SZÜLŐSÉG

Ilyen, ha egy hétig a gyerek öltözteti az anyját

Edicsek 2015. február 15., vasárnap 12:42

Egy amerikai blogger úgy gondolta, hogy kipróbálja, milyen is az, ha egy hétig a hároméves gyereke öltözteti. Az anyuka úgy gondolta, hogy mivel ő választja ki minden reggel a gyerek ruháit, tesz egy próbát, és megnézi mi lesz az eredmény ha felcserélik a szerepeket. Az egyhetes kalandot alaposan dokumentálta  is képekkel. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Így használhatja növényitatónak az eldobható pelenkát

marilla 2015. február 15., vasárnap 09:08

Eszembe nem jutott volna soha az eldobható pelenka háztartási újrahasznosítása, a napokban azonban olyan ötletre bukkantam az interneten, amit tavasszal biztosan ki fogok próbálni. Érdekes közös kisérlet lehet már iskolás korú gyerekekkel, ami megmutatja, mire lehet használni a pelenka nedvszívó kristályait, és nem mellesleg hasznos végeredménnyel jár. Minden ötlet arra alapoz, hogy a pelenka belsejében található kristályok akár saját súlyuknak hatvanszorosát képesek felvenni a vízből.

Az eldobható pelenka szuperjó nedvszívó belsejét felhasználva segíthet a szobanövények életbentartásában, az elültetett pelenkabél zseléként magába szívja a vizet, azt lassan adja le, így nagyon sokáig nedvesen tartja a növényeket, megvédve azokat a kiszáradástól. Emellett ráadásul szuper házi jégpakolás is készíthető belőle.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Egy ötéves lánynak ez a film jár!

Gőzsy Zoltán 2015. február 14., szombat 15:23

Csingiling és a Soharém legendája

Hetek óta tudtam, hogy jön az elkerülhetetlen. Amióta Gréta lányom látta a hatodik Csingiling, a Soharém legendájának az előzetesét, egyértelmű volt, hogy ezt a részt is meg kell néznünk. Meglepetés volt, azt hitte, hogy boltba sétálgatunk a pécsi plázában, majd mikor ráfordultunk a mozi lépcsőjére, csak annyit mondott: köszi! Most egy pár napig bármit kérhetünk tőle.

Egy ötéves lánynak ez a film jár, gondoltam moziba menet, és utána sem változott a véleményem. A Csingiling-filmeknek ugyanis ugyanaz az előnye, ami a hátránya: bejáratott brand érvényes a szerkezetére és a körítésére.

Így ha bejöttek az eddigi részek, ezzel sem nyúlhatunk mellé. A színes cukros tündérföldön a jól bevált alapmotívumot konvertálják. Minden epizódban van egy kíváncsi tündér, aki a szívére hallgatva addig kerülgeti a felesleges tilalomfákat, amíg azok az egész tündérközösség fejére dőlnek, de csak hogy ebből valami új, jó dolog süljön ki.

A most főszereplővé előlépő Állattündér (maradhattak volna az eredeti Fawn-nál, de működik a filmben használt Gida is) folyamatosan olyan állatokat kezd el titokban gondozni, akik veszélyt jelentenek a tündérekre. Már éppen levonná a következtetést, és szabálykövető, minta tündérpolgárrá válna, aki az eszére is hallgat, amikor találkozik a tündérlegendákból ismert Soharémmel.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Körkép: használható könyvek a terhességről

Varga Betti 2015. február 13., péntek 16:42

Mije van egy első terhesnek? Rengeteg kérdése! Nyilván a kezdő kismamákat lehet a legkönnyebben meggyőzni, hogy otthagyjanak 5-8 ezer forintot egy olyan kiadványért, ami szépen végigveszi, mi minden fog történni a 9 hónap alatt, milyen lesz a gyerekágy, mire számítson a regenerálódás idején. Az első terheseknek szóló könyvek kínálatában általában amerikai vagy angol könyvek fordításait találjuk, a címek sem a legfrissebbek.

Horror áron sorakoznak a polcokon, és nem csak azok, amelyek nagyalapúak, színesek, szagosak, hanem az egyetemi jegyzet minőségűek is. Megnéztük, mit kínál egy átlagos budapesti könyvesbolt a témában. Jöjjön néhány, ami kiemelkedett a középunalmas mezőnyből!

Távolról sincs vége, olvasson még »

Képregényajánló nem olvasó kiskamaszoknak

Puskás Pálma 2015. február 13., péntek 12:03

Barátnőm, Eszter nemrégiben szokatlan problémával szembesült: kisfia már tizenegy éves, és gyakorlatilag nem hajlandó olvasni. Pedig olvasni tud, és még csak nem is diszlexiás, csak mivel sohasem gyakorolta valami túl sokat, ezért lassan olvas, és mivel lassan olvas, nem élvezi, és mivel nem élvezi, nem olvas. Az olvasás pedig nem csak azért fontos, mert felnőve így nem fog tudni értelmiségi társaságban elbeszélgetni Esterházy Péter vagy éppen George R. R. Martin legújabb művéről, hanem azért, mert az olvasás és szövegértés hiánya szinten minden területen hátráltatja az embert - legyen szó orvosi egyetemi tanulmányokról vagy a lakáshitel-szerződésünk áttekintéséről. Persze, mivel a szülők és az iskola erőltetné, hogy olvasson, ez kötelességé vált, és szinte kizárt, hogy a gyerek bármi élvezetet leljen benne. Ördögi kör.

Eddig ebben semmi szokatlan nincs, az most következik: a tanító néni azt javasolta, olvasson képregényeket, mert ott nem ijeszti el a gyakorlatlan olvasót a hatalmas szöveg, a gyerekek többnyire élvezik, a képregények olvasása ugyanakkor a tévénézésnél jóval nagyobb aktivitást kíván a befogadó részéről is és ezzel az átmenettel szinte észrevétlenül át lehet majd vezetni a picit hosszabb szövegek birodalmába. Eszter gyerekesnek tartotta az ötletet, de azért elindult a könyvesboltba, ahol végképp elbizonytalanodott, ugyanis a Garfield-zsebkönyv mellett rögtön talált egy, a holokausztról szóló képregény-könyvet. Akkor mit vásároljon a tizenegy évesnek?

Szakértőink segítségével összeszedtük, melyikek azok a magyarul is kapható képregények, komolyak és viccesek egyaránt, amiket jó szívvel ajánlanánk a tíz-tizenhárom éves korosztálynak - akár szeretnek olvasni, akár most fogják megszeretni azt.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Nevelés: sokszor a humor a legjobb megoldás

Cziglán Karolina, pszichológus 2015. február 12., csütörtök 19:01

Humor nélkül nehéz a gyereknevelés. A humor szót most tágan értem: könnyedségre, szempontváltásra gondolok, arra, hogy nem vesszük magunkat véresen komolyan. Hogy a gyereket komolyan vegye-e? Semmiképp ne minden megnyilvánulását. Az érzéseit persze igen, de néha akkor reagálunk megfelelően a gyerek belső világára, ha éppen, hogy nem vesszük teljesen komolyan a viselkedését.

Egy idősebb anyuka egyszer úgy fogalmazott, ő nem híve a gyerek verésének, de vannak helyzetek, amiket egy pofon old meg a legegyszerűbben. Mikor belehergeli magát a gyerek a rosszalkodásba, hisztibe, ez zökkenti ki. Nos, a felszínen talán megoldja a helyzetet, de az érzelmek szintjén nem. Csönd lesz, de marad egy haragvó gyerek és egy bűntudatos szülő. Úgy gondolom, több az igazság abban, hogy sok helyzetet a humor old meg legegyszerűbben.

shutterstock 176186954
Távolról sincs vége, olvasson még »

Meddig kísérgeted még? Tud járni egyedül is!

Primilla 2015. február 12., csütörtök 14:19

Amikor iskolát választunk a gyerekeinknek, rendszerint évekre, akár egy évtizedre előre kell kalkulálni. Például azzal, hogy az intézmény milyen távol esik az otthonunktól, meg tudja-e közelíteni a kölyök önállóan, gyalog, kerékpárral vagy tömegközlekedéssel.

Néhány évig persze kísérgeti, hordja a szülő, ám előbb-utóbb ez nem csak nagyon fárasztóvá, hanem cikivé is válik, és igény mutatkozik a szabadabb mozgásra, a gyerek és felnőtt részéről egyaránt. Ha bevállalunk egy kizárólag autóval megközelíthető iskolát, akkor elég mély levegőt kell venni hozzá, mert nem biztos, hogy - több gyerek esetén akár - tíz év múlva is ugyanolyan jó ötletnek fog tűnni, hogy minden reggel és délután leszállítsuk és összeszedjük őket. 

A mostani szülők nyolc-tízéves korukban már vidáman közlekedtek egyedül. Én például harmadikos koromban a testvéremmel simán hazabuszoztam iskola után, és fel sem merült, hogy a pár utcával arrébb lévő zeneiskolába bárki elkísérjen a napköziből, pedig akkor még csak hétéves voltam. 12 évesen a barátnőmmel már keresztül-kasul bebicikliztük a várost, és nem éreztük, hogy veszélyben lennénk. Az önállóság csimborasszója a szomszéd kisgyerek volt, aki ötévesen egyedül járt az óvodába, ami akkor még nagyon vicces volt, ma viszont már gyakorlatilag elképzelhetetlen.

Ma már a lányom zeneóráit nem is elsősorban az ő, hanem az én időbeosztásomhoz próbálta igazítani a zenetanár. Azt mondta, fel sem merül, hogy egy 12 év alatti gyerek egyedül érkezzen. Ezen egy kissé megütköztem, mivel nekem egyáltalán nem áll szándékomban 12 éves koráig kísérgetni a gyerekeimet, bár nyilván ebben az is szerepet játszik, hogy vidéki kisvárosban élünk, ahol szerintem egy jól ismert útvonalon öt-tíz perc sétát nyugodtan megtehet már egyedül is egy harmadik-negyedikes gyerek. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Inkább ne mondjuk, hogy az agyunkra megy a gyerek!

maze 2015. február 11., szerda 20:00

A tanácsokkal, hogy mit ne mondjon az ember a gyereknek ugyan Dunát lehetne rekeszteni, itt szeretnénk szólni, hogy jó lenne, ha a brit tudósok erről közölnének inkább cikkeket, de addig is, amíg ez megtörténik, mi mondunk újabb három olyan dolgot, amit mondanak, hogy semmiképp sem szabad.

A psychologytoday tulajdonképpen jófej, mert alternatívát ad, hogy mit lehet eggyel jobbat mondani, ha már elharapóztak a dolgot, a baj csak az ezzel, hogy ezeket a dolgokat (szerintünk) csak akkor mondjuk, ha véletlenül kicsúszik a szánkon. No, de a lényeg, hogy még véletlenül se csússzon ki, és még azt is kifejtik, miért. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Ezt jelenti a látogatási tilalom a gyerekosztályokon

Edicsek 2015. február 11., szerda 15:31

Az influenza-járvány miatt országszerte teljes vagy részleges látogatási tilalmat rendeltek el a kórházakban. Egy felmérésből kiderült, hogy ez a korlátozás - egyébként nem meglepő módon - leginkább a gyerekosztályon fekvő betegeket és szüleiket érinti érzékenyen. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Márpedig a beteg gyerek maradjon otthon!

marilla 2015. február 11., szerda 15:02

A hatodikosok már csak négyen vannak, a tanárok fele is beteg. Az oviban meg összevonták a négy csoportot kettőbe, de így is nagyon szellősen vannak - meséli a szomszédasszony.

Tombol az influenzajárvány, én meg hetek óta tömöm a gyereket vitaminnal, kúraszerűen Béres Cseppel. Nem kevés pénzbe kerül az immunrendszerének megerősítése, hogy egészséges maradjon és ne hiányozzon az iskolából. Igen, az a fajta balek szülő vagyok, aki, ha köhög a kölyök, orvoshoz küldöm, külön megkérve a dokit, hogy írja ki a gyereket a teljes gyógyulásig.

Szomszédasszony szerint persze túlreagálom ezt a dolgot, ő például mindig tart otthon gyógyszert, beadja a gyereknek, majd elzavarja iskolába, amíg nincsen láza, járjon csak rendesen, még a végén lemarad a tananyagokról. Ráadásul ő sem tud annyi szabadnapot kivenni, ahányszor beteg Jancsika. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Császármetszés - a várószoba férfimagánya

Gantner Ádám 2015. február 10., kedd 16:30

A későn érő negyvenes férfiember a szülőszoba melletti váróhelyiségben izgulja végig nője császármetszését. Üvegezett fal engedélyez leselkedést „odaátra”, ahol deréktól lefelé leszedálva fekszik a kedves, körülötte számtalan zöld maszkos. Fényes, ezüstös szerszámaik felületén visszaverődik a műtő lámpájának, „szemeinek” erős fénye. Borzongató, hidegrázó látvány ez a steril közeg, de mégis magába szippantja a férfiembert, nincs menekvés: az üvegfalra tapad a tekintet.

Zaj nem szüremlik át, marad a hangtalan, félelmetes némaság. Csend, átkozott csend honol a váróhelyiség magányában.

Hirtelen borzasztóan tehetetlennek érzi magát az ember. Az idegeivel játszik a lassan cammogó idő, leülhet és járkálhat fel és alá, távozását is fontolóra veszi, ki az utcára, ki a friss levegőre, de nem teszi, hiszen a szerettei életét idegenek kezére bízta.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Iskola Angliában: gyakorlatias, befogadó, és konzerválja a kasztrendszert

Primilla 2015. február 10., kedd 11:47

Kriszta Magyarországon született és itt végezte az iskoláit, de már évtizedek óta az angliai Brightonban él. Férje angol, bankban manager. Két gyermekük, a 12 éves Sophie, és a 7 éves Peter anyanyelve szintén az angol lett – Kriszta is ezen a nyelven beszél otthon hozzájuk. A család az angol középosztály életét éli. Kriszta szerint, ha az angliai oktatásról beszélünk, akkor az osztály hovatartozástól nem lehet eltekinteni, az oktatási rendszer ugyanis meglátása szerint nem hogy enyhítené a különbségeket, hanem alátámasztja a merev társadalmi rendszert.

Angliában az iskola ötéves kortól kötelező, de általában már négyévesen elkezdik a nulladik évfolyammal. Egy-egy osztályba mindig ugyanaz a korosztály jár, még bukás sincs, olyan tehát nem fordulhat elő, hogy akár egy-másfél év korkülönbség is legyen az osztálytársak között, mint itthon. Ezért aztán mindenki igyekszik minél előbb iskolába adni a gyermekét, nehogy emiatt induljon hátránnyal. Kriszta szerint éppen ezért elég nehéz, mondjuk egy Magyarországról érkezett kisgyereknek beilleszkedni, hiszen egy hatéves angol gyerek már tud írni, olvasni és alap matematikai műveleteket is el tud végezni, míg egy ugyanilyen korú, Magyarországon élő kisgyerek az iskolának még a közelében sem járt. A frissen beköltözötteknek áthidaló iskola vagy osztály nincs, vannak viszont szakemberek, akik felzárkóztató órákat tartanak. Általában úgy veszik, hogy a legtehetségesebbek 3 hónap alatt tanulnak meg kommunikálni az új nyelven, az átlagnak ehhez egy év kell, a leglassúbbak azonban két évet is kapnak erre.

Az iskolarendszert megpróbáljuk érthetően leírni. Az oktatás 4 éves kortól 11 éves korig az ún. primary school-okban folyik. Ezt az időszakot helyenként két részre bontják, így a gyerekek 4-7 éves korig az infant school-ba, 7-11 éves korig pedig a junior school-ba járnak. Ez után a secondary school (középiskola) következik. Ezek egy része 16 éves kortól felső középfokú oktatást is nyújt (sixth form), ugyanakkor működnek külön erre specializálódott sixth form college-ok vagy further education college-ok, ezekbe 16-18 éves korig járnak a gyerekek. A középiskolákba nincs felvételi, Anglia egyes részeiben azonban még ma is működnek hagyományos gimnáziumok (grammar schools), amelyekbe a belépést a diákok szűrése előzi meg. A sixth form általában egyetemi előkészítő. Akik nem mennek sixth formba, azok college-okba mennek szakmát tanulni. Hogy még bonyolultabb legyen, elég sok egyetemet is College-nak hívnak, de ez ne tévesszen meg senkit.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Amit biztosan nem sírunk vissza a kisgyerekes létből

Kovács Emese 2015. február 9., hétfő 17:14

A kamaszokkal küzdő szülők, vagy a már unokákra ácsingozók néha talán elmerengenek rajta, milyen szép is volt, amikor a gyerekük még pici volt és aranyos, és felidézik, amint zabálnivalóan hurkás kis lábacskáin igyekezett a homokozó felé, vagy hogy milyen helyes volt háromévesen azzal a két kis copfjával.

Az alábbi néhány, a csecsemő- és kisgyerekkorral szinte törvényszerűen együtt járó dolog azonban talán még a legkeményebb ősanyákban is felidéz néhány olyan emléket, aminek hatására megrándul egy ideg a szemük alatt.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Ne vegye félvállról a kamaszszerelmet!

Cziglán Karolina, pszichológus 2015. február 9., hétfő 16:35

A kamaszkorra gondolva talán az elsők között jut eszünkbe, hogy ez a nagy szerelmek, rajongások, első kapcsolatok kora. A fiatalok érdeklődése a szex és szerelem felé fordul. A lányoké általában valamivel előbb, mint a fiúké, persze nincs ebben kötelező menetrend. Ahogy abban sincs, hogy ez az érdeklődés miben nyilvánul meg: szexuális fantáziákban, idolok iránti magasztos, plátói rajongásban, vagy valós próbálkozásban hús-vér emberekkel.

Vannak szülők, akik megijednek a hirtelen fellépő vehemens érzésektől, amiknek, bár nem feltétlenül avatja be a gyerek, a jelei láthatók. És van szülő, aki éppen, hogy bagatellizálja a kamasz érzelmeit, mondván, ez még nem igazi szerelem, nem igazi kapcsolat.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Menő: Norbi hetekig készíti elő a játékvilágokat a gyerekeinek

Puskás Pálma 2015. február 8., vasárnap 22:51

A szerepjáték, vagyis annak klasszikus, asztal mellett, kockadobással játszott formái a mai harmincas-negyvenes felnőttek tinédzserkorában élte fénykorát Magyarországon, ugyanakkor a mai kamaszok körében is vannak rajongói. A mi szüleink még többnyire némi értetlenkedéssel, mások esetleg félelemmel vegyes rosszallással figyelték a fantáziavilágokban való több órás elmerülést, ugyanakkor a társasjátékok egy formájaként a szerepjáték arra is alkalmat adhat, hogy szülőként együtt játszhassunk és alkothassunk saját gyermekeinkkel.

Norbert két kamasz édesapjaként rendszeresen játszik tizenhét éves gyermekeivel és azok barátaival. De mégis mi ez az egész, honnan veszi az ötletet egy apuka ahhoz, hogy mesélőt játsszon, nem káros-e, és hogyan kell elképzelni a gyakorlatban? Erről faggattuk.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Mindig csak elvek szerint nevelni lehetetlen

Cziglán Karolina, pszichológus 2015. február 8., vasárnap 19:32

Van két, ellentmondásosnak tűnő állítás, ami mégis egyszerre igaz. Az egyik, hogy jó, ha következetesen tartjuk magunkat az alapvető elveinkhez a gyermeknevelésben is (ahogy általában is), a másik, hogy ne elvek alapján, hanem ösztönösen neveljünk. Azt hiszem, mindenkinek vannak elvei akár kimondatlanul, talán maga számára is megfogalmazatlanul. Vagy mondjuk úgy, alapvető értékei.

Amikor elvekről beszélünk, most jó értelemben használjuk, nem abban, hogy valaki mesterkélten, mint egy robot, próbál a gyerekkel viselkedni. Inkább alapvető irányelvekre gondolok. De olykor ezeket is nehéz betartani, még azokat is, amiket általánosan elfogadunk. Könnyen szembesül a szülő azzal, hogy olyan alapelv ellen vét, amiről valójában úgy vélekedik, hogy a gyereknevelés minimuma.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Kicsit autista gyerek normál suliban

Puskás Pálma 2015. február 8., vasárnap 15:19

Az autizmus kifejezés hallatán egészen különféle dolgokra gondolhatunk: van, aki súlyos, intézetben ápolt, értelmi fogyatékos gyerekekre asszociál, és van, aki társaságban kissé ügyetlen matekzsenikre. Ez nem véletlen, hiszen az autizmus úgynevezett spektrumzavar, ami azt jelenti, hogy nagyjából a fenti két véglet között bármilyen előfordulási típusa, fokozata megtalálható.

A valóban speciális nevelést, súlyosabb esetben ápolást is igénylő esetek mellett gyakoriak az átlagtól alig eltérő, esetleg ránézésre teljesen átlagosnak tűnő gyermekek. Ők normál oviba, iskolába járnak, és ugyanolyan életet élnek, mint a nem autista társaik. Mindemellett az ő esetükben is érdemes felállítani a diagnózist, hiszen némi fejlesztésből ők is profitálnak, nem beszélve arról, hogy a szülőknek nagy segítség lehet, ha jobban értik a gyermekük „furcsa” viselkedését, reakcióit.

Nóra harmincnyolc éves, két iskoláskorú gyermeke van. Egyikük, a jelenleg hatodikas Krisztián körülbelül négy és nyolc éves kora között viselte az „autizmus spektrumzavar” diagnózist. Külső szemlélő számára a kisfiú korábban sem tért el igazán a többi gyerektől, a fejlesztő foglalkozások hatására pedig néhány évvel ezelőtt „lekerült” róla a diagnózis, vagyis a vizsgálatok során a szakemberek szerint már nem felelt meg a zavar diagnosztikai kritériumainak, normál iskolába jár.

Mégis volt néhány dolog, ami mind a kisfiú, mind a szülei számára nehézséget jelentett. Krisztián anyukájával technikákról, fejlesztésről, különbségekről beszélgettünk.

Távolról sincs vége, olvasson még »

5 regeneráló dolog szülés után kipróbálva

Puskás Pálma 2015. február 8., vasárnap 12:53

A szülés és a gyermekágy nem könnyű próbatétel: mind testileg, mind lelkileg megvisel minket. Az utána következő hetek-hónapok feladata persze elsősorban a baba ellátása és nevelgetése, ugyanakkor saját magunkról sem feledkezhetünk meg. Első pillantásra talán önzésnek tűnhet, ha az ember a pár hónapos baba mellett saját magával kíván foglalkozni, de ne dőljünk be ennek a téves gondolatnak. A családunk érdeke az, hogy egy fizikailag és lelkileg is jó állapotú, kiegyensúlyozott, egészséges anya és feleség ugrálja körül őket, nem pedig valami reszkető kezű, önfeláldozó idegroncs. Ezért pedig tenni is kell: oda kell figyelnünk magunkra és az igényeinkre.

Szerencsére ma már rengeteg módszer közül válogathatunk. Ha testileg akarunk formába lendülni szülés után, az otthontornázós dvd-k is sokat segíthetnek, de ezeken túl is találhatunk személyre szabott és érdekes edzésformákat. Ha inkább a lelkünket ápolnánk, a barátnős beszélgetések mellett szakemberek által vezetett, izgalmas módszerek is szóba jönnek. Személyesen próbáltunk ki öt dolgot, ami segíthet testileg és lelkileg formába lendülni a szülés után – legyen szó akár depresszióról, akár szétnyílt hasizomról.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Ne nyúlj hozzá, beteg leszel - állat a családban!

Kovács Emese 2015. február 7., szombat 14:23

Sokan azért nem tartanak kutyát vagy macskát, mert félnek az állatok által terjesztett betegségektől, legfőképpen pedig féltik ezektől a gyerekeiket. Tény, hogy a gyerekek jobban ki vannak téve ezeknek a fertőzéseknek, hiszen nem erősségük a kézmosás, hajlamosak mindent a szájukba venni, a szájukba nyúlkálni, és az idegen állatokat is bizalommal közelítik meg.

Valójában azonban egy átlagos, normálisan tartott házikedvenc nem jelent nagyobb veszélyt betegségek szempontjából, mint bármelyik ember, egy óvodai csoportról nem is beszélve. Bár az is igaz, hogy a többi gyerektől elsősorban a náthát lehet elkapni, nem a bélférgeket.

Akkor most nézzük meg a parás szülő szemszögéből, milyen veszélyek leselkednek a gyerekekre, ha állat is van a háztartásban. Azt is hozzátennénk azért, hogy a porontyos csapatban meglehetősen sok állatos-gyerekes család található, és még egyikünk sem találkozott az alábbi problémákkal.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Minél deviánsabb egy kamasz, annál érzékenyebb

Mártonffy Zsuzsa 2015. február 6., péntek 18:20

Illésné Áncsán Aranka nevét Oláh Ibolya kapcsán ismerte meg az ország. Ő volt a tiszadobi gyermekotthon vezetője, ahol az énekesnő is nevelkedett. Itt problémás állami gondozott kamaszok éltek. Aranka 26 ott töltött év után 2012-ben jött el Tiszadobról, mikor pályázatot írtak ki az otthon vezetésére, és azt nem ő nyerte meg. Azóta a kecskeméti SOS Gyermekfaluban ő a lakásotthonok szakmai vezetője. A lakásotthonokban az önállósodást próbálgató kamasz és nagykorú neveltek élnek.

Távolról sincs vége, olvasson még »

De miért pont egyházi iskolába jár?

Primilla 2015. február 6., péntek 13:43

A KRESZ kontra hittan poszt kapcsán sokan feltették a kérdést, hogy ha ennyire nem tetszik a hitéleti oktatás, akkor miért írattam a gyereket egyházi iskolába. Először is: nem a hittannal van bajom, hanem a fontossági sorrenddel. Megpróbálom megvilágítani, hogy hosszas és felelős megfontolás után miért adtam egyházi iskolába a gyerekemet – annak ellenére, hogy a KRESZ-t fontosabbnak tartom a hittannál.

Kezdjük az alapokkal. A rendszerváltás után az egyházak elkezdték visszakérni és -kapni a régi iskoláikat, az általános iskolák többsége azonban az önkormányzatok fenntartásában volt. Az egyre súlyosabb alulfinanszírozottság miatt ez a feladat az idő előrehaladtával kezdett púp lenni a települések hátán: az állami normatíva, ami egy-egy tanuló után járt, egyre kisebb részét fedezte a valós költségeknek, amit az önkormányzatoknak valahonnan ki kellett pótolniuk. 2010 után aztán úgy változtak a szabályok, hogy az önkormányzatok kimondottan jól jártak, ha átadták az iskoláikat valamelyik egyháznak.

Ezt sokan meg is lépték, így az utóbbi négy évben 50 százalékkal több egyházi fenntartású oktatási intézmény lett az országban, 2002-höz képest pedig megkétszereződött ezek száma. Vagyis sok helyen a „közeli iskola” egyszer csak katolikus, református vagy evangélikus iskola lett. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Olvasásóra, szavak nélkül - különleges gyerekek iskolája

Puskás Pálma 2015. február 5., csütörtök 12:17

A mozgáskorlátozott gyermekek élete nagyban eltér társaikétól, ugyanakkor sokféle fejlesztést kaphatnak, és ha szellemileg épek, iskolába járhatnak és dolgozhatnak is. Mindez már kevésbé igaz a halmozottan mozgássérültekre, akik ugyan szellemi fogyatékosságban nem szenvednek, de sérülésük miatt alig képesek a kommunikációra. Mert mondjuk nem tudják rendesen mozgatni a beszédhez szükséges izmaikat. És az integetéshez szükséges kezeiket sem.

Néhány évtizeddel ezelőtt ezek a gyerekek többnyire otthonokban végezték, és gyakran ki sem derült, hogy szellemileg épek, hiszen képtelenk voltak kéréseiket, gondolataikat érthető formában megosztani a külvilággal, gondozóikkal. A modern technika azonban rengeteget segíthet nekik, habár a kütyük és szoftverek kezelésének megtanulása is hosszú folyamat. A Bliss Alapítvány halmozottan mozgássérült gyermekek kommunikációját fejlesztő központjában jártunk.

A Segítő Kommunikációs Központ ezen a néven 1993 óta működik, de tevékenységüket már a nyolcvanas évektől megkezdték: olyan gyermekek kommunikációját segítik, akiknél beszédzavar vagy összetettebb kommunikációs zavar alakult ki. Ezek a zavarok nagyrészt veleszületett fejlődési rendellenességek, szülési sérülések vagy autóbalesetek következményei, de jelenleg is van a csoportban olyan kislány, aki óvodáskori vírusfertőzés szövődményeként vált mozgáskorlátozottá és beszédképtelenné.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Nna, fiam, mit adott neked a cucc?

Primilla 2015. február 4., szerda 21:18

Ha a gyerek inni akar, vagy el akar szívni a haverokkal egy spanglit, a szülő akár a feje tetejére is állhat, akkor is meg fogja tenni. Ez azonban még nem a világ vége. Zacher Gábor toxikológus, a Honvéd kórház Sürgősségi osztályának vezetője szerint az alkoholnak jobb az utánpótlás nevelése, mint a Puskás Akadémiának, a drogháborút pedig már rég elveszítettük.

A nikotinról nem szívesen beszél, mert maga is dohányos. A gyereknevelési kérdésekről azonban annál inkább; a legfontosabb, hogy legyen a szülő és a gyerek között folyamatos kommunikáció, merjünk tőlük kérdezni és tanulni. És lehetőleg ne vájkáljunk a szürkezónájukban.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Gyerekirodalmi kikicsoda: Dániel András

Varga Betti 2015. február 4., szerda 13:33

Dániel András grafikus első önálló mesekönyve 2012-ben jelent meg. A két szeleburdi boszorkányról és furcsaságaikról szóló, elképesztően helyes Matild és Margaréta óta egyre szokatlanabb és eredetibb lények születtek az alkotótól.

Jött Kicsibácsi és Kicsinéni (meg az Imikém), akik világában minden tökéletesen ellentmond a megszokott gondolkodás törvényeinek, a hősök egy emeletes dióban élnek, amibe talán lomtalanítás, talán öröklés útján került egy szép lépcső is. A holdat újra fel lehet találni, szagokat tesznek el befőttesüvegekben, házimadaruk pedig egy felhúzható bádognyúl, Imikém. A kötet Szép Magyar Könyv-díjat is kapott.

kicsibacsikicsineniimikem04
Fotó: Pagony

A Kufli-könyvekben pedig már szorosan összefonódik a történet és az illusztráció, egyik sem működik tökéletesen a másik nélkül, emiatt a Kuflik ideálisak az igazi összebújós mesélésekhez.

A viccesen furcsa lények groteszk világát tágítja tovább Dániel András legújabb könyve, a Mit keresett Jakab az ágy alatt? (és mi történt ott vele?).

Távolról sincs vége, olvasson még »

Hittan helyett kötelező KRESZ oktatást!

Primilla 2015. február 4., szerda 09:20

Amikor egyik este a jeges, csúszós úton, vaksötétben végre hazaértünk, megkönnyebbülten dőltem hátra a kocsi kormánya mögött: mi is életben vagyunk, az utunkba kerülő biciklisek is mind, egytől egyig: ezt megúsztuk. A második osztályos, egyházi iskolába járó lányom pedig ebben a pillanatban bedobta az élet nagy kérdését: mikor van a Betlehemben meggyilkolt gyermekek ünnepe?

Sok minden eszembe jutott erre. A válasz ugyan nem, de a meglehetősen stresszes hazaút miatt az igen, hogy hittan, és a Betlehemben meggyilkolt gyermekek ünnepe helyett lehet, hogy inkább KRESZ-t kellene tanítani az iskolában. Órarend szerint, heti legalább két órában, hogy mire kikerülnek onnan a gyerekek, vagy legalább is felügyelet nélkül közlekedhetnek, pontosan tudják a balra kanyarodás szabályait. Többek között. A haszna összehasonlíthatatlanul nagyobb lenne: az életük múlhat rajta.

Távolról sincs vége, olvasson még »
1 ... 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 32 | 33 | 34 | 35 | 36 | 37 | 38 | 39 | 40 | 41 | 42 | 43 | 44 | 45 | 46 | 47 | 48 | 49 | 50 | 51 | 52 | 53 | 54 | 55 | 56 | 57 | 58 | 59 | 60 | 61 | 62 | 63 | 64 | 65 | 66 | 67 | 68 | 69 | 70 | 71 | 72 | 73 | 74 | 75 | 76 | 77 | 78 | 79 | 80 | 81 | 82 | 83 | 84 | 85 | 86 | 87 | 88 | 89 | 90 | 91 | 92 | 93 | 94 | 95 | 96 | 97 | 98 | 99 | 100 | 101 | 102 | 103 | 104 | 105 | 106 | 107 | 108 | 109 | 110 | 111 | 112 ... 293

Blogok, amiket olvasunk

KERTÉSZ Ötletek zöldségágyások beültetéséhez

A nyár általában a pihenés időszaka, ezért a legtöbben ilyenkor már nem akarnak intenzív gondoskodást megkövetelő zöldségeket vetni. Lássuk, mint lehet tenni!

OTTHONTÉRKÉP Hagyd le a képről apu sörhasát!

A nappali ajtaján belógó hatalmas sörhas, egy csak félig látszó kutya vakarózó hátsó lába, lerágott csirkecsont a könyvespolcon – biztosan mindenki látott hasonló vicces vagy visszataszító fotókat ingatlanhirdetésekben.

MÁS TÉSZTA Búzadara dal - megyek panírozni

A nyár minden bizonnyal legújszerűbb dallamos hip-hop slágerében réteslisztről, búzadaráról és kenyérlisztről énekelnek a debreceni egyetem afrikai származású hallgatói. Ne hagyd ki!
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés