A várandósság alatt ritkán szoktunk a szoptatásra gondolni – a szülésen legyünk túl, aztán majd alakul valahogy. Vannak, akik előre elhatározzák, hogy akarnak vagy nem akarnak szoptatni, és előfordul, hogy a szülés után teljesen máshogy látják a dolgot. A védőnő által javasolt babakelengye-listában azért többnyire szerepel néhány szoptatással kapcsolatos holmi, a bababoltok polcain pedig még nagyobb a kínálat. Simán el lehet verni több tízezer forintot is szoptatáshoz szükséges eszközökre, de ha ügyesek vagyunk, a százezret is túlléphetjük. De tényleg kell ennyi cucc a szoptatáshoz? Egyáltalán mi ez a sok minden? Mit érdemes megvenni és mit nem?
A rövid válasz erre az, hogy semmit. A szoptatáshoz nem kell más, csak anyamell meg csecsemő. Tényleg ez az igazság, ugyanakkor vannak dolgok, amik adott esetben kényelmesebbé tudják tenni a folyamatot. Mutatjuk, mik ezek - bár azt gondoljuk, majdnem mindet ráérünk akkor megvenni, ha majd szükségét érezzük. Ugyanis tényleg előfordulhat, hogy egyikre sem lesz szükség.
Leírom a saját tapasztalataimat, és megkértem pár Porontyos/porontyközeli anyát, írják ők is a tételek mögé, volt-e olyanjuk, és használták-e.
1.Szakirodalom
A szoptatásról szóló könyvek közül a kedvencünk A szoptatás kézikönyve című, de más könyvek is elérhetőek a piacon. De miért kell könyvből tanulni szoptatni, amikor a természeti népek sem tanulják könyvből, se a macska? Ez igaz. Szoptatni a legtöbb anya tud, de nem biztos, hogy ismeri hozzá a megfelelő technikákat, és megvan hozzá minden információja. Nem mindegy ugyanis, hogyan helyezzük mellre a gyereket, és nehézségek esetén mit lépünk. A szoptatást szokás a járáshoz is hasonlítani: a legtöbb ember tud járni, de ezt is meg kellett tanulnunk, és a tanulási folyamat során sokszor elestünk vagy segítségre volt szükségünk.
Természetesen nem muszáj könyvet venni pénzért, amikor a neten is rengeteg információt megtalálunk, ha szerencsések vagyunk és jó a védőnőnk vagy a gyerekorvosunk, akkor ő is tud segíteni, ha pedig feltétlenül könyvet akarunk lapozgatni, akkor kölcsönkérhetjük a barátnőinktől vagy akár a könyvtárból is.
Andi: nem volt, de a terheskönyvemben volt szó szoptatásról
Primilla: A könyvek semmire se voltak jók (bár terhesen még azt hittem, hogy jaj, de felkészültem). Néhány végigsírt nap után jött a nővérem, mindent elmagyarázott, és megmutatott, onnantól ment, mint a karikacsapás.
Kata: nem volt, de a terheskönyvemben volt szó szoptatásról
Marilla: Nem volt, és ha valami érdekelt ezzel kapcsolatban, rákerestem az interneten.
2. Szoptatós ruházat
Első terhességem alatt a kórházi táska tartalmaként javasolták a szoptatós hálóinget – láttam is szépeket, de egyszerűen nem volt szívem 7-10 ezer forintot adni értük. Végül az első napokban - hetekben sima hálóingben, majd trikóban és pizsamanadrágban szoptattam. A nem otthon történő szoptatáshoz kényelmesebbnek találtam a pántos trikó fölé vett lenge felsőt (trikó lehúz, felső felhúz), mert jobban takarta a mellemet, mint a kifejezetten szoptatós póló. Vagyis számomra totál pénzkidobás lett volna szebbnél szebb szoptatóscuccokat beszerezni – de van, akinek meg pont az lesz kényelmes.
Ide tartozik még a szoptatós melltartó, ami szintén nem kötelező. Az első napokban eleve sokkal hasznosabb melltartó nélkül lenni, később használhatjuk a sima melltartónkat vagy némi ügyességgel átalakíthatunk régi melltartókat szoptatóssá. Ha kényelmesebbnek találjuk a szoptatós melltartót, természetesen vegyünk nyugodtan, de mielőtt veszünk tíz darabot, várjuk meg, mekkora lesz a mellünk a tejbelövellés után: lehet, hogy még nőni fog, a szoros melltartó pedig számos problémához vezet.
Andi: póló, hálóing nem volt, melltartók igen, és nagyon jók voltak.
Primilla: Pár darab merevítő nélküli, nyúlós anyagú, nagyon jó minőségű Triumph melltartót vettem, kiválóan megfeleltek a célnak. Sajnos a kedvenc egyberuháimban nem lehetett szoptatni, ez nagy fájdalom volt, mert nem vagyok egy farmeres nő, de megoldottam más nadrág-blúz kombókkal.
Kata: csak melltartók, más nem
Marilla: Csak melltartóm volt kifejezetten szoptatós darab, és csak kb. fél évig. Otthon lenge felsőrészeket hordtam, ha pedig kimozdultunk, középen kigombolható darabokat.
3. Szoptatóspárna
A szoptatóspárna az az U alakú (néha i alakú) holmi, amire rátehetjük a babát, vagy fekve szoptatásnál megtámaszthatjuk vele a hátát, és úgy könnyebb szoptatni. Ez főleg az első napokban, a fejüket még tartani nem képes csecsemőknél lehet szükséges, különösen, amikor még nem tanultuk meg a helyes mellre tételt: ilyenkor ugyanis nem árt, ha egyik kezünkkel fogjuk a baba fejét, a másikkal a mellünket, így cuppantjuk rá a babát, a testét meg eközben tartja a párna.
Szoptatóspárnát egyáltalán muszáj venni: megteszi helyette egy sima (keményebb) párna, de ügyes baba-mama páros párna nélkül is simán boldogul.
Andi: Volt, de nem használtam
Primilla: nem vettem, párna azért akad otthon néhány.
Kata: nem volt
Marilla: Nem volt, párnákat használtam.
4. Melltartóbetét
A melltartóbetétből létezik eldobható és mosható is, mindegyik arra való, hogy ha épp nem szoptatunk, de mégis tej folyik a mellünkből, akkor a melltartóba helyezett kis párnácska azt felfogja. Egyéni különbségek vannak abban, kinek mennyire folyik a teje – ez azt jelenti, hogy lehet, hogy szükségünk lesz egy csomó melltartóbetétre, és lehet, hogy soha egyetlen darabra sem lesz szükségünk, mert csak akkor jön a tej, amikor a baba ránk cuppan. Ezért ebből sem érdemes előre hatalmas készleteket feltankolni, annyi legyen, hogy ha tényleg kelleni fog, legyen egy adag.
Andi: Volt, használtam.
Primilla: Eleinte szükség volt rá, de pár hónap alatt beállt a kereslet-kínálat, és nem volt túltermeléses válság.
Kata: volt, használtam, de még mennyit!
Marilla: Volt, de csak pár hónapig.
5. Szoptatósfotel
Szoptatni lehet fekve vagy ülve. Ülésnél jó, ha az anya hátát és karját megtámasztja valami – például egy jó fotel. Ehhez nem kell szoptatósnak lennie, elég, ha van háttámlája meg kartámlája. Lehet, hogy fekve szeretünk majd szoptatni, és fel sem merül a fotel, és az is lehet, hogy gyorsan evő babánk lesz, aki fél perc alatt becuppantja az adagját, és mire elfáradna a karunk vagy a hátunk, rég végzett. Lehet, hogy ilyen vagy olyan ok miatt csak rövid ideig tudunk majd szoptatni, és felesleges befektetésnek tűnik venni ezért egy bútort.
A cikk szerzője ugyan elfogult a saját szoptatós hintaszéke irányába, melyet imád, de azért lássuk be, valószínűleg túl lehet élni enélkül is.
Andi: nem volt, de volt otthon normál fotel
Primilla: Hát az volt, van, imádom, ma is abban írom a cikkeket, abban kávézom, szóval szoptatáson kívül is alap bútordarabbá vált.
Kata: nem volt, de nálunk is volt más fotel
Marilla: Nem volt, mindig fekve szoptatok.
6. Mellbimbókenőcs
A szoptatás megviseli a mellbimbókat, különösen az elején – később hozzáedződik (olyan, mint amikor az új cipő feltöri a lábunkat). A szoptatási tanácsadók a színtiszta lanolinból készült kenőcsökre esküsznek, amit elvileg gyógyszertárban, készítős formában is lehet kapni. A kereskedelmi forgalomban kapható krémek közül is azok a jók, amikben csak lanolin van, semmi más – természetesen ezek a legdrágábbak is.
A mellbimbónk főleg akkor fog fájni és kisebesedni, ha rosszul kapja be a baba (a bimbóudvart is a szájába kell vennie, mert ha csak a bimbót szopogatja, akkor tuti kisebesedik). Ha jól tesszük a szájába és szoptatás után egy kicsit elkenjük rajta az anyatejet, akkor lehet, hogy egyáltalán nem lesz szükségünk kenőcsre. Egy másik iskola olívaolajjal keni be a mellbimbót, ez is egy lehetőség.
Andi: volt, használtam, de minek.
Primilla: De hát a mellbimbót bekapja a gyerek, dehogy kentem! Bár, ha szükség lett volna rá, biztos alkalmaztam volna valamit.
Kata: igen, igen, igen, csak lanolinos, életmentő volt!
Marilla: Nem volt.
7. Mellszívó készülékek és anyatejtároló edénykék
Régebben azt tanították, hogy a fejés elengedhetetlen velejárója a szoptatásnak, de ma már tudjuk, hogy nem így van. Ettől még persze előállhat olyan élethelyzet, amikor szükség van rá – főleg akkor, ha szoptatási időben nem tudunk a baba mellett lenni, és más eteti meg lefejt tejjel.
Léteznek elektromos mellszívók és kézi mellszívók – van, akinek az elektromos fájdalmat okoz, van. akinek a kézi pumpától begörcsöl a keze. Ez tényleg az a dolog, amiből mindenkinek más válik be, és nem tudjuk, amíg ki nem próbáltuk. A legjobb, ha vásárlás helyett megpróbálunk kölcsönbe szerezni – néhol a védőnőnél is lehet kölcsönözni, és ha bevált és szükségét érezzük, még mindig vehetünk egy sajátot.
A mellszívás alternatívája a kézi fejés, amit nem árt megtanulni. Erről kiváló videók vannak a neten (pl. itt), de azért mi inkább azt javasoljuk, próbáljuk meg hozzáértő személytől élőben megtanulni.
Anyatejtároló edénykékre vagy zacskóra akkor van szükségünk, ha fejünk, és a lefejt tejet tárolni/fagyasztani szeretnénk. Erre ideális esetben egyáltalán nincs szükség – nagyobb mennyiségben akkor lehet rá szükség, anyatejes babánk koraszülöttség vagy más probléma miatt kórházban van, és lefejt tejet viszünk be neki; vagy akkor, ha anyatej donorok vagyunk.
Andi: kézi mellszívóm volt (kölcsönkaptam), használtam, és fagyasztáshoz zacskókat is.
Primilla: Haha! Az első napokban kínkeservesen lefejtem pár centilitert, erre megérkezett a gyerekorvos, és nem tudtam betenni a hűtőbe (az nálunk komoly túra a gyerekszobától a konyháig, lépcsőzés, meg minden). A drága anyatej meg ott punnyadt egy óráig a szobahőmérsékleten, na, akkor lett elegem a fejésből egy életre, soha többet!
Kata: kézi mellszívó és edények is, használtam őket
Marilla: Nem volt, a gyerek egyéves koráig szinte óránként szopott, nem volt szükség mellszívóra, tejtárolásra pláne nem.
8. Cumisüveg
Cumisüvegre lehet, hogy szükségünk lesz, és lehet, hogy nem. Az elején eleve érdemes kerülni a cumisüvegezést, hogy elkerüljük a cumizavart (amikor a baba elfelejt mellből szopni, mert annyira rákattan az üvegre). Ennek érdekében vásárolhatunk szoptatásbarát cumisüveget, amelyek viszont jóval drágábbak a simánál. A szoptatásbarát cumisüvegek és rokonaik listáját itt foglaltuk össze.
Egyikből sem érdemes előre feltankolni, mert lehet, hogy egyáltalán nem lesz rájuk szükség.
Andi: Volt, fejéshez használtam, később vízhez.
Primilla: Volt, vizet ittak belőle a gyerekek nyáron.
Kata: volt, használtam
Marilla: Két és fél évig nem volt, utána cumisüveggel próbáltam leválasztani a kölköt. Most három éves, azóta is cumisüvegből issza az esti tejadagot, aztán szopik.
9. Bimbóvédő és bimbókiemelő
Ez két teljesen különböző dolog, csak azért tárgyaljuk őket egyszerre, mert gyakran összekeverik őket. A bimbóvédő egy műanyag, mellbimbó alakú tárgy, amit a mellbimbónkra helyezhetünk szoptatások alatt, így a baba nem azt kapja be, hanem a műanyagot. Valójában az esetek többségben teljesen felesleges, inkább csak plusz macera, eggyel több dolgot kell fertőtleníteni – de ha kényelmesnek találjuk, kárt nem okoz.
A bimbókiemelő azoknak a kismamáknak ajánlott, akiknek befelé forduló mellbimbójuk vagy lapos mellbimbójuk van. Ez egy műanyag kagyló, amit a melltartóban kell hordani, nem szoptatás közben, hanem pont a szoptatások között, vagy ha már tudjuk, mikor lesz legközelebb szoptatás, akkor fél órával előtte feltehetjük. Nem biztos, hogy szükség van rá, előfordul, hogy a befelé forduló mellbimbó magától kiemelkedik, de az is, hogy a bimbóemelő sem segít rajta.
Andi: Bimbóvédő volt, nem használtam, nem vált be.
Primilla: Nem, de nem is volt rá szükség.
Kata: bimbóvédő volt, nem vált be
Marilla: Nem volt.
10. Szoptatós kendő
Szoptatós kendő néven valójában egy csomó dolgot árulnak: van, ahol ez egy sima, nagyméretű kendőt jelent, van, amelyik egy bő lebernyeget, és van, ahol egy nyakba akasztható kötényszerű anyagot. Akkor jön jól, ha szeretnénk kimozdulni a szoptatott babánkkal, de kényelmetlennek érezzük a nyilvános szoptatást. A nyilvános szoptatással kapcsolatban igencsak ellentmondó véleményekbe és vérre menő harcokba futhatunk bele – csináljuk úgy, ahogy nekünk kényelmes.
Szoptatós kendőt akkor érdemes vásárolni, ha már belejöttünk a szoptatásba, eljött az a pillanat, hogy babástul kimozdulunk, és úgy érezzük, a meglévő ruhatárunk mindehhez elégtelen. A szoptatós kendőt kiválthatja egy vékony anyagból készült, bő felső, egy sima, nagyméretű kendő, letakarhatjuk az akció helyét textilpelenkával, félrevonulhatunk valahová, ahol senki se lát, vagy döntetünk úgy, hogy lefejt tejjel, cumisüvegből etetünk (bár ez lényegesen kényelmetlenebb az összes többinél).
Andi: textilpelenkát vagy random kendőket használtam.
Primilla: szintén
Kata: nem emlékszem nyilvános szoptatós szitukra
Marilla: Ha valakit zavar, hogy nyilvános helyen szoptatok, takarja le a fejét szoptatós kendővel és nem fogja látni.
