Elsőre tényleg furán hangzik, de egy a PLOS ONE című folyóiratban nemrégiben megjelent tanulmány szerint a fénynek igenis van köze az óvodáskorú gyerekek súlygyarapodásához, ami azért is fontos felismerés, mert a világon ma mintegy 42 millió kisgyerek túlsúlyosnak vagy elhízottnak számít. (Magyarországon ma háromszor több a kövér gyerek, mint húsz éve.)
A Queenslandi Műszaki Egyetem Egészségügyi és Orvosbiológiai Innovációs Központjának kutatói először két héten át vizsgálták 3-5 éves gyerekek alvásmennyiségét –és minőségét, a nap közben végzett tevékenységüket, és azt, hogy milyen gyakran, illetve milyen mértékben vannak kitéve valamilyen fényhatásnak. Emellett az alanyok magasságát és testsúlyát is megmérték, hogy kiszámolhassák, és hosszabb távon nyomon követhessék a BMI értékek változását.
„A kéthetes periódus alatt megfigyeltük, hogy azoknak a gyerekeknek, akik a nap korábbi szakaszában, délelőtti órákban voltak kitéve mérsékelt intenzitású megvilágításnak, egyértelműen magasabb, míg azoknak, akiket délután ért a legnagyobb mértékű fényhatás, alacsonyabb volt a testtömegindexe” – magyarázza Cassandra L. Pattinson, a tanulmány vezető szerzője.
A szakértők arra is kíváncsiak voltak, hogy egy év elteltével milyen különbségek mutatkoznak a két csoport között. „Azt találtuk, hogy 12 hónap elteltével is sokkal magasabbnak mutatkoztak a BMI értékek azoknál a gyerekeknél, akik több fényhatásnak voltak kitéve. Mivel az elhízás a kisgyerekek körében is egyre komolyabb probléma, érdemes figyelembe venni ezeket az eredményeket.
A tabletek, mobiltelefonok, számítógépek, televíziók és más mesterséges fényt kibocsátó használati eszközök mindennapjaink részévé váltak, ezért a mai gyerekek sokkal több környezeti fénynek vannak kitéve, mint a korábbi évtizedek fiataljai. (A modern kütyüknek köszönhető ráadásul, hogy a tizenévesek nem alszanak eleget.) A mesterséges fényforrások növekedésével párhuzamosan sajnos az elhízás mértéke is folyamatosan nő” – fűzte hozzá a szakértő.
Korábbi állatkísérletek is bizonyítják, hogy akár természetes, akár mesterséges fényforrásról van szó, az időzítés, az intenzitás és az időtartam is befolyásolja az emlősök biológiai működését. „Eredményeink alapján ugyanez igaz az emberi szervezetre is. Az, hogy mikor és milyen mértékben ér minket fényhatás, befolyásolja cirkadián ritmusunkat (azaz testünk belső óráját), alvási szokásainkat, a hormonális változásokat, hangulatunkat és a súlyingadozást is.
Mindennek tudatában a következő lépés a megelőzés, a tanulmány szerzői szerint pedig az elhízás kapcsán ezentúl - a kalóriabevitel, a testmozgás, a stressz és az alvás mellett - érdemes a különböző fényhatásoknak való kitettséget is befolyásoló tényezőként számon tartani - írja a Science Daily.
