A 2000-es évek nem kedvezett a divatiparnak

Csak három évvel ezelőtt ért véget a 21.század első tíz éve, de a New York Times szerkesztőinek csak most jutott eszébe elgondolkozni azon, mi történt 2000-től 2010-ig. A magazin végigvette, hogy a kamionossapkán és az UGG csizmán kívül melyek voltak az elmúlt tíz év legmeghatározóbb termékei, pillanatai és eseményei a divatvilágban.

A bedőlt futurisztikus divat és a technológiai vívmányok évtizede

George Jetson és Hubert Humphrey jóslata, miszerint a 2000-es években már repülő autókkal fogunk közlekedni és a közeli bolygókra járunk majd nyaralni, nem vált be. Ehelyett izzadt, szakállas modellekkel reklámozták a farmernadrágot és újra divat lett a retro.

A 2000-dik évre megjósolt számítógépes világösszeomlás, az Y2K elmaradt, így mondhatni, hogy 2000 problémamentesen telt el. Az elektronikus popzene elindulásával a divatbemutatók kifutóin is megjelentek a fémes, ezüst, fényes fekete színek, pántok és csatok. A szimulált valóságot bemutató Mátrix című sci-fi pedig 2001-ben megihlette a Balenciaga, Calvin Klein és a Lanvin tervezőit is, akik szinte teljesen fekete kollekciót dobtak piacra abban a szezonban. De korszakalkotó év volt ez az iPod életében is, ugyanis ekkor került először forgalomba a fehér színű iPod fülhallgató, ami azóta az egyik legkeresettebb termék a piacon.

A századforduló elejét a 2001. szeptember 11-ei terrortámadás változtatta meg, ami hatással volt többek között a divatiparra is. „A divat nem azonnal, hanem fokozatosan változik. Azt hiszem, hogy a mesés új évezredet megelőlegező futurisztikus, fémes öltözeteket meghiúsították a szeptember 11-i támadások és a gazdasági válság, melyek után az emberek klasszikusabb, biztonságosabb és kényelmesebb darabokra vágytak" – magyarázta a jelenséget a XOJane szerkesztője, Alison Freer.

A farmer mindent túlél

Amerikában a változások azzal kezdődtek, hogy visszatért a kifutókra a dolgozó ember ruhája, a jó öreg farmer. „Az ezredforduló egyetlen futurisztikus pillanata talán az Y2K volt. Mindenki fel volt készülve a pozitív változásokra, de aztán jött szeptember 11. A tragédia után mindenki amerikai gyártmányú terméket és amerikai-életérzést akart. A depresszió korszakában visszajött a farmer és a camouflage, az emberek pedig olcsóbb és jobb minőségű dolgokat kerestek az üzletekben” – mondta a U.S. magazin szerkesztője, Jaclyn Jones.

A Times magazin szerint az emberek tökéletesen elfogadhatónak találták a 2000-es évek elején a farmert, ami szinte minden korosztályra és alkatra megtalálható volt akkor az üzletekben a Mátrixból ismert Trinity karakteren látott nadrágtól a Britney Spears videóklipben feltűnt csípőnadrágig.

A korai 2000-es években az emberek a stabilitás és kényelem jegyében márka- és logófüggőkké váltak, de még ennél is érdekesebb, hogy az előző évekhez képest mennyi designertáska jelent meg a piacon. Ilyen, még napjainkban is releváns táskát dobott piacra a Balenciaga 2001-ben 'Motorcycle' néven, a Chloé 2003-ban 'Paddington' néven, majd 2005-ben a Fendi' Spy', Marc Jacobs pedig 'Stam' névre keresztelte táskáit.

„Meg kellett gondolni a Guccit abban az időben. Tom Ford igazán magáévá tette márkát. De érdekesen és feltűnően festettek a Kate Spade pénztárcák, a Prada cipők, a Dior táskák és farmerek illetve a Balenciaga cargo nadrágok is. Arról nem is beszélve, hogy a Louis Vuitton Takashi Murakamival kollaborált” – emlékszik vissza a Spivack munkatársa.

A celebnők átrendezhetik a divatirányzatokat

A 2000-es évek elején megnőtt a celebnők hatásköre, ami jócskán átírta a divatirányzatokat is. Ilyen eset volt például az Ugg csizma vagy Paris Hilton és Nicole Ritchie Von Dutch traktorossapkája a Hilton a farmon! című realityben, ami után minden kamaszlánynak olyan sapka kellett. Persze, fel tudunk idézni ehhez hasonló ikonikus pillanatokat, mint például Elizabeth Hurley biztosítótűs Versace ruhája vagy Jackie Kennedy Cartier órája, de az internet elterjedésének köszönhetően jóval nagyobb beleszólásuk lett a hírességeknek a divatipar alakulásába.

Egy teljesen új a népesség vált luxuscikk fogyasztóvá

Az Abercrombie & Fitch olyan dologgal rukkolt elő a 2000-es években, melyekkel előtte még soha senki. Elérhetővé tette az utca embere számára is a logóval ellátott 80 dolláros, 18400 forintos pulóverét és luxusmárkából átállt a sorozatgyártásra. A kilencvenes években meggazdagodott, pazarlónak mondott rapperekkel pedig egy új népesség vált luxuscikk fogyasztóvá. „A divat és a hip-hop találkozásának metszéspontja a stílustörténet egyik legnagyobb innovációja. Nézzük csak meg a 2003-2007 között forgatott Roc-A-Fella videókban feltűnő velúr tréningruhákat vagy a nyolcvanas évek óta trendi háromcsíkos Adidas melegítőket” – mondja az divat alakulásáról Alison Freer.

2002-től tucatnyi neves designer vette rá magát, hogy fast-fashion hálózatokkal kollaboráljon. Bár ez a koncepció még napjainkban is bevált receptnek számít, egy évtized alatt Pierre Hardy együttműködött a Gappal, Proenza a Targettel, Karl Lagerfeld a H&M-mel, Jil Sander  pedig az Uniqloval. Kíváncsiak vagyunk, mi lesz ezek után a következő lépés a divatházak részéről.

A fast fashiont leveri a csináld magad mozgalom?

A szeptember 11-i támadás hatásai legjobban a Szex és New York és az Ördög Pradát visel című filmekben érezhetőek, de más divatfilmek is foglalkoznak a korszak fontos jelenségeivel, például a Gossip Girl, ahol az egyik főszereplő család a növekvő bérleti díjak és válság miatt nem Manhattanban, hanem Brooklynban húzza meg magát.

„A hitelválság elfogadása olyan dolgokhoz vezetett, talán válaszul a fast fashion márkáknak,  mint a fenntarthatóság, a DIY (csináld magad), az újrafeldolgozás, a spórolás, a biciklizés és az Etsy. A Manhattanből Brooklynba való költözés olyan, mintha egy másik országba költöznél” – mondja Emily Spivack.

Bár azok a retro stílusú, pénztárcabarát, iróniával átitatott ruhák, melyekben átlag emberek fotózzák magukat napjainkban, kevésbé vannak hatással a hírességekre, mégis több ezren osztják meg az ötletesebb darabokat a közösségi oldalakon, ahol szinte mánia lett a DIY mozgalom.

Nem véletlen tehát, hogy a divatvilág a legutóbbi bemutatók alkalmával újra visszanyúlt a mindenki által szeretett kedves, grunge-romantikus kilencvenes évekhez, a hosszú szoknyához és a kopott flanelingekhez. A kortárs divathoz igazodik a New Museum aktuális kiállítása is New Yorkban, ahol NYC 1993: Experimental Jet Set, Trash és a No Star címmel mutatják be a kilencvenes évek pillanatait.

A Laver törvény alapján (ami természetesen az utóbbi években drámaian szűkült) egy divattrend életciklusa öt szakaszból áll: az elegáns, az időtlen, a rosszul öltözött-slampos, a szórakoztató majd végül a romantikus.

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek