#VILÁGOM

A magány a kísérteteknél is gyilkosabb

2017. március 30., csütörtök 19:02

A Stylist Kristen Stewart one-man-show-ja: Olivier Assayas filmje egy lányról szól, akinek az a munkája, hogy luxusbutikukban shoppingolgasson Párizsban, miközben szellemeket idézget. És persze nem kapott volna díjat Cannes-ban, ha csak ennyiről szólna.

Az elmúlt évek filmtermésében talán A stylist áll a legközelebb a one-man-show műfajához: bár vannak mellékszereplők a filmben, A Stylist kizárólag Stewart jutalomjátéka. A történet a főhős, Maureen alakjára koncentrál és egy ultra-posztmodern kísértethistória keretében az ő összetett és feloldhatatlan magányát mutatja be, ami sokkal rémisztőbb, mint bármilyen kopogószellem. A film igen megosztó: nem véletlen, hogy cannes-i vetítésén voltak, akik kifütyülték, miközben Assayas elhozta érte a legjobb rendező díját. Stewart ragyogó tehetségű színésznő, de az a fajta alkotó, aki minden szerepben magát alakítja a vásznon – ezt viszont utánozhatatlanul teszi. Aki tehát elképzelni se tudja, hogy élvezzen egy olyan filmet, amiben Kristen Stewart a maga Kristen Stewartos arckifejezésével, többnyire szótlanul látható a vásznon, az inkább be se üljön A stylistra, nem fog tetszeni neki. Aki viszont szereti Stewartot és a lassú folyású, mégis varázslatosan kiszámíthatatlan filmeket, valószínűleg legalább annyira fogja szeretni Oliver Assayas rendező és Stewart legújabb kollaborációját, mint én.

Assayas úgy tűnik, szereti Stewartot az asszisztens szerepében látni: míg előző filmjükben, a Sils Maria felhőiben a Juliette Binoche alakította idősödő sztár mellett még csak mellékszerepben tündökölt, A stylistban már főnöke alakja az, ami szinte teljesen háttérbe szorul mellette. Akárcsak a Sils Mariában, Stewart itt is egy sztárnak dolgozik: Maureen Cartwrightot, egy Párizsban élő huszonhét éves lányt alakítja, akinek az a feladata, hogy főnökének, a folyton paparazzók fényképezőgépének kereszttüzében élő énekesnőnek, Kyrának vásároljon. Maureen munkája abból áll, hogy ide-oda mászkáljon a Párizsban a robogójával, designerboltból designerboltba rohangáljon egyre növekvő mennyiségű papírzacskótömeggel, hogy a legminőségibb, leggyönyörűbb darabokat szerezze be (vegye meg vagy kölcsönözze ki) Kyra számára. Ezek a darabok egyszerre fejezik ki a gazdagságot és a művészi szépséget: kéznyújtásnyira vannak és csábítóak, mégis elérhetetlenek Maureen számára, hiszen munkája egyik alapvető szabálya, hogy még csak fel sem próbálhatja őket. Ez azonban úgy tűnik, nem igazán zavarja a Kristen Stewartosan egyszerű, mégis cool stílusú Maureent, az viszont hamar kiderül, mennyire érdekli a művészet: saját magányát fejezi ki és erősíti meg, hogy szüntelenül a szépség előszobájában és szolgálatában áll anélkül, hogy birtokolhatná, vagy igazán megérinthetné.

A film maga egy bizarr és kísérteties jelenettel indul: Maureen egy elhagyott házban végez valami furcsa szeánszot, miközben nem veszi észre a nappali sarkában feltűnő, fenyegető jelenést. Ez a transzcendentális jelenet egy darabig megmagyarázatlanul marad a filmben, majd kiderül: Maureen hónapokkal azelőtt veszítette el ikerbátyját, Lewist, vele próbál kommunikálni, azért jár az elhagyott házba, ahol legutóbb testvére élt. Lewis és Maureen ugyanabban a a születési szívelégtelenségben szenvednek, és ez mindkettőjüket már korán közelebb hozta a a halál gondolatához: megfogadták, hogy amelyikük előbb hal meg, az üzenetet hagy a másiknak. Maureen erre az üzenetre vár az egyértelműen kísértetjárta házban, de egyik kapott jel sem annyira részletes vagy kétségbevonhatatlan, mint remélte: nem foghatóak fel biztosan a testvérétől kapott üzenetnek.

868249 0
Fotó: cirkofilm

Maureen Skype-on tartja a kapcsolatot barátjával, Garyvel, aki Ománban dolgozik. Vele beszéli meg, mennyire nem szereti a munkáját, mert csak elveszi az időt a hobbiájtól. Ennek a hobbinak pedig a művészet tűnik: órákat tölt el rajzolással. De valamiért egyik irányban sem tűnik túlságosan ambiciózusnak: sem a munkáját nem hagyja ott, sem a művészetében nem teljesedik ki.

Maureen mindenféle szempontból elborzasztóan magányos, miközben a kommunikáció lehetőségét keresi: érdekes párhuzamként jelenik meg a bizarr és felfoghatatlan transzcendens utáni vágyakozással a digitális világ jelenléte. Maureen folyton valamiféle digitális kísértetvilágot hoz létre maga körül az eszközeivel: míg a valódi világhoz nem túl sok kapcsolódási pontja van, Skype-on, Messengeren, Facebookon, a digitális rajztábláján, iPadjén keresztül egy megfoghatatlan, ködös valóságban élhet, ahol, bár ugyanolyan magányos, de úgy tűnik, jobban otthon érzi magát.

Ebbe a szomorú és magányos világba tör be egy zaklató, aki úgy tűnik, megszállottjává vált a lánynak: követi őt és üzeneteket küldözget neki, amikre Maureen válaszol is. Ez a zaklatás egyszerre fenyegető és erotikus, és Maureen lassan enged zaklatójának, aki arra csábítja: szegje meg a ruhák felvételére vonatkozó tiltást. Furcsa módon azonban ez az aktus szintén nem a kapzsiság gesztusának tűnik, inkább egyfajta rituálénak: amikor Maureen mintegy Kyra bőrébe bújva elvesz tőle valamit magának (Mit? A testét? A lelkét? Megszünteti a köztük lévő távolságot?)

946417 0
Fotó: cirkofilm

A Stylist nagyon furcsa, nagyon finom film, ami megmagyarázhatatlanul erőteljesen szól egy olyasfajta magányról, amit valamennyien ismerünk. Bár Maureen látszólag gyászol, úgy érezzük, a magánya egy olyasfajta tulajdonsága, ami mindig is vele lehetett, és csak részben köszönhető a történteknek. Maureen magánya ott kezdődött, amilyen személyiség, és az elidegenedett világ lehetőségei dagasztották olyan mértékűvé, ami már élhetetlen számára. Az introvertált magánya, a művész magánya, a városlakó magánya, a távkapcsolatban élő magánya, a gyászoló magánya, a digitális bennszülött magánya: nem veszi észre, hogy ez a magány mennyire halálos (sokkal inkább, mint a remek szimbólumként bármikor a valódi halálát okozható szívelégtelenség), csak akkor, amikor már nem nagyon tud visszafordulni. A Stylist valóban remek, hideglelős, kiszámíthatatlan mozi, és bár nem olyan jó, mint a Sils Maria felhői voltak, Stewart briliáns alakítása a bőrünk alá kúszik, és még napokig kísérti a nézőt.

Ne maradj le semmiről!

Blogok, amiket olvasunk

FOODY A világ 10 leggazdasabb séfje

A világ leghíresebb séfjei sokkal többek, mint szakácsok, ôk már márkák. Na de ki vezeti azt a listát, ahol Nigella csak az utolsó helyet tudta megcsípni?

ZEM 8 tanács kezdő futóknak, hogy ne hagyd abba a harmadik héten

Bárki elkezdheti, majdnem bárhol végezhető, és egy jó cipőn kívül semmi sem kell hozzá. Adunk néhány tippet, hogyan találhatod meg benne az örömödet, azaz hogyan nem fogod abbahagyni a futást pár hét után.

GADGETSHOP Így válassz okoskarkötőt

Az értékesítési adatok alapján az okoskarkötők az idei év slágercikkei lehetnek. Én is az okoskarkötők szerelmese vagyok, így elárulok néhány titkot, hogy tudj választani a több száz elérhető fajtából.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta