Plus size címlaplánnyal népszerűsíti a futást a Women's Running

Zanza!

A Sports Illustrated fürdőruhás különszámában többször is szerepelt plus-size modell, de nincs lemaradva a trendek mögött a futóknak szóló  Women's Running magazin sem. Tavaly augusztusban Erica Schenk került a címalapra, most pedig Nadia Aboulhosn kapott helyet a legelső oldalon. A modellről eredetileg egy fitnesz/divat anyaghoz készítették a fotókat, csakhogy az amerikai magazin abszolút elájult tőle, és úgy döntöttek, kiteszik az első oldalra. Aboulhosn egy reptéri újságosnál szembesült a címlappal és azonnal örömkönnyekben tört ki. 

„Nem kell olimpiai maratonfutónak lenned ahhoz, hogy élvezni tudd a fizikai és lelki előnyeit annak, hogy fitt és egészséges vagy”  – válaszolta Jessica Sebor, a Women's Running magazin főszerkesztője indoklásképp, hogy miért került címlapra Aboulhosn.   

A 27 éves plus-size modell négy alkalommal fut egy héten, és most teljesen odáig van, amiért vele népszerűsítik a futást és a magazint. Aboulhosn általános iskolásként előbb a lányok, majd a fiúk focicsapatában játszott, és akkor szerette meg a futást. Persze nemcsak ezt az egyetlen mozgásformát űzi, mellette saját súlyos gyakorlatokkal tartja fitten magát. 

Lépésről lépésre haladjon!

TooFatToRun bloggal foglalkozó cikkünkben már foglalkoztunk azzal, hogy itthon is előfordul, hogy a többiek lenézik a túlsúllyal futókat, de szerencsére ez egyre ritkább. „Az internetes közösségeknek (pl. DK team) köszönhetően egyre többen merik felvállalni, méghozzá büszkén, hogy túlsúllyal is mozognak, futnak, összejöveteleket szervezve, egymást lelkesítve ezen a nehéz úton. Egyre több 'ilyen voltam – ilyen lettem' fotót találni a közösségi oldalakon, ami nagyon fontos motiváció a már mozgó és a mozgással most próbálkozó túlsúlyos emberek számára, hiszen mindez bizonyíték a kétkedőknek arra, hogy igenis meg lehet csinálni” - állítja dr. Lubics Szilvia ultrafutó.

„Sokan azért nem futnak, mert félnek attól, hogy az ízületeik nem bírják. Tempósan gyalogolni, túrázni viszont nyugodtan mehet bárki, a kilók csökkenésével pedig egyre könnyebb lesz a futás is. Persze más mozgásforma is nagyon jó lehet kiegészítésként, például kerékpározás, torna, különösen, ha ez szakember segítségével történik. Vannak edzéstervek, amikben hétről-hétre egyre hosszabbak lesznek majd a futós részek és kevesebb a gyaloglás. Nem kell siettetni semmit, az életmódváltás nem egyszerű, ezért a legfontosabb a türelem, és az, hogy tudjunk örülni az apró sikereknek is” - teszi hozzá a szakértő.

„Úgy gondolom, hogy aki mozog és tesz valamit az egészségéért, annak elismerés jár, nem megvető tekintetek. Vállalnunk kell a túlsúllyal való mozgást, már csak az egészségünk érdekében is. Sokat segíthet, ha valaki nem egyedül edz, hanem egy hasonló helyzetű baráttal, vagy akár klub tagjaként, így átsegíthetik egymást azokon a napokon, amikor az egyiküknek nincs kedve futni. Ha pedig valaki rendszeresen mozog, az étrendjén és a napi rutinjain is automatikusan változtatni fog. Nem kell nagy dolgokra gondolni: több zöldséget és gyümölcsöt fogyasztani, korábban kelni és gyalog menni a munkahelyre, vagy legalább pár megállóval előbb leszállni, hétvégén pedig tévénézés helyett kirándulni egy nagyot a családdal. A cél nem pár hónapos, hanem egy életre szóló változás kell, hogy legyen” - javasolja dr. Lubics Szilvia.

Itt pedig olyan magyar futós blogokat is ajánlunk, ahol érdekes történeteket olvashat túlsúlyos futókról, kezdők és haladók sikeres együttműködéséről.

Blogmustra