Ilyenek a mai gyerekek a háziorvos és az ortopédus szerint

Korábban már írtunk arról, milyenek a mai gyerekek az óvónők és a gyermekpszichológus szemével. A harmadik részben arról kérdeztünk egy gyermek háziorvost és egy ortopéd gyerekorvost,  hogyan változott egészségi állapotuk az elmúlt pár évben, milyen trendeket figyeltek meg az orvosok, és ezek minek köszönhetők, illetve mi az oka a változásoknak.

A háziorvos véleménye

Dr. Kuti Mária, budapesti gyermek háziorvos szerint valóban változtak a betegségek az elmúlt néhány évben, mert új kötelező védőoltást vezettek be, és a fakultatív oltóanyagok elérhetősége is könnyebb lett.

A baktériumok és vírusok igen „okosak”, és mindig újabb és újabb törzseket fejlesztenek ki. Például amióta bárányhimlő ellen sokan oltanak, sokkal gyakoribb a szintén herpeszvírus által okozott kéz-láb-száj (amit az anyukák gyakran száj- és körömfájásnak hívnak), vagy a háromnapos láz betegség.

Ami még feltűnő, hogy ezek megjelenésükben súlyosabbak, hosszabban elhúzódnak, és durvább tüneteket okoznak, ami ugyan részéről egyéni megfigyelés, de a relatív esetszám nem kevés.

A szakember szerint persze az éghajlati és légköri viszonyok is nagyon sokat számítanak: ha nedves, hideg ősz van, a frissen közösségbe került gyerekek gyorsabban megbetegszenek, lassúbb a gyógyulás, és az otthon maradt kisebb testvérek kerülnek súlyosabb állapotba. Sok a légúti szövődmény és a visszaesés is. Így sajnos sokszor hónapokig, évekig tartó gyógyszerelés lesz a megoldás.

shutterstock 360816872

A doktornő szerint az is baj, hogy a közösségekben kis légtérben nagyon sok a gyerek, túl száraz és meleg a levegő, emiatt sokkal gyorsabban terjednek a kórokozók. A másik baj, hogy nincs idő meggyógyulni, az iskolásnak vissza kell menni, kisebbeknél a szülőnek kell visszasietnie dolgozni.

A szülők hozzáállása érdekes. Van, aki mindent ellenőriz interneten, vagy tüzetesen elolvassa a gyógyszerleírást, és nem adja be a gyermekének a felírt gyógyszert. A szövődmények gyakoriak: inkább a többszöri visszaesés után alakulnak ki a fül-orr-gégészeti, de alsó légúti szövődmények is (tüdőgyulladás, asztma).

A gyermekortopédus véleménye

Dr. Dreissiger Imre, gyermek ortopéd főorvos, a Dr. Rose Magánkórház Ortopédiai Centrumának orvosa a gyerekekkel óvodás kortól 18 éves korig foglalkozik, ő elsősorban a gerincdeformitásokat emelte ki, mint leggyakoribb problémát.

A hanyag tartás miatt nem oldalirányban görbül a gerinc, hanem a normál görbület fokozódása jellemző a gyerekekre. És ezt – ahogy a legtöbb problémát – a kevés mozgás okozza. Az iskolások sokat használják a mobiltelefonjaikat és a számítógépet, sokkal kevesebbet sportolnak, emiatt meggyengült a hátizmuk, ez pedig hanyag tartást eredményez – nincs izomerő, ami megtartsa a hátukat.

Szép és jó a napi tornaóra kötelezővé tétele, de ez még mindig nem elég egy gyerek számára. Az iskolán kívül jellemzően kevesebb szabadidős sporttevékenységet vagy versenysportot folytatnak, ami megbosszulja magát, és gerincdeformitást okoz.

shutterstock 288246926

A doktor úr kiemelte a lábdeformitásokat is: gyakran túl korán kezdik el használni a gyerekeknél a lúdtalpbetétet, ezáltal a talpban az izmok ellustulnak, és nem tud kialakulni a normál boltozat. Az ortopédorvos ezért azt javasolja, hogy iskoláskorig ne használjanak a gyerekek betétet, sokat legyenek mezítláb, ezáltal meg tudnak erősödni az izmok, és ki tud alakulni a normál boltozat.

A bedőlő boka is jellegzetes probléma, de itt is észnél kell lenni! Ezt elsősorban szupinált cipővel lehet ellensúlyozni, három éves kortól pedig egyedileg legyártott gyógycipővel is lehet próbálkozni. A bedőlt bokát is mindenképpen korrigálni kell, mivel ha ez elmarad, iksz térd alakulhat ki, ami az alsó végtagok statikáját ronthatja.

A doktor úr az általános izomzat fejlesztését hangsúlyozza, bármilyen sporttal, de az egyik legjobb az úszás, mivel az mindenféle terheléstől mentesíti a testet, a hátizom erősítése pedig a hátúszással és hátúszásos gyakorlatokkal a legjobb.

Természetesen nehéz fizikai sportokat (súlyemelés) lehetőleg ne folytasson az, akinek krónikus gerincbántalma van.

Arra a kérdésre, hogy a szülők hogyan viszonyulnak a kialakult helyzethez, az volt a válasza, hogy gyakran az orvostól kérnek megerősítést, mivel mondogatják ők a gyereknek, hogy sportolni, mozogni kéne, de ezt a gyerekek általában nem fogadják el.

A doktor szerint a legfontosabb és leghatékonyabb módja annak, hogy rávegyük a gyerekeket a sportolásra, az az, ha magunk is sportolunk. Ezzel két legyet ütünk egy csapásra: mi is és a gyerek is egészségesebb lesz. Az ideális az lenne, ha naponta legalább fél órát mozognánk, és az is fontos, hogy ha már muszáj leülni a számítógép elé, akkor egy órás billentyűnyomkodás után legalább tíz percre álljunk fel a géptől, és mozgassuk át tagjainkat!

Oszd meg másokkal is!
Mustra