SZÜLŐSÉG

Erre figyeljen, ha hazudik a kölyök

Cziglán Karolina, pszichológus 2015. április 19., vasárnap 10:11

Számos kritikával illetik a tizenéveseket, ezek közül az egyik, hogy hajlamosak füllenteni. Vajon tényleg így van? És ha igen, mi az oka, és mit kezdjünk vele?

Két esetben kell a hazugsággal/igazmondással kapcsolatban aggódni a tizenéves miatt: ha mindig mindenről megosztja a teljes igazságot a szüleivel, és ha össze-vissza hazudozik, nem lehet tudni, melyik szavának higgyünk. Utóbbi nevezhető egyfajta tünetnek is: tünete annak, hogy valami komolyan megsérült a gyerekkel való kapcsolatban. Jobb esetben ez valami feszültség kifejeződése, egy vészjelzés, annak közlése, hogy „figyeljetek rám, mert baj van, segítségre szorulok!”.

shutterstock 189640016

Rossz esetben személyiségzavar előrejelzője is lehet: aki azért hazudik, mert az érdekei ezt kívánják, és nem érez ebben semmiféle problémát, várhatóan későbbi életében is ezt az érdekvezérelt működésmódot fogja megvalósítani, ez pedig annak a jele, hogy nem épültek be kellőképp a morális gátak. Viszont fontos arra figyelni, hogyha a kamasz titkolózik, bizonyos kérdésekben füllent, arra ne reagáljon úgy a szülő, mintha egy gátlástalan, leendő bűnözővel állna szembe! Azaz ne keverjük össze a kamaszlázadást az antiszociális személyiséggel!

Távolról sincs vége, olvasson még »

Lila nadrágot kisfiúra? Botrány az oviban!

Puskás Pálma 2015. április 18., szombat 20:18

Andi barátnőm kisfia öt éves. Az idei tanévben harmadszor hívatta be az óvodavezető, a probléma pedig a kisfiú öltözködése: anyuka helytelenül öltözteti. Mit gondolnak, mi lehet a probléma a gyerek ruhájával? Szakadt, piszkos, nem az évszaknak megfelelő? Nem, nem ez a baj. Az a baj, hogy lila.

A kis Áronnak ugyanis van egy nővére, aki már iskolás, és akitől ennek megfelelően ruhákat örököl. Andi pedig úgy gondolta, nem dobja ki a nem kifejezetten lányos ruhákat, hanem ráadja a kisfiúra. Most nem mindegy, milyen színű body-t büfiz le vagy ken össze spenóttal? De nyugalom, nem húzza a fiúgyerekre a teljes hellokitty-s, csillámpónis, rózsaszín pillangós ruhatárat, ő is tudja, hogy van egy határ. Ugyanakkor a játszótérre, óvodaudvarra alkalmasnak találta a lila melegítőnadrágot még fiú részére is. Ugyanígy azt a csíkos pulóvert is ráadta a kisfiúra, amelynek a csíkozásában a zöld és a sárga mellett rózsaszín csíkok is vannak. Ami még durvább, a harisnyanadrágos téli időszakban a nadrág alá egy-egy lányosabb harisnya is becsúszott, például egy fehér alapon kék és rózsaszín pettyes.

Az óvónők szerint az ilyesmivel azonban óvatosan kell bánni, hiszen összezavarhatja a kisgyermek épp kialakulóban lévő nemi identitását. Nem beszélve arról, hogy ovistársai még csúfolták is a pulóveren lévő rózsaszín csík miatt. Ők biztos nem látták, hogy még Beckham is hord rózsaszínt.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Miért olyan kevés a vas az anyatejben?

Kovács Emese 2015. április 18., szombat 14:25

A vas az egyik legfontosabb ásványi anyag: nélkülözhetetlen az oxigéntranszporthoz, így a szervezet megfelelő működéséhez, hiányában gyerekeknél fejlődési elmaradottság áll be. Az ember ennek alapján azt hinné, az anyatej aztán tartalmaz bőven vasat, de a helyzet pont ennek az ellenkezője. Az anyatejnek meglepően alacsony a vastartalma (kb. 0,5 mg/liter), és az anya a táplálkozásával sem igen tudja növelni azt. De mi lehet az oka annak, hogy a szervezetünk ilyen fukarul méri ezt a fontos anyagot a csecsemők számára?

Távolról sincs vége, olvasson még »

Kicsúszott a határidőből? Vissza a táppénzt!

Primilla 2015. április 17., péntek 09:06

Kedves anyuka, ha ön önfoglalkoztató, vagyis van egy szabad szemmel alig látható kis vállalkozása, amiben mindent ön csinál, és időnként táppénzre menne a beteg gyerekével, akkor nagyon vigyázzon, hogy mikor adja le az OEP-nek a táppénzes papírt. Ha ugyanis kifut az időből, több tízezer forintra is megbüntethetik.

A történet úgy kezdődött, hogy beteg lett a gyerek. A gyermekorvos annak rendje és módja szerint kiállította a táppénzes papírt, amit a beteg gyerek anyukája – talán éppen azért, mert beteg volt a gyerek, és kisebb baja is nagyobb volt ennél – nem küldött el azonnal az OEP-nek, hanem csak valamivel később, túl a 15 napos határidőn.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Már az oviból se lóghatunk jó szívvel

Divany.hu 2015. április 16., csütörtök 19:29

A Magyar Nemzet hozta a múlt hét egyik legborúsabb hírét, hogy ugyanis ezentúl nem lehet csak úgy nem bevinni a gyereket az óvodába, ha éppen úgy diktálja úri kedvünk.

Szóval nincs többé Minimax az ovi helyett, mert amennyiben az óvodás gyerek igazolatlan hiányzása meghaladja az öt nevelési napot, a jegyző figyelmezteti a szülőt a mulasztásra, illetve annak következményeire – közölte a Magyar Nemzettel az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) ifjúságért és családügyért felelős államtitkársága. Ha a hiányzások mértéke ennek ellenére eléri a húsz napot, akkor 2016. január 1-jétől az óvodás gyermekek esetében is lehetőség lesz a családi pótlék folyósításának szüneteltetésére.

Bár a húsz nap elég soknak hangzik, kicsit jobban belegondolva azért nem rengeteg, ha például végiggondoljuk, mennyivel hosszabb az iskolás nyári szünet mint az ovis (sokkal, jóval több, mint 20 munkanappal), akkor máris kezdhetünk aggódni, és akkor olyan egyéb elhajlásokról még nem beszéltünk, mint családi síelés, vagy esetleg az, hogy a gyerek elmenne a nagyihoz egy hétre, csak úgy, csak mert szeretnek együtt lenni.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Tündérek, hekkerek és időutazás: könyvek kamaszoknak

Puskás Pálma 2015. április 16., csütörtök 13:58

Milyen könyvet adjunk kiskamasz gyerekeink kezébe? A gyerekkönyvek és a felnőtt irodalom közötti sávban nehéz eligazodni, ráadásul sokan vannak, akik némiképp érthető módon nem szívesen adnak olyan könyvet a serdülő gyerekük kezébe, amit nem olvastak ők maguk is. De létezik egyáltalán ilyesmi a Harry Potterne kívül? Szerencsére igen: mostanában kifejezetten jó és élvezetes kamaszkönyvek is születnek, ráadásul kortárs magyar szerzők tollából. Mutatunk néhányat, amit felnőttként is szívesen olvastunk, és a gyerekeknek is tetszik.

1. Gimesi Dóra, Jeli Viktória, Tasnádi István, Vészits Andrea: Időfutár-sorozat

5
Fotó: Pagony

Kezdjük mindjárt egy személyes kedvencükkel: az Időfutár sorozat következő kötetét együtt várjuk tizenkét éves unokahúgunkkal és negyvenéves könyvesbolti eladó barátnőnkkel. A történet lassan indul, aztán egyre meglepőbb fordulatokat vesz, miközben az időutazós szál mentén történelmi helyszíneket vegyít a nagyon is jelenkori kamaszélet cset-beszélgetéseivel és okostelefonozásával.

Az első kötetben (A körző titka) a főhős Hanna Budapestre költözik családjával, új középiskolába kerül, ennek minden megpróbáltatásával együtt. Aztán furcsa dolgok kezdenek történni: egy ócska körzőt talál, amire környezetéből valamiért többen is pályáznak, felbukkan egy különös öregember, de ami a legborzasztóbb, Hanna számítógépe is önálló életet kezd élni.

A kusza eseményeket a főhős Hannából, szegedi barátnőjéből és fiú osztálytársukból álló hármas próbálja kibogozni. Ehhez időnként némi történelmi tudásra is szükségük van, amiből persze az olvasó is tanulhat, ugyanakkor a regény még véletlenül sem válik tankönyvvé.

Korosztály: 12 éves kortól.

 
Távolról sincs vége, olvasson még »

Csodatanár, akinél kötelező netezni órán

Primilla 2015. április 15., szerda 18:14

Itt a Kölyök blogon gyakran kaphatók vagyunk egy kis kesergésre a magyar oktatási rendszer haszontalan, értelmetlen és fölöslegesen megterhelő „vívmányai” miatt, de higgyék el, örülni sokkal jobban szeretünk. Különösen, ha van miért. Például amikor azt látjuk, hogy egy pedagógus egy valós és fontos problémát próbál kreatívan, a gyerekek számára élvezhetően megoldani, ráadásul úgy, hogy abból hosszú távon is jól jön ki mindenki.

Erre pedig egy nagyon jó példát találtunk a Taní-tani portálon. Mit szólnának, ha webes kincskereséssel és fejtörőkkel próbálnák serkenteni a gyereküknek azt a készségét, hogy hatékonyan tudjanak információt szerezni a netről?

shutterstock 70747549

Bognár Amália pedagógus abból indult ki, hogy habár az iskolások napi sok órát töltenek a számítógép előtt, mégis nagyon nehezen tájékozódnak a linkek, menük, oldalak világában, és a digitális szövegértésük ugyanúgy elmarad az európai átlagtól, mint a papírról olvasotté.  Úgyhogy azt találta ki, hogy összeköti a kellemest a hasznossal: az okostelefon, tablet és számítógép (IKT eszközök) használata egyrészt motiválni fogja a gyerekeket, hogy elolvassák a tanulnivalót, ugyanakkor jártasságot is szereznek a digitális világban. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Ha a king király, akkor Kinga királynő? Kétnyelvű gyerekek

S-W. Zsó 2015. április 15., szerda 16:18

Idegen nyelvek nélkül ma már nem lehet boldogulni – halljuk lépten-nyomon. Talán éppen ezért dönt úgy egyre több itthon élő magyar szülő is, hogy születésétől fogva kétnyelvűségre neveli a gyermekét. De vajon mekkora fába vágja a fejszéjét a család, ha az adott idegen nyelvet a gyerekek nem a természetes környezetében, nem anyanyelvi beszélőkkel társalogva sajátítják el?

Dr. Csiszár Rita alkalmazott nyelvészt, a Két- és többnyelvű gyermeknevelés a mindennapokban című könyv szerzőjét, illetve Bán Annamarit, a Nevelj kétnyelvű gyereket! című blog íróját kérdeztük tévhitekről, előnyökről, a kétnyelvűségre nevelés hasznáról és nehézségeiről.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Másodikos feladat: kijelentő mondat kérdőszóval

Divany.hu 2015. április 14., kedd 19:06

Nehéz a kisiskolások élete, nem elég az ezer sebből végző oktatási rendszer számtalan nyűge, még megoldhatatlan feladatokkal is traktálják őket, hogy ne legyen olyan egyszerű az élet. A lenti példát fénymásolt papíron kapták kézhez a másodikosok, és rögtön beindult az őrült összeesküvéselmélet-gyártás, hogy akkor most hol, miben jelenhetett meg a példa. 

Nekünk vannak ötleteink, mindenesetre az biztos, hogy amennyiben az e kérdőszócska szerepel a mondatban úgy nehéz belőle kijelentést csinálni, persze mi már nagyon régen tanultunk ilyesmit, lehet, hogy azóta megváltoztak ezek a dolgok. Is. 

És a kérdés: hogyan csinálunk KIJELENTŐ mondatot abból, hogy "fészkét megtalálja-e a régi"? Önök tudják? Vagy ez direkt ilyen beugratós dolog, aminek az a megoldása, hogy nincs megoldása? És miért tett kérdőjelet a pirossal javító entitás (tanár?) a nincs megodás mögé? És miért számozta be pirossal a szavak sorrendjét, ha az így létrejött alakulat egy kérdőmondat lesz?

Így néz ki egy mesélő ágynemű

mzd 2015. április 13., hétfő 17:16

Nem kell sokat várnia annak, aki interaktív ágyneművel szeretné meglepnie gyermekét (és egyben saját magát is), hiszen április 20-án indul a hozzá kapcsolódó Kickstarter kampány. Hogy mi is ez az egész? Dióhéjban: egy magyar csapat, a Bedtime Bedding célja, hogy piacra juttassák a világ első, mesélést segítő ágyneműszettjét, amely segítségével a szülők és a gyerekek egyszerűen találhatnak ki történeteket, és amelynek elemeivel el is játszhatják azokat.

Távolról sincs vége, olvasson még »

8 módszer a hatékony tanuláshoz

Primilla 2015. április 13., hétfő 14:35

Egyáltalán nem hatékony, ahogy a legtöbb diák tanul – erre a lehangoló következtetésre jutott kutatásai során a St. Louis-i Washington Egyetem két pszichológusa, Henry Roediger és Mark McDaniel. Ketten több évtizede foglalkoznak az emberi tanulás és emlékezet működésével, eredményeikről könyv is született, melyben szerencsére nemcsak a rossz hírt közlik, hanem jó tanácsokkal is ellátják az olvasókat. A lényeget a Vox foglalt össze 8 pontban, lássuk!

Mindent egybevetve a lényeg (majd ez után pontokba szedve is kibontjuk), hogy a jegyzetek, tankönyvek újraolvasása majdhogynem teljesen értelmetlen. Ehelyett inkább az olyan aktív tanulási módokra kellene időt és energiát szánni, mint a tesztelés, a tanulókártyák, folyamatábrák, vázlatrajzok készítése. Már amennyiben a cél valóban a tartós tudás, valamint hogy a kölyök egyre jobban elmélyedjen a témában, és nem csupán a küszöbön álló vizsgán vagy dolgozaton szeretne túlesni valahogy.

1. Ne csak újraolvasd!

A tananyag ugyanis általában akkor világosodik meg, amikor az ember először találkozik vele, és a felfedezés öröme, izgalma is akkor éri a tanulót. Amikor pedig újraolvassa a jegyzeteit, már valódi kíváncsiság, érdeklődés nélkül bólogat, igen, igen, igen, tudom, hallottam már. Új összefüggések, mélységek ilyenkor nem bontakoznak ki, és az sem derül ki, hogy mi az, amit nem tud, ami nem áll össze. 

shutterstock 197445230
Távolról sincs vége, olvasson még »

Ha nincs oltás, nincs pénz az államtól

mzd 2015. április 13., hétfő 13:30

Nemrég megmutattuk, hogy az oltásellenesség mekkora butaság, és azt is, hogy annyi az oltott gyerek Hollywoodban, mint Szudánban

Mivel a (járványok elkerüléséhez szükséges) magas átoltottsági arányhoz az kell, hogy minél többen éljenek a védőoltás lehetőségével, Ausztrália határozott lépésre szánta el magát: úgy döntött, megszünteti a segélyek és a gyermekgondozással kapcsolatos juttatások folyosítását azoknak a családoknak, akik nem kérik a gyermekük beoltatását – olvasható az npr.org-on.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Három szupertanár, aki már mém lett

Primilla 2015. április 12., vasárnap 11:43

Az oktatási rendszerben eltöltött évek alatt szerencsés esetben mindannyian találkoztunk olyan tanárokkal, akikre még ma is szívesen emlékezünk, akikkel most is bármikor leülnénk teázni. Sőt, még talán olyan is akad, akiért egyenesen rajongtunk. Akár azért, mert egy szellemi kaland volt velük minden óra, vagy, mert annyira ismerték és érették a lelkünket, vagy, csak mert egyszerűen szuperjófejek voltak. Jönnek már a nevek, arcok?

Az alábbi három videó három olyan tanárt mutat be, akikre alighanem így emlékeznek majd a diákjaik. Minél több ilyet szeretnénk a saját gyerekeinknek is!

Távolról sincs vége, olvasson még »

Gyerekirodalmi kikicsoda: Lakatos István

Varga Betti 2015. április 12., vasárnap 09:00

A népszerű Lencsilány képregényekről, a 2012-ben az Év Gyermekkönyvének választott Dobozváros meseregényről sokan ismerhetik Lakatos István írót, illusztrátort. Könyvei egyszerre építkeznek a mesék, sci-fik, fantasyk elemeiből, így alkotnak sajátos, a gyerekek és a felnőttek számára egyszerre érdekes világokat.

Legfrissebb kötete az Óraverzum -trilógia első kötete, a Tisztítótűz . A Seon bolygón játszódó történet hőse az ötéves Mirkó, akinek a végtelenül unalmas napjai hirtelen rothadásnak indulnak. 

Meddig mehet el a durvaság ábrázolásában egy meseregény, hol húzódik az őszinteség határa és mik a legfélelmetesebb lények? Többek között erről kérdeztük Lakatos Istvánt.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Szar van a pesti homokozókban. Mármint szó szerint

ZZs 2015. április 11., szombat 14:35

A közelmúltban megjelent hírek szerint évente akár hat-nyolc gyerek vakulhat meg parazita bélféregpeték fertőzésétől. Az egyik ok a homokozók játszóhomokjának fertőzöttsége lehet.

Fertőzött homokozóban vakult meg a négyéves Cintia!” – ez is egy szalagcím a sok közül, amely arról számolt be, milyen állapotban vannak a magyarországi játszóterek homokozói. A fertőzés tényleges forrását viszont egyik esetben sem azonosították erre alkalmas laboratóriumban, ezért ezek a kijelentések csak feltételezések.

Ezért, olyan szakemberekkel mentünk el három népszerű játszótérre, akik szakszerű mintavétel után kielemezték mi található abban a homokban, amiből a gyerek naponta süti a tortácskáit.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Élménybánya: még egy szuper múzeum gyerekkel

Puskás Pálma 2015. április 10., péntek 20:25

Sokat hallottunk már a soproni Központi Bányászati Múzeumról, főként azóta, hogy néhány évvel ezelőtt gyermekrészleggel is bővült a kiállítás. Most végre alkalmunk nyílt személyesen is utánajárni, mégis, mi ebben a pláne, mitől lehet olyan érdekes a bauxit meg a fejlámpa? Megnéztük, megtapogattuk, kifaggattuk az igazgatónőt és egy négygyerekes családot is. Kiderült, hogy a fentieken kívül is rengeteg, elképesztően változatos és interaktív látnivaló várja az embert: képzőművészeti alkotások, ásványok, régi térképek, ezeréves pénzek, működő (és általunk is működtethető!) makettek, berendezett bányarészletek, múlt századi táncrend, archív fotók, steampunk benyomást keltő bányamentő készülékek. Mindez egy több száz éves, reneszánsz-barokk épületben, ami a soproni városkapitányok után az Esterházy hercegeké volt.

Az Élménybánya elnevezésű gyermekrészleget néhány évvel ezelőtt alakították ki, és azóta is töretlen sikernek örvend – ottjártunkkor is tele volt visítozó kisiskolásokkal. A tapasztalatok szerint ugyanakkor a felnőtteknek szóló kiállítás egyes részeiért ugyanúgy képesek rajongani a gyerekek – működő modellekkel és berendezett bányákkal azért le lehet nyűgözni a tizenéves fiúkat, és meglepő tapasztalataink szerint a hatéves kislányokat is. És szüleiket. Még akkor is, ha eddig azt hitték, teljesen hidegen hagyja őket a bányászat.

Alig vártuk, hogy visszajöhessünk

Zsuzsa férjével és két gyerekével érkezett. Amíg a gyerekek, egy hatéves kislány és egy négyéves kisfiú a tárlatvezető hölgy és a szkip rakodógép-modell segítségével két ásványkincset rakodik nagy átéléssel (az ásványkincsek valójában alufóliagombócok), Zsuzsa elmeséli, hogy ők már törzslátogatók: bár nem soproniak, sokat járnak erre, és ha tehetik, útba ejtik a múzeumot is.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Kockahasa van, pedig jövő héten szül

mzd 2015. április 10., péntek 11:36

Nem tudjuk, hogy Sarah Stage szándékosan provokál, vagy csak éli az életét, amit felkapott a média, mindenesetre az egykori fehérneműmodell hiába szül pár nap múlva, még mindig olyan szelfiket lő magáról, amelyeken kockahasa van.

A nyolchónapos állapotról a Velvet már egyszer írt is, a témával kapcsolatban pedig Béres Alexandra is elmondta a véleményét, most pedig egy újabb fotót osztott meg instagramos követőivel "10 nap és találkozunk!" címmel.

Távolról sincs vége, olvasson még »

A család feszültsége a gyerek feszültsége

Cziglán Karolina, pszichológus 2015. április 9., csütörtök 16:27

Ezerféle jele lehet, hogy rosszul érzi magát egy (kis)gyerek a bőrében. Kezelhetetlen, nekitámad másoknak, a szorongás jeleit mutatja, túlzottan kényszeresen ragaszkodik bizonyos rigolyákhoz, vagy egyszerűen csak nem mutat érzelmeket. A szülő pedig gyakran a legjobbat akarja, mikor elkezd kutatni utána, mi lehet annak a tünetnek az oka. Megkérdezi a pszichológust, vajon miért van, ha a gyerek egész nap rágja a körmét és morzsolgatja a ruhája szélét. Rákeres az interneten, hogy „körömrágás oka”, olvassa a fórumokat, megkérdezi a barátokat, szerintük miért van, ha egy gyereknél ez és ez jelentkezik. Ezzel a fajta lelkes utánajárással egy probléma van: a reflektorfény a gyereken marad, holott nem ott van a megoldás kulcsa.

Túlzás lenne azt állítani, hogy a gyermek minden problémájában kizárólag az otthoni légkör a ludas. Vannak neurológiai zavarok, illetve érzékenységek, nem mindenki ugyanazzal a csomaggal érkezik. Általában mégis igaz, hogy az a gyerek, aki megkapja otthon a fejlődéséhez szükséges biztonságot, kiszámíthatóságot, elfogadó szeretetet, az jól van. Még ha van valamilyen veleszületett vagy szerzett betegsége, akkor is máshogy beteg, akinek a családja rendben van, mint aki zaklatott körülmények között él. Lehet valaki egy neurológiai zavarral együtt is harmonikus személyiség, akire akár súlyos betegségével együtt azt mondja az ember: tulajdonképpen jól van.

shutterstock 190194815
Távolról sincs vége, olvasson még »

Tavaszi könyvajánló 2 és 6 év közöttieknek

Varga Betti 2015. április 9., csütörtök 15:08

Bár már túlvagyunk a húsvéton, a nyúl nemcsak az ünnephez kapcsolódik – ráadásul sok olyan nyulas témájú könyv akad, amely évszaktól függetlenül izgalmas lehet. A legújabb nyulas, tavaszi témájú gyerekkönyvekből válogattunk 2-6 éves korig. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Hogyan segítsük a kölyköt a konfliktusaiban?

Cziglán Karolina, pszichológus 2015. április 8., szerda 17:19

Már volt róla szó, hogyha a kölyök nem kéri, lehetőleg ne avatkozzunk be a kapcsolataiba. De még a lázadó kamaszkorban is előfordul, hogy a gyerek az anyukájának vagy apukájának sírja el, hogy megbántotta a legjobb barátnője, mennyire nem veszi észre a srác, aki tetszik neki, vagy milyen igazságtalan volt vele a tanár.

A tinikor elején ezek a beszélgetések gyakoriak, később egyre többet a barátaival oszt meg, de akkor is készen kell lennie a szülőnek arra, hogy bármikor megeshet, hozzá fog fordulni a gyerek. Az sem ritka, hogy a vagány kölyök órákat beszél telefonon a haverjaival, a szüleihez szinte nem is szól, de amikor igazán mély szomorúság éri, mikor gyengének és kiszolgáltatottnak érzi magát, az anyu vigasza kell. Azért van ez, mert egy kicsit újra gyerekké válik, aki több babusgatást is igényel. Jó, ha a szülő tudja, ugyanaz a gyerek, aki előző nap még nagymenő volt, most talán buksi simogatásra vágyik, és arra, hogy a beszélgetés után anyu palacsintát süssön neki, mint rég.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Írásgyakorlás: így segítsen a gyereknek

Bakos Eszter 2015. április 8., szerda 14:13

Nem mondhatnám, hogy nálunk bármi nyoma van annak, hogy az iskolákban be szeretnék szüntetni a kézírás tanítását, mint ahogy azt Finnországban teszik majd. Nálunk még csíkos füzet, grafitceruza és örökös hegyezés-körmölés-radírozás körforgás van. Én nem bánom, kisgyereknek is tökre élveztem az agyatlan csészevonal, kapuvonal, hullámvonal másolást, de én már csak ilyen voltam, aprócska robotocska.

A fiam is nagyon szereti az írásgyakorlást, kivéve akkor, amikor nagyon utálja, ami az esetek 78 százalékában igaz. Csak szólok, hogy ez elég sok, főleg hétvégén, főleg játék helyett. Pedig szépen ír, és nem is lassan, de számára ez az írás dolog még teljesen céltalannak tűnik, hiszen ilyenkor - elsőben - a gyerekek leginkább másolnak, néha formákat, néha szavakat.

A legegzotikusabb dolog, ami ilyenkor még történhet az a tollbamondás, de ahogy látom, ilyenkor még a gyerekek nem nagyon kötik össze azt, hogy az írás, amit az írásfüzetbe gyakorolnak, az ugyanaz, mint amivel nyomtatott nagybetűvel szívecskébe írják, hogy szija anya, szeretlek.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Nem hatékony a tanár-szülő kommunikáció, és ez baj

Primilla 2015. április 7., kedd 09:30

Bizonyított tény, hogy a gyerekek iskolai teljesítménye, tanulásvágya, sőt a magatartása is szoros összhangban van azzal, hogy szülő milyen kapcsolatot tart fenn a tanárral. Ennek ellenére a tanárképzésben nem fektetnek kellő hangsúlyt a leendő pedagógusok kommunikációjának és viselkedés-technikájának fejlesztésére – áll Kornéli Beáta tanulmányában, mely teljes terjedelmében az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet honlapján olvasható.

Az a szülő, aki „jelen van” az iskolában, jó irányba befolyásolja a gyerekének nem csak a tanulmányi eredményét, hanem a szociális, érzelmi fejlődését is – ez mára már vitán felül áll. A jó szülő és a jó tanár persze igyekszik tartani a kapcsolatot, de a legtöbb tanárjelölt még a tanítási gyakorlat letöltése után sem tudja, hogyan informálhatná a hozzátartozókat arról, mi történik a gyerekkel a tanórán, hogyan beszéljen anélkül, hogy szakzsargonba bonyolódna, hogyan alakítson ki egy szülőbarát attitűdöt. Sőt, arról sincs kialakult képe, hogyan kellene tudatosítania a szülőben, hogy az ő szerepe ugyanolyan fontos gyermeke tanulmányi eredményeit illetően, mint a pedagógusé – állapítja meg a tanulmány. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Szoptatás befelé forduló bimbóval: nem lehetetlen

Puskás Pálma 2015. április 6., hétfő 21:40

Szoptatni jó, szoptatni könnyű, szoptatni természetes. Nyilván van, akinek zökkenőmentesen megy a dolog, de a legtöbben kisebb-nagyobb nehézségekkel szinte biztosan szembesülünk a folyamat során. Az egyik, talán keveset emlegetett, de a szoptatást gyakran megnehezítő tényező az úgynevezett lapos, vagy befelé forduló mellbimbó. Kolléganőnket ilyennek áldotta meg a sors, ennek ellenére jelen pillanatban kizárólagosan szoptat egy négyhónapos kisfiút. Meghallgattuk tapasztalatait, és utánanéztünk annak is, mit javasolnak a szakértők ilyen esetben.

Első rész: Nem voltak felém elvárások, mégis bekattantam

A terhesség alatt szinte biztos voltam benne, hogy nem fogok tudni szoptatni, köszönhetően a mellbimbóm formájának, ezt ugyanis nagyon nehezen tudja helyesen a szájába venni a baba. Ezzel nagyjából ki voltam békülve, ugyanis a dolog örökletes: nagyanyámnak is ilyen volt, ezért nem tudta szoptatni anyámat, és anyámnak is ilyen volt, így én is lényegében tápszeren nőttem fel. Amitől nem lettem sem asztmás, sem allergiás, sem kövér, sem ostoba, és a húgom is egészséges felnőtté vált.

Az anyukám és a nagymamám sosem sopánkodott amiatt, hogy nem tudtak szoptatni - vagyis lehet, hogy annak idején szenvedtek, de utólag nem volt bennük megbánás. Mindketten biztattak, hogy persze, azért próbáljam meg, úgyis az első pár hét számít a legtöbbet, de ha nem megy, abban sincs semmi tragikus, akkor el kell engedni a témát. Én is valahogy így gondoltam.

shutterstock 175078013

A szülés után aztán megőrültem: nem tudom, a hormonok, vagy valami evolúciós parancs kapcsolt be a fejemben, egyszerűen mindent meg akartam tenni a szoptatás érdekében, és nem voltam hajlandó lemondani róla. Anyabarát kórházban szültem, ahol szoptatási tanácsadó is volt, ő már a szülést követő néhány órán belül ott termett és igyekezett segíteni. Négy (négy!) óra hasztalan próbálkozás után a férjem zavarta ki a szobából azzal, hogy most már mind anyának, mind gyereknek pihennie kellene esetleg. Danika persze sírt, szomjas volt, akkor próbáltunk neki vizet adni, de a cumizavart elkerülendő, inkább kiskanállal, amit nem fogadott el, ő sírt, mi bénáztunk, én bőgtem. És tejem persze szinte azonnal lett, nem is kellett rá napokat várni, másnap már tele voltam vele, csak éppen a baba nem tudta kinyerni.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Gyászolok: szülőként már nem tetszik a zombihorror

Puskás Pálma 2015. április 6., hétfő 17:44

Közhely, de mint ilyen, természetesen igaz, hogy a gyermekszülés megváltoztatja az ember gondolkodásmódját, figyelmi preferenciáit: közvetlenül a szülés után evolúciósan kifejezetten előnyös a kicsit szorongó, a gyermek körüli teendőkre szűkült tudatállapot, de az anyák viselkedése a későbbi évek során is gyakran eltér a gyermektelen nőktől és férfiaktól megszokott, racionálisnak gondolt viselkedéstől.

Első pillantásra apróságnak tűnik, amit először magamon érzékeltem, de körbekérdezve kiderült, hogy a kisgyermekes anyukák, mi több, apukák szinte mindegyikét érinti valamilyen formában ez a változás: hogy tudniillik amióta gyerekünk van, egészen máshogy nézzük a filmeket, máshogy olvassuk a könyveket. Különösen azokat, amelyekben gyerekek is szerepelnek. Esetleg baj éri őket.

Negyedórát bőgtem a sorozaton

Eszter egy tízhónapos, aktuálisan éppen fogzó, nyűgös, rosszul alvó kisfiú anyukájaként egy új sorozatot kezdett nézni, amelyet barátai ajánlottak neki, ismerve vonzódását a misztikum és a science fiction irányába. "A baba születése óta az esti sorozatnézés jelentette az egyik kikapcsolódást: amikor Dávid elaludt, mindig megnéztünk egy-egy részt a férjemmel, összebújva a kanapén." - meséli.

"Már korábban is észrevettem, hogy furcsa módon nem tetszenek már a régi sorozataim, olyan is volt, amit szimplán félbehagytam, mert mondjuk túl sok volt benne az erőszak. Ami korábban egyáltalán nem zavart, most meg igen. És akkor elkezdtük nézni A hátrahagyottak című sorozatot - az első rész első jelenetében egy anyuka a kezében egy nyűgösködő, nagyjából nyolc hónaposnak tűnő kisfiúval a kezében próbál egyszerre telefonálni és a mosodát intézni. Mondanom sem kell, totál együttéreztem vele, iszonyú idegesítő tud lenni egy folyamatosan kézben lévő, nyűgös kisgyerek. Ezután beteszi a babát a kocsiba a gyerekülésbe, ő is beül a kormány mögé, hátranéz, és a gyerek már nincs ott, egyszerűen eltűnt. Na, hát én, aki sohasem sírok filmeken, itt elkezdtem zokogni, és teljesen vigasztalhatatlan voltam, legalább negyed óra hosszat bőgtem, szegény férjem csak ült mellettem. Néha adott egy zsepit, de szerintem nem igazán értette, miért hajtogatom sírva, hogy 'eltűnt a babája!!!' Igazából én sem értem. Persze, lehetne holmi hormonokra fogni, de szerintem majdnem egy évvel a szülés után már nincs akkora hormonvihar az emberben. Gyanítom, hogy mostantól örökre 'így maradok'..."

Távolról sincs vége, olvasson még »

Autisták vallomásai az autizmusról: könyvajánló

Puskás Pálma 2015. április 6., hétfő 11:18

Az autizmus spektumba tartozó gyermekek száma az utóbbi évtizedekben egyre nő - a kutatók szerint ez részben az egyre kifinomultabb diagnosztikai eljárásoknak köszönhető. Vagyis ma már korábban és pontosabban diagnosztizálható a probléma az enyhébb esetekben is, ez pedig azért jó, mert a gyerekek hamarabb és nagyobb eséllyel juthatnak el valamilyen fejlesztőprogramra.

Az autizmus diagnózis körébe nagyon különböző súlyosságú esetek tartoznak: a szellemi fogyatékossággal is járó, élethosszan tartó ápolást, gondozást igénylő esetektől egészen a kiemelkedő intellektusú, csak éppen szociálisan az átlagnál esetleg ügyetlenebb személyekig.

Az utóbbi csoportba tartozókat a korábbi diagnosztikai rendszerben Asperger-szindrómásnak nevezték, ez újabban kikerült az orvosi szaknyelvből, mivel világossá vált, hogy ugyanannak az eltérésnek - az autizmusnak - különböző fokozatairól van szó, nem pedig önálló betegségekről.

A fejlesztési lehetőségek ellenére a szülőket azért többnyire komolyan megrázza, amikor először szembesülnek a diagnózissal. Felmerül a kérdés, hogy felnőve hogyan boldogul majd a gyerekünk, képes lesz-e teljes életet élni, mennyire határozza meg jóllétét, emberi kapcsolatait ez a probléma?

Tovább nehezíti a dolgot, hogy nem autistaként nagyon nehéz elképzelni, mikor mit érezhetnek, mit gondolnak, esetenként furcsa, különc reakcióik mögött milyen belső történések állnak?

Szerencsére ma már nagyon jó könyvek állnak rendelkezésre a témában magyarul is, ráadásul ezek közül többet "valódi" autisták írtak a saját élményeikről, küzdelmeikről. Úgy gondoljuk, autista gyerekek szüleinként sokat segíthet egy-egy ilyen olvasmány.

Öt könyv az autizmusról az érintettek tollából.

Távolról sincs vége, olvasson még »
1 ... 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 32 | 33 | 34 | 35 | 36 | 37 | 38 | 39 | 40 | 41 | 42 | 43 | 44 | 45 | 46 | 47 | 48 | 49 | 50 | 51 | 52 | 53 | 54 | 55 | 56 | 57 | 58 | 59 | 60 | 61 | 62 | 63 | 64 | 65 | 66 | 67 | 68 | 69 | 70 | 71 | 72 | 73 | 74 | 75 | 76 | 77 | 78 | 79 | 80 | 81 | 82 | 83 | 84 | 85 | 86 | 87 | 88 | 89 | 90 | 91 | 92 | 93 | 94 | 95 | 96 | 97 | 98 | 99 | 100 | 101 | 102 | 103 | 104 | 105 | 106 | 107 | 108 ... 293

Blogok, amiket olvasunk

A TASZ JELENTI Azt hittem, jobban járok, ha nem az autót viszem szervizbe, hanem én megyek orvoshoz.

Képzeld el, hogy 15 éve minden nap ugyanazon az útvonalon mész a reggeli csúcsban munkába, majd a délutáni dugóban haza. Újabban visszatérő fájdalmat érzel a lábadban, mikor kiszállsz az autóból.

MAI MANÓ Kép-párok #187

Kép-párok rovatunkban minden alkalommal két olyan fotót láthattok, amelyeket neves fotóművészek készítettek ugyanazon témában vagy olyat, amelyeken éppen egymás munkáira reflektálnak.

HATÁRÁTKELŐ A lakókocsis élet árnyoldalai

Gyakran olvasni, hogy „persze, mert mindig csak a külföldi élet pozitívumairól van szó”, ami mondjuk szerintem nem igaz, de nem is ez a lényeg, hanem hogy a például a furgonlakó létnek is vannak bőven nehézségei.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés