#VILÁGOM

„Hogy lehet gondolkodni, ha szép lányok jönnek?”

hv 2014. május 28., szerda 10:40

Csak egy tánc volt

Jönnek sorban a megállók, mindegyik egy női név. Szép szerelmek, csúnya szakítások, tragédiák, gyerekkor, kamaszkor, egyetem, működik az emlékezet, megyünk utána. Grecsó Krisztián új regénye, a Megyek utánad  megmutatja, hogyan lehet egy ember életét szerelmein és szeretőin keresztül elmesélni. A Katona József Színházban tartott könyvbemutatón a szerző felolvasását Dés László és Dés András kísérte klarinéton és ütőhangszereken. Improvizáltak Bartókot és Szécsi Pált, habos süteményt, Grecsó pedig mesélt és olvasott. Csak egy tánc volt, dúdolja Dés klarinétja, a figyelmes néző – akiből majd figyelmes olvasó válik – érti a kapcsolódási pontokat, egy szakítás történetét hallja, egy tánc miatt. Egész éjjel tartó tánc miatt. Később – amikor a figyelmes néző már figyelmes olvasó is – kiderül, hogy amiket a szerző a felolvasás mellett mesélt, valójában szintén a regény részei. Így bonyolódnak valóság és a fikció szálai, míg végül nem marad más, csak a szöveg és a szerelem.

Juli van

A Megyek utánad szerkezete nem bonyolult, a fejezetek mind egy állomásról, vagyis egy lányról szólnak: Lili jön, Eszter jön, Petra jön, Gréta jön, Sára jön, Adél jön, hogy aztán az utolsó rész címe valamiféle jelen időt sugalljon: Juli van.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Parti-Nagy újra bebizonyította: férfi és nő tényleg más bolygóról jöttek

cukorka 2014. május 27., kedd 08:44

Az Átriumklorid (Avagy a színész ötször) című, szinte vadiúj Parti-Nagy Lajos darabra vasárnap délután jutottunk végre el, mert már éppen itt volt az ideje, hogy megnézzük, milyen is Bíró Kriszta és Hevér Gábor ötször. Amúgy elég jó, még úgy is, hogy amikor konkrét színésznőre írnak egy színművet, akkor ez azért elő szokott fordulni. A Néder Panni rendezte Átriumklorid öt történet a szerelem, az emberek és a kapcsolatok témakörében; kellemes és ártatlan, mégis halálosan komoly humorral fűszerezve. Szinte bánja az ember, hogy nem szabadtéren nézi, annyira könnyed, nyári limonádé.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Sokkal több nettó szeretet

hv 2014. május 24., szombat 11:00

Összefogás és sokszínűség

A Mozdulj! Közhasznú Egyesület négy éve szervez különféle programokat, amelyek hidat képeznek fogyatékkal élők és egészségesek között. A sportesemények, művészeti gálák fő célja a láthatóság megteremtése azok számára, akik sokáig a társadalom kirekesztett, elrejtett, szégyellt tagjai voltak. Éppen ezért a jelszó az integráció: nem választják külön a sérült és ép embereket, hanem megmutatják, hogy a világban mindenkinek helye van, függetlenül attól, hogy többség vagy kisebbség tagja. A vállalkozás azért is példaértékű, mert Magyarországon a kisebbségek és a másság elfogadása nem tartozik a legfontosabb törekvések közé – kivéve persze ha valaki abba a kisebbségbe tartozik, akiknek varázsütésre megnő a lakása vagy a bankszámlája. Pedig a változatosság és a sokszínűség gyönyörű. “Hiszem és vallom, hogy ezeknek az eseményeknek van létjogosultsága. Ki kell nyitni azokat a kapukat, amelyek ma a fogyatékkal élőket még mindenhol elválasztják a világtól. Azért küzdünk, hogy hasonló produkciók ne csak civil szervezetek bemutatóin, hanem színházakban is megjelenjenek” – mondta el a Díványnak dr. Tálos Marianna, a Mozdulj! Közhasznú Egyesület alapító elnöke, az est szervezője. “A mai délután megmutatja, hogy az erő az összefogásban van. Érdemes küzdeni, ha megvan a cél.” – tette hozzá, és ez akár az egész rendezvény mottója is lehetett volna.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Ha igazán művészetszerető, egyen Jackson Pollock-csokit!

bh 2014. május 23., péntek 15:56

Természetesen nem igazi festékről van szó, mindössze színezett kakaóvajról, amivel szinte tökéletes Jackson Pollock imitációt készít csokoládéira egy mexikói webshop és egy csokoládékészítő mester.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Bércesi reloaded, Parti-Nagy darab és fesztiválhangulat az első kánikulai hétvégére!

Divany.hu 2014. május 22., csütörtök 11:52

Május 22. Csütörtök

Zenével indítunk rögtön csütörtökön, mert a híres lengyel-magyar barátság jelében köttetett UH est lesz ma a Müsziben. Ha ön tudja, mi az az Ultrahang Fesztivál, akkor nyilván tudja azt is, hogy a fellépők, azaz Kurws, Pole, Tumo és Jackie Triste nem a Mága Zoltán-féle iskolát fedik le, úgyhogy semmin nem fog meglepődni, amit hall. És ez még csak a kezdet, mert ott van a Repeat elnevezésű esemény Paul Mutanttal és a Pureluckkal a Telepen. Ha viszon csak úgy tenglengene, arra is van esélye a Belvárosi Főutca Fesztiválon egészen május 25-ig, ott a könnyű- és világzenei színpadtól a jazzig, a komolyzenétől a gyerekprogramokig elég jó a felhozatal, érdemes kinézni előre, melyik nap hova és miért menne.

Paul Mutant @ Talk of Tea from Paul Mutant on Vimeo.

Távolról sincs vége, olvasson még »

A Ronda Műalkotások Múzeuma legalább őszinte

bh 2014. május 22., csütörtök 08:42

A ronda műalkotások is szeretettel és lelkesedéssel készülnek, ezt tartja szem előtt a már 1994 óta létező Museum of Bad Art, ami kifejezetten az esztétikum nélkül létező műveknek ad menedéket. Szerencsére sokan éreznek bizarr vonzalmat a csúnya dolgok iránt, így a sok támogatónak köszönhetően a nagyközönség is szembesülhet az önjelölt zsenik legdurvább alkotásaival.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Jézus táncol, énekel és rajongókat ölelget a templomban

Gyulai Bence 2014. május 20., kedd 17:19

Voltak már filmnapok az építészetről, miért ne lehetne színházi fesztivál a kereszténységről? A pezsgő budapesti színházi élet húzónevei nem túl meglepő módon hiányoznak belőle, ráadásul az Újszínházban fut az eseménysorozat, azokkal a rendezőkkel, akiktől az ember keresztény meg nemzeti témákat vár (bár a kettőnek nem feltétlenül kéne, hogy legyen köze egymáshoz). Én direkt azt az előadást választottam ki, amiről úgy tűnt, hogy a legmesszebb áll attól, ahogy az ember egy durván neokonzervatív színházi előadást elképzel, ez volt az Áramlás – Acqua Sacra című összművészeti performansz, amit nem is az Újszínházban, hanem a Nagymező-Király-sarkon, a Teréz templomban adtak elő. Nem bántam meg a választást. Ha ön egy Újszínház-fikázó cikkre vágyik, csalódni fog: igen, az Újszínház szerintünk is olyan, amilyen, de alább nem ilyesmiről lesz szó.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Ki szerint izgalmas még 2014-ben is a káromkodó Mucsi Zoltánnal reklámozni bármit is?

cukorka 2014. május 19., hétfő 14:24

A Borjour felháborodott posztja hívta fel a figyelmünket arra a hihetetlen színvonalú Youtube-os reklámra, ami a XX. Szegedi Borfesztivált dicsőítendő készült. A videón Mucsi Zoltán színművész, mondd üzenetet Szeged népének, "Egyetlen pohárkával" címmel, és még mielőtt bárki azt hinné, hogy a fél ország Kapája miatt ez vicces lesz, rögtön szólunk, hogy nem, nem vicces, hanem baromi ciki, az lesz.

Arról van szó, hogy sokak méltán kedvence Mucsi Zoltán nagyon rosszul döntött, amikor aláírta a szerződését a borfesztivált reklámozni, erről vagy egy szemérmetlenül magas összeg- vagy az tehet, hogy nem látta előre, mit is kell majd itt neki előadnia. Bármelyik is volt, ennyit nem ért, az tuti.  

Távolról sincs vége, olvasson még »

Tuti receptek boldogtalansághoz

hv 2014. május 18., vasárnap 15:33

Rossz házasságok, boldogtalan gyerekkor, szeretethiány, anyós és vej közötti viszony, eltitkolt melegség, érzéketlen testvérek – kevés olyan végzetes családi probléma létezik, amelyet a Dollár Papa Gyermekei társulat most bemutatott, Otthon című darabjában nem kerül elő.

A pelikán áldozatai

“A boldog családok mind hasonlók egymáshoz, minden boldogtalan család a maga módján az.” Ezzel a közhellyé vált idézettel indul az Anna Karenina. Ugyanebben az időben írja August Strindberg lelombozó drámáját a saját gyermekeit a vérével tápláló pelikánról. Az utódok éppen ebbe fulladnak bele, és esélyük sincsen arra, hogy boldogok legyenek – vagy legalább másképpen boldogtalanok. A pelikán felfal, és Strindberg hiába írta fullasztó kamaradarabját a 19. század végi jéghideg Svédországban, simán elhisszük, hogy az Otthon a mai Budapesten játszódik. A lakás akárhol lehetne, akármilyen korban. A pelikán nyomán íródott Otthont a színészek mai nyelven, prózában adják elő, így inkább tűnik improvizációnak, mint adaptációnak. "Mindig úgy dolgozunk, hogy a legrégebbi fordítással kezdünk, azzal haladunk nagyon sokáig, megtanuljuk, majd lecseréljük a saját szavainkra" - mondta el munkamódszerükről a társulat egyik alapítója, Kiss-Végh Emőke nemrégiben a Díványnak.

Egy halott apa alakja körül veszekszik a két gyerek, a színésznőnek indult, ám háziasszonnyá avanzsáló hazug, felszínes és boldogtalan anya, valamint a közéjük álló fiatal férfi. A Dollár Papa Gyermekei társulata a megszokott erővel, minimalizmussal, eszköztelenséggel dolgozza fel ezt a könnyednek korántsem nevezhető történetet, úgy, hogy közben arra gondolunk, hogy velünk ilyesmi soha, de soha ne történjen.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Elolvasná Marilyn Monroe verseskötetét?

bh 2014. május 17., szombat 14:51

Azt mondják, az igazi tehetség nem ismer műfaji határokat, és ezt számos művész bizonyítja. A Brainpickings.org összeszedett néhány olyan kreatív embert, akik nem csak azon a területen alkottak maradandót, amely kapcsán megismerte őket a világ.

A szabad ember akkor is szabad, ha egy szál pokróccal csinál előadást

maze 2014. május 16., péntek 12:41

Azt mondtad a Terápia sajtótájékoztatóján, hogy nem szereted a karakter szót. Mi a baj ezzel a szóval? 

Talán nem vagyok hozzá elég fiatal. Ez egy friss kifejezés nálunk, ugyanezt eddig szerepnek hívták. Nem állítom, hogy súlyosan zavar, csak jobban szeretem azt, hogy szerep. Ezt szoktam meg. A színházban is ezt használjuk. A filmgyártásban, mint sok más szakmában, sok a jövevényszó. Enyedi Ildikó klassz mondata volt most a forgatáson, hogy micsoda dolog, hogy a partner vállán át felvett arcköztelit overshouldernek kezdik hívni, annak a rendes magyar neve ansnitt... Most a karakter szó is divat, majd elmúlik. Vagy nem. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Ön hogyan rajzolná le a lefordíthatatlant?

bb 2014. május 15., csütörtök 12:33

Biztos önnel is előfordult már nyelvtanuláskor vagy fordítás közben, hogy szembejött egy-egy olyan speciális, csak az adott nyelvben létező kifejezés, amit más nyelven nem lehet (vagy legalábbis nem egyetlen szóban) visszaadni. Ez a nyelvi probléma adott ötletet Anjana Iyer illusztrátornak is legújabb, „Found in Translation” névre keresztelt munkájához, melynek lényege, hogy sokatmondó képeivel olyan kifejezéseket próbál vizuálisan megmagyarázni, amiknek nincsen közvetlen, egyértelmű, egyetlen szóban megfeleltethető angol fordításuk.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Szimbiózisba olvadnak a bulik, a kultúra és a képregény

Divany.hu 2014. május 15., csütörtök 09:21

Május 15. Csütörtök

Ha a csütörtököt rögtön kultúrával nyitná, és miért ne tenne így, akkor ideje, hogy megismerkedjen a Werk Akadémia frissen végzett képzőművészeti menedzser hallgatóinak műveivel a Fogasházban. A Takarásban című kiállítás hétkor kezdődik, és onnan még hosszú az éjszaka. Ha mégis inkább az idősebb korosztály művészete vonzza, akkor ott van a Tereskova Portréfestést vállalok című kiállítása a Godot-ban. És még csak csütörtök van.

Tereskova kiállítása
Tereskova kiállítása
Fotó: Index
Távolról sincs vége, olvasson még »

Nem az a kérdés, mit mond, hanem hogy hogyan

cukorka 2014. május 14., szerda 19:00

Ha van színdarab, aminek egészen biztosan nem kell a reklám, akkor az a Katona József Színház Godot-ra várva című előadása, Ascher Tamás - Zsámbéki Gábor rendezésében. És nem kizárólag azért, mert álmodni se lehetne jobb szereposztást a számtalan módon értelmezhető abszurd dráma előadására, hanem azért is, mert Godot-értő közönségnek, és csakis zseniális szereposztásban szabad játszani, ami a Katonában általában adott. Ez a mű tökéletes példája a színdarabnak, amit játszani túl jó lehet, nézni viszont - legyünk őszinték - még akkor is kemény dió tud lenni, ha a tökéletes szereplőket válogatták ki hozzá. 

Úgy vizionáljuk, hogy amikor kiderült, hogy Zsámbéki egy műtét miatt nem tudja befejezni Beckett klasszikusán a munkát, egymásra nézett a Katona vezetősége és a szereplők, majd egyöntetűen Ascher Tamás nevét kiáltották. Ascher meg ment (már ha eleve nem ült ott amúgy is minden próbán), mert ő egyszerre Gogo és Didi, Pozzo és Lucky, és nála talán senki nem ismeri jobban Beckett leggyakrabban játszott abszurdját. 

Ebben a témában még akkor is tud mit mondani, ha Zsámbéki Gábor már közel kész volt a rendezéssel, és bár nem tudjuk, hogy így történt-e, de a végeredmény egy nagyon érzékeny előadás lett. Pontosan az, aminek lennie kell.

Távolról sincs vége, olvasson még »

7+1 érv amellett, hogy Conchita Wurst miért nem az Antikrisztus

Steiner Kristóf 2014. május 13., kedd 16:33

Európát lassan egy hete egyetlen téma foglalkoztatja: a „szakállas nő”, Conchita Wurst. Akadnak, akik az apokalipszis eljöveteleként értelmezik győzelmét – mondván, egy hibrid, buzeráns manipulátor az új „példakép”. Mások egyenesen az illuminátusok ügyködését vélik felfedezni a háttérben. Megint mások – köztük melegek és transzexuálisok is – kártékonynak és botrányosnak találják, hogy „ezzel a pénz- és sikeréhes bohóccal azonosítják az emberek az LMBT szubkultúrát". És persze olyan is akad, aki szerint igazából azzal van a gond, hogy Conchita nem a tehetségével, a hangjával, vagy a dalával nyerte meg az Euróvíziós Dalversenyt, hanem egy olcsó showelemmel: azzal, hogy szakállas férfi létére nőnek öltözött. No meg persze ott van a „liberális média” is – az elmúlt napok során minden magára valamit adó online magazin megszólalt a témában, és sokan a tolerancia diladalának nevezik az osztrák versenyző mennybemenetelét. Egyvalamivel azonban baromi keveset foglalkozunk: nevezetesen azzal, hogy bolhából csinálunk elefántot. Egy csokorba gyűjtöttem hát hét érvet, amelyek új megvilágításba helyezhetik a Conchita Wurst-jelenséget.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Megnyílik az első sci-fi múzeum Hollywoodban

bb 2014. május 12., hétfő 15:27

Úgy tűnik, hogy a sci-fi rajongók kemény munkája és fáradhatatlan adománygyűjtése meghozta a gyümölcsét, ugyanis nagy valószínűséggel 2015-ben végre megnyílik Hollywood első sci-fi múzeuma, mely leginkább az egyik legnagyobb rajongónak, az íróként ismert Hustin Huddlestonnak és az általa létrehozott New Starhip Foundation névre keresztelt alapítványnak köszönhető.

d89a417a4112fe4e542a69e3ffd22059 large
Fotó: kickstarter.com
Távolról sincs vége, olvasson még »

Modern, mint a holnapi nap

hv 2014. május 11., vasárnap 17:35

Cigarettafüst és közvilágítás. A pesti utcákon rikkancsok kiabálnak, szól a rádió, a kávéházakban újságírók, széplányok és nagyvárosi kószálók kavargatják a rumos feketét, miközben Esti Kurírt és Esti Kornélt olvasnak. A Merészebb, mint a festészet – a modern magyar kereskedelmi plakát 1924-1942 című kiállítás remek atmoszférát teremt, és ez még csak a kezdet, hiszen tartalommal és történettel is képes megtölteni a színes csomagolást. Kevés olyan tárlatot látni mostanában, amely mögött valódi kutatómunka, és kutatói szenvedély is áll. Ez nyilván a kiállítás kurátorának, Bakos Katalinnak köszönhető, aki a téma egyik legjobb hazai szakértője.

Kassák, Berény, Moholy-Nagy

A címből is kitalálhatóan a kiállítás középpontjában az 1920-as és 30-as évek megújuló formanyelvvel és új hirdetési tartalommal egyaránt bíró, kereskedelmi célú plakátjai állnak. A jó plakát – olvashatjuk a kiállítás elején egy sárga hirdetőoszlopon – kilép az utca szürkeségéből, megállítja a járókelőt, meglepő, megragad és bevésődik az emlékezetbe. Márpedig itt jó plakátokat láthatunk.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Itt megtalálhatja a keresett boldogságot!

maze 2014. május 11., vasárnap 09:16

704788

Májusban sokkal menőbb új évet kezdeni, mint január elsején, szóval ajánljuk mindenkinek, hogy találja meg a boldogságot, akár Szendi Gábor Értelmes szenvedés: a boldogság című könyvével, akár nem. Szendi nem sok jót ígér, azt mondja, hogy "a valódi boldogság szinte mindig küzdelemmel, verejtékkel, nyugtalansággal jár: az érzést a remény és a kétség közti hányódás, a kudarcok és a sikerek, a meg nem értettség és az elismertség, a kitaszítottság és az elfogadottság váltakozása jellemzi". Szóval ideje elkezdeni értelmesen szenvedni!

Persze az is lehet, hogy ön sokkal inkább önmarcangoló típus, talán épp egy olyan, akit felzaklatnak A múlt sebei, kiváltképp ha Bruce Machart tollából származnak. Hát persze, hogy ez is bestseller, ami közelsem jelentené, hogy tényleg jó, de azért ha elkalandozna a 19. század végén az amerikai vadnyugaton egy szépen megírt történetben, akkor bele lehet vágni. Még lovak is vannak benne.

Távolról sincs vége, olvasson még »

1600 panda lepte el Hongkongot

bb 2014. május 10., szombat 14:26

Hongkongba érkeztek a francia származású művész, Paulo Grangeon újrahasznosított anyagból készült papírmasé pandái, melyekkel a World Wildlife Funddal és a PMQ-val karöltve a veszélyeztetett fajok megóvására, kihalásuk fokozott veszélyére, illetve a világméretű környezeti válságra kívánják felhívni a figyelmet a szervezők.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Nézzen Tarkovszkijt ingyen online!

Divany.hu 2014. május 9., péntek 15:39

Andrej Tarkovszkij határozottan a legjobb háború utáni rendezőnek tartotta saját magát, de hatása jóval túlmutatott Szovjetunión. A Cahiers du Cinéma nevű honlap is beválasztotta az évszámok alapján felállított top 10 listájába a legjobb rendezők közé, és még Ingmar Bergman is bevallotta, hogy neki a rendező az etalon. "Tarkovszkij a legnagyobb! Egy egészen új nyelvet talált ki, hűen a filmezés természetéhez: tükörképet mutat az élet dolgaihoz, álomszerűen ábrázolva azt. De Akira Kuroszava is méltatta a rendezőt: "Imádom Tarkovszkij filmjeit, az összeset! Szeretem a személyiségét, mindent, amit valaha rendezett. Filmjeinek miden kockája önmagában is megállja a helyét." 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Döbbenetes vérfürdő a hómezőn

bh 2014. május 8., csütörtök 14:52

Ha csak egy norvég filmet néz meg ebben az évtizedben, akkor Az eltűnés sorrendjében legyen az. A berlini filmfesztivál versenymezőnyében bemutatkozó alkotás talán pont azért szól ekkorát, mert nehéz bármilyen elvárásokkal beülni a moziba. Hiszen mi a fene történhet két órán keresztül a végeláthatatlanul fehér, norvég hómezőkön? Nos, nagyon durva dolgok.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Ez a bicajosok, a filmbuzik, meg az újrakezdő örmények hete lesz!

Dívány 2014. május 8., csütörtök 10:05

Május 8. Csütörtök

Ha csütörtök, akkor Heti Kimenő, megint egy rakás programmal, hogy legyen miből csemegézni. De mindenekelőtt szólunk, hogy ma a Bringázz a Munkába! kampány keretében az ország 40 pontján bringásreggelivel várják a Magyar Kerékpáros Klub önkéntesei a reggel biciklivel munkába/iskolába indulókat. Délután pedig, ha végzett napi teendőivel, akkor meg nézzen el a Trafiqba, ahol Budapest Calling Monkey Safari lesz, azaz szafarizhatnak a deephouse dzsungelében a Monkey Safari idegenvezetésével. Buli előttre meg ott a művelődés, hiszen az Urániában ma kezdődnek a Moszfilm napok, 11-éig új es klasszikus orosz filmeket lehet megnézni dögivel. Ha kicsit lazábbra venné, nézze meg a Budapesti Anarchista Színház Zöld Szofi című előadását a Hátsó Kapuban, utána még simán el tud menni a Roham Bárba a Judment Night Volume2-re is, ahol Az ítélet éjszakája című film zenéjét játsszák el élőben hazai előadók, a bevételből meg jófej módon jótékonykodni fognak. Erre számítsanak:

  

Távolról sincs vége, olvasson még »

A felületesség a magyar forgatókönyvek legfőbb hibája!

maze 2014. május 7., szerda 14:05

Hogyan jött, hogy krimit állíts színpadra?  

Másfél éve forgattam az Isteni műszakot, és ebben szerepelt többek között Rába Roland, Ötvös András, Stork Natasa és Börcsök Enikő. Nagyon inspirálónak éreztük ezt a találkozást, és mindannyian azt mondták nekem, miután végeztünk a forgatással, hogy tök jó lenne folytatni a munkát. Aztán támadt egy krimiötletem, ami amúgy filmként is érdekel, és akkor azt gondoltam, hogy ha a színészek részéről van egy ilyen bizalom és ez kölcsönös, akkor ezt nem filmben, hanem színházban próbálom ki. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Szex, drogok, diktatúra

hv 2014. május 6., kedd 18:17

Hétköznapok nyomában

Április 28-án mutatták be a Muzikum Klubban a Repülök a gyógyszerrel – A kábítószerezés története a szocialista Magyarországon című könyvet, amely a diktatúra és a drogozás viszonyát vizsgálja, személyes visszaemlékezések, dokumentumok és interjúk alapján. A kötetet jegyző három szerző közül Bajzáth Sándor, egykori droghasználó a főszereplő, hiszen a kötet jelentős részét a vele készített életútinterjú teszi ki. Az 1965-ben született Bajzáth őszintén beszél gyerekkoráról, jómódú, őt elkényeztető családjáról, majd fiatalkoráról, az 1980-as évek elejének szürke és nyomasztó Budapestjéről. Elmeséli, hogyan kezdett el anyagozni egy Ági nevű lánnyal, hogyan lett végül függő, aki számára már semmi más nem számított, csak az, hogy megszerezze a drogokat.

A kötet másik két szerzője elemzi és értelmezi Bajzáth történeteit. Dr. Rácz József pszichiáter a hazai addiktológia egyik úttörője, aki az orvos szempontjából elemzi függést és a függőkkel készített interjúkat. Tóth Eszter Zsófia történész, a szocialista korszak egyik legjobb hazai kutatója, aki a mikrotörténetírás eszköztárával elemzi a Kádár-rendszert. A módszer lényege, hogy a hétköznapi jelenségek és a hétköznapi emberek felől közelít a történetiség, az emlékezet és a feltárás problémáihoz, és azokból von le általános társadalomelméleti következtetéseket. Puszi Kádár Jánosnak című kötetében a szocializmus gyáraiban dolgozó munkásnőkkel készített interjúit dolgozza fel, míg a szintén most megjelent, Murai Andrással közösen jegyzett Szex és szocializmus című könyvben a diktatúra és a szexualitás kapcsolatát vizsgálja korabeli dokumentumok, újságok, művészeti alkotások, és természetesen interjúk segítségével. Nem véletlen tehát, hogy a drogozás és a diktatúra kérdéskörét is történettudományi problémaként kezeli.

Távolról sincs vége, olvasson még »

A nézők közelsége nem engedi, hogy ripacskodjak vagy elszálljak

maze 2014. május 4., vasárnap 15:45

A ti előadásaitok semmilyen szempontból nem nevezhetők hagyományosnak, mire számítson a néző, a most bemutatott Otthonban mennyi maradt az eredeti darabból, August Strindberg Pelikánjából?

A történet váza és a szereplők is nagyjából megmaradtak. Az előadásra inkább az jellemző, hogy egy teljesen más nyelvezetet használunk. De mi mindig úgy dolgozunk, hogy a legrégebbi fordítással kezdünk, azzal haladunk nagyon sokáig, megtanuljuk, majd lecseréljük a saját szavainkra.

Ez nem jóval nehezebb így?

Ha nagyon alapos elemzés van előtte, tehát mindig mindenki tudja, hogy mi a helyzet, hol tartunk és hová, úgy nem nehéz. Ahogy haladunk a próbán, folyamatosan megy az átírás, egyre jobban kilógnak bizonyos részek, és rajzolódik ki az új szövegverzió. Emiatt mindig gondolkodni kell közben, nem az van, hogy megtanulom a szöveget és mondom, hanem mindig tudom, hogy miről beszélek, de mindig máshogy. De azért szöveghűek vagyunk. Az új szövegkönyvhöz. 

Távolról sincs vége, olvasson még »
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 32 | 33 | 34 | 35 | 36 | 37 | 38 | 39 | 40 | 41 | 42 | 43 | 44 | 45 | 46 | 47 | 48 | 49 | 50 | 51 | 52 | 53 | 54 | 55 | 56 | 57 | 58 | 59 | 60 | 61 | 62 | 63 | 64 | 65 | 66 | 67 | 68 | 69 | 70 | 71 | 72 | 73 | 74 | 75 | 76 | 77 | 78 | 79 | 80 | 81 | 82 | 83 | 84 | 85 | 86 | 87

Blogok, amiket olvasunk

A TASZ JELENTI Azt hittem, jobban járok, ha nem az autót viszem szervizbe, hanem én megyek orvoshoz.

Képzeld el, hogy 15 éve minden nap ugyanazon az útvonalon mész a reggeli csúcsban munkába, majd a délutáni dugóban haza. Újabban visszatérő fájdalmat érzel a lábadban, mikor kiszállsz az autóból.

MAI MANÓ Kép-párok #187

Kép-párok rovatunkban minden alkalommal két olyan fotót láthattok, amelyeket neves fotóművészek készítettek ugyanazon témában vagy olyat, amelyeken éppen egymás munkáira reflektálnak.

HATÁRÁTKELŐ A lakókocsis élet árnyoldalai

Gyakran olvasni, hogy „persze, mert mindig csak a külföldi élet pozitívumairól van szó”, ami mondjuk szerintem nem igaz, de nem is ez a lényeg, hanem hogy a például a furgonlakó létnek is vannak bőven nehézségei.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés