SZÜLŐSÉG

Szereti a kihívásokat? Dokumentálja a decembert!

Primilla 2016. december 1., csütörtök 08:13

Mit szépítsük, a karácsony az év legszebb ünnepe helyett a családanyák fejében leginkább egy jeges, hófúvásos, hegyi terepen végrehajtott ultramaratonra hasonlít. Mert mielőtt két hétre leáll az élet, kezdve egy háromnapos főünneppel, mindent alaposan elő kell készíteni, és kinek a dolga ez, na kié? 

Kifundálni és beszerezni az összes ajándékot (sógor nagybátyja Géza bácsit se felejtsük ki!), összeállítani és elkészíteni a menüt, lakást kiglancolni, gyereket az iskolai/gyülekezeti karácsonyra felkészíteni úgy szövegben, mint jelmezben, mint kihúzós ajándékban, plusz az év végi munkahelyi hajtás, és még folytathatnám a sort, de nem fogom, mert utálok embereket ijesztgetni.

Szóval feladat van bőven. Gondolták volna-e, hogy ennek ellenére van egy kisebb extrém közösség (tagjai leginkább magukat egyszerű "anyukának" valló nők), akik évről évre elhatározzák, hogy mindezek ellenére napról napra dokumentálni fogják december összes napját, egyenként?

Mert (hatalmas kontrasztként) nincs is szebb időszaka az évnek, mint a december, tele csodával, a gyerekek ilyenkor a legboldogabbak, és ezeket a pillanatokat meg kell őrizni. A reggeli ablaknyitást az adventi kalendáriumban, a Mikulásvárást, a szánkózást (abban a csodával határos esetben, ha véletlenül még mindig esne a hó decemberben), a korcsolyázást, a közös fagyoskodást az adventi vásárban, meg a fellépést az iskolai/gyülekezeti ünnepségen, hogy csak pár, megörökítésre érdemes eseményt említsünk. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Helyzet van. Tetűhelyzet

(bj) 2016. november 30., szerda 10:04

A tetűhelyzet fokozódik. Egyre több szülőtárs rémisztgeti egymást a facebookon és egyéb csatornákon, hogy gyermeke fején változatos egyedfejlődési stádiumban lévő tetvekre lelt. Tetűben rutinosabb munkatársaink szerint ilyenkor kétféle gyerek van: a már tetves, és aki hamarosan az lesz.

A tetvek ellen alapvetően kétféleképpen harcolhatunk, tetűirtó szerekkel vagy magas hőmérséklettel - de ezzel sem akárhogy. Ha akárki mást mond, ne higgyen neki, az csak vajákolás, és hatástalan. (Víz, majonéz, illóolaj, hajbalzsam, vazelin, hajfesték: egyik sem tünteti el a tetveket.) De erről még bővebben később.

A dolog nem függ össze a higiéniával; bármely óvoda vagy iskola bármely osztályában előfordulhat tetű, igen, még a budai elithegyi elitóvodában is. Nem érdemes tehát a tetűvel fertőzött gyerek szülőjére ferdén nézni, inkább biztatni és támogatni kell mindenkit, aki már benne van a tetűhelyzetben.

shutterstock 478600159

Egyértelműen rengeteg vakarózás

Ahogy azt már többször is megírtuk: a tetvesség egyik legjellemzőbb tünete a viszketés, vagyis a félreérthetetlen mennyiségű vakarózás. Minden gyerek vakargatja időnként a fejét, de a tetvekkel ez olyan méreteket ölt, hogy azt nehéz nem észrevenni.

Ha pedig vakarja, jöhet a konkrét ellenőrzés. Ezt is megírta már kolléganőnk korábban:

  • A tetű először a hajban a tarkó környékén és a fülek mögötti hajrészeken szokott megjelenni, itt érdemes a legalaposabban vizsgálódni, akár nagyítóval!
  • A tetvek maguk kb 2 milliméteres lények, akik a fény elől rejtőzködnek, és bizonyos keretek között alkalmazkodnak a gazdatest hajszínéhez.
  • Az ellenőrzést ennek ellenére erős fénynél (nap, vagy erős lámpa) érdemes megejteni, én mindig ide-oda hajtogatom a hajukat, arra gondolva, hogy ha van benne tetű, még meglátom, ahogy próbál elbújni a fény elől. (még soha nem jött be)
  • Árulkodó még, ha a hajas fejbőr piros foltokkal van tele - a tetű vérszívó, a szívás helyén pedig gyakori a bőrreakció
  • A tetű után nem sokkal megjelennek a serkék - ebbe rakja petéit a rohadék. A serke felületes ránézésre hasonlít a korpára, ám kicsit tojásdad, és nagyon erősen rá van ragasztva a hajszálra. Eleinte a hajtőtől 0,6-1,2 centire van, hajmosással, rázogatással nem távolítható el a hajszálról - ellenben a korpával. Az élő serke barnás, amiből már kikelt a tetű az fehéres - de továbbra is tapad a hajra.
Távolról sincs vége, olvasson még »

8 gyerekes anya: a boldog család titka az önzés

Primilla 2016. november 30., szerda 08:08

Legtöbbünk - főleg ha dogozó anyákról beszélünk - őszinte döbbenetet és némi rémületet érez, ha arról hallunk, hogy valaki dolgozó anyaként 8 gyereket nevel. Ez akkor vált át csodálatba, ha azt is látjuk, hogy a 8 gyerekes anya, sőt az egész család kiegyensúlyozott, sőt kisimult, és boldog. De mi a titok? A 45 éves Jo Carter úgy érzi, ő tudja. És meg is mondja, mindannyiunknak.

Az életvezetési tanácsadóként dolgozó nő szerint a boldog nagycsaládos lét titka az, hogy minden anya szakítson időt saját magára, és ettől majd a gyerekei is boldogabbak lesznek. Sőt: az első és legfontosabb helyre saját magát tegye, és csak utána jöjjenek a gyerekek.

A Manchester melletti Wigan-ben Jo úgy érzi, megváltozott az élete, amikor eldöntötte, hogy a saját érdekeit a gyerekeié elé fogja helyezni. A most 45 éves nő 25 éves kora óta, nagyjából háromévente szült, a legidősebb gyereke jelenleg 20 éves, a legkisebb pedig még csecsemő.

Nem csoda, hogy számára az anyaság nem egy röpke projekt, hanem már évtizedek óta tartó, intenzív élmény, aminek minden mélységét és magasságát megjárta már. Sorra jöttek a gyerekek, és velük az egyre több feladat, amíg rá nem jött, hogy hogyan lehet ezt jól megélni.

Eldöntötte: a legjobb, amit a gyerekeinek adhat az, ha ő maga boldog. És ha ehhez az kell, hogy mindig legyen ideje saját magára, akkor ezt fogja tenni.

Életvezetési tanácsadóként korábban is mindig arról beszélt az anyáknak, hogy tudja, milyen nehéz dolguk van, hiszen egy csónakban eveznek. Ma viszont már egészen más dolgokat mond. Az új életfilozófiája megváltoztatta az életét, és a kapcsolatát a gyerekeivel. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Nincs menekvés, a gyerekzáras világ körülvesz

Primilla 2016. november 29., kedd 19:42

Amikor egy kisbaba már nem úgy fekszik többé, mint egy zsák krumpli, hanem elkezd helyet változtatni (értsd: mindenhová be/fel/alá/rámászik, mindent megvizsgál), hát az alaposan átalakítja a család életét. Elsődleges és állandó feladat lesz a gyerek megóvása, ezzel párhuzamosan az ember elkezdi bababiztossá alakítani a lakást. Meg a kertet. Sőt szíve szerint az utcát, és az egész világot is azzá tenné, és elborzadva néz minden kiálló betonszegélyre, a tüskés ágakra, és a térdig érőnél mélyebb vizekre: ezt ki engedte meg?!

Ami egyrészt jogos, mert nyilván jobb a bajt megelőzni, mint utólag kezelni, másrészt viszont ilyenkor szép teljesítmény a szülőktől, ha nem pörgetik bele magukat teljesen a dologba, és sikerül megőrizni a józan eszüknek egy bizonyos részét. Na jó, egy kisebb rész megőrzése is szép teljesítmény.

shutterstock 70264492

Igaz, az sem mindig sikerül, de erről nem feltétlenül a szülők tehetnek. A gyártók, forgalmazók, sőt a törvényhozók is alaposan beleálltak a dologban, ami bizonyos szemszögből nézve nagyon szép, mert minden segítség jól jön egy kisgyerekes családnak, ha a gyerek épségének megóvása a tét.

Csakhogy előbb-utóbb mindenképpen elmúlnak azok az idők, amikor a kisgyerek már nagyon bátor, de még legalább annyira oktondi. Pár év, és megnő, megokosodik, megtanul és -tapasztal egy csomó mindent, a lakás meg ott áll felszerelve: gyerekzár a konyhaszekrényen, rács az ágyon, kerítés a lépcső tetején, dugó minden konnektorban. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Mit csináljak, ha más a gyerek? Úgy értem: meleg

Miklya Anna 2016. november 29., kedd 17:46

Nehéz lehet homoszexuális, biszexuális, transzszexuális gyermek szüleinek lenni. Minden tolerancia és szeretet mellett is bitang kemény megküzdeni azzal a ténnyel, hogy a gyermekünk más, mint a társadalom nagy része, hogy addig is kemény küzdelmei voltak saját maga elfogadásával, és hogy a előbújás után is mindennapos problémát jelent, vagy legalábbis kérdéseket vet fel számára identitása megélése.

Hogy nehezebben illeszkedik be az előítéletekkel teli társadalomba, és ha nagyon szerencsés is, valószínűleg problémásabb lesz számára a társkeresés (minimum statisztikai alapon). De úgy gondolom, nehéz lehet a gyereknek is, aki évek alatt lassan hozzászokott „saját magához”, amikor pedig az egészet elmondja a szüleinek, nem biztos hogy azonnal az elvárt választ kapja.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Hű, de sokáig tart ez a kamaszkor!

Cziglán Karolina, pszichológus 2016. november 28., hétfő 19:44

A legtöbb szülő előre tart a kamaszkortól, van, aki azon morfondírozik, ha már most (kétévesen, hatévesen) ilyen ez a gyerek, ilyen beszólásai vannak, ennyire megvan az önálló véleménye és akarata, mire lehet számítani, ha tényleg beköszönt a serdülőkor?! Akik pedig benne vannak szülőként, rendszerint csak sóhajtanak, ha a tiniről érdeklődnek tőlük: egy kézlegyintés kíséretében felelik, „nagyon kamasz”. Ez mindent elmond, ebből érti a másik.

Nekik talán rossz hír, hogy számos kutatás igazolta, a kamaszkor manapság sokkal hosszabb, mint régen volt: korábban kezdődik, később ér véget. A korábbi kezdet biológiai mutatókkal vizsgálható leginkább, a viselkedésben megnyilvánuló kamaszodás korai kezdete nehezebben mérhető, mint a nemi érés testi jegyei, de a szülők, pedagógusok erről is beszámolnak. Van, aki egyszerűen neveletlenségként aposztrofálja, amikor a tízévesnek már csípős a nyelve, de ha figyelembe vesszük, hogy ma egy lánynak átlagosan öt évvel korábban jön meg a menzesze, mint egy évszázada, akkor nyugodtan írhatjuk a változásokat a tinikor számlájára.

shutterstock 261603830
Távolról sincs vége, olvasson még »

A gyerekek egymástól tanulják a legfontosabb dolgokat

Brownie 2016. november 27., vasárnap 19:42

„Ha a gyerekpszichológusok valóban GYEREKEK lennének, a személyiségfejlődésről szóló bölcsességek elsősorban nem a szülők, hanem a gyerekek, a kortársak szerepéből indulnának ki” – véli Peter Gray, a Boston College kutatóprofesszora, akinek szakterülete a nevelés- és oktatáspszichológia.

A szakértő Free to Learn című könyvében, valamint a Psychology Today oldalon fejti ki, hogy a gyerekek nem a felnőttektől, hanem egymástól tanulják a legfontosabb és leghasznosabb leckéket, amikre az életben való boldoguláshoz szükségük van, ezért sem kellene átszervezni vagy megvonni tőlük az egymással töltött szabadidőt vagy siettetni a felnőtté válásukat.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Kaszik: a társadalom, ahol a nők nyomják el a férfiakat

Primilla 2016. november 27., vasárnap 15:46

Néhány évtizeddel ezelőtt Északkelet-India egyik államában fellázadtak a nők, és követelték, hogy őket is ugyanazok a jogok és lehetőségek illessék meg, mint a férfiakat. Vagyont ugyanis csak a férfiak örökölhettek és birtokolhattak, a nők nincstelenül éltek a férjük otthonában, a véleményükre senki sem volt kíváncsi. Sokan közülük alig 14 éves korukban el kellett, hogy hagyják az iskolát, hogy a ház körül dolgozzanak, teljes kiszolgáltatottságban. Nem csoda, ha generációk nőttek fel úgy, hogy menekülési útvonalként alkoholba fojtották a bánatukat.

Nem meglepő, ugye? És akkor, ha azt mondjuk: elnézést, pont ellenkezőleg? Mármint a felkelés valóban megtörtént Meghálaja államban, csakhogy nem a nők, hanem a férfiak próbálták kiharcolni az egyenjogúságot.

GettyImages-142973544
Fotó: Daniel Berehulak / Getty Images Hungary

Az Északkelet-indiai állam hegyei között él a kaszi nép, ahol a gazdasági hatalom – ha a világon nem is egészen egyedülálló, de mindenképpen szokatlan módon – a nők kezében van. A másfél millió főt számláló kaszi társadalom a világ legnagyobb matrilieális - vagyis anyaági leszármazáson alapuló -társadalma.

A kasziknál a családi vagyon anyai ágon öröklődik, a gyerekek az anya nevét viszik tovább, születéskor pedig a lánybabáknak örvendeznek féktelenül, a fiúkra meg hümmögnek: végül is ő is fog majd lányt nemzeni, ha minden jól megy.

A vagyont a legkisebb lánygyerek örökli, neki lesz a feladata, hogy gondoskodjon a testvéreiről, és a családról. A fiatal férj a feleség családjához költözik oda, ahol aztán alkalmazkodik a szokásokhoz.

A férfiak felkelését elfojtották, de az egyenlőségi mozgalom még most is él, éldegél: A mintegy 1,5 millió kasziból olyan 2-3 ezer férfi támogatja. Mármint nyíltan; azt, hogy valójában mennyien értenek egyet azzal, hogy itt az ideje áttérni a „rendes” patriarchális társadalomra, ahol nem a férfiak, hanem a nők a kiszolgáltatottak, nem lehet tudni. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Létezik, hogy ennyire hibás egy matekkönyv?

Dívány 2016. november 26., szombat 19:45

Ezt a fotót a facebookon lőttük; egy első ránézésre matematika tankönyv vagy munkafüzet megoldandó példájának fényképe, amelyben a szerzőnek meggyűlt a baja a kilences szám leírásával.

Persze, a matek az első, de talán nem kellene ilyen hibákkal kiadni egy feladatfüzetet, amitől még a rosszabb helyesírással rendelkező gyerekek is dobnak egy hátast. Ki a felelős ezért? Ki lektorálja a matematika tankönyvek helyesírását?

matematika tankonyv

Mi aztán tényleg szeretünk felháborodni a hibás/gagyi tankönyveken, de ez annyira gyanús, hogy felmerült bennünk, átverésről van szó, és csak azért fotosoppolt valaki egy ilyet, hogy aztán begyűjthesse a megosztásokat a közösségi oldalon.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Segítség, mi van, ha elrontom a gyereket?

Cziglán Karolina, pszichológus 2016. november 25., péntek 16:22

A köztudatba már beépült egy ideje, hogy a gyerekkornak, a korai szülő-gyerek kapcsolatnak életre szóló meghatározó jelentősége van. Szinte közhelynek tűnik, pedig nem volt ez mindig evidens. Manapság a tudatos anyák és apák igyekeznek szem előtt tartani, vajon ez vagy az a lépésük hogyan fog hatni a gyerekre.

Csakhogy ezek a hatások koránt sem könnyen kiszámíthatók, legalábbis, ha egyszerű hétköznapi eseményekről beszélünk. Addig még egyértelműnek tűnik, milyen szülők legyünk, míg nagy ívű fogalmakban gondolkodunk, mint hogy legyünk érzelmileg elérhetők a gyerek számára, biztosítsunk szerető közeget, próbáljunk következetesnek lenni, igyekezzünk ráhangolódni a valós szükségleteire.

shutterstock 216207238

Ez mind szép, de az apró-cseprő szituációk ezer olyan kérdést felvetnek, amiben egyáltalán nem egyértelmű, melyik döntéssel teszünk jót. Vagy, ami még frusztrálóbb: van egy elképzelésünk, mi a helyes lépés szülőként, majd látjuk, hogy az a gyerekből egészen más hatást vált ki, és egyre eltávolodunk attól, amit szerettünk volna.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Válás után kell csak igazán együttműködni a szülőknek!

Primilla 2016. november 24., csütörtök 13:46

Exférj, vagy -feleség könnyen lehet valakiből, de exszülő nem lesz sosem. Vagyis aki szülőként elválik, vagy külön költözik, jobb, ha az első perctől tudatában van: lehetetlen lezárni és végleg maga mögött hagyni az együtt töltött időszakot.

Ekkor jönnek még csak az igazán szoros és lehetőleg zökkenőmentes együttműködést kívánó ügyek: a felügyelet megoldása, vagyis kivel éljen a gyerek, és a kapcsolattartás, vagyis mikor lehet együtt a másik szülőjével.

A válóperes ügyvéd szerint bosszúból nem születhet jó megoldás, itt az ideje felnőttként viselkedni, hátralépni egyet, és az utód érdekeit nézni. Persze ez nem mindig sikerül, aminek hosszú távon mindenki megissza a levét. Cikkünkben egy sokat látott válóperes ügyvédet, dr. Huszár Zitát kérdeztük a tapasztalatairól.

shutterstock 424477720

Válás után manapság egyre gyakoribb a közös felügyelet, és az új Polgári Törvénykönyv is ezt részesíti előnyben. Ha azonban a szülőknek nem sikerült megegyezniük, általában az anyák javára dől el a kérdés, vagyis ők lesznek a gyerek gondviselői, bár manapság már egyre gyakoribb, hogy az apák nyernek pert. Dr. Huszár Zita válóperes ügyvéd szerint ez egyrészt azért van így, mert a bíróságok a gyerek számára legjobb megoldást keresik, ugyanakkor az anyák általában fontosabbnak is tartják, hogy a gyerek velük maradjon. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Pedig csak egy kismamabérletet szeretett volna

Dívány 2016. november 24., csütörtök 12:46

De miért annyira nehéz elintézni bármilyen hivatalos ügyet?! - tette fel magában a kérdést egy friss apuka, aki megpróbált frissanyuka-párjának kismamabérletet, hivatalos nevén kisgyerekes-bérletigazolványt beszerezni. Kalandjairól egy Facebook-posztban mesélt.

Kismamaként, illetve egy újszülöttel a háznál amúgy is borzasztó sok papírmunka hárul a családra; a baba TAJ-kártyájától és lakcímkártyájától elkezdve mindenféle csed, gyed, családi pótlék-igénylések hivatali intézésével kell szembesülniük a szülőknek. Nem véletlenül vannak már külön erre szakosodott vállalkozások, melyek az újszülött osztályokon hirdetik magukat; pár tízezer forintért megszabadítják az új anyukákat a hivatali ügyintézés minden nyűgjétől.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Napi cuki: kislányával tornázó apuka

nemoszi 2016. november 23., szerda 18:26

A LAD Bible oldalán találkozunk alábbi videóval, melyben igazából nincs semmi extra, csak annyi, hogy az ügyes tornász-kislányt apukája követi mindenben. Mármint az egyszerűbb tornamozdulatok utánzásában, több-kevesebb sikerrel. Nézze meg a másfél perces videót, garantáltan jobb kedvre derül!

Ezért ne adja gyereke kezébe a telefonját

Divany.hu 2016. november 23., szerda 12:37

Anno nem is volt annál jobb szórakozás gimnáziumban, mint átállítani a barátaink Nokia 3210-es telefonját valamilyen teljesen lehetetlen nyelvre, lehetőleg kínaira vagy arabra. Még jóval az okostelefonok előtt, amikor még nem piktogrammokkal tájékozódtunk a telefonok menürendszerében egy ilyen apró kis poén több órás munkát eredményezett, amíg visszaállította az illető a megfelelő nyelvre.

Ennek a bárgyú poénnak egy kicsit modernebb változata, amikor a fiatalok belenyúlnak az autocorrect funkcióba. Ezzel lehet beállítani SMS vagy bármilyen csevegőprogram használatakor, hogy kijavítsa a helyesírási hibákat, három karakter után javaslatot tegyen, hogy milyen szóra is gondolhatott az illető, és ami jelen esetben a leghasznosabbnak bizonyult: azt is be lehet állítani, hogy bizonyos szavakat átírjon egy teljesen másikra, vagy akár az Alkotmány első bekezdésének szövegére. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Ön nevelné pontrendszerrel a gyerekét?

Primilla 2016. november 22., kedd 19:52

Amikor először hallottam egy édesanya szájából, hogy „Péter, ha nem húzod fel rögtön a cipődet, nem kapsz este piros pontot”, döbbenetemben a tarkómig szaladt a szemöldököm. Mi van? Egy anya esténként értékeli a gyereke viselkedését, mint az iskolában? És végül kinek mondja meg őt, ha rossz jegyet visz haza? A nagyinak?

Amilyen kíváncsi természetem van, rögtön rákérdeztem az anyukánál, hogy mi ez a pontozás, és hogyan működik. Kiderült, hogy a hatéves kisfia enyhén autista, és ezzel a rendszerrel próbálják rávenni őt az együttműködésre. A piros pontok beválthatók matricára, a matricák pedig LEGO darabkákra, amiből a végén kijön egy egész figura. Az pedig csak a gyereken múlik, hogy milyen hamar rakhatja össze az emberkéjét, egy hét, vagy egy hónap alatt. A módszer beválni látszik, azóta az anya ősz hajszálai nem szaporodnak olyan tempóban, mint azelőtt.

shutterstock 223573555

A magyarázatba bele is nyugodtam, ha nekik működik, tök jó, (Péter azonnal haptákba állt, és felvette a cipőjét), de bármilyen kecsegtető is volt az eredmény, továbbra sem tudtam elképzelni, hogy esténként értékeljem a gyerekeim teljesítményét, és jutalmat osszak az együttműködésükért.

A minap egy cikkbe botlottam, amelyben egy apa egy ehhez hasonló pontrendszer bevezetéséről számol be. Rögtön az elején előre bocsátja, hogy a szülők fele valószínűleg nagyon nem fog vele egyetérteni, ő viszont kitart a rendszere mellett, mert működik. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Erdélyi gyerekmunkával készülhet a Kinder tojás

Divany.hu 2016. november 22., kedd 19:11

A Sun írt arról, hogy a Kinder-tojások kis ajándékai hogyan is kerülnek bele a sárga kis tartójukba. Nos nem úgy, ahogyan azt eddig gondolta steril gyártósorokkal és precíz robotokkal, hanem Romániában, azon belül is Szatmárnémetiben és Tasnádon szegény családok egész napos idegőrlő munkájával, amibe gyakran a gyerekek is kénytelenek beszállni. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Áttörés megvan, melyik fehérje felel a bölcsőhalálért!

Puskás Pálma 2016. november 22., kedd 18:24

A bölcsőhalál évszázadok óta ismert jelenség, és bár néhány óvintézkedéssel jelentősen csökkenthető a kockázata, a mögötte álló okokról ezidáig igen keveset tudtak a kutatók. Egy ausztrál kutatócsoport friss közleménye most arra utal, hogy talán hamarosan érhetővé válik a szakemberek számára a bölcsőhalál biológiája, amelyre a jövőben talán szűrést vagy terápiát is lehet majd alapozni.

Dr. Rita Machaalani és munkacsoportja évek óta a bölcsőhalál (SIDS, sudden infant death syndrome) mögött álló neurobiológiai folyamatokat vizsgálja. Eleinte állatkísérletekkel értek el meggyőző eredményeket, amelyek a bölcsőhalált egyértelműen az alvás közben zajló idegrendszeri változásokhoz kötik – ez nem meglepő, hiszen a bölcsőhalál tipikusan éjszaka, alvás közben jelentkezik.

shutterstock 127555331

Újabb kutatásaik során már SIDS-ben elhunyt embercsecsemőket vizsgáltak. Kiderült, hogy a babák egyes agyterületein (a híd és a hipotalamusz területén) csökkent mennyiségben van jelen egy bizonyos fehérje, amelyet orexinnek hívnak.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Nem voltunk elég bátrak, hogy iskolába adjuk a gyerekeket

Primilla 2016. november 21., hétfő 18:32

Már az otthontanulás is sokaknak túlmegy minden határon, de az igazi hardcore megoldás az, amikor a gyerek nemcsak, hogy nem jár iskolába, hanem otthon, vizsgák nélkül, teljesen szabadon tanul. A „rendes”, iskolai tantervtől függetlenül, a szülő és a gyerek együtt állítanak össze egy tervet arról, hogy a következő időszakban mivel szeretnének foglalkozni, és gyakorlatilag semmiféle külső kényszer nem köti őket.

Az szabadontanulás (vagy eredeti, angol nevén unschooling - kb: iskolátlankodás) filozófiája szerint olyan nincs, hogy egy gyerek nem tanul: természetüktől fogva, az érettségük szerint azok felé a dolgok felé fordulnak,  amelyekre éppen fogékony az idegrendszerük. Ezért nem csoda, hogy vannak, akik pont nem kíváncsiak arra, amit az iskolában tanítanának nekik egy adott időszakban. Nem baj, majd csinálnak valami mást, amiből megtanulnak valamit, ami viszont érdekli is őket.

Gondolták volna-e, hogy Magyarországon is vannak unschooler, vagyis szabadtanuló gyerekek és közösségek? A Lévai család három gyereke közül kettő már így él, a családfőt, Ádámot kérdeztük ki alaposan a dolog működéséről. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Szabaduljunk meg az oktatás halálvölgyéből!

Primilla 2016. november 21., hétfő 10:06

Az USA bizonyos részein a tanulók akár 60-80 százaléka is kibukik a középiskolából. Ha ezt a számot sikerülne megfelezni, az az ország gazdaságának nettó 1 trillió dollár bevételt jelentene. Társadalmi szinten ilyen hatalmas összegbe kerül eltakarítani a kárt a bukás-krízis után.

Magyarországon nagyjából 11 százalék körül van a végzettség nélküli iskolaelhagyók aránya. Finnországban pedig nulla. Ken Robinson szerint mindez a kibukás (már ahol van), arra vezethető vissza, hogy az oktatás jelenlegi kultúrája egyszerűen ellentmond az emberi élet három fő alapelvének.

Pedig egyszerű dolgokról van szó: az emberek – és a gyerekek – különbözőek, vagyis különbözően kellene bánni velük; kíváncsiak, tehát akár maguktól is tanulnak, csak jól kell terelgetni őket; és kreatívak, vagyis kitalálják, hogy mit kezdjenek magukkal. Ezekre a tulajdonságokra pedig éppen, hogy alapozni kellene az oktatást, nem pedig visszafogni őket.

Ken Robinson (aki egyébként Sir Kenneth Robinson, mivel 2003-ban a tudomány érdekében végzett szolgálatáért lovaggá ütötték) az oktatás, mint tudomány kutatója, és tanácsadója különböző tudományos és non-profit testületeknek.

Hogyan szabadulhatunk ki az oktatás halálvölgyéből című TED előadásában összefoglalta, hogy mi az a három dolog, amire alapozva sikeres oktatási rendszert lehetne létre hozni. A helyzet Magyarországon - és a világon szinte mindenhol - nagyon hasonló, érdemes vele foglalkozni.

Fogadjuk el: nem vagyunk egyformák

Az első ilyen alapelv az, hogy az emberi lények természetüknél fogva különfélék és sokrétűek. Aki egynél több gyereket látott már életében, az pontosan tudja, hogy minden gyerek különböző. Az oktatási rendszer viszont úgy épül fel, hogy nem a gyerekek különbözőségén, hanem a hasonlóságokon alapul. Arra ösztönzi az iskolákat, hogy kiderítse, mire képesek a gyerekek egy nagyon szűk teljesítményspektrumon belül.

A fókusz leszűkül az úgynevezett STEM tantárgyakra (science, technology, engineering and mathematics, vagyis tudomány, technológia, tervezés és matematika), és bár ezek nagyon fontosak, nem bizonyulnak elégnek. Az oktatásnak egyenlő fontossággal kellene kezelni a művészeteket, a humán tárgyakat, a testnevelést.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Gyerek beteg, anya megőrül

(bj) 2016. november 20., vasárnap 18:10

Beteg a gyerek. Ez rossz. Szegény gyerek, el van anyátlanodva, lázas, köhög, folyik az orra, nincs étvágya, semmi sem jó. Tüdőgyulladás. Három hét itthon.

És most hadd panaszkodjon egy kicsit az anya. Mert a betegség nem csak a gyereknek megterhelő, valljuk be – három hét szobafogság egy felnőttet is súlyosan megvisel. Szerencsésebbek mozgósítják a nagyszülőket, rokonokat, kevésbé szerencsések a két házastárs között próbálják elosztani a táppénzes napokat. Nem könnyű, mindenki félti az állását, na meg a kiesett pénz is érzékenyen érintheti a családokat.

Apropó; miért van az, ha az ember beteg, és elmegy táppénzre, akkor a fizetése 70 százalékára jogosult, míg ha a gyerek beteg, akkor ez az összeg 60 százalékra módosul. Miért lenne kevésbé megterhelő a pénztárcának egy beteg gyerek, mint egy beteg felnőtt? Igazságtalan.

És ehhez hozzájön persze a millió gyógyszer, amivel próbáljuk megkönnyíteni a gyerek életét – általában vitatható sikerrel; tengervizes orrspray, sima orrspray, köptető, C-vitamin, probiotikum, antibiotikum, stb. Lazán összejön a tízezer forint, de lehet, hogy még több.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Így harcol egy amerikai tanár Trumppal

(sze) 2016. november 20., vasárnap 09:28

Vírusként terjed a közösségi médiában egy amerikai tanár cetlije, amit Donald Trump kirekesztő politikájára reagálva ragasztott ki az osztályterem ajtajára:  

Távolról sincs vége, olvasson még »

Hogyan óvjuk meg a gyereket a drogtól?

Cziglán Karolina, pszichológus 2016. november 19., szombat 15:54

Ha megkérdeznénk anyákat és apákat, mi a legrosszabb, ami történhet a gyerekükkel, valószínűleg előkelő helyen szerepelne a listán: „az, hogy drogos lesz belőle”. Viszont nagy a tanácstalanság azzal kapcsolatban, hogyan lehetne tenni ennek megelőzéséért. Van, aki attól tart, ha szóba hozza a témát, attól csak megjön a tini kedve a kipróbáláshoz, van, aki azzal nyugtatja magát, úgyis csak a zűrös családok gyerekei próbálják ki a kábítószereket. Ez persze nem egészen igaz.

A probléma ott kezdődik, hogy a szülők generációja is keveset tud a témáról, és sok a téves információ. Ha pedig a szülő valamiféle torzított, médiából leszűrt képet próbál átadni a gyereknek, akkor baj lehet, ha a tini (egyelőre közvetett) tapasztalatai ellentmondanak ezeknek. Ekkor a szülő veszít a hitelességéből.

shutterstock 216287236

Például, ha azt próbáljuk közvetíteni, hogy droggal csak a lecsúszott alakok élnek, és aki egyszer kipróbálja, biztosan drogos lesz, azonban a gyereknek történetesen van olyan konszolidált ismerőse, aki alkalmanként drogot fogyaszt, egyébként pedig dolgozik, tanul, van lakása, akkor onnantól kezdve nem fogja elfogadni a szülőt hiteles információforrásként.

Az első tehát az, hogy anya és apa tájékozódjon objektív forrásból. Nem kell drogszakértővé válni, és kenni-vágni az összes drog lehetséges hatását, de jó, ha a szülőben kialakul egy valószerű kép a témáról.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Ne akarja, hogy ez a 9 éves önről is énekeljen!

Szvetlana 2016. november 19., szombat 12:16

Még csak kilencéves az a cseh kisfiú, akinek a YouTube csatornájára feltöltött nem éppen fülbemászó dalait milliók nézik. Annyira nem meglepő, ugyanis Misha nem leplezi a véleményét, legújabb videójában például Hillary Clintonnak és Donald Trumpnak is nekimegy.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Irtó cuki film lett a Legendás állatok és megfigyelésük

Miklya Anna 2016. november 18., péntek 16:13

A film előzményeit, gondolom, mindenki ismeri, bár ha nem írom le, az a baj, ha meg leírom, az a baj. Maradjunk annyiban, hogy van a legendás Harry Potter, amin egy-másfél generáció biztosan felnőtt (köztük a cikkíró maga), és megváltoztatta az irodalomról, az olvasásról, a sikerekről, a mágiáról való gondolkodásunkat, sőt, még vallási vitát is keltett.

LegendasAllatok jelenetfoto (1)
Fotó: Jaap Buitendijk / intercom

Közben jött Hollywood, jöttek a filmek, J.K.Rowling a világ egyik leggazdagabb embere lett,- áldja meg az isten, nem sajnálom tőle, mert ritka jó ember,- aztán ki is jótékonykodta magát a Forbes leggazdagabb-listájáról, bár kétségem nincs afelől, hogy nem telik neki sokba visszakerülni oda.

Távolról sincs vége, olvasson még »

2017-ben már lesz szoptatós emoji!

Szvetlana 2016. november 18., péntek 09:23

A scarymommy szerint 2016-ban a szoptatós hangulatjel volt a legtöbbet igényelt emoji, és most már biztos, hogy 2017-ben elérhető is lesz. A kollekcióba egyébként sok más hangulatjel is bekerült, ilyen például a hidzsábos emoji is. Hogy ez miért fontos? Elmagyarázzuk.

Távolról sincs vége, olvasson még »
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 32 | 33 | 34 | 35 | 36 | 37 | 38 | 39 | 40 | 41 | 42 | 43 | 44 | 45 | 46 | 47 | 48 | 49 | 50 | 51 | 52 | 53 | 54 | 55 | 56 | 57 | 58 | 59 | 60 | 61 | 62 | 63 | 64 | 65 | 66 | 67 | 68 | 69 | 70 | 71 | 72 | 73 | 74 | 75 | 76 | 77 | 78 | 79 | 80 | 81 | 82 | 83 | 84 | 85 | 86 | 87 | 88 | 89 | 90 | 91 | 92 | 93 | 94 | 95 | 96 | 97 | 98 | 99 | 100 ... 296

Blogok, amiket olvasunk

MENŐ LAKÁS Hangulatos nappalik fehér téglákkal

A fehérre festett téglafal olyan visszafogott dizájnelem, ami egyből érdekesebbé tesz bármilyen lakást. Mutatjuk a jó példákat: modern, szellős, világos.

KETTŐS MÉRCE Kinek járjanak a segélyek?

Aki megérdemli? Aki rászorul? Aki balszerencsés? Az igazságos újraelosztás rendszere nem is olyan egyszerű.

GADGET Menő mobil 26 ezer alatt

A Xiaomi Redmi 4A az egyik legkedveltebb telefon hazánkban a gyártó kínálatából. Nem is csoda, mert ilyen tudást ilyen áron kevesen adnak!
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés