Mivel június 24-én szerdán, budapesti vakációm utolsó éjszakáján "Bitch We Are All Madonna" címmel rendezek bulit, különösen aktuális, hogy mindannyiunkban van egy kis Madonna - ám egy Buenos Aires-i srác azt állítja magáról, benne ennél jóval több is akad.
Azt tudjuk, hogy az énekesnőnek született egy fia Guy Ritchie filmrendezővel kötött házasságából (a most 14 éves Rocco), az argentin Luizo Vega filmes, performance művész és DJ azonban azt állítja, Madonna már 16 évesen is szült, csak ezt eltitkolta a világ elől. Mármint eddig – ugyanis ő, Vega lenne az a bizonyos eltitkolt fiú. Mindezt Material Boy című filmjében tálalja (melynek címéről - „Anyagias Fiú” - elsőre nehezen eldönthető, csak önirónia, vagy totális őszinteség-e), és amelyet a TLVFesten, Tel Aviv LMBTQ filmfesztiválján mutattak be. Ennek kapcsán találkozhattam vele, és nem állíthatom, hogy nem kavarogtak bennem negatív érzelmek, mielőtt leültem beszélgetni vele.
THE MATERIAL BOY OFFICIAL TRAILER from StudioV Paris on Vimeo.
Nem tudtam, mit gondoljak, mármint azon kívül, hogy a srác nyilvánvalóan őrült Madonna rajongó és leleményes művész, de ezen túl... hol húzódik meg a határ? Előállhatok vele egy nárcisztikus ön-imidzs-filmben holnapután, hogy én meg mondjuk Dolly Parton fia vagyok, és ettől tényleg azonnal millió új Facebook lájkom lesz, és a karrierem sínen van? Ráadásul ha valamit mindannyian tudunk Madonnáról, az az, hogy nem szereti, ha beleköpnek a levesébe - talán ezért nem is fűz hozzá semmit a témához, hiába tűnik fel állítólagos fia a Vogue vagy Rolling Stone hasábjain. Amikor Madonna öccse, Christopher Ciccone néhény éve leleplező kötetet dobott piacra „Íme a nővérem Madonna” címmel, a popkirálynő évekre megszakította a kapcsolatot testvérével. Bár eredeti érzéseim szerint Madge oldalán álltam volna, és úgy terveztem, a minimum, hogy kicsit pikírt leszek az „anyagias sráccal” - ám hamar azon kaptam magam, hogy hasonlóságokat vélek felfedezni a vonásaik között...
Kezdjük az elején. Te komolyan gondolod, hogy Madonna fia vagy, vagy ez csak egy bölcs reklámfogás?
Mit mondhatnék erre? Mindenki azt gondol, amit akar...
Oké, de azért mégiscsak jogos, hogy emberek némi fenntartással fogadják a vallomásodat, nem? Mégis mivel támasztod alá a történetet?
Örökbefogadott gyerek vagyok. Nem ismerem az édesanyámat – nem tudtam róla semmit. Madonna abban az évben, amikor én születtem életet adott egy gyermeknek Bay City-ben – 16 éves volt ekkor. Mélyen vallásos család lévén nem vállalhatta a gyermeket – így kerültem be a gyámügyi rendszerbe. Röviden ennyi a sztori.
Madonna sosem említett semmi hasonlót egyetlen interjúban sem - pedig nemrég még azzal is előállt, hogy húszévesen megerőszakolták. Miért pont azt titkolná el, hogy van még egy gyermeke?
Dehogynem említette: az egész "Papa Don't Preach" erről szól: elénekli az egész fájó emléket - és azt is bevallotta a dalban, hogy ha rajta múlik, sosem szakítanak minket el egymástól. "Papa ne prédikálj, eldöntöttem: megtartom a babát."
Kicsit nehéz eldönteni, hogy komolyan vegyelek, vagy elkönyveljelek őrült rajongóként?
Nézd, beismerem – valaha óriási rajongó voltam. De nekem a Ray Of Light Madonnája a csúcs – azóta csak a pénzt hajtja. Minek neki kollaborálni ezekkel a sztárocskákkal? Csak el akar halászni pár embert Miley Cyrus és Taylor Swift rajongótáborából...
Nekem egy kicsit úgy tűnik, hogy te is a Madonna rajongók közül toborzod a filmed közönségét...
Szó sincs róla, a Madonna rajongók gyűlölnek! Vannak, akik minden más filmemet imádják, de ezt nem is hajlandóak megnézni.
Ja értem, szóval igazi filmkészítő vagy, nem csak Madonna elveszett fiaként csinálsz filmeket?
Elsősorban filmes vagyok. A Material Boy egy ironikus alkotás, mert valójában cseppet sem vagyok anyagias. Nem hiszek benne, hogy a pénzt és a hatalom tenné boldoggá az embert – a szeretet erejében hiszek. Ezt próbálom átadni a világnak a filmjeimen keresztül.
Akkor szakmázzunk egy kicsit. "Édesanyádat" milyen filmkészítőnek tartod?
Borzalmas színésznő és remek rendező. Az Evitáért mindenki élteti, de ugyan már, én Argentínában nőttem fel, tudom, milyen tűz volt a valódi Eva Peronban! Viszont a Mocsok és Bölcsesség és a W/E című filmjeit, amelyekben a kamera mögött maradt imádom.
Miről fog szólni a következő filmed?
Állatokról. Nagyon szeretem az állatokat – vegán vagyok, nem eszem húst, és semmit, amiért egy állatnak szenvednie kellett. Szörnyű látni, ahogy a kisborjakat elszakítják az édesanyjuktól, és az anyát fejőgépre kötik, a gyermekből pedig drága steak lesz. Egy olyan filmet szeretnék készteni az állatok jogairól, ami nem rémiszti el az embereket, hanem közelebb viszi hozzájuk a témát, és megértik, milyen fontos ügyről van szó.
Most megtörted a jeget – én is vegán vagyok, és pontosan értem, mire gondolsz, együtt érzek veled. De ha már a családnál és összetartásnál vagyunk... találkoztál valaha akár a tesóiddal, akár a nagybácsiddal, Christopherrel – aki a hírhedt botránykönyvet írta Madonnáról?
Nem, soha. Nem akarom rájuk erőltetni magam. Én készítettem egy filmet, elmondtam a történetet az én oldalamról. Most Madonnán a sor – ha akar, ha fontos neki, válaszol. Nekem már az is elégtétel, hogy a Pierre et Gilles képzőművész páros komolyan vesz, és rajtuk kívül számtalan más fotós, táncos és filmes is, akik együtt dolgoztak Madonnával a karrierje során, nagyra értékelik a munkámat.
Ha üzenhetnél valamit "anyádnak", mi lenne az? Nézz rám, és mintha hozzá beszélnél, mondd a szemembe.
Vigyél magaddal!
