SZÜLŐSÉG

Rákot okozhat a gyerekeknél a szobai rovarirtózás

Puskás Pálma 2015. október 1., csütörtök 12:46

Szerencsére Magyarországon kevés igazán durva ízeltlábúval kell szembenéznünk, de azért előfordulhat egy-egy hangyainvázió, és vannak épületek, ahol elengedhetetlen a rendszeres csótányirtás. Emellett persze sokan viszonylag hamar előkapjuk a chemotoxos flakont, ha berepül vagy bemászik egy-egy hat-, neadjisten nyolclábú lény a szobába.

Sajnos egy friss kutatás szerint kisgyerekes szülőként óvatosabban kellene közelíteni a kérdéshez, a beltéri rovarirtók ugyanis veszélyesek lehetnek a gyerekek egészségére (is): a Pediatrics (Gyermekgyógyászat) című orvosi szaklapban megjelent tanulmány szerint a rendszeres beltéri rovarirtóhasználat növelte a gyermekkori leukémiák és limfómák előfordulási arányát.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Az igazságosabb oktatás nem nulla összegű játék

Primilla 2015. szeptember 30., szerda 15:15

Magyarországon a PISA olvasás teszten elért eredményt 26 százalékban határozza meg, hogy az adott gyereknek milyen a családi háttere. Ez egy elég lehangoló eredmény, az igazságosabb az oktatási rendszerű országokban, például Finnországban ez a mutató 8 százalék, Csehországban 12, Szlovákiában 15 százalék.

Vagyis szívós munkával sikerült elérni, hogy a magyarországi társadalmi-gazdasági különbségek kíméletlenül megmutatkoznak a gyerekek iskolai teljesítményében is. A rossz iskolai eredmény miatt azután a szegényebb gyerekeknek rosszabbak a továbbtanulási esélyei is, ami a munkavállalásukat is megnehezíti. Végső soron az oktatási rendszer újratermeli az egyébként is meglévő társadalmi egyenlőtlenséget.

Holott ez egyáltalán nem lenne szükségszerű, és gazdaságilag is teljesen irracionális – vagyis tulajdonképpen senki érdekét nem szolgálja. A Budapest Intézet nemzetközi kutatások eredményeire hivatkozva mutat rá: a méltányos oktatás nem egy nullaösszegű játszma, amiben az egyik fél annyit nyer, amennyit a másik veszít, hanem az igazságos iskolarendszerrel mindenki csak nyerhet. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Nem a jobb szülő gyereke kezd hamarabb járni!

Cziglán Karolina, pszichológus 2015. szeptember 30., szerda 12:28

Ahol hagyomány volt a gyermekek bepólyázása, tapasztalták, hogy ezek a babák, noha sokkal később kezdhették kipróbálni magukat mozgás terén, szédületes sebességgel behozták a lemaradást. Nálunk viszont állítólag divat a szülők közt, hogy minél hamarabb felállásra késztessék a gyerekeket. Ugorjunk pár évet: Magyarországon sok szülő elvárja, hogy első osztályban legalábbis tavaszra, de inkább karácsonyra írni-olvasni tudjon a gyerek, mégis azok az országok teljesítenek jobban a szövegértésben, ahol komótosabban haladnak. Ki-ki kiegészítheti a sort a saját ismeretségi köréből származó egyéni példákkal: mi mindenben siettetjük a gyerekeket, teljesen értelmetlenül.

Amikor az anyák egymásra licitálnak, kinek milyen hamar lett szobatiszta a gyereke (ami persze sokszor azt jelenti, addig ült a bilin, míg végre valami belekerült), az ember szívesen megkérdezné: nagyszerű, de ez miért is jó? Persze nem kérdezi, mert nem akarja elrontani az örömöt. Van szülő, aki mintegy mellékesen elkezdi mutogatni a betűket az iskolakezdés idejének közeledtével, nehogy lemaradjon a gyermeke, de még jobb, ha egy kicsit előnyben lesz a többiekkel szemben.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Gyerekmeditáció - négy könyv a szorongások ellen

Steiner Kristóf 2015. szeptember 29., kedd 21:18

Bár a meditációt koránt sem nevezhetjük new-age bölcsességnek, a mai napig sokan felvont szemöldökkel tekintenek arra, aki rendszeresen relaxál, vagy tudatosan vizualizál képeket, esetleg mondatokat, mottókat mantráz annak érdekében, hogy elűzze a stresszt. És bár abba lazán belenyugszik a mamák és papák nagyrésze, hogy dokihoz vigye, esetleg gyógyszerekkel etesse a gyerekét, sőt, a sport áldásos hatásában is hiszünk, a gyerek-mediátácó egyelőre jóformán tabu téma a magyar szülőtársadalomban.

Pedig ha jobban belegondolunk, a meditáció valójában nem más, mint egyfajta játék: gyerekként mindannyiunknak voltak elképzelt barátaink, lazán beképzeltük magunknak, hogy most épp egy időgépben, vagy egy sárkány hátán ülünk. Ezeket az elfeledett emlékeket idézi fel egy új relaxációs mesekönyv-sorozat.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Fitneszanyu: szülj császárral, hordj hasszorítót!

Becca 2015. szeptember 29., kedd 08:24

Végre ismét van lehetősége a kismama társadalomnak valamin kiakadnia, ugyanis újfent előkerült egy négygyerekes bombázó anyuka, aki ráadásul ikreknek adott életet úgy, hogy a terhesség alatt alig szedett fel pár kilót, és a szülés után pár nappal már extra formában van. És, hogy ez jó-e, vagy sem, döntse el ön!

Az ausztrál fitnesz guru, Sophie Guidolin a következő képet posztolta Twitterére, ezzel a szöveggel: „Mum bod (anyatestetnek lehetne fordítani) 3.4 kiadásban, szélesebb csípő, nagyobb mellek, nagyobb mosoly és csupa szeretet. Tíz nappal azután, hogy az ikrek megszülettek. (3. és 4. gyerek).”

 

Távolról sincs vége, olvasson még »

A három leghatásosabb fegyelmezési módszer

Primilla 2015. szeptember 28., hétfő 09:56

Kevés megosztóbb téma létezik szülők körében, mint a gyermek fegyelmezése. Van, aki csakis a megerősítésben hisz és a gyerek biztatásában, mások viszont a jó öreg vasfegyelemben bíznak csak. Ami azt illeti, tényleg elég nehéz okosnak lenni, ha a poronty folyamatosan lehajigálja az asztalról a csirkefalatokkal teli tányérját, vagy torkaszakadtából üvölt.

Szerencsére a Medical Daily-ben megjelent egy cikk egy új kutatásról, ami megadja nekünk a választ, a Yahoo Parenting pedig összefoglalta ezt. Míg a pozitív nevelési taktika többnyire jól működik, a kiállítás (leültetés, sarokba állítás) és más büntetés igen hatékony lehet, ha a kisgyerek nagyon dacos vagy erőszakos.

102 önként jelentkező anyát figyeltek meg, mit tesznek, ha a gyerekük mondjuk, megüti a játszótársát, nyafog, nem fogad szót, vagy egyenesen ellenszegül. Ezután elemezték a szülők viselkedését, és arra jutottak, hogy a leghatásosabb nevelési taktika azon múlt, hogy egyrészt hogyan viselkedik a gyerek, másrészt pedig, hogy kevés ideig, vagy sokáig tartott-e a „kihágás”. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Évvesztes gyerekek: nem járnak rosszul

S-W. Zsó 2015. szeptember 27., vasárnap 19:43

Tavaly részletesen írtunk az iskolaérettség feltételeiről. Ezúttal Juhász Dániel pszichológust, a Humánia Pszichológia Blog szerzőjét kérdeztük arról, hogy mennyire járnak jól azok az évvesztes gyerekek, akik maradnak még egy évet az óvodában, vagyis hogy a halasztott iskolakezdés segíti-e vagy hátráltatja a legfontosabb alapkészségek elsajátítását és a beilleszkedést.

Nyelvtudás dolgában kutyául állnak a gyerekek

mzd 2015. szeptember 27., vasárnap 18:09

Szeptember 26-án van a Nyelvek Európai Napja, ennek alkalmából pedig egy érdekes gyorsjelentést tett közzé az Eurostat. Nem meglepő módon a nyelvtanulást vizsgálták: azt nézték meg, hogy az általános iskolások hány százaléka tanul idegen nyelvet és melyek a legnépszerűbbek.

Bőven van még hova fejlődnünk: az általános iskolások esetében hiába 80% feletti az EU-s átlag, Magyarországon ez még a 60 százalékot sem éri el. Talán nem meglepő módon az angolt tanulják itthon a legtöbben, ezt pedig a német követi.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Ha ezen nem mosolyodik el, önnek nincs szíve

Primilla 2015. szeptember 26., szombat 20:54

A kisbabák legtöbbször akkor is cukik, ha egyáltalán nem csinálnak semmit. Most viszont találtunk egy videót, aminek a főszereplője kimondottan vicces, és direkt azért mókázik, hogy megnevettesse az apukáját.

Távolról sincs vége, olvasson még »

A kamaszok szerint a netes zaklatás rosszabb, mint kábítószerprobléma

araya 2015. szeptember 26., szombat 19:31

Az internetes bántalmazásról, azaz cyberbullyingról szóló, 11 országot érintő kutatás eredménye szerint a megkérdezett fiatalok több mint fele gondolja úgy, hogy az internetes zaklatás rosszabb mint a fizikai bántalmazás. A YouGov és a Vodafone kamaszok körében végzett kutatása alapján a kamaszok 18 százaléka volt már áldozat, és 25 százalékban merült fel már emiatt az öngyilkosság gondolata. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Bejött a gyerek szex közben, és egyéb kínos helyzetek

Cziglán Karolina, pszichológus 2015. szeptember 25., péntek 18:14

Nem lenne jó, ha a gyerek minden pillanatban látna minket – gondolja a szülők nagy része. Van, amiből jobb, ha kimarad, például azért, mert az anya és apa magánügye, mint a szexuális intim pillanatok. De van, amibe azért ne csöppenjen bele, mert nem a legjobb arcát mutatja a szülő, elveszíti a kontrollt. És van, aki a súlyos érzelmektől kímélné meg a porontyot. Csakhogy nem mindig sikerül a gyermeket kívül tartani.

In flagranti...

Ha közvéleménykutatást tartanánk, sejthető, hogy előkelő helyen végezne a szülői félelmek között, nehogy egyszer rájuk nyisson a gyerek szex közben. A pszichológia is nagy súlyt ad a kérdésnek, Freud „ősjelenetnek” nevezi az eseményt, mikor a gyerek megpillantja szeretkező szüleit. Azzal együtt, hogy a felnőtt és a gyerek számára is zavarba ejtő a helyzet, nem kell megijedni: ha a szülő nem fújja fel túlságosan az eseményt, a gyerek is helyre tudja rakni.

Legyen kisebb vagy nagyobb a csemete, úgy van vele, hogy egyrészt tudja, hogy anyának és apának van szexuális élete, másrészt mégsem akar róla tudni. Az ödipális időszakban, ami a gyermek óvodás éveire esik, fokozottan érdeklődik a nemiség iránt, és ez akár a szülők utáni leskelődésben is megjelenhet, ha sikerrel jár, az mégis zavarba ejtő számára. Megterhelő, mert még nem érti, miért jó, amit az ágyban csinálnak, számára inkább furcsa, esetleg agresszív a jelenet.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Így ne jógázzon, ha babát vár

Puskás Pálma 2015. szeptember 25., péntek 17:11

A várandósság alatti mozgás az esetek jelentős többségében a kismama és a magzat előnyére válik. Ilyenkor általában azokat a sportokat részesítjük előnyben, amelyek nem járnak ugrálással, súlyemeléssel, és amelyek esetében a legkisebb a balesetveszély - azaz a kettlebell vagy a krav maga nem éppen terhesbarát sportok.

Szemben a jógával, amely szelíd, jobbára veszélytelen és ha megfelelően csináljuk, nem csak alakunkat tartja karban, de a szülésre is felkészít. Ennek megfelelően a terhesjóga nagy népszerűségnek örvend, mi is szeretjük - azonban van néhány apróság, amire a saját és a bébi biztonsága érdekében oda kell figyelni.

Egyes testhelyzetek, jógapózok, illetve jógairányzatok ugyanis nem ajánlottak a terhesség alatt. Ezért az a legjobb, ha eleve olyan foglalkozást találunk, amelyet képzett jógaoktató vezet kifejezetten várandósok számára. Ha csak "sima" (nem terhes-) jógaóra van a környéken, akkor feltétlenül informáljuk az oktatót az állapotunkról, ez esetben szólni fog, melyik pózokat kerüljük és melyeket milyen változtatással hajtsunk végre. Ha otthon jógázunk, akkor pedig legyünk nagyon óvatosak, ne erőltessük túl magunkat, és az alábbiakat kerüljük.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Egy elsős annyit dolgozik, mint egy felnőtt

Primilla 2015. szeptember 24., csütörtök 15:33

Megszavaztatta a tanítókat az egyik szakmai portál arról, hogy szerintük az 1-2. évfolyamon mennyi lehetne maximum a tanórákra és a házi feladat elkészítésére fordítandó idő. ATanítonline.huoldalon válaszolók 58 százaléka szerint legfeljebb 3-4 óra, 38 százaléka helyett pedig 4-5 óra lenne egészséges. Ennél több időt csak elenyészően kevesen tartanak normálisnak vagy szükségesnek.

Ehhez képest a realitás egy kissé másképp fest. Először is, akárhány órája van a gyereknek, egész nap, nyolctól négyig kötelezően bent kell lennie az iskolában, ez alól, indokolt esetben, csak az igazgató adhat felmentést. Ezt az időt próbálják hasznos tevékenységgel kitölteni, bár túl sok kreativitásra nincs szükség, mert simán elmegy az idő tanórákkal.

Az ismerőseim körében például nem ritka, hogy a másodikos gyereknek a délelőtti 5 tanóra után délután még dupla angol vagy testnevelésóra van. Szintén normális, órarendszerű iskolai elfoglaltság a szolfézs, az énekkar, az iskolai edzések, a felzárkóztatás/tehetséggondozás, a különböző szakkörök, és mivel ingyenesek, a legtöbb gyerek jár is valamelyikre, sőt, a házi feladat elkészítése is tanórának számít. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Menzareform - a suli úgyis az éhezésről szól

Primilla 2015. szeptember 24., csütörtök 11:27

Menzakaját kutyázni elég magas labda, nem is csaptuk le eddig, mert egyrészt kíváncsian várjuk a változások eredményét, másrészt pedig mert könnyen belátható, hogy bármekkora konyhatündérek is vagyunk, elég nehéz nagyjából 300 forintból napról napra olyan ételsort főzni, ami egészséges, és  nyolcezren nyalják meg utána egy emberként a tíz ujjukat. Gyerekblogként azonban mégsem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy tanév elején történt egy menzareform.

Pontosabban csak folyamatban van, mert sok településen még a főzőkonyhák is csak tapogatóznak, hogy hogyan és milyen egészségesebb ételeket kellene főzni, hiába halasztották el már többször is a rendelet bevezetését. Ami alatt éppen lett volna idő kipróbálni, hogy mi az az étel, amit meg tudnak etetni a gyerekekkel (tanárokkal, stb.), és mi az, amivel nem kéne tovább próbálkozni, úgysem fog menni. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Kamasz és az alkohol - tiltani, tűrni, támogatni?

Cziglán Karolina, pszichológus 2015. szeptember 23., szerda 19:18

A szülők nagy része jobban fél az illegális drogoktól, mint az alkoholtól, mert ezek rejtélyesebbek, kevésbé ismerjük őket, talán úgy érezzük, kiszolgáltatottabbak vagyunk velük szemben. Az alkohol ismerős: tudjuk, hogyan hat, mi az a mennyiség, amiből nem lesz baj, és amiből baj lesz. Az ismerősség lehet ijesztő is, ha rossz példák vannak a családban (és a legtöbb családra jut legalább egy rossz példa). Az alkoholra másképp készítjük fel a gyereket, mint ahogy az egyéb drogokról beszélgetünk vele, hiszen jelen van az életünkben.

Már a kisgyerek kapcsán is felmerülhet, engedjük-e, ha bele akarja dugni az ujját a sörhabba, hogy lenyalja, és érezze, milyen az íze. Felmerülhet kérdésként, mennyire lehet inni a gyerek előtt: rendben van-e, ha a vele együtt töltött időben iszunk egy pohár fröccsöt, vagy csak akkor, ha már lefeküdt aludni? Ha a családi ünnepségeknek része az alkohol, vajon mikor engedjük, hogy megkóstolja? Aztán beköszöntenek a súlyosabb feladványok: mikor már kamasz, elengedjük-e olyan buliba, ahol sejthetően lesz ital bőven, és mit mondjunk neki előtte?

Távolról sincs vége, olvasson még »

Ön lezárja a babakocsit? Bizony le kéne!

Puskás Pálma 2015. szeptember 23., szerda 13:46

Bevallom őszintén, rendszeresen kint hagyom az utcán a babakocsit. A társasházunk lépcsőházában is otthagyom lezáratlanul, meg az orvosi rendelő előtt, meg a cukrászda előtt, és a használt gyerekruhákat árusító kisbolt előtt is. Van egy barátnőm, aki még ennél is durvábban nyomja, ő a társasház kertjében hagyja a kocsit úgy, hogy benne alszik a gyerek. Jó, az első emeleti ablakuk alatt, de akkor is. És van olyan barátnőm, aki kivétel nélkül mindenhova beviszi: alapból a lakásban tárolja, az orvosi rendelőben nem csak az előtérbe tolja be, hanem közvetlenül személyesen a gyerekorvosig, és abba a fagyizóba, ahova nem fér be a kocsi, ők nem jönnek be velünk.

A babakocsikat ugyanis ellopják. Tőlem nem loptak még el egyet sem, és a közvetlen ismerőseimtől sem, de ettől még ez egy létező probléma. A babakocsilopás remek bűntény: a babakocsiknak nincs rendszáma, rengeteg hever belőlük szanaszét különféle lépcsőházakban és parkokban, és a biciklikkel ellentétben nem igazán divat őket lezárni. 

A használt gyerekholmiknak kiváló felvevőpiaca van, mindig kellenek. Ráadásul egy babakocsi nem olcsó mulatság: bár az egyik legismertebb babaholmi-áruház honlapján már 6990 Ft-ért hozzájuthatunk egy márkátlan esernyőre csukhatóhoz, a legdrágább ugyanitt 399 990 Ft-ba kerül. És természetesen vehetünk kézzel készített luxuskocsit is 800 ezerért, de gondolom, ez utóbbira mindenhol két főállású biztonsági őr plusz műholdas követőrendszer felügyel, így nem témája cikkünknek.

A babakocsijuktól megfosztott anyák tehát egyrészt mérhető anyagi veszteséggel néznek szembe, még akkor is, ha nem a négyszázezres verziót hagyták kinn a közért előtt, másrészt jelentős kényelmetlenséggel. Kimegy az ember az orvosi rendelőből kezében két táskával meg két lepkehimlős nyolchónapossal, az ikerkocsi meg sehol. És persze, felháborító, hiszen ki az, aki babáktól lop?

Porontyos berkekben volt példa hasonlóra, de ott nem bűntény történt, és végül jóra fordult az eset. "A férjem egyszer elindult a gyerekkel boltba, és útközben megálltak a pár faluval arrébb lévő szelektív hulladékos szigetnél kirakni az odavaló szemetet. A babakocsi váza a zacskók tetején volt, ezt szépen leemelte,és félrerakta, amíg elrendezi a szelektívet. Aztán ott is felejtette, ahogy kell. A bolt parkolójában eszmélt, de mire visszamentek, már nem volt ott a váz. Kiplakátoltuk a környéken, hogy elvezett, keressük, és visszavásárolnánk. Vicces véletlenek egybeesése folytán az üzenet végül eljutott ahhoz az alapvetően jószándékú, a saját falunkban lakó alkesz bácsihoz, aki megtalálta, - és mivel a kukák mellett volt, - teljesen jogosan gondolta, hogy szabad préda. Utólag azt mesélte, nagyon megörült neki, mert egyből felismerte, kis átalakítással milyen remek gázpalack-hordozót tud majd belőle készíteni. Kifizettük neki a beígért 10 ezer jutalmat, és tényleg boldog voltam, mert a vázat 150 euróért pótolta volna a gyár."

De nem mindenki ilyen szerencsés.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Egy gyerek nem gyerek? Dehogynem!

Cziglán Karolina, pszichológus 2015. szeptember 22., kedd 20:02

Egyre több az egyke, hiszen egyre több családban alakul úgy, vagy döntenek úgy, hogy csak egy gyereket vállalnak. Az okok ismertek: későbbre tolódik az első gyermek születésének ideje, így gyakran fel sem merül, hogy jöjjön második.

A szemléletünk is változik, ha úgy tetszik: egyre individualistább. Úgy gondoljuk, inkább egy-két gyereknek adjunk meg mindent, mint többnek keveset. Emögött meghúzódik a mardosó, olykor nem megfogalmazott, csak megfoghatatlanul gomolygó szorongás, hogy a világ kegyetlen hely, ahol csak kevesek életképesek, a többieket letapossák, és inkább neveljünk valakit kiemelkedően, aki a babamasszázstól kezdve a különórákig mindent megkapott a lehető legtökéletesebb mértékben, mint több gyereket átlagos körülmények között. Ekkor abból indulunk ki, annál jobban boldogul a gyerek az életben, minél több figyelmet, programot, impulzust kapott. Miközben meglehet, az a gyerek boldogul legjobban, aki egyszerűen csak szeretetteljes, egészséges légkörben nevelkedett, akár egykeként, akár testvérekkel.

Miközben a szülőkben ilyen változás zajlik, a társadalomban él a meggyőződés, hogy igazán egészségesen csak testvérek között lehet felnőni. Az egykeségre sokan valamiféle mentális, de legalábbis társas hátrányként tekintenek. Olyan sztereotípiák kapcsolódnak hozzá, hogy az egyedüli gyerekek önzőbbek, kevésbé kooperálnak, maguknak valók, nem tudnak úgy beleérezni a másik helyzetébe. Ez a ló túlsó oldala, amivel ugyancsak könnyű vitatkozni.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Sok számítógép a suliban=rosszabb Pisa teszt

Primilla 2015. szeptember 22., kedd 18:13

Meglepő eredményre jutott az OECD az egyik tanulmányában: az iskolai számítógéppark fejlesztésétől egyáltalán nem kezd el javulni a gyerekek teljesítménye. Éppen ellenkezőleg: azokban az országokban, ahol a legmagasabb a számítógép használat aránya az órákon, gyengébb eredményeket értek el például a PISA teszteken - adta hírül a BBC.

Az OECD jelentése több mint 70 országban vizsgálta, hogy a nemzetközi tesztek eredményei és az iskolák technológiai felszereltsége milyen összefüggésben áll egymással. Arra jutottak, hogy azokban az országokban, ahol jelentős erőt fordítanak az iskolai informatikai fejlesztésekre, semmivel sem jobbak a PISA tesztek eredményei olvasás, matematika és a tudományok terén.

Ha a legjobban teljesítő oktatási rendszereket nézzük, mint például a kelet-ázsiai országoké, az látszik, hogy nagyon óvatosan használnak számítógépet, tabletet az órákon. Ez mondjuk Dél-Koreában napi 9 percet, Hong Kongban tíz, Japánban pedig napi 12-13 percet jelent az órákon.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Kvíz: kitalálja, melyik mesehős melyik országból jön?

polly 2015. szeptember 21., hétfő 19:39

Kislányomnak köszönhetően ismét előszedtem gyerekkori kedvenc rajzfilmjeimet, és sorra nézzük meg vele Frakkot, Kíváncsi Fáncsit, a Hupikék törpikéket, Babart, stb. Már nem is tudom, hogy alakult, hogy elkezdtem utánanézni a mesék eredetének, de mit mondjak, érnek meglepetések. 

Főleg, amikor kiderülnek az alkotások származási helyei. Össze is dobtam egy kvízjátékot, így mindenki tesztelheti a saját tudását ezen a téren. Tippelje meg, milyen nemzetiségűek a játékban szereplő mesehősök! 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Ha a füle még nincs a helyén, nem akarom látni - Sixx apanapló

sixx 2015. szeptember 21., hétfő 12:49

Tegye mindenki a szívére a kezét, és ismételje el utánam őszinte arccal: "nem kaptam frászt a kolléga/rokon/jóbarát gyerekének 4D-s ultrahangfotójától". De, azt kaptam. Egy sárgásbarna, teljesen természetellenes színvilágú képen láttam egy nagyjából emberszabású valamit, aminek, ha szerencsém van, a büszke apa/anya az ujjával a papírra/képernyőre bökve megmutatta a fejét, miközben párás szemmel azt hajtogatta, hogy az orra tiszta nagyapja, neki volt ilyen kampós. Én meg kínvigyorral az arcomon azt mondtam, hogy ja, tiszta Jenő bácsi, miközben kurvára nem láttam semmiféle kampót, csak egy nagyobb kerek valamit, meg alatta egy vastag, csőszerű izét, amiből négy vagy öt nyúlvány lógott ki.

Az ultrahangképekkel minden tapasztalatlan embert a sírás szélére lehet kergetni.

Amikor Timivel leültünk, immáron könyvekkel és egy androidos appal felszerelkezve, hogy akkor mit, mikor hogy, az első kérdésem az volt, hogy oszt mikor láthatom már a gyereket. Mert jó, olvasod, hogy almamag, meg eper, meg narancs, meg hogy egy centi, meg négy, meg 8, de ezek absztrakt fogalmak ebben az esetben, egyértelmű, hogy a gyerek nem úgy néz ki, mint egy narancs, és hiába mutatja az ember a mutató és hüvelykujjával, hogy ekkora, az nem ugyanaz, mint látni is.

A könyvekben és az appban ráadásul mindenféle furcsa dolgokat lehet olvasni, például olyasmit, hogy a gyerek füle az nem oldalt kezdi a pályafutást, hanem elöl, az arcán bazdmeg, és ettől kicsit megborultam, mert nem akarom látni a gyereket olyan fejjel, amin a szeme alatt van a füle. Aztán továbbolvasva megnyugodtam, az első ultrahangon ilyeneket nem fogok látni, jól van akkor, menjünk.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Ezt árulja el az első menzesz időpontja

Puskás Pálma 2015. szeptember 20., vasárnap 16:42

Az első menstruáció a legtöbb lány életében emlékezetes élmény. Néha sokkoló, néha örömteli, néha csupán bosszantó vagy fájdalmas, de mindig egy korszak végét és egy másiknak a kezdetét jelöli. A menarchénak, azaz a menstruáció kezdetének időpontja azonban nem csak abból a szempontból érdekes, hogy hol tartunk az osztálytársnőinkhez képest. A tudományos kutatások szerint egy sor egyéb tényt is elmond rólunk.

Hány évesen számítsunk rá?

A mi gyerekeink valószínűleg picit korábbi életkorban fognak először menstruálni, mint mi tettük: a nyugati világban ugyanis az első menzesz időpontja egyre korábbra tolódik. Míg száz évvel ezelőtt átlag 17 évesen kezdték a lányok, addig manapság 13 év az átlagéletkor az első menstruációkor. Ez a tudósok szerint részben a jobb tápláltságnak köszönhető (emiatt magasabbak és okosabbak is vagyunk őseinkhez képest), de az ételeinkben található hormonok és egyéb környezeti faktorok szerepe sem zárható ki.

Az első mensturáció időpontját ugyanakkor örökletes tényezők is befolyásolják: ha a nagymamánknak, anyánknak és nekünk is viszonylag későn jött meg, akkor nagy valószínűséggel a lányaink sem lesznek az elsők az osztályban.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Így lehet 62 százalékkal kisebb esélye a mellrákra

Puskás Pálma 2015. szeptember 20., vasárnap 15:42

A rosszindulatú melldaganatok Magyarországon a vezető halálokok közé tartoznak, ezzel évente két és háromezer közötti halálesetért felelősek. A mellrák hátterében genetikai hajlamosító tényezők is állnak, ami azt jelenti, hogy fokozottan oda kell figyelnünk, ha a családunkban már előfordult hasonló megbetegedés.

Az öröklött hajlam mellett azonban életmódbeli tényezők is befolyásolják a betegség kialakulását. A szoptatás védő szerepe régóta ismert, de egy friss kutatás szerint a táplálkozásunknak is jelentős hatása van a daganat kockázatára.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Kíméljük már meg a gyereket a saját paráinktól!

Cziglán Karolina, pszichológus 2015. szeptember 19., szombat 18:27

A legtöbben elmondhatják magukról, hogy valamiben érzékenyebbek az átlagnál. Az érzékenység persze lehet jó is, mint a művészi érzékenység, de most inkább olyasmiről van szó, amivel kapcsolatban az illető jobban szorong másoknál, nehezebben küzd meg vele. Ez tulajdonképpen bármi lehet. Van, aki a kosztól fél, van, aki az orvosoktól, más az utazástól, esetleg a hivatali ügyintézéstől, vagy a társas szituációktól. Nincs ember, aki mindenben egyformán ügyes, talpraesett és laza lenne.

És nem kell, hogy a gyerek „örökölje” (valójában: eltanulja) ezeket. Azaz nem törvényszerű, hogy ami a szülőnek nehézséget okoz, őt is meg kell, hogy akassza. Sajnos azonban gyakori, hogy a szülő, ha nem is szándékosan, mindent megtesz a parája továbbadásáért.

A legtöbb szülő azonnal rábólintana, hogy persze, hogy a gyereknek nem feladata oldani az ő szorongásait. Olykor mégis úgy alakítja a helyzetet, hogy a közlésnek nincs más funkciója, csak hogy anya vagy apa megkönnyebbüljön. Mint például annál az apánál, aki éppen az iskolai fogorvosi vizsgálat előtt mesélte el gyermekének, hogy kiskorában mennyire rettegett a fogorvosoktól, és milyen trükkökkel kellett őt odacsalni a vizsgálatra. Ez nem jó útravaló a gyereknek.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Most Soroksáron akarnak gyereket rabolni

ermiz 2015. szeptember 18., péntek 08:39

Sötét színű autóban ülő idegenek akartak elvinni egy gyereket Soroksárról, az iskolából hazafelé menet - kering a Facebookon a hír. A Páneurópai Általános Iskola igazgatónője a szülőknek küldött levelet, melyben tájékoztatta őket a történtekről. Az igazgatónő megkeresésünkre nem kívánt nyilatkozni. 

A kommentelők egy része szerint az eset meg sem történt, csak a gyerek fantáziált, mindenesetre az igazgatónő értesítette a rendőrséget. A rendőrség megkeresésünkre mindössze annyit közölt, hogy a BRFK XX. és XXIII. kerületi Rendőrkapitánysága vizsgálja a bejelentés tartalmát.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Ezek a szülők a legnagyobb trollok!

Menő/Ciki

Becca 2015. szeptember 17., csütörtök 09:16

Nehéz a tinédzserek sorsa, mindig is tudtuk. Most éppen Emily Mussonon a sor, aki lelkesen szelfizget különböző pózokban pasijával, és ezeket a fotókat előszeretettel osztja meg Twitterén. De persze, miért is ne tenné, azoknak akik a mostani szelfigenerációba születtek, ez teljesen természetes. Na, nem úgy a lány szüleinek, akik valószínűleg sokkot (vagy kedvet?) kaptak gyermekük kényszeres fotózkodási mániájától, és rekonstruálták a művészileg beállított csücsörítős képeket. 

Miután a fotók bejárták az egész netet, és már nem csak saját szórakoztatásukra posztolgattak a szülők, Emily, a lányuk fanyar humorral konstatálta, hogy szülei több lájkot szereztek ezzel a kis mókával, mint ő eddig bármelyik posztjával: „A szüleim bedrogoztak, vagy valami. Szóval úgy gondolom ez valóban vicces, na, de nem annyira, hogy 30 ezer lájkot kapjanak."

Úgy tűnik, manapság egyetlen szórakozás marad csak a jópofa szülőknek: kínos helyzetbe hozni gyermeküket - hiszen nem Emily szülei az elsők, akik ekképp alázzák szét csemetéjüket. Ami persze egyrészt felettébb szórakoztató, másrészt meg igen szomorú amikor a szülők kifigurázzák gyermekeiket. Ja, nem.

 

775 szavazat 1966 szavazat
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 32 | 33 | 34 | 35 | 36 | 37 | 38 | 39 | 40 | 41 | 42 | 43 | 44 | 45 | 46 | 47 | 48 | 49 | 50 | 51 | 52 | 53 | 54 | 55 | 56 | 57 | 58 | 59 | 60 | 61 | 62 | 63 | 64 | 65 | 66 | 67 | 68 | 69 | 70 | 71 | 72 | 73 | 74 | 75 | 76 | 77 | 78 | 79 | 80 | 81 | 82 | 83 | 84 | 85 | 86 | 87 | 88 | 89 | 90 | 91 | 92 | 93 | 94 | 95 | 96 | 97 | 98 | 99 | 100 ... 293

Blogok, amiket olvasunk

A TASZ JELENTI Azt hittem, jobban járok, ha nem az autót viszem szervizbe, hanem én megyek orvoshoz.

Képzeld el, hogy 15 éve minden nap ugyanazon az útvonalon mész a reggeli csúcsban munkába, majd a délutáni dugóban haza. Újabban visszatérő fájdalmat érzel a lábadban, mikor kiszállsz az autóból.

MAI MANÓ Kép-párok #187

Kép-párok rovatunkban minden alkalommal két olyan fotót láthattok, amelyeket neves fotóművészek készítettek ugyanazon témában vagy olyat, amelyeken éppen egymás munkáira reflektálnak.

HATÁRÁTKELŐ A lakókocsis élet árnyoldalai

Gyakran olvasni, hogy „persze, mert mindig csak a külföldi élet pozitívumairól van szó”, ami mondjuk szerintem nem igaz, de nem is ez a lényeg, hanem hogy a például a furgonlakó létnek is vannak bőven nehézségei.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés