A gyerekek egészen más dolgoktól félnek az online világban, mint amiktől mi, felnőttek féltjük őket. Számunkra az erőszakos tartalom, a pornó, az ismerkedés és a pedofil tűnnek a net legnagyobb veszélyének. A gyerekek viszont ezeket a lista végére sorolják, ők attól félnek, nehogy olyan tegyenek, amivel kizáródnak a kortárs csoportokból, elszigetelődnek - mondta Parti Katalin az Országos Kriminológiai Intézet tudományos főmunkatársa egy sajtóbeszélgetésen, amelyet a Kaspersky Lab szervezett. A pódiumon még két gyakorló kétgyerekes anya ült, Epres Panni és Erős Antónia, akik arról beszélgettek, mit teszünk, mit tehetünk szülőként.
Az elszigetelődés a legnagyobb félelem
Az, hogy az internet mennyire a gyerekek életének része elég jól mutatják a következő adatok: a 12-17 év közöttiek 93 százaléka internetezik, ezek háromnegyedének van mobilja, és szinte ugyanennyien fészbukoznak. A FB használók fele tölt fel magáról fotókat.
Az, hogy a gyerekek legfőképpen az internetes zaklatástól félnek nem csak érthető, de indokolt is. Parti Katalin szerint minden harmadik gyerek internetes zaklatás áldozata, ezzel szemben a gyerekek 90 százaléka figyelmen kívül hagyja a mással megtörténő megfélemlítést, aminek szemtanúja volt.
Segítségkérés=a gyengeség beismerése
A helyzet az, hogy a gyerekek gyakran éppen azért nem kérnek segítséget ezekben a helyzetekben, mert azt gyengeségük beismerésének látnák. Pedig szinte bárkiből lehet adott pillanatban áldozat. Szülőként nehéz helyzetben vagyunk, ha a gyerek önmaga nem mesél erről időben, de azért a következő jelekre mindenképpen figyeljünk:
- ok nélkül plusz pénzeket kér (lehet, hogy elszedik tőle)
- ki akar maradni olyan programokból, amit korábban kedvelt
- hasfájós, fejfájós lett (lehet, hogy szomatizál)
NE tiltsuk el!
Akármennyire paradox is, ha a gyereket online agresszió éri, a kriminológus szerint ne tiltsuk el, ne zárjuk ki. Ezzel ugyanis magunk szigeteljük el őt a kortásaktól, amivel végsősoron a zaklató kezére játszunk, ő is éppen ezt akarta elérni.
De akkor mit tegyünk? Először is, beszéljük meg a gyerekkel, hogy átmeneti időre egy olyan alkalmazást teszünk a telójára, ami képes naplózni a történéseket. Nem azért, hogy mi ellenőrizzük, mit csinál és kivel beszél, hanem azért, mert ha az agresszió ismétlődik, ez fontos bizonyíték lesz a kezünkben.
A gyereknek az online zaklatás azért is fáj annyira, mert feltételezik, hogy sokan végignézik, de senki nem áll melléjük. (és a fent idézett adatok alapján sajnos igazuk is van:( A helyzetet éppen ezért kívülről nem is fogjuk tudni megoldani helyettük. Első körben a zaklatóval és szüleivel érdemes beszélni, aztán pedig bevinni a témát az iskolába, az osztályba, mert ezt a helyzetet nekik, maguk között kell megoldani.
Azt kell elérni a pedagógusoknak, szülőknek, hogy a gyerekek megtanulják, a menő, jófej viselkedés az, ha kiállunk a társunk mellett. Zaklatni, bántani pedig egyáltalán nem menő. Ez hosszú folyamat lesz, de segíthetnek benne az olyan programok, mint a Kortárs Mentor program és a Cyber Kortárs Mentor program, ahol a trénerek a közösségek erős egyéniségeit "képzik ki" arra, hogy az ilyen esetekben be tudjanak avatkozni, és képesek legyenek a normát a csoporton belül a jó oldalra billenteni.
Természetesen más veszélyek is vannak
Bár a gyerek életére, lelkére nézve statisztikailag valóban egyértelműen a bullying (vagyis a zaklatás) a legnagyobb online fenyegetés, azért nincs vége ennyivel. Nézzünk még hat pontot, amelyeknél nem árt vigyázni, és időről-időre végigtárgyalni a gyerekkel is, hogy merre hány méter.
1. Online zaklatás, de erről már beszéltünk.
2. a bűvös idegenek
A szexuális- és más ragadozók a gyerekeket az interneten követhetik, kihasználva a gyermekek ártatlanságát, visszaélve a bizalmukkal, míg végül személyes találkozásokra csábítják őket. Ezek a vadászok olyan online felületeken jelennek meg, amelyeket gyakran használnak a gyerekek. Gyakorta előfordul a "Játsszunk úgy, mintha..." játék. Ezt használják a ragadozók horogként, ami játékként vonzza a gyerekeket. A legjobb védelem az, ha képesek vagyunk beszélgetni a gyermekekkel arról, hogy mi történik az életükben, mit jelent a bizalommal való visszaélés.
3. a személyes adatok kiadása
A gyerekek még nem értik a határokat. Küldhetnek olyan személyes adatokat, amelyekkel aztán könnyű visszaélni, vagy ami miatt akár zsarolás áldozataivá válhatnak. Ez lehet bármi, pl. kínos képektől a saját lakcím megadásáig. "A személyes adatok kiszivárogtatása ellen, ma már tökéletes összhangot alkothat a tudatos nevelés a szoftveres védelemmel. A Kaspersky Safe Kids premium szolgáltatása például figyelmeztetést küld a szülőknek, ha a gyerek posztjai nyilvánosak, ezután nem kerül semmibe figyelmeztetni őket, hogy mindenki látja a bejegyzéseit. Érdemes a nyilvánosság határairól beszélni” – összegezte Dragan Martinovic, a Kaspersky Lab régiós igazgatója.
4. az adathalászat
A számítógépes biztonságban dolgozó szakemberek olyan e-mailek használatát hívják adathalászatnak, amikor ezeken keresztül megpróbálják becsapni az embereket rosszindulatú linkekkel vagy csatolmányokkal. És minél kisebb egy gyerek, annál kevésbé képes mérlegelni, kattintson-e valamire, vagy sem. Ha kattintható, ő kattint.
“Az adathalász e-mailek és szövegek bármikor felbukkanhatnak. Készítőik folyamatosan figyelik a gyermekek által kedvelt webhelyeket, és olyan információkat gyűjtenek össze, mint például az e-mail címek és a barátaik nevét, amelyeket csalásuk során használhatnak. Éppen ezért meg kell tanítani a gyerekeket, hogy kerüljék az idegentől származó emaileket vagy szövegeket.“ – mondta Dragan Martinovic.
5. hamis, csábító ígéretek
“A gyerekek valószínűleg nem fognak áldozatul esni egy olyan emailnek, amely a nigériai herceg egyetlen örököseként egymillió dollárt kínál, de milyen csalásokkal találkozhatnak?- vetette fel Erős Antónia a kerekasztal beszélgetésen.
A fiatalokat könnyű elcsábítani, mert még nem óvatosak. Az adathalászathoz hasonlóan a számítógépes bűnözők a gyermekek által kedvelt webhelyeket használják a potenciális áldozatok azonosítására, majd megígérhetnek nekik valamit, cserébe valamiért, amit ők akarnak - például a szülők hitelkártya adataiért.
A fiatalok és az idősek számára a legjobb csalás elleni védelem az, ha tudatában vannak, hogy ha egy ajánlat túl jónak tűnik ahhoz, hogy igaz legyen, valószínűleg nem igaz. “Tanítsd meg a gyermekeidet, hogy gyanakvóak legyenek az olyan online ajánlatokkal szemben, amelyek túl sokat ígérnek” – javasolja Dragan.
6. véletlenül letöltött rosszindulatú programok, vírusok
A rosszindulatú programok olyan számítógépes szoftverek, amely az áldozat engedélye nélkül települnek és kárt okoznak a számítógépen. Ez magában foglalja a számítógép személyes adatainak ellopását vagy a "botnet" használatát, ami átveszi az irányítást a gép fölött.
A kiberbűnözők gyakran becsapják az embereket a letöltéshez. Az adathalászat egy ilyen trükk, de vannak olyanok is - például meggyőzik az áldozatokat egy nemlétező játék letöltésére – ami különösen csábítóan hangzik gyerekek esetében.
“Az ilyen károkozók kiszűréséhez nem kell informatikus a családban, erre jók a víruskereső szoftverek, és az ehhez kapcsolódó védelemi megoldások. Vannak olyan szülői felügyelet programok, amelyekkel korlátozható a gyerekek számítógép/internet használata, például kiszűrik a nem megfelelő tartalmakat vagy ellenőrzik a gyerekek internetes szokásait, a leginkább felkeresett oldalakat, az utóbbit az Internet Security kibővített változata, a Total Security is tartalmazza.” – mondta Dragan Martinovic.
7. bejegyzések, amelyek később kísértenek
Az interneten nem lehet törölni. SEMMIT. Bármi, amit a gyermek online tesz, szinte lehetetlen később eltávolítani. A tinédzserek rendszerint nem foglalkoznak azzal, hogy a leendő főnök - vagy házastárs hogyan reagálhat a "vicces" képekre vagy más privát tartalmakra, amelyeket a közösségi média profiljaikba vagy más webhelyeken közzétesznek, ezért fontos az elővigyázatosság.
Ha ön jogellenes, vagy kiskorúakra káros online tartalommal találkozik, olvassa el a témáról szóló cikkünket és használja a cikk végén található bejelentő felületet!
