Benke Laci bácsi és Szalóki Ági a nagy magyar húsvéti mulatságon

Budavári Húsvéti Sokadalom címen április 7-től 9-ig hagyományőrző fesztivált rendeznek a Budai Várban és a Budavári Palotában. Rengeteg hagyományőrző néptánc társulat mellett lesz néhány koncert is, és számos hagyományőrző gyerekprogram is.

Budavári Húsvéti Sokadalom címen első ízben rendeznek hagyományőrző húsvéti fesztivált a Budai Várban. Ennek örömére tartottak a szervezők egy sajtótájékoztatót a Várban egy étteremben, ahol négy hetyke legény fogadott minket, akik olyan hangosan húzták a népzenét, hogy meg is ijedtünk egy kicsit. Alig voltunk húszan, mikor letették a vonókat és elkezdődött a korteskedés. Bemutatták a velünk szemben ülőket: Beke Katalint – a Festum Rendezvényszalon Kft. ügyvezető igazgatóját és egyben a rendezvény kulturális programigazgatóját –, Nagy Pál Attilát, a Nagy Fa-Tál Gasztronómiai Kft. ügyvezető igazgatóját (és rendezvény társszervezőjét), akik végig némán ültek és farkasszemet néztek a fotósokkal. Megismerhettük Zugmann Zoltánt is, aki a rendezvény házigazdája, mellette ült Benke László, aka Laci bácsi, a tévészakács, és a virágos ruhában, kutyájának pórázát szorongatva Szalóki Ági énekesnő.

Zugmann Zoltán köszöntött mindenkit, majd a programok felsorolása helyett a rendezvény szellemiségéről beszélt. „A Húsvét évkörünkben az egyik legjelentősebb ünnep a Karácsony mellett. Érdekes ez a húsvéti ünnepkör, hiszen amikor a tudósok elkezdik vizsgálni, kiderül, hogy a gyökerei egészen az ősidőkbe nyúlnak vissza.” Sajnos Zugmann – akiről ekkorra az is kiderült, hogy Zuginak becézik –, nem mondta el pontosan, azok az ősidőkig visszanyúló gyökerek pontosan honnan erednek, de a lényeg röviden az, amit a keretes részben olvashatnak.

A tojások díszítésének története

A tojások díszítése és ajándékozása ősi időkre nyúlik vissza, sokkal régebbi szokás ez a keresztény húsvéti vagy a zsidó pészah ünnepnél. Már az ókorban termékenységi szimbólumnak tartották a tojást.. A tojásdíszítés hagyománya szintén egészen az ókorig nyúlik vissza, és ez a szokás a kereszténység elterjedése után is fennmaradt. A tojás volt az egyik legősibb áldozati étel, hiszen egyszerre jelképezte az életet és az újjászületést. Egy régi latin közmondásban is megfogalmazódik ennek jelentősége, amely szerint "Omne vivum ex ovo", vagyis minden élet tojásból ered. Formája szintén kivételes, hiszen az egyik legtökéletesebb a természetben.

(Forrás: Családi világ)

Zugmann ezután így folytatta: „Ha belegondolunk, hogy a tojásfestés és a tojásátadás hagyománya még a napjainkig él, és ennek a gyökerei visszanyúlnak egészen az ősidőkig, akkor azt mondjuk, hogy igen, ez egy olyan rész a húsvéti ünnepkörben, ami hagyomány is, és a jövőbe is mutat. Szokták mondani, hogy hagyományőrzés, hagyományvédés. A világhálón megjelent már egy ilyen mondat, hogy a hagyomány nem beteg, hogy ápolni kelljen, és a hagyomány nem rab, hogy őrizni kelljen. Próbáljuk meg élni, és éltetni a hagyományt! Nem kisebb a dolgunk ezen a Budavári Húsvéti Sokadalmon, hogy ebből a hagyományból táplálkozván további utat alakítsunk, hogy legyen, mire emlékezni. A programok összeállításánál nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy ne csak az ősi hagyományokat, hanem a keresztény liturgia szokásvilágát is szem előtt tartsuk.”

Zugmann ezután röviden felsorolta, mire számíthatnak a látogatók: böjti játékokra, budavári sétára, és persze sok-sok hagyományőrző (bocs, -éltető!!!) táncegyüttes fellépésére, akik erre az alkalomra speciális műsorral készülnek. Zugmann itt diszkréten de határozottan leszögezte: a magyar fellépőkkel a történelmi Magyarországról érkező fellépőkre gondol.

A gasztronómia egy nép nemzeti kincse

Szerencsére lóháton hátrafelé nyilazás nem lesz, lássuk be, kellemetlen volna, ha mondjuk a Sándor Palotában Phd-zni készülőket eltalálná egy eltévedt nyílvessző. Zugmann kitörő örömmel tudatta, hogy Sebestyén Márta is elfogadta a felkérésüket, valamint hogy az is végtelen örömmel töltötte el, hogy sikerült megszervezniük egy prímástalálkozót is, ami reményeik szerint „teljes örömzenélésbe csap át.” Mivel a rendezvény nem kizárólag az ősi hagyományok és a keresztény liturgia elemeinek felidézéséről és gyakorlásáról szól, hanem a kulináris élvezetekről is, itt Benke László vette át a szót. „A gasztronómia egy nép nemzeti kincse. Hűen tükrözi a múltját, a jelenét, de meghatározza a jövőjét is”– intrózott Laci bácsi szakácssapkájában, majd egy Mikszáth-idézettel lakatta jól a közönséget: „Az a nép, nemzet, aki nem ápolja múltját, az nem érdemli a jövőjét.” Benke ezután rövid történelmi gyorstalpalón tekintette át a Húsvét kialakulását. Bár kicsit hézagosan.: „313-ban kezdődött az első ünneplés. Igaz, akkor négy napig tartott, de X. Piusz pápa azt mondta, hogy egy nap és kész.” Bár nem szeretnénk belekötni Laci bácsiba, de a Magyar Néprajzi Lexikon ezt máshogy tudja: eszerint inkább valamikor a 3. században, de általánossá csak a 8. század környékén vált.

Mikszáth és a székely himnusz

Sajnos a Néprajzi Lexikonban X. Piusz pápa sem stimmel: „Hazánkban az 1092-ben tartott szabolcsi zsinat szerint akkoriban négy napig tartottak húsvétot, majd a nagyszombati zsinat 1611-ben három napra, XIV. Kelemen pápa 1771-ben pedig két napra csökkentette. X. Piusz pápa 1911-ben húsvét második napját is törölte a kötelező ünnepek sorából, de nálunk továbbra is megtartották”– olvashatjuk szintén a Magyar Néprajzi Lexikonban.

Benke a törióra után szerencsére áttért a saját szakterületére, ahol már nem hibázott. „Mi magyarok vagyunk, szeretünk enni is, inni is, és húsvétkor, amikor már vége van a böjtnek, elkezdődnek a nagy lakomák az igazi rusztikus, magyaros ételekkel. Erre már decemberben készülünk, a disznóvágásoknál, amikor a sódarokat félretesszük. Szeretnénk (a fesztiválon) egy ételt is bemutatni, amit kóstolóként fogunk adni a látogatóknak. Sódaros, sonkás, káposztás cvekedlit. Utána pedig kitűnő magyar borokat, sereket lehet inni.” Végül gyönyörű keretbe foglalva monológját, Laci bácsi egy újabb Mikszáth-idézettel zárt: „Ha már minden érzés elszáll a rög iránt, varázsnak még mindig ott marad a magyar konyha. Dőljék, omoljék minden a nagy divatok máglyáján, az ősi ételetek ízét, hiteteket, magyarságotokat ne hagyjátok veszni!” Nem hagyjuk.

Bevallom, egy kicsit azért féltem, hogy majd a show végén el kell énekelnünk kéz a kézben a székely himnuszt, de Szalóki Ági megmentette a helyzetet. Egy moldvai tavaszköszöntőt énekelt, nem is akárhogyan. Egy pillanat alatt elszállt a fejemből az összes kényszermagyarkodós aggodalom. Szalóki hangja megtette a magáét. A tájékoztató végén az újságíróknak csak egy kérdése maradt: ingyenes-e a rendezvény? „Nem az, de a műsorfüzetben minden benne van”– hangzott a szűkszavú válasz. És valóban, a műsorfüzet szerint a Budavári Húsvéti Sokadalomra a belépőjegy1600 forint, az azonban a tájékoztatóból nem derült ki, hogy ez a napijegy, vagy a 3 napos bérlet ára, bár nagy valószínűséggel az előbbié.

Oszd meg másokkal is!
Mustra