SZÜLŐSÉG

Beüsse, vagy ne? – Mennyire hagyjuk esni a gyereket?

2016. szeptember 13., kedd 14:00

Sokszor gondolkodtam rajta, mikor is lennék igazán jó apa: akkor, ha a kisfiamat minden bajtól megóvom – és itt főleg az esésekre, fej-beverésekre gondolok, hiszen 8 hónaposan főleg ezekkel találkozik -, vagy hagyom, hogy megtanulja, hol is vannak a határai.

Kompromisszum?

Aki azt gondolja, hogy ebben a kérdésben az apa dönthet, az bizony elég nagyot téved. A mi családunk demokrácián alapszik, a fontos kérdéseket megbeszéljük, átrágjuk, kompromisszumokat kötünk, aztán mindent úgy csinálunk, ahogyan a feleségem jónak látja. De most nem! Most kemény voltam, a sarkamra álltam, mert úgy éreztem, nem jó vonal az, ha folyton a gyerek mögött állunk, ugrásra készen, nehogy beüsse valamijét.

shutterstock 212986888

Persze nem vagyok bolond én sem, tudom, hogy veszélyes üzem lehet a lakás, amikor a pöttöm járással próbálkozik. De ez tényleg, szükségszerűen azt jelentené, hogy minden egyes pillanatban mögötte kell lépkedni, és ha veszélyes közelségbe kerül a dohányzóasztal alja, akkor inkább letakarni a kezünkkel, él védőt tenni rá, párnát szigszalagozni hozzá, hogy nehogy a pici buksija belekoccanjon. Ok, a hanyatt esés a padlón reális veszély, de tényleg gumiszobává kell alakítani a teret?

Mit mondanak az okosok

A Google jó barát, már persze abban az esetben, ha az ember nem a fejfájásának okait kutatja, mert akkor egyből agydaganatot diagnosztizálhat magának. Szóval azért fenntartásokkal fogadtam az ott olvasottakat, és persze erősen koncentráltam azokra az orvosi, pszichológusi, védőnői és más gyerekekkel foglalkozó tudósok véleményére, akik szavai egybecsengtek az én elképzelésemmel.

Most mázlim volt, most érdemes volt a sarkamra állni. ez jellemzően nincs így, mivel a neten kutakodva folyamatos ellentmondásokba ütközik az ember, jelen esetben viszont azok a vélemények, amiket én is vallok, egyértelműen többségben voltak. A gyerekeknek szükségük van az esésekre, a kis balesetekre – persze ésszerű keretek között -, hiszen ezekkel tanulják meg a határaikat, azt, hogy mit tudnak, és mit nem.

A fájdalom is jó barát, és egy kis sírástól sem dől össze a világ. Az a baba, aki sokat esik, könnyebben áll fel, megtanul esni, kisebb az esélye, hogy komoly baja lesz. Akár az életben: ha mindentől óvnak minket gyerekként, akkor a nagybetűs életben az első lépéseinknél hatalmas, csattanós pofonokon keresztül kell megtanulnunk, hogy buborékban éltünk, és bizony a valóság egészen más.

Nem is olyan egyszerű

Ok, akkor két feladat maradt. Az első, hogy meggyőzzem a feleségemet, hogy hagyja bukni a kicsit. Gigászi kihívás, de valahogy csak legyűrtem. Viták, csapkodások, és összeborulások árán, de végül sikerült elérni, hogy legalább 2 lépésnyire távolodjon el a fiúnktól, amikor az a mozgásbeli szárnypróbálgatásait végzi.

shutterstock 59577913

A második feladat még nehezebb: ne érezzem magam szar szülőnek, amikor látom, hogy ez fájni fog, tudnék tenni ellene, de nem teszek. Azt hittem, ez nem lesz gond, végül is nem fáj az annyira. Persze, elméletben, de egy 8 hónapos, aranyszőke kisfiú keserves sírása és krokodilkönnyei egy olyan mozdulatot, amiben picit beüti a fejét az asztal aljába világok pusztulását hozó kataklizmává változtatja, amit apa megelőzhetett volna, de nem tette. Egyszerűen nem tette.

Szóval marad a kínzó érzés, és a tudat, hogy hosszútávon ez jó. Ezt mondogatom magamnak minden kis balesetnél, és vigasztalom magam, a feleségem, a nagyit és a papát, hogy ez jó lesz. Tudom, ők is tudják, de ez nem könnyíti meg a feladatot, egy kicsit sem.

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2016.09.13 14:31:26taxi33

    A krokodilkönny kifejezés nem ezt jelenti, amire használtad. Nem nagy, kövér könnycseppeket jelent, hanem a kárörvendő műsiratást. Onnan kapta a nevét, hogy a krokodil áldozata elfogyasztása közben könnyezik, mintha siratná azt. Pedig csak így szabadul meg a felesleges sótól.

  • 2016.09.13 14:39:01IamTwo

    Az asztalsarkokra talán érdemes figyelni, az csúnya sebet tud okozni (asztala és sarka válogatja), de a többi vállalható.

  • 2016.09.13 14:41:31IamTwo

    [link]

  • 2016.09.13 14:49:41sony

    Szerintem hagyni kell, hogy amit csak lehet, a saját erejükből érjék el, mert akkor lesz teljes a siker, és akkor lesz igazi a tudás is. A mi dolgunk az, hogy biztosítsuk a megfelelő környezetet. Én nem álltam mögöttük, viszont a lakást úgy rendeztük el, hogy ne legyen különösképpen veszélyes. A veszélyes helyzetekre tartogattam az 'Óvatosan' felszólítást, és nagyon ritkán használtam, a kicsi, de leküzdhető akadályokra (pl. a lépcsőzés) az 'Ügyesen' felszólítást alkalmaztam. Így komolyan vették, amikor fontos volt, de egyébként tudták, hogy a siker rajtuk áll. Úgy lehet egy gyerek fejlődését hatékonyan megakasztani, ha olyan dolgokban is segítünk neki, amit egyébként magától is le tudna küzdeni. Például fogjuk a kezét járástanulás közben, feltesszük a fára, vagy instrukciókkal látjuk el, pontosan hogyan másszon fel egy mászókára. Tér és bizalom kell a gyerekneveléshez.

    Persze az is igaz, hogy eszeveszett ügyesek a gyerkőceim, és mindent kicsit hamarabb csináltak annál, mint ami a nagykönyvben meg van írva, ezért nem voltam különösképpen motivált abban, hogy bármiben is sürgessen őket. Egy csomó mindent ők kezdeményeztek, amiért mások küzdenek, hogy a gyerek végre elérje. Mázlista vagyok, tudom. :)

  • 2016.09.13 15:18:22j311

    Alapvetően hagyom a gyerekeket, csinálják csak amit tudnak, akarnak. Csak akkor szólok bele, avatkozom közbe, ha úgy néz ki nemcsak egy kisebb kék folt vagy horzsolás lenne belőle.

  • 2016.09.13 15:19:34venomspawn

    Természetesen az éles részeket, mint az asztal és a kandalló sarka nem árt leburkolni. Felnőtt emberek is könnyen szenvednek azon súlyos, halálos sérüléseket.
    Viszont hagyni kell esni a gyereket, csak így tanulja meg, hogy hogyan fékezze az esését.

    C verzió kicsit viccesen: baba bukósisak :)

  • 2016.09.13 15:29:52Nancsi

    Amíg maradandó sérülést nem szenved, addig lehet hagyni mindent. Utána meg azt mondjuk, hogy "hát ezt bizony elszabtuk".

    Én sosem voltam az ilyen elvhű nevelés híve, mivel:
    - nehéz betartani
    - az élet nem fehér/fekete
    - jellemzően nem hoz jobb eredményt, mintha az ember időnként feladja az elveit, és elkezd gondolkodni.
    Pl. ha a gyerek álmos, akkor ritka béna - simán elfelejti hogy kapaszkodni kellene, elengedi mondjuk a rácsot, és hátradől mint egy fa. Ilyenkor simán nem hagyom hogy elessen és bőgjön, mert ebből rohadtul nem fog semmit megtanulni (mit tanulna meg? ne legyen álmos?). Ha hagyom hogy megüsse magát, újabb 10 perc mire megnyugszik, megint álmos lesz, megint elesik - és ez megy folyamatosan ciklusban, míg annyira ki nem merül, hogy esés után bőgni sincs ereje, és így alszik el (biztos nagyon szépet álmodna ilyenkor). Szerintem ettől jobb az, ha akkor amikor már látom hogy ásítozik, instabil, próbálom afelé terelni, hogy most már hagyjuk ezt a felállok és mászkálok dolgot, és tessék szépen csicsikálni.

  • 2016.09.13 18:49:20R2D2 & C3PO

    Ez nem a szülőn múlik... Be fogja verni. A mennyit az a nem mindegy. Nem érdemes a testi épségével játszadozni, mert a szülők IS megszívják!
    Szerintem.

    Mi is a gyerekbiztos helyekben, az óvatosan-ügyesenben hiszünk. Még nem nőtt fel, nem tudom, bevált... (Én 6 évesen törtem össze először nagyon magam, ő még nincs ennyi... Nagyanyám sopánkodása és akadékoskodása nélkül, esetleg a segítségével meg sem történt volna: a szőnyeg elcsúszása miatt szenvedtem balesetet. Mondanom sem kell: nincs szőnyegünk...)

  • 2016.09.13 19:04:59Doryyka

    A legrosszabb az volt, amikor midkettő felällt kapaszkodva 8-9 hónaposan, de kb 10 hónaposan tudtak csak megülni-vagys derékból megtartani magukat. Álltak, mint a kocsonya... Na az a fejenként 1-2 hónap elég hajmeresztő volt... Akkor gondolkodta,óm, hogy álljak mögöttük, vagy ne-a nemre szavaztam, ne azt tanulják meg, hogy valaki majd úgyis elkapja őket, hanem esni. Bejött.

  • 2016.09.13 20:58:46D2

    Húha! Apuci lusta a ded után menni, aztán még ideológiát is gyárt hozzá???
    Szerintem hagyjad, hogy az anyja óvja. Lehet ésszel is engedni tapasztalni, lehet szólni, figyelmeztetni, megmutatni, hogy hogyan érdemes valamit csinálni, de leginkább megfelelő környezetet kell kialakítani a rutin elsajátításához :P

  • 2016.09.13 21:00:30R2D2 & C3PO

    Doryyka, ez most eszembe juttatta...

    Hogy azt sem árt, ha megtanulja, ha ott vagyok mögötte és mondom, hogy elkapom, akkor merjen ugrani is. Remélem, később is tudni fogja - átvitt értelemben is!
    Asse jó, ha az ember folyton csak magára van maradva minden problémával.

  • 2016.09.13 21:56:45amerea

    taxi33
    A krokodilkönny kifejezés nem ezt jelenti, amire használtad. Nem nagy, kövér könnycseppeket jelent, hanem a kárörvendő műsiratást.



    A magyar szlengben a krokodilkonnyek marmedig nagy kover konnycseppeket jelentenek

  • 2016.09.14 01:52:52Lady Scarlett

    Agyamra megy hogy mindenki lépten nyomon krokodil könnyekről pofázik ha a csecsemő elsírja magát! Köszi első hozzászóló hogy leírtad mit is jelent valójában az hogy krokodil könnyek!

  • 2016.09.14 01:57:08Lady Scarlett

    amerea
    Nem bazdmeg, csak a tudatlan, agyatlan paraszt népség körében jelenti azt!

    A krokodil könnyek az műsírást jelent! Nem valós hanem megjátszott könnyezést!
    Irodalmi szinten is ezt jelenti!

    Csak a tanulatlan parasztjának erről fingja se volt és a köznyelvben módosult a jelentése!

  • 2016.09.14 09:15:16Zephyrous

    amerea

    Nem az a baj, hogy sötét vagy, hanem hogy a hülyeséget hangoztatod és a jót "kijavítod" rosszra. Bravó!

  • 2016.09.14 16:43:45oncogito

    Nem az okosokra, a szakemberekre kell hallgatni, mert azok mást modtak tegnap és mást fognak mondani holnap.
    Bárki bármit mond, a legjobb az anyai ösztön. Baleset akkor is történik,ha minden lépését vigyázzuk a kicsinek.
    Viszont ha elesik, ha beüti magát és a szülő segít, de legalább gyógypuszit ad, az a baba biztonságérzetét növeli.
    Az önállóságra szoktatás nem azt jelenti, hogy magára hagyjuk a bajban. Ha a szülő csak ott áll és nézi, hogy a kicsi szenved, a másokon való segítség sem lesz számára természetes. A tudomány sosem ér fel az anyai ösztönig - ez tapasztalat.

  • 2016.09.14 17:10:07gchg

    A széltől is óvott, védett gyerek nem fog tudni felállni, ha elesik, és gyámoltalan felnőtt lesz belőle. Bizony, hagyni kell, hogy megpróbálja, és kudarcot szenvedjen. Én az anyámmal vívtam csatákat, aki legszívesebben körbepárnázta volna a lakást, meg mindenhová rácsokat rakott volna, nehogy a kisunokája szája egyszer is sírásra görbüljön. Mi ellenben hagytuk elesni (bababiztos lakásban, ahol nem volt elöl hagyva kés, vegyszer, törhető dísztárgy vagy szobanövény), és megpusziltuk őket, valahányszor ez megtörtént. De nem dédelgettük agyon őket, nem csináltunk ügyet az esésből. Ezért ők sem csinálnak. Ha elesnek, akkor felállnak. Ha sírnak is egy kicsit, megvigasztaljuk őket. Ha lesz egy kis sebük, kitisztítjuk, bekötözzük, elmagyarázzuk hogy begyógyul (azt is, hogy nap múlva gyógyul be), és megy tovább az élet. :) Úgyhogy már nagyon jól tudják, hogy a seb, a var alatt új bőr nő, és ez milyen fantasztikus.

  • 2016.09.14 17:10:37gchg

    A széltől is óvott, védett gyerek nem fog tudni felállni, ha elesik, és gyámoltalan felnőtt lesz belőle. Bizony, hagyni kell, hogy megpróbálja, és kudarcot szenvedjen. Én az anyámmal vívtam csatákat, aki legszívesebben körbepárnázta volna a lakást, meg mindenhová rácsokat rakott volna, nehogy a kisunokája szája egyszer is sírásra görbüljön. Mi ellenben hagytuk elesni (bababiztos lakásban, ahol nem volt elöl hagyva kés, vegyszer, törhető dísztárgy vagy szobanövény), és megpusziltuk őket, valahányszor ez megtörtént. De nem dédelgettük agyon őket, nem csináltunk ügyet az esésből. Ezért ők sem csinálnak. Ha elesnek, akkor felállnak. Ha sírnak is egy kicsit, megvigasztaljuk őket. Ha lesz egy kis sebük, kitisztítjuk, bekötözzük, elmagyarázzuk hogy begyógyul (azt is, hogy nap múlva gyógyul be), és megy tovább az élet. :) Úgyhogy már nagyon jól tudják, hogy a seb, a var alatt új bőr nő, és ez milyen fantasztikus.

  • 2016.09.14 21:16:24Dr. Bélus___

    Mit kell ezen ennyit bénázni? Esni fog, nem lehet 7/24-ben a seggében az ember. Eleinte persze talán lehet, de ha már folyamatosan szalad? A fontos, hogy a komoly sérüléseket kivédd, a többi mindegy. Szóval megint az arány középút. De meglepő.

  • 2016.09.15 18:59:33R2D2 & C3PO

    Hát, nem'tom.
    Nálunk totál időjárásfüggő, hogy esés után
    a) megy tovább, mintha semmi nem történt volna
    b) megy tovább, de fájlalja az adott testrészt
    c) kicsit nyavajog
    d) bömböl, mintha valami hatalmas tragédia történt volna.
    Azt sem tudom így eldönteni, hogy akkor most fasza szülők vagyunk, vagy túlféltő majmok. Na mindegy. ;))))

  • 2016.09.18 01:01:19BéLóg

    Krokodilkönny... leírták.
    A gyereket -- ezt is leírták -- az éles és hegyes dolgoktól KELL védeni. Simán kilukasztják a fejét. Ezért a sarkokat le kell védeni megfelelő eszközzel. Ezután az egyéb ÜTÉSEK lehetőségét kell eliminálni (karfák, bútorok, efféle). A legjobb persze, ha a baba szobájában SEHOL sincs ilyen.
    MÁSHOL meg nem hagyjuk egyedül. Erre kell figyelni, a kisbaba eleve képtelen nagyot esni a saját szintjén. Eleve reflexei is vannak, azokban is bízhatunk.

Blogok, amiket olvasunk

FOODY A világ 10 leggazdasabb séfje

A világ leghíresebb séfjei sokkal többek, mint szakácsok, ôk már márkák. Na de ki vezeti azt a listát, ahol Nigella csak az utolsó helyet tudta megcsípni?

ZEM 8 tanács kezdő futóknak, hogy ne hagyd abba a harmadik héten

Bárki elkezdheti, majdnem bárhol végezhető, és egy jó cipőn kívül semmi sem kell hozzá. Adunk néhány tippet, hogyan találhatod meg benne az örömödet, azaz hogyan nem fogod abbahagyni a futást pár hét után.

GADGETSHOP Így válassz okoskarkötőt

Az értékesítési adatok alapján az okoskarkötők az idei év slágercikkei lehetnek. Én is az okoskarkötők szerelmese vagyok, így elárulok néhány titkot, hogy tudj választani a több száz elérhető fajtából.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta