Till Attila, Kolosi Péter és Hörcher Gábor megtalálták a valóságshow-kban a korszellemet

Pár hónappal ezelőtt bukkant fel először a Facebookon a Budapest Zeitgeist közösségi oldala, amiről csak találgathattunk,  vajon mi lesz ez a Zeitgeist mozgalom neve mögé beálló projekt? Csak remélni tudtuk, hogy a szervezők nem egy újabb bőrt akarnak lehúzni Budapest éjszakai életéről, vagy valami haversimogató díjátadót összehozni, hanem valami valós kulturális tartalommal bíró esemény lesz a történet vége. Szerencsére ez utóbbi történt: szerdán este a Mazel Tovban hatalmas tolongás mellett Till Attila, Kolosi Péter és Hörcher Gábor keresték a közös nevezőt valóság és fikció, dokumentumfilm és valóságshow-k világa közt. 

Inkább tartalom legyen, mint sok Instagram követő

Maga az ötlet annyira nem is formabontó, hisz anno a Hadik Irodalmi Szalon beszélgetős estjei is hasonló konstrukció alapján indultak. De ettől a ponttól el is tér a két projekt kifutása, mindkettő kicsit másról és kicsit másoknak is szól. Míg a Hadik főleg a magyar irodalom alkotóit szerepelteti, addig a Zeitgeist szélesebb kört céloz meg: a kreatív szakma azon résztvevőit invitálja minden hónapban megrendezett beszélgetéseikre, akik befogadóak és nyitottak mások tudására. Lényegében egy olyan előadássorozatot szeretnének meghonosítani – főleg a kreatív szakma résztvevői számára –, melynek során megismerhetővé válnak az együtt gondolkodók nézőpontjai, véleményeik, képet kapunk a hazai szellemi közállapotokról, a korszellemről, a kommunikációs szakmáról, és megtudhatjuk, hogy a meghívottak éppen min dolgoznak a társszakmákban.

De mi az a Zeitgeist Mozgalom?

A 2008-ban indult Zeitgeist (vagyis Korszellem) Mozgalom egy fenntarthatóságot támogató szervezet, amely globális/regionális közösségek hálózatán, projekt csapatok, éves rendezvények, média és jótékonysági munkák révén aktivista és tudatossági akciókat végez. A mozgalom egyik motiválója a Jacque Fresco által megálmodott Venus Projekt. Részben erről készített filmeket Peter Joseph. Bővebben ITT olvashat róla.

Egyébként nem ritka, hogy Budapesten hasonló célokból kerekasztal beszélgetésekkel próbálkoznak, de a legtöbb már ott megbukik, hogy olyan embereket ültetnek le tanácsokat osztogatni, akiknek esetleg több ezer Instagram követőjük van, és a Madách-tér- Központ-Telep belterjes háromszögében is nagyon cool faktorral bírnak, de igazi tartalmat, átütő sikereket, vagy akár nemzetközi elismerést nem igazán tudnak felmutatni. Márpedig, ha nem a saját szemétdombjukon kapirgáló kiskakasok akarunk lenni, akkor bizony a sikeresség mércéjének plafonértékét nem feltétlenül a népszerűséghez kéne beállítani.

A Budapest Zeitgeist szervezői számlájára nem lehet felróni, hogy nem fordítanak kellő figyelmet, időt és munkát arra, hogy minden hónapban az adott téma tényleg hiteles képviselőit ültessék le egymás mellé. Első alkalommal, novemberben a magyar irodalom meghatározó kortárs írói beszélgettek egymással, Závada Péter, Simon Márton és Parti Nagy Lajos személyében, akik a szavak erejéről tartottak eszmecserét Ott Anna moderálásával. A második felvonást "Képírás – különleges világok teremtői” címmel rendezték decemberben, amelyen az Oscar-díjra jelölt Nemes Jeles László rendező (Saul fia), Erdély Mátyás, a film operatőre, (aki azóta ASC Award díjas lett), és Dragomán György, jA máglya, az Oroszlánkórus, vagy A fehér király című könyvek írója között folyt a diskurzus.

Második felvonás: Erdély Mátyás, Dragomán György, Nemes Jeles László
Második felvonás: Erdély Mátyás, Dragomán György, Nemes Jeles LászlóBudapest Zeitgeist

Már az első két megmozdulást nagy érdeklődés fogadta, a regisztrációhoz kötött helyek gyorsan elfogytak és egyértelmű volt, hogy a folytatásban a dominó-effektus csak még tovább fog gyűrűzni. Így is történt, a tegnapi eseményükön (melyet ezúttal a Mazel Tov étteremben rendeztek meg), szintén rengetegen jelentek meg. Ez egyfelől örvendetes, főleg a szervezők számára, másfelől, ha azok a vendégek szempontjait nézzük, akik regisztráltak és mégsem jutottak ülőhelyhez, annyira nem. Persze, a kultúráért mindent, de amúgy meg mégsem: teljesen érthető, ha egy figyelmet igénylő programon inkább az előadók mondanivalójára szeretnénk koncentrálni, mintsem arra, hogyan ne ájuljunk el egy óra ácsorgás után. 

Fikció és valóságfotó: Budapest Zeitgeist
Fikció és valóság
fotó: Budapest Zeitgeist

Fikció és valóság

Az érdeklődés  mértéke borítékolható volt, már az erős start is sokat sejtetett, de az est témája, ami a valóság és a fikció köré épült, valamint a beszélgetők diverzitása is izgalmasnak bizonyult. Ezúttal a vendégek között ott ült Kolosi Péter, az RTL Klub programigazgatója, a Színház- és Filmművészeti Egyetem óraadója, Till Attila filmrendező és műsorvezető, valamint Hörcher Gábor, a számos díjat elnyerő Drifter és Ricsi című dokumentum és fikciós film rendezője. A három különböző, mégis rokon területen tevékenykedő szakember összeválogatása érdekes beszélgetés lehetőségét hordozta, várhatóak voltak nagy egyetértések és akár nagy egymásnak feszülések is a különböző műfaji sajátosságokból és szakmai elvekből kifolyólag. Ehhez képest kicsit döcögősen indult az este, furcsa volt, hogy bár a kreatív szakmának szólnak ezek a beszélgetések, olyan alapkérdéseket feszegettünk, mint például hogy a mi a játékfilm és a dokumentumfilm közötti határ?

A helyenként felszínes kérdésektől eltekintve, a beszélgetés végén mégiscsak komplett képet kaptunk a résztvevők által képviselt műfajokról, területekről, Kolosy Péter például mesélt a reality show-k különböző fajtáiról, hogy azok mennyire megrendezettek-e vagy sem, és aki nem tudta eddig, az most megtudhatta, hogy a film, a tévé, vagy a fotó sosem a valóságot mutatja, hanem annak egy szubjektív részletét. Till Attila hozta a humoros formáját, ráadásul volt egy különösen fontos mondata, amit sok szerkesztő vagy újságíró is megfogadhatna: "Egy interjú nem attól lesz jó, ha benne hagyunk olyan részleteket, amit az alany nagyon nem akar”.  A beszélgetőpartnerek legcsendesebb tagja, Hörcher Gábor többek között öt év alatt elkészült dokumentumfilmje, a Drifter munkálatairól és arról, hogy mekkora szerencséje volt Ricsivel (a film főszereplőjével), aki hagyta, hogy az esendőbb, gyengébb oldalát is láttassák a filmben.

A beszélgetésen – egyebek mellett – szó esett arról a kérdéskörről is, ami valószínűleg sokunkat foglalkoztat: hogy az alkotók mennyire vonódnak be érzelmileg egy projekt során, számon kérhető-e rajtuk a felelősség, ők maguk hogyan éreznek, vélekednek erről.? Ezzel kapcsolatban megoszlottak a vélemények: Kolosy Péter és Till Attila szerint a valóság show-k, tehetségkutató versenyek olyanok, mint az élet egyéb lehetőségei, az ember vagy tud élni velük, vagy nem. Velük ellentétben Hörcher Gábor jobban összenőtt filmjének szereplőjével (ami öt év szoros munka során érthető is), ő a film elkészülte után olykor próbált Ricsi után nyúlni, tanácsokkal ellátni a fiút, de végül belátta, a jó szándék pusztán nem elég, hogy behatással legyen mások sorsára.

12711027 1161608140518286 8268163259518408648 o

További részletekbe nem bocsátkozva (a Zeigeist oldalára hamarosan felkerül az egész este videója) elmondható, hogy a kényelmetlenségek ellenére fontos és jó dolgok hangzottak el. Persze, ha ezek az előadások tényleg a kreatív szakma résztvevőinek szólnak, akkor érdemes lenne mélyebbre ásni egy ilyen izgalmas téma kapcsán, és a műfaji sajátosságokon kívül kicsit belemenni olyan szakmai részletekbe is, amelyek azok számára is új információt jelenthetnek, akik valóban otthon vannak a kamerás világban.

Oszd meg másokkal is!
Mustra