#VILÁGOM

Magyarország emberi jogi teljesítménye kiábrándító

2017. február 22., szerda 15:43

Többek között a civilszervezetek vegzálását, a Népszabadság bezárását és a kormány menekültpolitikáját is kritizálta az Amnesty International frissen megjelent éves jelentése. Demeter Áron, a hazai jogvédő szervezet emberi jogi szakértője pedig úgy fogalmazott: "Magyarország emberi jogi teljesítménye kiábrándító".

ai eves.png
Fotó: Amnesty International

Az Emberi jogok helyzete a világban című jelentés 159 országban vizsgálja az emberi jogok helyzetét, köztük Magyarországét is, amely a dokumentum szerint a térség legkiábrándítóbb teljesítményét nyújtja.

  • Az AI szerint az Alaptörvény hatodik módosítása (mellyel a kormány
    korlátozhatja az országon belüli mozgást, érdekeltségeket zárolhat, rendezvényeket tilthat be szinte minden bírósági és országgyűlési kontroll nélkül), a terrorveszélyhelyzet mint különleges jogrend nem felel meg a nemzetközi jognak.
  • A jelentés kitér arra a menekült, szíriai állampolgárságú férfire, akit novemberben tíz év fegyházra ítéltek “terrorcselekmény” elkövetése miatt, amiért 2015 szeptemberében részt vett egy, a menekülők és a magyar határőrök között kitört összecsapásban a szerb-magyar határon. A vád és a védelem is fellebbezett az első fokú döntés ellen.

  • A AI külön pontban kitér a hazai civil szféra vegzálására. 2014-ben - mint később kiderült, miniszterelnöki kezdeményezésre - az elméletileg független Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elrendelte a Norvég Civil Támogatási alapból támogatott civil szervezetek soron kívüli kivizsgálását. Az elhúzódó vizsgálat során a rendőrség razziákat tartott, számítógépeket és szervereket foglalt le, de semmilyen bűncselekményre utaló bizonyítékot nem talált. A kormány néhány képviselője azonban továbbra is folytatta a civil szervezetek fenyegetését. Demeter Áron megjegyezte, hogy 2017-ben a AI hazai szervezete társadalmi kampánnyal kíván a hazai civilek mellett, ernyőszervezetként fellépni. A kampány pontos részleteiről egyelőre nem kaptunk felvilágosítást, szervezése jelenleg is folyik.
  • A jelentés kitér a hazai sajtószabadság szisztematikus visszanyirbálására, különös tekintettel a Népszabadság ledózerolására.

  • Felhívta a figyelmet a romák hátrányos megkülönböztetésére, külön megemlítve a miskolci számozott utcák ügyét. Januárban a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság utasította a miskolci önkormányzatot, hogy dolgozzon ki egy intézkedési tervet a főleg romák lakta, Számozott utcák néven ismert városrész kilakoltatott, vagy kilakoltatásra váró lakóinak ügyében. A terv alig 30 lakást különített el a nagyjából 100 érintett család számára, és nem biztosított további forrásokat a lakhatási problémák megoldására illetve az érintettek kártérítésére. Márciusban történt az is, hogy az egri bíróság első fokú döntésében megállapította, hogy jogellenesen különítettek el roma gyereket heves megyei iskolákban és osztályokban. A roma tanulókat a sajátos nevelési igényű gyerekekkel, a számukra kidolgozott tananyag szerint oktatták. Júniusban az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a roma gyerekek hátrányos iskolai megkülönböztetése miatt.

  • Az AI a gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatban az is kiemelte, hogy a nyomozati munka gyakran nem elégséges ezekben az ügyekben. Megemlítik, hogy a Kúria jogerős döntést hozott a 2008-2009-es romagyilkosságok ügyében, valamint hogy tavasszal a Debreceni Ítélőtábla megváltoztatta a korábbi első fokú döntést, amely szerint a rendőrök hátrányosan megkülönböztették Gyöngyöspata roma lakóit, amikor 2011-ben nem védték meg őket az őket zaklató szélsőségesekkel szemben. (A Kúria idén végül megállapította a rendőrség jogsértését).

  • Élesen kritizálja a jelentés a kormány menekültellenes politikáját, és a menekültekkel szembeni, sokszor jogsértő elbánást. Megemlíti, hogy Magyarország továbbra is súlyosan korlátozta a menekültek és menedékkérők számára a hozzáférést az ország területéhez, több ezer ember ellen indítottak büntetőeljárást a déli határon felhúzott határzáron keresztüli szabálytalan határátlépés miatt. Arra is kitér, hogy a kormány meghosszabbította a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet fennállását, annak ellenére is, hogy közben drasztikusan csökkent az országba érkezők száma. Ebben a pontban a jelentés a kormány gyűlöletkampányára is kitért, melynek során több mint 6 milliárd forintot közpénzt költöttek kommunikációs kampányokra, amelyekben bűnözőknek és a közbiztonságra veszélyes elemeknek ábrázolták a menekülteket. Októberben az uniós áthelyezési kvótáról szóló népszavazás érvénytelen lett, mellyel kapcsolatban az Amnesty International hazai szakértői rámutattak: minden mérés azt igazolja, hogy a kampány felszította az idegellenességet és ezáltal nem csak a régióban, hanem egész Európában sereghajtók vagyunk az idegellenes attitűdünkkel.

„Tragikus azt látni, hogy Magyarország évek óta szisztematikusan mindent megtesz azért, hogy a háborúk és üldözés elől menekülők semmilyen védelmet ne kapjanak. Az egész rendszer arra lett kitalálva, hogy távol tartsák a védelemre szoruló embereket, eközben pedig elképesztő mennyiségű közpénzből gonosztevőknek és terroristáknak állítsák be őket”- foglalja össze Iván Júlia, az Amnesty International Magyarország igazgatója.

Ne maradj le semmiről!

Blogok, amiket olvasunk

MAI MANÓ 6 híres első kép a természettudomány világából

A tornádóról egészen odáig a legtöbben azt hitték, csak valami babonás mendemonda, ami nem is létezik. Híres első képek.

SCHRÖDINGER Közeli vagy távoli jövő a fejátültetés?

A sajtóban néha elő-előbukkan egy hangzatos főcím, néha olyan is, amely 2017 végére már komplett fejátültetést is sugall. Mennyi igazság lehet ezekben? Hol tart a tudomány jelenleg?

HEALTH A legjobb módszer, ha leszoknál a dohányzásra

A leszokás sikerrátája "natúrban" csak 5-7 százalék. Ha viszont felkészülten állsz neki, ezt 50-70 százalékra növelheted. Leszokás lépésről, lépésre.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta