SZÜLŐSÉG

Ezek már az ingyen tankönyvnek sem tudnak örülni!

2016. január 7., csütörtök 12:24

Eleinte még jó ötletnek tűnt a tartós tankönyvek rendszere, mostanra azonban kiderült, hogy már megint nem tudnak őszintén lelkesedni az érintettek. Ami így elsőre értelmetlen fanyalgásnak tűnik, mert mit lehet annak nem örülni, hogy a gyerek ingyen kapja a tankönyveket?  Azután év végén visszaszolgáltatja az iskolának, hogy a következő gyerek is megtanuljon belőle olvasni, vagy megértse a víz körforgását. A betű ugye nem fogy el attól, hogy olvassák, és még spórolunk is a valaha szebb napokat látott magyar oktatásnak/a családnak, otthon meg úgyis csak kerülgetnénk a nyakunkon maradt, soha többé nem használt tankönyveket.

Hát igen, ez elég szépen hangzik, és nincs is azzal semmi baj, ha az eldobható tárgyak társadalmában a gyerekek valahogy mégis megtanulnak kicsit vigyázni a holmijukra. Csak hát sajnos vigyázni, azt lehet, hogy megtanulnak a könyvre, de sajnos a benne lévő tananyagot már nem tanulják meg. Márpedig a tankönyvnek mégiscsak ez lenne a funkciója, ugyebár.

Három éve vezették be a tartós tankönyveket, az új rendszer lényege, hogy az iskola megveszi, könyvtári állományba helyezi, majd kiosztja a megfelelő évfolyamnak. A gyerekek egész évben (vagy amíg szükség van rá), használják, végül hibátlan állapotban visszaszolgáltatják, hogy a következő évfolyam is tanulhasson belőlük. Ezzel van az első gond, a hibátlan állapottal.

Csak éppen dolgozni nem lehet benne

Mert például a kis elsősök olvasókönyve is tartós tankönyv, márpedig több, általunk megkérdezett tanító egybehangzóan állítja: nem lehet úgy olvasást tanítani, hogy a gyerek nem karikázhatja be az éppen aktuálisan tanult betűt, nem jelölhetik a szótaghatárt, vagy nem húzhatják alá azokat a szavakat, amelyekben benne van az a bizonyos betű. És még sorolhatnánk, márpedig a tartós tankönyvben nem szabad dolgozni, nem lehet beleírni, mert akkor ki kell fizetni.

Hoppá, máris találtunk egy újabb iskolai stresszforrást. Györgyi gyereke szinte minden nap hoz haza az iskolából tartós könyvvel kapcsolatos sztorit: a gyerekek egymást riogatják, hogy ki kell majd fizetni, sőt szívatásnak is kiváló, ha valaki véletlenül meg találja jelölni a házi feladatot a tartós tankönyvben. Egyébként nagyjából ezer forintos tételről van szó, ennyibe kerül egy ilyen könyv. A frászt hozni a pénzügyi kérdésekben még nem egészen tájékozott hétévesekre viszont pont alkalmas. Ráadásul az év folyamán nem is igazán tudnak hozzászokni, hogy nem írhatnak a tankönyvbe, mert a másik részük viszont saját, és nem tartós tankönyv.

Éppen ezért Györgyi lányának az osztályában a szülők úgy határoztak, hogy megvásárolják inkább ezeket a könyveket – vagyis megrendelik a cserepéldányokat. Az iskola példányait ugyanis, mivel azok ugye könyvtári állományban vannak, vissza kell szolgáltatni. A tanítók ekkortól fellélegeztek: végre nem azzal megy el az óra, hogy lediktálják a tanulnivalót, csak mert a tankönyvben a lényeget aláhúzni, kiemelni nem lehet. Azelőtt az óra vagy diktálással ment el, vagy a gyerek egy betűlevesből, otthon silabizálhatta ki önállóan, hogy mit kell tudni. Márpedig egy második-harmadik osztályosnál korántsem magától értetődő, hogy ez valóban össze is jön.

Adrienn fiának osztályában más megoldást találtak a problémára: a tartós olvasáskönyv aktuálisan vett oldalait kifénymásolták, és a könyv helyett a fénymásolt papírokra dolgoztak a gyerekek, ott lehetett karikázni, aláhúzni, elválasztani és beleírni. A fénymásolatok meg tantárgyanként mappákba gyűltek a táskában, ami így lett év végére még két kilóval nehezebb, mert persze mindenből hordani kellett a becses könyvtári példányt is.

Más bajok is vannak

Meséltek szülők olyan sztorit is, hogy teljesen leharcolt, szétesett hittankönyvet osztottak ki a nyolcéves gyerekeknek, sőt, arról is hallottunk, hogy akkor is ki kellett fizetni év végén a tartós tankönyvet, ha a szülő a ragasztócsíkkal beleragasztotta a borítást a könyvbe. Mert borítani valahogy muszáj, anélkül mégis hogyan írja rá a gyerek nevét? A be nem ragasztott borítás pedig naponta leesett. „Mondjuk ezt mondhatták volna korábban is, hogy év végén úgyis meg kell venni a könyvet, mert akkor nem stresszelt volna a gyerek, hogy jaj, beleírt, jaj, elfelejti, hogy mi a lecke, hanem nyugodtan dolgozott volna bele” – háborgott Rita.

Eddig tényleg ingyen volt. Eddig

Az extra csavar még csak most jön a történetben: a nagycsaládos Erikáéknak eddig is ingyen járt az összes tankönyv, amióta viszont tartósak is vannak közte, amiket a rutinos tanárok már jó előre megvásároltatnak, már ők is fizethetnek a könyvért. Vagyis a nagy takarékoskodással éppen azt érték el, hogy most már azoknak is fizetni kell a tankönyvekért – persze nem hivatalosan, csak praktikusan – akiknek eddig ingyen járt.         

Egyébként nyilván vannak olyan könyvek – például a történelem atlasz, vagy a földrajzi atlasz, amelyeket négy éven át használ egy gyerek, ezeket tényleg érdemes tartós könyvként kezelni. Más kérdés, hogy egyrészt ezeket már harminc éve is négy éven át használták a diákok, másrészt viszont ennyi idő alatt a többi tartós könyv értéke is nullára fut, vagyis, végül is mindegy, hogy hogyan kezelik.

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2016.01.07 13:09:55huncut_kata

    És jövőre meg 2 év múlva jönnek az egyébként jogos szülői felháborodások, hogy az ő gyerek miért olyan könyvből tanul, amit már egy-két év alatt kellően összeszamárfüleztek, salátásítottak. Egyébként én is megvenném a gyerekemnek a könyvet inkább újonnan, minthogy cigifüstös, kutyanyálas használt könyvből kelljen tanulnia, még ha ingyen is van.

  • 2016.01.07 13:19:07cirrmurr

    Szégyen ez a tartós tankönyv projekt. Amugyis rengeteg a házi, akkor még a feladatokat is irogassa-másolja ki a könyvből. Az utánajövők már akárhogyis de egy használt könyvből fog tanulni. Aki akarja hadd vegye meg aki akar meg használjon tartós könyvet.

  • 2016.01.07 13:22:19cirrmurr

    A következő mi leszz? A tartós tornacipő??

    pont a könyv az egyik legkisebb költség.

  • 2016.01.07 15:16:00Nancsibacsi

    A tartós tankönyvnek úgy van értelme, ha az nincs kiosztva. Nekünk középsuliban a matektanár minden órára hozta a "zöld könyvet" a könyvtárból. Senki se vitte haza - használtuk, óra végén visszaadtuk, ha valamelyik elhasználódott, a könyvtár vett másikat. Így 3-4 osztály is tudott ugyanabból a 40 db könyvből tanulni, mert nem volt egyszerre matekóra mind a 3-4 osztálynak (annyi garnitúra könyv kellett, ahány matektanár volt).

  • 2016.01.07 16:10:15anyaika

    Elsős kislányommal mi is tartós olvasókönyvet használunk, mi vagyunk a szerencsés másodikak a gazdik sorában. Az iskola úgy döntött, hogy lehet ceruzával beleírni, de év végén ki kell radírozni. Az első kisgyereknél ezt lazán kezelték, amit mi viszont későn vettük észre. Úgyhogy sokszor nem tudjuk, hogy a kis házikóval jelölt házi feladat most kire vonatkozik. Az agyonhasznált könyv miatt azt sem mindig tudom, pontosan hol tart a saját gyerekem osztálya a tananyaggal. És tudom, év végére úgy fog kinézni, hogy ki kell fizetnem a könyvet. Tényleg csupa haszon. Valakinek biztosan. Csak nem nekünk...
    Ja, és a slusszpoén: eredetileg az első héten új könyvet kaptunk. A második nap délután napköziben lába kelt... Valaki rutinos volt. De akkor most majd két könyvet kell kifizetnem júniusban?

  • 2016.01.07 16:36:53prevent

    Hölgyeim és Uraim,

    akkor meg kell vásárolni.

    Ajándék ló fogát tanulmányozni hasznos, ócsárolni azonban haszontalan foglalatosság, ahogy azt a köznyelv bölcsen jegyzi.

  • 2016.01.07 16:45:46retinax

    Prevent: zseniális. Erről szól a cikk.

  • 2016.01.07 17:26:37kix69

    Mivel nem Magyarországon élek, abba nőttem bele, hogy év végén vissza kell adni a könyveket, eszünkbe sem jutott, hogy lehetne másképp. (Igaz, nálunk nem kell kifizetni a könyvet, csak akkor, ha elveszett.) Az iskolaév utolsó napjain mindig mindenki radírozott ezerrel :) Szeptemberben meg megkaptuk a könyveket, és kerestük, ha találunk valami "üzenet az utókornak" megjegyzést a lapokon :)

  • 2016.01.07 20:16:18egysmás

    prevent, ez nem ajándék.

  • 2016.01.07 20:50:01mamma01

    A könyv egy dolog, de pl a földrajz atlasz miért változik évről évre. Három gyerekem van, és hat darab atlaszunk...de a legkisebbnek az idén újat kellett venni.

  • 2016.01.07 21:34:03indapass

    @prevent
    Mivel azonban az állam adja, az iskola idén pl. 3 ezer (!) Ft-os keretből vehetett az elsősöknek könyvet (felsőbb évfolyamon a keret egyelőre magasabb).
    ENNYIBŐL a legpocsékabb kísérletiek jönnek ki. És aztán még vegyem is meg, mert a gyerek rendeltetésszerűen használta, hozta-vitte egy évig.
    Ha már meg kell úgyis venni, legalább vennénk azt, ami normális.
    Ami nem fér a keretbe, úgyis megkérik a tanárok, hogy vegyük meg.
    Meg a propaganda, hogy milyen jóságos az állam bácsi, ingyen tankönyv. Arról nem szól a fáma, hogy hogyan kell ezt kipótolni, azt már nem mutatja a statisztika.

  • 2016.01.07 22:11:38Tervisk

    Nálunk a gyerek a környezetismeret könyvet nem hozhatja haza. Óra után beszedik. Sok házi ill. a munkafüzet viszont gyakran hivatkozik a könyvre. Szenvedtunk egy ideig az online példánnyal, de inkább elmentem megvenni. Azt hittem több ezer forint lesz, de nem került 400 forintba se. Ha ezt elöbb tudom, megvesszük első nap és csomo idegeskedéstől megszabadulunk...

  • 2016.01.07 22:52:51kisvirag78

    Tartós tankönyv, évente változó kötelezően előírt tanmenet. Hát bizony itt is van némi ellentmondás. A tanároknak sem könnyű, a gyerekeknek sem. Valamiféle állandóság kéne már az oktatási elképzelésekbe, mert ahány évfolyam, annyiféle könyvből és annyiféle tananyagot tanult nálunk az elmúlt években, ugyanabban az iskolában.

  • 2016.01.07 23:47:49BéLóg

    WC papír újrahasznosító automata van eladó, olcsón!

  • 2016.01.07 23:58:04Androsz

    .

  • 2016.01.07 23:58:29Androsz

    Egyszer egy magántanítványomnak a könyvét elkértem, hogy lemásoljak belőle pár oldalt, mert a könyv nekem nem volt meg, és nem tudtam a házi feladatok szövegét. Miközben nézegettem, észrevettem benne egy csúnya hibát, hát én áthúztam, és beleírtam a helyes változatot. A srác legközelebb kicsit ijedten mondta, hogy nekik nem szabad a könyvbe írniuk. Először nem is értettem.

    A takarékosság nagyon szuper dolog, de ésszel. Az sem normális, hogy enyhén zöldes színű energiatakarékos lámpánál kell üldögélnem, mert az EU betiltotta az árampazarló izzókat, ugyanakkor még a kilincsbe is számítógépet akarnak ültetni, és már kikapcsolni sem lehet az elektronikus eszközöket. És az sem normális, hogy egy gyerek, ha már rászánta magát arra, hogy otthon elővegye a tankönyvét, és valami tanulásra próbálja rávenni magát, nem firkanthat bele a tankönyvébe. Én bizony ahhoz szoktam, hogy a tanáraim kiegészítő megjegyzéseit feljegyeztem, hiszen azért mondja, mert az segít. Ma én nem adhatok hasonló segítségeket a knyvben olvashatók mellé, mert a könyvnek az év végén is érintetlennek kellene látszania. A gyerek nem húzhat alá benne valamit, nem jelölhet bele, nem egészítheti ki, nem írhatja oda a házifeladat helyes megoldását vagy a használandó képletet, nem is firkálhat bele, egy természetes lelki igényt kielégítve... Hát így nem megy.

    Jó ideje értetlenül nézem, hogy a gyerekek az otthoni tanulásról teljesen leszoktak. Olyan is van, hogy nincs könyvük. Hát most hallottam még egy olyan tényt, ami egy kicsit hozzájárulhatott ehhez a veszélyes jelenséghez. "A tanár megmagyarázza, te otthon megtanulod." - ez lenne az iskola lényege. De ha a tankönyvre vigyázni kell, akkor a legjobb hozzá sem nyúlni, tényleg. Gratulálok.
    ...

  • 2016.01.07 23:58:49Androsz

    Az én gyerekkoromban is volt egy olyan törekvés, hogy az év végén a tűrhető állapotban levő tankönyveket át lehetett adni az utánunk következő osztálynak. Ezért MEGKÉRTEK bennünket, hogy bánjunk azzal a tankönyvvel kissé mértéktartóan. De elszámoltatás, az sosem volt. Saláta lett? Hát bizony az megesik. Én egy-két egyetemi jegyzetemet széttéptem és a kukába vágtam, amikor végre levizsgáztam belőle. Nagyon jól esett.

    Értem, hogy akinek kevesebből kell eléldegélnie, az örülhet egy megörökölt tankönyvnek is. De inkább nyomtassanak kevesebb szórólapot, reklámújságot, kerületi hírmondót, és abból minden évben új tankönyveket lehet nyomtatni mindenkinek. Mert amikor a szelektív kuka tele van fölöslegesen gyártott, érintetlen nyomtatványokkal, akkor nekem nem a takarékosság jut róla eszembe, hanem az, hogy mennyi festék, vegyszer, energia, munka van most a kukában. Inkább tankönyvre költsék.

  • 2016.01.08 08:07:29ingopur

    Nemetorszagban masodikos a gyerekem. Tavaly az uj tanterv reszekent vadiuj visszaados konyveket kaptunk. Vedoboritoval, belul belyegzo es a tulajdonosok neve. Az egyik könyvbe a gyerekem lazan beleboritotta a vizes kulacsat, igy a tanitoneni irt ev vegen egy nett kis levelet, hogy mivel undoritoan nez ki, sziveskedjek masnapra 25 eurot kuldeni ezert az egy konyvert, es cserelik. A rondat persze megtarthatjuk. Ez azert eleg kemeny osszeg, motival, hogy szep maradjon a konyv. Es hogy hogyan dolgoznak? Egyszeruen -van fuzet. Kiirjak a feladatot roviden, es fuzetben oldjak meg. Nem ertem ezt az egesz fenymasolosdit. Matek, nemet, kornyezet, minden visszaados. Vannak persze munkafuzetek is, azt kemenyen meg kell venni. Aruk5-15 euro kozott mozog, ingyenes, meg raszorulo a suliban nincs. Nem a tanitoneni feladata, gondolom aki tenyleg raszorul az elszamolhatja valahogy (mondjuk nyugta sincs, szoval nem tudom...)

  • 2016.01.08 09:15:49Dark Declan

    Adrienn fiának osztályába lángelmék járhatnak, lefénymásolni egy komplett könyvet aztán biztos olcsóbb, mint megvenni...

  • 2016.01.08 10:17:55egysmás

    ingopur, Németországban szabad sört inni és vezetni utána.

  • 2016.01.08 10:50:30encir

    És mi van akkor, ha pl. harmadikos korában valamit meg szeretne nézni a másodikos könyvben?
    Áhhh.....
    Minek mindenkinek ingyenes könyv...csak az igazán rászorulóknak kellene, de azoknak is rendesen, saját tulajdonukba.
    És hogy tartós? Úgy látom, a vastag keményfedél szépen leválik, mert a belseje is elég súlyos. Minek műnyomó papírra nyomtatni? Írni se lehet rá, meg dögnehéz.
    A gimnáziumban valóban gyönyörű kiállítású énekkönyvük van. De ez három év anyagát foglalja magába, vagyis háromszor olyan nehéz. És ezt kell hurcolni a nyelvkönyvek, spirálfüzetek stb. mellett.
    Az én időmben könnyű papírra, puhafedéllel készítették a tankönyveket (nyilván olcsóbb is), de olyan jó volt a ragasztókötés, hogy nem esett szét - vígan kibírták az éveket és mindenkinek saját könyve lehetett, ami ugye kellett az érettségire készüléshez.
    És még valami: két gyerekem között két év van, de ne adj isten, hogy a kisebb használhatná a nagy könyvét, mert minden tanár mást akar és még ha ugyanaz a kiadó is, a két év alatt természetesen nüansznyit, de változtattak rajta, hogy a régi kiadás már ne legyen jó.

  • 2016.01.08 10:59:49arod75

    Kis adalék a tartós kísérleti tankönyvekhez:
    az egymás utáni évben nyomtatott olvasókönyvek nem egyeznek. Komoly fejtörést adott szeptemberben a teljes alsós tantestületnek, hogy mit kezdjenek 25 tavalyi és 7 idei könyvvel egy 32 fős osztályban. Én azt javasolnám, hogy minden nap küldjünk haza 7 gyereket, és akkor tanítani is könnyebb, és az egyforma könyvek száma is megegyezik a nebulók számával.

  • 2016.01.08 14:31:49efhábé

    Ráadásul ezt a rengeteg könyvet be kell vételeznie a könyvtárnak, terheli az állományt. Elavul, tönkremegy, de tilos selejtezni jópár évig, így hegyekben áll valahol, pincében, padláson. Papíron van sok tízezer kötetes állománya a könyvtárnak, gyakorlatilag meg semmi olvasnivaló, csak tankönyvek. Mivel nem lehet selejtezni, ezért telített az állomány, nem lehet más könyveket venni. Ráadásul nincs is miből, mert a könyvtárfejlesztésre szánt keretet együtt kezelik a tankönyvkerettel, így a tankönyvek elvisznek minden forrást.

  • 2016.01.08 22:37:46mollyhooper

    A tartós tankönyv azért is vicces, mert vannak néhányan, akik pl. a nagybetűk tanulását átviszik második osztályra, vagyis másodikban is használnák még a könyvet. Amúgy azt egyáltalán nem értem, a szülők miért nem tüntetnek még ezrével az utcákon amiatt, amit a gyerekeikkel művel az állam. Pl. az elsősöknek, másodikosoknak 7-8 órája van egy nap. Ez embertelenség. És senki nem lázad ez ellen a szülők közül. Nem is értem.

  • 2016.01.09 11:14:05Egycseppkétcsepp

    Tanítottam már úgy - úgy cseppentem be év közben helyettesíteni a balesetet szenvedett kollégát - hogy az osztálynak háromféle volt a könyve. Eltérő tananyaggal, persze. Én egyszerűbben oldottam meg. Gyerekek, könyvet becsukni, füzetet elő. Év végére többet tudtak, mint akik a tankönyvből tanultak. Szóval minden megoldható.Tartós tankönyvnek pedig tényleg csak az atlaszokat, szöveggyűjteményeket, példatárakat kellene adni.
    Egyébként apró megjegyzésként, az általános iskolás kísérleti kémia tankönyv használhatóbb volt, mint a mostanság elterjedt piros fedelű. Úgyhogy nem csak rossz tankönyvek léteznek, van azért jó is. De szelektálni kellene.

  • 2016.01.09 11:32:47becsoccsent

    jo, jo, meg kell venni, csakhogy nem a szar kotelezot, hanem a jot, amibol a tanar eddig is tanitott. en meg is vennem, csakhogy a tanar azt mondta, ha o abbol tanitana, amibol eddig, es ezt bekopne valamelyik diak, esetleg tanartars (siman elofordulhat, erre nevel a ner), akkor soha tobbe nem tanithatna magyarorszagon, es ezt inkabb nem kockaztatja meg.

    szopo.

  • 2016.01.09 13:43:46indapass

    @Egycseppkétcsepp

    Ezt nagyobbakkal meg lehet csinálni, de kicsiknél, akiknél az írás maga is kihívás és lassan megy, nem.

    @becsoccsent

    Éljen a besúgórendszer... :-(

  • 2016.01.10 10:59:06dana_hun

    Német rendszer, Baden-Württemberg, évtizedek óta működik, remekül, nekem is bevált:
    Megkapja az ember év elején a könyvet és van az elején egy pecsét. Oda írják be, hogy melyik tanév, ki a gyerek és milyen állapotban van a könyv (1-6, ahol 1 a legjobb, mint a német osztályzásban). Minden évben egy jegyet romlik automatikusan a könyv állapota, ezért nem kell fizetni. Ha többet, akkor valamit kell fizetni. Ha lenullázza az ember vagy elveszíti (vagy meg szeretné tartani, mert egy szuper atlasz) akkor az egészet. Lehet bele valamennyit írni, veruzával és radírozni, vagy tollal kicsit, ez be van kalkulálva. 6 év után a könyv kuka. Extra tankönyvek, ha aznap a diák elfelejtette a könyvét vagy meg szeretné nézni a tavalyit (mint valaki fentebb felvetette) megtalálhatóak a könyvtárban.
    Tényleg nem ördöngősség, és a spanyol viaszt sem kell feltalálni.

  • 2016.09.05 13:22:24Majda

    A tartós könyvek másik problémája, ami a fiammal megtörtént, hogy az egyik osztálytársa úgy akart kitolni vele, hogy ledobta a tartóskönyvet és taposta :(. Mondjuk jól vizsgázott a borító, amit rászerkesztettem (odaragasztás nélkül), mert nem ment tönkre, év végén simán visszavették, de azért látszott rajta, hogy használtabb lett, mint a többi.
    Szóval ez a tartóskönyv dolog szivatja a tanárokat, szülőket, de leginkább a gyerekeket...

Blogok, amiket olvasunk

FOODY A világ 10 leggazdasabb séfje

A világ leghíresebb séfjei sokkal többek, mint szakácsok, ôk már márkák. Na de ki vezeti azt a listát, ahol Nigella csak az utolsó helyet tudta megcsípni?

ZEM 8 tanács kezdő futóknak, hogy ne hagyd abba a harmadik héten

Bárki elkezdheti, majdnem bárhol végezhető, és egy jó cipőn kívül semmi sem kell hozzá. Adunk néhány tippet, hogyan találhatod meg benne az örömödet, azaz hogyan nem fogod abbahagyni a futást pár hét után.

GADGETSHOP Így válassz okoskarkötőt

Az értékesítési adatok alapján az okoskarkötők az idei év slágercikkei lehetnek. Én is az okoskarkötők szerelmese vagyok, így elárulok néhány titkot, hogy tudj választani a több száz elérhető fajtából.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta