Nem a H&M vagy a Target az első a divatszakmában, mely menő divatházakkal kollaborál egy-egy olcsóbb kapszulakollekció erejéig. A jelenség olyannyira nem újkeletű, hogy a divatvilág modernizálásában élen járó Lady Duff Gordon már 1916-ban kísérletezett hasonlóval, amikor megnyitotta Lucile névre keresztelt couture házát Londonban.
A Titanic katasztrófát túlélő Lady Duff varrónőként kezdte karrierjét, a viktoriánus korszak végén, 1890-ben. A XX.századi stílus evolúciójának egyik kulcsfigurája sallangmentes, szerethető, virágmintás ruháival hamar a brit arisztokrácia, valamint az Egyesült Államokban és Franciaországban élő dzsentri réteg egyik kedvenc tervezője lett.
A szexi eleganciát megteremtő tervező nem csak a fűzőktől mentes, szupernőies csipkeruháiról és provokatív fehérneműiről volt ismert, hanem kiválóan értett az üzletvezetéshez és a marketinghez is. A szakmai körökben csak Lucile-nek becézett designer már a század elején együttműködött olyan csomagküldő áruházakkal, mint a Sears, ahol a Roebuck & Co. névre keresztelt márkának tervezett kapszulakollekciót két egymást követő szezonban is – írja a dailymail.co.uk.
Ő volt az első olyan tervező, aki megengedhette magának, hogy a Lucile márka nevével ellátott parfümöt dobjon piacra, vagy kuponokat osztogasson a magazinokban, hogy felhívja a nők figyelmét termékeire. Lucile remekül használta „szociális hálóját”, melynek köszönhetően ő volt az első tervező, akit afféle celebnőként kezeltek. Felkeltette többek között a neves regényíró és filmproducer, Elinor Glyn érdeklődését, de felfigyelt rá a kor ismert Broadway producere, Ziegfried Follies is.
Lucile – aki magasztos társadalmi rangot is szerzett magának azzal, hogy hozzáment a skót földesúrhoz és olimpiai vívóhoz, Sir Cosmo Duff-Gordonhoz – egy Rose Room névre keresztelt stúdióban forradalmasította merész fehérneműit, sőt első tervezőként nevet is adott modelljeinek; mint például a hatásvadász „Dawn's Gentle Whisper”, „Climax” vagy a „The Garden of Love” címkék.
„Lucile határozottan éles elmének számított abban a korban. Igazán érdekelt volt abban, hogy a márka révén megmutassa saját személyiségét” – mondta a tervezőről April Calahan, a FIT különleges gyűjtemények archívumának tudományos munkatársa.
„A két évvel a háború után indított márka darabjai extravagáns fodros ruháival mind a Belle Époque korszakot idézték meg, melyek tökéletesen kielégítették az eleganciára vágyó gazdagok igényeit a század elején. De Lucile gondolt a hétköznapi emberekre is, ezért bársonyból, selyemből, csipkéből és sifonból készült ruhái mellett tervezett utcai viseleteket is. A high end ruhákat mai áron 500-900 (111.400 – 200500 forint) dollárra, a Spearsnek tervezettt ready-to-wear darabokat pedig 25 - 40 (5570 és 8910 forint) dollárra árazta be. Ami nagyon hasonló a mai tendenciához a divatszakmában, sőt akkoriban még erősebb reakciókat váltott ki az emberekből, mint a pár évvel ezelőtti Karl Lagerfeld x H&M kollaboráció” – magyarázza Calahan.
Az innovatív kísérletnek köszönhetően a tervezőt egy sokkal szélesebb körben is megismerhette a közönség, de végül a márkának nem sikerült alkalmazkodnia a XX században zajló hatalmas kulturális változásokhoz. A Lucile-t 1933-ban becsukták, míg a tervezőnő ük-ük unokája 2005-ben lehetőséget nem látott az újraindításban és új lendületet adott a márkának.
„Abban az időben, ha egy tervező meghalt, megszűnt vele együtt a munkássága is. Valamivel később Coco Chanel már gondoskodott arról, hogy legyen valaki, aki átveszi az üzletét” – mondja Calahan.
A 43 éves Camilla Blois inpirációforrásként használta fel a márka levéltárában talált anyagokat és modernizálta, újraformálta annak fehérmű kollekcióit, melyek most 140-400 dollár (31.160 – 89.030 forint) között mozognak az angol brandnél.
„A divat változott, de a lényeg nem. Célunk az, hogy visszaállítsuk a márka 100 évvel ezelőtti hírnevét Londonban, Párizsban, New York-ban és Chicagóban is” – mondja a kézzel készített fehérneműkben utazó márkáról az új tulajdonos. A 20.század egyik meghatározó alakjának, Lady Duffnak a jelentőségét egyébként egy retrospektív kiállítással elismerte az elmúlt években a FIT Múzeum és a Victoria & Albert Múzeum is.
