SZÜLŐSÉG

Emberkísérlet: vásárlás gyerekkel vs gyerek nélkül

2016. december 27., kedd 15:45

Nem vagyok büszke magamra, de az olvasóért mindent. Gyerekkísérlet. Azt akartam tesztelni, hogy mennyivel több időt és pénzt jelent gyerekkel elmenni bevásárolni, mint gyerek nélkül. És igen, mindezt a karácsonyi rohanás jóformán utolsó etapjában, aranyvasárnapon.

A teszt főbb ismérvei: adott egy anya, egy apa és egy gyerek. Nálunk az apa volt a kontrollcsoport, anya, vagyis én meg a tesztcsoport a négy és féléves lányommal együtt. A helyszín az Allee bevásárlóközpontban lévő Interspar volt, az időpont pedig vasárnap délután 5 óra.

Csináltam egy alap bevásárlólistát, az azon szereplő dolgokat kellett beszerezni mindkettőnknek a lehető legrövidebb idő alatt, vagyis nem fért bele semennyi nézelődés, alapesetben. Ez a gyerekkel persze nehezen megoldható, de hát pont emiatt csináltam a tesztet.

A lista tartalma: fél kiló paradicsom, 1 kifli, 1 kakaó, 1 joghurt, 1 felvágott, 1 kg narancs.

Egyszerre indultunk el ötkor a hipermarket bejáratától, de az óvodás korú gyermekemmel már a zöldség-gyümölcs standon elakadtunk, mivel ő akarta megmondani, hogy melyik paradicsom a legszebb, és különben is ő mindent jobban tud, úgyhogy jobb lesz, ha rá hallgatok.

Így is tettem, aminek eredményeképpen sok mindenről meggyőzött, pl. hogy ha már veszünk narancsot, akkor vegyünk hozzá egy kis mandarint is, és a paradicsomhoz kell még zacskós saláta is. Ezek mind ésszerű magyarázatok voltak, ezért belementem a plusz darabok beszerzésébe is, de azért nem voltam mindenhol ennyire vajszívű. Meg is lett az ára.

Mivel a bevásárlást a rendelkezésre álló bevásárlókocsi segítségével abszolváltuk, ezért nem is volt olyan nagy kihívás, bár az elején azért nehezményezte, hogy nincsen gyerekeknek való bevásárlóautó, ami az üzlet előtt szokott lenni a bevásárlókocsik mellett, de csak egy pár darab, és vasárnap pont egy sem volt. Mire sikerült ezt elfogadtatni vele, többször is leizzadtam, de nem csüggedtem.

Mivel utána szó nélkül beült a bevásárlókocsiba, nem kellett fizikai erőkifejtést alkalmaznom, amikor eltérítem a gyereket az édességes polcoktól, de lelki megrázkódtatást sikerült elérnem mind a lányomnál, mind magamnál.

A végeredmény: csupán öt perccel tartott tovább az én vásárlásom gyerekestől (mondjuk ehhez hozzáadhatunk még öt percet a kezdeti bevásárlókocsis nehézségek miatt), mint a férjem egyedüli köre, viszont én és a lányom sokkal inkább megtépázott idegekkel kerültünk ki az üzletből. Mert természetesen a pénztárhoz vezető úton vannak kitéve a legnagyobb gyerek-csalogató ajándékok: az ördög itt most egy elemes plüss cica képében lepett meg minket a kassza felé tartva: kislányom amint meglátta, először szép szóval, majd változatosabb módokon: könyörgéssel, hisztivel, sírással igyekezett értésemre adni, hogy neki márpedig muszáj megkapnia a szóban forgó macskát. Röviden: nem lett happy end a teszt vége, mivel a cica az üzletben maradt, a síró lányom és az idegtől kipirosodott anyja pedig még otthon is a történtek hatása alatt nyögött.

A végeredmény: plusz tíz perc, plusz ezer forint és plusz tíz ősz hajszál a gyermekkel vásároló alany, vagyis az én javamra. És azt hisze, ezt most egész olcsón megúsztuk, mert nem egy nagybevásárlásról volt szó.

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2016.12.27 17:06:48sajt

    Én azt szoktam mondani, hogy - jelen esetben - a cica itt lakik, és nem szabad hazavinni. Majd meglátogatjuk megint.

  • 2016.12.27 18:12:01min

    Az én öt éves kislányom szerencsére nem hisztizik ajándékok után. Persze ő is meglát dolgokat de az első szóra megérti, hogy most nem. Annyival elintézi, hogy akkor majd felírja a szülinapi, karácsi stb listájára. Ohne lelkiismeret furdalás, ohne ősz hajszál. Szerintem ez csupán nevelés kérdése.

  • 2016.12.27 21:25:21betörési kísérlet

    Valóban tovább tart gyerekkel, de vannak előnyei is:
    - lát vásárlást (nem az asztalon terem meg a vacsora)
    - egy csomó mindenről lehet beszélgetni, akár a kasszánál, sorállás közben is
    - amit ő kér, azt valószínűleg hajlandó megenni is :)
    - nem kell gondoskodni a gyerekmegőrzésről

    Összességében szerintem drágább, de jobb megoldás. Legalábbis két gyerekig. Afölött szerintem hard core lehet, minden tiszteletem a háromgyerekes szülőké!

  • 2016.12.28 05:56:00kovacsbelane

    Min: persze egy csomo minden neveles kerdese, es roppant orvendetes, hogy a te gyereked mintaszeru, de nem minden gyerek konnyu eset. Ez a helyzet is a neveles resze volt, hogy a hiszti dacara sem vittek haza a macskat.

  • 2016.12.28 06:33:46Pumpu

    Ezt az ultranagy hülyeséget.
    Ma már minden baromságról lehet írni....

  • 2016.12.28 10:10:03nagyonanyuka

    1 darab kocsiban ülő gyermek, az piskóta! Nekünk rendszeresen kell a férjem nélkül megoldani azt, hogy a 4 nagy közül valamelyiknek cipőt/nadrágot/kabátot vegyünk, persze a többieket sem lehet otthon hagyni - na az egy horror! Bemegyünk a nagyboltba, ahol pl. cipőt nézünk Elsőszülöttnek. Persze ő nem talál kedvére valót, amíg végig nem nézte az összes sort, utána kezdődik a próbálgatás. Ezalatt Anyának szünet nélkül jár a szeme, hogy mindegyik megvan-e, különös tekintettel Harmadikra, aki felettébb szeret egyik pillanatról a másikra eltűnni szem elől. Második még elfoglalja magát a fociscipők nézésével, de Negyedik már inkább a flitteres pulóverek iránt érdeklődik, szerencsére a cipők szomszédságában. Na most hogy Harmadikat szem előtt tartsam, megbízom, hogy a babakocsiban nyűglődő Legkisebbnek adogassa a falatot, "most inni adj!", "add a kezébe a játékot!" - de közben a Nagynak is vinni kell egy számmal kisebbet/nagyobbat, ellenőrizni, hogy jól áll-e a lábán, nem klaffog ki belőle, stb..... Mire kijutunk a boltból, úgy érzem magam, mint 1 óra szinkrontolmácsolás után. Csak az a gáz, ha egyik cipő se lett jó és át kell mennünk a másik üzletbe!

  • 2016.12.28 10:10:46kancellar

    Én gyerek nélkül tovább vásárolok és többet költök, mert akkor van időm nézelődni. Gyerekkel pedig a minél előbb szabadulni játékot próbáljuk sikeresen teljesíteni, egy-egy kiflivel a kezükbe, ennyi.

  • 2016.12.28 10:25:46R2D2 & C3PO

    A saját pénzét ő sem költi. Százasokat kell neki adni, párat, olcsó helyen (pl. ovisvásár.)

    Szerintem nem mindegy, hogy este, ovi után történik, vagy mondjuk kipihenten, jól lakottan szombat délben. Inkább nézzenek rám rosszallóan az ugyeletes óvónők, de izé. Inkább egyedül ugrom be a boltba.

  • 2016.12.28 11:24:10micia

    Ez de gyenge... 1 gyerekkel, bevásárlókocsiban? Egyedül a kettővel, és a kettőből az egyik az alig 3 éves lányom, bevásárlókocsi nélkül. Na, az kihívás. És nem a hiszti miatt, hogy mit akar megvenni, ez hálistennek ritka, hanem mert pl. random lepakolja a polcokat, legutóbb egy fejmagasságába tett pezsgős üveget szedtem ki a kezéből az utolsó pillanatban, aztán fogócska a sorok között, amibe szerencsére az 5 éves fiam is be szokott segíteni, majd a stressz a pénztárnál, amikor fél szemmel végig azt figyelem, nehogy kiszökjön a boltból. Amit a posztoló leírt, az inkább egy relaxációs félóra.

Blogok, amiket olvasunk

A TASZ JELENTI Azt hittem, jobban járok, ha nem az autót viszem szervizbe, hanem én megyek orvoshoz.

Képzeld el, hogy 15 éve minden nap ugyanazon az útvonalon mész a reggeli csúcsban munkába, majd a délutáni dugóban haza. Újabban visszatérő fájdalmat érzel a lábadban, mikor kiszállsz az autóból.

MAI MANÓ Kép-párok #187

Kép-párok rovatunkban minden alkalommal két olyan fotót láthattok, amelyeket neves fotóművészek készítettek ugyanazon témában vagy olyat, amelyeken éppen egymás munkáira reflektálnak.

HATÁRÁTKELŐ A lakókocsis élet árnyoldalai

Gyakran olvasni, hogy „persze, mert mindig csak a külföldi élet pozitívumairól van szó”, ami mondjuk szerintem nem igaz, de nem is ez a lényeg, hanem hogy a például a furgonlakó létnek is vannak bőven nehézségei.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta