SZÜLŐSÉG

Így beszéljen gyerekével a párizsi vérengzésekről

mzd 2015. november 18., szerda 08:08

A francia, egyébként fiatalokat megcélzó Astrapi magazin elég gyorsan reagált a november 13-i párizsi vérengzésekre, és olyan röplapot készített, ami egyrészt letölthető, másrészt segít elmagyarázni a gyerekeknek, hogy mi történt, és a történteket hogyan kell értelmezni.

A Time pedig a szülőket megcélzó anyaggal jelentkezett: leírják, hogy - korosztálytól függően - hogyan érdemes elbeszélgetni a gyerekkel.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Ne jó szülő akarjon lenni, csak egyre jobb!

Cziglán Karolina, pszichológus 2015. november 17., kedd 21:15

Állítólag az ember hiába nem akarja elkövetni a szülei hibáit, úgyis meg fogja ismételni - sokan így gondolják. Mások azt mondják, azért jó, hogy el akarjuk kerülni a szülői hibákat, mert így egészen újakat követhetünk el. Abban mindenesetre teljes az egyetértés, hogy nincs szülőség komolyabb bakik nélkül. Na persze, ahogy nem létezik tökéletes pék, orvos, barát, szerető sem, úgy nyilván azt sem várhatjuk, hogy szülőként tökéletesek legyünk. De azért szeretnénk jók lenni.

A pszichológia dob egy mentőkötelet, mikor „elég jó szülőről” beszél. Olyanról, aki ugyan nem tökéletes, de alapvetően mégis képes ráhangolódni gyermekére, és adekvátan reagálni az igényeire. De ezt sem olyan könnyű teljesíteni! Ritka, hogy valaki azt mondja anyjáról, apjáról, hogy emlékei szerint szinte mindig ráhangolódott, meghallotta a szükségleteit, és kapott is választ ezekre.

shutterstock 311991953

Most ne beszéljünk a sematikus „nekem nagyon boldog gyerekkorom volt” állításról, ami egy vágyat fogalmaz meg, és azt a félelmet, hogy ne menjünk a részletekbe, mert ki tudja, mit találunk.

Életszerűbb és hitelesebb, ha valaki arról kezd beszélni, mi volt jó és mi kevésbé, és nincs is azzal baj, ha van, ami kevésbé: attól még lehetett elég jó a szülő. Ám a legtöbbektől nemcsak apró hibákról hallunk, hanem arról, hogyha belegondolnak, legalább egy-két területet találnak az életükben, ami tartósan problémás volt.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Szégyellik magukat a dohányzó kamaszok

Primilla 2015. november 17., kedd 13:48

A dohányzás káros hatásait már mindenki kívülről fújja, talán még unja is egy kicsit (tudom, sál, sapka), most pedig ráadásul még az is kiderült, hogy nem is teljesen igaz, hogy a kamaszok attól hiszik magukat menőnek, hogy cigarettáznak, mint a nagyok.

Egy új kutatás, melyet a Science Daily foglalt össze, rámutatott: a kölykök valójában szégyellik magukat, vagy bűntudatuk van amiatt, hogy dohányoznak, és megpróbálják a károkat csökkenteni, például sporttal – amivel nem is járnak rossz nyomon.

A Concordia Egyetem kutatásában összesen 1017 dohányzó és nemdohányzó, 16-17 éves fiatalt vizsgáltak, miközben a fizikai aktivitásuk szintjét összevetették az országuk (Kanada) hivatalos ajánlásaival.

shutterstock 108900479

A saját testükkel kapcsolatos bűntudat és szégyen érzése azoknál a fiataloknál volt a legenyhébb, akik rendesen sportoltak, és soha nem nyúltak cigarettához. Azok a kamaszok, akik sportoltak, és ismerték az egészségügyi ajánlásokat, gyakran küzdöttek bűntudattal az egészségük rombolása miatt. A legegészségtelenebbül élő csoport – a nem sportoló dohányosok – pedig egyszerűen csak szégyellték magukat. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Down-szindrómás gyerekeket akartunk

Mártonffy Zsuzsa 2015. november 16., hétfő 19:35

Némethné Baky Tímea és férje, Ádám két Down-szindrómás gyereket fogadtak örökbe. Samu négy és fél éves, Hanga öt hónapos. Szüleik arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy egy sérült gyerek nemcsak gondot, de rengeteg örömet is jelent. Tímeával arról beszélgettünk, mivel jár egy (két) Downos gyerek nevelése.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Ez történik egy kamasz agyában, ha az anyja kritizálja

Puskás Pálma 2015. november 16., hétfő 14:35

A szülők valószínűleg évezredek óta kritizálják kamasz gyerekeiket, hiszen valahogy meg kell tanítani nekik a helyes viselkedést, nem beszélve az öltözködésről és a házimunkáról. Amikor kamasz gyerekeinket kritizáljuk, ezt általában abban a reményben tesszük, hogy hatására változtatni fognak viselkedésükön. A túlzásba vitt kritika persze nem jó, hiszen az bántó, és a gyerek önbecsülését, önbizalmát is aláássa, ha egyfolytában csak szapuljuk szerencsétlent. Ugyanakkor a megfelelő mértékben és stílusban előadott kritika segít abban, hogy a gyermek megtanulja a társas viselkedés szabályait és fejlődjenek a problémamegoldási módjai.

De hogyan hat a kritika a kamaszokra, hogyan dolgozzák fel és miért van az, hogy gyakran szemlátomást lepereg róluk? Egy új tanulmány során az agykutatók ezekre a kérdésekre keresték a választ, ehhez pedig kamaszokat vizsgáltak az agyi aktivitást mérő fMRI-készülékben, miközben azokat anyjuk kritizálta.

Nagyon zavar benned valami

A kutatásban összesen harminckettő, 9-17 éves egészséges kamasz vett részt. A kamaszok befeküdtek az agyi aktivitást mérő MR-készülékbe, majd fülhallgatón a következőket hallották: saját anyjuk kritizálja őket; saját anyjuk dicséri őket; saját anyjuk valami semleges dolgot mond. Mindegyik megjegyzés a gyerek nevével kezdődött, és nagyjából így hangoztak: „Miklós, nagyon szeretem benned, hogy ....” vagy „Hanna, nagyon zavar benned, hogy ... „. A pontok helyére az anyák igyekeztek valósághű dolgokat beilleszteni, azaz a rendetlen gyereket nem dicsérték meg precizitása miatt. A semleges megjegyzések a gyerek számára érdektelennek tűnő dolgokról (bevásárlás, időjárás stb.) szóltak.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Hogy lehet együttműködésre sarkallni a gyereket?

Cziglán Karolina, pszichológus 2015. november 15., vasárnap 18:22

A gyerekeknek erős az akaratuk – úgy tűnik, ez olyasmi, amit nem kell külön tanulniuk, jön magától. Két éves kor körül, a dackorszakban csak annyi a változás, hogy mintha tudatosabbá válna az önállóság gyakorlása (azzal együtt, hogy az én és a külvilág különválása is tudatosul), de valójában már előtte is nagyon tudja a gyerek, hogy mit akar, és félreérthetetlenül a külvilág értésére adja, hogy nem tetszik neki, ha gátolják benne: az legyen, amit ő gondol.

Együttműködni, engedni, kompromisszumot kötni viszont tanulni kell. Érdekes módon az nem jön magától.

Elvileg elmúlik a dackorszak, de akinek nem segítettek kinőni belőle, könnyen benne ragadhat, és csak akkor lesz elégedett, ha minden úgy alakul, ahogy ő akarta. De vajon miben, hogyan segíthetjük a porontyot, hogy átlépjen egy következő fázisba, amiben helye van az egyezkedésnek is, amiben néha képes engedni, és nem csak azért, mert fél a büntetéstől, hanem akár önszántából is?

shutterstock 82790542
Távolról sincs vége, olvasson még »

Igenis jót tesz, ha sokat van a gyerek kezében a tablet

Edicsek 2015. november 15., vasárnap 15:06

Örök kérdés, hogy mikor cselekszik a szülő a gyerek hasznára? Ha a kezébe adja a tabletet és hagyja, hogy azzal üsse el az időt, vagy ha eltiltja mindentől, ami digitális, és marad a képeskönyv nézegetés, közös társasjátékozás, gyurmázás és színezgetés.

A válasz pedig az, hogy mindkét esetben, és egyik esetben sem. Trine Falbe tanár és UX tanácsadó segített nekünk a kérdéskör megértésében.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Szülés közben is hárfázott a brit anya

Divany.hu 2015. november 14., szombat 20:01

Nemcsak hogy otthon szülte meg gyermekét Morwenna Rose Louttit-Vermaat gloucestershire-i lakos, de leghűségesebb partnerét, a hangszerét is használhatta – már amikor tudta – miközben éppen életet adott, tudhattuk meg a Mirror jóvoltából. A 29 éves hárfás még terhessége alatt jött rá arra, hogy a zene neki és a magzatnak is jót tesz, így komponált egy saját nótát születendő gyermekének, és annyit játszott, hogy végül még a négy órás szülés alatt is előfordult, hogy 31 húros hangszerét pengette. 

Az asszonyt, saját bevallása szerint annyira megnyugtatta a hárfájának hangja, hogy észre sem vette a fájásokat, úgy kellett rászóljon a bába, hogy már jön a baba. "Azt hittem sokkal rosszabb lesz" – mondta. "Az utolsó órában viszont már nem tudtam játszani, mert nagyon kellett koncentrálnom, akkor már erős fájásaim is voltak."

A mi értelmezésünk szerint ez annyit tesz,hogy ő sem úszta meg a tolófájásokat, viszont az azt megelőző három órában feltehetően nem szenvedett annyit, amennyit a nők ilyenkor szoktak, elmondása szerint az alábbiak miatt: 

"A kemény fájások alatt mindig játszottam, aztán tartottam egy rövid pihenőt."

"Csodálatos szülés volt, amit komolyan megkönnyített a zenélés."

"Ám amikor jöttek a tolófájások, már én sem mosolyogtam, úgy éreztem, most nagyon oda kell tegyem magam."

Távolról sincs vége, olvasson még »

Minek sportoljon, minden nap van tesi!

Primilla 2015. november 14., szombat 13:34

A mozgás jó és fontos, különösen gyermekkorban, ezt mi sem győzzük hangsúlyozni, számos cikket is írtunk már a témában. Aki edzettebb, az iskolában is jobban teljesít, a mozgás nélkülözhetetlen az egészség megőrzéséhez és a jó közérzethez, sőt még a látása is jobb lesz annak, aki a szabad levegőn ugrabugrál. Tudja ezt mindenki, szülő és tanár egyaránt, és mennyivel kényelmesebb dolog felelősségünk tudatában a gyereket sportoltatni saját magunk helyett, úgyhogy a legtöbb szülő küldi is őket minden héten legalább kétszer.

A mindennapos testnevelés órák és a délután négyig tartó iskola világában azonban felvetődik a kérdés, hogy mi van akkor, ha nem fér bele a gyerek idejébe, vagy túl fáradt, leterhelt ahhoz, hogy még edzeni is elmenjen. Egyáltalán van-e szükség még arra, hogy külön is sportoljon a gyerek, amikor órarend szerint úgyis mindennap mozog 45 percet? Utánajártunk. 

GettyImages-170493925
Fotó: View Pictures / Europress / Getty
Távolról sincs vége, olvasson még »

Otthontanulók: nem csak a muszájra jut idő

Primilla 2015. november 13., péntek 16:16

Két év próbálkozás után Éváék búcsút mondtak a közoktatásnak és úgy döntöttek, hogy szeptembertől otthontanulók lesznek a lányok. A feladatot Éva vállalta magára, a négy gyermeke és a vállalkozása mellett ezentúl a második és harmadik osztályos lányait is nap mint nap tanítja, akik ugyan mindketten kitűnő tanulók voltak, mégsem érezték sikernek az iskolai működésüket. Azt már leírtuk, hogy miért döntöttek így, az első hónapok tapasztalatai pedig most következnek.

Az alapötlet az volt, hogy a tananyagot a mindennapi életen keresztül fogják elsajátítani a gyerekek, nem pedig elvontan, könyvek fölött ülve. Ahol két gyerek van és nem harminc, persze megy minden, mint a karikacsapás, nem kell kivárni, míg harmincan elmesélik az élményeiket vagy kikanyarítják a betűket, idejük tehát bőven lesz – gondolta Éva. Beépítették a tananyagba például a mindennapi ebédfőzést (halmazállapot változások) vagy az okmányirodai ügyintézést is (szintén egyfajta környezetismeret óra). 

shutterstock 223557415

Nem egy rossz elgondolás ez: ahelyett, hogy bezárják a gyerekeket egy tanterembe, hogy megtanítsák nekik a világot, Éva úgy döntött, hogy nem zárja be a lányait sehova, hanem inkább megmutatja nekik a világot. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

D-vitamin terhesen - árt vagy használ?

Puskás Pálma 2015. november 13., péntek 13:44

A tél beköszöntével kevesebb napfény ér minket, ami azt is jelenti, hogy bőrünkben kevesebb D-vitamin képződik. Ez egészséges felnőttek esetében általában önmagában még nem vezet D-vitaminhiányhoz, a csecsemők pedig D-vitain pótlást kapnak. De mi a helyzet, ha épp az évnek ebben a szakaszában vagyunk várandósak? Érdemes a terhesség alatt D-vitamint szedni? Vagy éppen káros? Elmondjuk.

Egy nagyszabású brit felmérés, az Anyai Csontritkulás Vizsgálat szerint a terhesség alatt decembertől februárig, azaz a téli hónapokban szedett D-vitamin csökkenti az anyák csontritkulás-kockázatát és a születendő babák csontjainak erősségére is jó hatással van. Ugyanakkor a terhesség alatt túl nagy dózisban szedett D-vitamin épp ellenkező hatást ért el: csökkentette az anyák csontsűrűségét.

shutterstock 136637798
Távolról sincs vége, olvasson még »

Tiszta biológia: ezért borul ki mindenen a kamaszlány

Puskás Pálma 2015. november 12., csütörtök 20:12

A kamaszkor csodás dolog: kinyílik a világ, kisgyermekünkből most már megállíthatatlanul felnőtt formálódik. Persze, az is lehet, hogy addig kiegyensúlyozott, kedves, higgadt és értelmes kislányunk például egyik pillanatról a másikra őrjöngő fúriává változik. Dráma, dráma, dráma minden nap, minden napszakban. A kamaszkor során végbemenő idegrendszeri és hormonális változások tükrében ez nem is meglepő. De mégis, mi történik a kamaszlány hormonrendszerével, és miért kell ennek az agyát is kimosnia? Elmagyarázzuk.

Evolúció és szemhéjtus

A kamaszlány idegsejtjei a hormonális változások hatására újraszerveződnek, és ez valóban ahhoz vezet, hogy az orrára nőtt pattanás tökéletesen ki tudja borítani. Agyuk ugyanis ilyenkor az evolúció során belékódolt és a nővé válásért felelős instrukciókat hajtja végre. Ez az oka annak, hogy a tinilány indokolatlanul sokat foglalkozik a külsejével: a nővé válás időszakában ugyanis evolúciós örökségként létezését az határozza meg, hogy szexuálisan kívánatos legyen a másik nem számára. Az illetlenül mély dekoltázsok, rövid szoknyák és a több tonna smink tehát nem azt jelenti, hogy kamaszlányunk az ősi mesterség felé vonzódik, csupán azt, hogy agyában bekapcsolt a biológia.

Hormonok minden mennyiségben

A mögöttes okok a kamaszkorban végbemenő hormonális változások. Louann Brizendine, a kaliforniai egyetem pszichiáter professzora szerint a kamaszlányok viselkedését alapjaiban határozza meg az, hogy kisgyermekkoruk óta most először lesz magas az ösztrogénszint az agyukban. A gyermek most először éli át a petefészekből havi rendszerességgel érkező ösztrogén- és progeszteronhullámokat – vagyis eddig viszonylagos nyugalmat átélő agya most hormontengerben úszik.

shutterstock 320668688
Távolról sincs vége, olvasson még »

Ajándékozzon mesét, 24 történet adventre!

Varga Betti 2015. november 12., csütörtök 11:47

A leghíresebb népmesegyűjtők, Benedek Elek, Illyés Gyula válogatásai valószínűleg minden gyerekszobában megtalálhatók. Nyomdokaikban járó népmesekutatók ma is vannak. Például Bajzáth Mária, aki ezúttal 24 ünnepváró történetet válogatott össze, ez a kötet lett Az Adventi népmesék és legendák. A könyv ráadásul jótékony célt is szolgál, az abból származó teljes bevétel a gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyerekeket támogatja.

24 ünnepváró történet a világ minden tájáról – ígéri a kötet alcíme, és valóban nem túloz. A magyar népmesék és legendák mellett például orosz, ukrán, perzsa és eszkimó mesék, egy Talmud-legenda és természetesen Szent Miklós története is bekerült Bajzáth Mária válogatásába.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Mi van, ha túl csöndes a kamaszgyerek?

Cziglán Karolina, pszichológus 2015. november 11., szerda 19:57

A kamaszkor problémái kapcsán jellemzően arról panaszkodnak a szülők, hogy a gyerek szemtelen, harsány, borzasztó barátai vannak, velük tölti minden idejét, ahelyett, hogy tanulna stb. De azért nem minden kamasz ilyen, van, aki tizenéves korában is csendesebb, visszahúzódóbb marad, vagy éppen erre az időszakra válik azzá. Kérdés, hogy reagáljon a szülő, örömre vagy aggodalomra van-e oka inkább.

Van olyan anya és apa, aki örvendezne, ha egy kicsit vadabb lenne a gyermeke, mert létezik az emberek fejében egy kép, hogy néz ki a kamaszkor, a szülő erre készül, már előre felvértezi magát, hogy fogja viselni a vitákat, ajtócsapkodásokat, a bulizás időszakát, aztán, ha valami egészen mást tapasztal, az zavarba ejtheti.

shutterstock 320835332

Vannak aggódó szülők, akik akár segítséget is kérnek azért, mert a fiatal nem mutatja a kamaszkor tipikus tüneteit. Igaz, hogy a túlzott csöndesség és elzárkózás mögött lappanghatnak problémák, akár depresszió is meghúzódhat, ne felejtsük el azonban, hogy ahogy semelyik életkorban nem egyformák az emberek, a tizenéves kor sem kivétel: lehet, hogy zárkózottabb és csendesebb a fiatal, de ezzel együtt jól érzi magát a bőrében. Valószínű, hogy könnyebb az élete egy extrovertált, társaságkedvelő fiatalnak, de ettől még nem mondhatjuk, hogy betegség vagy hiba lenne, ha valaki befelé forduló, inkább szemlélődő alkat.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Terhesség és nyitott méhszáj - ne pánikoljon!

ST 2015. november 10., kedd 21:37

A kismamáknak nagyon nem könnyű az élete. A terhesség komoly kihívásokat rejt magában, mind az alvás, mind az evés, mind pedig a mozgás tekintetében. Az ember az elején egy (folyamatosan émelygő) vadászkutya szaglásával van megáldva, a végén meg egy bálna, akinek folyamatosan melege van (nyáron), vagy nem fér bele semmilyen kabátba és cipőbe (télen).

Távolról sincs vége, olvasson még »

A jövő iskolája már itt van, és működik

Primilla 2015. november 10., kedd 19:03

Jászfényszaru egy hatezer lelkes kisváros Budapesttől 60 kilométerre keletre, de van valamije, amivel fényévekkel az ország előtt jár az oktatás terén. Méghozzá két tanterme, amelyekben minden gyereknek jut egy-egy tablet, ezeken folyik az oktatás. És nem úgy, hogy időnként előkapják az eszközt és megnéznek valamit, majd jegyzetelnek tovább a füzetbe, hanem teljes tantárgyakat, szeptembertől júniusig csak tabletekkel tanulnak, se füzetre, se tankönyvre nincs szükség. Tanárokra viszont igen, nem is akármilyenekre. 

Az egész úgy három évvel ezelőtt kezdődött. A Samsung, melynek a magyarországi TV gyára éppen Jászfényszarun van, megkereste a város iskoláját, lenne-e kedvük kísérleti jelleggel belevágni a SMART School projektbe. Az iskolavezetés és a tanárok tanakodtak egy ideig, majd rábólintottak.

Az önkormányzat felújított egy régi kastély épületet, amelyben két, androidos Samsung tabletekkel és interaktív táblával felszerelt tantermet alakítottak ki. Az egyik ilyen tanteremben 16, a másikban 18 eszköz van, ami egyben azt is jelenti, hogy a jászfényszarui iskolában jellemzően kis létszámú, 14 és 20 fő közötti osztályokban folyik az oktatás, és minden gyerek tablethez jut az adott órán. A termekben negyedik osztálytól fölfelé az iskola valamennyi osztályának van valamilyen órája.

Távolról sincs vége, olvasson még »

A "legyen könnyebb élete mint nekem" nevelés buktatói

Cziglán Karolina, pszichológus 2015. november 9., hétfő 21:22

A szülő szeretné óvni-védeni a gyerekét, minél könnyebbé tenni az életét, ugyanakkor szeretné neki megtanítani, hogy a tetteinek, mulasztásainak van következménye – és ez a két cél sokszor ütközik. Kimentsük a galibákból vagy ne, mit adjunk meg neki, és mit várjunk el tőle, ez itt a kérdés.

Az anyai és apai vágyak között az első helyek egyikén szerepel, hogy próbáljuk meg simává tenni a kölyök útját: a gyerekkorát mindenképp, de ha lehet, még a felnőttként való indulását is. Van, aki úgy fogalmazz: „legyen könnyebb élete, mint nekem volt”. Van, aki egyszerűen csak nem bírja nézni a fiatal küszködéseit, és ezért old meg sok mindent helyette, ezért tesz meg érte olyat is, amire maga is képes volna.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Nagy böngészőcikk, ajánlatok 0-100 éveseknek

Varga Betti 2015. november 9., hétfő 19:25

Milyen a jó böngésző? Esztétikus, strapabíró, kellően nehezek a feladatok – de ezzel még nem mondtunk sokat. Már Magyarországon is szebbnél szebbeket lehet kapni, néhány közülük nemcsak könyvként, társasjátékként, de a gyerekszoba dizájntárgyaként is megállja a helyét. Éppen a dömping miatt nehéz választani közülük. Révész Emese művészettörténész segít eligazodni, milyen szempontok szerint érdemes választani a széles kínálatból, a legjobbakból pedig válogatást készítettünk.

Mit tudnak a böngészők?

A böngésző befogadásának metódusa alapvetően eltér a mesekönyv hagyományos olvasásától: nem lineáris, nem az elejétől a végéig feltáruló elbeszélés, és kizárólag képi elemekből épül fel. Mindebből következik, hogy az olvasónak nagy fokú szabadságot kínál, a könyvtérben való szabad, önfeledt kalandozás örömét, miközben az olvasót nézővé avatja.

A nézés sokféle formája közül itt szinte valamennyi kipróbálható: lehet szemlélődni, lehet megfigyelni, elbámulni és észrevenni. A böngésző tehát két olyan készséget fejleszt, amelyre igencsak nagy szükségük van a digitális világban felnövő gyerekeknek: a nagy és kaotikus információhalmazban való eligazodás képességét, valamint a „vizuális olvasás” készségét – foglalta össze Révész Emese, a Képzőművészeti Egyetem docense.

A művészettörténész szerint a böngészőt olvasó gyerek mohó érdeklődése is ebből a másságból fakad: ilyenkor a könyvtér a párhuzamos világok egyike (hasonlatos egy terepasztalhoz), ahol a gyerekek fantáziája és megfigyelése nyomán kelnek életre a megjelenített kisvilág szereplői.

A jó böngésző tehát nem pusztán egy mozaik, hanem olyan vizuális puzzle, aminek részei között az összefüggést a néző teremtheti meg. „Ez az a pont, ahol jól jöhet a szülő, akivel együtt figyelve, beszélgetve kaphat formát és történetet a böngészők világa. A böngésző (a képkönyvekhez hasonlóan) leveszi a szülőről az »olvasás terhét«, és utat enged a szabad beszélgetésnek” – emelte ki Révész Emese.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Napi 9 órát töltenek kütyükkel a kamaszok

mzd 2015. november 8., vasárnap 21:07

A (kis)kamaszok médiafogyasztási szokásaira lehet legyinteni és lehet rajta bosszankodni is, egy dolog viszont biztos: létező jelenség az, hogy a fiatalok egyre több időt töltenek a képernyők előtt – legyen szó akár mobiltelefonról, tabletről vagy televízióról. Olyannyira létezik, hogy már kutatják is: a Common Sense nemrég 8 és 18 év közötti amerikai diákok szokásait vizsgálta, és tette közzé az ezzel kapcsolatos tapasztalatait. Kiderült: már a 8-12 évesek is napi hat órát töltenek valamilyen kütyüvel, és az is, hogy bár használják a különböző közösségimédia-felületeket, nem feltétlenül élvezik is azt.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Ilyen a jó gyerekcipő - az orvos válaszol

Becca 2015. november 8., vasárnap 14:59

Elérkezett a téli cipővásárlás ideje, ami önmagában is elég nagy szívás, mert ugye nem mindegy, milyen az a cipő/csizma. Legyen vízálló, nagyon meleg, ne túl kényes és sérülékeny, legyen kényelmes, hajlandó és képes legyen a gyerek felvenni, és akkor arról még nem is beszéltünk, hogy mennyibe kerül, és hogy jövőre úgyis kinövi.

Először is ha jót cipőt akar venni – ami nem cseszi szét a gyerek egészségét –, muszáj pár szempontot figyelembe vennie. „Nagyon fontos a cipő anyaga, lehetőleg bőr legyen - mondja dr. Terebessy Tamás a Semmelweis Egyetem ortopéd szakorvosa. Az azonban ortopédiai szempontból lényegtelen, hogy milyen magas a szár, illetve, hogy tépőzáras vagy fűzős-e a lábbeli” – hangsúlyozza. Ami még fontos a szakértő szerint: zárt sarok, vastag és rugalmas talp.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Nagy a baj a kamaszok állóképességével

Primilla 2015. november 8., vasárnap 11:19

Tavaly először kellett felmérniük a testnevelő tanároknak a rájuk bízott 10-18 éves tanulók fizikai állapotát. Az adatokat egy egységes értékelő rendszerben rögzítették, ez a NETFIT rendszer. Ami az első ránézésre is szembetűnő, hogy a kamaszok állóképessége zavarba ejtően gyenge. Statisztikáról beszélünk, vagyis nyilván vannak olyan 10-18 évesek, akik fittek és ügyesek, és akár órákon át is képesek kifulladás nélkül futni, a többség azonban egyáltalán nem ilyen.

A „többséget” itt szó szerint kell venni: a 18 éves lányok 58 százalékának a fokozottan fejlesztendő kategóriába, és további 21 százaléknak a fejlesztendő kategóriába esik a teljesítménye alapján. A fiúknál sem sokkal jobb a helyzet, itt ugyanez 48 illetve 16 százalék.

Ami összességében annyit jelent, hogy az érettségiző lányoknak csak 21 százaléka, a fiúknak 36 százaléka mondható jó kondiban lévőnek. A tízéveseknél a fenti arány még éppen fordított, 80 százalékuk kiváló állóképességnek örvend, ám ahogy nőnek, a helyzet úgy romlik. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

7 ok, amiért a hatalmas korkülönbség jó

Steiner Kristóf 2015. november 7., szombat 09:54

Nem sokan tudják rólam, mert erről speciel nem szoktam hencegni a Facebookon, pedig bevallom, nagyon büszke vagyok rá: van egy kishúgom. Ő most kezdte az általános iskolát, én pedig már a krisztusi korból is kifelé battyogok - ebből adódóan már akkor is meglett férfi voltam (már amennyire ez tőlem kitelik), amikor született.

Sosem felejtem el a napot: a jeruzsálemi The Coffee Bean & Tea Leaf kávézóban kavargattam a szójatejes kapucsínómat, amikor felhívott az apukám: megszületett a kistesóm. A kávét azonnal egy gigantikus ünnepi reggelire cseréltem fel örömömben - a lelkesedésem pedig azóta sem hagyott alább, minden találkozásunkkor a torkomban dobog a szívem: mekkorát nőtt, örül -e majd nekem, mi foglalkoztatja manapság, milyen a frizurája, hogyan öltözködik - hiszen csupán néhány havonta talákozunk: ő Budapest él, én pedig Tel Avivban.

Sok szülő mondja, hogy azért akar iparkodni a második-harmadik gyerekvállalással, mert minél kisebb a korkülönbség, annál jobb barátok lesznek majd a tesók, sőt olyannal is találkoztam, aki a képembe mondta: "Ja, ha ennyivel fiatabb nálad, akkor nincs is semmilyen kapcsolatotok, mi?" Ezért most úgy határoztam, 7 pontba szedem, miért is örülök annyira, hogy a húgom és én pont annyi idősek vagyunk, amennyi (amellett, hogy vele sütit sütni sokkal érdekesebb, mint egyedül). Plusz egy extra okként pedig: biztos vagyok benne, hogy a szülők sem bánják, ha nem csaknem egyszerre kell több gyereket felnevelni a nulláról, aztán pedig - ismét csak majdnem egyszerre - mindet elbúcsúztatni, mikor kirepülnek otthonról...

Távolról sincs vége, olvasson még »

Világhírt gründolnak a magyar anyák

Primilla 2015. november 7., szombat 09:00

Az egyedi, kézzel készült játékoknak most nagy divatja van, így alighanem már sokan ismerik a Freshka horgolt játékait. Ezeket a cuki állatkákat nagymamák, kismamák, munkanélküli és megváltozott munkaképességű nők horgolják, vagyis a tervezők részéről messze nem csak üzletről, hanem társadalmi szerepvállalásról is szó van.

Most pedig bővíteni szeretnének, ezért közösségi gyűjtést indítottak az Indiegogo-n. A terv az, hogy a termékeiket bemutatják a nürnbergi kiállításon, ami a játékszakma legnagyobb kiállítása és vására, és mindenki ott van, aki számít, vagy számítani szeretne. A céljuk pedig, hogy ismertséget és további piacokat szerezzenek a termékeiknek, amivel az is együtt jár, hogy ha több játék fogy, akkor több horgolni szerető nőnek tudnak munkát adni itthon. És nem mellesleg, lesz még egy világhírű magyar termék, amit talpraesett magyar nők gründoltak. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Felnőttnek tűnik, de nem az!

Cziglán Karolina, pszichológus 2015. november 5., csütörtök 19:07

Ha az embernek tizenéves gyereke van, az egyik gyakori hiba, amibe könnyű belefutni, hogy nem veszi észre, ez már nem az a kisgyerek, aki régen volt. Illik másképp kezelni, például ne akarjuk minden titkát tudni, fogadjuk el, van már magánélete, önálló elképzelései, véleménye stb. Csakhogy ott van a másik lehetséges hibaforrás is, ha elhisszük, hogy már-már felnőtté vált a gyerekünk, hiszen olyan nagy már, néha annyira komoly, szinte bölcsebb, mint mi. Ez a tévedés azzal járhat, hogy olyan kérdésben is megpróbálunk rá hagyatkozni, ami nem az ő felelőssége. Ezzel túl nagy, felnőtt léptékű terhet teszünk a vállára.

Lehet, hogy a nagyfiunknak egészen mély már a hangja, egy fejjel magasabb nálunk, felelős feladatokat lát el túravezetőként vagy kortárssegítőként, de akkor is szüksége van a szülői háttérre, támaszra. Kellenek neki a rendezett viszonyok, az, hogy anya és apa legyen az ő szülője, ne pedig fordítva: ő adjon tanácsot és nyújtson támaszt nekik.

Na persze, ha valamihez jobban ért, gyakorlati tanácsot kérhetünk tőle, ezzel mindenki jól jár: számára önbizalom növelő, a szülő pedig büszke lehet a gyerekére, nem mellesleg megoldódik a probléma. De érzelmi kérdésekben, komoly döntési helyzetekben ne tegye át a felelősséget a szülő a gyerek vállára!

shutterstock 107053310
Távolról sincs vége, olvasson még »

Skandináv irodalmi top 5 gyerekeknek

Varga Betti 2015. november 5., csütörtök 15:01

A skandináv gyerekirodalom legkésőbb az Ami a szívedet nyomja svéd verseskötet óta a minőségi, vagány gyerekkönyvek szinonimája a magyar olvasók, szülők számára. A skandináv irodalom, különösen a krimik 2010 körüli nagy robbanása után kicsit ellaposodott ugyan ez a vonal, de a klasszikus és kortárs szerzők, illusztrátorok népszerűsége továbbra is jelentős.

Bár a skandinávokról mindenkinek Astrid Lindgren és Harisnyás Pippi, esetleg Nesbo és doktor Proktor ugrik be elsőre, nem csak ezek olvashatóak magyarul. A magyarul is elérhető skandináv dömpingből következik egy erősen szubjektív válogatás, melynek fókuszában a gyerekkönyv-sorozatok szerepelnek. Lehet kiegészíteni, folytatni, vitatkozni vele!

Távolról sincs vége, olvasson még »
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 32 | 33 | 34 | 35 | 36 | 37 | 38 | 39 | 40 | 41 | 42 | 43 | 44 | 45 | 46 | 47 | 48 | 49 | 50 | 51 | 52 | 53 | 54 | 55 | 56 | 57 | 58 | 59 | 60 | 61 | 62 | 63 | 64 | 65 | 66 | 67 | 68 | 69 | 70 | 71 | 72 | 73 | 74 | 75 | 76 | 77 | 78 | 79 | 80 | 81 | 82 | 83 | 84 | 85 | 86 | 87 | 88 | 89 | 90 | 91 | 92 | 93 | 94 | 95 | 96 | 97 | 98 | 99 | 100 ... 296

Blogok, amiket olvasunk

JEGYZETLAP Posztnyár szindróma

Ha csak sóhajtozunk, és utáljuk, hogy vége, egyre nyomorultabbul érezzük magunkat. Négy lépés, hogy a szeptembert is élvezni tudd!

STÍLER Netes szépségdilik: ezeknek ne dőlj be

Ha nem akarsz úgy kinézni, mint egy cirkuszból szabadult bohóc, ne a csodatévő appok képeinek higgy, hanem a tükörnek. Az ugyanis nem halványítja el a bőrhibákkal együtt a sminkedet is.

HOMÁR Fifikás, de bebukott parkolóteszt budán

Jó napot, miért büntetnek meg, ha még a fizetőövezet kezdetét jelző tábla előtt parkolok, a nem fizető zónában? Csak. Parkolócég, 12. kerületi módra.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés