Nemrég mutatták be az Átrium moziban az utóbbi idők legjobb magyar filmjét, ami történetesen egy ötvenöt perces tévéfilm egy kevéssé ismert történetből: egy 1956-os repülőgép-eltérítésről. A Szabadság különjáratban nincsenek üresjáratok, cserében viszont vannak egészen ügyes poénok, jól kitalált mellékszereplők, és érdekes, sőt elgondolkodtató fordulatok. Ahogy Köbli Norbert forgatókönyvíró a Díványnak elmondta, ősszel tervezik bemutatni a filmet, addig egy-két nemzetközi tévés fesztiválon szeretnék megmérettetni magukat. Szóval őszig mindenki tartsa fejben: megint született egy király magyar film, amiért ezúttal tényleg érdemes lesz várni.
Minden a helyén
A Szabadság különjáratban ugyanis szinte minden a helyén van: akadnak benne szellemes poénok, váratlan fordulatok, egy-két remekül eltalált bölcsesség, és persze feszültség. Emellett van egy-két jelenetet, amiket bőven lehetett már látni filmekben, emiatt viszont annyira elcsépeltnek számítanak, hogy itt inkább tudatos és megmosolyogtató össze- és kikacsintásoknak tűnnek, jelezve, hogy az alkotók is hatalmas filmrajongók. Anélkül, hogy lelőnénk a történet különböző fordulatait, annyit biztosan elmondhatunk a filmről, hogy egy bokszoló, a legjobb barátja, és az ő barátnője elszánják magukat, hogy a szombathelyi belföldi járatot eltérítve disszidálnak Németországba.
Ahogy Köbli Norbert, aki többek között a Vizsga és a Made In Hungary című filmek forgatókönyvírója is volt, valamint Fazakas Péter, a film rendezője egy korábbi interjúban már elmondták, nem elsősorban a történeti hitelesség izgatta őket. "Eredetileg például hét gépeltérítő volt, amit mi sokalltunk. Egyrészt egy 15 fős repülőgépen ez annyit jelent, hogy minden második utas gépeltérítő, ami furcsán festett volna a filmben. Másrészt ennyi szereplő bemutatására, a karakterek megrajzolására egy ötven perces tévéfilm esetében nincs is idő. Ezért lett az eredeti hét gépeltérítőből nálunk három, akik lényegében kitalált személyek" - foglalták össze a főbb különbségeket.
Közszolgálatban gondolkodtunk
És, hogy miért nem lett belőle nagyjátékfilm? Nem azért, mert megszűnt a magyar filmgyártás, Köbli Norbert, a film forgatókönyvírója a Díványnak azt mondta, ők eredetileg is tévéfilmet terveztek. "Lajos Tamás producerrel és Fazakas Péter rendezővel a történet jellegéből adódóan végig tévéfilmben, végig közszolgálatban gondolkodtunk." Köbli szerint az olyan történetek, amelyek zárt térben kevés szereplőt mozgatnak, és főleg az emberi arccal, közelikkel dolgoznak, remekül működnek a tévében. "Fontos érv az is, hogy a közszolgálati tévében olyan, kevésbé kommersznek tűnő, történelmi témák is helyet kaphatnak, amiket egy mozi vagy egy kereskedelmi médium adott esetben nem találna vonzónak."
Így aztán akkor sem biztos, hogy kibővítenék a filmet nagyjátékfilmmé, ha adottak lennének az anyagi feltételek. "Persze, elférne itt-ott pár millió forint, egy-két speciális effektus és akciójelenet, de úgy érezzük, ebben ennyi volt. Sikerült hatvan percben hatásosan elmesélni a történetet." Mint mondta, a legnagyobb nehézséget inkább az időjárás jelentette: "A hideg-szeles reptérrel és a meleg-párás díszlettel küzdöttünk." A forgatókönyv első változata 2011 májusában készült el, és 2012 októberében-novemberében már forgatni is tudtak. "Szerencsénk volt: a Médiatanács pályázatán gyártási támogatást nyertünk" - mondta a Díványnak.
Végre valami
A Szabadság különjárat tehát egy jól megcsinált, végig izgalmas film remek színészi alakításokkal, jól kitalált mellékszereplőkkel (akik között szintén akadtak ismerős alakok). Egyedül azért nem éreztük tökéletesnek, mert a gépeltérítő hármas egyik tagja körül ebben a szűk egy órában kicsit túl gyorsan jelentkeztek a gubancok. Ennek ellenére, ahogy a Cink.hu is fogalmazott, végre született egy film, ami leválthatja az október huszonharmadikai tévéműsorról a Szabadság, szerelmet (bár azért ront az esélyén, hogy annak Andy Vajna a producere - a szerk). Az meg persze nem a készítők hibája, hogy hasonló minőségű filmből egy-ként évente nem egynek kellene készülnie, hanem legalább tíz-húsznak.
