A Spanyol Filmhétnek már az urániás oldala is meggyőző: tetején Antonio Banderas néz fölfelé 28 évesen és jóképűen, lejjebb ott a kép teljes kockája: Banderas Victoria Abrillal A gyilkolás örömében. Aki pedig veszi a fáradságot, és lepörgeti az oldalt, azt ilyen képek fogadják:
Meggyőző? Na, ugye, ahogy a klasszikusok mondják. Ez egyébként a 2011-es Nincs kegyelem című film reklámfotója. Merthogy az Uránia Nemzeti Filmszínházban december 2. és 7. között megrendezett Spanyol Filmhét egyfelől a korai filmjeivel tiszteleg a 2015-ben a Spanyol Filmakadémia által életműdíjjal kitüntetett Antonio Banderas előtt, másrészt kortárs hispán alkotásokkal várja az érdeklődőket. A rendezvényt a Spanyol Nagykövetség és a Budapesti Cervantes Intézet szervezi, a filmeket spanyol nyelven, magyar, illetve angol felirattal és magyar hangalámondással lehet megnézni, vetítésenként – mint azt az esemény Facebook-oldalán talált hozzászólásból megtudtuk – egy ezresért. Az ezer forint pedig tényleg aprópénz a kínálat minőségéhez és sokszínűségéhez képest.
Van itt thriller (El Nino), dokumentumfilm (Ángel Sanz Briz válaszútja) és musical is 1985-ből (A fáraó udvara), amiben Banderas egészen szokatlan külsővel lepi meg mai rajongóit:
Melanie Griffith volt férje rendezőként is bizonyít az Urániában, a 2006-os Forró záport ő jegyzi, tisztességes iparosmunka, érdemes megnézni. Mivelhogy láttam, én nem fogok beülni rá, sokkal inkább a májusban elhunyt Vicente Aranda filmjére, amely a Ha azt mondják, elestem a harcban címet viseli, és az 1940-es évek Barcelonájába repít vissza. Igyekezzenek jegyet venni rá, mert a szervezők nagybetűkkel hívják fel a figyelmet, hogy A FILMET KIZÁRÓLAG FELNŐTT NÉZŐINKNEK AJÁNLJUK! (ERŐSEN SZEXUÁLIS TÖLTETŰ JELENETEK MIATT). Tatjánával szólva: kell ennél több?
Krimirajongóként a nyitóképünkkel egyszer már megidézett Nincs kegyelmet sem hagyom ki. A leírás szerint Santos Trinidad madridi rendőrfelügyelő (vélhetően ő a szakállas macsó a fotón) hármas gyilkosságba keveredik, és úgy dönt, végez az egyetlen szemtanúval. A kábítószer-kereskedők közötti leszámolásnak tűnő ügyből lassanként valami sokkal bonyolultabb lesz. Egy kis ízelítő a filmből, amely nem vénnek való vidék:
Végezetül: semmiképp se hagyják ki az egyetlen dokumentumfilmet, az Angel Sanz Briz válaszútját, már csak a magyar vonatkozása miatt se. A budapesti angyalként is emlegetett Briz ugyanis budapesti spanyol diplomataként 1944-ben ötezer magyar zsidó életét mentette meg. Ez a film róla szól, meg az akkor még csak 6 éves Jaime Vándorról, akit a filmrendező José Alejandro Gonzálesz Baztán két éve visszakísért a magyar fővárosba.
