SZÜLŐSÉG

Gyerekkísérlet: képernyő nélkül, 3. rész, az olvadás

2015. november 28., szombat 14:51

A nyári szünet közepén megelégeltem, hogy a gyerekeimnek egész nap csak az jár a fejükben, hogy mikor tabletezhetnek, vagy játszhatnak már a telefonomon, úgyhogy vettem egy nagy levegőt, és letiltottam őket mindenféle képernyőről. A fejlődéstörténetet itt és itt írtam le részletesen, ahogy azt is, hogy a kezdeti tiltakozás után egészen hamar tudomásul vették, hogy ez az új rendszer, ez van. Az életminőségünk rögtön hatalmasat javult azáltal, hogy nem kellett többé a kütyük utáni nyafogásukat hallgatnom, ellenben voltak nagy közös szerepjátékok, viháncolások, programok, bandázások és olvasások.

Nyilván nem ringattam magam abban az illúzióban, hogy a 21. században hosszú távon meg lehet lenni internet nélkül. Persze vannak ilyen remete alkatok, de nekünk azért mégiscsak az a terv, hogy boldog és okos gyerekeink legyenek, akiknek sikerélmény is jut elég, márpedig a legfőbb információforrástól elzárva ez nem igazán fog menni. Egyszerűen összehasonlíthatatlanul nagyobb energia a Gutenberg-galaxisban fellelni egy választ ahelyett, hogy rákeresünk a neten, és ha nem muszáj, ne bonyolítsuk az életünket.

Márpedig a gyerekek folyamatosan kérdeznek, én meg folyamatosan nem tudom például, hogy mit eszik a csupasz turkáló, vagy, hogy hogy mondják japánul a dobócsillagot.  Az meg egyébként is álszent szemforgatás, hogy menjünk, és nagy erőkkel keresünk a könyvtárban megfelelő könyvet (holnap, ma már nem érünk rá), miközben a kezem automatikusan nyúl a laptophoz az információért. 

Ezen a szinten, mármint ha konkrét válaszokat keres az ember, mondjuk óránként tízet, mindenféle témában, egyszerűen nem hatékony információforrás a könyv, és a véges otthoni könyvtár, ez van. A másik ilyen álszent dolognak azt éreztem, hogy az addig oké, hogy hatalmamban áll letiltani a gyerekeket a képernyőről, csak hát sajnos a jó példa, az nem jött össze, mivel én tényleg a fél életemet a laptop előtt töltöm. Dolgozom, tájékozódom, kapcsolatot tartok, vásárolok, szervezkedek, olvasok, bankolok, receptet keresek (és megfőzöm), fotót szerkesztek, stb. – vagyis bámulom a monitort. Játszani nem szoktam számítógépen, soha.

Na de most, hogy eleget magyarázkodtam, jöjjenek a történések. Az első nagy változást az hozta, hogy a nagyobb gyerek megbeszélte az ország másik végében élő barátnőjével, hogy levelezni fognak. Ez egy harmadik osztályosnál minőségi javulást hozhat az íráskészségben: önszántából gyakorolja a fogalmazást, a helyesírást, kapcsolatot tart, ezt meg ugye csak a hülye nem engedi. Ezzel szépen lassan vissza is szivárgott az életébe a számítógép, csakhogy most már korlátokkal.

A tiltásban annak idején fontos szerepet játszottak azok a videók, amiket tátott szájjal nézett: nem túl szimpatikus tizenévesek (háttérben az ágy, rajta a plüssmackó) leszólnak más vloggereket, sminkelnek, vagy felolvasnak a szakmunkásképzős könyvükből egy mondatot, esetleg tele szájjal beszélnek, mint kihívás, teljesítmény. Ezeket továbbra sem nézheti a gyerek, valamit valamiért. Csináltunk neki viszont Google-fiókot és nyilván e-mail címet a levelezéshez, valamint megkapta a régi telefonomat, amiben nincs ugyan SIM kártya, de fotózni tud vele, amiket meg is szokott osztani a barátnőivel, jelenleg kettővel. Ja, és letöltött egy zongoraalkalmazást, és megtanult néhány dalt eljátszani.

shutterstock 279104381

Emellett kiderült, hogy ügyesen tud információt keresni a neten. Lehet, hogy ebben az iskolai informatika szakkör is szerepet játszik, lehet, hogy itthon leste el, hogy hogyan kell ezt csinálni, de megy, releváns információkat talál gyorsan és önállóan. Úgyhogy nem aggódom, hogy a korlátozott eszközhasználat miatt szegény ősemberré fejlődik vissza, vagy, hogy esetleg az anyai szigor digitális analfabétává teszi. Ha felmerül egy probléma, megmutatom, hogy hogyan tudja megoldani, azután már egyedül is megy neki.

A tablet már senkit sem érdekel, a kisebb gyerekem inkább a valóságban LEGÓ-zik, ahelyett, hogy azt nézné, mások mit építenek.

Továbbra sem lehet viszont tévézni. Tettünk a múltkor egy próbát, egy hirtelen betegségből adódóan kénytelen voltam betenni szegény gyereket a televízió elé (olvasni ugye még nem tud). Ezen a téren, úgy láttam, semmit sem javult a helyzet, ha elkezdi nézni, soha többet nem akarja kikapcsolni. A műsor szinte az összes gyerekcsatornán a félelmetestől az idegesítőig terjedő skálán mozgott, jó, erről neki nyilván más a véleménye – nekem meg az, hogy van, amit eldönthet egy hatéves, és van, amit nem, és az, hogy mit nézhet, az utóbbiak közé tartozik. A felnőttek meg eleve sosem néztek nappal tévét nálunk, úgyhogy még hitelesek is vagyunk.  

Pillanatnyilag úgy látom, hogy egyáltalán nem volt haszontalan a pár hónap teljes monitormentesség: kénytelenek voltak folyamatosan kitalálni, hogy mivel foglalják el magukat ahelyett, hogy egy program szórakoztatná őket. Kiderült, hogy a valós környezet egy kis fantáziával fűszerezve csoda dolgokat tud produkálni. És hát én is jókat nevetgélek az ötleteiken, tisztára olyanok lettünk, mint a Szeleburdi család, leszámítva az állatokat.

Összességében jobb lett az életünk, több időt töltünk emberek között, barátokkal, több dolgot csinálunk kedvtelésből. Azt hiszem, megtaláltuk az egyensúlyt – ami nyilván még változni fog – a virtuális és az igazi világ között, ehhez viszont előbb tényleg le kellett szokni a kütyüfüggésről, ami nagyon könnyen berántja a gyerekeket (meg a felnőtteket is, de ez egy gyerekblog, úgyhogy róluk van most szó).

Igen, olvasom mások véleményét is a témában, tudom, hogy van, aki szerint kimondottan jót tesz a gyereknek, ha állandóan tablet van a kezében, úgy napi kilenc órán keresztül. Szerintem viszont előbb tanuljanak meg élni az igazi világban, kerüljenek mindenféle helyzetbe, és ha az már olyan jól megy nekik, hogy minden szituációban eligazodnak, vannak barátaik, és ötleteik az élethez, akkor a rengeteg felesleges idejüket tölthetik számítógépes játékkal. Ez a sorrend, szerintem.

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2015.11.28 17:36:23Hortenz

    Ebben az egész cikksorozatban az zavar, hogy úgy állítja be ezt a témát, mintha csak két véglet létezne. Aki hagyja nézni a tévét, az a gyerekeiből kiöli a kreativiást, akinél lehet használni a netet, a tabletet, annak a gyereke nem kommunikál mással, magábaforduló, agresszív ember lesz, aki képtelen a társas tevékenységekre.
    Meg úgy egyáltalán, amelyik családban van tévé, ott nyilván éjjel-nappal megy és egymáshoz sem szólnak a családtagok.
    Úgy érzem a cikkíró folyamatosan bezzegel és ítélkezik.

    Amúgy meg cinikus leszek: a végkövetkeztetés mégis az lett, hogy lehet használni a technika vívmányait, de ésszel és korlátok között. Elárulom, hogy másoknál ez kísérletezés nélkül eleve így működik. :)

  • 2015.11.28 19:59:51limli

    Apa olvasta valahol, hogy a gyerek számítógép függőségét úgy lehet elkerülni, ha 14 éves kora alatt nem igazán találkoznak (ami a mai világban elkerülhetetlen), így el voltam tiltva, aztán valahogy igaza lett, sosem kötött le az online játék, inkább olvasni keresni járok fel, igazi barátokkal is többnyire élőben tartom a kapcsolatot.
    Ma amikor a suliban alap a szg használat sőt oktatják is, és okostelefon minimum családonként van, nem tudom hogy lehet hatékonynak lenni, én csak szurkolni tudok a családnak :)

  • 2015.11.28 20:28:03nniicckk

    A tv-t talan lehetne ugy mersekelni, hogy csak nehany ertelmes csatornat allitani be rajta, spektrum, national es hasonlok.
    Az ilyen degeneralt rajzfilm csatornakat, meg rtl, tv2 es hasonlo szemetet semmikeppen sem.

  • 2015.11.28 21:01:21huncut_kata

    @Hortenz
    "Amúgy meg cinikus leszek: a végkövetkeztetés mégis az lett, hogy lehet használni a technika vívmányait, de ésszel és korlátok között. Elárulom, hogy másoknál ez kísérletezés nélkül eleve így működik. :)"

    Hát igen, ELEVE se kellett volna engedni, hogy olyan videókat nézzen, pláne egy 9 éves. A TV-t pedig lehet ám használni filmnézésre is, azért 6 éves korosztálynak elég sok aranyos és kedves mese van kiadva dvd-n, simán ki lehet kerülni a borzalmas rajzfilmcsatornákat.

  • 2015.11.29 09:38:09udvaros

    Szülő legyen a talpán, aki megtalálja az egyensúlyt a korszerű eszközök használata és a hagyományos módszerek között. Én a TV-t száműztem a háztartásból, mert az valóban haszontalan eszköz, viszont az internetre kapcsolt számítógép használatát - korlátozottan - lehetővé tettem a gyerekeimnek.
    [link]

  • 2015.11.29 09:43:06Hortenz

    limli
    "alap a szg használat sőt oktatják is"
    Nyugi limli, a főni is a focioktatást tartja fontosnak. Elvégre az a friss levegőn van.

  • 2015.11.29 20:23:22noamy

    Ismerősöm gyerekei csak a rég bevált meséket nézeti a gyerekekkel: csipet csapat, hupikék törpikék, Tom és jerry, stb. Nekem is pusztulnak az agysejtjeim, ha meglátok 1-2 mai mesét.

    Szelektálni tudni kell, úgy látszik, a cikkíró még csak most tanulja ezt. 3 hónap után ő is rájött, hogy a teljes tiltásnak nincs értelme. Majd egyszer az is összejön, hogy a tévénézésben is tudjon Szelektálni.

  • 2015.12.21 13:13:52Serrin

    Fura nekem ez az egész. A technikai eszközöket értelmesen használni kell, nem tiltani. Pl.: én használok emailt, FB oldalakat szerkesztek, információt gyűjtök, közben magamtól tanulok, sőt még filmeket is nézek online.

    Tévén legfeljebb filmet, ismereterjesztő műsoroka, sorozatot és NFL-t nézünk, de minden más (tehetségkutatók, hiradók, pletykaműsorok, stb.) szóba sem jöhet.

    Babánkat sem zárjuk el, hanem ugyanezeket nézheti velünk, bár még ugye nem fogja fel. Majd amikor igen, akkor neki való mesék és sorozatok jönnek, nekünk meg este jó lesz a TWD is. :)

Blogok, amiket olvasunk

STÍLER 4 ruhadarab, aminek nincs helye egy stílusos nő ruhatárában

A nagy őszi gardróbcsere remek alkalom arra, hogy megszabaduljunk néhány olyan holmitól, ami csak a megvásárlás pillanatában tűnt jó ötletnek. A divat változik, trendek jönnek-mennek, de biztos lehetsz benne, hogy a most következő cuccok nélkül igenis, lehet élni. Ráadásul egy magabiztos, stílusos életet.

KERTÉSZ Így gondozd ősszel a csónakorchidádat

Most, hogy ránk rúgta az ajtót az ősz, egyre jobban figyelünk a szobanövényekre. Az orchideák különösen népszerűek. ennek oka lehet különleges szépségük, szokatlan megjelenésük, vagy éppen az, hogy a meleg trópusi tájak hangulatát hozzák közel, ami télen különösen jóleső érzés.

OTTHONTÉRKÉP Elfogytak a zuglói garázsok

Fizetős övezetté vált a XIV. kerületben az Örs vezér tere és a Felvonulási tér környéke is. Ráadásul nem csak hétköznap, hanem szombat-vasárnap is. Gondoltuk, megnézzük, milyen a garázshelyzet a kerületben. Aztán koppantunk.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta