UTAZÁS

Jóképű oktatók, laza hüttézések és hó - Mátra síparadicsom

2011. február 26., szombat 18:38

Azt, hogy Magyarországon is legyen hó egy sípályán, nemcsak a szeszélyes természet intézi. Egy hetet síeltünk. Nem, nem Szlovákiában, Ausztriában, hanem Mátraszentistvánon. A pályák jók, akik meg nem annyira hardcore símániások, vagy csak egy kis szusszanásra vágynak, a rönkház-hüttében jó melegben nézhetik az Eurosporton a síközvetítéseket.

Tavaly még aggódva pislogtunk, ahogy a célállomás felé közeledtünk. Egyre magasabban jártunk már a Mátrában, de csak hófoltok vagy még az sem fogadott minket. Idén már nem aggódtunk. Tudtuk, hogy aznap délután már felcsatolhatunk.

Hazafias kötelességből

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy én amolyan hazafias kötelességből űzök téli sportokat. Már decemberben utálattal veszem tudomásul a csípős hideget és mindent, ami ezzel jár. Februárban pedig szinte vágom a centit, hogy végre tavasz legyen.

De a szerelem mindent felülír. Készen kapott családomban hagyomány a síelés, jóérzésű ember pedig ilyen helyzetben nem húzhatja ki magát. Nekem életemben nem volt sítalp a lábamon. Hogyan tagozódjak be ilyen hendikeppel? Azt gondoltam, hogy így negyven körül a snowboard lenne számomra a legmegfelelőbb csatlakozási pont. Bíztatásnak kaptam is egy hódeszkát a babámtól, így hát láttam, hogy végképp nincs visszaút.

Csak százhúsz kilométer

Ennek már három éve. Egy 2009-es ausztriai bevezető után tavaly már ugyanitt szántottuk a havat, a mátraszentistváni síparkban. Nem véletlen a váltás: nagyobbik gyermekünk sok év síelés után szintén snowboardozni akart, és mint minden ilyet, csak a libalegelőn, a tanpályán lehet elkezdeni. Azért meg kár félezer kilométert zötyögni. Mert amíg Obertauern több mint 510 kilométer, addig Mátraszentistván még tőlünk, nagyon-dél-Budáról is alig több, mint százhúsz. Sokkal kevesebbszer kellett így meghallgatnunk a hátsó ülés felől a "Mikor érünk már oda?" fonémát.

A szállást így sem foglalhattuk el nyugodtan. Gyermekeink ragaszkodtak ahhoz, hogy azonnal a pályához guruljunk. Mi nem voltunk ennyire bezsongva, így csak nekik vettünk jegyet, mi pedig utcai ruhában a hütte teraszán lazsáltunk.

Kocák paradicsoma

A sípark elsősorban családi vagy baráti kirándulásokra alkalmas. Profik hamar megunnák a külföldiekhez képest rövidebb és kevesebb nyaktörési lehetőséget rejtő pályákat, de kezdőknek és az évente csak egyszer-kétszer síelőknek sok örömet tudnak szerezni. Az, hogy legyen hó a pályán, nemcsak a szeszélyes természet intézi kénye-kedve szerint. Ha napközben olvadozik, és egy-egy éjszaka van legalább mínusz négy fok, alaposan meghóágyúzzák a terepet és rendesen szét is terítik rajta azokkal a lánctalpas kombájn-szerű izékkel, amik elől vicces filmekben futni szoktak.

Minden síoktató jóképű és jófej is

Pénzek

Szombat délután kettőkor érkeztünk két gyermekünkkel. Fél napért nem akartunk kifizetni egy egészet, ugyanis másra nincs lehetőség. Az a pár óra hétezerbe
került a gyerekeknek, és ha mi ketten is csatlakozunk, akkor ez további kilencezer lett volna. A pálya egyébként fél tíztől fél ötig tart
nyitva. Pénteken és szombaton van lehetőség éjjeli (inkább esti), villanyfényes síelésre. Az éri meg leginkább, ha gyerekes család élén érkezünk, mert akkor a második gyermek (és a többi is) csak kétezret fizet. Itt lehet csekkolni a teljes árlistát.
Volt arra mód, hogy szálláshelyünkön előre megrendeljük a síbérletünket. Ezért először kihúztuk a vasárnapot jegyekkel, de hétfőtől péntekig már összesen 64 000 forintból (felnőtteknek kétszer 19500, egyik gyereknek 15000, másiknak ötször 2000, vagyis 10000) oldottuk meg a heti síadagunkat. Ezért cserébe egy-egy chipkártyát kaptunk, hasonlatosan az osztrák, olasz, szlovén, francia sípályákhoz. Ezek elsősorban a síliftek használatához vannak, de kicsit furcsa módon a bejáratnál is vannak kapuk, de úgy, hogy mellettük hagynak rést a beslisszanásra. Ezt nem nagyon értem, de mindegy is.

Van lehetőség a snowturbing kipróbálására is. Ezt úgyis nevezhetném: utazás az óriás donut-fánkban. Csak hétvégén üzemel, de én nem láttam egy boldog gyereket sem körbe-körbe pörögni benne, így ez ügyben ennyiben is maradhatunk. Nem is mondom el, hogy öt menet 2000-be, tíz pedig 3000-be kerülne.

Összesen kilenc pályán csillogtathatjuk tudásunkat. Ebben a számban benne van a tanulópark lekerített két rövidke pályája is, ahol a hóeke és a felvonózás alapjait elsajátíthatjuk. Érdemes egyébként oktatót fogadni még akkor is, ha már valamelyest gyakorlottak vagyunk, de csak ritkán síelünk, hódeszkázunk. Ez nem azt jelenti, hogy felnőttként mindenképpen visszakergetnek minket a tanulóplaccra az ötéves gyerekek közé. De ha gyorsan átvesszük a legfontosabb ismereteinket néhányszor tíz perc alatt, mielőtt új kunsztokat tanulnánk, több lesz a sikerélményünk, kevesebb a zakózásunk. Kár, hogy mi erre csak az utolsó előtti napon jöttünk rá. De cserébe a huncut snowboardoktató beavatott, hogy felvonózás közben, hogyan kell csajozni.

Kedvesem többször megjegyezte, hogy annak ellenére, hogy gyerekkora óta síel, sosem volt része rendes oktatásban, mindig csak lelökték a lejtőn. Most viszont úgy érzi, szüksége volna némi többlettudásra: lehetőleg 190 magas legyen és barna szemű. Pedig engem nem érdekelt a csajozás, hiszen megismerkedhettem másodikos gyerekünk tanárnénijének teljes családjával.

Amíg ő és férje szolidan síelgetett, snowboardos gimnazista és egyetemista gyerekeik barátokkal, barátnőkkel kiegészítve vidáman ugrattak a kialakított buckákon. Kissé irigykedve figyeltem bátorságukat, de ezt a családi idillt is; ritkán látni ilyet mostanában. Egy kisbusszal érkeztek vagy nyolcan, mégsem mentek egymás agyára még az ötödik nap után sem.

Laza kapcsolat

A legjobb haverkodási lehetőség persze a szálláson adódik. Mi ugyanott voltunk mindkét alkalommal, tehát nem ismerem a kínálatot, de azért jópár lehetőség van, az biztos. Ahol mi voltunk, azt egy két kisgyerekes férj és feleség üzemelteti. Az éppen ott üdülők rendszerint úgyszintén kisgyermekes családok, így gyorsan megszületik a kontaktus, ami aztán igény szerint a sípályán is folytatódik.

Kedvesem például ennek eredményeképpen kapott a nyakába egy kislányt, akit a szülei nagyon féltettek, de ő a szárnyai alá vette és mentek föl-le vagy másfél órán keresztül. De ahogy lenni szokott, egy-egy csapat távoztakor még a telefonszámcsere sem biztosítja a kontaktus tartósságát. Ezzel együtt kellemes ízt ad az ott eltöltött időnek.

Szlovák káposztaleves és osztrák gőzgombóc

Akik nem annyira hardcore símániások, vagy csak egy kis szusszanásra vágynak, a rönkház-hüttében jó melegben nézhetik az Eurosporton a síközvetítéseket. A büfé a "Hóhatár" nevet viseli, ami esetünkben igaz is, hiszen nagyjából a küszöbéig terjed a hóágyúzott terület, a személyzet a hátsó ajtón a száraz betonra lépve távozik.

A menü részben illeszkedik az osztrák sípályák hüttéihez, részben a helyi nemzetiségi kultúrához. Ezek közül én a szlováknak mondott káposztalevest és az Ausztriában megismert gőzgombócot (ott Germknödel) próbáltam ki.

De azt is lehet, hogy csak a teraszt használjuk és a szalvétákból kigöngyölítjük a reggeliből megmentett szendvicseket, mellé meg szürcsöljük a teánkat a termoszból.

Ugyanitt pedig beleintegethetünk a webkamerába is, aminek a túlfelén pedig rokonaink, barátaink meggyőződhetnek arról, hogy tényleg van hó és síelni vagyunk, nem pedig egy virágos réten futkorászunk.

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2011.02.26 19:06:35_______________

    Gál Csaba Boogie
    2011. február 26., szombat 18:38

    Jobban írsz mint énekelsz. :D

  • 2011.02.26 21:10:15ideasz

    tavaly viccből elmentünk egy napra. Egy vagyon a bérlet. tele volt utálatos nagyarcú vagányokkal. A felvonótól balra eső pálya használhatatlan volt. A másikon tudtam vagy hármat kanyarodni....
    A kaja a hóhatárban jó volt.

  • 2011.02.26 21:19:50ideasz

    ...na és ez is! rákattintottam a linkre a cikkben "szállás". Ezt a puruttya valamit, hogy van pofája ennyiért adni valakinek? Ausztriában 54 €-ért négy főre szaunás appartmanban lakhatsz pár száz méterre 100km-es pályarendszerektől. +4 -ért meg olyan reggelit kapsz, hogy ódákat zengesz. Rablás és szemérmetlen lenyúlás ez az ország!

  • 2011.02.26 21:43:08pedjo

    2! orat vartunk jegyre es elfogytak a delutani jegyek, csak egesz naposat+estit lehetet mar vasarolni (du 1-kor) :)
    irany ausztria!

  • 2011.02.26 22:02:50mark renton

    mi az a "hütte", "hüttézés"?

  • 2011.02.26 22:29:56McKinney

    ember, ez most komoly? Libalegelő 800 mBf.

  • 2011.02.27 00:32:06tutti

    @mark renton: mi az a "hütte", "hüttézés"
    A faházat hívják hüttének a sípálya aljánál, ahol lehet enni-inni, napozni, pihenni.

    @Gál Csaba Boogie: "lánctalpas kombájn-szerű izékkel"
    Ez pedig a Ratrack :)

    Jó cikk :)

  • 2011.02.27 00:57:27blackflowerblossom

    ez mit jelent? Csak én nem értem?
    "Februárban pedig szinte vágom a centit, hogy végre tavasz legyen."

  • 2011.02.27 07:40:28Wannabe

    blackflowerblossom: Akik még voltak sorkatonák, emlékezhetnek rá. Amikor már csak 150 nap volt hátra, vett az ember egy szabócentit és minden nap levágott belőle egyet, így jelezve a szabadulás közeledtét.

  • 2011.02.27 08:01:33blackflowerblossom

    Köszi Wannabe! Ma is tanultam valamit. :)

  • 2011.02.27 08:28:29etnes

    Jó ez szé pez de nincs 4 üléses felvono , EPLÉNYben a SKIARENA-ban ott vna a kényelmes felvonó pesttől pedig hány km? 100 kb. Szóval Eplény nyerte ezt a párpajt a szemembne. Azért Hajrá magyarsípálíáááák!!! :)

  • 2011.02.27 11:36:46kzolika

    Idézet a honlapról: "Jelenleg síelhető pályahossz: 3 km"
    Kicsit sárga, kicsit savanyú, de a miénk!
    Máris csorog utána a nyálam! Szóval inkább plusz 380 km Ausztriába és olyan hely, ahol egy pálya 3 km, nem az egész pályarendszer.

  • 2011.02.27 16:15:59Snowell

    a park perfekt. snowboardosoknak, kezdőknek paradicsom, haladóknak új dolgot tanulni, új dolgokat gyakorolni tökéletesek a pályák. aki megelégszik a gyenge kis tudásával és csak síelgetni akar le a maga tempójában, annak unalmas, az nem találja meg itt a számítását. de egy jó hangulatú napot, jó levegőn, kellemes környezetben, jó társaságban érdemes itt eltölteni. a szezon legjobb napja nem a flancos francia vagy a luxus osztrák pályákhoz kötődik nekem idén, hanem érdekes, de ide :) pedig 7 aktív évvel a hátam mögött nem mondanám magam teljesen kezdőnek.

  • 2011.02.27 19:37:12fbal

    Elképesztően drága a napijegy, de az egész árkialakítás kívánni valót hagy maga után. Komolyan úgy gondolják, hogy majd egy 4 tagú család (két felnőtt, két gyerek)leugrik egy napra sielgetni és csak a jegyekre rákölt 16e forintot? És ezért mindezért olyan színvonalat kapok, mint Ausztriában kb. 100éve. Maximum 500-1000 forintba kellene, hogy kerüljön egy napi jegy egész napra, és akkor előfordulhat, hogy többen fognak sielni menni, de így csak vegetálni fog, hozzáteszem ugyanez a véleményem Eplényről. Lassan - az utazási költséget - leszámítva olcsóbban sielek Franciaországban, mint itthon.

SZÓLJON HOZZÁ!

Blogok, amiket olvasunk

FOODY A világ 10 leggazdasabb séfje

A világ leghíresebb séfjei sokkal többek, mint szakácsok, ôk már márkák. Na de ki vezeti azt a listát, ahol Nigella csak az utolsó helyet tudta megcsípni?

ZEM 8 tanács kezdő futóknak, hogy ne hagyd abba a harmadik héten

Bárki elkezdheti, majdnem bárhol végezhető, és egy jó cipőn kívül semmi sem kell hozzá. Adunk néhány tippet, hogyan találhatod meg benne az örömödet, azaz hogyan nem fogod abbahagyni a futást pár hét után.

GADGETSHOP Így válassz okoskarkötőt

Az értékesítési adatok alapján az okoskarkötők az idei év slágercikkei lehetnek. Én is az okoskarkötők szerelmese vagyok, így elárulok néhány titkot, hogy tudj választani a több száz elérhető fajtából.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta