SZÜLŐSÉG

Dolgozzon-e nyáron a gyerek?

2016. május 30., hétfő 21:17

Hol a gyerekben, hol a szülőben fogalmazódik meg az igény, hogy a nyári szünetben valamilyen munkát is végezhetne a fiatal. A motiváció különböző lehet: a gyereket a legtöbbször az extra pénz vonzza (bár nem ez az egyetlen elképzelhető hajtóerő), a felnőttet pedagógiai szempontok is vezérlik, mint például, hogy tanuljon fegyelmet, felelősséget a gyerek. Számos kérdés merülhet fel a szülőben: erőltesse-e, milyen jellegű legyen a munka, esetleg töltse-e ő be a munkaadó szerepét azzal, hogy fizet bizonyos plusz feladatokért?

A gyerekek szülői hozzájárulással 15 éves kortól dolgozhatnak, tehát a kisebbeket eleve nem érinti az „igazi” munka kérdése. Ettől függetlenül felmerülhet számos lehetőség: zsebpénzért segíteni ismerősnél, otthon végezni olyasmit, ami egyébként nem lenne dolga valamilyen plusz juttatásért, esetleg önkéntes munkát vállalni, ingyen segíteni valakinek, aki rászorul, például naponta egyszer megsétáltatni a szomszéd kutyáját, aki törött lábbal fekszik otthon.

shutterstock 48837427

A körültekintően megválasztott, nem túlzásba vitt munkának számos lélektani előnye van, de egyet szögezzünk le: a gyerek számára a nyár alapvetően a regenerálódás, pihenés időszaka kell, hogy legyen, és a szülő felelőssége, hogy csak annyi munkát engedjen, ami ezt nem veszélyezteti. Persze sehol nincs precízen leírva, mi a sok, de az biztosan sok, ha a gyerek az egyhetes zenei fesztiválja gyűjt, és a nyár többi részét munkával tölti.

Javaslatom, hogy a szünidő felénél ne legyen több a munkával töltött idő, legalábbis, ha komolyabb, mondjuk napi négy órás munkáról beszélünk. Persze, más a helyzet, ha a gyerek az egész nyarat a vidéki nagymamánál tölti, és vállal naponta egy óra segédkezést némi plusz pénzért. Fontos, hogy a napon belül is legyen láblógatós idő, azaz a nyári szünet azért maradjon nyári szünet a munkás hetekben is, legyen idő munka után is biciklizni, hosszasabban olvasni, akár egy délutáni strandolásra.

Jó dolog a munka abból a szempontból, hogy a gyerek megtapasztal egy másfajta világot, mint az iskoláé, hogy növekedhet az önbizalma, a kompetencia-érzése azon keresztül, hogy valami hasznosat tett, létrehozott valami kézzelfoghatót, és helytállt újfajta kihívások között. Azonban ne feledjük, hogy a gyerek az gyerek: a szülő támogatására van szüksége a tevékenység kiválasztásában, megszervezésében.

Persze, nem kell minden pillanatban fogni a kezét, például helyette felhívni a megadott telefonszámot, mert úgy éppen a sikerélményt csökkentjük. De legyen ott a szülő az együttgondolkodásban, és próbáljunk testhezálló feladatot találni! Olyat, ami illik a gyerekhez, beleesik az érdeklődési körébe, például az állatok iránt érdeklődő gyerek gondozhat állatokat, aki szeretne óvónő lenni, annak találhatunk olyan családot, ahol besegít az anyának tinihez mért felelősséggel, például, amíg a szülők otthon pihennek, ő játszik a kisgyerekkel, vagy mesél neki.

A kiskamaszt ne vessük bele teljesen idegen környezetbe, inkább ismeretségi körben találjunk neki lehetőséget, esetleg a testvérek, vagy barátok együtt vállaljanak feladatot. És fontos, hogy a szülő teljes mellszélességgel biztosítsa a védelméről, arról, hogy bármilyen konfliktus adódik, hozzá fordulhat a gyerek. Azaz, vegyük figyelembe, attól, hogy dolgozik, még nem nőtt fel hirtelen.

Nagyszerű, ha a gyerekben magában merül fel olyan igény, hogy önzetlenül segítsen, azaz önkéntes jelleggel vállaljon munkát. Valószínűbb, hogy megtörténik ez, ha ebbe nőtt bele, a szülőktől is látta, idejük, energiájuk egy részét ingyen odaadják. Előfordult, hogy egy gyerek munkát vállalt pénzért, de az összeget félretette valakinek, akiről tudta, rosszabb sorsú, mint ő.

Ilyen gesztusokat látni felemelő, de ne várjuk el: érthető és egészséges, ha a fiatal, aki most először dolgozik, szeretné azt is megtapasztalni, hogy pénzt kap érte, amin megvehet valami olyasmit, amit a szülőktől egyébként nem kapna meg. És legyen is így, azaz ne várjuk, hogy olyanra költse, amit eddig a szülő finanszírozott.

Ha viszont tényleg önkéntes munkát vállal, akkor mi se fizessünk érte, mert az ilyesminek épp az altruizmusból, azaz önzetlen segítésből származó önbecsülés-növekedés a jutalma. Ha mégis ki akarja fejezni elismerését a szülő, akkor szavakkal vagy közös élménnyel tegye, ne tárgyi jutalommal, és ne ígérje be előre, mert akkor az nem ajándék, hanem fizetség.

shutterstock 111970694

Kerüljük el, hogy az otthoni kapcsolatokba belekeveredjen a pénz, azaz ne legyünk a gyerek munkaadói. Legfeljebb csak közvetítőként vegyünk részt. Azaz, rendben van, ha anya a kolléganőjétől hazahoz némi varrnivalót az ügyes kezű gyereknek, és ő adja át a pénzt, de akkor világos, hogy az jár, nem pedig anyától kapja. De rossz üzenete van, ha a családi befőzésnél kap pénzt a gyerek a barackhámozásért, vagy a nagytakarításnál az ablakpucolásért, mivel a család egy közösség, ahol nem üzleti alapúak a kapcsolatok. Inkább azért pucoljon barackot a gyerek, mert ő is a család része! Hogy mennyit és mikor, abban lehet egyezkedni, ha épp ezt utálja, hát vállaljon mást.

A nyári munka tehát jó dolog, legalábbis ha a gyerek elég felelősséget kap ahhoz, hogy sikerélményhez juthasson, de nem túl sokat, hogy túlterhelődjön. A gyerek tizenéves korában még szükséges a szülő segítsége a kitalálásban, problémák orvosolásában.

Cziglán Karolina
pszichológus 

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2016.05.31 07:04:01R2D2 & C3PO

    35-40 órás hetek után?!? Legalább a szülők legyenek már észnél, ha a tanároknak rég elment! Semmiképp...
    Ahhoz normális iskolák kellenének, ami 9-kor kezdődik és max napi 6 tanóra van. Amíg ilyen az iskola, bőven kapnak tapasztalatot a kölykök! Nem kell nyári szivatás!

  • 2016.05.31 07:44:31Hörömpő cirkusz világszám

    R2D2: A fiam nem érezte szívatásnak a munkát. Saját maga kereste, örömmel végezte. A nyári táborok közötti időszakot töltötte munkával, ami kb. egy-másfél hónapnyi idő volt. Minden nyáron dolgozott, az egyetem alatt is és mindig saját elhatározásából.

    Az unokahúgom 18 évesen szintén saját maga kereste a nyári munkáját: februárban jelentkezett, március-áprilisban voltak az interjúk, a londoni Olimpia kezdete előtt egy hónappal utaztak ki és a Paralimpia után jött haza. Gyakorlatilag az egész nyarat végigdolgozta. Az olimpiai faluban dolgozott. A nyelvtudással nem volt probléma, úgy jött haza, hogy keresett egy csomó pénzt, megismert egy csomó embert a világ minden tájáról és azóta az ausztrál dialektust is simán érti.

    Mindkét gyerek több lett a nyári munkák által: felelősségteljesebb, tapasztaltabb, érettebb, nyitottabb. Persze nem vagyunk egyformák, akinek nincs igénye rá, ne dolgozzon. Nyaraljon, pihenjen, csinálja azt, amit szeret.

  • 2016.05.31 11:11:40A kulcslyuk szelleme

    Régebben volt nyári szakmai gyakorlat, gondolom most is van ilyen. Ez is "munka", ráadásul nem is önként vállalt.

  • 2016.05.31 11:17:57A kulcslyuk szelleme

    Nyolcadikban alig vártam a nyarat, hogy végre mehessek a gyárba dolgozni.:-) Ezzel valahogy azt éreztem, hogy most már kezdek felnőtt lenni.
    Középiskolás koromban minden nyáron dolgoztam, igaz, max egy-egy hónapot. Egyrészt, mert csórók voltunk és örültem, hogy kereshetek egy kis pénzt, amivel megkönnyítem a szüleim életét, másrészt, akármilyen furcsa is, de örültem, hogy csinálhatok valamit, mert eléggé unatkoztam nyáron. Nekem jól esett az elfoglaltság.
    Főiskola/egyetem alatt pedig teljesen önellátó voltam, szinte egész nyáron (és egy idő után év közben is) dolgoztam, hogy legyen miből élni.
    Amíg mások strandoltak/buliztak én dolgoztam. Ez nem panasz, mert nem is különösebben érdekelt a dolog.

Blogok, amiket olvasunk

JÓ FÉNYEKET Szelfi tippek kezdőknek és függőknek

Fejlődni mindig lehet, és garantálom, hogy az itt felsorolt tippek közül még a Kardashian lányok sem ismerik mindegyiket! Sosem értetted, másnak hogy lesznek mindig tökéletesek a képei? Hát így

ÚTIKALAUZ ANATÓMIÁBA Miért olyan makacs az ekcéma?

A világ egyik legelterjedtebb bőrbetegsége, gyakran hosszú hónapokig vagy évekig is eltarthat, ameddig javulni kezd az állapot. Sőt, gyakran a terápia ellenére hullámzó ritmusban, újra és újra visszatérnek a tünetek. Min múlik a tartós gyógyulás?

LELKI ZÓNA A szépség mellékhatásai

Ami szép, az jó is! Ez az összefüggés automatikus működésbe lép, ha más emberekről mondunk ítéltet – akkor is, ha racionális énünk nem ért egyet vele. A kedvező fizikai megjelenés átterjed az egyén megítélésének más dimenzióira is.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta