SZÜLŐSÉG

Idegen nyelv óvodáskorban: mikor és hogyan?

2016. március 10., csütörtök 12:44

A „kell-e óvodás gyereknek idegen nyelvet tanulni?” kérdéskör legalább olyan remek alkalom a késhegyre menő vitára, mint az eldobható vagy textilpelenka, cumival vagy anélkül altatás témája: sok szülő már-már vallásos meggyőződéssel érvel az igen vagy a nem mellett.

Van, aki egyáltalán nem bízza a véletlenre, és a még járni sem tudó gyerekét is nyelvi foglalkozásokra hordja, és van, aki simán elhiszi, hogy majd az iskolában, érettségiig, tanterv szerint megtanulja a gyerek a nyelvet.

Lépjünk egy kicsit túl „a kisgyerekre úgy ragad az idegen nyelv, mint a kosz, hülye lennék nem kihasználni” és „az egyetlen, amire szüksége van, az a szabad játék” típusú érveken, és nézzük, mit mondanak a szakemberek.

Pszichológus: játsszon inkább!

A pszichológusok általában úgy vélekednek, hogy az óvodáskornak az önfeledt játékról kell szólnia, vagyis, ha valaki le akarja ültetni a gyerekeket, hogy mindenféle (idegen)nyelvi szabályokkal tömje meg a fejüket, hát az fájdalmas kudarc lesz mindenkinek. Ekkor alakul ki ugyanis az anyanyelvvel kapcsolatos szabályrendszer, amit teljesen értelmetlen más nyelv szabályaival megkeverni. A spontán nyelvi utánzás – mint leghatékonyabb nyelvtanulási módszer – pedig még az iskoláskor elején is megvan a gyerekekben, úgyhogy egyáltalán nem marad le semmiről, aki csak 7-8 évesen kezd idegen nyelvet tanulni.

Persze a dolog nem ilyen egyszerű, ugyanis léteznek más, játékos módszerek is, amik viszont elég hatékonyak, és legalább ugyanilyen szórakoztatóak is. A tapasztalatok szerint, ha játékosan, a gyerekek tevékenységéhez illeszkedve (akár az óvodai nevelés alatt) veszik elő az idegen nyelvet, azzal már elég jó eredményeket lehet elérni. 

Azért ne legyenek illúzióink, a gyerek az óvodai nyelvoktatás során, mondjuk, heti egy-két órában nem fog megtanulni egy nyelvet sem, de nem is ez a cél. Hanem az, hogy az idegen nyelv ne hangozzék „idegenül”. Egy példával szemléltetve az óvodai nyelvi foglalkozások nagyjából úgy viszonyulnak a szabatos nyelvoktatáshoz, mint a játékos vízhez szoktatás az úszásoktatáshoz: úszni ugyan nem tanulnak meg a gyerekek, de legalább nem is ijednek meg, ha víz éri a testüket.

Nyelvtanár: sosincs elég korán

A nyelvtanárok ezzel szemben általában úgy vélekednek, hogy a nyelvtanulást nem lehet elég korán elkezdeni. Ott van mindjárt a különböző anyanyelvű apától és anyától született gyerekek esete, akik magától értetődően sajátítják el mindkét nyelvet, sőt, ha a két szülő közös nyelve egy harmadik (mondjuk a magyar anya és holland apa egymással angolul beszél), akkor azt is.

Ugyanakkor azt ők is belátják, hogy heti egy-két óra ehhez nyilván nem elég, a két tannyelvű óvodák azonban már jó nyomon járnak: vagyis azok, amelyekben a nevelési idő legalább felében csak az idegen nyelven érintkeznek a gyerekekkel. Igaz, ez már nagyjából úgy hangzik, mintha fogadnánk egy francia nevelőnőt, és körülbelül annyiba is kerül.

De mi van akkor, ha az óvodában nincs alkalom a nyelvtanulásra, délután viszont el tudná vinni a szülő a gyereket a foglalkozásokra? Nos, meg lehet vele próbálkozni, de erőltetni semmiképpen sem érdemes (ahogy ezt nagyjából minden másról is el lehet mondani). El kell fogadni, ha a 4-5-6 éves gyerekünk délután ötkor már egyáltalán nem kíván angolozni, hanem helyette inkább a játszótéren rohangálna. Nagyon fontos viszont a megfelelő módszerrel dolgozó tanár kiválasztása, akinek  tényleg nagyon jó a kiejtése. Mivel ilyenkor még a gyerekek spontán  utánozzák a szavakat, ha rosszul rögzülnek, később nehézségek adódhatnak belőle. 

Attól azonban óva intik a szülőket, hogy a kiváló, ám nem anyanyelvi nyelvtudásukat otthon, a gyereknevelés során kamatoztassák. Vagyis bármilyen jól is beszél az anya, mondjuk, németül, a saját gyerekéhez beszéljen inkább a saját anyanyelvén, mert csak úgy lehet hiteles. Persze mondókázni, mesét olvasni, CD-t hallgatni lehet idegen nyelven, ha a gyerek is benne van. Ellenkező esetben inkább ne.

Logopédus: baj nem lesz belőle

Az esetek többségében nem  okoz bonyodalmat a gyerek nyelvi fejlődésében a korai idegennyelv-tanulás, a logopédusok szerint azonban általában érdemes lenne addig várni az intenzív nyelvtanítással, amíg a gyerek beszédhibái, nyelvi akadályozottságai megszűnnek. Persze, van olyan kisgyerek, akinek éppen azért okoz sikerélményt az angol vagy a francia nyelv, mert nincsenek benne azok a pörgős r hangok, amiket, mondjuk éppen nem tud kiejteni, vagyis itt sincs általános válasz, figyelni kell a gyereket és mérlegelni kell az adott helyzetet.  

Ha nem oviban, akkor mikor?

Általában azt javasolják a szakemberek, hogy ha a gyerek nem kezdett el már az óvodában megismerkedni az idegen nyelvvel, akkor semmiképpen sem akkor kezdje, amikor éppen írni-olvasni tanul. Vagyis ne az általános iskola első osztályában, hanem csak másodiktól. Az írás-olvasás ugyanis már maga is egy olyan új tudás, mintha egy új nyelvet sajátítanának el a gyerekek, nem érdemes tehát összezavarni őket. A valóságban persze ez nem egészen így szokott lenni, a kétnyelvű iskoláknak ugyanis az egyik kimondott vonzereje, hogy már az első pillanattól gondot fordítanak a hatékony nyelvoktatásra, vagyis legtöbbször nem tehetik meg, hogy várjanak egy évet. 

Ha viszont mégis kivárják, akkor szülőként nyugodtan tekintsük ezt plusz pontnak az iskolaválasztáskor. 

Ne maradj le semmiről!

Blogok, amiket olvasunk

JEGYZETLAP Posztnyár szindróma

Ha csak sóhajtozunk, és utáljuk, hogy vége, egyre nyomorultabbul érezzük magunkat. Négy lépés, hogy a szeptembert is élvezni tudd!

STÍLER Netes szépségdilik: ezeknek ne dőlj be

Ha nem akarsz úgy kinézni, mint egy cirkuszból szabadult bohóc, ne a csodatévő appok képeinek higgy, hanem a tükörnek. Az ugyanis nem halványítja el a bőrhibákkal együtt a sminkedet is.

HOMÁR Fifikás, de bebukott parkolóteszt budán

Jó napot, miért büntetnek meg, ha még a fizetőövezet kezdetét jelző tábla előtt parkolok, a nem fizető zónában? Csak. Parkolócég, 12. kerületi módra.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta