Lehet abból baj, hogy megteltek a gyerekintenzívek?

Megteltek a budapesti gyermekintenzív ágyak, ezért a tisztifőorvos a Népszava értesülései szerint előreláthatóan a jövő hét közepéig nem engedi, hogy máshol ellátható intenzíves beteget a közép-magyarországi régióba hozzanak.

Az országos tisztifőorvos körlevélben utasította az egészségügyi intézményeket, hogy Budapestre lehetőleg ne küldjenek lélegeztetőgépre szoruló beteget, mert megteltek a fővárosi gyermekintenzív ágyak. Ennek az az oka, hogy az utóbbi hetekben jelentősen megnőtt a lélegeztetésre szoruló bronchiolitises gyerekek száma.

De mit jelent ez? El fognak zavarni a kórházból a fulladó gyerekkel? Dehogy.

Mi az a gyerekintenzív?

Kezdjük az alapokkal: Budapesten hat gyermekkórházban van intenzív ellátás: a Bethesdában, a Heim Pálban, a Madarász utcai intézményben, a Semmelweis Egyetem gyermekklinikáin, valamint a Szent János kórházban.

shutterstock 168767123

Az intenzív osztály olyan osztályt jelent, amelynek berendezései a létfontosságú szervek működését (szív, tüdő, vese) képesek monitorozni és szükség esetén segíteni – például lélegeztetőgéppel, vesepótló kezeléssel, gyógyszeres keringéstámogatással. Azaz a kiesett, veszélyeztetett életfunkciók helyettesítése, helyreállítása folyik ezek szoros megfigyelése mellett. Ebből adódik, hogy nincsenek kifejezetten intenzív osztályra „való” betegségek, hanem a teljes szervezet állapotának súlyossága határozza meg, hogy mikor van szükség intenzív ellátásra: például, ha a gyermek légzése (bármilyen betegség miatt) annyira megromlott, hogy lélegeztetőgépre szorul, vagy ha vérkeringése támogatásra szorul (akár baleset, akár fertőzés, sokk, szívbetegségek stb. miatt). A fentiekből adódik, hogy az intenzív osztályos ellátás általában átmeneti ideig tart.

Mi lesz a gyerekkel, ha nem fér be az intenzívre?

Dr. Velkey György, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója Népszavának adott nyilatkozata szerint attól nem kell tartani, hogy a fővárosi gyermekkórházak körzetébe tartozó gyerekeket nem látják el az adott intézmények. Vagyis, a területileg illetékes kórházak, ahová lakóhelyünk szerint tartozunk, fel fogják venni a gyereket. A felvételi korlátozás elsősorban azokra az esetekre vonatkozik, akik területi illetékesség szerint nem a fővárosi kórházak egyikébe tartoznak.

Ezeket a gyerekeket egyébként el szokták látni Budapesten, ha nincs tele az összes osztály – például olyan esetben, ha a gyerek Budapesten vagy környékén tartózkodik, de bejelentett lakcím szerint máshová tartozna. Ha egy fővárosi intézmény sokkal közelebb van, nem szokták a gyereket a lakhelye szerinti vidéki városba utaztatni. Ezeket a gyerekeket most a számukra területileg illetékes kórházba fogják vinni.

Az országos tisztiorvos időközben 15 vidéki intézményt is utasított a lélegeztetésre szoruló gyerekek ellátására, ezek az intézmények, köztük a vidéki orvosi egyetemek klinikái, bírják kapacitással, tehát nem fordulhat elő, hogy egy intenzív ellátásra szoruló gyereknek az országban nem jut lélegeztetőgép.

A fenti alól kivételek az égési sérültek: mivel az égés speciális intenzív szakellátást igényel, ezeket a gyerekeket az égési ellátást, azaz speciális szakellátás nyújtó (döntően fővárosi) osztályokra viszik.

Mi ez a bronchiolitis?

A bronchiolitis magyarul hörgőcske-gyulladást jelent. Olyan, mint a hörghurut, de nem a nagyobb, hanem a kisebb hörgők gyulladnak be a tüdőben. Bronchiolitist többféle vírus és néhány baktérium is képes okozni: leggyakrabban az RS-vírus, parainfluenza vírus, adeno- és rhinovírusok, valamint a Mycoplasma pneumoniae és a Chlamydia pneumoniae nevű ún. atípusos baktériumok a kórokozók.

A betegség a fél-egy évnél fiatalabb csecsemők esetében a leggyakoribb, illetve esetükben nehezebben gyógyul és könnyebben vezet légzési nehézségekhez. Súlyosbító tényező lehet, ha dohányoznak a családban.

A betegség tünetei a „szokásos” légúti fertőzéses tünetek, azaz orrfolyás, köhögés, étvágytalanság, láz (de láz nélkül is előfordulhat). A fentiek mellett egyre súlyosbodó légzési nehezítettség: szapora, erőlködő légzés tapasztalható. Előfordul, hogy a gyerek a köhögés miatt hány, vagy nem tud enni-inni, ilyenkor a kiszáradás veszélye miatt lehet szükség kórházi kezelésre.

Mikor kell orvoshoz menni és hova?

Fontos tudni, hogy a fenti tünetek nem egyik percről a másikra alakulnak ki, és valójában az esetek töredékében igényelnek intenzív osztályos kezelést. Amennyiben kórházi kezelésre kerül sor, ott is első körben sima, nem intenzív csecsemő- vagy gyermekosztályra kerül a gyerek, ahol hörgőtágító gyógyszereket, a váladék felhígítására szolgáló sós párát, szükség esetén infúziót kap.

Amennyiben ez kevésnek bizonyul, előfordulhat, hogy néhány napig intenzív osztályon kell támogatni a gyermek légzését – a vírusfertőzés általában néhány nap alatt gyógyul, így ez pár napig tartó, átmeneti kezelést jelent.

A fentiekből adódik, hogy a köhögő gyerekkel először az alapellátáshoz kell fordulni, azaz napközben a családorvoshoz, ügyeleti időben a gyermekorvosi ügyelethez. Az orvos megvizsgálja a gyereket és eldönti, hogy otthon gyógyuljon tovább, vagy kórházi kezelést igényel.

Amennyiben kórházi kezelést igényel, úgy a lakhelyünk szerinti területileg illetékes gyermekkórházba fognak irányítani, itt pedig eldöntik, hogy melyik osztályra kerül a gyerek.

Miből tudom, hogy most tényleg orvoshoz kell menni?

Természetesen minden orrfolyás esetén nem rohanunk orvoshoz, és szülőként néha nehéz megítélni, mekkora a baj. Az alábbi szabályokat érdemes szem előtt tartani:

köhögő csecsemővel, kisgyerekkel azonnal orvoshoz kell menni,

  • ha a baba folyamatosan köhög;
  • ha véreset köhög;
  • ha a megszokottnál gyorsabban vagy nehezebben lélegzik.
  • Négy hónaposnál fiatalabb csecsemőt köhögés esetén szintén illik megmutatni gyerekorvosnak.
shutterstock 114519565

Hirtelen kialakuló, súlyos nehézlégzés esetén mentőt kell hívni.

Ennek tünetei

  • a zihálás,
  • az ajak elkékülése,
  • valamint a szapora légzésszám (de ne felejtsük el, hogy a babák egyébként is szaporábban lélegeznek nálunk: normál légzésszám újszülöttek esetén 40-50 légvétel/perc, kisdedeknél 30/perc, felnőtteknél 16/perc).

A mentők is a lakhelyünk szerinti területileg illetékes gyerekkórházba visznek, de ők már szükség esetén útközben is tudnak javítani a gyerek állapotán (hörgőtágítót, oxigént adni).

Oszd meg másokkal is!
Mustra