörűen megtörtént az állam által működtetett játékipar tervutasítása, elkezdték ontani a legkülönfélébb, világűrrel kapcsolatos játékszereket. Ennek a legemlékezetesebb magyar példája az Holdrakéta, ami a Moszkva tér című filmben is emlékezetes szerepet tölt be” - idézi Janovszki. A Moszkva tér mellett a 70-es években készült, emlékezetes tévésorozatban, a Pirx kalandjai címűben is szerepel az említett lendkerekes rakéta.

A holdjárókat és űrrakétákat tartalmazó vitrinek mellett sétálva az is kiderült, hogy az űrjátékok elterjedésének kicsúcsosodását a szovjet ipar és dizájn okozta. Egy rózsaszín-ezüstben pompázó játékszernek például, ami amúgy egy űrvécé és egy játékfritőz szerelemgyerekeként láthatott napvilágot, tervezője viszont Holdszondának látta, Janovszki elmesélte a történetét is. „Ezt még az apukámtól kaptam. Tbiliszibe utaztak, Moszkvában leszálltak, valami miatt nem tudtak továbbb repülni, így maradniuk kellett. Pénzük az volt, nem is nagyon tudtak hová menni, a pénzt el kellett költeni, és akkor hozta nekem ezt az pompás darabot.  Két laposelemmel megy, és 20 perc alatt le tud merülni. Zakatolt, világított, röfögött. Sokat fogyasztott, ezért vissza is rakták a dobozba.”

Ennek ellenére a legtöbb játékon komoly hozzáértők dolgoztak, a játéktervezésnél iparművészeket is alkalmaztak. Janovszki ezt a Jupiter holdjárójával szemléltette, ami a népművelés eszközeit is magán hordozza, hiszen láthatók a doboz tetején a naprendszer bolygói, a földtől számított távolságuk is. A béke jegyében azért tettek a holdjáró tetejére egy hatalmas rakétát, hátha meg kell vívni a galaktikus háborút, vagy ahogyan Szily László írta, a rakéta kitűnő eszköznek bizonyulhatott volna a Hold újrafelosztására.

A kiállítás szervezői a magyar játékgyártásra érthető módon nagyobb területet különítettek el. Ekkoriban háromféle módon történt a játékgyártás: az ipari szövetkezetek, az állami nagyvállalatok, vagy pedig a kisiparosok által. A legelső vitrinben fajátékokat találunk  a 2. világháború utáni időkből. Mivel ekkor hatalmas volt a szegénység, az alapanyagárak igen magasak, az ország romokban hevert, viszont sok volt a gyerek, ki kell elégíteni az ő játékigényüket is. Itt is persze ugyanúgy, mint más országokban, a bútoripari hulladéknak minősülő faanyagból állítottak elő egyszerű és szép játékokat.

Lendkerék és a lemezáruk

„1953-ban, Sztálin halála után politikai átrendeződés történt. Jött az első Nagy Imre kormány, akik az addig erőltetett nagyipari fölény helyett arra helyezték a hangsúlyt, hogy a legkülönfélébb közszolgáltatásokra illetve közszükségleti cikkekre áldozzanak. Ezek között az igényes gyermekjátékok gyártása is nagyon fontos szerepet töltött be. Magyarország legnagyobb ipari üzeme, a Magyar Lemezáru Gyár lett, akik 1953-tól egészen 1993-94-ig folyamatosan gyártottak ilyen kis fémlemezből illetve műanyagból fröccsöntött játékokat” - mesélte tovább Janovszki Tamás a magyarok egyik büszkeségének történetét, a híres lendkerekes kisautókét. A lendkerék születése is szép példája a korabeli hazai ipari helyzetnek: ezeket a kisautókat eredetileg cseh és német mintára, óraművesre szerették volna csinálni, csak éppen a magyar ipar nem tudott elég lemezrugót készíteni. Ilyesmit akkoriban egy helyen gyártottak Magyarországon, Salgótarjánban. „Egy hónapban mindössze 300 kilót tudtak ott termelni. Csak a játékiparnak (és itt az óra- és a hadiiparról nem is beszéltünk) másfél tonnára lett volna szükség! Ezért összeültek a mérnökök, a játéktervezők a Játék-felülvizsgáló Bizottsággal, és kitalálták azt, hogyha nem megy ez a lemezrugós megoldás, akkor valami önálló meghajtás kell, miért ne lehetne az a frikció, azaz a lendkerék. Így most mindegyikben lendkerék van” - mondta el Janovszki.

Állami szervek és állami irányítás

A Rákosi korszakban kisipari szinten ment a magyar játékgyártás, próbáltak természetesen behozni is játékokat az országba. A játékgyártást a pletykák szerint a Rákosi Mátyás nem viselte a szívén, és előszeretettel hangoztatta, hogy annak idején „Magyarországot játékokért cserébe adták el a németeknek”. Janovszki szerint ez az elképzelése onnan származhatott, hogy a háború idején a németeknek szállított bőrért, szalonnáért, búzáért sok esetben  jó minőségű játékokkal fizettek. 1944-45 karácsonyán ilyeneket lehetett kapni Budapesten. „1952-től a minisztertanács úgy döntött, hogy a Magyarországon gyártott illetve tervezett játékokat előre kell véleményeztetni egy szervvel, aminek az lett a neve, hogy Játék-felülvizsgáló Bizottság.

21-jatekok-IMG 3868
Fotó: Szécsi István

Ez egy az egyben a szovjet rendszer átvétele volt, de az ipar minden területén létrehoztak ilyen felülvizsgáló bizottságokat, a bútoripartól a gumiiparig, így a játékgyártásban is. A Játék-felügyelő Bizottság tagjai között szerepeltek különböző társadalmi szervezetek által delegált személyek, a kisiparosok, illetve a legkülönfélébb minisztériumok küldöttei. Az volt a lényeg, hogy ők valahol összeültek havonta, a beküldött mintákat megvizsgálták és eldöntötték, hogy technikailag, esztétikailag illetve ideológiailag megfelelnek-e az elvárásoknak.

”Egy idő után újabb koppintás következett: szovjet mintára létre hozták a Központi Játéktervező Intézetet, így akarták elérni azt, hogy minden egyes játékot, amit Magyarországon előállítanak, azt egy központi intézetben, egy stúdióban tervezzenek meg mérnökök, illetve képző- valamint iparművészek bevonásával. Ez az intézet 1953-tól egészen 1957-ig működött több-kevesebb sikerrel. Azzal az indokkal számolták fel őket, hogy egyszerűbb, ha a gyártó cégek maguk végzik a tervezést és az ellenőrzést.

A következő vitrin a legkülönfélébb építőjátékoké, vannak itt mechanikai építőjátékok, elektromos építőjátékok, sőt, látható 1967-ből egy kibernetikai építőjáték is, ami már a számítástechnika korai megjelenése. Janovszki érdekességként megemlítette, ezt a kibernetikai berendezést például egy bencés paptanár tervezte.

Megcsodálhattuk az úgynevezett gyertyás csodahajót is. Ez egy 1943. évi szabadalom, Karle József nevű építészmérnök szabadalmaztatta. „A propúlziós hajtás elvén működik, van benne egy kis fém membrán, egy  gyertyát kell alátenni és két kis csücskén áramlik a víz be és ki. Röfög és csörömpöl éktelenül és aztán megy előre, ahogyan azt a linkelt felvételen is láthatják” - ismertette a működési elvét Janovszki.

A propagandához hozzátartozott még az is, hogy irgalmatlan mennyiségű repülőgépet és harckocsit forgalmaztak akkoriban. A legprofibbak a cseh modellek voltak, de mind az NDK-ban, mind Lengyelországban gyártottak ilyen modelleket.

A kiállítótér egyik sarkában berendeztek egy 60-as évekbeli szoba-konyhás lakást, ahol műgyerekek karácsonyoztak műdiavetítőt nézve. A gyerek okkal mű, a divatetítő is, mégpedig azért, mert fél óra után annyira felmelegedne, hogy szétégetné a műgyerekek hasát, és a filmet is, továbbá műgyerek nem tudja tekerni a műdiavetítőt. Ezért projektort vetettek be, de a hatás ezzel együtt is lenyűgöző. Mind Domonkos Csaba, mind Janovszki Tamás nagyon sokat segített nekünk, és órákon át kalauzolgattak minket azon a kiállításon, amit ők álmodtak meg, és miattuk lett ilyen értékes.

Aki ezek után kedvet kapott, az a „Szocializmus játékszerei” című tárlatot 2012. február 19-ig tekintheti meg a Közlekedési Múzeumban.

Eladó az összes kellék, a MERLiN december végén örökre bezár

Dívány 2011. december 20., kedd 16:23

A MERLiN Színház december végén végleg bezárja kapuit, és szeretné lepasszolni az érdeklődőknek az évtizedek alatt felhalmozott kincseket. „Archív fotók, szóróanyagok és dedikált plakátok mesélnek az épületről és a színház életéről. A vásáron bolhapiaci áron elvihetőek ezek a tárgyak, melyek mind-mind egyedi történettel bírnak” - olvashatjuk az esemény Facebook oldalán.

A MERLiN saját produkciókat is létrehozott, melyek díszleteit és kellékeit felkért képzőművészek készítették. Van köztük lefestett utazókoffer, koponyafejű ló, fodros jelmezek, kalózkalap és bohócorr – mindezek a nézők számára láthatatlan szekrényekben rejtőztek eddig. Az esti koncertekről, bulikról nem is beszélve: pulóverek, fellépőruhák garmada maradt itt gazdája nélkül.

merlin

A MERLiNben tehát 2011. december 18-tól 21-ig minden nap, naponta 14 órától zárásig minden eladó, a tárgyakat pedig kártyákkal látták el, melyeken elolvasható azok története. A vásárt kiegészítő programok, performanszok és jó zene teszik még színesebbé.

A hely ugyan bezárja kapuit végleg, de a színház üzemelni fog, csak Budára költözik, a régi Átrium mozi épületébe. A részletekről a Merlin honlapján tájékozódhatnak.

Kiegészítő programok:

december 20. kedd / 19.00 Mykola Bondarchuk performansz / gitár&ének

18.45 Zadam Társulat: I'm Pro / táncperformansz (15')

december 21. szerda /17.30 dAV / folk&country Christmas

18.45 Zadam Társulat: I'm Pro / táncperformansz (15')

Viseld koronaként: Erotikával hátborzongatnak a svéd cirkuszosok

Lavati Anett 2011. december 20., kedd 08:02

“Meguntuk, hogy a nagyságról álmodozzunk és kicsiként éljünk, ezért elhatároztuk, hogy küzdünk, és valóra váltjuk álmainkat” - így nyilatkoztak a Cirkus Cirkör tagjai. Az akkor még Franciaországban tanuló fiatal svéd artisták ezért elhatározták, saját társulatot alapítanak. Azóta már negyedik alkalommal járnak Magyarországon.

Már legelső előadásuk alkalmával nyilvánvalóvá vált, hazánkban egyre nagyobb rajongótábora van az új cirkusznak, annak az irányzatnak, amit a Cirkus Cirkör társulata is képvisel. Trix című előadásukkal 2001-ben mutatkoztak be, 2003-ban ifjúsági együttesük, a Cirkuspiloterna adta elő Miss Lyckad című darabját, majd 2004-ben ismét a Cirkus Cirkör látogatott el hazánkba, és mutatta be a Svédületes! programsorozat részeként a 99% UNknown című produkciójukat. Mindegyik alkalommal a Trafóban léptek fel, minden alkalommal teltházzal.

„Romantikus, sötét, vakmerő, szívet melengető, kellemesen melankolikus, határ nélküli varázslat, humor, dráma, érzékenység, akrobatika végtelen lehetőségekkel, egy-perc-unalom-se.” - így harangozta be az előadást a Trafó. Nem csalódtunk, a bő két órás előadás alatt egy pillanatig sem unatkoztunk.

A Viseld koronaként című produkció a társulat testről szóló trilógiájának befejező részének (első része szintén járt Budapesten, 99% UNknown címmel) középpontjában ezúttal a jobb agyfélteke kaotikus rendszere állt, amit már rögtön az első jelentben láthattunk is. A koronát formázó színi szerkezet tövében elénk lépő, vörös punkfrizurát viselő porondmester-bohóc az agyról értekezik, kezében a szerv szivacsmakettjével. Bevezetőjében az agy működéséről mesél egyszerre angol és svéd nyelven, amit néha értünk, néha nem, de itt nem is ez a lényeg, hanem az a pikírtnek egyáltalán nem nevezhető könnyed humor, ahogyan ezt előadja.

A hatféle archetípust megtestesítő társulat bámulatos sminkjeikkel, kosztümeikkel, erőteljes színpadi jelenlétükkel, a kellékekkel, és természetesen a tehetségükkel ezúttal azt igyekeznek megfogalmazni a nézők számára, milyen is az, amikor az ember teljesen egyedül van a félelmeivel és a legbelsőbb magánnyal, amit egyedül visel stigmaként – ha úgy tetszik, koronaként, ahogyan a címben is olvashatjuk. A Cirkus Cirkör ezúttal azt próbálta feltárni a maga tragikomikus és abszurd stílusában, mi a különbség a káosz és a rend között, hogyan lehetne egymáshoz közelebb kerülni, kapcsolatot teremteni, hogy megszűnjön a pusztító magány és a lélekölő egyetemes félelem. Az előadás során a hat furcsa karakter mindegyikének van egy szokatlan, játékos ötlete, hogyan lehetne a többiekkel kapcsolatba lépni – például pingpong labdával, egy egyszerű nejlonzacskóval, wc pumpával, tapadókoronggal vagy akár láncfűrésszel.

A Viseld koronaként első előadása Stockholmban volt 2011. szeptember 16-án, utána indultak európai turnéjukra, és mára már túl vannak a 180. előadásukon is.– ahogyan honlapjukon is írták.  Budapestre most decemberben értek ide, de nem utoljára, hiszen a nyughatatlan csapat kétévente új műsorral járja végig Európát.

Aki kedvet kapott az új cirkuszhoz, annak a következőket ajánljuk:

Három lenyűgöző új cirkuszi előadás akár egyetlen bérletben is!

Új - mert nincsenek állatok, nincs kalapos porondmester, de van történet és szereplő, színházi formák és táncos elemek, és nem kell hozzá sátor, jó a Trafó nagyterme is. Viszont cirkusz - mert vannak artisták, zsonglőrök, trapéz és mutatványok a levegőben. Ha nem is vándor az életmód, de mindenképp mobilitás jellemzi. Fontos a látvány, a borzongás és az adrenalinszint-emelkedés a nézőtéren. A cél a szórakoztatás és az elkápráztatás, ám a forma gyakran narratív.

A három remek előadás januárban, májusban és júniusban látható, tehát a vietnámi cirkuszi csapat mesebeli előadása, az IETO két briliáns akrobatájának kötéltánca, majd Charlie Chaplin lányának és Jean-Baptiste Thiérrée-nek extravagáns, legendás cirkuszi produkciója már oda is kerülhet a fa alá!

1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 32 | 33 | 34 | 35 | 36 | 37 | 38 | 39 | 40 | 41 | 42 | 43 | 44 | 45 | 46 | 47 | 48 | 49 | 50 | 51 | 52 | 53 | 54 | 55 | 56 | 57 | 58 | 59 | 60 | 61 | 62 | 63 | 64 | 65 | 66 | 67 | 68 | 69 | 70 | 71 | 72 | 73 | 74 | 75 | 76 | 77 | 78 | 79 | 80 | 81 | 82 | 83 | 84 | 85 | 86 | 87

Blogok, amiket olvasunk

KERTÉSZ Ötletek zöldségágyások beültetéséhez

A nyár általában a pihenés időszaka, ezért a legtöbben ilyenkor már nem akarnak intenzív gondoskodást megkövetelő zöldségeket vetni. Lássuk, mint lehet tenni!

OTTHONTÉRKÉP Hagyd le a képről apu sörhasát!

A nappali ajtaján belógó hatalmas sörhas, egy csak félig látszó kutya vakarózó hátsó lába, lerágott csirkecsont a könyvespolcon – biztosan mindenki látott hasonló vicces vagy visszataszító fotókat ingatlanhirdetésekben.

MÁS TÉSZTA Búzadara dal - megyek panírozni

A nyár minden bizonnyal legújszerűbb dallamos hip-hop slágerében réteslisztről, búzadaráról és kenyérlisztről énekelnek a debreceni egyetem afrikai származású hallgatói. Ne hagyd ki!
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés