SZÜLŐSÉG

Menjen egyházi iskolába, ha nem vagyunk hívők?

2017. március 28., kedd 15:06

Iskolaválasztás előtt a szülők mindenféle szempontokat mérlegelnek, ezeknek egy része olyan elvont, hogy vajon tetszik-e tanítónő a gyereknek, és viszont. Más szempontok pedig nagyon is gyakorlatiak: például hány perc alatt lehet reggelente beérni, vagy indul-e eszperantó tagozatos osztály? És ott van még a fenntartó kérdése is, ami szintén egy fontos gyakorlati tényező.

Amikor a lányom négy évvel ezelőtt iskolába ment, a városunkban négy általános iskola volt, közülük kettő önkormányzati, és kettő egyházi fenntartásban. A négy iskolából egy messze van, úgyhogy az eleve kiesett, reálisan tehát egy önkormányzati (azóta állami), egy református és egy katolikus iskola közül választhattunk.

A református iskola mellett döntöttünk, habár utoljára három évvel azelőtt jártunk templomban, akkor is egy unokatestvérem esküvőjén. Ez a cikk a saját tapasztalataimról szól: katolikusnak keresztelt, hitbuzgónak egyáltalán nem mondható családként jó döntésnek bizonyult-e református iskolába adni a gyerekeket? Vagy másképp: vállalható-e egy egyházi iskola egy nem vallásosan nevelt gyereknek, vagy úgy fogja magát érezni ott, mint… ööö… Pilátus a credoban. 

shutterstock 268247162

Úgy kezdődött, hogy nem zártuk ki

Kezdjük azzal, hogy miért döntöttünk végül a református iskola mellett. Roppant tudományos alapon azt találtuk ki, hogy abba az iskolába fogjuk adni a gyereket, amelyikben jó érzi magát, és ahhoz a tanítónénihez, akivel megszeretik egymást. Ez egy eléggé időigényes folyamat volt, végig kellett ugyanis járni a szóba jöhető összes iskola összes elsős osztályt indító tanítóját, és meg kellett velük ismerkedni. Rögtön le is lövöm a poént: nem nyúltunk mellé, az első hetek reggeli hüppögéseit leszámítva hamar megbarátkozott az új környezettel, és az első év márciusában már folyékonyan olvasott.

A tanítónő a büntetés helyett a dicséretben hitt, bámulatosan tudta lelkesíteni az osztályt, hatalmas bulit csinált minden órából, pörögtek-forogtak, pattogtak a gyerekek, és közben röpködtek a szavak, számok, vágott az eszük, mint a borotva. A napközis tanító is méltó párjának bizonyult, hasonló lelkesedéssel és szaktudással végezte a munkáját, és nem utolsósorban a pedagógusok anyjuk helyett anyjuk voltak a gyerekeknek.

Nem csak a tanulás számít

Lehet, hogy csak szerencsénk volt a tanítónőkkel, nem tudom, viszont egyértelmű, hogy ebben az iskolában nagyon is odafigyelnek a gyerekek lelkére. Úgy tanítják, hogy ha valaki szomorú, akkor meg kell vigasztalni, ha baja van, segíteni kell rajta. Persze ettől még vannak furkálódások, messze nem úgy kell elképzelni az osztályt, mint egy Jehova tanúi kiadványban, ahol oroszlán és bárány együtt heverész békén a csörgedező patak partján. Jócskán megvannak az osztály saját kis játszmái, kavarásai, és ellentétei, de bőven a tolerálható határokon belül.

A hitéleti vonal tényleg erős

Az egyházi iskolák – tehát a gyerekeimé is – természetesen a kereszt(y)én(y) hitnek megfelelő értékekre igyekeznek nevelni a gyerekeket. Az erkölcstan itt nem választható, kötelező a gyerek saját felekezetének megfelelő hittan, cserében feltételezik, hogy mindenkinek van egy saját gyülekezete, ahová el is jár. Ezt, mondjuk, nem tudom, hogy miből gondolták, mivel az iskolába való felvételnek egyáltalán nem volt feltétele még az sem, hogy a gyermek meg legyen keresztelve. Mindenesetre elfogadtuk, hogy akkor ez egy axióma: mindenki tartozik egy gyülekezethez, úgyhogy mi is tartoztunk rögtön, természetes adottságként a katolikushoz.

Az iskolai elvárás szerint évente négy alkalommal kell templomba menni, ami elsőre eléggé vállalhatónak tűnt. Pontosabban katolikusként szentmisén kellett részt venni, (a végén igazoló pecsételéssel az ellenőrzőbe), ami, hát, mit szépítsük, elég nyögvenyelősen ment egy hat éves gyerekkel, és nem feltétlenül miatta. És mivel mi nem igazán szoktunk olyan dolgokat vállalni, amit nem csinálunk szívesen, és a képmutatást sem tartjuk túl nagyra, úgy döntöttünk, hogy lépünk, és a harmadik évet már evangélikusként kezdte a gyerek.

Az iskolánk ugyanis azt tartja, hogy nem az a fontos, hogy összeszorított foggal csináljuk végig a kötelező penzumot, hanem mindenki találja meg a helyét, azt a gyülekezetet, ahol jól érzi magát, és ahová szívesen jár. Szerintem ez egy nagyon jó és haladó nézet, és be is vált. Remekül érezzük magunkat az evangélikus gyülekezetben, a lelkésznő okos, fiatal, jó fej, és remek hangulatot teremt maga körül.

shutterstock 355589855

Valószínűleg mindenkinek volt már olyan társasága, ahol az ismerkedés eleve egy magasabb bizalmi szintről indul, akár azért, mert egy közös hobbi köt össze, vagy közös barátok – ez van egy gyülekezetben is: eleve befogadó, elfogadó környezet. Persze csodát itt sem kell várni, de attól még egy óvó és értékes közeget kaptunk, tele nyitott, barátságos, és jó fej emberrel, sőt, ma már barátokkal. Nekem ez egy hatalmas felfedezés volt, ami az egyházi iskola nélkül nem lett volna: az egyház, mint közösségteremtő és összetartó erő, ma is létezik és működik, jé. 

Vannak napi rítusok is az egyházi iskolákban, amiket a nem vallásos családból származó gyerekeknek meg kell szokniuk, de hát a gyerekek nagyon rugalmasak, és szívesen tanulnak új dolgokat. Ilyen például az imádkozás minden reggel, és minden étkezés előtt, vagy a heti egy reggeli áhítat. Az én gyerekeimnek (három évvel később a kicsi is becsatlakozott a református oktatásba, hasonló sikerrel) ez ellen soha nem volt kifogásuk. Ja, és van egyházi ének tantárgy is, amit lehet jól is, és rosszul is tanítani, mint minden mást.

Csomó praktikus dolog is együtt jár vele

Kimondott előnye a református iskolának, hogy nem kell törni a fejünket a köszönésen, mehet mindenkinek, minden napszakban nyugodtan az Áldás, békesség! Ez azért elég jól jön, amikor már rég nem emlékszel, hogy összetegeződtél-e egy adott tanárral, lelkésszel, vagy csak szimpatikus, azért tegeznéd kapásból. (Katolikus és evangélikus környezetben is tegezés/magázás semleges a köszönés.)

Van az iskolában vécépapír. Tudom, mi visszük be. Sőt, a fénymásolópénzt is a szülők dobják össze, viszont rendszeresen kifestik a termeket, van fűtés, és még némi fejlesztésre is futja minden évben. Habár egy csomó szabály ugyanúgy vonatkozik az egyházi iskolákra, mint a KLIK-esekre (vagy mi most az új neve, mindegy), mégis bizonyos szabadságot élveznek, például több tankönyv közül is választhatnak.

Az ország református iskolái határozottan összetartanak és ápolják a kapcsolatokat. Csomó közös programjuk, versenyeik vannak, vagyis, ha a gyerek szeret utazni, simán bejárhatja a fél országot szervezett keretek között, és ingyen. Az én gyerekem ezt imádja, szóval mi kimondottan örülünk ezeknek a lehetőségeknek.

További, nagyon is gyakorlati pozitívuma az egyházi iskoláknak, hogy a sokszor órákig tartó iskolai ünnepségek megtartására általában rendelkezésre áll a templom. Tudom, részletkérdésnek hangzik, de gondoljatok csak a Nemzetvédelmi Egyetem pár évvel ezelőtti évnyitójára, amikor sorra ájultak el a hallgatók a napon! Egyházi iskolában ilyen nincs, helyette a hűvös templomban ülik végig kényelmesen a gyerekek és szülők az évnyitókat, évzárókat, március 15-ödikéket. Szempont. A tizedik ilyen után meg már pláne az.

Most hívő legyek, vagy képmutató?

Mindez persze csak fölösleges mellébeszélésnek tűnik a fő kérdéshez képest: Vajon elvárják-e, hogy családostul hívő legyen, aki az egyházi iskolába jár?

Véleményem szerint nem. Persze, örülnek neki, és azon vannak, határozottan azért dolgoznak, hogy minél több ember hívő kereszténynek vallja magát. Egyszerűen azért, mert ezt tartják jónak, helyesnek, boldogítónak. De nem erőszakoskodnak, sőt, nagyon bölcsen soha nem firtatják, hogy na, és hogy állunk, a hittel, kedves anyuka, hogy állunk? Talán azért, mert tudják, hogy bonyolultabb dolog ez annál, minthogy csak úgy válaszolni lehessen rá egy mondattal, és hát értelme sem lenne ezt firtatni. Helyette viszont remekül el lehet beszélgetni az élet dolgairól okos és művelt emberekkel (úgy is, mint tanárok, lelkészek), mármint ha az embernek igénye van rá. Különben nem kötelező. 

GettyImages-3206316
Fotó: Laister / Getty Images Hungary

Elitképzés?                                                             

Szerintem a legnagyobb tévedés, ami a köztudatban él az egyházi iskolákkal kapcsolatban, az, hogy az elitképzés bázisai, és csak alaposan megválogatott gyerekek jutnak be a szigorúan őrzött kapuk mögé. Egyszerűen lehetetlen ennyi egyházi iskolát megtölteni magas státuszú családok gyerekeivel, amennyi az országban működik. A mi városunkban négyből kettő iskola áll egyházi fenntartásban, és nincs az a város, ahol a lakosság fele az elithez tartozna, vagy legalább diplomás lenne.

Mindazonáltal tény, hogy nincs beiskolázási körzetük, vagyis nem kell kötelezően felvenniük senkit, tehát elvileg tényleg válogathatnának, ugyanakkor nem igazán van kiből, mivel egyre kevesebb a gyerek.

Mindent egybevetve tehát egyáltalán nem bántuk meg, hogy a gyerekeket református iskolába írattuk. Sőt, amitől eleinte tartottunk, az lett a legjobb az egészben: a közösséghez tartozás. Persze nem állítom, hogy minden egyházi iskola jó, valószínűleg ugyanolyan arányban vannak sikeresek és eredményesek az egyházi, mint az állami iskolák között, és még az is benne van a pakliban, hogy ami az egyik gyereknek, családnak beválik, az a másiknak nagyon nem.

Félni vagy tartani viszont egyáltalán nem kell az egyházi iskoláktól csak azért, mert egyáltalán nem mozogsz otthonosan ebben a környezetben. Majd fogsz, ha úgy alakul. 

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2017.03.28 15:41:01wmiki

    Nyilván jobb a vallásos iskola. Tudományos kutatások is igazolják, hogy:
    A vallásosak boldogabbak, és tovább élnek.

    De ez logikus is.

    A hívő hite szerint az élet nem ér véget a halállal. Felelősséget kell vállalnia a tetteiért, mert azoknak következményei lesznek.
    A hívő hozzáállása az élethez tehát pozitív, építő jellegű.

    Az ateista/materialista hite szerint az élet véget ér a halállal. A tetteiért nem kell felelősséget vállalnia, hiszen azok csak vegyi folyamatok végterméke, amiről ő nem tehet. Tulajdonképpen az egész életének semmi értelme.
    A tagadó hozzáállása az élethez tehát negatív, destruktív jellegű.

    Ezért is van, hogy a vallásosak boldogabbak, és tovább élnek, ahogy a statisztikák is mutatják.

  • 2017.03.28 16:00:00trillárom

    A mi városunkban is egyre népszerűbb a vallásos gimnázium. Ennek fő okai szerintem, hogy több pénz jut az infrastruktúrára, szép környezet, szuper sportpálya stb.. Jó közösségi élet, összetartozás érzés pl. biciklitúrák, kirándulások.. Hasonlóan, mint az előbbi írásban, itt sem követelik meg a diákoktól és szülőktől a buzgó vallásosságot. De nyilván érvényesülnek a humanitárius nézetek pl. elesettek megsegítése (sanyarú sorsú diákok támogatása ösztöndíjjal..)

  • 2017.03.28 16:08:41Lady Ann

    Ők ezek szerint tudják, hogy amíg te magad nem akarsz Istenhez közeledni, akkor az erőltetés csak elzavar. Ezt nem képesek felfogni a Jehova tanúi a buszon.

  • 2017.03.28 16:20:12Ray2

    Atyaég, ez a cikk azért meredek!
    A vallásosság (így az egyházi iskolák kérdése is) nem egy ilyen pillanatnyi praktikus kérdés, nem egy divat, hogy mérlegeljük hogy mi tetszik benne meg mi nem. Az egyházi iskolák ügye arról szól, hogy a gyerekbe világnézetet nevelünk, nem arról hogy mosolygós-e a tanárnéni, meg hogy ingyenes az utazás.
    Már a kezdetben el van cseszve az egész, ha úgy állsz hozzá mint egy telefonvásárláshoz. Ez egy világnézeti kérdés, az egész életet meg kell hogy határozza, sokkal komolyabb dolog annál mint hogy hány sarokra kell hordani a gyereket reggelente. Ez a cikk teljesen félreértelmezi az egész kérdést.

  • 2017.03.28 18:01:45Tristee

    wmiki szerint
    "Az ateista/materialista hite szerint az élet véget ér a halállal. A tetteiért nem kell felelősséget vállalnia, hiszen azok csak vegyi folyamatok végterméke, amiről ő nem tehet. Tulajdonképpen az egész életének semmi értelme.
    A tagadó hozzáállása az élethez tehát negatív, destruktív jellegű."

    Ez vagy egy végtelenül buta ember véleménye, vagy egy cinikus provokatőré.

    Mindenestre wmiki a logikát még hírből sem ismeri.

    Annak, aki nem hisz a pokolban meg az ott tanyázó ördögökben, miért is lenne tagadó hozzáállása éppen az élethez?

  • 2017.03.28 18:15:54Csipyke

    Most akkor katolikus, református vagy evangélikus a gyerek? Nam vagyok vallásos, sem hivő, de a vallás/felekezet nem olyan, mint a gatya, hogy ha koszos/büdös/nem tetszik, akkor lecserélem.

  • 2017.03.28 18:16:20Tristee

    Ray2 szerint:
    "Ez egy világnézeti kérdés, az egész életet meg kell hogy határozza, sokkal komolyabb dolog annál mint hogy hány sarokra kell hordani a gyereket reggelente. Ez a cikk teljesen félreértelmezi az egész kérdést."

    Ez viszont igaz.

    Az egyház jellegéből adódóan nem is értelmezheti másképpen ezt az egész kérdést. Az egyházi iskola - és annak minden ismérve - bizony meghatározó világnézeti tartalommal bír.

    A cikk azt jelzi, hogy az egyház miként teszi képmutatóvá a kiszolgáltatott embereket - szülőket és gyermekeket.

    Azt is jelzi, hogy az egyház maga is képmutató, mert tisztában van azzal, mi van a háttérben - pl. a hit iránti érdektelenség - , de belemegy ebbe a játékba, abban bízva, hogy néhány lelket idővel azért csak össze tud horgászni.

  • 2017.03.28 18:18:50Jóska Pista

    Ateista család vagyunk. A legközelebbi óvoda vallásos volt. Ráadásként míg az állami fenntartású ovi csak a fejpénzt kapta, a vallásos ezen felül a mi adóbefizetésünkből az egyháznak adott állami támogatásból juttatott pluszt az óvodának, ez a felszereltségén is meglátszott. Nem volt kérdés, hogy mindkét gyerek a "katikulus" óvodába fog járni.
    A neveléstől nem féltünk, sárkányokról és tündérekről előtte is hallottak meséket, így a gyerekek helyén tudták kezelni a bibliai meséket.

    Költözés után is a felekezet általános iskolája volt legközelebb hozzánk, automatikusan oda jártak a gyerekek. Az iskolánál valóban fontosabb a tanító néni, mindkét gyermek jót fogott ki, szerettek iskolába járni a nem szeretem vallásos mázzal együtt is, így felvételizés után a nyolc osztályos gimnáziumban folytatta mindkét gyerek.

    Itt már voltak problémák, az igazságérzetüket bántották a képmutató hazug helyzetek, (ezek nem magából a vallásból, hanem egyes személyek jelleméből következtek) így az egyik gyerek önállóan úgy döntött, felvételizik egy hatosztályos gimnáziumba. Nem ő volt az egyetlen, kb. a 20% ment el.

    Az új világi gimnáziumban szövődtek igazi barátságok, ma is tartják a kapcsolatot. Az osztály szinte egésze sikeresen felvételizett egyetemre, ellentétben a volt osztályával.

    Hogy vallásos vagy nem vallásos egy iskola szerintem kevéssé fontos, ugyan a vallásos iskolákban a diákok részt vesznek misén, liturgián, de ettől nem lesz senki vallásos, mi sem lettünk kommunisták a május elseji felvonulástól. (akkor az volt kötelező)

    A vallást a család határozza meg elsősorban, így a mi két gyermekünk is ateistának vallja magát, 15 és 9 év egyházi tanintézmény után. Egy átlag emberhez képest jobban ismerik a bibliát, az ünnepek hátterét.

  • 2017.03.28 18:19:49Jóska Pista

    Mielőtt valaki megkérdezi, nem érzem-e álságosnak ateistaként egyházi iskolába járatni a gyerekeket, hát nem. Ezeket az intézményeket pont úgy az én adómból tartják fenn mint a többit, és amig nem azt tanítják, hogy lapos a föld vagy nem hallgatják el az evóluciós elméletet, addig semmi gond ha ide jár a gyerek.

  • 2017.03.28 18:21:51Jóska Pista

    Egyébként a legboldogabb országok pont a kevéssé vallásos skandinávok.

    Ami szintén hülyeség, ha éltél ott, akkor láttad, hogy marokszámra szedik az antidepresszánst, vedelik az alkoholt.

  • 2017.03.28 18:29:49Csipyke

    @Tristee: az egyház eléggé képmutató, ez nem újdonság. A férjem keresztapa lehetett, meg sincs keresztelve. Boldog-boldogtalan egyházi esküvőt tart, mert az milyen szép, fogadkozik füre-fára, sokszor terhesen-kisgyerekkel a karján.

  • 2017.03.28 18:59:57sírjatok

    "Mielőtt valaki megkérdezi, nem érzem-e álságosnak ateistaként egyházi iskolába járatni a gyerekeket, hát nem. Ezeket az intézményeket pont úgy az én adómból tartják fenn mint a többit,"

    ok, de akkor miért nem mindegy, hogy vallásos vagy nemvallásos?

    "és amig nem azt tanítják, hogy lapos a föld"
    Egyébként ezt soha nem tanították, ez egy 19. századi katolikusellenes propaganda.

    [link]

  • 2017.03.28 19:27:05egysmás

    Karesz atya is kibaszott jó fej, laza arc...

  • 2017.03.28 19:31:32Nem leszünk gyarmat !

    Mellesleg a PISA teszteken az egyházi iskolák szignifikánsan jobban szerepeltek az úgynevezett "reform" iskoláknál.

  • 2017.03.28 21:02:16Hörömpő cirkusz világszám

    Azért, hogy a gyerek évi négy pecsétje meglegyen, kerestetek egy gyülekezetet, ahová szívesen eljártok, mint közösségi térbe és a lelkésznő pecsétel a gyerek ellenőrzőjébe vagy megtaláltátok istent és vallásosak lettetek? Ez a része számomra nem egészen világos.

  • 2017.03.28 21:50:19Tristee

    Nem leszünk gyarmat ! írja:
    "Mellesleg a PISA teszteken az egyházi iskolák szignifikánsan jobban szerepeltek az úgynevezett "reform" iskoláknál."

    Ha ez így van, azt az egyházi iskolák csakis annak köszönhetik, hogy az elvileg semleges állam valójában az egyház és a vallás eszmei, és ami még fontosabb, anyagi támogatójává vált.

    Azaz, az elvben semleges államnak "köszönhetően" az egyházi iskolák - alapvetően közpénzből - sokkal jobb kondíciókkal rendelkeznek, mint az államiak. Ebből következően többet tudnak fordítani - pénzből, időből - a tanulókra.

    Tehát a jobb eredmény az egyházi szolgálatába szegődött államnak köszönhető, nem önmagában az egyháznak és iskoláinak.

    Ha az egyháznak csakis saját erőből, hívei támogatásából kellene fenntartania iskoláit, az egész rendszer pillanatokon belül összeomlana.

  • 2017.03.28 22:12:28retinax

    Tristee: ez azért nem egészen így van. Az állam az oktatást, mint állami feladat ellátását finanszírozza az egyházi intézményeknek, ami mégiscsak korrekt és normális. Milyen alapon ne fizetné az állam az egyházi iskolába járó gyerekek oktatását? Ahogy mondjuk az egyházi kórházaknak is van szerződésük a TB-vel, például, ha a Bethesdában látják el a gyerekedet, nem kérnek érte külön pénzt.
    Igaz, van egyházi kiegészítő normatíva, de szerintem a frissen festett faltól még egy gyerek sem lett jobb tanuló, valószínűleg nem okozhat nagy eredménykülönbséget (nem tudom, hogy van-e ilyen, nem ismerem a számokat). Én inkább arra tippelnék (ha van ilyen különbség), hogy nincs beiskolázási körzetük, így a leghátrányosabb helyzetű diákokat nem kell fölvenniük, tehát nem is veszik fel. És talán, mert tényleg nevelik a diákokat, beszélgetnek velük, hatnak rájuk a tanárok.

  • 2017.03.29 00:53:33Hórukk

    Az egyházi iskolák azért és addig szerepelnek jobban a PISA teszteken mert szabadon szelektálhatnak. Sokkal kevesebb cigány, HHH és egyéb szempontból "eltérő" tanuló jár oda, mint az állami iskolákba. Aki "eltér" azt egyszerűen eltanácsolják. A többit meg fel sem veszik, Persze 1-2 gondosan megválogatott kivétel mindig van, akiket mutogatnak, amikor valaki olyan érvekkel jön mint én, most. Van néhány egyházi iskola az országban, ahová kifejezetten hátrányos helyzetűeket vesznek föl, na, ők nem is szerepelnek jól a PISA teszteken.

  • 2017.03.29 01:31:53Jóska Pista

    @Hórukk
    Na ja.
    Sem az óvodában, sem az általánosban nem volt roma osztálytárs.
    A szülők nem vallásosságukkal tűntek ki, inkább azzal, hogy az átlagnál fontosabbnak tartották a gyerekek oktatását.
    Ezek után nem szabad csodálkozni a sikeresebb PISA teszteken, főleg, mert a magyar oktatás nem kiegyenlíti a szociális különbségeket, hanem felnagyítja.

  • 2017.03.29 01:32:09Jóska Pista

    @Hórukk
    Na ja.
    Sem az óvodában, sem az általánosban nem volt roma osztálytárs.
    A szülők nem vallásosságukkal tűntek ki, inkább azzal, hogy az átlagnál fontosabbnak tartották a gyerekek oktatását.
    Ezek után nem szabad csodálkozni a sikeresebb PISA teszteken, főleg, mert a magyar oktatás nem kiegyenlíti a szociális különbségeket, hanem felnagyítja.

  • 2017.03.29 07:58:42R2D2 & C3PO

    Ray2.
    Szerintem is.

    Kissé homályos a cikk, de valszeg hívő írta, nem egy meggyőződéses ateista...
    Akkor ciki az egyházi suli, ha van egy a környéken és az is egyházi.

    Remélhetőleg lesz kormányváltás és megszünteti az iskolák egyházi kézben levését. Baromi jónak tartom azt, hogy az állam és az egyházak már nincsenek összefonódva, jó lenne ezt a gyerekek életére is ráigazítani...

  • 2017.03.29 08:19:37wmiki

    Azt én is így gondolom, hogy lassan szétválhatna már az állam, és a hittérítés.
    Szerencsére egyre több az olyan iskola, ahol nem (csak) a tudomány nevű szekta dogmáit magoltatják, mint az állami intézményekben.

  • 2017.03.29 09:17:11rézanyó

    Az egyházi iskolák megkövetelnek egy bizonyos erkölcsi hozzáállást a tanároktól-tanítóktól és ezen múlik a dolog, nem az anyagiakon.

  • 2017.03.29 09:24:24Zephyrous

    "Sőt, amitől eleinte tartottunk, az lett a legjobb az egészben: a közösséghez tartozás."

    Ja csak ennyi?! A szektások sem mérgezik meg az emberek tudatát, hiszen csak közösséghez tartoznak, ez benne a legjobb! Anno a nácizmus és a szocializmus sem volt rossz dolog, hisz mindenki közösséghez tartozott, aki meg nem akarta a közösséget, azt szimplán megölték, börtönbe zárták. Tök jó!

  • 2017.03.29 10:03:41Tristee

    retinax írja:
    "Az állam az oktatást, mint állami feladat ellátását finanszírozza az egyházi intézményeknek, ami mégiscsak korrekt és normális."

    Nem az.

    Ugyanis a szekuláris állam egyrészt nem tart igényt az egyház szolgálataira, másrészt képes önmaga finanszírozni az oktatást (és az egészségügyet is), mint arra volt már példa a magyar történelemben.

    Ezzel együtt a szekuláris államnak nem kell megakadályoznia azt, hogy egyházak iskolákat tartsanak fenn, de nem lehet kötelezni a szekuláris államot arra, hogy az egyháznak ezt a tevékenységét állami pénzből finanszírozza.

    Ugyanis ilyen alapon az egyház bármilyen megnyilvánulását, ténykedését az állam számára hasznosnak, fontosnak, sőt, nélkülözhetetlennek lehet elkönyvelni - ahogyan az jelenleg is zajlik (lásd Semjén Zsolt: ami jó az egyháznak, az jó az államnak).

    Az egyházi iskolák irdatlan mértékű állami finanszírozásának nyilvánvaló aktuálpolitikai céljai vannak, az egész ügy pénzről és hatalomról szól, nem pedig oktatásról: hitről (reményről és szeretetről) pedig végképp nem.

  • 2017.03.29 10:12:58Tristee

    rézanyó írja
    "Az egyházi iskolák megkövetelnek egy bizonyos erkölcsi hozzáállást a tanároktól-tanítóktól"

    Olcsó élcelődés lenne ilyen mértékű ostobaság olvasásakor Karesz atyára hivatkozni, mint a megkövetelt erkölcsi hozzáállás példájára.

    Maradjunk annyiban, hogy az egyház önmagában semmire sem garancia, a történelmet végigpergetve pedig nyilvánvaló, hogy erkölcsi hozzáállás tekintetében bukások végeérhetetlen sorozatát produkálta.

  • 2017.03.29 10:47:01Gender szőrű kandisznó sejt

    Menjen-e a gyerek egyáltalán iskolába? Ez itt a kérdés!

  • 2017.03.29 12:03:37retinax

    Tristee: egyébként arról van tudomásod, hogy ki hozta tető alá a törvényt, ami alapján az állami feladatok ellátását az állam finanszírozza az egyházi intézményeknek? Horn Gyula volt az. Nem akarok politizálni, de hát ezek szerint mégiscsak szüksége volt a szekuláris államnak az egyházi oktatásra.

  • 2017.03.29 13:14:18Tristee

    retinax írja:
    "Horn Gyula volt az. Nem akarok politizálni, de hát ezek szerint mégiscsak szüksége volt a szekuláris államnak az egyházi oktatásra."

    Így van, Horn Gyula volt, komoly is a felelőssége, de a lényegen ez nem változtat.

    A szekuláris állam a rendszerváltás óta nem világiasodott, hanem vallásiasodott. Tehát ennek a vallásiasodó államnak - és kormányának - volt szüksége - nem az egyházi oktatásra, hanem az egyház támogatására. Például arra, hogy az egyház minden lehetséges fórumán célozgasson arra, hogy a híveknek kikre érdemes szavazniuk. Ezt a támogatást az állam saját önfeladásával, például és többek között az egyházi iskolák állami támogatásával és állami iskolák egyházi kézbe adásával vásárolta meg.

    Tehát az egyházi oktatás csak felszín.

    A lényeg: hatalom és pénz. Az egyház nem hülye, tudja, hogy csak így őrizheti meg befolyását. Ha az egyház nem kapna állami támogatást, az egész egyházi rendszer leülne, az egyházi hierarchia pedig kénytelen lenne összébb húzni magán a nadrágszíjat. Erre önszántából nyilván nem hajlandó.

  • 2017.03.30 06:36:40delspam

    wmiki: Az első hozzászólásod az teljesen komoly? Csak azt nem tudom, hogy nevessek vagy sírjak.

    Mi (nem hívő emberek) nem gondoljuk, hogy az élet egy értelmetlen biológiai folyamat, aminek nem más a mozgatórugója mint a szaporodás, így az élet továbbvitele. Nem vagyunk hedonisták sem.
    Csak abban nem hiszünk, hogy van utána valami, abban nem hiszünk, hogy az életünkkel valamilyen felsőbb célt szolgálunk annál, mint hogy a szeretteinket boldoggá tegyük, a társainkat (és a társadalmat) pozitív irányba mozdítsuk el, ki-ki a maga szintjén. Nem lebegünk céltalanul, és főleg nem állunk be egy Isten árnyékába, vagy ha úgy tetszik egy Isten fényébe.

    Emellett azonban - a cikkből is jól látszik - az egyház, és így Isten is olyan elválaszthatatlan része az emberi létnek, amit a nem hívők sem vehetnek fél vállról, az élettel kapcsolatos iránymutatások fontos részei a társadalmunknak már évezredek óta. A - nevezzük modern - egyház pont azt teszi mint ez az iskola, és ezek a tanárok, lelki vezetők, utat mutatnak, és hagynak járni, ha te járni akarsz.
    Volt rá példa már a történelemben, hogy úgy az egyházak, mint a materialista szerveződések túltolták a saját szerepüket, ezt lenne fontos elkerülni, mert egyik sem jó irány.

  • 2017.03.30 11:13:49Rébusz

    A címben feltett problémára válaszolva szerintem ne. Mégpedig azért ne, hogy bejuthassanak azok a gyerekek, akiket valóban vallásos elvek mentén nevelnek. Sok jónevű egyházi intézménybe ugyanis pont azok nem jutnak be, akik a leginkább odavalóak lennének, akiknek a szüleinek fontos, hogy a gyerekük szoros kapcsolatot ápolhasson az egyházával, ne csak a gyülekezeti összejövetelekkor. Jó lenne, ha az adott intézmény fenntartói is így gondolkodnának, de sajnos nem ez a helyzet.

  • 2017.03.30 11:41:51exterminador

    Én egyházi iskolába jártam. Az osztályomból körülbelül 3 vagy 4 ember vette komolyan a dolgot, a többiek a legkevésbé sem voltak vallásosak. Ez így működik.

  • 2017.03.30 11:55:07exterminador

    Delspam: viszont én, mint nem hívő ember, pontosan úgy gondolom, "hogy az élet egy értelmetlen biológiai folyamat, aminek nem más a mozgatórugója mint a szaporodás, így az élet továbbvitele." Alapvetően ez az igazság, nincs mit ragozni rajta. David Attenborough is megmondta, ha tekintélyre akarok hivatkozni. Szerintem fontos, hogy az ember semmilyen módon se áltassa magát. De persze ettől még én sem vagyok hedonista, és nincs szükségem arra, hogy kitalált lényektől rettegjek ahhoz, hogy erkölcsösen viselkedjek. Ellentétben a gyakorló elmebeteg wmiki-vel, aki a magyar net egyik legnagyobb és legidegesítőbb trollja. (Nála valószínűleg egyébként egy random kecske vagy tyúk is több intelligenciával, felfogóképességgel rendelkezik.) Továbbá meg vagyok győződve arról, hogy semmi szükség nincs vallásra, ami a gyengék menedéke, egyházakra meg pláne nem. Ez a XXI. század, ha valaki örök életre vágyik, azt a tudomány fejlődése előbb fogja biztosítani.

  • 2017.03.31 12:33:49Rébusz

    @exterminator: én azért szeretnék egy kicsit többet gondolni az életről, mint mondjuk egy hangya. Pedig még az is lehet, hogy nem mi vagyunk a csúcs, hogy azt mondjuk, aztaaa, mi aztán rá tudunk csodálkozni a világmindenségre. Egy hangyával ellentétben, vagy vegyünk bármilyen más élőlényt. A vitát én nem tekinteném lezártnak, ugyanis az ember még nem jutott el a végességhez, a tudás, a világegyetem végéhez. Az ember még nem mindenttudó. Sajnos a nem hívő emberek sok mindent rosszul képzelnek a hívőkről. Lehet, hogy az élet csak biológiai folyamat és nem több. Legyen. De mi van az élet után?

  • 2017.03.31 18:34:11Csipyke

    @Rébusz: a halál. Azután pedig a kukacok (na jó, hamvasztásnál nem).

  • 2017.03.31 18:42:45egysmás

    retinax, Horn, a hülye, azt hitte, hogy az egyházakkal, vallásos emberekkel ki lehet egyezni.

    Ehelyett az van, hogy mind az egyház, mind a vallásos emberek azt hiszik, az ő többletjogaik nekik járnak, a többieknek meg kuss.

    Így is viselkednek.

    Karesz atya után meg az állam nem is nyomoz.
    Mert Magyarországon még nyomozni sem szabad egyházi kötődésű személy után, az megtehet _bármit_!
    Vezethet borozás után, molesztálhatja a gondjaira bízott kis- és fiatalkorút, lophat, sikkaszthat, nincs semmi látnivaló.
    Fellépés akkor lesz, ha a az egyházi elöljáró arra engedélyt ad.

  • 2017.03.31 22:27:52Rébusz

    @Csipyke: hát ezt jól rövidre zártad. A régi ember többet gondolkodott az univerzumon, mint a mai. A görög filozófusok órákig üldögéltek és csak a világ összefüggésein gondolkoztak, a középkor egyes rétegeinek is megadatott. Manapság már inkább kiváltság, mert az emberek többet gondolkoznak hasznontalan véges dolgokon, mint pl. milyen telót vegyek, milyen legyen az új körmöm, mint azon, miért is élünk. Miközben az ember a tudományban Istent játszik és sokan pontosan az isteni mindenhatóságot (örök élet) várják el a tudománytól, konkrétan tudósoktól, vagyis halandó emberektől, nem tudják elképzelni, hogy az embertől létezhet egy hatalmasabb létező is. És gondolkozzon velem tovább az, aki akar: Isten létéből miért kellene, hogy következzen a mi halhatatlanságunk? Attól még, hogy mi (feltételezzük) teljesen megszűnünk halálunk után, attól még létezhet egy Isten, aki a világot igazgatja és célja van vele, nem? Mi csak annyit értünk meg belőle, mint mondjuk egy aranyhörcsög a gazdája cselekedetéből..

  • 2017.04.01 12:46:06Bmary

    Mindhárom gyerekünk katolikus gimnáziumba járt, de nem a cikkben szereplő okok miatt. Azért, mert nekünk a vallásos nevelés, keresztény értékrend a fontos. Sajnos azonban nagyban befolyásolják gyermekeinket a körülötte élő ateista osztálytársak. A fő gond az, hogy míg mi nem szeretnénk őket "átnevelni" ezzel szemben ők igen: mindent megtesznek azért, hogy rombolják a vallásos családok hitét. Ezért nem a legjobb, ha olyan család gyermeke , aki nem hisz Istenben, ennek hangot adva ott legyen azok között akik sokkal kevesebben vannak. Szerencsére azért az ember igyekszik mély és megingathatatlan hitet adni gyermekeinek, és talán nem az ördög győz.

  • 2017.04.02 08:13:36Amentos

    Az a baj az ateistákkal, hogy ameddig a hívők próbálják velük megértetni, hogy ne viselkedjenek úgy mint az állatok, ők ragaszkodnak hozzá, hogy őseik a fákról lemászott majmok voltak és úgy is viselkednek...

  • 2017.04.02 09:08:06Holding

    A társasházunkban egyetlen vallásos nő lakik. Minden vasárnap templomba jár. Gyakorlatilag gyűlöl mindenkit, összeveszik mindenkivel és tavaly kitépkedte a másik lakó kerti virágait mert szerinte a közös kertbe ő azt ültet amit akar és nem kell megbeszélnie senkivel.
    Kedves barátaim kötelező jegyesoktatáson voltak 2014-ben. A templomban ment az okítás hogy a fideszre kell szavazniuk különben kvázi az ördög fog uralkodni Magyarországon és nem hazafiak...
    A sor végtelen!
    Az értelmes szülö, így én is szívesen adom egyházi iskolába a gyerekemet mert sok pénzt kapnak és jól ellátottak. De tudatosítom a gyerekemben azt az örök igazságot hogy az EMBER az aki jó vagy rossz és ez független attól hogy magát kereszténynek vallja vagy sem!
    A vallás olyan mint egy ruha. Magadra húzod és kifelé ezt mutatod de ettől még gonosz vagy jó dolgot is tehetsz mert egyszerűen nincs kapcsolat a vallás és a jó vagy rossz cselekedet között Bár ezt szerintem csak a nem-vallásosak látják. De ez érthető is.

  • 2017.04.04 00:03:43Csipyke

    @Amentos: az a baj az istenhivőkkel, hogy nem értik meg, hogy ők is a fáról másztak le. Mellesleg ha csak az északireket hozom ide hirtelen, vagy a mostanában annyira népszerü migráncskérdést-ennek az elsődleges okát, akkor a hivő vagy az ateista az állat?!?

  • 2017.04.04 00:04:20Csipyke

    @Holding: minél alázatosabb, annál gyalázatosabb.

  • 2017.04.04 00:04:29Csipyke

    @Holding: minél alázatosabb, annál gyalázatosabb.

  • 2017.04.04 12:57:49Kun Derelye

    Ezér' adta Géza Istvánt egyházi iskolába.

  • 2017.04.04 12:59:24Kund Ereje

    Ezér' nem adta Géza Istvánt egyházi iskolába.

  • 2017.04.06 15:56:57tónibácsi

    Mindenki hívő. Még az is aki ateistának vagy materialistának vallja magát, abban hisz. Ajánlom az alábbi írást:[link]

Blogok, amiket olvasunk

FOODY A világ 10 leggazdasabb séfje

A világ leghíresebb séfjei sokkal többek, mint szakácsok, ôk már márkák. Na de ki vezeti azt a listát, ahol Nigella csak az utolsó helyet tudta megcsípni?

ZEM 8 tanács kezdő futóknak, hogy ne hagyd abba a harmadik héten

Bárki elkezdheti, majdnem bárhol végezhető, és egy jó cipőn kívül semmi sem kell hozzá. Adunk néhány tippet, hogyan találhatod meg benne az örömödet, azaz hogyan nem fogod abbahagyni a futást pár hét után.

GADGETSHOP Így válassz okoskarkötőt

Az értékesítési adatok alapján az okoskarkötők az idei év slágercikkei lehetnek. Én is az okoskarkötők szerelmese vagyok, így elárulok néhány titkot, hogy tudj választani a több száz elérhető fajtából.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta