#VILÁGOM

Partra vetett bálna tűnt fel egy németalföldi festményen

2014. június 7., szombat 11:07

Vicces, eddig ismeretlen részletre lett figyelmes a Hamilton Kerr Institute kurátora és restaurátora, Shan Kuang, aki a 17.századi németalföldi festő,Hendrick van Anthonissen egyik 1641 körül festett A Kilátás Scheveningenre című festményét restaurálta. A felújítása során ugyanis kiderült, a képet keletkezése után valamikor átfestették, a festékértegek eltávolítása során pedig előkerült a kép egy újabb szereplője: egy partra sordódott ámbráscet – írja az eredetileg csak a hágai tengerparton sétálókat és egy kisebb, akkor még ismeretlen okból összeverődött csoportot ábrázoló misztikus festményéről a theguardian.com.

A festmény bálna nélkül
A festmény bálna nélkül
Fotó: facebook.com/fitzwilliammuseum

„Első ránézésre ezen a képen egy unalmas tengerparti jelenet látható télen. Látjuk, hogy az emberek valami ismeretlen oknál fogva a parton gyülekeznek. Teljesen váratlanul ért minket a bálna felbukkanása. Napjainkban már önálló alkotásként tekintünk a festményekre, de eleinte egyszerű dekorációs  célt szolgáltak, ami miatt egy meghatározott helyre akasztották ki őket.

Elképzelhető, hogy a bálnát azért kellett eltüntetni a képről, mert azt valamelyik későbbi tulajdonos nem találta odaillőnek, vagy egyszerűen csak zavarónak vélte az állati tetemet. De az sem kizárt, hogy a bálna nélkül sokkal eladhatóbb lett a festmény. A kortárs felfogással ellentétben ugyanis a bálnákat félelmetes szörnyként, katasztrófa előjeleként tartották számon. A feljegyzések azt mutatják, hogy jelentettek partra vetett bálnákat Hollandiában a 17.század elején" – magyarázza a feltételezhető okokat Kuang, akit eredetileg csupán csak azzal bízott meg a múzeum, hogy szedje le a képről a megsárgult lakkréteget. Valószínűleg azt még álmában sem gondolta, hogy mikor az oldószerekkel és szikével nekiáll a kép restaurálásának, akkor ilyen kincsre bukkan majd.

A festmény bálnával
A festmény bálnával
Fotó: facebook.com/fitzwilliammuseum

Bár Hendrick van Anthonissen nagyon szép stílusban dolgozott, és a szélfútta holland tengerpart kopár szakaszáról készített képe a dűnék között kukucskáló és sétáló emberekről profira vall , munkásságával mégse emelkedett ki a németalföldi festészet izgalmasabb festői közül. Valószínűleg így látta a lelkészként, művészként és műgyűjtőként is ismert  Edward Kerrich is, akinek gyűjteményében megtalálhatók voltak Rubens olajfestményei és Albrecht Dürer munkái is. Anthoissen tengerparti jelenete is az ő tulajdonában volt egészen 1873-ig, majd megvált tőle és a múzeumnak adományozta.

Így került a kép a cambridge-i Fitzwilliam Museum tulajdonába, és ott is volt az elmúlt 140 évben. A kurátoroknak viszont még nem sikerült kideríteniük, hogy körülbelül mikor radírozhatták le a partra vetett hatalmas lényt a képről, melyet először csak valami misztikus állatnak véltek, melyet a festő a hullámok között rejtett el. Kuang azt gyanítja, hogy a kor ízléséhez való átalakításra a 18.században kerülhetett sor, amire most sem derült volna fény, ha a Hamilton Kerr Institute nem szervezett volna egy tárlatot a holland festők aranykorából, melyet a napokban nyit majd meg a nagyközönség előtt.

Ne maradj le semmiről!

Blogok, amiket olvasunk

SZUBKULT 3 világhírű márka, amit migránsok virágoztattak fel

Három olyan világhírű márka pálfordulását mutatom be, amelyeket a közelmúltban bevándorló tervezők keltettek újra életre.

PSZICHOLIGHT Így állj neki a befejezetlen dolgaidnak

Sok befejezetlen és abbamaradt dolgunk van az életben. Nekem is van vagy féltucat. Egy személyes példán keresztül mutatom be, hogyan gyűrhetjük le ezeket, ha ismerjük az útközben felmerülő buktatókat.

LINGOHOLIC Két szuper trükk német (vagy más) névelőkhöz

Ha sosem értetted, hogyan lehetséges megtanulni minden egyes főnévről, hogy milyen nemű, most mutatok két olyan módszert, ami sokszorosára növeli az esélyeidet!
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta