#VILÁGOM

Híres festmények, dagadt macskával feljavítva

Aladár 2017. április 15., szombat 15:27

Hogy született meg Edvard Munch Sikolya? Kit csókolnak igazából Klimt klasszikusán? Most mindenre fény derül!

Zarathustra persze nem így fogalmazna, őt nem hozzáadják festményekhez, ő jelen van. Az idő múlása sem képes határt szabni mindenütt jelenlévőségének, jelen volt már Krisztus előtt 470-ben is, és ott volt minden jelentősebb festő mellett, mikor azok megalkották mesterművüket.

Symposium, Paestum, Tomb of the Diver (470 B.C.) #antic #art #fatcatart #cat #greece #cats #history #meow

A post shared by Fat Cat Art (@fatcatart) on

Egy nem evilági, istenszerű képességekkel felruházott lényről van itt szó, aki nagyon is tudatában van bájainak, és igazi múzsaként mutogatni is hajlandó hullámzó idomait. Az igazság az, hogy Caravaggio, Klimt, vagy épp Dali és Frida Kahlo nagy munkáit nem más ihlette, mint Zarathustra, egy túlsúlyos vörös macska Szentpétervárról.

Ráadásul Zarathustra nem rest felfedni a képek születésének igaz történetét sem, így bárki belátást nyerhet a kulisszák mögé. Edard Munch például egy nagy kanál tejszínhab felajánlásával csalogatta elő modelljéből a mára ikonikussá lett sikolyt. Zarathustra szerencsére lépést tart a modern technológia fejlődésével, így természetesen a honlapfejlesztésben is otthon van. Az oldala rengeteg más érdekes történettel szolgálhat annak, aki szeretné pontosan tudni, mi történt igazából a színfalak mögött.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Itt a Bookline márciusi sikerlistája

Aladár 2017. április 12., szerda 16:06

Jack Reacher még mindig népszerű, de a top 50-ben találkozhatunk Csinszka és Carrie Fischer vallomásaival is.

Bookline top 50

Az első helyen a friss megjelenésű Borsa Brown könyv, Az Arab lánya második része szerepel. Az előzményekből megismert Anna bint Gamal al-Szudairi a folytatásban már fiatal nő, akinek élete eddigi legnagyobb döntését kell meghoznia. Választania kell hazája és családja, és az éledező vonzalma között, ami egy idegen világhoz, távoli rokonaihoz köti.

Itt a Bookline márciusi sikerlistája clk

 A második helyezett egy nagyszerű illusztrációkkal tarkított gyerekkönyv Tittel Kingától.  A Mesélő Budapest egy izgalmas, lebilincselő sztori a főváros rejtett titkairól. Vajon hányan tudják, hogy ma a belvárosban található Vígszínház megépülésének idején egy mocsaras külvárosi terület volt, ahol rablók és banditák tanyáztak? Vagy, hogy az Operaház megnyitása akkora botrányba fulladt, hogy még Ferenc József is belepirult?

Távolról sincs vége, olvasson még »

Miért szebbek a filmes karakterek, mint a valós személyek?

maze 2017. április 11., kedd 19:02

A valós eseményen alapuló filmekben (is) szinte kötelező sokkal jobban kinézni, mint a valóságban. Cikkünkben megmutatjuk, milyen hétköznapi hőst formált meg Jessica Chastain, vagy épp Julia Roberts!

Nem is olyan rég jött ki a mozikban a Menedék című film Jessica Chastain főszereplésével, aki a Zabrinski házaspár egyik tagját játszva egy igaz történetet mesél el arról, hogy bújtatták a zsidókat a varsói állatkertben. Kollégánk kritikájában megemlíti, hogy mennyire sose volt olyan szépség Antonina Zabinski az életben, mint Jessica Chastain a filmben, és erről eszünkbe jutott, hogy de még hányan vannak így ezzel azok közül, akikről életrajzi (ihletettségű) filmet forgattak.

Jessica Chastain - Antonina Zabinski
Jessica Chastain - Antonina Zabinski
Fotó: Yad Vashem / Charley Gallay / Stringer / Getty Images Hungary
Távolról sincs vége, olvasson még »

Láttál már péniszfalat?

Aladár 2017. április 10., hétfő 18:33

A 3D-nyomtatást az Isten is a tőzsdék fluktuálását nyomon követő, falra szerelhető péniszek gyártására teremtette. Végre felismerte ezt Pieqi Su is, aki megálmodta a 3000 alkatrész felhasználásával készült mozgó szobrot.

A péniszfalon 81 darab motorok által mozgatott hímtag kapott helyet. És ha valaki tetemes mennyiségű IBM részvénnyel rendelkezik, bizony nem árt, ha rajta tartja a szemét. Nem csak egy mezei, egydimenziós péniszfalról van azonban itt szó, a szobor a tőzsdepiaci változások mellett emberi mozdulatok, és zene hatására is képes táncra perdülni. 

Akinek tetszett a péniszfal, mindenképpen nézd meg a pingvintükröt is. 

Nicole Kidman rohadó házassága és egyéb nyalánkságok

Miklya Anna 2017. április 8., szombat 10:30

Minden boldog család a maga módján boldogtalan – Hatalmas kis hazugságok

A sorozatgyártás reneszánszának köszönhetően ma már A-kategóriás sztárokkal lehet teletömni egy miniszériát: az HBO legújabb sorozatának főszereplői Nicole Kidman, Reese Witherspoon és Shailene Woodley, de fontos mellékszerepekben is olyan arcok tűnnek fel, mint Alexander Skarsgard, Laura Dern, vagy éppen Zoe Kravitz. A színészgárda tehát adott, de a magas szintű rendezés, a gyönyörű operatőri munka, és nem utolsósorban: az összetett és izgalmas történet is kell ahhoz, hogy a Hatalmas kis hazugságok már most az év egyik legjobb sorozata legyen. A történet ugyanis a kertvárosi, gazdag anyukák mindennapjairól szól. Lehet erről még újabb bőrt lehúzni a Született feleségek után? A Hatalmas kis hazugságoknak sikerül bemutatnia, mi lapul a tökéletesnek álcázott életek mélyén, mi rejlik a maszkok alatt. Persze hallottunk már ilyenről is – mégis, mitől válik ez a sorozat, és épp ez a sorozat ilyen különlegessé?

Távolról sincs vége, olvasson még »

Nézd meg elsőként a Honeybeast új videoklipjét

Dívány 2017. április 7., péntek 14:41

A Díványon láthatjátok először a Honeybeast legújabb videoklipjét az Így játszom című dalhoz.

Márciusban jelent meg a Honeybeast zenekar Súlytalan című új lemeze, amiről az Így játszom című dalt egy hónap alatt több mint hatezerszer hallgatták meg a Youtube-on, a Petőfi Rádió Top listáján pedig szinte rögtön listavezető lett a megjelenést követően. Most pedig elkészült hozzá a videoklip Tokay Péter rendezésében, amit itt nálunk láthattok először. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Senkit se szeretnek úgy, ahogy elvárja azt

cukorka 2017. április 6., csütörtök 16:53

A Scallabouche társulat Waiting for híróz című előadása családi titkokról szól és arra figyelmeztet, hogy nem mindig történik bármi akkor sem, ha kiderül az igazság.

Bírjuk, ahogy Alexis Latham áll a kapcsolatokhoz, még jobban, ahogy az amúgy is fura viszonyokra színészei gyakran erősítenek rá improvizálással az előadásokban. A Jurányiban nemrég bemutatott Waiting for híróz című rendezésében Latham az impronak kevesebb teret adott, amikor Kiss Márton színházi szerzőt bízta meg az előadás szövegkönyvének megírásával. 

Ettől kicsit olyan lett az előadás, mint egy polc aljáról előkerülő régi történet: egy hősi halott emlékére rendezett villásreggeli, az ő szeretetén még mindig rivalizáló két nő (családtagok), a gyerek, aki szintén szeretetet követel, a férj, aki már lassan semmit, és a többiek a harmincas évek derekán. Mégis hiába ma íródott a történet, már megint csak az derült ki belőle, hogy a történelem ismétli önmagát, csak a társadalmi megítélés változik. 

Azok, akik szakadatlan arról papolnak, hogy mennyivel könnyebb volt, amikor még apáink adtak férjhez vagy arról, hogy régen bezzeg mindenki hűséges, családját soha el nem hagyó családanya volt, azok számára érdekes tükör lehet a Waiting fot the híróz. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

A Növényevő nem mert nagyot harapni a traumákba

Miklya Anna 2017. április 5., szerda 19:07

A dél-koreai írónő regénye regényének főhőnőse nem egyszerűen nem eszik többé húst: maga is növénnyé szeretne válni. A könyv tavaly Man Booker díjat kapott, és ígéretes témája miatt mi is nagy reményekkel kezdtünk hozzá. Lehet, hogy ez volt a baj.

A dél-koreai írónő, Han Kang 2007-es regényét 2015-ben adták ki angolul, a hatalmas szakmai siker után pedig – mely Kang bravúros írástechnikáját és fordítója ügyességét egyaránt méltatta – 2016-ban Man Booker díjat kapott. A Növényevő egy pszichésen instabil fiatal nő összeroppanását meséli el főként a környezetében élők szemszögéből, amibe a főhős álomjelenetei is beleszövődnek. Nagy reményekkel kezdtem hozzá, de végül az elragadtatott visszhangok ellenére sem éreztem olyan erősnek, mint Kafka Átváltozását: és ezért főleg a túlságosan nagy sikerrel alkalmazott elidegenítő elemek a felelősek.

A könyv hősnője, Jonghje először a húsevést hagyja abba, amit a környezetében élők nem értenek, hiszen a nő jól főz, és maga is szereti a tradicionális koreai ételeket. Azonban Jonghje nem vegetáriánus, magától a hústól undorodik meg egy őt kísértő álom miatt. Ahogy pedig a betegsége/megszállottsága/átalakulása egyre halad előre, a húst nemcsak étel, hanem életvitel formájában is kezdi elutasítani: Jonghje voltaképpen maga is növénnyé szeretne válni. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

A Páncélba zárt szellem már rég nem utópia, hanem a jelenünk

Miklya Anna 2017. április 4., kedd 18:33

Az 1995-ös eredetiben még nagyon távoli volt a jövő, de az új feldolgozásban már csak annak tűnik. A technika időközben balról előzte a sci-fi írók fantáziáját, és a hackerek ma már nem csak a számítógépeinkbe juthatnak be.

A Ghost in the Shell (GITS), azaz a Páncélba zárt szellem mozifilm az azonos című, 1989-ben indult mangasorozatból forgatott 1995-ös animefilm remake-je: az azonos cím azonos brandet takar (vagy legalábbis kísérel meg felépíteni), használja az anime szereplőit, az atmoszférát, a hangulatot, és igyekszik reflektálni a problémákra is. A mozifilm nem az eredeti anime történetét meséli el ugyanúgy, hanem új forgatókönyvvel dolgozik - bár vannak olyan képek, beállítások, amik egy az egyben a zseniális rajzfilmből dolgoznak.

Sajnos a film minősége az elképesztő látvány és a szinte költőien szép kamerakezelés, valamint az életemben látott talán legpofásabb CGI ellenére is hullámzó, de inkább a közepes felé tendál, bár még mindezzel együtt is az egyik legjobb manga-adaptációnak mondanám, ami eddig készült.Mégis úgy érzem, hogy még azoknak a nézőknek sem fog igazán katartikus élményt okozni, akik nem ismerik az eredetit (míg a rajzfilm nem véletlenül vált klasszikussá): a lenyűgöző látványvilág sajnos nem elég ahhoz, hogy a képek belénk lúgozódjanak, főleg nem azokkal a didaktikus, önismétlő dialógusokkal, amiket a forgatókönyv előszeretettel használ. A film megnézése közben viszont az kezdett el igazán foglalkoztatni: vajon mennyire vagyunk még távol a GITS világképétől és problémáitól?

Távolról sincs vége, olvasson még »

Ha a férfiakat nem hívjuk srácoknak, a nők se legyenek lányok!

Aladár 2017. április 3., hétfő 06:54

Mayim Bialik színésznő szenvedélyes beszédben állt ki a nők nyelvi egyenjogúsága mellett. Bár érvelése egy ponton kicsit megbicsaklik, a jelenség, amire felhívja a figyelmet, valóban létezik, és valóban érdemes odafigyelni rá.

Szenvedélyes videót posztolt Facebook-oldalára Mayim Bialik színésznő, az Agymenők sorozat neurobiológus Amyje. Az egyébként civilben is agykutató (!!) Bialik szerint kifejezetten lealacsonyító dolog, hogy az angol nyelven a "girl" szót egyaránt használják kislányok és felnőtt nők megszólítására, holott ez utóbbira ott egyértelműen létezik a "woman" kifejezés. Mindez azt eredményezi, hogy ha tudat alatt is, de a lányként megszólított nőket nem kezelik ugyanazon a szinten a társadalmi ranglétrán, mint a felnőtt férfiakat. Ez valóban helytálló meglátás, még ha a nagy lendületben néhány csúsztatás is került az érvelésbe.

Távolról sincs vége, olvasson még »

A Friss Hús filmjeit szeretjük. Kiss László idealizálását nem.

Farkas Edina Lina 2017. április 1., szombat 10:15

Sok a fontos, társadalomérzékenyítő film az idei Friss Húson, erős témákkal: pedofília, nők elleni erőszak, vagy fogyatékkal élők beilleszkedése a társadalomba. B. Nagy Ervin Egér című alkotásától viszont megállt bennünk az ütő. Az animáció a 12 éves Egerszegi Krisztina pályakezdését dolgozza fel, és benne a kedves, aranyos úszóedző bácsi, Kiss László szerepét. Igen, azé a Kiss Lászlóét.

A szerdán elindult idei Friss Hús Rövidfilmfesztiválon eddig látottak alapján elmondhatjuk: a rendezőket idén különösen érdekelték a magyar történelem egyes momentumai mellett az aktuális társadalmi kérdések is. Nagyon örültünk, hogy terítékre kerültek olyan témák is a filmekben, mint például a nők elleni erőszak, a pedofília, vagy a fogyatékkal élők integrációja. Ezek közt a többnyire remek és társadalomérzékenyítő témafeldolgozások között azonban felemás érzéseket keltett bennünk B. Nagy Ervin Egér című animációs filmje, amelynek főszereplője Egerszegi Krisztina, valamint az ő híres és hírhedt edzője, Kiss László, az úszóválogatott egykori kapitánya.

939751 0
Távolról sincs vége, olvasson még »

Öt és fél milliárd pixelbe belefér a magyar valóság

Farkas Edina Lina 2017. március 31., péntek 07:33

Megnyílt a 35. Magyar Sajtófotó Kiállítás, ahol több mint 360 fotó és összesen öt és fél milliárd pixel mesél a falakon, miként látták az elmúlt évek történéseit a hazai sajtófotósaink. Most kedvenc sorozatainkról olvashatsz bővebben.

A kerecsendi Józsiék, akiknél óriási kincs egy malac; egy csapat fiatal, akik kontroll nélkül non-stop veretik a bulit a Balaton Soundon; a férfi, aki Elvisként haknizza végig az országot; kétségbeesett menekültek, akik macedóniai határon próbálnak átjutni, és még számtalan emberi sors, történelmi pillanat látható a Capa Centerben a napokban megnyílt a 35. Magyar Sajtófotó Kiállításon. Nehezen ugyan, de próbáltuk kiválogatni az erős, és a maguk nemében egytől-egyig fontos témákat feszegető sorozatokból a kedvenceinket. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

A magány a kísérteteknél is gyilkosabb

Miklya Anna 2017. március 30., csütörtök 19:02

A Stylist Kristen Stewart one-man-show-ja: Olivier Assayas filmje egy lányról szól, akinek az a munkája, hogy luxusbutikukban shoppingolgasson Párizsban, miközben szellemeket idézget. És persze nem kapott volna díjat Cannes-ban, ha csak ennyiről szólna.

Az elmúlt évek filmtermésében talán A stylist áll a legközelebb a one-man-show műfajához: bár vannak mellékszereplők a filmben, A Stylist kizárólag Stewart jutalomjátéka. A történet a főhős, Maureen alakjára koncentrál és egy ultra-posztmodern kísértethistória keretében az ő összetett és feloldhatatlan magányát mutatja be, ami sokkal rémisztőbb, mint bármilyen kopogószellem. A film igen megosztó: nem véletlen, hogy cannes-i vetítésén voltak, akik kifütyülték, miközben Assayas elhozta érte a legjobb rendező díját. Stewart ragyogó tehetségű színésznő, de az a fajta alkotó, aki minden szerepben magát alakítja a vásznon – ezt viszont utánozhatatlanul teszi. Aki tehát elképzelni se tudja, hogy élvezzen egy olyan filmet, amiben Kristen Stewart a maga Kristen Stewartos arckifejezésével, többnyire szótlanul látható a vásznon, az inkább be se üljön A stylistra, nem fog tetszeni neki. Aki viszont szereti Stewartot és a lassú folyású, mégis varázslatosan kiszámíthatatlan filmeket, valószínűleg legalább annyira fogja szeretni Oliver Assayas rendező és Stewart legújabb kollaborációját, mint én.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Egy tigrislány lelke, Isten, és az életveszélyes bal láb az 5. Friss Húson

Farkas Edina Lina 2017. március 29., szerda 09:44

Immár ötödszörre rendezi meg a Daazo a Friss Hús nevű rövidfilm-szemléjét a Toldi moziban, ahol a vetítések mellett idén is lesznek érdekes szakmai beszélgetések, pitchfórumok, workshopok, sőt az idén először családi programok is, 30-án pedig régi ismerőseink, a Ricsárdgír zenekar is fellép. Érdemes a szekciókra időben megvenni a jegyet, mert idén is óriási az érdeklődés nem véletlenül: ez a rövidfilmek legfontosabb hazai platformja. Itt mutatkozott be és indult el nemzetközi útjára például Deák Kristóf filmje, a Mindenki, amely azóta az Oscart is megjárta (és el is hozta), de számos más, később fontos külföldi sikereket elérő alkotást is itt láthatott először a nyilvánosság. Idén 170 magyar és 1400 nemzetközi rövidfilmet neveztek az alkotók, összesen 65 országból, ezekből válogatták ki a szervezők a legjobbakat. Szerintünk a következőket volna leginkább kár kihagyni:

Távolról sincs vége, olvasson még »

Nézze meg velünk, milyen zűrös egy szellemlátó stylist élete!

Dívány 2017. március 28., kedd 08:00

A Stylist fura mutáns: misztikus thriller és dráma egyben, de Olivier Assayas Cannes-ban a legjobb rendező díját nyerte el vele az idei Cannes-i Filmfesztiválon. Most velünk megnézheti, hogyan boldogul Kristen Stewart a szellemekkel!

Maureen élete olyasmi, amiről sokan csak álmodnak: fiatal amerikai nő, aki Párizsban él, egész nap csak luxusbutikokban vásárolgat, és ezt ráadásul nem is ő fizeti, miközben egyfolytában a telefonján lóg és ismerőseivel csetelget. Ez elég jól hangzik elsőre, nem? Akkor most kicsit árnyalva a képet: Maureen nem magának vásárolgat, ez csak a munkája, amit ráadásul utál, mert elveszi az időt attól, amivel foglalkozni szeretne; nemrég halt meg az ikertestvére, és szellemekkel kommunikál. Maureen élete tehát alapvetően nem is olyan felhőtlen, és bár természetfeletti képességei folytán képes kapcsolatba lépni halott ikertestvérével, Lewisszal, az azért már őt is megijeszti, amikor egy nap a telefonjára titokzatos üzenetek kezdenek érkezni egy ismeretlentől. Na, így milyen?

Ha érdekli, mi lesz ebből, akkor nézze meg figyelmesen az alábbi trailert, majd kattintson, mert a hajtás után nyereményjáték várja, ahol nyerhet tőlünk jegyet a filmre!

Távolról sincs vége, olvasson még »

Hogy az istenbe' képes a világ 45 éve olvasni Danielle Steelt?

suze 2017. március 27., hétfő 16:40

Úgy, ahogy Claire Kenneth, Fejős Éva, vagy Oravecz Nóra könyveit: egyszerű, könnyen fogyasztható, szórakoztató, és sokaknak ennyi már elég is. De miért?

Ha azt mondom, bestseller-írónő, a fiatalabbak azonnal rávágják, hogy J. K. Rowling. Pedig Harry Potter szellemi szülője még legfeljebb általános iskolai fogalmazásokkal csiszolgatta technikáját, amikor a modern kori lektűr-írónők ősöreganyja már javában ontotta a regényeket. Bár mi igyekszünk mindent elkövetni, hogy önöknek még a nyaraláshoz is értékes olvasnivalókat ajánljunk, Danielle Steel művei 45 éve nem tudnak hiányozni egyetlen strandtáskából se, és még csak nyár se kell hozzá, hogy például a Bookline sikerlistáján, egy esős-hűvös márciusi héten is röhögve behúzza a harmadik helyet a legújabb könyvével.

B890856

Amikből van amúgy 109. Igen, százkilenc. És akkor a gyerekkönyveket még nem is számoltuk, mert Steel természetesen ebben a műfajban is alkot. Elképzelhetetlen számnak tűnik ez (bár Nemere István és összes írói alteregója erre csak megvetően horkant fel), de ettől még nem okvetlenül kell, hogy szar is legyen az, ami nagy mennyiségben készül.

Steel szemére lehet vetni, hogy könyvei egy kaptafára íródnak, könnyen összefoglalható bármelyik kötet cselekménye a szerelem-ármány-konfliktus-győzelem menüpontokkal, hősei nem túl eredetiek, de szinte mindig földöntúlian tökéletesek, szépek és gazdagok (vagy azok lesznek), és persze a cselekmény végül csakis és kizárólag happy endben csúcsosodhat ki. De mindez ugyanígy van már Claire Kenneth vagy Barbara Cartland művei óta, egész a legújabb kori magyar követőkig, akik az idők változásának jegyében már az újabb verzió, a szingliregény-műfajban utaznak, Fejős Évától Vass Virágig. Szóval akkor a probléma inkább maga a műfaj, a lektűr volna? Vagy inkább az, hogy a kultúrafogyasztók nagy részének nincs ízlése?

Távolról sincs vége, olvasson még »

Hollywoodban nem tud messze esni az alma a filmvászontól

maze 2017. március 26., vasárnap 17:28

Vannak a nagyon kézenfekvő rokoni szálak: azt például nem nagy kunszt összerakni, hogy az a sok Sheen vagy a Sutherlandek mégis milyen kapcsolatban állhatnak. A haladóbbak a Nicholas Cage - Francis Ford Coppola rokonságot is vágják, de a Port.hu összeszedett az ismertek mellett pár kevésbé ismert családot és családtagot híres hollywoodi színészfamíliákból, akik szeretik a kamerát, és a kamera is szereti őket.

Talán nem is gondolná, milyen sok híresség gyereke lett maga is híres. Hogy a tehetségük, vagy a családi kapcsolatok révén jutottak oda, ahová, az sokszor sose derül ki, mindenesetre csak az előző, magyar színészek gyerekeiről szóló cikkünkben 14 híres családot találtunk. Nem voltak hát illúzióink afelől, hogy a cikk hollywoodi megfelelőjében aztán tényleg se szeri, se száma nem lesz a híres hollywoodiak híres felmenőinek.

Nem is csalódtunk, a lista végtelen: szinte nincs olyan a sztár a filmek és a tévézés fellegvárában, akinek szegről-végről nem rokona minimum egy Francis Ford Coppola. Jó, ezt inkább csak a rím, és nem Nicolas Cage kedvéért írtuk, akinek viszont tényleg nagybátyja a rendező. De Coppolának van ennél közelebbi rokona is: egy lánya, Sofia Coppola személyében, akinek nevéhez az Öngyilkos szüzektől az Elveszett jelentésen át a Marie Antoinette-ig már egész sor klassz film fűződik saját jogon.

Sofia Coppola
Sofia Coppola
Fotó: Jamie McCarthy / Getty Images Hungary

Teljesen halott ügy amúgy megpróbálni az összes hollywoodi rokonszálat kibogozni, és fennáll a veszély, hogy a végén az derülne ki, hogy mindenkinek az ősanyja Gábor Zsazsa. Pedig csak Paris Hilton mostohanagyanyja (volt egy darabig). 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Schiller Haramiái Kitagadottakként tértek vissza az Ódryn

cukorka 2017. március 25., szombat 18:07

Friedrich Schiller 22 évesen írta Haramiák címen elhíresült klasszikusát, a Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős hallgatói hasonló korban álltak neki, hogy Kitagadottak címen elmondják gondolataikat a (műről) a világnak. A Schiller darab alapján írt szöveg Térey János fordításából készült és Horváth János Antal és Olasz Renátó (Aranyélet) érdeme – utóbbi pedig egyben rendezője is az Ódry Színpadon bemutatott előadásnak.

Sok oka lehet annak, hogy a rendezői álmokat is dédelgető Olasz pont ezt a darabot választotta, és csak az egyik ezek közül az ebben a korban oly jellemző "lázadás a rendszer ellen" téma. Választhatta azért is, mert osztálytársai között van egy Baki Dániel, egy született Moór Károly, akinek a szájából nem értelmetlen fecsegésnek hallatszik ez az egész dögöljön meg mindenki-stílusú értékrend, hanem hihető valóságnak. 

kitagadottak 7
Fotó: Táborosi András

Az alapművet kerettörténetként megtartva a  Kitagadottakban pontosan arról van szó, amiről a Haramiákban: a torz fiatal testvér felnyomja apjánál az idősebbet, aki ezáltal száműzetésbe kényszerül. Lop, gyilkol, erőszakol, hogy aztán sok év után visszatérjen, és hozzá még mindig hű apját és nőjét látva rájöjjön, hogy semmi sem menti meg a lelkét. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

KultúrFRÖCCS: ahogy a kult újságírók szeretik

Farkas Edina Lina 2017. március 24., péntek 19:28

Ezúttal kulturális és kultúraközeli újságírókat kérdeztünk: Sajó Dávidot az Indextől, Bujdosó Borit, a szebb napokat látott Origo filmes újságíróját, és a megújult Port.hu főszerkesztő helyettesét, Marczisovszky Mártont. Többek között arra voltunk kíváncsiak, miket hallgatnak, olvasnak, néznek, vagy épp hova fognak menni fesztiválozni a nyáron. De kiderült az is, mi volt számukra a tavalyi év legkínosabb kulturális élménye, hogy mindannyian bírják a Bánkitó fesztivált, és hogy ők is nagyon rá vannak kattanva a sorozatokra.

Távolról sincs vége, olvasson még »

A könyvmoly az új szexi!

Borbély Zsuzsa 2017. március 23., csütörtök 19:51

Emma Watson a csütörtökön mozikba kerülő, élőszereplős Szépség és a szörnyeteg című filmben már második alkalommal alakít könyvmolyt a vásznon. A színésznő imidzsének része, hogy maga is ezt a típust testesíti meg. Ahhoz azonban, hogy erre építve sztár lehessen, sok fiktív női karakter taposta ki az utat.

„Felejtsük el az eljegyzési gyűrűt! Adj egy könyvtárat!”- fogalmazta meg Emma Watson az Y-generációs – mai későhúszas-koraharmincas – generáció tucatjainak tökéletes pasiról alkotott kislánykori álmát attól a perctől kezdve, hogy a Szörny kitárja előtte a kastély könyvtárának ajtaját.

Örömteli jelenség, hogy már a filmekben és sorozatokban - és főleg, hogy a fiatal korosztályt célzó darabokban is - önálló életre kelt az a korábban főleg szemüveges, béna cuccokban járó, rút kiskacsaként ábrázolt, lúzernek beállított karaktertípus, aki csak akkor rúghatott labdába, ha látványos szépészeti átalakuláson esett át: az okos, intelligens, művelt és olvasott nő/tinédzserlány. A Pinteresten vagy az Instagramon ma már tökéletesen beállított olvasós fotók és rajzok ezreit találjuk, vagy épp az olvasás és a könyvek imádatát zengő idézeteket, mémeket, problémákat, amiket csak a könyvmolyok értenek.

Olvasni menő. Mi tudjuk, hogy mindig is az volt, de most már a világ is kezdi felfedezni ezt. És ha te sem indulsz el otthonról könyv nélkül – épp ezért nem is hordasz kis táskát –, vagy veled is előfordult már, hogy annyira elmerültél egy könyvben, hogy elfelejtettél leszállni a villamosról, akkor te is pontosan tudod, miről beszélünk.

emma watson prtscr
Távolról sincs vége, olvasson még »

Minden lehet művészet, még a rendetlenség is

Aladár 2017. március 22., szerda 19:25

Justin Cousson nem állt le vitatkozni lakótársával, aki kuplerájt csinált közös lakásukból. Inkább kiállítást rendezett az el nem pakolt holmijaiból.

A dadaizmus és szürrealizmus csapatkapitányának, Marcel Duchampnak komoly kihívója érkezett a Los Angeles-i komikus, Justin Cousson személyében, aki egy jól ismert kollégiumi szituációra, a rendetlen gané lakótárs problematikára próbált sajátos megoldást találni. A vízforralóban molekuláira bomló virslihez, vagy a Dunakaviccsal hetekre felhintett padlóhoz (szerző saját tapasztalatai) képest aránylag békésnek nevezhető lakótársi háborúban Cousson meglepő eszközhöz nyúlt: művészettel próbál érvényesülni. Meg humorral, ha már egyszer ez a hivatása.

Duchamp readymade-jeinek stílusában ezért Cousson kiállítást rendezett a lakásban, megcímezve és felárazva (nem is szívbajosan) a szobatárs által hátrahagyott kupleráj elemeit. A szerző által passzív-agresszív kiállításnak nevezett, egyelőre 30 darabból álló tárlat felvonultat sajtvágásra használt, majd a pulton felejtett kést ($500, azaz kb. 140 ezer forint); vastagon tejfölös, napokra a mosogatóban hagyott kanalat ($3400, közel egymillió Ft); és mára már közveszélyessé romlott, bőven a lejárat után hűtőben felejtett tejet is ($600, kb. 170 ezer forint). A hírt a Daily Mailen találtuk, a teljes kollekciót a komikus Twitter-oldalán lehet megtekinteni.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Jordán Adél már el tudja hinni a rocksztárságot

maze 2017. március 21., kedd 16:07

Jordán Adél színésznő az egyetem elvégzése óta a Katona József Színház oszlopos tagja, ám körülbelül egy éve teljesen újfajta szerepben, énekesnőként is kipróbálja magát. Rajongóból lett a Puszi zenekar frontembere, de már kezd belejönni a szerepbe. “Talán furcsa, de eleinte nem találtam meg a helyem énekesnőként a színpadon” – mesélt a Díványnak a kezdetekről. “Igazából az utolsó pár koncert lett végre ilyen igazi agyeldobós őrület.”

Kérdésünkre, hogy ez mennyire csak egy szerep, azt válaszolja, hogy ezen maga is sokáig gondolkozott. Jordán Adélként eleinte cikinek érezte a rocksztáros allűröket, most meg már mégis hosszasan tartja már a mikrofont a feje fölé, miközben tombol a közönség körülötte. “Először azt gondoltam, hogy én leszek az ott fent a színpadon, de most alakulni látszik” – mondja. Például külön ruhatára van már, amit kizárólag fellépésekre válogat össze magyar tervezőktől. “Meg akartam szabadulni a színészes maníroktól, meg attól, hogy van egy elképzelésem arról, milyen egy rocksztár. Egy idő után működni kezdett a dolog, hiszen tudtam, ha nekem szégyenérzetem van, akkor a nézőtéren sem hisz nekem senki. Ma már el tudom hinni magamról.”

 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Kit érdekel, mit dumál a nő, ha lehet foglalkozni a külsejével?!

Farkas Edina Lina 2017. március 20., hétfő 18:08

Hiába tapossuk a 2010-es évek végét, hiába áll már közel száz év a nőjogi mozgalmak mögött, még globálisan is elég nagy a zűrzavar azzal kapcsolatban, mit is jelent a női egyenjogúság. Ezért is van, hogy ha itthon éppen nem mond valami súlyosan szexistát a témában valamelyik közéleti személyiségünk, akkor napi betevőnként nyugodtan fordulhatunk a világsajtó felé: ott is akad bőven a nőket tárgyiasító vagy éppen helyrerakó beszólásokból Donald Trump munkásságán kívül is. És ez alól sajnos maga a média sem kivétel: míg egyesek például sokat tesznek azért, hogy munkáikkal a nőket érő diszkriminációra hívják fel a figyelmet, addig léteznek olyan jelenségek, amelyek pont a klasszikus női szerepekkel kapcsolatos hímsoviniszta sztereotípiákra erősítenek rá. Legutóbb Amal Clooney kapcsán láthattuk, hogyan is működik ez a sajtóban.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Milyen nő az, aki elhagyja a családját?

maze 2017. március 19., vasárnap 16:24

Henrik Ibsen 1879-ben írta meg a Babaház című drámáját, amit Nóraként is játszanak a színházak. Tavaly télen a Katona József Színház mutatta be a színművet, Székely Kriszta rendezésében, aki a Díványnak adott interjújában kitért rá, hogy elsősorban az foglalkoztatta, miként él meg egy mai nő egy válást. 

Az előadásban Ónodi Eszter játssza Nórát, a naiv háromgyerekes anyukát, aki a történet szerint okiratot hamisított és most retteg, hogy ki fog derülni, aminek következtében friss bankigazgató férje nemcsak állását, de jó hírét is elveszítheti. Most hagyjuk, mekkora probléma a mai világban egy bankigazgatónak eltüntetni egy dokumentumot, és koncentráljunk arra, ami az 1800-as évek végén még valóban elképzelhetetlen volt: a nőre, aki három gyereket és egy jól kereső férjet hagy el. 

pzs 0056
Fotó: Puskel Zsolt / port.hu

Székely Kriszta rendezőnő nem akart fiatal anyukát csinálni Ónodi Eszterből, így a színésznő egy korának megfelelő karaktert alakít, egy modern nőt, aki mindenben alárendeli magát a férjének. Ez az alárendeltsége lesz a veszte is, hiszen hiába próbálja titkolni maga előtt is, a férje valójában nem szereti vagyis semmiképpen se úgy szereti, ahogy szerinte szeretnie kéne. Már talán nem is csak a férjének őt, hanem egy embernek egy másik embert. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Pilvaker 2017: a szavak fotelforradalma

Miklya Anna 2017. március 17., péntek 13:15

A Pilvaker fura dolog számomra, mert távolról ugyan, de figyelemmel követtem még az első Pilvaker körülötti zsizsegést, ami legendás volt: aztán a szlemmerek elmaradtak a rendezvénytől, pontosan a társadalomkritika lehetőségének elvesztése miatt. A Pilvaker olyan rendezvénnyé vált, ami elvesztette aktuálpolitikai vonatkozásait, és a szókimondóbb szlemmerek helyett kommerszebb előadóművészeket, énekeseket és rappereket kért fel a Red Bull a forradalom hangulatának felidézésére.

A nevek mellett az egész előadás stílusa is megváltozott: a Pilvaker 2017-ben egy csillivilli esztrádműsor, ahova menő húszas-harmincas vasalt hajú lányok, felnyírt hajú fiúk és fiatalos vállalkozók ülnek be és készítenek szelfit magukról meg teggelik be egymást az Erkel büféjében, amíg arra várakoznak, hogy Fluor Tomi, Sub Bass Monster Szabi, meg a vörös Halottpénzes fiú a színpadra pattanjon. Ezzel nem akarom megítélni a Pilvakert, mert utálom az előítéleteket: csak jelzem, hogy az első pillanattól kezdve világos volt számomra, hogy ez a Pilvaker már rég nem a szavak forradalma, hanem egy minden ízében-, az első szótól a színpadképen át az utolsó reflektorig profi és kiszámított szórakoztatóipari termék, sztárfellépőkkel és színészekkel. Annak viszont egészen oké.

Red Bull Pilvaker marksomay 6
Fotó: Somay Márk / Pilvaker
Távolról sincs vége, olvasson még »
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 32 | 33 | 34 | 35 | 36 | 37 | 38 | 39 | 40 | 41 | 42 | 43 | 44 | 45 | 46 | 47 | 48 | 49 | 50 | 51 | 52 | 53 | 54 | 55 | 56 | 57 | 58 | 59 | 60 | 61 | 62 | 63 | 64 | 65 | 66 | 67 | 68 | 69 | 70 | 71 | 72 | 73 | 74 | 75 | 76 | 77 | 78 | 79 | 80 | 81 | 82 | 83 | 84 | 85 | 86 | 87 | 88

Blogok, amiket olvasunk

MENŐ LAKÁS Hangulatos nappalik fehér téglákkal

A fehérre festett téglafal olyan visszafogott dizájnelem, ami egyből érdekesebbé tesz bármilyen lakást. Mutatjuk a jó példákat: modern, szellős, világos.

KETTŐS MÉRCE Kinek járjanak a segélyek?

Aki megérdemli? Aki rászorul? Aki balszerencsés? Az igazságos újraelosztás rendszere nem is olyan egyszerű.

GADGET Menő mobil 26 ezer alatt

A Xiaomi Redmi 4A az egyik legkedveltebb telefon hazánkban a gyártó kínálatából. Nem is csoda, mert ilyen tudást ilyen áron kevesen adnak!
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés