SZÜLŐSÉG

Kvíz: ki tud többet Bogyó és Babócáról?

marilla 2015. március 11., szerda 12:21

Önt is kirázza a hideg Bogyó és Babóca említésétől, és idegbajt kap Pogány Judit affektálásától? Ugye, legszívesebben kivágná a laptopot az ablakon, amikor felhangzik az Alma együttesnek köszönhető Bogyó és Babóca főcímdal? Ennek ellenére mégis kívülről fújja a mesesorozat összes epizódját, és álmából felébresztve is tudja minden kisbogár nevét?

Nyugi, nincs ezzel egyedül, valószínűleg ugyanezekkel a tünetekkel küzd az összes többi óvodáskorú gyerek szülője is.

Az alábbi kvízjátékban szeretnénk önöket próbára tenni: arra vagyunk kíváncsiak, tényleg kívülről fújják az összeset, vagy valójában még lenne hova fejlődni? Lássuk, melyik szülő a legprofibb Bogyó és Babócából! Figyelem, a gyereket segítségül hívni tilos! 

Minden kérdés megválaszolására 13 másodperc áll rendelkezésére. Jelölje meg a helyes választ, majd vagy várja ki az idő végét, vagy kattintson a "Következő kérdés" gombra. A linkre kattintva elindul a játék.

Sajnos nem sikerült :(
Kérjük próbálja meg újra.
Indulhat a kvíz »

Mikortól veszélyeztetés egyedül otthon hagyni a kamaszt?

marilla 2015. március 10., kedd 12:28

Előbb vagy utóbb minden szülő felteszi magának a kérdést: hány éves kortól hagyhatja egyedül otthon a gyerekét. Számos országban erre konkrét jogszabály vonatkozik, ám Magyarországon a törvény nem mondja ki, hogy melyik az az életkor, ami alatt még nem maradhat otthon a gyerek felügyelet nélkül. A döntés tehát a szülőkre hárul, nekik kell azzal tisztában lenni, hogy elég érett és megbízható-e a gyerek ahhoz, hogy egyedül maradjon, ám adott esetben ezt a döntést felülbírálhatja a gyámhatóság.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Gyerekcuccbiznisz: a felére sincs szükség!

Kovács Emese 2015. március 10., kedd 09:05

A gyerek óriási biznisz, a kisgyerek és a csecsemő pedig ha lehet, még nagyobb. Amikor kiderül, hogy érkezik az első gyerek, a lelkes leendő anyuka rárepül az internetre és a katalógusokra, és csak vásárol és gyűjt, és kap és halmoz, hogy mire megszületik a baba, mindene meglegyen.

A babacuccok gyártói valószínűleg minden este hálaimát rebegnek a fészekrakó ösztönért, ami nem kis részben járul hozzá ahhoz, hogy a kerekedő hasú nők talicskával hordják hozzájuk a pénzüket. Aztán, amikor megszületik a gyerek, mindez még egy fokozattal feljebb kapcsol, és elindul a holmik megállíthatatlan áradata.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Okkal vannak levágott fejek az esti mesében

Puskás Pálma 2015. március 9., hétfő 15:31

Egyik barátnőnk, Eszter nemrég mesélte, milyen nehéz feladat elé állította saját magát. Négyéves kislánya ugyanis a legtöbb gyerekhez hasonlóan nagyon szereti a meséket, csakhogy Eszter szerint a mesék túlnyomó többsége felesleges brutalitással van tele. Különösen az egyébként aranyos népmesékkel van sok baj: állandóan fejeket vágnak le bennük, szereplők egészben nyelnek le más szereplőket, és némelyikben többen halnak meg, mint egy ZS kategóriás akciófilmben. Ezért Eszter minden mesét átfogalmaz, a durva jeleneteket egyszerűen kihagyja, vagy mást talál ki helyettük.

Ez elsőre aranyos ötletnek tűnik, ugyanakkor egyáltalán nem biztos, hogy célravezető. A meseterapeuták szerint a népmesék okkal tartalmaznak véres, bizarr vagy épp szorongáskeltő részeket, és nagy hiba lenne ezeket kivágni.

Vegyük csak az egyik kedvencemet: a rózsát nevető királykisasszonynak mindjárt az elején kivágják a szemét, és macska szemét teszik be a helyére, amit a boszorkány egy fiókból vesz elő. Felolvasná ezt óvodáskorú gyerekének? Márpedig fel kellene. Korbai Hajnal meseterapeutával, a Mosoly Alapítvány munkatársával beszélgettünk lefejezésről, tűzön pörkölésről és szörnyszükségletről.

A népmesék tele vannak agresszióval, fizikai bántalmazással, halállal, levágott fejekkel. Kivájják a szemedet, tűzre vetnek. Erre most komolyan szükség van? Miért?

Az alapprobléma szerintem az, hogy a felnőttek azt gondolják, hogy a gyerekek ugyanúgy látják a világot, ugyanazt élik meg a mesehallgatás alatt, ugyanazokat a képeket látják, mint ők. Pedig az a felnőtt, aki már látott emberboncolást vagy vérben tocsogó horrorfilmet, nyilván nem ugyanazzal a képi anyaggal dolgozik a képzeletében, fantáziájában, mint egy gyerek, akinek jó esetben a „legszörnyűbb” ilyen típusú emléke, mikor a játékbabájának a fejét levette, majd visszatette minden trauma nélkül. Vagy éppen látott feldarabolni egy vajaskenyeret... aztán felfalta!

Távolról sincs vége, olvasson még »

Iskola Németországban - kényelmesen és biztosan alapoznak

Primilla 2015. március 9., hétfő 12:25

Folytatjuk a világ iskolarendszereit bemutató sorozatunkat. Olvashattak már Hollandia és Anglia oktatásáról, most pedig a német rendszer bemutatása jön. Mivel Németország tartományokból áll, melyek ezen a téren is nagyfokú önállósággal rendelkeznek, a viszonyok is eltérőek lehetnek.

A cikk elkészítésében a családjával Stuttgart mellett élő, magyar némettanár, Emese tapasztalataira és tudására támaszkodtunk, így amit írunk, máshol eltérő lehet.

Zorka hatéves, tavaly szeptemberben kezdte az általános iskolát. A magyar gyerekekkel összehasonlítva bizony irigylésre méltó sorsa van: a tanítás reggel fél kilenckor kezdődik, és 12 után 10 perccel aznapra már végeznek is. Ami azt jelenti, hogy összesen négy órájuk van, és ez nem csak első osztályban, de általános iskolában valamennyi évfolyamon így van.

Ebédet nem kapnak a gyerekek, aki délután is ott marad az iskolában, annak a szülei gondoskodnak az étkezésről. Házi feladat van ugyan, de azt nem a „napköziben” készítik el, ott csak lazítanak, játszanak a délelőtti munka után. Az otthoni feladatok elkészítése soha nem igényel többet negyed-fél óránál. Sőt az sem baj, ha nem jön össze, majd másnap, az órán visszatérnek rá, és a beteg gyerekeknek sem kell, hogy otthon, a szüleik tanítsák meg a kimaradt tananyagot.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Bréking: Megtaláltam a tökéletesen alkalmatlan tanárt

Primilla 2015. március 8., vasárnap 14:00

A minap rátaláltam az antipedagógus tökéletes mintapéldányára. Valami megmagyarázhatatlan oknál fogva emberünk ennek ellenére mégis a pedagógus pályát választotta, ami, ha úgy nézzük, szerencsés körülmény, mert így, már-már szobrot állítva az alkalmatlanságnak,  kristálytisztán és világosan bemutatható rajta, hogyan nem lehete tanítani. Vagyis lehetni éppen lehet, mert olyanról még nem hallottam, hogy az állami rendszerben tanárt alkalmatlanság miatt kirúgtak volna, csak hát sajnos a pedagógus lét értelme - a tudás átadása -, hiányzott a munkájából. 

Az élmény friss, pár napos, ugyanis éppen egy felnőtteknek szóló képzésen veszek részt, melyet középiskolai tanárok tartanak. Nincs mit tenni, ennek meg kell lennie, be kell szerezni a papírt. Gondoltam, ha már így alakult, hozzuk ki belőle a legtöbbet, bejárok órára, figyelek, jegyzetelek és okosodok, és ettől majd jutalmul jól érzem magam. Ami egyébként heteken keresztül be is vált, egészen tegnapelőttig, amikor ennek a posztnak a témája, a szóban forgó tanár lépett be hozzánk órát tartani. 
 
A tanfolyam profilját a cikkben megváltoztatjuk. Tegyük föl, hogy egy parókakészítő végzettséget igazoló bizonyítvány megszerzését céloztam meg. 
Távolról sincs vége, olvasson még »

Fél perc alatt lehet önből menő szülő!

mzd 2015. március 7., szombat 15:10

Szeretne vagány szülő lenni, és olyat tanítani gyermekének, amellyel ő lehet a legnagyobb király az osztályban? A Wireden találtunk egy leírást, amelyen a világrekorder mutatja meg, hogyan lehet olyan papírrepülőt hajtogatni, amely akár fél percig (a hivatalos mérés szerint egészen pontosan 27,9 másodpercig) is a levegőben marad. Sőt, a konstrukció a tesztek során állítólag 35 másopercet is repült! Ha a hajtogatós ábráknál jobban kedveli a videókat, az is van hozzá, mutatjuk.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Barkácsolás vécépapír-gurigából? Fúj!

Primilla 2015. március 7., szombat 11:23

Mit érez, amikor az óvodai nap végén a gyereke egy vécépapír-gurigából készített alkotással akarja megörvendeztetni önt? Azt gondolja, hogy nahát, már megint egy, a papírhenger végtelen és kreatív felhasználási lehetőségei közül, vagy legszívesebben azonnal alaposan kezet mosna, és lefertőtlenítené a műtárgyat is?

Bevallom, én az utóbbiak táborát gyarapítom. Kimondottan gusztustalannak tartom a vécépapír-gurigából készült tárgyakat, és nem is értem, hogy az óvónők miért nem. Természetesen rákérdeztem, és azt a választ kaptam, hogy oké, ők is érzik, hogy mi a bajom, de időnként, egyszer-egyszer csak felhasználják ezeket, mutatóba, mert hát, annyi szülő hoz be az óvodába gurigát, és nem akarnak bunkónak/hálátlannak tűnni, na meg azt is tudjuk, szegény ember vízzel főz. (Határeset, hogy jobb, vagy rosszabb helyzet, amikor direkt kérik, hogy mindenki vigyen be egy gurigát. Mondjuk ilyenkor a gyerek legalább talán a sajátjával dolgozik.)

Távolról sincs vége, olvasson még »

Csavarja ki a gyerek kezéből este a telefont, tabletet!

Puskás Pálma 2015. március 7., szombat 10:06

A tinédzserek egyre kevesebbet alszanak, és ez sok fejtörést okoz mind a szülőknek, mind a kutatóknak. Az alvás ugyanis nem csupán kellemes, de hasznos is: ilyenkor szilárdulnak meg a memóriánkban tárolt emléknyomok, beleértve a tanulás során elsajátított ismeretanyagot is. A kamaszkornak pedig az egyik fontos jellemzője éppen az, hogy rengeteg tudást, emléket és ismeretet halmozunk fel ebben az időszakban. Az alvás csökkenésének hátterében több dolog is állhat: az egyre tevékenyebb életvitel mellett a hálószobában tárolt kisképernyők is hibáztathatóak. A megoldást sajnos nem tudjuk: az iskolai oktatóprogramok nem igazán segítettek a dolgon.

Húsz éve folyamatosan csökken

Az USÁ-ban már több mint egy évtizede mérhető ez a csökkenő tendencia. Egy tanulmány során a kutatók 1990 óta követték figyelemmel a tinédzserek alvási szokásait, és a kilencvenes évek óta lassú, de biztos a romlás: csökkenés látszik az alvás időtartamában és kielégítő mértékében. A lányokat súlyosabban érintette a probléma, de a fiúk sem úszták meg.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Így is lehetne: értelmi fogyatékkal élők csodája a tanyán

Puskás Pálma 2015. március 6., péntek 08:42

Bea és férje évekkel ezelőtt szakított a fővárosközeli életmóddal és egy vidéki tanyára költöztek. A kiskunsági Strázsa tanyán pedig a gazdálkodás és a vendégház üzemeltetése mellett rendkívül fontos üggyel is foglalkoznak. Értelmi sérült fiataloknak adnak valódi életet: élményket, közösséget, barátokat, célokat, jövőt, és ha minden jól megy, hamarosan stabil munkát és lakhatást is.

Utóbbi tervük még csak mostanában körvonalazódik, ugyanakkor hiánypótló, hiszen az értelmi fogyatékkal élők sorsa a gyerekkorból kilépve igen gyakran megoldatlan. Azok, akik az önálló életvitelre nem képesek, sokszor egy-egy intézmény falai között élik le egész életüket, nagyon kevés az átmeneti otthon, a támogatott lakhatás.

Ezek az úgynevezett átmeneti intézmények sok európai országban mindennaposnak számítanak és elérhetőek a fogyatékkal élők számára - olyan lakóközösségre kell gondolni, ahol szociális munkás vagy más szakember felügyelete mellett az értelmi fogyatékkal élők a lehető leginkább autonóm életvitelt folytathatják.

Örülünk, hogy Magyarországon is hallunk efféle kezdeményezésről, hiszen a támogatott lakhatás és a védett munkahely nem csupán az érintettek számára biztosít teljesebb, örömtelibb életet, hanem a társadalomnak is hasznosabb, tevékenyebb tagjaivá válhatnak ezáltal.

Némethné Horváth Beátával, a Strázsa tanya egyik tulajdonosával beszélgettünk táborokról, toleranciáról, normalitásról és csokoládébonbonokról.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Teszthez kötnék, ki milyen középiskolába mehet

Edicsek 2015. március 5., csütörtök 12:19

A Magyar Nemzet információi szerint kompetenciateszt, pontosabban egy pályaorientációs tanácsadással egybekötött képesség- és tudásmérés alapján dőlne el, hogy az általános iskola után ki hol tanulhat tovább. A felmérést a hetedik osztály végén, a kilencosztályos általános iskola bevezetése esetén pedig nyolcadikban végeznék el - adta hírül a HVG

Távolról sincs vége, olvasson még »

Meg tudná menteni a gyereke életét?

Kovács Emese 2015. március 4., szerda 11:45

A balesetek olyanok, hogy a másodperc törtrésze alatt, teljesen váratlanul történnek, és vannak esetek, amikor nem várhatjuk meg a mentőt, hogy majd ők intézkednek, mert meghalhat a sérült, ha nem cselekszünk azonnal. A gyerekek pedig sajnos különösen hajlamosak életveszélyes helyzetekbe lavírozni magukat, ezért nem árt, ha a szülő tudja, mi a teendő a leggyakoribb vészhelyzetek esetén.

Távolról sincs vége, olvasson még »

A német családi pótlékból lakást lehet bérelni

kh 2015. március 4., szerda 08:26

Amint kitettük a nyitvatartást jelző táblát freitali boltunk bejáratára, elérkezettnek láttuk az időt, hogy megigényeljük a Kindergeldet, vagyis a Németországban járó családi pótlékot. A magyar juttatást korábban már lemondtuk, időközben a gyerekek örökbefogadása, névátírása is lezajlott, azt hittük, minden adott a gyors ügyintézéshez. Egy kicsit ezt is benéztük. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Színházi ajánló alsósoknak

Puskás Pálma 2015. március 3., kedd 19:23

Baráti körünkben megoszlanak a vélemények azzal kapcsolatban, mikor érdemes, illetve mikor lehetséges először színházba vinni a gyereket. Már egészen piciknek is léteznek előadások, és a tipegők színházi élményei többek között gyarapítják szókincsüket is.

A nagyobbak is leélhetik persze az életüket színházi élmény nélkül, de a legtöbb gyerek hihetetlenül élvezi az előadásokat, és a hétvégenkénti színházlátogatás örömteli, közös program lehet szülő és gyerek számára. Ugyanakkor nagyjából egyetértettünk abban, hogy körülbelül hat éves kortól kezdve mehetünk együtt úgy színházba, hogy a szülő is élvez valamennyit a darabból. Persze, ehhez nem árt jó darabokat kifogni.

Színházrajongó anyukák segítségével összeszedtünk néhány előadást, amelyre bátran elvihetjük az alsó tagozatos gyerekünket, és mi sem fogunk szenvedni a nézőtéren. Színházi ajánló kisiskolásoknak klasszikus, és kevésbé hagyományos darabokkal.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Az oltásellenesség és a butaság evolúciója egyetlen ábrán

Edicsek 2015. március 3., kedd 09:14

Sokszor elmondtuk már, de nem győzzük hangsúlyozni, hogy az oltásellenességgel nem hogy megvédi a gyerekét, de sokkal nagyobb veszélybe sodorja nem csak az ön, hanem mások gyermekeit is. Az már kiderült, hogy a kutatás, amely alapján az MMR oltást (és tágabban, a védőoltásokat általában) oltásellenes körökben összefüggésbe szokás hozni az autizmussal valójában hamisított volt. Meg is írtuk Wakefield "doktor" és a kamukutatás történetét.

Mint ahogy azzal is foglalkoztunk már, hogy az is tévhit, hogy ez csak az oltásellenes szülők gyermekét érinti, ugyanis ugyanúgy veszélyes lehet ez a "divat" az oltott gyerekek számára is. Sőt, arról is beszéltünk már, hogy az emberi butaság tényleg nem ismer korlátokat és hogy Hollywoodban már annyira kevés az oltott gyerek mint Szudánban, ez pedig hosszútávon komoly veszélyt jelenthet.

Most végre itt egy magyar nyelvű, kutatásokkal alátámasztott infógrafika, ami részletesen és pontosan elmondja, hogy mik az oltásellenesség legnagyobb veszélyei, mik a legelterjedtebb tévhitek és milyen már végleg felszámoltnak hitt betegségek szedtek áldozatokat a felelőtlen szülői viselkedés miatt. 

Örülünk vagy sajnálkozunk, hogy nő a gyerek?

Cziglán Karolina, pszichológus 2015. március 2., hétfő 15:35

Egy apuka, akinek már felnőttek a gyerekei, úgy fogalmazta meg, mindig, mikor valami újat tanul a gyerek, az nagy öröm, de valahogy gyászol is az ember, mert átérzi, vége egy korszaknak: felállt, tehát sosem lesz már földön csúszkáló baba, beszél, tehát nem lesz már gügyögő bébi, és a többi. És a legtöbben arról számolnak be, nagyon gyorsan jönnek ezek a változások. Olyan érzés, mintha csak most született volna, és lám, már oviba megy, lám, már kamaszodik...

Sokan megélik, hogy lelkileg nehéz feldolgozni a változásokat, amik törvényszerűen bekövetkeznek a gyerek életében, azokat is, amik egyértelműen pozitívak, azaz abból következnek, hogy a gyermek egészséges, fejlődik, halad az élete. De mégis kevesen olyan bátrak, mint az említett apuka, hogy gyászt emlegessenek. Hiszen illik örülni a gyermek érésének. Ehelyett szívesebben öltöztetik rosszérzéseiket gyakorlati köntösbe, és hétköznapi nehézségekről panaszkodnak.

Például inkább mondják, hogy jaj, hát milyen sok komplikációval jár, hogy a gyermek már óvodás, mert ugye vinni, hozni kell, ott elkapják egymástól a bacikat, és sokkal gyakrabban betegeskedik azóta, ráadásul az egyik óvó nénivel ilyen-olyan nehézségek vannak. Ezek vállalható társalgási témák. Kellemetlenebb lenne a valóságot mondani, hogy fáj, hogy egy korszaknak vége van, mikor csak mi voltunk, a kis család, mikor együtt töltöttük a napot, amikor én voltam neki minden.

shutterstock 83233681
Távolról sincs vége, olvasson még »

Az iskola megöli a kiváncsiságot, mielőtt felkeltette volna

Primilla 2015. március 2., hétfő 10:05

Minden egyes technikai eszköz megjelenésekor azt jósolták, hogy forradalmasítani fogja a tanítást, az oktatás azonban meglehetős egykedvűséggel figyeli az újabb és újabb felhevüléseket, és az istennek nem akar forradalmasodni – állapítja meg Hunya Márta, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet tudományos munkatársa tanulmányában.

A pedagógusszakma haladó képviselői most éppen az interneten szabadon elérhető tananyagokra tekintenek nagy várakozással, ezek ugyanis – jól használva – remekül tudnának alkalmazkodni a gyerekek természetes, és ezért hatékony tanulásához.

Aki foglalkozott már gyerekkel, az tudja, hogy magától egészen más utat jár be tanuláskor, mint az iskolában. Természetes körülmények között a gondolatai középpontjában a probléma áll, amit meg kell oldani. Ehhez a Z generáció már zsigerből az internethez nyúl, akár laptopján, de elsősorban okostelefonján keresztül – hiszen az mindig kéznél van. Nem bonyolódik hosszas fejtegetésekbe, nem olvas el több oldalas cikkeket, tudományos anyagokat, hanem azonnali megoldásokat keres. Használja a képeket, videókat, infografikákat, kérdez a barátaitól, felnőttektől, bárkitől – és ha szerencséje van, a megkérdezettek között van a kérdésnek szakértője is.

Vagyis, ha azt akarjuk, hogy a gyerek lelkesen tanuljon, fel kell vetni egy problémát. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Szoptatás: napi 45 perccel több alvás

Puskás Pálma 2015. március 1., vasárnap 14:41

A szoptatás örömteli is lehet, de azért valljuk be, időnként rengeteg nehézséggel jár, és baromi kényelmetlen tud lenni. Persze, az ember csinálja, mert ez a baba érdeke. Ugyanakkor arról sem szabad megfeledkezni, hogy bár néha nehéz (meg fájdalmas), valójában az anyának is jót tesz a dolog: például csökkenti egyes nőgyógyászati tumorok előfordulási arányát. De van ennél aktuálisabb pozitív hatása is: talán kevésbé ismert az a tény, hogy a szoptatás csökkenti a szülés utáni depresszió kockázatát.

A szülés utáni depresszió és a szoptatás közötti összefüggést már az ókorban is ismertük, csak időnként pár évszázadra megfeledkezünk róla. Plutarkhosz például azt javasolta az anyáknak, hogy ne adják ki dajkának, hanem maguk szoptassák csecsemőiket, mert a szoptatás révén kedvesebbek lesznek a gyerekeikhez, és több örömöt lelve bennük jobban ki tudják mutatni szeretetüket.

A modern tudomány hasonlóképpen foglal állást a kérdésben: napjainkig számos kutatás bizonyítja, hogy a szoptatás erősíti az anya-gyerek kapcsolatot, és csökkenti a szülés utáni depresszió előfordulási kockázatát. Ez az összefüggés nem csupán lelki tényezőkre vezethető vissza, hanem élettani oka van: a szoptatás alatti hormontermelés ugyanis jelentősen megváltoztatja az anya idegrendszerének működését, többek között átformálja a hormonális stresszválaszt.

shutterstock 203893696
Távolról sincs vége, olvasson még »

Az én fiam is néz már pornót

abra 2015. február 28., szombat 23:21

Nem hiszek a nagy liberális gyereknevelésben - legalábbis abban az eszmében nem, ami azt vallja, a gyereket szabadjára kell engedni, rá kell hagyni mindent, hadd fedezze fel a határokat. De nem hiszek a konzervatív nevelésben sem, ami leginkább az elfojtásokról szól, főleg, ha a szexualitásról van szó. Ezzel a témával kapcsolatban úgy vélem, nem kell szélsőségesen foglalkoztatni a gyerekeket: legyenek tisztában az alapdolgokkal, de egyszerre szabjuk is meg a határokat. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Házifeladatok a szülőknek - már ambícióim lettek

Primilla 2015. február 28., szombat 15:31

Úgy kezdődött, hogy a gyerek benevezett egy iskolai szervezésű háziversenyre. Az ilyesmit elég lazán kezeljük itthon, nem ártjuk bele magunkat egymás ügyeibe: ő nem ír helyettem posztokat, én meg nem matatok bele az iskolai dolgaiba, fő az önállóság (egészen addig, amíg láthatóan rendben megy minden). Versenyezzen, hajrá, sok sikert hozzá.

Akkor kezdtem gyanút fogni, amikor az egyik, szintén nem kimondottan aggodalmaskodó anyuka felvetette: mégis, hogyan akarják biztosítani a fair play-t egy háziversenyen? Mert hát itt mindenki csal, ha van rá lehetősége. Oké, ő személy szerint igyekszik megállni, hogy ne segítsen a gyereknek, de mi a garancia, hogy a többi szülő is ilyen emelkedett szellemben áll hozzá?

Biztos, hogy mindenki megérti: nem az a fontos, hogy az ő gyereke győzzön minden áron, hanem hogy próbálkozzon, csinálja, megmutassa, mit tud? Nem az történik-e, hogy felhorgad apuban a versenyszellem, mindent bele, ide azt az aranyérmet, a többi, tisztességesen versenyző gyerek meg csalódottan hüppög majd a végén?

Távolról sincs vége, olvasson még »

Itt vannak a legfrissebb kompetencia-felmérés eredményei

mzd 2015. február 27., péntek 16:47

Pénteken felkerültek az Oktatási Hivatal Közoktatási Információs Irodájának honlapjára a legfrissebb Országos kompetenciamérés eredményei. A több mint százoldalas dokumentumban megnézheti, hogyan teljesítettek a 2013/14-es tanévben 6-os, 8-os és 10-es diákok, és képet kaphat arról is, hogy miként változtatak az adatok a korábbi évekhez képest. Emellett ezen a linken kikeresheti azt is, gyermeke iskolája hogy teljesít az ország, vagy éppen a megyéje átlagához képest, ha nem idegesíti, hogy a 2015-ben pdf-fájlokat kell a gépére töltenie.

Mi is ez pontosan?

"A 2001 őszén elkezdődött Országos kompetenciamérések a 2007/2008. tanévtől kezdődően a közoktatásról szóló törvényben, majd pedig a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 80. §-ában meghatározottaknak megfelelően a 6., 8. és 10. évfolyamos tanulók gyakorlatilag teljes körében felmérték a szövegértési képességeket és a matematikai eszköztudást. Az Országos kompetenciamérés rendszeréért az Oktatási Hivatal – az államigazgatási szervek közül elsőként – 2012-ben elnyerte a Magyar Termék Nagydíjat" - olvasható az OH honlapján.

Kompetencia
Fotó: Oktatási Hivatal

Az idei jelentésből egyébként kiderül az is, hogy vajon jobban teljesítenek-e a számítógéppel rendelkező háztartásokban élő gyermekek a kompjúter nélküli társaiknál vagy sem - de nem lőjük le a poént, kattintson a képre vagy ide, ha kíváncsi!

4+1 gyerekkönyv, hogy könnyebb legyen a válás

Puskás Pálma 2015. február 27., péntek 14:21

A szülők válása bármilyen életkorban megviseli a gyerekeket, ez nem kérdés. Ugyanakkor a házasságok jelentős hányada végződik békés vagy kevésbé békés válással. A szülők ilyenkor szinte mindig szembesülnek azzal a kérdéssel, hogyan és mikor és mit mondjanak a gyerekeknek? Mi várható a gyerektől a válás előtt, közben, után, mit tegyünk, ha a pár egyik tagjának már van, vagy előbb-utóbb lesz egy új partnere, egyáltalán, lehet-e ezekről a témákról a gyerekek nyelvén beszélni?

Szerencsére már létezik néhány használható könyv mind gyerekek, mind szülők részére, amelyekkel kicsit megtámogathatjuk ezt a nehéz időszakot. A gyerekeknek szóló írások értelemszerűen többnyire mesék, de találunk közöttük interaktív, színezős-játékos könyvet és képeskönyvet is. Többségük szülői útmutatóval, vagy a szülőknek szóló elő- vagy utószóval rendelkezik, hiszen, bár gyerekkönyvekről van szó, ideális esetben (reméljük) nem egyedül olvas a válásról a csemete, hanem szülő és gyerek együtt nézi, olvassa vagy játssza végig őket.

Négy plusz egy könyv válófélben lévő szülők gyerekeinek és a gyerekek szüleinek.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Így beszéljünk a szexről a kamaszokkal!

Cziglán Karolina, pszichológus 2015. február 26., csütörtök 21:38

Ha szexuális felvilágosításról van szó, van, aki számára még elképzelhető, hogy a kisgyerekkel beszélgessen a témáról, de kirázza a hideg, ha arra gondol, a tizenéves gyerekével is kellene. Talán épp azért, mert ő már kamaszodik, már nyilván megjelenik a szex a gondolataiban, vágyaiban, már nem tudja a szülő olyan ártatlan, aszexuális lénynek tekinteni, mint a kisgyereket, és ettől különösen kínosnak tűnik, hogy ilyesmiről beszélgessen vele. A valóság az, az ember semmilyen életkorban nem teljesen aszexuális, már a kisgyerek is elkezdi felfedezni a testét, máshogy, mint a felnőttnek, de van valamiféle szexualitása. És persze ezer kérdése azzal kapcsolatban, hogy születik a gyerek, mit csinálnak egymással a felnőtt párok.

Aztán kisiskolás korban jön egy csöndesebb, lappangó időszak, mikor a legtöbb gyerek érdeklődése alább hagy a témában. Ez persze egyénenként változik, nem jelent okvetlenül teljes érdektelenséget. Ilyenkor is lehetnek szerelmek, és persze kérdések a szülő irányában.

A kamaszkorral beköszöntenek a testi változások, és annak a közeledte, mikor a legtöbb gyerek számára valahogyan realitássá válik a szexualitás. Persze, ez is meglehetősen nagy különbségeket mutat, mert ha azt mondjuk, a tizenéves kor az első „járás”, az első csók ideje, akkor nem mindegy, hogy ezt mikor követi az első igazi szexuális élmény, és persze az is lehet, hogy már bizonyos próbálkozásokon korábban túlesik a gyerek. Egy biztos: hogy a szerelemmel, párkapcsolattal és szexszel kapcsolatos érdeklődése fellángol ebben az életkorban, és erre a szülő fel kell, hogy készüljön.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Ön lányos apuka? Megszívta!

mzd 2015. február 26., csütörtök 12:40

A DailyMailen futottunk be négy érdekes infografikába, amelyek azt mutatják be, hogy a fiúk és a lányok átlagosan mennyit küldenek szüleiknek szánt ajándékokra életük során. Ha tippelnünk kellett volna, mi is hasonló rangsort állítottunk volna fel: kiderült ugyanis, hogy a legtöbbet a lányok költenek anyukájukra (7100 fontot, azaz közel 3 millió forintot) – majdnem pontosan kétszer annyit, mint amennyit a az apák kapnak, akiknek be kell érniük 3260 fontnyi (1,3 millió forintnyi) ajándékkal. Egy humoros kommentelő egyébként rögtön meg is fejtette a rejtélyt. "Ez azért van, mert az apák semmit nem várnak zoknin és nyakkendőn kívül" - írta.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Hogyan oldjuk fel a mérgező mondatokat?

Cziglán Karolina, pszichológus 2015. február 25., szerda 15:11

Nem rég megjelent egy pszichológiai oldalon egy írás arról, mik azok a mondatok, amiket semmilyen körülmények között ne mondjunk a gyereknek, mert ártunk neki. Arra is tesz javaslatokat a cikk, hogy miket érdemes helyette megfogalmazni. Mi is beszámoltunk erről.

Összességében az a mondanivaló, hogy ne a gyereket minősítsük, hanem a tettét. Ne mondjuk például, hogy „az őrületbe kergetsz!”, sem azt, hogy „mi a baj veled?!”, mert ezekkel bűntudatot és szégyent keltünk benne, azt sugallva, hogy valami baj nyilván van vele, illetve, hogy ő felelős az érzéseinkért.

Arra is felhívja a figyelmet, ne próbáljunk félelemkeltésre, fenyegetőzésre alapozni a nevelésben. Inkább fogalmazzuk meg, milyen viselkedéssel nem értettünk egyet, magyarázzuk el, miért nem, és adjunk alternatívát, mit csinálhatna helyette.

Biztos sokakban felmerül, lám, mennyire messze van egymástól a való élet és az elmélet. Vajon kinek a száján nem csúsznak ki ilyesfajta mondatok, mint hogy „az őrületbe kergetsz”? Ha az ember ideges, márpedig a gyereknevelés során ez gyakran előfordul, aligha tudja mindig a legújabb lélektani eredményeknek megfelelően, szakszerűen előadni kritikáját.

Ráadásul, ha megnézzük a fenti mondatokat, ezek nem is a legdurvábbak közé tartoznak. A fenti példákat még el tudjuk képzelni egy alapvetően jó és szeretetteljes kapcsolatban is. Sokkal fájdalmasabb, ha a szülő száján olyasmi csúszik ki, hogy „ha ezt teszed, nem is szeretlek”, pláne, hogy „bárcsak meg se szültelek volna!”.

Távolról sincs vége, olvasson még »
1 ... 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 32 | 33 | 34 | 35 | 36 | 37 | 38 | 39 | 40 | 41 | 42 | 43 | 44 | 45 | 46 | 47 | 48 | 49 | 50 | 51 | 52 | 53 | 54 | 55 | 56 | 57 | 58 | 59 | 60 | 61 | 62 | 63 | 64 | 65 | 66 | 67 | 68 | 69 | 70 | 71 | 72 | 73 | 74 | 75 | 76 | 77 | 78 | 79 | 80 | 81 | 82 | 83 | 84 | 85 | 86 | 87 | 88 | 89 | 90 | 91 | 92 | 93 | 94 | 95 | 96 | 97 | 98 | 99 | 100 | 101 | 102 | 103 | 104 | 105 | 106 | 107 | 108 | 109 | 110 | 111 | 112 | 113 | 114 ... 296

Blogok, amiket olvasunk

FOODY A világ 10 leggazdasabb séfje

A világ leghíresebb séfjei sokkal többek, mint szakácsok, ôk már márkák. Na de ki vezeti azt a listát, ahol Nigella csak az utolsó helyet tudta megcsípni?

ZEM 8 tanács kezdő futóknak, hogy ne hagyd abba a harmadik héten

Bárki elkezdheti, majdnem bárhol végezhető, és egy jó cipőn kívül semmi sem kell hozzá. Adunk néhány tippet, hogyan találhatod meg benne az örömödet, azaz hogyan nem fogod abbahagyni a futást pár hét után.

GADGETSHOP Így válassz okoskarkötőt

Az értékesítési adatok alapján az okoskarkötők az idei év slágercikkei lehetnek. Én is az okoskarkötők szerelmese vagyok, így elárulok néhány titkot, hogy tudj választani a több száz elérhető fajtából.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés