Egy amerikai bártender két hasonló méretű poharat összeillesztett és elkezdte benne rázni az elkészítendő italt, pusztán a vicc kedvéért, ebből alkották meg végül az egy fém tumblerből és egy ugyanilyen formájú üvegpohárból álló, egymásba illeszthető, szűrő nélküli sékerformát.
A 1920-as évekre a séker formája fejlődésen ment keresztül és nagyon sok készült ezüstből, hogy a valóban elegánsakat elegánsan szolgálja ki. Az USA államaira vonatkozó alkoholtilalom idején a koktélséker és az italkeverés is az underground kultúra része lett. Ettől függetlenül a korszak egyik legnépszerűbb eszközévé, mi több szimbólumává vált. Az Art Deco virágzása nyomán csak tovább szélesedett a sékerformák világa, kezdve a Zeppelin formájúaktól a golftáskán át a pingvinen keresztül egész a porraloltóig.
A '30-as évek végére '40-es évek elejére a koktélséker nem annyira a luxus, mint a minden háztartás nélkülözhetetlen kelléke szerepet vette fel és elkezdődött a tömeggyártása. Rozsdamentes acél, és bakelit váltotta fel az ezüstöt. Ebből a korszakból főként a felhőkarcolók formája jelent meg a sékerek világában.
A II. világháború fémszükséglete visszavetette a sékergyártást, véget vetve egyben a koktélok luxusának is. A háború után a séker és a populáris kultúra útjai elváltak és megjelentek a blenderek és az ipari mixek. A sékerhez kapcsolódó rituálé és show feledésbe merült és mindent átvett a technika. A mai sékereknek két típusa létezik, a Cobbler vagy Manhattan séker, amelyik 3 részből áll: egy testből, egy fedőből beépített szűrővel és egy kupakból, valamint a már említett Boston séker. A rituálé és a koktélkészítés show-ja pedig ismét divat.
