Aki meglépte: alapított egy iskolát, ahol jól érzi magát a gyerek

Zanza!

A legtöbb szülő csak álmodozik róla, Budán viszont valósággá vált: olyan iskola indul szeptemberben, ahol azok a gyerekek is megtalálják a helyüket, akiknek a „rendes” közoktatásban nincsenek sikerélményeik. Jó, ez így még nem is durranna akkorát, hiszen azért van elég alternatív iskola (vagyis elég éppen nincsen, de azért önmagában nem is akkora csoda, hogy van ilyen iskola). Amiről viszont tényleg csak álmodozik a legtöbb szülő, azt Dechertné Gelencsér Anna meg is lépte: nem csak várt, és kereste a megfelelő iskolát, hanem gondolt egyet, és létrehozta saját iskoláját, a Gyerekszem.pontot.

Maga is meglepődött, hogy mekkora az érdeklődés és az igény egy olyan iskolára, ahol valóban a gyerekek szempontjai az elsők és a legfontosabbak. Pedig – hangsúlyozza – marketingre egyáltalán nem költöttek. Amikor már megvolt az épület, ami szerinte a szűk keresztmetszet egy iskolaalapításnál, ha az megvan, akkor már minden halad a maga útján – létrehozott egy facebook eseményt, amire több tucat érdeklődő szülő is eljött.

14596226371057
Fotó: www.budaisuli.hu

Először azt gondolta, hogy elsősorban sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekek szülei fognak érdeklődni, de szépen lassan kiderült, hogy szó sincs róla. Helyettük azok jöttek, akiknek a gyerekével nincs semmiféle baj, legalább is olyan nincs, amiről „papírjuk van”. Mégsem érzik jól magukat az iskolában, valami miatt kilógnak a sorból, de legfőképpen nincs sikerélményük.

Tipikus, ahogy az ismerkedő foglalkozást követő szülői konzultáción az egyik hatéves kisfiú megkérdezte, hogy miért kell neki egyáltalán iskolába járni? Írni, olvasni már tud, egy csomó mindent meg tud tanulni a könyvekből, és az apukája is meg tud neki tanítani mindenfélét. Akkor miért van szükség az iskolára?

Ez egyébként a kor oktatásának nagy kérdése is, korábban írtunk is már róla, hiszen már bárki, bármilyen infót megtalál az interneten pár perc böngészéssel. Vagyis tulajdonképpen egy okos hatéves kisgyerek kérdésére kell jó választ adnia egy iskolának, és akkor minden rendben lesz.

Nem elég, ha a gyerek passzívan részt vesz az órákon, nem elég „hallgatónak” lenni, a gyerekek aktív részvételt szeretnének, hogy maguk jöjjenek rá, maguk tapasztalják meg a dolgokat. Alkalmazzák például az Angliában gyakorolt projektoktatást, amelyben ugyanazt a témát hosszan körüljárták több tantárgy óráin is, vagy a rendszerelméletet (ez Finnországban népszerű), hogy a gyerekeknek összeálljon a jelenségek, dolgok közötti összefüggés.

Mindezt a közoktatás keretein belül, hiszen abból semmiképpen sem engednek, hogy legyen átjárás a hagyományos oktatásba, a gyerekek tovább tudjanak tanulni. Az iskola nem lehet zsákutca.

Az iskola szeptemberben három, egy első, egy harmadik, és egy ötödik osztállyal indul, felmenő rendszerben, húsz-húszfős létszámmal. Gelencsér Anna szerint így nincs is szükség a kezdéshez olyan nagy létszámú pedagógus gárdára, holott az alternatív oktatásnak a megfelelő szakemberek megtalálása igazán gyenge láncszeme.

14596226367975
Fotó: www.budaisuli.hu

Így tanítani ugyanis nehéz, és sokkal több készülést, lelkesedést kíván a tanártól, ami fárasztó, és persze sokkal bonyolultabb, mint frontálisan kiállni az osztály elé, leadni az anyagot, majd a következő órán kikérdezni, és ha nem megy, bevágni az egyest, mert attól biztos tudni fogják.

A Gyerekszem.Pont suliba olyan tanárok jelentkeztek elsőként, akik szűknek érezték a közoktatás kereteit, és más szemlélettel és módszerekkel szeretnének hozzáállni a tanításhoz. Gelencsér Anna szerint ez érthető: hamar belefárad a pedagógus, ha állandóan önmagát ismétli, és semmi újat, érdekeset nem visz a munkájába.

Ez a hozzáállás, és az itt létrejövő szellemi eredmények lesznek egyébként az iskola legfontosabb tőkéje. A pedagógusok megosztják egymással a jó tapasztalataikat, vagyis egymástól is tanulnak. Emellett folyamatosan monitorozzák és dokumentálják is ezeket, hogy ezt a szellemi tőkét tovább tudják adni, meg tudják osztani másokkal. Ettől lesz az iskola tanulószervezet, ami az intézmény pedagógiai programjának alapját jelenti.

Az ember azt várná, hogy egy ilyen nagy munka mögött, mint egy iskolaalapítás, van a háttérben egy titkos tőkés, aki megfinanszírozza a dolgot, de jelenleg nincs. A szülők hegyeket mozgattak meg, és jelentős támogatást adtak össze. De még így is további támogatókra van szükség, mert a működési engedélyeztetés során további komolyabb kiadások merültek föl.

Az informatikai hátteret szerencsére egy támogató cég, a Tigra biztosította, ami nagyon nagy segítséget jelentett, mivel nyilván nem a pattintott kőbalta használatára szándékoznak felkészíteni a gyerekeket, hanem az aktuális kor kihívásaira. Ehhez pedig korszerű eszközök és megfelelő szélessávú internet kell.

14596651535501
Fotó: www.budaisuli.hu

Az iskola egyébként egy szülőt sem szeretne meggyőzni arról, hogy igaza van, nem is érzi feladatának, mivel a hasonló szemléletű családokat igyekszik megszólítani. Döbbenetes volt viszont látni - mesélte Gelencsér Anna -, hogy sok szülőben mekkora az elkeseredettség, mert a gyerekük szenved az iskolában. A budai suli létrehozásakor nagyon fontos volt a támogató környezet, és nagy öröm látni, hogy egyre többen vannak azok a szülők, akik nem csak legyintenek a gyerek bajára „Én is túléltem az iskolát, te is túl fogod valahogy”, hanem keresnek valami mást, jobbat.

Mert nem biztos, hogy a gyerekben van a hiba, ha nem mennek jól a dolgok. Tulajdonképpen az egész iskolaalapítást Vekerdy Tamás egy gondolata ihlette: ha a gyerek nem érzi magát jól az iskolában, akkor el kell vinni egy másikba. Ha ott sem érzi jól magát, akkor magániskolába kell vinni. Ha nincs, akkor alapítani kell egyet. Ezt csinálták meg Budán, ami a civil kurázsi egy lenyűgöző példája, csak sok sikert tudunk kívánni hozzá. 

Blogmustra