SZÜLŐSÉG

A pornót néző kamasz hamarabb is kezdi az ipart

Puskás Pálma 2015. május 21., csütörtök 16:57

Talán nem túl meglepő az az észrevétel, hogy a kamaszok viszonylag gyakran néznek felnőtt, erotikus tartalmú filmeket, weboldalakat, újságokat. De vajon mekkora problémát jelent ez, és ha baj, akkor mit tegyünk ellene? Nézzük együtt a gyerekkel a felnőttfilmet? Tiltsuk le az internetet a lakásban? Utánanéztünk, mit mond a tudomány.

A szexuális élet korai megkezdése a kutatások szerint viszonylag sok kockázatot hordoz magában: a 16 éves kor előtt szexelni kezdő kamaszok körében gyakoribb a védekezés nélküli szex, a nem kívánt terhesség, a szexuálisan terjedő fertőzések, és a nemi erőszak is. A szexszel kapcsolatos attitűdöket pedig jelentősen formálja a média, vagyis az a közeg, amelyben a fiatalok élnek. A nyugati világban jelen pillanatban meglehetősen sok szexuális, erotikus tartalom érhető el a médiában, még akkor is, ha az ember nem kifejezetten pornóoldalakat keres: a filmek, sorozatok, hirdetések, reklámok is gyakran szexualizáltak.

shutterstock 277381844

Túl korán kezdik?

A sok szexuális tartalom szemléletformáló: a tapasztalatok szerint a kamaszok megengedőbbé válnak a szexszel kapcsolatban, és pozitívabb elvárásokat fogalmaznak meg - vagyis kívánatosnak, örömtelinek tartják. Ez elsőre nem hangzik annyira rosszul, hiszen sokkal rosszabb lenne, ha valami fájdalmas, szégyenletes, kötelező vagy üldözendő dologként csapódna le bennük a szex.

Ugyanakkor sajnos egy csomó kutatás bizonyította, hogy a TV-ben, moziban, videójátékokban, zenében, reklámokban, magazinokban megtalálható szexuális tartalom mennyisége növeli a korai kezdetű szexuális élet esélyét. Magyarul, aki sok szexet néz, az hamarabb kedvet kap, viszont aki hamarabb kezdi, az gyakran kockázatosabban, kevésbé elővigyázatosan áll hozzá.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Cserélgessen mesekönyvet a Camponában!

Divany.hu 2015. május 21., csütörtök 14:46

Ön is unalomig olvasta már az összes fellelhető mesekönyvet a környéken? Akkor bizonyára örülni fog a hírnek, hogy most csütörtöktől szombatig lehetősége nyílik rá, hogy elcserélje megunt mesekönyveit a fővárosi Campona bevásárlóközpontban rendezett Mese-csere könyvbörzén. A május 23-ig tartó akció keretében mesés műveket csereberélhetnek a gyerekek, vagy akár egy újat is hazavihetnek, mindemellett pedig kedvezményes vásárlási kuponnal is megajándékozzák a résztvevőket, áll az eseményről szóló sajtóközleményben.

shutterstock 221592391

A program részeként továbbá Beck Andrea, a Titoktündér sorozat szerzője fogja szombaton dedikálni könyveit, amik állítólag „pozitív gondolkodásra, önbizalom fejlesztésre és mindenekelőtt a vidám, gondtalan életszemlélet kialakítására és megtartására" tanítanak. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Rágyújtott, stresszelt? Biztosan ezért vetélt el!

Puskás Pálma 2015. május 21., csütörtök 13:48

Mit gondolnak, mennyire gyakori a vetélés? Hány kihordott terhességre hány elvesztett baba esik átlagosan? És azok a nők, akik elvetélnek, miért vetélnek el? Túl sok forró fürdőt vettek? Stresszes a munkájuk? Isznak, dohányoznak, túlsúlyosak, túl vékonyak, túl sokat sportolnak vagy éppen nem mozognak eleget? Túl fiatalon estek teherbe, túl öregen?

Egy friss felmérés szerint ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban legtöbbünknek van valami elképzelése, csakhogy az elképzelés többnyire köszönőviszonyban sincs a valóságban. A vetélés ugyanis sokkal gyakoribb, mint gondolnánk, és az esetek túlnyomó többségében nem a nő életmódja felelős a problémáért.

A felmérés eredménye szerint rendkívül elterjedtek a vetéléssel kapcsolatos tévhitek: az átlagember szerint a vetélések igen ritkák, és sokak szerint valamilyen életmódbeli tényező tehető értük felelőssé. Ezeket a tévhiteket ráadásul az érintetek is gyakran osztják, azaz a kisbabájukat elvesztő nők tévesen úgy gondolják, ilyen csak velük történik, felelősnek gondolják magukat érte, bűntudatot és szégyent éreznek a magzat elvesztése miatt.

Ehhez képest a valóságban például az USA-ban évi körülbelül egymillió vetélés történik. De mondunk meglepőbb és a gyakorlatban könnyebben értelmezhető számot is: minden negyedik terhesség végződik vetéléssel, az esetek felében olyan korai vetéléssel, hogy a nő még nem is jön rá, hogy terhes. Miközben a felmérésben részt vevők több mint fele szerint a terhességeknek kevesebb mint egyhuszadánál történik vetélés.

shutterstock 101006707

A válaszadók között nők és férfiak körülbelül ugyanolyan arányban szerepeltek. A válaszok között nemi különbségek is voltak: több mint kétszer annyi férfi gondolta úgy, hogy a vetélések fő oka a nő életmódjában keresendő, mint amennyi nő gondolta ugyanezt.

Távolról sincs vége, olvasson még »

8 dolog, amit teljesen feleslegesen mond egy kamasznak

Edicsek 2015. május 20., szerda 18:34

A Huffington Post újságírója összegyűjtött 8 dolgot, amit milyen jó lett volna, ha tud kamaszként. Olyan dolgok ezek, amiket amúgy is hangsúlyozni szoktak a szülők, csakhogy a 13-14 éves kamaszok ebben a korban sosem hallgatnak rájuk, csak később jönnek rá, hogy kinek is volt igaza valójában. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Csináljon ön is kerekesszékes babát!

mzd 2015. május 20., szerda 18:05

Nem feltétlenül kell Barbie-ra gondolni, a babákról akkor is mindenkinek a tökéletesség jut eszébe. Ez valahol káros is, hiszen a későbbi potenciális önértékelési zavarok mellett nagy kárt tud okozni azoknál a beteg gyermekeknél is, akik azt hiszik, kevesebbek amiatt, mert például kerekesszékbe kényszerülnek, vagy sztómájuk van.

Éppen ezért zseniális a Toy Like Me (Olyan játék, mint én) elnevezésű kampány is, amelybe a mashable.comon futottunk bele, és amit beteg gyerekek szülei indítottak. A cél: felhívni a játékipar figyelmét arra, hogy igenis van igény a különleges babákra.

Úgy látszik, az alulról induló, a babaipar tökéletességmániáját megelégelő kezdeményezések időszakát éljük, a közelmúltban futott végig a világ hírportáljain Sonia Singh története, aki megelégelte a travesztinek és örömlánynak sminkelt babákat, és ad nekik új, normális, kislány/kisfiú személyiséget.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Ha lusta a kamasz, nem jók a célok!

Cziglán Karolina, pszichológus 2015. május 19., kedd 16:09

A gyerek tízes éveiben a szülőben és a fiatalban merőben ellentétes változások zajlanak. A szülők egyre komolyabban aggódnak amiatt, „mi lesz ebből a gyerekből, ha így folytatja”, azaz egyre inkább számít az iskolai teljesítmény: gondolni kell a középiskolai felvételire, majd az érettségeire. A gyerek pedig azt az időszakát éli, hogy háttérbe szorulna a tanulás fontossága, most a belső, lelki folyamatok, olykor viharok, a szerelmek, a barátok mind elsőbbséget kapnak.

Nem a gyerek hibája ez az ellentmondás, és kifejezetten távol áll a gyerek szükségleteitől, hogy (attól függően, mikor történik az iskolaváltás) a kiskamasz vagy kamaszévek koncentrált hajrába kényszerítik a gyereket. Mégis ez a helyzet. De belebetegedni sem kellene ebbe a nyomásba, mert közben valóban zajlanak a lelki, pszichés változások, amik ugyanúgy energiát követelnek, és szintén nem napolhatók el későbbre. Nem mondhatjuk, hogy most tessék tanulni, mert az élet értelméről filozofálni, hajnalba nyúlóan regényt olvasni, a legjobb baráttal órákon át beszélgetni és szerelmesnek lenni ráérsz később is – mondjuk, nyugdíjas korodban.

shutterstock 91057052
Távolról sincs vége, olvasson még »

Beleléptem a Legóba? Posztolom!

Dívány 2015. május 19., kedd 11:59

Az Instagramon jelent meg az "átlagos szülői problémák" taggel ez az új csoport, ami azt hivatott bebizonyítani, mennyi, elsőre teljesen feleslegesnek tűnő hétköznapi marhasággal kell megküzdenie egy kisgyermekes szülőnek.

Az averageparentproblems nevű oldal az Instán olyan hétköznapi szituációkat mutat be egy-egy fényképpel, amik a szülői lét mindennapjaival szembesít, azokkal, amikre nem térnek ki a habos-babos-rózsaszín katalógusok, és a szupercsaládokat idilli környezetben ábrázoló stockfotók. Ha szeretne meggyőződni róla, hogy nem csak önöknél történnek időnként bosszantó dolgok, kezdve a mosási katasztrófáktól egészen a talpba fúródó legódarabokig, nézegesse a sorstársakat. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Tökéletes sminket készít a vak szépségvloggerlány

Primilla 2015. május 18., hétfő 14:55

Habár már két éve egyáltalán nem lát, Lucy Edwards tökélyre fejlesztette a tükör (és látás) nélküli napi szépségrutint - adta hírül a Hufftington Post.

A 19 éves lány a jobb szemére 11 éves kora óta vak, két évvel ezelőtt pedig a másik szemére is elveszítette a látását. A nővére segítségével azonban sikerült elfogadnia a helyzetet, és megtanulta úgy kisminkelni magát, úgy, hogy közben egyáltalán nem látja, hogy mit csinál.

A szépségtippjeiről pedig videókat is készít, melyeket a YouTube-on, a YesterdaysWishes nevű csatornáján oszt meg. Közben a nézőinek bemutatja a kedvenc termékeit és az alkalmazott technikákat is. Kialakult rutinja van már, ha a helyzet azt kívánja, korrektort használ, ha kontúrozni szeretne, akkor kontúroz. Érdemes megnézni a videót, egészen elképesztő, ahogy a tust használja például. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Szeptembertől jöhet az ingyenes ovis-bölcsis kaja

Primilla 2015. május 18., hétfő 13:13

Ha a parlament is jóváhagyja, amit a kormány már elfogadott (márpedig jóvá szokták hagyni), szeptembertől ingyenes lesz a bölcsődei és óvodai étkezés a gyerekeknek. Ehhez egyetlen feltételnek kell megfelelni: a családban az egy főre jutó jövedelem nem érheti el a nettó minimálbér 130 százalékát, vagyis a 89 408 forintot. Ez egy gyerekes családnál 268, ezer, két gyerekeséknél mintegy 360 ezer forint bejelentett nettó jövedelmet jelent, efölött továbbra is jön a csekk. 

A kormány a lépést úgy jelentette be, hogy ezután: "csak a gazdag családok fognak ezért fizetni". Mielőtt azonban nekiállnak leköpködni a rohadék burzsujokat, akik ezután is sorban állnak ebédbefizetéskor az oviban, azért érdemes végiggondolni, hogy a KSH szerint januárban a családi adókedvezménnyel korrigálva a nettó átlagkereset 161,500 forint volt. Vagyis két átlagosan kereső szülő a maga 323 ezer forintos családi nettójával egy gyerekkel már bőven gazdagnak számít, két gyerekkel még éppen nem, de ha az egyik szülő kicsit jobban keres, már ők sem férnek bele. 

Persze csak akkor, ha az ennél többet önként bevallják. A család jövedelméről ugyanis, a törvényjavaslat szerint a szülőnek kell nyilatkoznia, vagyis önbevallással dől el, hogy jogosult-e a gyermek az ingyenes étkezésre, vagy sem. Ezt a bevallást azután csont nélkül elfogadják, hogy a szülő igazat mondott-e, vagy sem, nem vizsgálhatja sem az óvoda, sem pedig a település jegyzője, sem előzetesen, sem pedig utólag.

Ebből úgy tűnik, hogy ezt a pénzt jószerével minden bölcsődés, óvodás gyereket nevelő családnak oda szeretnék adni, legalább is azoknak feltétlenül, akik úgy érzik, hogy jól jönne.  

Távolról sincs vége, olvasson még »

Ha utálja a kölyök a gyógyszert, most megmondhatja

Primilla 2015. május 17., vasárnap 19:57

Fáj lenyelni a tablettát? Keserű a szirup? Most elmondhatja a gyereke a véleményét

Felmérést készít a kamaszok gyógyszerhasználatáról az Európai Gyógyszerügynökség és a Gyermekgyógyászati Bizottság. Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmiszer-egészségügyi Intézet (OGyÉI) honlapjáról letölthető kérdőívvel a 10-18 éves korosztály véleményét szeretnék megtudni a gyógyszerfogyasztással, a különböző típusú patikaszerek alkalmazásával kapcsolatban. A kérdőív attól függetlenül kitölthető, hogy rendszeresen szed-e gyógyszert a gyerek, vagy csak alkalmanként van szüksége rá. A válaszokat május 30-ig várják.

A kérdőív 11 kérdése között ilyenek szerepelnek például, hogy bizonyos gyógyszerformákat mennyire tartják könnyen vagy nehezen bevehetőnek (például sok szülő csak vakarja a fejét, ha tablettát kell lenyeletni a gyerekkel). De kíváncsiak az olyan „kifogásokra” is, hogy például egy bizonyos szer rossz ízű, fájdalmat okoz, esetleg nem hiszi el a gyerek, hogy használ. 

shutterstock 174129158
Távolról sincs vége, olvasson még »

Korán szül a magyar és sokat

etelka 2015. május 17., vasárnap 19:07

Május 15-e a Család nemzetközi napja, ennek alkalmából az Eurostat egy szép nagy statisztikát tett közzé arról, mikor szülnek az egyes országokban a nők, hány gyereket vállalnak, és egyáltalán mi a helyzet a családokkal az egyes tagországokban.

Az EU-ban élő nők 51 százalékának első gyereke a 20-as éveiben születik meg, 40 százalék pedig kivárja, míg elmúlik 30. 127 000 gyermek született 2013-ban 20 év alatti édesanyától, és 65 ezer babát 40-en túli nő szült meg. 2013-ban 5,1 millió gyerek született.

Amiben sikerült előkelő helyen végeznünk, az a tinédzser korú anyák listája, itt a harmadik helyre sorolódtunk (11%-kal), amire azért nem érdemes büszkének lenni. A statisztika szerint 2013-ban 40 637 baba született itthon elsőnek, az édesanyák 48,6%-a pedig 20-29 éves kor között szült.

Az átlag magyar életkor 27,7 év volt, ami kereken eggyel marad el az EU-s átlagtól. Érdekes, hogy a harmadik vagy többedik gyereküket szülő nők aránya 21,6%, azaz a magyar nők ötöde vált nagycsaládossá 2013-ban. A statisztikákat  itt lehet elolvasni, ha kíváncsi rá, kik szülnek a legkésőbb, és hol van a legtöbb gyerek Európában.

Ha a szülők nem értenek egyet a nevelésben

Cziglán Karolina, pszichológus 2015. május 17., vasárnap 12:44

Hagyján, hogy az ember szülőként igyekszik következetesen viselkedni, és megpróbálja kitalálni a megfelelő megoldást egy-egy nevelési helyzetre, és ez önmagában is számos megválaszolandó kérdést vet fel. Egyedül is problémás eldönteni, mit engedjünk, mit tiltsunk, büntessünk-e, ha igen, hogyan.

De ennél még sokkal kényesebb kérdés, mi van, ha már megszülettek bizonyos válaszok, a szülőtárs azonban másképp vélekedik. Szerinte probléma, ami szerintünk nem, vagy éppen fordítva, esetleg a miénktől eltérő eszközökkel nevelne.

Nem baj, ha vannak nézetkülönbségek a szülők közt, elvégre két szülője van a gyereknek, nem kell, hogy egyik a másik klónja legyen! Mindenki a maga személyiségével van jelen, persze, hogy egyikük szigorúbb, a prioritás is máshova eshet bizonyos kérdésekben: egyiknek szívügye az egészséges életmód, a másiknál inkább belefér a nassolás, egyik ragaszkodna a teljes képernyőmentességhez, a másik szerint valamennyi rajzfilm belefér stb.

A legfontosabb: nem kell megijedni, ha vannak különbségek akár temperamentumban, akár bizonyos helyzetek megítélésében, mert ennek így kell lennie. Szinte nyomasztó is, ha a két szülő szóról szóra ugyanazt szajkózza, ez megkérdőjelezi a hitelességüket, robotszerűvé teszi őket, noha a gyereknek hús-vér szülőkre van szüksége.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Itt a május, kezdődik a nyári szülőpánik

Primilla 2015. május 16., szombat 17:57

A legtöbb dolgozó szülőt először májusban fogja el a pánik: úristen, közeledik a nyári szünet. Amíg a gyerek óvodás, persze minden nyáron felháborodunk az egy hónapos intézménybezáráson. Ahol viszont már iskolás gyerek is van, ott többnyire inkább visszasírjuk a négy hetes oviszünetet. Onnantól kezdve nincs mit tenni, 10-11 egybefüggő héten át meg kell oldani a gyerekfelügyeletet, mert a szülők szabadsága, bárhogy csűrjük-csavarjuk, sehogy sem akar alkalmazkodni az iskolai szünet hosszához.

A nyári szünet tervezését fel lehet fogni egy stratégiai-logisztikai játéknak is, melyben az a cél, hogy úgy tudjuk mozgatni a figurák időbeosztását, hogy elkerüljük a települési önkormányzat által kötelezően fenntartott, nyári napközis tábort.

Ha nem sikerül, akkor se búsuljunk, a gyerek minden bizonnyal jól fogja érezni magát, mert vannak olyan pedagógusok, akik valódi tartalommal tudják megtölteni a tábori heteket, és nem csak hagyják eltelni az időt (ami azért lássuk be, otthon is előfordul). De azért mégsem ez az ideálisnak elképzelt nyár.

shutterstock 212954779
Távolról sincs vége, olvasson még »

Kétnyelvű gyerekek és a Mummy's apple-je

S-W. Zsó 2015. május 16., szombat 13:56

Bemutattunk már egy Magyarországon élő családot, akik magyar anyanyelvük ellenére otthoni közegben angolul társalognak. És a kétnyelvűség (sőt, többnyelvűség) témájában szó volt már arról is, mit nyer és mit veszít a gyerek, ha nevelkedése során több kultúrában is helyt kell állnia.

Most annak jártunk utána, hogy a külföldön élő magyar szülők hogyan boldogulnak a korai kétnyelvűségre neveléssel.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Ezért jó, hogy apja is van a gyereknek!

Dívány 2015. május 15., péntek 14:46

Minden gyereknek szüksége van apára, ez nem csupán a megfelelő fejlődés miatt szükséges, de bizony gyakran életet is menthet. A Blazepress.com összeszedett tizenkilenc videót és gifet olyan szituációkkal, amikor nemcsak hogy jó, hogy apa a helyszínen volt, de határozottan szükséges is. Nézze meg a hajtás után, nekünk melyik a két kedvencünk, és ha a többire is kíváncsi, kattintson át a Blazepress-re!

Távolról sincs vége, olvasson még »

Így teljesít a magyar oktatás a világmezőnyben

mzd 2015. május 15., péntek 09:45

A BBC írta meg, hogy megjelent a PISA-tesztnél is több (egészen pontosan 76) országot felölelő tanulmány, amely a 15 évesek matematikával és tudományokkal kapcsolatos ismereteit mérte. Talán nem meglepő tény, de a szakértők arra jutottak, hogy kapcsolat mutatkozik az iskolázottság és a gazdasági növekedés között. Magyarország – Litvánia és Izland ölelésében - a középmezőnyben, a 32. helyen található.

A mezőnyt elején ázsiai országok (Szingapúr, Hong Kong és Dél-Korea) vezetik, a sereghajtók pedig Honduras, Dél-Afrika és Ghána lettek. „Ez az első alkalom, hogy valóban globálisan mértük az oktatás minőségét" – mondta Andreas Schleicher, az OECD képzési igazgatója.

Az európai országok közül a top10-be nem meglepő módon Finnország, Észtország, Svájc és Hollandia fért be, mindenképpen impresszív viszont Lengyelország 11. helye. Oktatáskutatóknak érdekes téma lehet megvizsgálni, milyen egészen eltérő oktatási rendszerek szerepelnek az élmezőnyben, mint a katonásabb ázsiai, és a hatalmas szabadságot biztosító Észak-Európai országok.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Nem spermadonor vagyok, hanem apa - interjú

Puskás Pálma 2015. május 14., csütörtök 16:54

A sokak által kedvelt Apapara blog szerzője, Szél Dávid pszichológus első könyve idén júniusban, a könyvhétre jelenik meg. A szerző kétgyermekes apuka: egy négy éves kisfiú és egy öt hónapos kislány édesapja. Blogjában - és előkészületben lévő könyvében is - a modern apukák kalandjait és problémáit járja körül, miközben időnként társadalmi problémák is helyet kapnak. Lesz majd könyvbemutató is, dedikálás pedig a könyvhéten lesz, a Vörösmarty téren az Európa Könyvkiadó standjánál június 6-án, 11 órakor.

Addig is, Szél Dáviddal beszélgettünk oviról, pelenkáról, neveléspszichológiáról, feminizmusról és a mai, magyar értelmiségi apukák mindennapjairól.

Milyen apuka szerettél volna és szeretnél lenni? Mennyire sikerül?

Csak azt tudtam, hogy majd szeretnék apa lenni, de hogy milyen, azon nem sokat gondolkodtam. Biztos ilyen közhelyek jutottak volna eszembe, hogy jófej, higgadt, türelmes szeretnék lenni. Azt is tudom, hogy nem akartam nagyon megváltozni, nem akarom most sem, hogy egész más legyen az életem, mint a gyerekeim születése előtt volt. Persze, jóval kevesebbszer érek rá a barátaimmal találkozni, de azt hiszem,a személyiségem nem változott. Ugyanolyan ruhákat hordok, ugyanolyan zenéket hallgatok, ugyanazok a könyvek érdekelnek, ugyanúgy gondolkodom társadalmi kérdésekről, politikáról, ugyanabba a nőbe vagyok szerelmes. Bár az is igaz, hogy ha nem lennék apa, akkor mi most aligha beszélgetnénk.

Azt pedig, hogy milyen apa lettem, nagyban meghatározza, hogy álmos vagyok-e, illetve, hogy a gyerekeimre jutó, a gyerekeimre szánt időt tényleg rájuk szánom-e. Végül azon, hogy az ő tempójukat és az én tempómat mennyire tudom összeegyeztetni.

Most már sokkal könnyebben bocsátok meg, sokkal könnyebben felül tudok magamon, a saját hülyeségeimen emelkedni, de ez még mindig messze van az ideálistól.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Jó burok, rossz burok, gyereknevelés

Cziglán Karolina, pszichológus 2015. május 13., szerda 19:26

„Burokban neveled a gyereked”, „meddig akarod még burokban tartani?” – ezek a mondatok általában kritikaként hangzanak el, arra utalva, hogy a szülő túlfélti a csemetét, nem képes elfogadni az önállósodási vágyát, a tőle való távolodást.

A burok szó az anyaméhet juttathatja eszünkbe, így a megjegyzés azt sugallja, hiába született meg a gyerek, mintha még mindig a saját részének tekintené az anya. Ám nyilvánvaló, hogy valamiféle óvásra, védelemre szüksége van a gyereknek, és nagyon is probléma, ha hiányzik körülötte a védőburok.

Burokra egész életünkben szükségünk van, de egyre több mindent képesek vagyunk magunknak is megadni: helyreállítjuk jó hangulatunkat, önbecsülésünket, ha valami kellemetlenség kibillentett minket, tehát már nincs szükségünk azonnali támaszra, de azért mindenkinek kell valamiféle háttér, hogy tudja, van, ahol szeretik, elfogadják. Akkor, hogy is van ez: kell a burok, de baj, ha burokban tartjuk a gyereket? Van jó burok és rossz burok, és néha nem könnyű eldönteni, hol a határ.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Hat ok, amiért menő egy német iskola

kh 2015. május 13., szerda 09:09

Lassan végzünk az első német iskolai évvel, és azt kell mondanom, hogy a gyerekek nagyon jól érzik magukat a szászországi suliban. Nemrégiben összegyűjtöttük, mik azok a dolgok, amik miatt ez az oktatási intézmény a kedvencük lett, és amik meglepetésszerűen, de kellemesen hatottak rájuk a magyar iskolák után.

A 15 éves Bendegúz, a 14 éves Botond és a 12 éves Rozi tapasztalatait írtam le ebben a posztban. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Vitatkozzunk bátran a kölyökkel, mert jót tesz!

Cziglán Karolina, pszichológus 2015. május 12., kedd 17:05

A tizenévesekről kialakult nem éppen pozitív képnek az is része, hogy folyton vitatkoznak. Ugyanakkor például a Bronson és Merryman nevű szerzőpáros azt tapasztalta, ennek megítélésében nagyon különbözik a szülők és a gyerekek látásmódja. Míg a szülők általában úgy gondolják, a vita zavaró, a tiszteletlenség jele, olyasmi, ami megtépázza a szülő és gyerek közötti kapcsolatot, a kamaszok ellenkezőleg vélekednek: éppen a tisztelet jelének tartják, és úgy gondolják, ez erősíti a kapcsolatot szüleikkel. De vajon miért nem szeret a szülő vitázni, miért szeret a kölyök, és milyen a jó vita?

Érthető, hogy a szülő valamilyen probléma jeleként értelmezi, ha azt veszi észre, gyakoribbá váltak a viták a gyerekkel. Első gondolata, hogy valami feszültség támadt köztük, oda a korábbi összhang. Azaz baj van. Az is érthető, ha terhes számára, hogy ami eddig viszonylag simán ment, azért most harcolni kell. A gyerek egyszeriben megkérdőjelez mindent: a szabályokat, a szülői tekintélyt, de egyébként is mindent, beleértve, hogy van-e értelme az életnek, miért is kell tulajdonképpen reggel felkelni, iskolába járni.

Fontos, hogy a szülő fel legyen rá készülve, hogy eljön ez az időszak, és ne a kapcsolatuk megromlásaként értelmezze, hanem a gyerek fejlődéséből következő változásnak. Inkább azon mérje a kapcsolat minőségét (és a saját szülői minőségét), hogy mennyire sikerül rugalmasan alkalmazkodni az új helyzethez.

shutterstock 232767430
Távolról sincs vége, olvasson még »

Élő embriók génjeit módosította egy kínai kutatócsoport

Puskás Pálma 2015. május 12., kedd 14:44

A tudományos világot meglepte és megdöbbentette, hogy nemrég hivatalosan is igaznak bizonyultak az eddig inkább pletykaként kezelt hírek: kínai tudósok egy csoportja élő, emberi embriókon végzett génkísérleteket. Az eredményeket a Protein & Cell című tudományos szaklapban jelenttették meg, és ez ismét felszította a témát övező etikai vitákat.

A közölt tanulmányban az etikai megfontolásokat azzal igyekeztek kiküszöbölni, hogy kísérleteiket életképtelen embriókon folytatták – életképes embriókon kísérletezni ugyanis tilos és etikátlan, hiszen ez emberkísérletnek minősül.

Mivel az ember génkészletét megváltoztató kísérleteket eddig még sosem végeztek, elég nehéz kiszámítani, hogy mi sülne ki belőlük, nem véletlen, hogy egészséges embriókon nem engedélyeznek efféle módosításokat. A Sun Yat-sen egyetem kutatócsoportja ezért meddőségi klinikákról szerzett be olyan „kis hibás” embriókat, amik nem lettek volna alkalmasak a lombikbeültetésre, mert biztosan nem lett volna belőlük életképes újszülött.

A kínaiak szerint ez így már kevésbé aggályos, hiszen ha kísérleteik sikertelenek, akkor sem betegítenek meg senkit. A kísérletükben használt embriók ugyan életben voltak, de mivel a meddőségi klinikán a megtermékenyítés során két spermium is megtermékenyítette őket, így dupla kromoszómakészletük volt, és ez nem betegséghez, hanem egészen biztosan életképtelenséghez vezet. Így nem kellett attól félniük, hogy amúgy életképes embriókat „rontanak el” a kísérletek során.

Egyes kutatók szerint az embriók genetikai módosítása szuper ötlet és fényes jövő előtt áll, hiszen ezáltal már a születés előtt ki lehet gyógyítani a magzatot egy csomó örökletes betegségből (persze, csak azokból, amelyek esetén ismerjük, hogy melyik gén okozza őket).

Ugyanakkor a módszernek rengeteg ellenzője van, hiszen az embriók génkészletének megváltoztatása beláthatatlan következményeket vonhat maga után, és nem csak az adott embrióból születő személy, hanem az összes utódjának génkészletét is megváltoztatja, vagyis több generáción át érződik a hatása.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Rossz hír: ha több a tévézés - kevesebb a sperma

Puskás Pálma 2015. május 11., hétfő 15:12

A meddőségi problémákkal küzdő párok körülbelül egyharmadában a nő, másik egyharmadában a férfi szervezetében találnak olyan problémát, amely a fogamzás elmaradásáért felelős. A további egyharmad ismeretlen eredetű. A férfi meddőség egyik leggyakoribb oka a spermiumok nem kielégítő száma, illetve mozgásképessége, magyarul kevés jól mozgó spermium van, akik ennélfogva kisebb eséllyel termékenyítik meg a petesejtet.

A kutatók az utóbbi évtizedekben arra az aggasztó jelenségre lettek figyelmesek, hogy a nyugati világban a férfiak ondóminősége évről évre romlik. Erre több elmélet is létezik, az mindenesetre gyanús, hogy éppen ezekben az évtizedekben nyert egyre inkább teret az ülő életmód: egy csomó kényelmi találmánynak (autó) és a társadalmi berendezkedés változásainak (sok szellemi munkásra van igény és kevesebb fizikaira) köszönhetően a férfiak sokkal többet ülnek és kevesebbet mozognak, mint mondjuk akár ötven évvel ezelőtt.

Egy friss kutatás most a mozgásszegény életmód, valamint konkrétan a tévénézés szerepét támasztja alá, meglehetősen riasztó képet festve: a sokat tévéző férfiaknak ugyanis rosszabb a spermaképe.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Öt könyv, hogy jobban értsük az evészavaros tiniket

Puskás Pálma 2015. május 11., hétfő 14:00

A kamaszok körében egyre gyakoribb az evészavar, amelynek leggyakoribb formái az anorexia nervosa és a bulimia nervosa. Előbbi "csupán" kényszeres koplalást, utóbbi falásrohamokat is jelent, és mindkettőre jellemző a testképzavar.

Ezeket a problémákat kívülállóként nagyon nehéz megérteni, ezért gyakran előfordul, hogy az érintettek a legjobb szándék ellenére is értetlenséggel találkoznak együttérzés helyett. Ha szeretnénk jobban megérteni, megismerni az evészavaros tinik belső világát, mutatunk néhány erre alkalmas könyvet: egy önvallomást, három regényt, és egy elismert szakember által írt önsegítő kalauzt.

Emma Woolf: Egy alma per nap

B1235336

Kezdjük mindjárt a sajátélménnyel: Emma Woolf anorexiás és ezt írta meg, vagyis a gyógyulásért való küzdelmét. Kamaszkora óta anorexiás volt, és harminckét évesen döntött úgy, hogy most minden erejével felveszi a küzdelmet a betegséggel. Ebben főként az motiválta, hogy találkozott azzal a férfival, akivel családot, gyereket szeretett volna. Emma a küzdelemről hétről hétre beszámolt a Times magazinban, részben ezeken a beszámolókon alapul a könyv, amely tehát nem regény, hanem egy anorexiás lány igaz története.

Ha nem értjük, miért nem képesek ezek a szerencsétlen kamaszlányok normálisan étkezni, miközben Afrikában éheznek, akkor nagyon ajánljuk ezt a könyvet: tökéletes betekintést nyújt abba, milyen keresztülmenni ezeken a problémákon, mennyi szenvedést okoz és milyen hősies kitartást igényel a legyőzése. Érzelmileg is nagy hatású könyv, hiszen egy alódi ember küzdelmeit aszsisztáljuk végig, aki ráadásul eleinte komolyan ellenáll a gyógyulásnak - olvasóként így egyszerre dühösek tudunk lenni Emmára, miközben persze drukkolunk neki.

Távolról sincs vége, olvasson még »

17 éves, terhes unokahúgát fogadta örökbe egy 23 éves egyetemista fiú

Primilla 2015. május 10., vasárnap 20:27

Több százan ajánlották fel a segítségüket egy 23 éves ausztrál egyetemistának, Tommy Connolly-nak, miután kiderült, hogy örökbe fogadta 17 éves hajléktalan unokahúgát. A 32 hetes terhes lánynak nem igazán volt kihez fordulnia: sem a gyermek apja, sem a saját szülei nem gondoskodtak róla – adta hírül az Independent.

Tommy Connolly, az University of the Sunshine Coast törekvő atlétája elmondta, akkor már több mint egy évtizede nem találkozott az unokahúgával. A terhes lány a tengerparton élt és aludt, nem volt se cipője, se telefonja, és iskolába se járt már ki tudja, mióta. A magzat apja börtönben ült, a lány szülei nem voltak a képben.

Ekkor határozta el a 23 éves fiú, hogy a gondját viseli az unokahúgának, magához veszi, és segít neki gondoskodni a babáról. Ahogy a Facebook-on írta: ez volt az egyetlen esélye. A lány több időt töltött az utcán, mint bárhol máshol, és jobban ismeri a rendőrséget, mint a saját családját. Könyvet tudna írni arról a sok szörnyűségről, amit átélt. Senki sem érdemel ilyen életet – vélekedett Connolly. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Az anya túlsúlya veszélyezteti a gyerek pszichés épségét is

Puskás Pálma 2015. május 10., vasárnap 17:55

Az világos, hogy a gyerek megszületése után, de még a terhességünk alatt is sokat tehetünk az egészségéért, hiszen sok kisgyermekkori, vagy akár magzatkori esemény ( szoptatás, bántalmazás) felnőve is hatással van az egészségünkre. Egy új kutatás szerint azonban már a terhesség előtt érdemes elkezdeni vigyázni magunkra, ha nem akarjuk, hogy születendő gyermekünk nagyobb eséllyel kerüljön pszichiátriára.

Miért is? Kiderült, hogy azoknak az anyáknak, akik a teherbe esés előtt jelentős túlsúllyal rendelkeznek, a születendő gyermekeik felnőve sokkal nagyobb eséllyel betegszenek meg téveszmékkel és hallucinációkkal járó pszichotikus betegségben, mint a normál súlyú nők gyermekei.

Túlsúlyos anya = pszichotikus gyerek?

A néhány napja egy neves nemzetközi kongresszuson prezentált ausztrál tanulmány ráadásul nem is az első, ami ezt az összefüggést alátámasztja: már korábban is voltak arra adatok, hogy a teherbe esés előtti testsúly hatással van a születendő gyermek pszichés épségére. Ezek a hatások ráadásul nem is rögtön a születés után látszanak, hanem jellemzően huszonéves korban bukkannak fel az első tünetek.

Távolról sincs vége, olvasson még »
1 ... 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 32 | 33 | 34 | 35 | 36 | 37 | 38 | 39 | 40 | 41 | 42 | 43 | 44 | 45 | 46 | 47 | 48 | 49 | 50 | 51 | 52 | 53 | 54 | 55 | 56 | 57 | 58 | 59 | 60 | 61 | 62 | 63 | 64 | 65 | 66 | 67 | 68 | 69 | 70 | 71 | 72 | 73 | 74 | 75 | 76 | 77 | 78 | 79 | 80 | 81 | 82 | 83 | 84 | 85 | 86 | 87 | 88 | 89 | 90 | 91 | 92 | 93 | 94 | 95 | 96 | 97 | 98 | 99 | 100 | 101 | 102 | 103 | 104 | 105 ... 293

Blogok, amiket olvasunk

KERTÉSZ Ötletek zöldségágyások beültetéséhez

A nyár általában a pihenés időszaka, ezért a legtöbben ilyenkor már nem akarnak intenzív gondoskodást megkövetelő zöldségeket vetni. Lássuk, mint lehet tenni!

OTTHONTÉRKÉP Hagyd le a képről apu sörhasát!

A nappali ajtaján belógó hatalmas sörhas, egy csak félig látszó kutya vakarózó hátsó lába, lerágott csirkecsont a könyvespolcon – biztosan mindenki látott hasonló vicces vagy visszataszító fotókat ingatlanhirdetésekben.

MÁS TÉSZTA Búzadara dal - megyek panírozni

A nyár minden bizonnyal legújszerűbb dallamos hip-hop slágerében réteslisztről, búzadaráról és kenyérlisztről énekelnek a debreceni egyetem afrikai származású hallgatói. Ne hagyd ki!
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés