A mesterséges intelligencia már átvette a szobrok felett a hatalmat

Zanza!

A napokban bemutattuk az időjárás változásaira interaktívan reagáló kinetikus építészet legmeghatározóbb épületeit, ezúttal pedig összeszedtük, hogy milyen alkotásokkal reflektálnak a látványos jelenségre a szobrászok. A háromdimenziós, gépi működtetésű, valamint szélenergiával meghajtott alkotásokra az Op art megjelenésével egy időben figyeltek fel, aminek köszönhetően gyakran összemosódik a kinetikus művészet a XX. századi optikai, valamint konstruktivista irányzataival.

Pedig a „kinetikus művészet” az 1800-as évek impresszionista művészeihez, Monet, Edgar Degas és Manet munkásságához vezethető vissza, akik előszeretettel kísérleteztek az emberi alakok mozgásával a vásznon, amivel elsősorban arra törekedtek, hogy a kortársaiknál valamivel életszerűbb képeket fessenek. Az 1900-as években azonban egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítottak a dinamikus mozgásnak a művészetekben, az ágazat egyik előfutára volt Naum Gabo és bátyja, Pevsner is, akik konstruktivista és kinetikus alkotásaikkal nem ragadtak le a hagyományos ipari társadalom keretében.”Nem kell túlzott fantázia annak elképzeléséhez, hogy az emberi történelem utánunk következő generációja ismét a nagy és kollektív alkotások korszaka lesz. Az a generáció tanúja lesz annak, amikor a gigantikus méretű nagyvárosokban hatalmas konstrukciókat fognak felállítani” – mondta az orosz származású művész bátyja a jelenségről.

Hazánkban az 1965-ben született Csörgő Attila az egyik legismertebb magyar kinetika művész, akinek művei számos rangos nemzetközi kiállításon helyet kaptak már. A sík, a tér és az idő közötti kapcsolatot kereső Csörgő munkái első ránézésre inkább tűnhetnek barkácsmunkának, mint dinamikus vizuális élménynek, de valójában ebben a kettős, provokáló stílusban rejlik a művész sikere.

Hasonlóképpen klasszikussá váltak az 1934-es születésű autodidakta Harasztÿ István szatirikus, fanyar humorú alkotásai is, melyek közül a legismertebbek az Acélmosoly, a Fügemagozó, valamint az Agyágyú fantázia néven futó alkotások, amik egyetlen lökéssel mozgásba hozhatóak, így „ütköztetve” a művész, illetve a szemlélő fantáziáját.

Korunk legnagyobb kinetikus művészei között jegyzik a holland születésű Theo Jansent, aki elsősorban a flamand tengerpartra és homokdűnékre kitelepített óriási méretű mozgó szobrairól ismert, de ő készítette az elmúlt évek leglátványosabb kinetikus művét is a müncheni BMW múzeum megbízásából (714 darab ingó fémgolyót ütköztet 3D-s természetes és vizuális effektekkel). Jansen elmondása szerint a mesterséges intelligencia eljövetelére szeretné felkészíteni közönségét.

Jansenhez hasonlóan gondolkodik az amerikai származású művész, Anthony Howe is, akinek szélenergiával hajtott szobrai leginkább idegen lényekre emlékeztetnek. A kinetikus szobrász szerint van valami lenyűgöző abban, ahogy a precíz mérnöki munka összehozható a kiszámíthatatlan szél által létrehozott hatásokkal. Howe művei nemcsak a szupermenő Burning Man fesztiválon bukkantak fel az elmúlt években, szobrainak állandó helyet nyújt többek a New York-i Kim Foster Gallery valamint a Harvard Egyetem kiállítóterme is.

Bruce Shapiro egy hagyományos Zen kertet gondolt újra Sisyphus Machine névre keresztelt bonyolult kinetikus rajzgépével, melynél hengerelt acélgolyókat használt a mandala-szerű minták létrehozására. Az eredetileg orvosnak tanult Shapiro immár 25 éve foglalkozik a számítógép vezérelte mozgással, munkáit a világ minden táján, többek között Svájcban és Ausztráliában is kiállították már az elmúlt években – írja a thisiscolossal.com. Különös módszerrel, egy egyszerű forgódugattyús motorral kísérletezik a holland székhelyű Jennifer Townley is, aki elsősorban a szédítő komplexitást tartja szem előtt a matematikával és a fizikával szoros összefüggésben lévő munkája során. „Munkám során az olyan tudományokat tartom szem előtt, mint a fizika, a mérnöki munka és a matematika. Ösztönzőleg hatnak rám az iszlám művészet geometrikus mintái, valamint a holland művész, Mc Escher matematikai pontossággal megrajzolt munkái. Magával ragad, hogy egy robosztus gép mi mindent tud átalakítani egy egyszerű körkörös mozdulattal” – mondta a művész.

Az amszterdami Rijks Musem a Studio Drift energiatakarékos, „Shylight” néven ismert világító virág kollekcióját mutatta be a közelmúltban, míg a korei U-Ram Choe mikroprocesszorokat (a számítógép „agya”) és LED lámpákat szerelt be motorizált kinetikus rovarszobraiba. Többek között rovarokban gondolkodik az immár 72 éves Bob Potts is, aki saját kezűleg készített fogaskerekekkel, hajtókarral és láncokkal látja el minimalista stílusú rovar-, madár- illetve halformát idéző munkáit, melyek elkészítésénél elsősorban a mozgásra koncentrál a díszítés helyett. A New York-i műhelyében tevékenykedő Potts közel egy év alatt készít el egy ilyen szobrot és nagyon büszke rá, hogy a számítógépek segítsége helyett több évtizedes asztalostapasztalataira támaszkodhat a munka során. A különc művész gyakran dolgozik együtt a festőként és szobrászként ismert George Rhoadsszal. Természetesen a kinetikát is utolérte a DIY (Csináld magad) mozgalom, aminek köszönhetően számos hasznos és haszontalan ötlet található a többek között a pinterest.com és a youtube.com oldalán.

Blogmustra