Örök kérdés, hogy mikor cselekszik a szülő a gyerek hasznára? Ha a kezébe adja a tabletet és hagyja, hogy azzal üsse el az időt, vagy ha eltiltja mindentől, ami digitális, és marad a képeskönyv nézegetés, közös társasjátékozás, gyurmázás és színezgetés.
A válasz pedig az, hogy mindkét esetben, és egyik esetben sem. Trine Falbe tanár és UX tanácsadó segített nekünk a kérdéskör megértésében.
A Ustream és a Prezi szervezett egy non-profit nemzetközi konferenciát, ahol az UX részlegben két napon keresztül váltották egymást az előadók. A konferencia arról szólt, hogyan lehet olyan termékeket fejleszteni és tervezni, amik sikeresek lesznek, és a felhasználók is imádni fogják.
Trine Falbe előadásában pedig arra kereste a választ, hogy milyen fejlesztések és digitális tartalmak azok, amelyet a legfiatalabb felhasználók keresnek, vagyis hogyan tudnak a fejlesztők olyan programokat és applikációkat fejleszteni, amiről nem csak a felnőttek gondolják úgy, hogy világmegváltóak, de a gyerekek is használni tudják, sőt élvezik is. Mert a tapasztalatok szerint ez a kettő nem mindig fedi egymást, és addig nem is fogja, amíg a webdizájnerek, fejlesztők és az adott oldal ötletgazdái meg nem tanulják, hogyan kell gyerekbarát módon dolgozniuk, ha a projektjük úgy kívánja.
Mit csinál egy UX designer?
A UX, az angol User Expreince rövidítése, jelentése felhasználói élmény. Az UX designer a felhasználók problémáira keres megoldást az üzleti célok és technikai lehetőségek figyelembevételével. Ő az, aki azt is ellenőrzi, hogy a megvalósított koncepció mennyire működőképes és már a felület előkészítésekor alakítja a terméket a felhasználók megkérdezése, megfigyelése, visszajelzései és tervezői, pszichológiai ismeretei alapján. Később az UX-es nyomon követi, hogy a felhasználók mennyi időt töltenek az oldalon, hova kattintanak legtöbbet, vagy épp hol hagyják el legtöbben az oldalt. Az így szerzett információk alapján fejlesztési javaslatokat tesz. Az UX-ről bővebben és részletesebben itt olvashat.
Szülők vs gyerekek
Falbe azzal az alapigazsággal indította előadását, hogy a webdizájnerek és a weblapok megálmodói, valamit a gyerekek mint felhasználók olyannyira más generáció, hogy másképpen is szocializálódtak. A felnőttek és a szülők ugyanis alapvetően egy analóg világban nőttek fel és türelmesek ha várni kell egy infóra, míg a gyerekek nem emlékeznek az internet előtti korra, vagy arra, hogy a betárcsázós időszakban percekig kellett várni, hogy egy oldal betöltsön. A gyerekek, ha várni kell, inkább mást csinálnak helyette.
Mit szeretnek a gyerekek?
A kutatásában 7-12 évesek internetezési szokásait figyelte meg. A 7 évnél fiatalabb gyerekek általában applikációkat használnak tableteken. Javarészt amiatt, mert a szülők úgy gondolják ezzel nem tudnak olyan nagy kárt tenni és vírusokat letölteni, ráadásul attól függetlenül, hogy még nem tudnak papírra ceruzával egyenes vonalat rajzolni, a tabletet képernyőzárát simán feloldják, sőt a 6 évesek már az egeret is tudják használni.
A 7 évnél idősebb gyerekek azonban már elkezdenek weblapokat nézegetni és ekkor hatalmas veszélynek teszik ki magukat és a készülékeket. Falbe elmondta, hogy egyszerűen nem fair az a gyerekekkel szemben, hogy úgy kapnak reklámokat, hogy nem is tudnak róla. Gondoljon csak arra, mikor legutoljára valamit le akart tölteni, és egy nagy zöld gomb villogott, Download felirattal. Egy gyerek biztosan arra fog kattintani, holott az esetek többségében vagy valamilyen rosszindulatú vírust tölt le, vagy csak szimplán kap egy csomó reklámot, amit végig kell néznie, ha tovább akar lépni.
Mi hat a gyerekekre?
A gyerekek - különösen az írni, olvasni nem tudók - az egyszerűséget keresik. Minél több kép, kevés szöveg és sok gomb. Modelleket keresnek később is, és ugyanazokat a mintákat. Például ha egyszer rájönnek, hogy a Youtube-on melyik a lejátszó gomb, akkor később más oldalakon is a kis háromszöget fogják keresni.
A gyerekek már egészen kiskoruktól sok mindent értenek, amíg nem tanulnak meg beszélni, alternatív módon közlik, hogy mit akarnak. Ugyanez jellemző a digitális kommunikációjukra is. Még azok a gyerekek is jól eltájékozódnak weblapokon is, akik nem tudnak olvasni, mert egyszerűen az elhelyezkedésre, a vizuális élményekre építenek. Ezért fontos lenne például arra odafigyelni a fejlesztőknek, hogy egy új arculat vagy designváltás esetén a főbb menüpontok elhelyezkedése és sorrendje változatlan maradjon.
Milyen egy jól felépített, gyerekeknek szóló oldal?
Fontos, hogy amennyiben be kell lépni az oldalra, azt egy a szokványosnál nagyobb belépőfelületen tudjon a gyerek bejelentkezni, mert a motorikus képességeik még 10 éves korukban sem annyira fejlettek, hogy egy nagyon apró felületen gyorsan be tudjanak jelentkezni. Több legyen a kép, mint a link. Ehhez Falbe az Y8.com példáját hozta, ami felnőtt szemmel nézve nem túl szép, viszont a gyerekek pont azt szeretik benne, hogy elég a képre kattintani, és már játszhatnak is. nem kell semmi absztrakt, semmi elvont, csak ikonok és képek.
A Youtube nagyon befolyásolja, hogy a gyerekek milyen ikonokat ismernek fel, de például a National Geographic oldala is jó példa arra, hogyan lehet kevés szöveggel, sok képpel és egyszerű navigációval eljuttatni a gyerekekhez az üzenetet. Az is jó megoldás lehet, hogy kisgyerekeknek szóló oldal esetén a weblap megálmodói gondoljanak arra, hogy olvasás híján csak hangos tájékoztatásra tudnak támaszkodni a gyerekek. Ezek viszont ne legyen nagyon hosszúak, mert hamar megtanulják és egy idő után unalmassá válik.
A gyerekek szeretnek együtt játszani. Falbe a kutatásai során azt figyelte meg, hogy a gyerekek szívesen ülnek egymás mellé mikor játszanak, nézik egymás játékát, vagy együtt csinálnak mindent. Ezért fontos, hogy a weblapok és alkalmazások is támogassák ezt.
A szülő akkor követi el a legnagyobb hibát, ha nem engedi a digitális világba a gyerekét
Sokan vallják azt, hogy a gyereknek nem tesznek jót a számítógépes játékok, és kizárólag rossz szülők adnak tabletet a gyerek kezébe, hogy addig is csendben legyen, amíg játszik. Pedig a legrosszabb megoldás, amit csak tehet, ha teljesen eltiltja a gyereket a digitális világot.
Ugyanakkor szem előtt kell tartani, hogy a digitális bennszülött is lehet ugyanakkor digitális analfabéta. A környezet, amelyben felnövünk, nem teszi a gyerekeket automatikusan digitális írástudóvá, az, hogy valaki képes egy tableten appokat nyomogatni, miközben tíz évesen nem tudja, mi az az internet, manapság már nagyon kevés, és nagyon veszélyes is.
Az előadás után beszélgettünk Falbe-val, aki elmondta, hogy a gyerekek nagyon sokat fejlődnek játék közben. A motorikus képességeik is fejlődnek. "Kisebb gyerekek esetében a szülők határozzák meg milyen applikációkat tölt le a gyerek és mivel foglalatoskodik. Aztán ha idősebb lesz, nyugodtan üljön oda mellé a szülő, és nézze meg, mit csinál. Attól, hogy a tabletet vagy a laptopot nyomogatja, egyáltalán nem biztos, hogy nem olyannal foglalkozik, amiből tanulhat" - mondta Falbe.
A legfontosabb, hogy a gyerek nyugodtan forduljon a szülőhöz, ha bármilyen problémája van és kérdezzen. Nincs ez másképpen a digitális világban sem. "Tanítsa meg gyermekét arra, hogy kérdezzen mielőtt le akar tölteni valamit, kérdezzen, ha regisztrálni akar, és akkor is, ha nem tudja mire nyomjon, mikor felugrik az ablak. A szülő pedig mutassa meg neki, hogy ilyenkor mit csináljon, és ne kapja ki a kezéből a készüléket, és csinálja meg helyette" - mondta Falbe, aki szerint az egyetlen titok, hogy meg kell találni az egészséges egyensúlyt a digitális és a valódi világ között.
Ha pedig a szülő úgy érzi, hogy túl sokat játszik a gyereke, akkor csökkentse az erre szánt időt, de ne tiltsa el tőle teljesen. A gyerek kimarad és lemarad, ha nem vehet részt a digitális világban. Kimarad élményekből, nem tanulja meg, hol és hogyan juthat információkhoz, bármi is érdekli a világban, és a szocializálódás is nehezebben megy majd az iskolában, hiszen ha a többiek játszanak, ő pedig nem, akkor nem tud miről beszélgetni.
A játékkal sincs semmi gond, sőt!
"Egy mentálisan és pszichésen ép gyerek pontosan tisztában van, hogy a játék az nem valóság. Több kutatás is bebizonyította, hogy nem lesznek agresszívebbek a gyerekek attól, ha játszanak. Ezt mindig más váltja ki, nem a játék" - válaszolta Falbe arra a kérdésre, hogy mit gondol arról, mikor az agresszió miatt tiltják a gyerekeket a játékoktól. A játékoknak is ugyanúgy van életkori besorolása mint a filmeknek.
A 4 éves gyerekkel sem néz senki véres horrort, ugyanígy azt is meg kell válogatni, hogy milyen játékokkal játszhat a gyerek, de ez a szülő dolga és felelőssége. "Minecraft!" - vágta rá azonnal, mikor azt kérdeztük, hogy melyik az a játék, amit ő javasol a gyerekeknek. "Egyszerű a grafikája, viszont nagyon sokat lehet belőle tanulni. A gyerekeim is ezzel játszanak, és először én is azt hittem, hogy ugyanolyan játék, mint a többi. De aztán mikor vacsora közben arról beszélgettek, hogyan készül az arany, vagy mi kell, ahhoz, hogy fémeket öntsenek, vagy ne menjen tönkre a veteményesük, akkor jöttem rá, hogy ez ennél sokkal több. Nyugodt szívvel ajánlom, mert rengeteget tanulhat belőle a természeti elemekről, állattartásról, földművelésről és még az építészetről, barkácsolásról is, miközben a térbeli koordinációjuk és tájékozódási képességük is fejlődik" - javasolta Falbe.
Mi az a Mincecraft és honnan lehet beszerezni?
A Minecraft egy építkezős játék, gyakorlatilag a digitális lego. A játékmenet során a játékosok különböző típusú blokkok lehelyezésével és széttörésével szinte bármit létrehozhatnak egy háromdimenziós környezetben. Ebben a környezetben a játékosok kreatívan építhetnek építményeket, alkotásokat, többjátékos szervereken és egyjátékos világokban, többféle - szörnymentes kreatív, vagy szörnyekkel is benépesített túlélő - játékmódban. Gyakorlatilag az összes platformra elérhető, akár telefonon is lehet játszani. A gyerekek egymás világait is meg tudják látogatni, ebből lesznek a Trine Falbe által a videóban is említett "5 gyerek szorong egymás mellett egy háromszemélyes kanapén" jelenetek.
