Irány Észak, ha annyit akar keresni, mint egy férfi!

Zanza!

Még csak nem is egy másik bolygón, hanem már Európán belül is, tőlünk északabbra léteznek olyan országok, ahol nem ennyire nehéz nőnek lenni, mint itthon. Ezeken a helyeken a nemek közötti egyenlőség ott tart, ahol minden más országnak tartani kellene: a hagyományos szerepek átrendeződtek, működik a munkamegosztás, nincsen jövedelemegyenlőtlenség a nemek között, a nőknek pedig szülés után sem kell lemondaniuk a karrierjükről. A World Economic Forum éves kimutatása szerint  a Skandináv országokban a legjobb nőnek lenni  A cikkünkben mutatjuk, miért, a téma kapcsán pedig ajánlunk egy remek eseményt is a Skandináv Ház rendezésében. 

Szinte karnyújtásnyira és egyben elképzelhetetlennek tűnnek azok az idők, amikor a nőknek itthon még szavazati joguk sem volt, és a feleségi meg az anyai feladatokon túl nem volt lehetőségük az egyéb kvalitásai kibontakoztatására. Bár ehhez képest nagy utat jártunk be, még mindig van mit csiszolni a nemek közötti egyenlőtlenségeken, gondoljunk csak a nők politikai részvételére, vagy az alulfizetettségükre. A jó hír, hogy vannak a világon olyan helyek, ahol már ezek a különbségek is eltűnőben vannak. A rossz, hogy ezek közül sajnos egyik sem Magyarország.

Az ominózus északi országok az egyenjogúsítás terén mindig is az élen jártak.1907-ben Új-Zéland az első állam a világon, mely a nőket egyenjogúnak ismeri el, 1908-ban Ausztrália követi, Franciaország, Anglia, Amerika csak később csatlakozik a folyamathoz. 

web slide 21
Fotó: skandinavhaz.hu

Nemek közötti egyenlőség = boldogság?

Itt van például Dánia, amely idén ünnepli a nők szavazati jogának századik évfordulóját. A kimutatások szerint itt a legboldogabbak és a legelégedettebbek a nők, ami valószínűleg szorosan összefügg azzal, hogy a férfiakkal egyenértékű félként működhetnek az élet különböző területein. Sokat lendíthet a hangulatukon az is, hogy nincsenek annyira kicsavarva a hétköznapokban, mint a magyar nők többsége, ugyanis a férfiak a háztartási és a gyereknevelési feladatokból is kiveszik a részüket: nem csak tüntetőleg mosogatják el az edényeket, mártírarccal takarítják a WC-t havonta egyszer és sokadik könyörgésre ágyaznak be, hanem az élet természetes velejárójaként takarítanak, cserélnek pelenkát és maradnak akár otthon is a gyerekkel. Mi magyar nők is boldogabbak lennénk, ha a napi robot után, ami sok esetben bőven túlmutat a nyolc órás munkaidőn, nem nekünk kellene még málhás szamárként hazacipelni a bevásárlókocsi tartalmát, betölteni a mosógépet, vacsorát rittyenteni és még sorolhatnánk... A dánoknál már pengén és mindenféle rossz képzettársítás nélkül működik az, ami nálunk még egyelőre finomhangolás alatt van: egy férfi nem lesz attól kevesebb, sem férfiatlan sem a saját, sem a mások szemében, hogy pár hónapra otthon marad gyesen, vagy a kezébe veszi a porszívót. Valószínűleg nálunk is több fiatal nő kapna kedvet a gyerekszüléshez, ha nem kellene attól tartania (jogosan), hogy ezzel végképp igába hajtja a fejét, kvázi egyedül marad a gyerekneveléssel és elfelejtheti a szülés előtt életét, sőt, akár a karrierjét is. Természetesen vannak kivételek, egyre több olyan apukával találkozni, akiknek az a természetes, ha ők is foglalkoznak a gyerekkel: nem tüntetőlegesen hetente egyszer, hanem mindennap.

Ha felkeltette a téma az érdeklődését, nézzen el a Skandináv Női Fesztiválra!

A Skandináv Ház november 6-9. között nagyszabású fesztivált szervez, mely ezúttal teljes egészében a nők körül forog. A „NØ – Skandináv Női Fesztivál” apropóját az adta, hogy a dán nők 100 éve kaptak szavazati jogot. A fesztivál nemcsak a női egyenjogúság és a szavazati jog, hanem szélesebb értelemben véve is a nők körül forog: elsősorban a mai, 21. századi nőkkel, női sorsokkal foglalkozik, némi történelmi kitekintéssel. A sokszínű program magában foglal előadásokat skandináv előadókkal, filmvetítéseket, felolvasó színházat, skandináv kvízt, gasztro programot, divatbemutatót, kerekasztal beszélgetéseket, egy skandináv női dj buliját, esszé- és fotópályázatot, kiállításokat és skandináv könyvvásárt.

Helyszínek:
Muzikum Klub és Bisztró – 1088 Budapest, Múzeum utca 7.
Könyvtár Klub – 1088 Budapest, Múzeum krt. 4.
ELTE – Skandináv nyelvek és irodalmak tanszéke – 1088 Budapest, Rákóczi út 5.
Kortárs Építészeti Központ – 1111 Budapest, Bartók Béla út 10-12.

Részletes program ERRE

Hagyományos szerepek = több teher a nőknek

Nem (csak) a személyes becsípődésem a nemek közötti munkamegosztás, az ENSZ is felszólította hazánkat (az 1979-es, a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés megszüntetéséről szóló New York-i egyezmény alapján), hogy változtassunk az erős nemi sztereotípiákon és patriarchális attitűdökön. A WEF kutatásai szerint is lehetne jobb a magyar nők helyzete, a 2014-es felmérés szerint a 93. helyen végeztünk Szváziföld(!) és Azerbajdzsán(!) között. A kimutatásból az is kiderült, hogy a magyar társadalom nagyon konzervatívnak számít a nemi szereposztás tekintetében, és bár a magyar nők foglalkoztatottsága nem marad el nemzetközi átlagtól, a legtöbb időt mi töltjük házimunkával. Egyébként a hagyományos szereposztások nemcsak a nőkre, hanem mindkét nemre többlet terhet rónak, és az is tény, hogy a házasságkötési és gyermekvállalási kedvet csak azok a demokráciák képesek hosszútávon fenntartani, ahol jól működik a gyermekgondozási hálózat, természetes a családi munkamegosztás és magas a nők foglalkoztatása.

shutterstock 269561648

Gyerekszülés = lőttek a karriernek?

Mármint nálunk. Míg Magyarországon szülés után nehéz visszatérni a munkaerőpiacra, addig a skandináv országokban kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a nők minél hamarabb munkába tudjanak állni. Ezekben az országokban igyekeznek segíteni a gyermekes szülőket munkahelyi óvodákkal, bölcsődékkel és rövidebb munkaidővel. Finnországban például a törvény kötelezi a munkáltató cégeket, hogy visszavegyék azokat az alkalmazottaikat, akik szülési szabadságra mentek. Bár ezzel nálunk is próbálkoznak, a gyakorlatban sajnos nem mindig működik, a munkáltatók különböző kiskapukat kihasználva kibújnak ezirányú kötelezettségeik alól. Svédországban a GYES nemcsak választható, hanem kötelező is mindkét szülő számára, feltéve, ha szeretnék megkapni a 16 hónapnyi államit támogatást. Sőt, több politikus azért is kampányolt, hogy a szülők fele-fele arányban osszák fel egymás között ez az időszakot, Náluk olyan magas szinten van az emancipáció, hogy már a nyelvben sem igazán használják a hímnemet és a nőnemet, de a WC-k is csak aszerint vannak szeparálva, hogy az illető állva vagy ülve szeretne-e pisilni. Egy férfi ismerősöm beszámolója szerint a svédeknél az ismerkedésnél sincsenek kiosztott szerepek, a nők éppúgy kezdeményeznek, mint a férfiak, sőt, azért sem vetnek senkire sem követ, ha egyszerre több vasat tart a tűzben.  

Irány Észak, ha annyit akar keresni, mint egy pasi!

Foglalkoztatás és a bérezések szempontjából a legjobb hely Izland, ahol több nő dolgozik, mint férfi, és itt a legmagasabb a nők politikai részvétele, A sziget nem véletlenül csúcstartó, rendkívül erős kultusza van feminista mozgalmaknak, olyannyira, hogy évekkel ezelőtt még a sztriptízt is betiltották, és egy jogszabály értelmében illegálisnak minősítik, ha bármilyen vállalkozás hasznot húz az alkalmazottak meztelenségéből. Új-Zéland is paradicsom a nőknek, ahol fizetési különbségek szinte alig vannak, a felsővezetésben pedig teljesen kiegyenlítettek az arányok. Norvégiában nem bízták a véletlenre a esélyegyenlőséget, 1981-ben bevezettek egy jogszabályt, amely értelmében mindkét nemnek képviseltetnie kell magát a közügyekben. Az álláshirdetéseknél precízen odafigyelnek, hogy azok gender semlegesek legyenek, nem írnak le például olyat, hogy pincérnőt keresnek. Érdekesség: ezt amúgy nálunk sem lehetne, mégis az a ritkaság, ha nem olyan hirdetéseket látunk, ahol teljes természetességgel nyilvánítják ki, hogy nőt vagy férfit szeretnének felvenni az adott pozícióra.

Tény, a magyar nők helyzete messze nem a legjobb a világon, de szerencsére vannak olyan pontok, amelyekben legalább nem maradunk le a nemzetközi átlagtól. Például az oktatás terén jó eredményeket tudunk felmutatni, sőt a felsőoktatásban több a férfi, mint a nő. Az már nagyobb baj, hogy a politikában szinte alig vagyunk jelen, és mi végezzük a legtöbb házimunkát, de ami ennél is durvább – mert ezt is kimutatta a felmérés -: utóbbiért annyira nem is elégedetlenkedünk.

Blogmustra