• moana

2010. február 28., vasárnap 08:34

A napokban nyílt meg egy fair trade bolt a budapesti Merlin Színházban, pontosabban annak aulájában. Mivel a fair trade egyike azon kifejezéseknek, amikkel egyre gyakrabban találkozhatunk, de nem biztos, hogy pontosan tudjuk, hogy mit is jelent, így megkértük az ünnepélyes megnyitó háziasszonyát, Újszászi Györgyit, hogy foglalja össze pár mondatban, mit is jelent.

„Nagyon röviden összefoglalva a fair trade – vagyis a méltányos kereskedelem - egy kizsákmányolástól mentes kereskedelmi partnerség, ami azt jelenti, hogy a termelő kap egy tisztességes felvásárlási árat ezért, amit előállít számunkra, neki viszont be kell tartania bizonyos előírásokat, feltételeket. Például nem alkalmaz kizsákmányoló gyerekmunkát, a nőknek ugyanolyan munkáért ugyanakkora bért fizet, mint a férfiaknak, szem előtt kell tartania a környezetvédelmet. Ebben a rendszerben tulajdonképpen mindenki nyer: a termelő meg tud élni abból, amit előállít, nyer a kereskedő, mert egy kiváló minőségű terméket tud kínálni, a fogyasztó pedig a jó minőségű áru mellett tudja, hogy a termék előállítása során senkinek nem csorbult az érdeke” – tudtuk meg  a magyarországi Fair Világ Méltányos Kereskedelem Szövetség elnökétől, aki egyúttal az egyik alapító szervezet, a Védegylet munkatársa is.

A biotermék kapcsán egyébként többen is a magasabb árat szokták ellenérvként felhozni, és ez bizonyára a fair trade áruknál is sokakban felmerül, pedig minden csak viszonyítás kérdése. „Egy konzerv paradicsompürét nehéz összehasonlítani a nagymama paradicsompüréjével, mert teljesen máshogy zajlik az előállítás és a feldolgozás.

A fair trade kávék nagy százaléka arabica, amit pedig akciósan megveszünk, az a kevésbé értékes robusta. Ha viszont a kávézók arabica kávéjával hasonlítjuk össze: ott hatezer forintnál olcsóbban nehezen kapunk ilyen minőségű kávét, míg négyezer forintért is tudok olyan fair trade kávét, ami kétszeres minősítésű, vagyis egyszerre bio és fair trade” – nyilatkozta Újszászi Györgyi a Velvetnek. Itthon egyébként már nemcsak a bioboltokban lehet kapni fair trade minősítésű termékeket, hanem nagyobb áruházláncok polcain is találhatunk egy-két ilyen árut, sőt, több kisebb üzlet is csatlakozik hozzájuk.

A Fair Világ honlapján megpróbálják folyamatosan frissíteni azoknak a helyeknek a listáját, ahol a méltányos kereskedelem jegyében előállított és forgalmazott áruk kaphatóak. A méltányos kereskedelem iránt érdeklődőknek nem ismeretlen terep a Merlin Színház sem, hiszen már két karácsonyi vásárt is rendeztek itt. „A tavalyi évnek az volt a legnagyobb tapasztalata, hogy főleg az élelmiszeripari termékek voltak a kelendőek, ami valószínűleg a gazdasági világválság hatása. Persze a mozambiki batikművészek munkáiból is fogyott jócskán, vagyis a kultúra is fontos volt” – mesélte Újszászi Györgyi, aki azt is elmondta, hogy a nyitva tartást a kulturális programokhoz igazították, vagyis hétfőtől vasárnapig hat és nyolc között tart nyitva a bolt.

A magyar embereket állítólag úgy lehet a legkönnyebben meggyőzni a méltányos kereskedelem fontosságáról, ha megismerik, hogy az ún. fair trade prémiumból az érintett termelőszövetkezetek milyen szociális célokat tudnak megvalósítani; például szembesülnek azzal, hogy a termelők így iskolába küldhetik a gyermekeiket, akiknek a család megélhetése miatt nem szükséges kint dolgozniuk a földeken – nyilatkozta Újszászi Györgyi. Tegyük hozzá, hogy nincsenek egyszerű helyzetben, akik most ismerkednek a fair trade jelenségével, ugyanis a méltányos kereskedelem népszerűségének, illetve ismertségének növekedésével komoly vita alakult ki nemzetközi szinten arról, hogy valójában mennyire segít megvalósítani az egyébként igen nemes célokat. Kritikusai azzal érvelnek, hogy a fair trade a fennálló piaci rendszeren belül működik, ezért kevés forradalmi van benne, ráadásul kihasználja, ezért konzerválja a piaci rendszer hibáit, például bizonyos termékek túlgyártását.