SZÜLŐSÉG

Menzareform - a suli úgyis az éhezésről szól

Primilla 2015. szeptember 24., csütörtök 11:27

Menzakaját kutyázni elég magas labda, nem is csaptuk le eddig, mert egyrészt kíváncsian várjuk a változások eredményét, másrészt pedig mert könnyen belátható, hogy bármekkora konyhatündérek is vagyunk, elég nehéz nagyjából 300 forintból napról napra olyan ételsort főzni, ami egészséges, és  nyolcezren nyalják meg utána egy emberként a tíz ujjukat. Gyerekblogként azonban mégsem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy tanév elején történt egy menzareform.

Pontosabban csak folyamatban van, mert sok településen még a főzőkonyhák is csak tapogatóznak, hogy hogyan és milyen egészségesebb ételeket kellene főzni, hiába halasztották el már többször is a rendelet bevezetését. Ami alatt éppen lett volna idő kipróbálni, hogy mi az az étel, amit meg tudnak etetni a gyerekekkel (tanárokkal, stb.), és mi az, amivel nem kéne tovább próbálkozni, úgysem fog menni. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Kamasz és az alkohol - tiltani, tűrni, támogatni?

Cziglán Karolina, pszichológus 2015. szeptember 23., szerda 19:18

A szülők nagy része jobban fél az illegális drogoktól, mint az alkoholtól, mert ezek rejtélyesebbek, kevésbé ismerjük őket, talán úgy érezzük, kiszolgáltatottabbak vagyunk velük szemben. Az alkohol ismerős: tudjuk, hogyan hat, mi az a mennyiség, amiből nem lesz baj, és amiből baj lesz. Az ismerősség lehet ijesztő is, ha rossz példák vannak a családban (és a legtöbb családra jut legalább egy rossz példa). Az alkoholra másképp készítjük fel a gyereket, mint ahogy az egyéb drogokról beszélgetünk vele, hiszen jelen van az életünkben.

Már a kisgyerek kapcsán is felmerülhet, engedjük-e, ha bele akarja dugni az ujját a sörhabba, hogy lenyalja, és érezze, milyen az íze. Felmerülhet kérdésként, mennyire lehet inni a gyerek előtt: rendben van-e, ha a vele együtt töltött időben iszunk egy pohár fröccsöt, vagy csak akkor, ha már lefeküdt aludni? Ha a családi ünnepségeknek része az alkohol, vajon mikor engedjük, hogy megkóstolja? Aztán beköszöntenek a súlyosabb feladványok: mikor már kamasz, elengedjük-e olyan buliba, ahol sejthetően lesz ital bőven, és mit mondjunk neki előtte?

Távolról sincs vége, olvasson még »

Ön lezárja a babakocsit? Bizony le kéne!

Puskás Pálma 2015. szeptember 23., szerda 13:46

Bevallom őszintén, rendszeresen kint hagyom az utcán a babakocsit. A társasházunk lépcsőházában is otthagyom lezáratlanul, meg az orvosi rendelő előtt, meg a cukrászda előtt, és a használt gyerekruhákat árusító kisbolt előtt is. Van egy barátnőm, aki még ennél is durvábban nyomja, ő a társasház kertjében hagyja a kocsit úgy, hogy benne alszik a gyerek. Jó, az első emeleti ablakuk alatt, de akkor is. És van olyan barátnőm, aki kivétel nélkül mindenhova beviszi: alapból a lakásban tárolja, az orvosi rendelőben nem csak az előtérbe tolja be, hanem közvetlenül személyesen a gyerekorvosig, és abba a fagyizóba, ahova nem fér be a kocsi, ők nem jönnek be velünk.

A babakocsikat ugyanis ellopják. Tőlem nem loptak még el egyet sem, és a közvetlen ismerőseimtől sem, de ettől még ez egy létező probléma. A babakocsilopás remek bűntény: a babakocsiknak nincs rendszáma, rengeteg hever belőlük szanaszét különféle lépcsőházakban és parkokban, és a biciklikkel ellentétben nem igazán divat őket lezárni. 

A használt gyerekholmiknak kiváló felvevőpiaca van, mindig kellenek. Ráadásul egy babakocsi nem olcsó mulatság: bár az egyik legismertebb babaholmi-áruház honlapján már 6990 Ft-ért hozzájuthatunk egy márkátlan esernyőre csukhatóhoz, a legdrágább ugyanitt 399 990 Ft-ba kerül. És természetesen vehetünk kézzel készített luxuskocsit is 800 ezerért, de gondolom, ez utóbbira mindenhol két főállású biztonsági őr plusz műholdas követőrendszer felügyel, így nem témája cikkünknek.

A babakocsijuktól megfosztott anyák tehát egyrészt mérhető anyagi veszteséggel néznek szembe, még akkor is, ha nem a négyszázezres verziót hagyták kinn a közért előtt, másrészt jelentős kényelmetlenséggel. Kimegy az ember az orvosi rendelőből kezében két táskával meg két lepkehimlős nyolchónapossal, az ikerkocsi meg sehol. És persze, felháborító, hiszen ki az, aki babáktól lop?

Porontyos berkekben volt példa hasonlóra, de ott nem bűntény történt, és végül jóra fordult az eset. "A férjem egyszer elindult a gyerekkel boltba, és útközben megálltak a pár faluval arrébb lévő szelektív hulladékos szigetnél kirakni az odavaló szemetet. A babakocsi váza a zacskók tetején volt, ezt szépen leemelte,és félrerakta, amíg elrendezi a szelektívet. Aztán ott is felejtette, ahogy kell. A bolt parkolójában eszmélt, de mire visszamentek, már nem volt ott a váz. Kiplakátoltuk a környéken, hogy elvezett, keressük, és visszavásárolnánk. Vicces véletlenek egybeesése folytán az üzenet végül eljutott ahhoz az alapvetően jószándékú, a saját falunkban lakó alkesz bácsihoz, aki megtalálta, - és mivel a kukák mellett volt, - teljesen jogosan gondolta, hogy szabad préda. Utólag azt mesélte, nagyon megörült neki, mert egyből felismerte, kis átalakítással milyen remek gázpalack-hordozót tud majd belőle készíteni. Kifizettük neki a beígért 10 ezer jutalmat, és tényleg boldog voltam, mert a vázat 150 euróért pótolta volna a gyár."

De nem mindenki ilyen szerencsés.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Egy gyerek nem gyerek? Dehogynem!

Cziglán Karolina, pszichológus 2015. szeptember 22., kedd 20:02

Egyre több az egyke, hiszen egyre több családban alakul úgy, vagy döntenek úgy, hogy csak egy gyereket vállalnak. Az okok ismertek: későbbre tolódik az első gyermek születésének ideje, így gyakran fel sem merül, hogy jöjjön második.

A szemléletünk is változik, ha úgy tetszik: egyre individualistább. Úgy gondoljuk, inkább egy-két gyereknek adjunk meg mindent, mint többnek keveset. Emögött meghúzódik a mardosó, olykor nem megfogalmazott, csak megfoghatatlanul gomolygó szorongás, hogy a világ kegyetlen hely, ahol csak kevesek életképesek, a többieket letapossák, és inkább neveljünk valakit kiemelkedően, aki a babamasszázstól kezdve a különórákig mindent megkapott a lehető legtökéletesebb mértékben, mint több gyereket átlagos körülmények között. Ekkor abból indulunk ki, annál jobban boldogul a gyerek az életben, minél több figyelmet, programot, impulzust kapott. Miközben meglehet, az a gyerek boldogul legjobban, aki egyszerűen csak szeretetteljes, egészséges légkörben nevelkedett, akár egykeként, akár testvérekkel.

Miközben a szülőkben ilyen változás zajlik, a társadalomban él a meggyőződés, hogy igazán egészségesen csak testvérek között lehet felnőni. Az egykeségre sokan valamiféle mentális, de legalábbis társas hátrányként tekintenek. Olyan sztereotípiák kapcsolódnak hozzá, hogy az egyedüli gyerekek önzőbbek, kevésbé kooperálnak, maguknak valók, nem tudnak úgy beleérezni a másik helyzetébe. Ez a ló túlsó oldala, amivel ugyancsak könnyű vitatkozni.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Sok számítógép a suliban=rosszabb Pisa teszt

Primilla 2015. szeptember 22., kedd 18:13

Meglepő eredményre jutott az OECD az egyik tanulmányában: az iskolai számítógéppark fejlesztésétől egyáltalán nem kezd el javulni a gyerekek teljesítménye. Éppen ellenkezőleg: azokban az országokban, ahol a legmagasabb a számítógép használat aránya az órákon, gyengébb eredményeket értek el például a PISA teszteken - adta hírül a BBC.

Az OECD jelentése több mint 70 országban vizsgálta, hogy a nemzetközi tesztek eredményei és az iskolák technológiai felszereltsége milyen összefüggésben áll egymással. Arra jutottak, hogy azokban az országokban, ahol jelentős erőt fordítanak az iskolai informatikai fejlesztésekre, semmivel sem jobbak a PISA tesztek eredményei olvasás, matematika és a tudományok terén.

Ha a legjobban teljesítő oktatási rendszereket nézzük, mint például a kelet-ázsiai országoké, az látszik, hogy nagyon óvatosan használnak számítógépet, tabletet az órákon. Ez mondjuk Dél-Koreában napi 9 percet, Hong Kongban tíz, Japánban pedig napi 12-13 percet jelent az órákon.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Kvíz: kitalálja, melyik mesehős melyik országból jön?

polly 2015. szeptember 21., hétfő 19:39

Kislányomnak köszönhetően ismét előszedtem gyerekkori kedvenc rajzfilmjeimet, és sorra nézzük meg vele Frakkot, Kíváncsi Fáncsit, a Hupikék törpikéket, Babart, stb. Már nem is tudom, hogy alakult, hogy elkezdtem utánanézni a mesék eredetének, de mit mondjak, érnek meglepetések. 

Főleg, amikor kiderülnek az alkotások származási helyei. Össze is dobtam egy kvízjátékot, így mindenki tesztelheti a saját tudását ezen a téren. Tippelje meg, milyen nemzetiségűek a játékban szereplő mesehősök! 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Ha a füle még nincs a helyén, nem akarom látni - Sixx apanapló

sixx 2015. szeptember 21., hétfő 12:49

Tegye mindenki a szívére a kezét, és ismételje el utánam őszinte arccal: "nem kaptam frászt a kolléga/rokon/jóbarát gyerekének 4D-s ultrahangfotójától". De, azt kaptam. Egy sárgásbarna, teljesen természetellenes színvilágú képen láttam egy nagyjából emberszabású valamit, aminek, ha szerencsém van, a büszke apa/anya az ujjával a papírra/képernyőre bökve megmutatta a fejét, miközben párás szemmel azt hajtogatta, hogy az orra tiszta nagyapja, neki volt ilyen kampós. Én meg kínvigyorral az arcomon azt mondtam, hogy ja, tiszta Jenő bácsi, miközben kurvára nem láttam semmiféle kampót, csak egy nagyobb kerek valamit, meg alatta egy vastag, csőszerű izét, amiből négy vagy öt nyúlvány lógott ki.

Az ultrahangképekkel minden tapasztalatlan embert a sírás szélére lehet kergetni.

Amikor Timivel leültünk, immáron könyvekkel és egy androidos appal felszerelkezve, hogy akkor mit, mikor hogy, az első kérdésem az volt, hogy oszt mikor láthatom már a gyereket. Mert jó, olvasod, hogy almamag, meg eper, meg narancs, meg hogy egy centi, meg négy, meg 8, de ezek absztrakt fogalmak ebben az esetben, egyértelmű, hogy a gyerek nem úgy néz ki, mint egy narancs, és hiába mutatja az ember a mutató és hüvelykujjával, hogy ekkora, az nem ugyanaz, mint látni is.

A könyvekben és az appban ráadásul mindenféle furcsa dolgokat lehet olvasni, például olyasmit, hogy a gyerek füle az nem oldalt kezdi a pályafutást, hanem elöl, az arcán bazdmeg, és ettől kicsit megborultam, mert nem akarom látni a gyereket olyan fejjel, amin a szeme alatt van a füle. Aztán továbbolvasva megnyugodtam, az első ultrahangon ilyeneket nem fogok látni, jól van akkor, menjünk.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Ezt árulja el az első menzesz időpontja

Puskás Pálma 2015. szeptember 20., vasárnap 16:42

Az első menstruáció a legtöbb lány életében emlékezetes élmény. Néha sokkoló, néha örömteli, néha csupán bosszantó vagy fájdalmas, de mindig egy korszak végét és egy másiknak a kezdetét jelöli. A menarchénak, azaz a menstruáció kezdetének időpontja azonban nem csak abból a szempontból érdekes, hogy hol tartunk az osztálytársnőinkhez képest. A tudományos kutatások szerint egy sor egyéb tényt is elmond rólunk.

Hány évesen számítsunk rá?

A mi gyerekeink valószínűleg picit korábbi életkorban fognak először menstruálni, mint mi tettük: a nyugati világban ugyanis az első menzesz időpontja egyre korábbra tolódik. Míg száz évvel ezelőtt átlag 17 évesen kezdték a lányok, addig manapság 13 év az átlagéletkor az első menstruációkor. Ez a tudósok szerint részben a jobb tápláltságnak köszönhető (emiatt magasabbak és okosabbak is vagyunk őseinkhez képest), de az ételeinkben található hormonok és egyéb környezeti faktorok szerepe sem zárható ki.

Az első mensturáció időpontját ugyanakkor örökletes tényezők is befolyásolják: ha a nagymamánknak, anyánknak és nekünk is viszonylag későn jött meg, akkor nagy valószínűséggel a lányaink sem lesznek az elsők az osztályban.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Így lehet 62 százalékkal kisebb esélye a mellrákra

Puskás Pálma 2015. szeptember 20., vasárnap 15:42

A rosszindulatú melldaganatok Magyarországon a vezető halálokok közé tartoznak, ezzel évente két és háromezer közötti halálesetért felelősek. A mellrák hátterében genetikai hajlamosító tényezők is állnak, ami azt jelenti, hogy fokozottan oda kell figyelnünk, ha a családunkban már előfordult hasonló megbetegedés.

Az öröklött hajlam mellett azonban életmódbeli tényezők is befolyásolják a betegség kialakulását. A szoptatás védő szerepe régóta ismert, de egy friss kutatás szerint a táplálkozásunknak is jelentős hatása van a daganat kockázatára.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Kíméljük már meg a gyereket a saját paráinktól!

Cziglán Karolina, pszichológus 2015. szeptember 19., szombat 18:27

A legtöbben elmondhatják magukról, hogy valamiben érzékenyebbek az átlagnál. Az érzékenység persze lehet jó is, mint a művészi érzékenység, de most inkább olyasmiről van szó, amivel kapcsolatban az illető jobban szorong másoknál, nehezebben küzd meg vele. Ez tulajdonképpen bármi lehet. Van, aki a kosztól fél, van, aki az orvosoktól, más az utazástól, esetleg a hivatali ügyintézéstől, vagy a társas szituációktól. Nincs ember, aki mindenben egyformán ügyes, talpraesett és laza lenne.

És nem kell, hogy a gyerek „örökölje” (valójában: eltanulja) ezeket. Azaz nem törvényszerű, hogy ami a szülőnek nehézséget okoz, őt is meg kell, hogy akassza. Sajnos azonban gyakori, hogy a szülő, ha nem is szándékosan, mindent megtesz a parája továbbadásáért.

A legtöbb szülő azonnal rábólintana, hogy persze, hogy a gyereknek nem feladata oldani az ő szorongásait. Olykor mégis úgy alakítja a helyzetet, hogy a közlésnek nincs más funkciója, csak hogy anya vagy apa megkönnyebbüljön. Mint például annál az apánál, aki éppen az iskolai fogorvosi vizsgálat előtt mesélte el gyermekének, hogy kiskorában mennyire rettegett a fogorvosoktól, és milyen trükkökkel kellett őt odacsalni a vizsgálatra. Ez nem jó útravaló a gyereknek.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Most Soroksáron akarnak gyereket rabolni

ermiz 2015. szeptember 18., péntek 08:39

Sötét színű autóban ülő idegenek akartak elvinni egy gyereket Soroksárról, az iskolából hazafelé menet - kering a Facebookon a hír. A Páneurópai Általános Iskola igazgatónője a szülőknek küldött levelet, melyben tájékoztatta őket a történtekről. Az igazgatónő megkeresésünkre nem kívánt nyilatkozni. 

A kommentelők egy része szerint az eset meg sem történt, csak a gyerek fantáziált, mindenesetre az igazgatónő értesítette a rendőrséget. A rendőrség megkeresésünkre mindössze annyit közölt, hogy a BRFK XX. és XXIII. kerületi Rendőrkapitánysága vizsgálja a bejelentés tartalmát.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Ezek a szülők a legnagyobb trollok!

Menő/Ciki

Becca 2015. szeptember 17., csütörtök 09:16

Nehéz a tinédzserek sorsa, mindig is tudtuk. Most éppen Emily Mussonon a sor, aki lelkesen szelfizget különböző pózokban pasijával, és ezeket a fotókat előszeretettel osztja meg Twitterén. De persze, miért is ne tenné, azoknak akik a mostani szelfigenerációba születtek, ez teljesen természetes. Na, nem úgy a lány szüleinek, akik valószínűleg sokkot (vagy kedvet?) kaptak gyermekük kényszeres fotózkodási mániájától, és rekonstruálták a művészileg beállított csücsörítős képeket. 

Miután a fotók bejárták az egész netet, és már nem csak saját szórakoztatásukra posztolgattak a szülők, Emily, a lányuk fanyar humorral konstatálta, hogy szülei több lájkot szereztek ezzel a kis mókával, mint ő eddig bármelyik posztjával: „A szüleim bedrogoztak, vagy valami. Szóval úgy gondolom ez valóban vicces, na, de nem annyira, hogy 30 ezer lájkot kapjanak."

Úgy tűnik, manapság egyetlen szórakozás marad csak a jópofa szülőknek: kínos helyzetbe hozni gyermeküket - hiszen nem Emily szülei az elsők, akik ekképp alázzák szét csemetéjüket. Ami persze egyrészt felettébb szórakoztató, másrészt meg igen szomorú amikor a szülők kifigurázzák gyermekeiket. Ja, nem.

 

820 szavazat 2021 szavazat

Gyerekkísérlet: az élet képernyő nélkül 2.

Primilla 2015. szeptember 16., szerda 18:03

Több mint egy hónapja megváltozott nálunk a világ, letiltottam a gyerekeimet az összes képernyőről, a tévétől a fényképezőgép kijelzőjéig. Az előző részben elmondtam, miért: a hat- és nyolcéves gyerekeimnek gyakorlatilag az egész napja arról szólt a szünidőben, hogy kinél legyen a távirányító, mikor tabletezhetnek, miről készítsenek videót. A változásba meglepően gyorsan belerázódtak, most pedig már eltelt két hét a tanévből is, ennek a tapasztalatai következnek.

Ahogy elkezdődött az iskola-óvoda, nyilván sokkal kevesebb szabadidejük maradt a gyerekeknek. Akár szépen lassan ki is sompolyoghattam volna a tilalom mögül, és visszakúszhattak volna az életükbe a képernyők, de nem így lett, és nemcsak miattam. A tévézésre egyelőre egyáltalán nem mutatkozik igény, legalább is egyszer sem mondták, hogy jó lenne már megnézni valamit. Azelőtt általában már délután hat körül beszivárogtak a kölykök tévészobába (direkt el van különítve, hogy a háttértévézést kizárjuk), és kérdezgették, hogy bekapcsolhatják-e. Az ellenállásom pedig előbb-utóbb megtört, hát jó, kapcsoljátok. Most ez fel sem merül.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Kvíz: Ön is doktorálhatna már gyerekbetegségekből?

Divany.hu 2015. szeptember 16., szerda 16:37

A háziorvosok rémálma lehet, amikor anyuka kész diagnózissal állítja a kölköt elé vizsgálatra, és igazuk is van: nem a szülők dolga megmondani, hogy milyen betegséget szedett már megint össze a gyerek. Ezzel szemben, ha nem esünk a ló túloldalára, még hasznos dolog is lehet bújni a betegségekkel foglalkozó weboldalakat, hiszen még a bagatellnek hitt tünetekről is kiderülhet, hogy komolyabb dolog áll a háttérben, és mindenképp szakember segítségét kell kérni.

Bevallom, én az a fajta anya vagyok, aki családi körben már meg is kapta a doktorit gyerekbetegségekből: kívülről fújom a tünetcsoportokat, a latin elnevezéseket, és már azt is tudom, milyen gyógyszert fog felírni a gyereknek a dokinő. Ön mennyire van képben ezen a területen? Tegye magát próbára kvízjátékunkban! 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Mégis mit eszik rajta ez a gyerek?

Cziglán Karolina, pszichológus 2015. szeptember 15., kedd 18:38

Nem ritka tapasztalat az anyák és apák részéről, hogy megdöbbennek a tizenéves gyerek választásain. Miért éppen azért a fiúért vagy lányért van oda, aki nagyszájú, nem olyan okos, mint ő, ízléstelenül öltözködik, pedig ott van az osztályban a művelt, szellemes és udvarias Feri vagy Anita is, bezzeg ő a mi gyerekünk szerint rém unalmas. Miért azért a vacak együttesért rajong, mikor már az anyaméhben is klasszikus zenén nevelkedett, most meg elképesztő tingli-tanglikat hallgat. Ahelyett, hogy olvasna, videójátékozik, klippeket néz, meg a semmiről beszélget, és semmitmondó vicceken heherésznek a barátaival.

Előfordul, hogy a szülő szemével így néz ki a kamasz. Néha talán eszébe jut: nem is olyan okos ez a gyerek? Talán hiúsági kérdést is csinál belőle: „ez nem a mi családunk színvonala!”. Aztán éri valami jó élmény, mondjuk egy jó beszélgetés a gyerekkel, vagy beleolvas a verselemzésébe, amiből megbizonyosodik: de bizony, okos ez a gyerek, de akkor vajon miért a gagyi tetszik neki?

Távolról sincs vége, olvasson még »

Mostantól nyolc baba kell egy BCG-oltáshoz

Divany.hu 2015. szeptember 15., kedd 13:08

Mától újra megkaphatják a csecsemők a tuberkulózis elleni BCG-oltást, amiről még augusztusban megírtuk, hogy globális fennakadások vannak a védőoltás gyártásában. Kedden megkezdődik az oltóanyag kiszállítása a szülészeti intézményekbe, és haladéktalanul meg kell kezdeni a csecsemők oltását - tájékoztatta az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) Országos Tisztifőorvosi Hivatala az MTI-t.

A pótoltások várhatóan októberben kezdődnek. A szülők erről a kormányhivatalok népegészségügyi főosztályai segítségével, illetve a védőnőkön keresztül kapnak majd tájékoztatást - olvasható az Országos Tisztifőorvosi Hivatal közleményében.  

A BCG-oltóanyag előállításában fennakadások vannak, melyek világszerte ellátási problémát okoztak. Az ÁNTSZ az ilyen helyzetek kezelésére megfelelő készlettel rendelkezik, ennek köszönhető, hogy júliusig a megszokott rendben adták be az oltásokat. A készletezésnek azonban határt szab a vakcinák eltarthatósága, a kialakult helyzetet az ÁNTSZ a BCG-oltás ideiglenes átütemezésével oldotta meg, ami megfelel az előírásoknak, ugyanis a BCG-oltás 1 éves korig megfelelő hatékonyságú - közölte a hivatal.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Anyatorna online - kipróbáltuk

Puskás Pálma 2015. szeptember 15., kedd 09:13

Tavaly nyáron egy budapesti parkban tornáztunk együtt Kádár-Papp Nórival és még öt-hat anyukával meg a hozzájuk tartozó babákkal és kisgyerekekkel. Idén nyáron már a nappalinkban zajlott ugyanez. Nem, nem költözött hozzánk a Gyerünk, anyukám! stábja, csupán arról van szó, hogy mai, rohanó világunkban online is lehet valós időben együtt tornázni. Kipróbáltuk a tornákat, és kifaggattuk az ötletgazdát is.

Hogyan működik mindez? Az órarend a Gyerünk, anyukám! honlapján tekinthetőek meg, vagyis adott időpontban itt fog bejelentkezni Nóri vagy valamelyik másik edző, és mikrofon és webkamera segítségével tart nekünk tornát. Azt is lehet látni, hányan tornáznak még rajtunk kívül – számomra jó érzés volt tudni, hogy bár látszatra egyedül ugrálok, a valóságban még tíz-húsz anyuka csinálja ugyanezt a saját nappalijában.

Az online órák közül először Nóri klasszikus formatornáját próbáltuk ki – ez lényegét tekintve nem sokban különbözött a tavalyi, parkbéli órától, nagyjából fél óra pulzusemelős részt és fél óra has-hátizom erősítést tartalmazott, természetesen nem ennyire szigorú elosztásban, hiszen az ugrálósabb szakaszban is sokféle izmot használtunk. A jó hangulatú órát külön szórakoztatóvá tették a Nóri körül időnként körbe-körbe kismotorozó ikrek, plusz a néha keresztülsétáló macska.

A másik kedvencünk Luca hasizomregeneráló jógaórája volt: nagyon kellemes, békés, megengedő hangulatban, többnyire a földön fekve mozogtunk annyit és olyan intenzitással, „amennyi most neked jólesik”, és a hatvan percnyi sokféle hasizomgyakorlattól végül mégis komoly izomlázam lett. A kínálatban ugyanis Nóri tornája mellett mások is helyet kaptak: van nyújtás, gerinctréning, pilates, latin fitness, maminbaba és szülés utáni regeneráló torna is – némelyik pénzért. Az átalakulásról és a közös sport erejéről beszélgettünk Kádár-Papp Nórival.

Távolról sincs vége, olvasson még »

A rettegett HELLP – tünetek és kezelés

ST 2015. szeptember 14., hétfő 19:58

A szüléssel kapcsolatban a nőkben elég sok kérdés és félelem van, főleg abban az esetben, ha az első gyermeküket várják. Az egyik legrettegettebb dolog mégis a HELLP szindróma, amit ennek ellenére csak kevesen ismernek.

A HELLP egy angol betűszó, ami a vörösvértestek szétesésével, emelkedett májenzimekkel, és alacsony vérlemezke számmal járó kórképet takar. Az állapot kifejezetten veszélyes, így időben történő felismerése életet menthet!

Távolról sincs vége, olvasson még »

A jó kondiban lévő gyerek matekból is jobb

Primilla 2015. szeptember 14., hétfő 15:17

A mozgás nem csak a testnek, de a szellemnek is jót tesz, és ez különösen igaz gyermekkorban. Itt, a Kölyök/Poronty rovatban is sokszor vitatkoznak azon kommentben, hogy a focizás és a fáramászás, vagy a számítógépezés szolgálja-e jobban a gyerek fejlődését, melyiktől válik sikeresebb felnőtté. Nos, ez a vita eldőlni látszik: azoknak a gyerekeknek, akik testileg fittek, jó kondícióban vannak, másképp strukturálódik az agyuk, és ettől jobban teljesítenek például matematikából – írja a CNN egy új tanulmányra hivatkozva.

Kutatók a kísérlet során 9-10 éves gyerekeket vizsgáltak, a kiskamaszoknak matek és olvasási feladatokat kellett megoldaniuk, emellett az állóképességüket mérték futópadon, az agyukat pedig MRI-vel vizsgálták. Azt találták, hogy azoknak a gyerekeknek, akik hosszabb ideig bírták a futást, (leegyszerűsítve) érettebb az agyuk, mint a gyengébb fizikai állóképességgel rendelkező társaiknak. Ezek a gyerekek pedig matekból köröket vertek a kevésbé jó kondiban lévő kortársaikra. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Mikor ér rákérdezni: terhes vagy?

Primilla 2015. szeptember 13., vasárnap 19:47

Rendkívül közszolgálatiak leszünk ma, egy sokak által felvetett problémára, hogy úgy ne mondjuk, örök kérdésre találtuk meg a választ. A könnyebb megértésben infografika is segít, íme.

A kérdés pedig, hogy vajon melyik az a has méret, aminél már jogos nekiszegezni a kérdést a tulajdonosának: terhes???

A forrás ismeretlen, már-már népmesei
A forrás ismeretlen, már-már népmesei

Az infografika mindennél világosabban és egyértelműbben rámutat: NINCS az a haskörfogat, aminél ne tudnánk lyukra futni. Vagyis soha, de soha ne kérdezzük meg kerek perec a nőismerősünktől, hogy várandós-e. Sőt, jobb, ha nem is célozgatunk, mert ugyanolyan kínos tud lenni a vége. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Tízéves mélyponton a nyelvvizsgát szerzők száma

mzd 2015. szeptember 13., vasárnap 17:37

Érdekes statisztikát közölt az MTI: grafikonon mutatták be, hogyan alakult 2003 és 2014, azaz az elmúlt bő tizenegy évben a nyelvvizsgázók száma. Két adatsort mutattak be: az egyiken a középiskolások (14-19 évesek), a másikon pedig a felsőoktatásban tanulók (20-24 évesek) számai láthatóak. Az eredmény pedig lesújtó: a nyelvvizsgával rendelkezők száma 2010 óta csökken, és az sem biztos, hogy a kormányzati döntések megállítják-e ezt a folyamatot.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Hétköznapi hős: aki újraolvasztja a zsírkrétákat

mzd 2015. szeptember 12., szombat 17:08

Bryan Ware San Fransiscóban él, és 2011-ben egy étteremben ünnepelte a születésnapját. A pincér zsírkrétákat hozott a két fiának, a férfi pedig azon gondolkodott, vajon hova kerülnek a használt kréták. A tény, hogy kidobják őket, arra inspirálta Ware-t, hogy létrehozza a Crayon Initative-et – olvasható a Bored Pandán.

Fotó: Facebook / The Crayon Initiative

A cég iskolákból, kórházakból és éttermekből gyűjti össze a használt vagy törött darabokat, majd felolvasztják és formába öntik őket, hogy teljesen újakat kapjanak – ezeket pedig a kórházakban lakó gyermekek kapják meg. Ha még többet tudna meg a projektről, ide kattintva eljuthat a honlapjukra, a Facebookon pedig itt találja őket.

Van egy határ, ami fölött a tanulás már rombol

Cziglán Karolina, pszichológus 2015. szeptember 12., szombat 12:46

A szülőben alapvetően két témában vetődik fel a kérdés, mennyire szükséges elvárásokat támasztania a gyerek felé, vagy mennyire hagyhatja szabadon. Egyik az iskola, a másik a különóra.

Egy neves gyerekpszichológus azt vetette fel: miért ne lehetne rossz tanuló a gyerek? Az emberben vegyes érzések támadnak, ha belegondol a lehetőségbe. Egyrészt: tényleg, nem kell mindenkinek jó tanulónak lenni, és igazából senki sem bizonyította, hogy aki jobb jegyeket visz haza, az boldogabb is lesz. Már pedig végül is nem az a cél, hogy eminenst, hanem, hogy boldog gyereket neveljünk. Ha a mi gyerekünk egy szakmában mélyed el, vagy sportoló lesz, akkor ahhoz nem kell mindenből jelesnek lennie.

Ugyanakkor feltámad a felelősségérzet, hogy nyolc-tíz-tizenkét évesen még se mi, se a gyerek nem tudja, mi lesz, ha nagy lesz, és ha lemarad bizonyos fontos tárgyakból, idővel nem fogja tudni behozni. Azaz, ha most hagyjuk, hogy ne tanuljon, bizonyos utak elzáródhatnak előtte. És ez most még a mi felelősségünk is.

Távolról sincs vége, olvasson még »

A hülye kétségbeesik, az okos vásárol - Sixx apanapló

sixx 2015. szeptember 11., péntek 18:43

Szóval ott álltunk, és néztük a Mindent Tudó Műanyagdarabot, ami azt mondta, hogy gyerekünk lesz. Mivel mindketten láttunk már elég filmet és olvastunk elég blikkborsot, egy műanyagdarab nem darab felkiáltással aznap vettünk még kettőt, és másnap leellenőriztük, nem hazudott-e az első. Korábban volt egy olyan hét, amikor Timi nem volt jól, és olyan tünetei voltak, mint most, a kiderülés előtt, de akkor nem volt kék csík, vagy csak egy, mittudoménmár, melyik gyorsteszt mivel jelzi, hogy széna vagy szalma, de most a kontrollcsoport is integetett, tuti, gyerekünk lesz.

És most mi lesz?

Mármint az világos, hogy gyerek, de egészen pontosan milyen lépések kellenek ahhoz, hogy a végtermék (értsd a lányunk vagy fiúnk) minden további nélkül megszülessen, és átvegye a hatalmat az életünk felett? Kinek kell szólni? Van még olyan, hogy gyes? Vagy gyed van? Bába? Védőnő? Szülész? Melyik klinika? Magán vagy állami? Mit kell ilyenkor csinálni? Honnan tudja az ilyet az ember? 

Mert tuti kell valamit csinálni már az ötödik hétben is, de van az a babona, hogy a 13. hétig nem mondod el, mert mittudoménmiért, elviszi a rézfaszú bagoly, nem értek a népi bölcsességekhez. Ilyenkor az ember a nála okosabbakhoz fordul, értsd gugli ill. Szily Laci Kitolás című könyve.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Ennyibe kerül havonta az iskolás

Primilla 2015. szeptember 11., péntek 13:55

Az új tanév kezdetekor a költségvetés újratervezésére is szükség van, mert egy csomó olyan új kiadás jön be, amivel suliidőn kívül nem kell számolnunk. És ha már itt tartunk, ki is esik jó pár költség a vakációhoz képest. Érdemes tehát átgondolni, hogy mire, mennyit fogunk pluszban költeni a következő tíz hónapban.

Erre bíztat egyébként a K&H, a Vigyázz, Kész, Pénz pénzügyi vetélkedő meghirdetője is. A verseny szakértője kiszámolta, egy átlagos iskolás gyerek havonta 17 ezer forintba kerül.

Erre az összegre azért felkaptuk a fejünket, és körbekérdeztünk, hogy is van ez másoknál. A Porontyos/Kölyökös szülők eleinte csak a vállukat vonogatták, attól függ, mi tartozik ide, de aztán beindult a verkli, és igyekeztünk összeadni, mennyit költünk havonta azokra a tételekre, amelyek a közleményben is szerepeltek. (étkezés, sport, különórák, osztálykirándulás, tanárok ajándéka, zsebpénz, ilyesmik).

Iskolai étkezés

Az első kiadás, ami mindenkinek rögtön eszébe jutott, az az iskolai étkezés, amit minden hónapban ki kell csengetni. Erre nyugodtan számolhatunk átlagosan 10-12 ezer forintot – a K&H számításait alapul véve így marad még öt-hétezer forintunk, amiből gazdálkodhatunk. Ezt az összeget minden hónapban ki kell pengetni, esetleg ha a gyerek csak ebédet kap, akkor a felét, ebben az esetben viszont a tízóraira-uzsonnára pedig többet kell költeni. Plusz a büfé.

Távolról sincs vége, olvasson még »
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 32 | 33 | 34 | 35 | 36 | 37 | 38 | 39 | 40 | 41 | 42 | 43 | 44 | 45 | 46 | 47 | 48 | 49 | 50 | 51 | 52 | 53 | 54 | 55 | 56 | 57 | 58 | 59 | 60 | 61 | 62 | 63 | 64 | 65 | 66 | 67 | 68 | 69 | 70 | 71 | 72 | 73 | 74 | 75 | 76 | 77 | 78 | 79 | 80 | 81 | 82 | 83 | 84 | 85 | 86 | 87 | 88 | 89 | 90 | 91 | 92 | 93 | 94 | 95 | 96 | 97 | 98 | 99 | 100 ... 296

Blogok, amiket olvasunk

JEGYZETLAP Posztnyár szindróma

Ha csak sóhajtozunk, és utáljuk, hogy vége, egyre nyomorultabbul érezzük magunkat. Négy lépés, hogy a szeptembert is élvezni tudd!

STÍLER Netes szépségdilik: ezeknek ne dőlj be

Ha nem akarsz úgy kinézni, mint egy cirkuszból szabadult bohóc, ne a csodatévő appok képeinek higgy, hanem a tükörnek. Az ugyanis nem halványítja el a bőrhibákkal együtt a sminkedet is.

HOMÁR Fifikás, de bebukott parkolóteszt budán

Jó napot, miért büntetnek meg, ha még a fizetőövezet kezdetét jelző tábla előtt parkolok, a nem fizető zónában? Csak. Parkolócég, 12. kerületi módra.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés