John Malkovich örül, hogy nem az Új Színházban kellett fellépnie

A Budapesti Tavaszi Fesztivál idei programjában helyet kapott az a monodráma is, melynek főszereplője az amerikai John Malkovich. A darab címe: Pokoli vígjáték - Egy sorozatgyilkos vallomásai. Az operaáriákkal tördelt dráma a bécsi Jack Unterweger önéletrajzi történetét mutatja be.

Az 59 éves Emmy-díjas színészt hazánkban leginkább a mozikból ismerhetjük, pedig Malkovich egyike a legkiemelkedőbb amerikai színházi színészeknek. „A filmezés jó élet, de nem mondanám élvezetnek. Bármi, amin az ember 14 órát dolgozik, hogy legyen belőle egy perc - ha szerencséje van -, az nem élvezet. A színház viszont annál inkább. A színdarabban dolgozol, míg a filmben csak vársz. A filmben nincsenek pillanatok, a színház sokkal organikusabb és könnyebb is csinálni” - nyilatkozta Malkovich az MTI-nek.

Fotó: Felvégi Andrea,  Forrás: Budapesti Tavaszi Fesztivál
Fotó: Felvégi Andrea, Forrás: Budapesti Tavaszi Fesztivál

Malkovich szerint a színház a „legszemlélődőbb” művészet. „A zene például az agy legfejlettebb részét szólítja meg, és az ember nem is tudja kivonni magát alóla. A színház alól igen, még ha épp nézi is.” - mondta. „A színház szemlélődővé tesz és elgondolkoztat arról, hogy egy helyzet miként tükröződik az ember saját életében.” „... a színház organikus, olyan mint az élet” - mondta.

Ezzel az útravalóval indultam el március 25-én vasárnap a budapesti Vígszínházba, hogy megnézzem, mit tud mutatni Malkovich a színpadon.

Malkovich örül, hogy nem az Új Színházban szerepel

A darab egy sorozatgyilkosról szól, a bécsi Jack Unterwegerről, de ezt már az ajánlóból is tudtam. Miután elfoglaltam a helyemet a Vígszínházban, először a zenekar jött fel a színpadra, majd a karmester. Aztán megérkezett Malkovich is, akit hatalmas taps fogadott. Megállt a színpad előtt, és már kezdte is. A zenekar felett helyezték el azt a táblát, amire több-kevesebb sikerrel a feliratot vetítették. Malkovich tehát ott állt néhány méterre tőlem, tőlünk, és elkezdte. Köszöntött mindenkit, majd elmondta, utoljára Los Angelesben jártak, majd hozzátette, örül, hogy itt lehet Budapesten, annak pedig végképp, hogy nem az Új Színházban kell eljátszania a darabot. A kiadója ugyanis tájékoztatta őt a fejleményekről. Ha nem egyedül lettem volna, akkor biztosan össze is néztem volna kísérőmmel, de nem tettem, inkább figyeltem tovább, míg a nézőtér harsány nevetésben tört ki. Vajon elkezdődött már a darab, vagy most csak beköszön Malkovich?

Fotó: Felvégi Andrea, Forrás: Budapesti Tavaszi Fesztivál
Fotó: Felvégi Andrea, Forrás: Budapesti Tavaszi Fesztivál

Most Unterweger beszélt, vagy John Malkovich? Unterwger volt, a darab elkezdődött, méghozzá akkor, amikor a színész a színpadra lépett. Játszott. Ha nem lettek volna az operaária betétek, azt is hihette volna a néző, hogy önmagát alakítja Malkovich. Na jó, mindezt egészen addig, amíg el nem árulta, hogy ő már 15 éve halott, és megölt 12 nőt.

Az életnek egyetlen értelme van, az pedig nem más, mint a nő

A Malkovich által megformált Jack Unterweger gyilkosságért ült 15 évet, a börtönben pedig annyira ráért, hogy elkezdett írni. Feljegyzéseit pedig elküldte különböző újságoknak, kiadóknak. Míg ő börtönben volt, a sikere egyre csak nőtt, olyannyira, hogy még büntetését is lecsökkentették, előbb szabadulhatott, a nők karjaiba. Unterweger igazi nőfaló. Szabadulása után az egyik nő vett neki kocsit, a másik fizette a benzint, a harmadik vett lakást, a negyedikkel csak dugott, az ötödiket szerette is egy rövid ideig. A monodrámában 2 operaénekes nő törte meg a színész monológjait. Ez a két nő nem csak énekelt, a gyilkos főhős életének legfontosabb női szereplőit is ők alakították. Az első nő természetesen Unterweger anyja volt. Egy fiatal prosti, aki egy amerikai katonától esett teherbe. Egyedül szült, majd lepasszolta gyerekét apjának, aki egy erdőben élt. Unterweger felnőtt, és egyszer megölt valakit hirtelen felindulásból, ezért ült 15 évet.

Szabadulása után a nőzés mellett rákapott a gyilkosság bűnös, ám édes ízére. 12 nőt fojtott meg. Nagyrészt prostikat. Több évig gyilkolhatott kedvére, majd újra lebukott. Miután lecsukták, felakasztotta magát, meghalt. Budapestre azért jött el, hogy új könyvét próbálja eladni a közönségnek, amiből-ahogyan többször is hangsúlyozta- kiderül a teljes igazság.  A darab végén elővette Macbook-ját, majd mondta, hogy ha az igazságra vagyunk kíváncsiak, akkor a Wikipédián kell megnéznünk azt a szócikket, amit Unterwgerről írtak. Felolvasta, majd mondta, hogy fele hazugság. Ekkor tudtuk meg, hogy a börtönben felakasztotta magát. Újabb ária következett. Közben Malkovich köteleket vett elő. Már a hurok a nyakában volt, amikor ezt mondta:„ Nehogy azt higgyék, a szemük láttára meg fogom magam ölni. Itt a színpadon, miközben Önök kényelmesen ülnek a nézőtéren. Elvégre este is lesz egy előadásom. Jöjjenek el arra is, hátha akkor meg merem tenni.”

Fotó: Felvégi Andrea, Forrás: Budapesti Tavaszi Fesztivál
Fotó: Felvégi Andrea, Forrás: Budapesti Tavaszi Fesztivál

Áriák és gegek

Malkovich úgy mozgott a színpadon, mintha ott született volna, ügyelt az interaktivitásra is. Zakóját egy első sorban ülő lányra bízta a darab végéig. A közönségtől kért tollat. Egy ária közben leült a közönség soraiba. A folyamatos kikacsintás, az óvatos gegek, az áriákkal (Vivalditól, Haydntól vagy Mozarttól) tökéletes kontrasztot alkotó laza mintha-otthon-lennék-egy-szál-alsógatyában játékból olyan egészet gyúrtak, amit emlegetni fogunk egy darabig. Malkovich jó, a darab nélküle talán nem működött volna ennyire olajozottan. Aki nem szereti az operaáriákat, az nem biztos, hogy annyira élvezte (volna) az előadást. Higgyék el, én sem hallgatok szabadidőmben operát, ám ez mégis működött. Mint az édes-savanyú mártás, mint Michael Jackson félfehér emberként egy darabig, mint a Monty Python Repülő Cirkusza, mint a jelzőlámpák hajnali 3-kor is a Istenhegyi úton. Kell ehhez türelem is, nem játék ez, a színház nem csak szórakozás. Hazakísér, dolgozik az emberben, elgondolkoztat.

Oszd meg másokkal is!
Mustra