SZÜLŐSÉG

Milyen év volt 2016 a gyerekeknek?

2017. április 22., szombat 15:24

Először készült hazánkban olyan átfogó jelentés, ami azt vizsgálja, milyen gyereknek lenni Magyarországon. Olyasmikre voltak kíváncsiak, milyen törvények vonatkoznak rájuk, és azoknak mennyiben lehet érvényt szerezni.

shutterstock 539184772
Fotó: Shutterstock

Például azt is megnézték, mennyiben valósul meg a gyerekek joga ahhoz, hogy olyan iskolába járjon, amelyben készségeit a legjobban kibontakoztathassa. Mennyire van lehetőségünk bent maradni a kórházban a beteg gyerekkel? Milyen élete van azoknak, akikről a gyermekvédelmi ellátórendszer gondoskodik? Mennyire képes a rendszer megakadályozni a gyermekek bántalmazását, halálra éheztetését, verését? És azt is vizsgálták, a gyerekjogi kérdések közül milyen témák foglalkoztatták a sajtót, és ezáltal a közvéleményt.

A jelentést a Hintalovon alapítvány készítette el, és teljes terjedelmében elolvasható itt, érdemes, sok okos gondolat, háttérinfó van benne, és minden témához számtalan kapcsolódó cikket is linkeltek, a médiapaletta egyik szélétől a másikig.

2016-ban főként három nagy téma köré szerveződött a gyerekekkel kapcsolatos közbeszéd: oktatás, gyermekszegénység, gyermekbántalmazás.

A magyar közoktatási rendszer 2016-ban rég nem látott izgalmakat okozott mindenkinek gyerekektől a pedagógusokon és szülőkön át a politikusokig. Januárban mozgalom indult a minőségi oktatásért, a diákok iskolai reformokért tüntettek, és szolidaritást vállaltak a tanárokkal. Végül az évet a decemberben nyilvánosságra hozott PISA-teszt eredménye zárta, aminek tanúsága szerint amióta mérjük az oktatás minőségét, még soha nem volt ilyen rossz a helyzet, mint most.

A statisztikák szerint ugyanakkor az oktatásra költött összegek a GDP arányában továbbra is alacsonyak, és nem érik el a 2010 előtti szintet.

2016 másik nagy (visszatérő) témája a gyermekszegénység volt, és olyan területeken kapott hangsúlyt, mint a közétkeztetés helyzete, a gyerek joga a szociális biztonságra (az elszegényedő társadalom, a jövedelmi szegénység problémája); de megjelent a szegénység és a nélkülözés oktatási rendszerhez köthető dimenziója is.

A magyar iskolarendszer ugyanis a 2016-ban napvilágot látott kutatási eredmények szerint növeli a társadalmi különbségeket, és a szegénységben élő mintegy 150–200 ezer gyerek nem jut hozzá minőségi oktatáshoz.

Míg az oktatás területén 2016-ban egy többé-kevésbé nyílt vita zajlott a problémákról, addig a gyermekszegénységnél részben a sötétben tapogatóztunk. 2016-ra önmagának a gyermekszegénység mértékének megítélése is ellentmondássá vált. Kutatások szerint a relatív jövedelmi szegénységben élő gyerekek aránya mérséklődik 2015-től, de a javuló statisztikában a szakemberek nemcsak a gyereket nevelő háztartások javuló anyagi helyzetét látják, hanem a statisztikai kategóriák és besorolás megváltozását is.

Nem kérdés, hogy a gyermekszegénységet gyermekjogi problémának kell tekinteni, ahogy az sem kérdés, hogy a gyerekek egészséges fejlődéséhez nemcsak a megfelelő minőségű táplálkozás, a szociális biztonság és a képességek fejlesztésére hivatott, jó minőségű oktatáshoz való hozzáférés szükséges, hanem az erőszakmentes gyermekkor is.

A gyermekbántalmazás területén 2016-ban az intézményekben (gyermekotthonokban, óvodákban, iskolákban) elkövetett erőszakesetek, a szakemberek és szülők felelősségének kérdése, valamint a szexuális erőszak és megelőzhetőségének témája merült fel leggyakrabban. 2016-ban sokkolt minket a bicskei jó hírű gyermekotthon igazgatójával szembeni szexuális visszaélés vádja, egy 2 éves kislány sérelmére elkövetett szexuális erőszak, ombudsmani jelentések összekötözött kezű és szekrénybe zárt gyerekekről vagy a halálra éheztetett gyerek ügyében megállapítható szakmai felelősségről.

shutterstock 346983167
Fotó: Shutterstock

A sok (igen erős médiavisszhangot kiváltó) ügy morális pánikot gerjesztett, amire válaszul jogszabály-módosítás született. Azonban a szakma nem ezt értékelte legpozitívabban 2016-ban, hanem az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kiadott szakmai protokollokat a gyermekbántalmazási ügyek jobb kezelésére.

A 2016-ot legerősebben meghatározó mindhárom gyermekjogi kérdésnél különösen fontos a roma gyerekek és családok sérülékenységének értékelése. A magyarországi roma gyerekek oktatási rendszeren belüli helyzetének és az őket sújtó iskolai elkülönítéseknek a tarthatatlanságát 2016-ban az Európai Unió is kimondta.

Nem kérdés, hogy mind a szegénység, mind pedig a veszélyeztetettség (és annak megítélése) a roma gyerekek esetében komoly kihívást jelent. Ahogy azt jelent az is, hogy a gyermekvédelmi rendszer sokszor nem jó helyen, nem jól, szükségtelen szigorral avatkozik be.

Visszatérve az eredeti kérdésünkre, hogy vajon milyen volt 2016-ban gyereknek lenni Magyarországon, azt mondhatjuk: vitákkal teljes. Nagyon kevés gyermekjogi ügyben volt egyetértés a társadalomban, a szakmában vagy a politikai döntéshozók között. A közéletet uraló általános szembenállás itt is megmutatkozott, ami egyrészt természetes (hiszen a gyerekek és a gyermekjogok nincsenek burokban, minden ugyanúgy hat rájuk, mint a társadalom többi tagjára).

Másrészt az is látható, hogy a gyerekek jönnek ki legrosszabbul az ilyen típusú szembenállásból – pontosan úgy, mintha egymással vitában álló elvált szülők gyerekeiről beszélnénk. Kétségkívül sérül a gyerek érdeke, joga, ha olyan alapvető kérdésekben sem tudunk megegyezni, minthogy mi az iskola feladata, hány gyerek él szegénységben, vagy bántalmazásnak számít-e a gyerekverés, és ha igen, mit kell tenni, ha előfordul.

A fenti, meghatározó dilemmák mellett sok egyéb kérdésről is szól a jelentés, így például az „úton lévő gyerekek” helyzetéről, akik 2016-ban már jelentősen kisebb számban, de megjelentek a magyar határokon, akiket a sokszor több ezer kilométeres vándorlásuk során megannyi fájdalom, félelem, trauma ért, és akiket Magyarország elsősorban „migránsnak” tekint, és nem gyereknek.

Az ő jogi helyzetükben 2016-ban nem történt változás, és a médiamegjelenések sem rájuk voltak kihegyezve. Mégis fontosnak éreztük, hogy a kísérő nélküli kiskorúak és a menedékkérő gyerekek problémája megjelenjen a 2016. évről szóló jelentésben. Az arról az évről szóló jelentésben, amikor a köztereket, a médiát és a mindennapi beszélgetéseket is alapvetően tematizálta a „Tudta?” kampány és a dilemma, hogy vajon mi a jó reakció a menekültkérdésre. Azt gondoljuk, hogy az erre adott válasz ki fog hatni a saját gyerekeinkre, és hogy ennek a vitának a jellege, minősége, a használt szavak és érvek a gyermekkor részévé váltak 2016-ban.

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2017.04.24 12:17:28Mérnork

    "A magyarországi roma gyerekek oktatási rendszeren belüli helyzetének és az őket sújtó iskolai elkülönítéseknek a tarthatatlanságát 2016-ban az Európai Unió is kimondta."
    Persze az a kutyát nem érdekli, hogy a szülőnek meg joga van a szabad iskolaválasztásra, és akit egy picit is érdekel a gyereke jóléte az elviszi a cigó kölykökkel elkúrt iskolából. Mivel nem szeretné, hogy napi szinten ordibáljanak vele, leköpjék, megüssék/rugdossák a szegíny hátrányos helyzetűek. Arról már nem is beszélve, hogy normálisan nem lehet tőlük haladni a többi gyerek oktatásával.

Blogok, amiket olvasunk

MENŐ LAKÁS Hangulatos nappalik fehér téglákkal

A fehérre festett téglafal olyan visszafogott dizájnelem, ami egyből érdekesebbé tesz bármilyen lakást. Mutatjuk a jó példákat: modern, szellős, világos.

KETTŐS MÉRCE Kinek járjanak a segélyek?

Aki megérdemli? Aki rászorul? Aki balszerencsés? Az igazságos újraelosztás rendszere nem is olyan egyszerű.

GADGET Menő mobil 26 ezer alatt

A Xiaomi Redmi 4A az egyik legkedveltebb telefon hazánkban a gyártó kínálatából. Nem is csoda, mert ilyen tudást ilyen áron kevesen adnak!
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta