Így szívja a kisgyermek orrát!

Zanza!

Az ősz beköszöntével nálunk is, mint minden kisgyermekes családnál, előkerültek a gumicsizmák, a vízálló kezeslábasok meg a maci- és cicafüles sapkák. És az orrszívó.

Az orrszívóval kapcsolatban minimum ellentmondásos érzésekkel viseltetünk a családban, felnőttek és gyermekek egyaránt. A porszívóra szerelhető változat ugyanis hangos, ijesztő, használata mind a működtető, mind a célszemély számára kellemetlen, ugyanakkor rendkívül hatékony.

Mégis, miért van erre szükség, és főleg: hogyan tehetjük igazán hatékonnyá és valamelyest mégis elviselhetővé az orrszívást?

shutterstock 192877739

Nátha, a fő ellenség

A felnőttkori nátha katonadolog, észre sem vesszük, ha pár napig fújjuk az orrunkat. Ugyanez csecsemő- és kisgyermekkorban sajnos egy fokkal nehézkesebb, a csecsemő ugyanis egyáltalán nem tudja kifújni az orrát, a kisgyermek pedig lehet, hogy ki tudja, de az többnyire nem elég hatékony. A fertőzött orrváladék tehát ott marad az orrüregben, további problémákat okozva.

Csecsemőkorban a felgyülemlett takony gyakorlatilag megakadályozhatja a táplálkozást, a szoptatott csecsemő ugyanis szopás közben az orrán veszi a levegőt. Ha nem tud az orrán lélegezni, akkor nem tud enni, sír, elutasítja a mellet és közben szomjas vagy éhes marad. Arra sem minden csecsemő „jön rá”, hogy alvás közben szájon át is lehet lélegezni, ezért az eldugult orr gyakori felébredést, alvási nehézségeket okoz a gyereknél (és a szülőknek is).

A nátha fő veszélye azonban a pangó váladék bakteriális felülfertőződése, és a fertőzés továbbterjedése. Mit jelent ez? Azt, hogy ha a taknyot kíméletből a gyermek orrában hagyjuk, akkor abban további kórokozók telepednek meg, amelyek aztán elmásznak a középfül, az arcüreg, az orrmandula, végső esetben az alsó légutak, tüdők irányába, és ott is betegségeket okoznak. A középfülgyulladás és a hörghurut pedig sokkal kellemetlenebb még az orrszívó-porszívónál is.

Jó, de hogyan kell?

Először is tudatosítsuk magunkban és a gyermekben is a dolog szükségességét. A fertőzött váladékkal együtt egy csomó kórokozót is kiporszívózunk, csökkentjük a betegség időtartamát, valamint megelőzünk egy sor súlyos szövődményt. A gyereknek persze nem ezt szoktam mondani, hanem azt, hogy mindjárt fogsz kapni levegőt.

A folyamat lényege, hogy a taknyot nem csak az orrüreg elülső részéből, hanem hátulról is el kell távolítani. Erre a porszívóra szerelhető orrszívók alkalmasak megfelelő ideig alkalmazva. Ezek nem a porszívó szívóerejével megegyező erővel szívnak, nem károsítják a nyálkahártyát, gyermek fülorr gégészek egybehangzóan mellettük voksolnak.

shutterstock 176798666

Tehát a feladat a következő:

  1. tájékoztassuk a gyereket (a csecsemőt is) arról, mi fog történni
  2. üljünk terpeszülésbe pl. franciaágyra és a gyereket fektessük fejjel felénk a lábunk közé: így lábunkkal tudjuk tartani a fejét, hogy ne kapja el, kezünk pedig szabad marad
  3. spricceljünk a gyermek orrába sós vizet (patikában többféle kiszerelésben és árfekvésben kapható)
  4. a szívót illesszük az egyik orrlyukhoz; közben néha egy-egy másodpercre vegyük el onnan (megszakított szívás)
  5. ugyanezt ismételjük a másik orrlyukkal
  6. a kitisztított orrba a nyálkahártya-duzzanatot csökkentő orrcseppet vagy orrspray-t cseppentsünk (az életkornak megfelelően – felnőtt orrcseppet ne adjunk babáknak!)
  7. vigasztaljuk meg a síró gyereket
  8. ha már nem csecsemő: engedjük meg neki, hogy egy tiszta orrszívóval vagy üres orrcseppes palackkal ő is kiporszívózhassa nyuszija vagy mackója orrát
  9. dicsérjük meg, milyen ügyes volt
  10. mossuk ki és fertőtlenítsük az orrszívó megfelelő alkatrészeit
  11. dicsérjük meg magunkat is, milyen ügyesek voltunk
  12. végezzük el mindezt napi 3-5 alkalommal.
Blogmustra