A HuffPoston bukkantunk egy érdekes cikkre, ami végre pontot tesz egy évtizedeken át tartó generált pániksorozat végére. Több mint 1500 menopauzán átesett nőt vizsgáltak, és arra jutottak, hogy azok között, akik melltartót viselnek, nem alakul ki nagyobb valószínűséggel mellrák, mint azoknál, akik nem hordják ezt a ruhadarabot.
Egyes elméletek szerint a szűk – főleg a merevített – melltartók blokkolhatják a nyirokcsomókból kiáramló méreganyagok útját, növelve ezzel a rákkeltő anyagok koncentrációját. Az általános pánikot fokozta egyébként a Dressed To Kill: The Link Between Breast Cancer And Bras (Ölésre öltözve: A kapcsolat a mellrák és a melltartók között) című könyv is, ami ezt a témát járja körbe, riogatva ezzel mind a viselőket, mind a fehérneműgyártó cégeket. Többek között ez is ösztönözte a kutatást, amit a Washingtoni Egyetemen végeztek és egészen pontosan 1513 55-74 év közötti nőt vontak be. Közülük ezernél vagy invazív duktális vagy lobuláris emlőrákot diagnosztizáltak, a többiek viszont egészségesek voltak és kontrollcsoportként működtek.
A négyszemközti interjú során olyan kérdésekre keresték a válaszokat, mint például a kosár mérete, a pánt szélessége, hány éves korban kezdett el melltartót viselni az illető, merevített fazont viselt-e vagy sem és naponta hány órát, illetve hetente hány órát a különböző életszakaszaikban. „Végül semmiféle bizonyíték nem mutatkozott a mellrák kockázata és a melltartó típusa, viselési gyakorisága között” – mondták a kutatók.
„Amiatt gondoltunk arra, hogy ez lehet a mellrák egyik kiváltó oka, mert a fejlett országokban, ahol sokkal gyakoribb ez a betegség, nagyobb arányban viselik a nők ezt a ruhadarabot. Végül kiderült, hogy nem számít, hogy valaki viseli-e vagy sem, hány órát naponta, hogy merevített-e vagy sem, és az sem, hogy hány évesen kezdték el hordani” – mondta LuChen orvostanhallgató, aki a kutatást vezette. „Mivel a pánikkeltő összefüggéssel eddig amúgy sem álltak rendelkezésünkre mai napig biológiai bizonyítékok, a mi eredményeink sem annyira meglepőek” – tette hozzá LuChen.
A kutatás a Cancer, Epidemiology, Biomarkers and Prevention c. kiadványban jelent meg.
