Mikor egy kor meghatározó szerepet játszó stílusikonjairól vagy bálványairól beszélünk, általában azokra a jól öltözött és elbűvölő nőkre gondolunk, akiknek nevét mai napig emlegetik a magazinokban, és akiknek stílusát örökké koppintják majd nők százezrei az egész világon.
Az efféle listákról gyakran lemaradnak azok a különc feministák, akik radikálisan megpróbálták átlépni a nemek közötti határokat és inspirálóan hatottak korukra. Az Oystermag.com szerkesztői öt olyan provokatív nőt emeltek ki, akiket nem divat egy lapon emlegetni a menő ikonokkal, pedig gondolkodásuk és életszemléletük jóval meghaladta a generációjukét.
A művész: Elsa von Freytag-Loringhoven bárónő
Az 1874-ben született, német származású, elismert avantgárd-dadaista művész és költő kortársa volt többek között Gertrude Steinnek, Man Raynek és Marcel Duchampnak. Több évet élt a New York-i Greenwich Village-ben, a kényelmetlen fűző elhagyásának is egyik élharcosa volt, de többen Madonna, Louise Bourgeois és Marina Abramovic keresztanyjaként emlegetik a provokatív életmódjáról ismert bárónőt.
Cenzúrázatlan írásait tartalmazó posztumusz kötete 2011-ben jelent meg Body Sweats: The Uncensored Writings of Elsa von Freytag-Loringhoven címmel, melyet a New York Times az év egyik legjelentősebb művészeti könyveként emlegetett.
A tudós: Émilie du Châtelet
Az 1706-ban született matematikusra, filozófusra és fizikusra egyenlő szellemi partnerként tekintettek a kor férfi tudósai is. Châtelet nevéhez fűződik többek között Isaac Newton klasszikus mechanikáról szóló korszakalkotó művének, a Principia Mathematicának a lefordítása is.
A tudósnő persze nem csak könyvmolyságáról volt híres, ugyanis egyik szeretője a francia felvilágosodás egyik legnagyobb alakja, Voltaire volt, aki barátjának, Frigyes porosz királynak írt levelében így jellemzi Châtelet-t: „Nagy ember, akinek egyetlen hibája, hogy nőnek született”.
Az irodalmár: Gayatri Spivak
Az 1942-ben született indiai filozófus már több mint harminc éve rövidre nyírt hajjal, száriba öltözve áll ki az emberi jogok mellett, megmutatva, hogy a feminizmus és a humanizmus milyen szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Spivak egyébként a Columbia Egyetem tanára, 2012-ben Kyoto-díjat kapott, 2013-ban pedig az Indiai Köztársaság harmadik legmagasabb polgári díját, a Padma Bhusman-t. Egyes elméletek szerint Spivaknak köszönhető, hogy Karl Lagerfeld 2012-es elő-őszi, Paris-Bombay nevű kollekcióját az indiai kultúra ihlette.
Az első transznemű: Mademoiselle d'Eon
Általánosan ismert nevén Chevalier d'Eon (azaz Eon lovag) szakmáját tekintve francia diplomata, kém és katona volt, aki élete első 49 évét férfiként élte le, majd a hátralévő 33 évében nőnek öltözött. 1777-ben a lovagi ranggal kitüntetett d'Eon kijelentette, hogy ő anatómiailag nő, és ettől kezdve úgy is viselkedett, mint abban a korban bármelyik hölgy (a halála után elvégzett orvosi vizsgálatok megállapították, hogy valójában anatómiailag férfi volt). Ő lehetett az első közismert transzvesztita vagy transzszexuális ember, aki nyíltan felvállalta másságát.
A szüfrazsett: Muriel Matters
Az ausztrál születésű tanár, újságíró és színésznő 1905-ben költözött Nagy-Britanniába, hogy híres színésznő legyen, de karrierjét hamarosan háttérbe szorította a politika és a szüfrazsett-mozgalom, melyben elsősorban a nők választójogaiért küzdöttek a mindenre elszánt nők. Matters legismertebb munkája a „Women's Freedom League” megalapítása, de lázadó korszakában újságíróként is tevékenykedett, aminek köszönhetően interjút készíthetett George Bernard Shaw-val és a száműzött anarchistával, Peter Kropotkinnal is.
