Sokkoló adatok: ennyire nem tudjuk, mi történik a gyerekkel a neten

Lerágott csont, ásításig unalmas téma, mennyi veszély leselkedik a gyerekre az online világban. Ezzel vannak tele az újságok, mi is számtalanszor írtunk már róla, és ön is bizonyára számtalanszor olvasott már a témáról. Igaz? És persze oké, hogy a más gyerekére ennyi veszély leselkedik, de a sajátunkra nyilván nem, mert az okos, és ésszel használja a telefonját és a közösségi hálózatokat igaz?

Hát, sajnos a kutatási adatok szerint nem igaz. Egy friss magyar kutatásból az derül ki, hogy óriási a szakadék, ha összehasonlítjuk, mit gondol a szülő arról,  hogy mi történik a gyerekkel az online világban azzal, ami a gyerekek bevallása történik vele az online világban. (így tudhatja meg, az ön gyerekét nem zaklatják-e a kortársai)

Mondok egy konkrét példát. A szülők két százaléka gondolja azt, hogy a gyereke kapott szexuális ajánlatot az interneten. A gyerekek megkérdezéséből viszont az derül ki, hogy 15 százalékukkal történt már ilyen. 

De az is egyértelmű, hogy okos 12 évesünk nem adná meg nevét, címét, telefonszámát egy idegennek az utcán, nem mesélné el neki, mikor, hova, kivel megy, és ott mit csinál. Ugyanez a neten már korántsem ilyen egyértelmű.

11 éves lányom barátai és sportcsapatának tagjai közül jó pár gyerek fent van már a Facebookon. Múltkor kíváncsiságból végignéztem az adatlapjaikat. Egyikük sem ismerősöm, az enyémek (közös megegyezésünk szerint, még) nincsenek fenn, így a barátaikat sem jelölöm vissza. Nagyjából 10 darab 8-12 éves gyerek Facebook profijára kattintottam rá, és egyet sem találtam, ami ne lett volna teljesen nyilvános. A képeik, a bejegyzéseik, az adatlapjuk - mindent meg tudtam nézni idegenként.  

Ráadásul az adatok azt mutatják, hogy miközben a gyerekek-kamaszok 18 százaléka volt már célpontja online zaklatásnak, segítséget mégsem kérnek, mert nem tudják, hogyan, kinek és mit is kéne mondani, és félnek attól, nem ők kerülnek-e bajba. Pedig már segítő app is létezik erre.

Szeptember első napjaiban bukkant fel egy elgondolkoztató installáció, az „Eltűnt Gyerekek Fala” a 12. kerületi Sirály sétányon azzal a céllal, hogy ráébressze az arra járókat, elsősorban a szülőket, hogy az interneten kalandozva ugyanúgy el tudnak veszni a fiatalok, mint a valóságban.

A gyerek a neten is világgá tud menni, hirdeti az installáció
A gyerek a neten is világgá tud menni, hirdeti az installáció

Pokorni Zoltán polgármester elmondta, hogy még ha úgy is gondoljuk, hogy gyermekünk biztonságban van a saját szobájában, legtöbbször nem tudjuk, hogy éppen kivel beszélget, kivel találkozik, milyen tartalmakat nézeget, milyen információkat, adatokat, fotókat vagy videókat oszt meg magáról, milyen üzeneteket küld a számítógépén, a tabletjén vagy a mobiltelefonján. Így azt sem tudjuk, hogy éppen milyen veszélyek leselkednek rá, nem keveredik-e bajba.

Ezért a Hegyvidéki Önkormányzat a nemzetközi és a hazai kutatások eredményeivel összevetendő, kerületi kutatást is folytatott.

Több eszköz, nagyobb kitettség

A kutatás egyik fontos megállapítása, hogy a hazai és külföldi trendekhez hasonlóan a kerületi fiatalok is szembesülnek mindazon problémákkal és veszélyekkel, ami a fokozott médiahasználat és kifejezetten az internethasználat velejárója. A különbség talán az országos adatokhoz képest annyi, hogy a Hegyvidéken a modern telekommunikációs eszközök (pl. tablet, okostelefon) száma valamivel magasabb, és szerencsére olvasni is többet olvasnak, illetve színházba, múzeumba is gyakrabban járnak az országos átlagnál a kerületi fiatalok. Az internetes veszélyeket illetően azonban épp a magas eszközellátottság miatt nagy a fenyegetettség.

Szakadék a szülői feltételezés és a valóság között

A kutatásról prof. Dr. Kósa Éva egyetemi tanár, pszichológus számolt be, kiemelve többek között azt az aszimmetriát, hogy a szülők a veszélyeket rendre alábecsülik. Megdöbbentő a különbség, amely azt mutatja, hogy mennyire mást gondolnak a szülők, és mennyire más a gyerekek által elmondott valóság. Példaként: amíg a szülők mindössze 6 százaléka gondolja, hogy a gyermeke olyasvalakivel beszél meg találkozót, akit még sosem látott, csak az interneten beszélgetett vele, addig a gyerekek saját bevallása szerint ez 21 százalék. Ez ilyen, tragikusan végződő esetről írtunk már korábban.

online biztonság.png

Az is rendkívül ijesztő, hogy amíg a szülőknek csak a 2 százaléka sejti vagy tudja, hogy gyermekének szexuális ajánlatot tettek az interneten, addig a gyerekek 15 százaléka mondta, hogy történt már vele ilyen.

Arról is írtunk már korábban, hogy a mai magyar kamaszok megítélése szerint a netes zaklatás rosszabb, mint a kábítószerprobléma

Mindennapos, de sem a tanárok, sem a szülők nem tudják kezelni

Aszódi Judit intézményvezető-helyettes szintén az önkormányzat megbízásából készített egy tanulmányt, amelyben a tanárokkal folytatott beszélgetéseiből az derült ki, hogy ez a jelenség áthatja a diákok mindennapjait, a szülők, a tanárok nincsenek igazán felvértezve a problémák felismerésére, kezelésére.

A tanárokkal folytatott interjúk egyik további fontos következtetése: nincs kialakult gyakorlat vagy szabályrendszer, ezért a megkérdezett iskolák körében jelentős eltéréseket mutatott az, hogy egyes internetes visszaélések milyen megítélés alá estek, azaz csak egy konstruktív elbeszélgetés lett belőlük, vagy komoly büntetés.

Ha hegy nem megy... 

Mindezek miatt döntött úgy a Hegyvidéki Önkormányzat, hogy szakértőket, ismert közéleti személyeket, kommunikációs szakembereket kért fel az együttgondolkodásra és közös cselekvésre. Pokorni Zoltán elmondta, hogy „ezek a mi hegyvidéki gyerekeink, a mi hegyvidéki iskoláink, elkötelezettek vagyunk, hogy foglalkozzunk a problémával”.

Így született meg a Hegyvidéki ONvédelem Program, amely a figyelemfelkeltő kommunikáción túlmenően képzésekkel, oktatásokkal, klub-jellegű beszélgetésekkel segíti a szülőket, pedagógusokat. 

A komplex program egyik fontos eleme a szeptember 15-én induló, 60 órás akkreditált pedagógusképzés a MediaSmart Hungary Oktatási Kht. szervezésében, elég menő, hogy a kerület minden általános iskolájából és középiskolájából érdeklődtek a képzés iránt.

Az ősz folyamán a témához kapcsolódó kerekasztal-beszélgetéseken, illetve gyakorlati képzéseken összesen öt alkalommal Szülői Akadémia várja az érdeklődőket, elismert szakemberek – úgy, mint Dr. Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke, prof. Dr. Kósa Éva egyetemi tanár, pszichológus, valamint ismert közéleti személyek, például Szily Nóra, Till Attila és Erdei Zsolt – közreműködésével.

A Hegyvidéki ONvédelmi Programról részletesen a www.hop12.hu oldalon olvashatnak. Ugyanitt lehet regisztrálni a Szülői Akadémiára is.

Mikor, miért, kitől kérhet segítséget?

Az alábbi telefonszámok, honlapok és szervezetek jól jöhetnek, ha akár kamaszként, akár szülőként, tanárként szembesülünk a jelenséggel.

Jogellenes és káros tartalmak bejelentésére szolgál az Internet Hotline. A honlapon bejelentett káros tartalmat a szervezet 24 órán belül kivizsgálja, bűncselekmény gyanúja esetén értesíti a rendőrséget, és az illegális vagy sértő tartalomról értesíti az internetszolgáltatót is, aki így gondoskodik annak eltávolításáról.

Hasonlóképpen működik a biztonsagosinternet.hu oldal, ahol zaklatást, bármilyen, kiskorúakat veszélyeztető tartalmat, uszítást, online bántalmazást bejelenthetünk, és ők a bejelentés kivizsgálása után értesítik a megfelelő szerveket.

A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány 24 órás telefonos, illetve online lelkisegély szolgálatot üzemeltet, ahol civilek és szakemberek várják minden korosztály jelentkezését bármilyen, gyermekeket érintő lelki panasszal.

A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat oktatási és ismeretterjesztési tevékenységet végez a biztonságos internethasználattal kapcsolatban, vagyis őket lehet elhívni előadni az osztályfőnöki órára. Részben az ő közreműködésükkel jött létre a Safer Internet-oldal, ami jó kiindulópont, akár információt keresünk, akár bejelentést szeretnénk tenni vagy segítséget kérni.

A kamaszpanasz.hu oldalon sok információt, gyakorlati tanácsot találhatunk kamaszként és kamaszok szüleiként is.

Oszd meg másokkal is!
Mustra