Ön nevelné pontrendszerrel a gyerekét?

Amikor először hallottam egy édesanya szájából, hogy „Péter, ha nem húzod fel rögtön a cipődet, nem kapsz este piros pontot”, döbbenetemben a tarkómig szaladt a szemöldököm. Mi van? Egy anya esténként értékeli a gyereke viselkedését, mint az iskolában? És végül kinek mondja meg őt, ha rossz jegyet visz haza? A nagyinak?

Amilyen kíváncsi természetem van, rögtön rákérdeztem az anyukánál, hogy mi ez a pontozás, és hogyan működik. Kiderült, hogy a hatéves kisfia enyhén autista, és ezzel a rendszerrel próbálják rávenni őt az együttműködésre. A piros pontok beválthatók matricára, a matricák pedig LEGO darabkákra, amiből a végén kijön egy egész figura. Az pedig csak a gyereken múlik, hogy milyen hamar rakhatja össze az emberkéjét, egy hét, vagy egy hónap alatt. A módszer beválni látszik, azóta az anya ősz hajszálai nem szaporodnak olyan tempóban, mint azelőtt.

shutterstock 223573555

A magyarázatba bele is nyugodtam, ha nekik működik, tök jó, (Péter azonnal haptákba állt, és felvette a cipőjét), de bármilyen kecsegtető is volt az eredmény, továbbra sem tudtam elképzelni, hogy esténként értékeljem a gyerekeim teljesítményét, és jutalmat osszak az együttműködésükért.

A minap egy cikkbe botlottam, amelyben egy apa egy ehhez hasonló pontrendszer bevezetéséről számol be. Rögtön az elején előre bocsátja, hogy a szülők fele valószínűleg nagyon nem fog vele egyetérteni, ő viszont kitart a rendszere mellett, mert működik. 

Gépesített pontrendszer

A két fiához két elektromos számlálót is használ (értik, gép tartja számon a teljesítményt, tévedés kizárva). Arról a fajta számlálóról van szó, amivel az ajtónállók számolják a ki- és belépőket egy klubban, van rajta egy plusz és egy mínusz gomb.

A számlálókat a hűtőszekrény ajtajára erősítették, mellé pedig egy listát, amin azok a dolgok vannak, amiken dolgozni szeretnének éppen. Például húsz pontot ér, ha reggel fél nyolcra felöltözve lejönnek, vagy külön kérés nélkül helyére teszik a táskájukat, kabátjukat, cipőjüket, amikor hazaérnek az iskolából. (A saját családom sikerrátáját tekintve ezek tényleg a világ legnehezebb, szinte teljesíthetetlen kérései).

Bizonyos dolgokért pedig mínusz pontok járnak, például ha elfelejti hozzátenni, hogy kérem vagy köszönöm, csámcsog, vagy tüsszentéskor nem takarja el a száját. Ezek olyan dolgok, mint az iskolában a házi feladat: ha megvan, nem jár érte plusz, de ha nincs meg, akkor jár a mínusz. Vagyis nem kapnak pont, ha jól csinálják, hiszen ezeknek a dolgoknak már alapból menni kell, de levonás jár, ha elrontják.

Pontbeváltás - a legjobb nap a héten                                              

Az „elszámolási időszak” egy hét, szombat reggeltől péntek estig tart, vagyis ennyi idő alatt tudnak pontokat gyűjteni, vagy veszíteni a fiúk. Péntek este pedig az összegyűjtött pontokat átváltják kőkemény dollárra egy „roppant bonyolult algoritmus” szerint: az elért pontszám egy százalékát kapják meg csengő pénzben, például 347 pontért 3,47 dollár jár.

A családban alapszabály, hogy cukros édességet nem ehetnek a fiúk hét közben. Nincs fagyi, süti, vagy bármi más édesség, csak hétvégeken. A hétvége pedig mikor máskor kezdődne, mint péntek este, miután pénzre váltották a viselkedésükért szerzett pontokat. Az apa ekkor előkapja az édességeket rejtő kincses ládikát, és átalakul boltossá, hogy a fiúk rögtön elvásárolhassák a pénzüket – vagyis édességben kifejezve lássák, mennyit ért a viselkedésük.

Az eredmények magukért beszélnek

Az apa szerint ebből a rendszerből egy csomó dolgot megtanulnak a fiúk: pénzt keresni azzal, hogy feladatokat teljesítenek, takarékoskodni, a vásárlás menetét, és közben matekoznak is. Aztán, hogy a jó dolgokért jutalom jár, a rosszakért pedig levonás, és még az is előfordulhat, hogy nincs elég pénzük valamire, amit nagyon szeretnének (az édességeket elég drágán árulja az apa).

shutterstock 244863115

A fiúk nagyon szeretik ezt a rendszert, ami tulajdonképpen egy versenyhelyzetet hozott létre közöttük. Az igazán ütős dolog az egészben pedig az, hogy állandóan változtatni kell a pontgyűjtő feladatokat, mivel a fiúk megtanulják őket. Végül is ez az egész dolog értelme: szokásukká válik, amiért azelőtt állandóan könyörögni kellett.

A pontrendszer egy egyszerű mechanizmus arra, hogy a szülő jutalmazhassa a gyerekét különböző dolgokért, olyanokért, amiket egyébként is szeretné, hogy jól csináljon: legyen kedves, segítőkész, együttérző, és más, hasonló dolgok. És ha a gyerek így viselkedik, akkor tessék, máris ott a lehetőség, ad neki jutalmul tíz pontot. Büntetés helyett pedig le lehet vonni a pontokból.

Hát igen, végeredményben a jutalom édesség, amivel sok szülő egyáltalán nem ért egyet, de ez több annál, mint „ha jól csinálod, kapsz egy csokit”. „A fiúk élvezik, és addig fogom folytatni ezt a rendszert, amíg látom, hogy működik” - írja Isaac Hudson a Fatherly forumon

Mi szól ellene? Tulajdonképpen a gyerekpszichológia, ami nem győzi eléggé hangsúlyozni, hogy az alapvető feladatok végrehajtásához ne alkalmazzunk külső motivációt, mert az elveszi a belsőt. Magyarul: ha jutalom jár valami alapvetőért, akkor a jutalom kiesése után a gyerek még annál is kevésbé lesz hajlandó megcsinálni, mint ami a kiinduló helyzetünk volt.

Na de mit szól hozzá ön?

Oszd meg másokkal is!
Mustra