Az Egyesült Államokban 450.000 koraszülött baba születik évente, nagyjából minden kilencedik baba korábban érkezik. Az arányok nálunk is hasonlóak.
Bár az évek során sokat javultak a babák túlélési esélyei, még mindig nagyobb a korai agykárosodás, a vakság, a süketség, és sok más egészségügyi probléma kockázata, minél korábban születik meg egy baba, annál nagyobb a kockázat. Egy a Nature Communicationsben közlésre került kutatás eredményei azonban sokat javíthatnak a koraszülöttek esélyein.
A Philadelphiai Gyermekkórház kutatói egy olyan mesterséges méhet hoztak létre, ami segíthet kiküszöbölni a koraszülötteket veszélyeztető egészségügyi problémákat. A méhet a 23-25 hetesen született babák fejlettségi szintjével megegyező, 107 napos bárányokon tesztelték.
A cél egy olyan eszköz létrehozása volt, ami az anyaméh minden funkcióját képes ellátni, és biztosítani képes a magzat természetes fejlődéséhez szükséges körülményeket. A szerkezet első ránézésre egy műanyag zacskóra emlékeztet ugyan, a gyakorlatban azonban mindez egy zárt, steril, szintetikus magzatvízzel töltött rendszert jelent.
A Biobagben elhelyezésre került bárányok köldökzsinórját egy punkciós tű segítségével egy a méhlepény funkcióját betöltő, a magzatot a megfelelő tápanyagokkal és oxigénnel ellátó géphez kötötték. A báránybabákat tápláló rendszert aztán egy sötét, meleg szobában helyezték el, és ultrahanggal ellenőrizték, megfelelően fejlődnek-e a magzatok. A bárányok esetében teljesen normális volt az agyi és szervi fejlődés, és miután négy hét után eltávolították őket a rendszerből és lélegeztető gépre kapcsolták őket, hasonló volt az állapotuk az azonos korú, császármetszéssel világra hozott bárányokéhoz.
Persze a működőképes modell létrehozása csak az első lépés, ahhoz, hogy az igazi áttörést jelentő technológiát embereken is tesztelni lehessen, komoly etikai kérdések is megválaszolásra kell hogy kerüljenek. A kutatók célja az, hogy 3-5 év múlva erre is sor kerüljön.
A mesterséges anyaméhek használatának bevezetése mellett szól, hogy a jelenlegi helyzetben rendkívül alacsony túlélési esélyekkel rendelkező szélsőséges koraszülötteken is segíthetne. A cél tehát az, hogy a lélegeztetésre szoruló, hagyományos inkubátorokra szoruló babák jobb esélyt kapjanak a túlélésre.
A technológia bevezetése azonban rengeteg komoly kérdést felvet. Ahhoz, hogy rutinszerűen alkalmazhassák a mesterséges méhet, először embereken is le kell tesztelni azt. A teszt során pedig valószínűleg halálesetekre is sor kerülne, hisz még a működőképes, tökéletes technológia sem segíthet mindenkin, nem is beszélve az esetleges hibákról, mulasztásokról. Emellett az is kérdés, vajon akkor is helyes-e egy koraszülött életben tartása, ha az később is folyamatos intézményi ellátásra szorul majd, és sosem élhet teljes életet.
AzNPR-nak nyilatkozó bioetikus, Scott Geland ugyanakkor olyan esetleges visszaélésekre is felhívta a figyelmet, amik akár egy sötétebb sci-fi forgatókönyvében is helyet kaphatnának. Vajon lennének olyan országok, ahol az abortuszt választani kénytelen nőket a magzatok ilyen mesterséges méhekben való felnevelésére köteleznék?
Vagy olyan biztosító társaságok, amik megkövetelnék a technológia használatát, hogy megszabaduljanak egy előreláthatólag komplikációkkal járó, költséges szülés jelentette költségeiktől?
A módszer bevezetése tehát jó pár szabály lefektetését megköveteli majd a hatóságoktól, de amennyiben valóban működőképes és megbízható technológiáról van szó, rengeteg koraszülött életét mentheti majd meg,
